Afrikaans
Akan
Albanian
Amharic
Armenian
Azerbaijani
Basque
Belarusian
Bemba
Bengali
Bihari
Bosnian
Breton
Bulgarian
Cambodian
Catalan
Cebuano
Cherokee
Chichewa
Chinese (Simplified)
Chinese (Traditional)
Corsican
Czech
Danish
Dutch
English
Esperanto
Estonian
Ewe
Faroese
Filipino
Finnish
Frisian
Ga
Galician
Georgian
German
Greek
Guarani
Gujarati
Haitian Creole
Hausa
Hawaiian
Hebrew
Hindi
Hmong
Hungarian
Icelandic
Igbo
Indonesian
Interlingua
Irish
Japanese
Javanese
Kannada
Kazakh
Kinyarwanda
Kirundi
Kongo
Korean
Krio (Sierra Leone)
Kurdish
Kurdish (Soranî)
Kyrgyz
Laothian
Latin
Latvian
Lingala
Lithuanian
Lozi
Luganda
Luo
Luxembourgish
Macedonian
Malagasy
Malay
Malayalam
Maltese
Maori
Marathi
Mauritian Creole
Moldavian
Mongolian
Myanmar (Burmese)
Montenegrin
Nepali
Nigerian Pidgin
Northern Sotho
Norwegian
Norwegian (Nynorsk)
Occitan
Oriya
Oromo
Pashto
Persian
Polish
Portuguese (Brazil)
Punjabi
Quechua
Romanian
Romansh
Runyakitara
Russian
Samoan
Scots Gaelic
Serbian
Serbo-Croatian
Sesotho
Setswana
Seychellois Creole
Shona
Sindhi
Sinhalese
Slovak
Slovenian
Somali
Spanish
Spanish (Latin American)
Sundanese
Swahili
Swedish
Tajik
Tamil
Tatar
Telugu
Thai
Tigrinya
Tonga
Tshiluba
Tumbuka
Turkish
Turkmen
Twi
Uighur
Ukrainian
Urdu
Uzbek
Vietnamese
Welsh
Wolof
Xhosa
Yiddish
Yoruba
Zulu
Itt van, hölgyem.
- Foglalt ez a hely? - Igen, kérem.
Nagy kár.
- Eltávolítaná a táskáját? - Sajnálom, de ez a hely foglalt.
- Nem látom, hogy bárki ülne itt. - Azonnal fogja.
Az emberek idegei.
- Foglalt ez a szék, kisasszony? - Igen, az. - Sajnálom.
- Ó, te vagy az. - Akkor nem foglalt?
- Fejezd be a bohóckodást, Michael. Ülj le. - Köszönöm, hölgyem.
- Elkéstél. Mi tartott fel? - Valami nagyon fontos.
Idd meg narancslédet.
Nincs sok időnk.
Ó, szóval nem gondoltad, hogy fontos.
Rendben, várj, amíg meglátod a konyhát.
Milyen konyhát? Miről beszélsz?
Elektromos tűzhely, hűtőszekrény, mosógép, minden.
És egy speciális lyuk a szemét ledobásához, és találd ki, mi még.
- Teljes kiőrlésű pirítós és narancslekvár, igaz? - Így van.
Egy asztal.
Egy igazi asztal négy lábon.
Két székkel, hogy két ember úgy ülhet, hogy tényleg látja egymást,
anélkül, hogy nyakukat törnék próbálva bepillantni a tükörbe mögöttük.
Michael, ezt csináltad ma reggel?
Az egész csak 60 havonta.
Nos, mi történt? Nyertél a sorsoláson?
Jobb annál. Kaptam 12 dollár emelést.
Michael!
Hogy történt?
Ha a lányt, akit készülök feleségül venni érdekelné a karrierem,
- megvette volna a New York Star késői kiadását és tudná. - Hadd lássam.
- Írta Michael Ward. - Főcím.
Nézd, mit ír.
Sztár riporter. Ez vagyok én.
- Gondolod, hogy kaphatsz egy szabad napot holnap? - Miért?
Házasodni.
Azt hiszem, el tudom intézni.
Michael Ward. A koronatanú.
Két és fél hasáb. Nem rossz, mi?
Nem tudtam, hogy ilyan fiatal volt.
- Úgy néz ki, mint egy gyerek. - Némelyikük fiatalon kezdi.
- Tényleg azt hiszed, hogy megölte Nicket? - Természetesen.
Nem tudom, de van egy furcsa érzésem.
Mi?
Valahogy...
Bárcsak ne lettél volna Nick lakásának közelében aznap este.
Miről beszélsz? Ez a kitörés, amit vártunk.
Ha nem lettem volna ott, nincs történet, nincs emelés, és
nem házasodnánk össze.
Tudom, de...
De mi?
Semmi, én...
Azt hiszem, csak buta vagyok.
Jó áll.
Passzolok.
260
290
Miért nem kapok egy rendes lapot?
Nyerő.
Ütőkártya.
Gondoljátok, hogy halálra ítélik?
- Kit? - Ezek a kirendelt védők.
Bűnösnek kellett volna vallania. Legalább megmenthette volna az életét.
Tegyük fel, hogy nem bűnös.
Mi a különbség?
Esélye sem volt.
Ez az emberek.
Én jövök.
- Nocsak, nocsak, nézzétek ki van itt. - Üdv fiúk.
Esküszöm, ez Michael Ward, az újságírás ragyogó fénye,
a fiú, aki jól cselekedett.
Szeretnél jól kinézni, jó benyomást tenni az esküdtszékre.
Ne humorizálj. Szia, Tom.
Mondja Mr. Ward, milyen érzés
a színpad közepén lenni ebben az örök élet és halál drámában?
- Fogd be. - Szóval nem tetszik?
Igen, fogadok az emelés azért tetszett neki.
- Mit szólnál egy pacsihoz? - Akarsz egy ötöst?
Ne törődj vele. Elkezdték már?
Persze, de rád várnak. Elvégre te vagy a show sztárja.
Fejezd be, jó?
Ne is törődj velük, Mike. Mindannyian örülünk a kitörésednek.
Köszönöm, Martin.
- Ti nem mentek be, fiúk? - Minek? Tudjuk, hogyan végződik.
- Mitől vagy olyan biztos benne? - Mit vársz, mit tesz az esküdtszék?
Elfogadják egy szegény balek szavát, egy úriember újságíróéval szemben?
Mi az ördögről beszélsz? Ez nem az én szavam az övé ellen kérdése.
Ez az, amit a saját szememmel láttam.
Hazafelé tartottam, és benéztem Nick étkezdéjébe,
hogy megnézzem, van-e ott ismerősöm.
Nos, látott valakit?
Igen, uram.
Ki volt az?
Briggs.
Úgy érti, a vádlott?
Igen, uram.
Mit csinált?
- A pult mögött állt, Nick mellett,
aki a pénztárgépre volt borulva.
Mit csinált?
Befutottam. Ahogy bementem,
láttam, hogy Briggs körülnéz, és elinal hátra a konyha felé.
Követte őt azonnal?
Nem, előbb megnéztem Nicket.
Folytassa.
Nem volt valami szép.
A torka el volt vágva.
A vér még mindig csöpögött a nyitott pénztárgép fiókba.
Akkor mit csinált?
Futottam a konyhába.
A hátsó ajtó nyitva volt. Benéztem a sikátorba, de Briggs eltűnt.
Vissza mentem, és hívtam a rendőrséget.
Azt mondta, felismerte a vádlottat.
- Hol találkozott vele azelőtt? - Nicknél.
Mikor?
Néhány nappal a halála előtt.
Ott ültem, amikor Briggs bejött, és ennivalót rendelt.
Amikor Nick kihozta...
Folytassa.
Amikor Nick kihozta, Briggs azt mondta, hogy nincs pénze.
Nick azt mondta neki, hogy tűnjön el, vagy ő dobja ki,
hogy az üzlete nem azért van, hogy New York csavargóit etesse.
Mit tett a vádlott?
Megragadta Nicket és olyasmit kiabált, hogy "Nem neveznél csavargónak, ha
a pisztolyom a bordáid között lenne."
Aztán mi történt?
Nick meglökte, és megfenyegette, hogy hívja a rendőrséget.
Mondtam Nicknek, hogy hagyja békén. Kifizetem az ételét.
Ön újságíró, Mr. Ward.
Igen, uram.
Mint újságíró, ön
- gyakorlott megfigyelő és... - Tiltakozom!
Eh, mi?
Tiltakozom ez ellen a kérdés ellen, bíró úr.
Elfogadom.
Jól van.
Még egy dolog.
Azt állította, teljesen biztos benne, hogy
ez az a férfi, akit látott Nicknél mindkét alkalommal.
Most legyen óvatos,
mert a válaszától függhet egy ember élete.
Teljesen biztos benne, hogy ő ugyanaz az ember?
Az vagyok.
Ez minden.
A tanú az öné.
Azt mondta, látta, hogy a vádlott az étkező tulajdonosának
a teste mellett állt.
Igen, uram.
De látta, ahogy valójában elköveti a gyilkosságot?
Nem, nem láttam.
Ez minden.
Nem engedném, hogy védjen, még egy almalopásban sem.
Kösz, a csésze kávéért.
Következő tanú.
Dr. Evans. Dr. Charles Evans.
- Jane, mit csinálsz itt? - Ó, egy kicsit ideges voltam.
A főnök haza engedett. Idejöttem helyette.
Nem kellett volna.
Gondolod, hogy elítélik?
Nem tudom.
- Talán. - Pszt! Csendet kérek.
- Ön rendőrségi orvos? - Igen uram.
- Ön vizsgálta Nick Nanbajan testét? - Igen, uram.
Ön szerint mióta volt halott, amikor megérkeztek?
Körülbelül egy fél órája.
És véleménye szerint mi volt a halál oka?
Egy éles eszköz, talán egy kés vagy borotva.
Azt mondanám, nagyon erőszakosan forgatta.
A fejet szinte elválasztották a testtől.
Tehát azt szeretné, ha ez az esküdtszék elhinné,
hogy azért ment vissza Nickhez, hogy visszafizesse a harminc centet.
Igen, uram, ez az igazság.
Mr. Ward nagyon kedves volt hozzám, és vissza akartam adni neki
a pénzt, amit fizetett az étkezésemért. Csak ezért mentem vissza oda.
Honnan tudta, hogy ott találja?
Nos, tettem egy próbát. Mivel ott találkoztam vele.
- Nem volt ott, amikor bement, ugye? - Nem.
Mit mondott önnek Nick, mikor belépett?
Semmit sem mondott. Halott volt.
Mit csinált akkor, kinyitotta a pénztárgépet?
Nem. Nyitva volt.
Mennyi pénzt vett ki?
Nem vettem ki semennyi pénzt.
Nekem nem kellett.
- Dolgoztam aznap, és majdnem öt dollárt kerestem. - Nos, miért...
- Bíró úr. - Igen, igen.
Kettes számú eküdt.
Az esküdtszék szigorú figyelmet fordít a bizonyítékokra.
Sajnálom, bíró úr.
Egész éjjel fent voltam egy szörnyű fogfájás miatt.
Nos, ez nagyon rossz.
De az a kötelessége, hogy ébren maradjon.
És megpróbálja követni a bizonyítékokat annyi intelligenciával, amennyi van.
Folytassa.
Mind csak túl akarnak lenni rajta. Hazamenni.
Azt mondta, nem rabolni ment oda.
Akkor miért nem hívta a rendőrséget, ahelyett, hogy elmenekült?
Nos, megijedtem. Nem akartam belekeveredni.
Annyira megijedt, hogy hazaszaladt, hogy összecsomagoljon.
Éppen csomagolt, amikor letartóztatták, nem igaz?
- Igen, uram. - Miért?
Nos, én...
- Nem tudom. Megrémültem. - Megmondom, miért.
Azért, mert nem ez az első alkalom, hogy bűncselekményt követ el, ugye?
- Nem, uram. - Miért hazudott a korábbi elítéléséről?
Ez hiba volt.
Azt elfelejtette, hogy az ujjlenyomat mindig azonosítja.
Három évet ült az Ohio-i Állami Javítóintézeben
egy limai benzinkút kirablásáért, nem igaz?
Igen, uram.
De még gyerek voltam. Kétségbeesett voltam.
Csak öt dollárt vittem el. Legalább ötven volt ott.
De ha az az ember a benzinkúton ellenáll, megölte volna,
ahogy megölte Nicket. - Nem, uram. És nem öltem meg Nicket.
Esküszöm, hogy nem.
Nem öltem meg!
Nem öltem meg!
Nem!
Nem!
Nem!
Mi a baj, Jane?
Csak nem bírtam hallgatni.
Tudom, hogy elég borzasztó.
De tegyük fel, csak egy percre, hogy igazat mond.
Csak ideges vagy, Jane.
Mindenki az az első tárgyaláson.
Nem, nem erről van szó.
Rólad.
Ha elítélik, a te tanúvallomásod alapján teszik.
Mit akartál volna tőlem, hogy hazudjak? El kellett mondanom, hogy mit láttam.
Ó, Michael. Miért kellett ott lenned aznap este?
Szedd össze magad, drágám.
Fel kell hívnom az irodát. Csak egy perc,
aztán rohanunk és megnézzük a lakást.
Nem.
Nem, ma nem.
- De lehet, hogy kiadják. - Majd találunk másik helyet.
Rendben.
Várj itt, aztán megyünk és iszunk egy csésze kávét.
Michael.
- Helló, Jane. - Helló, Martin.
Megmondaná Michaelnek, hogy haza mentem?
Rendben, persze.
Köszönöm.
Megvárom az ítéletet.
Persze, hívom azonnal.
- Hová mész? - Át a drogériába Jane-nel.
- Azt mondta, mondjam meg, hogy haza ment. - Ó.
Mi a baj? Egy kis családi perpatvar?
Nem, egy kicsit ideges a tárgyalás miatt.
Nos, ez megtörténik. Gyerünk, fizetek neked egy italt.
Az a vicc benne, hogy úgy viselkedik, mintha személyesen
én lennék a felelős az egészért.
Nos, talán te voltál.
Elvégre, ha te nem láttad volna, soha nem fogták volna el.
De láttam őt. Mit kellett volna tennem?
Nyugi. Helyesen cselekedtél.
Mi van, ha igaza van?
Nem ő tette, és halálra ítélik.
Tegyük fel, így lesz, mit számít ez?
Úgyis túl sok ember van a világon.
Mi értelme beszélni veled? Azt hiszed minden vicc.
Fiam, az is.
Ha nem így lenne, nem lenne érdemes élni.
Főnök, még két ugyanilyent.
Még kettőt ebből, igen, uram.
Nem, köszönöm, nekem nem.
Vissza kell mennem a tárgyalóterembe.
Jó fiú. Menj be, és érdemeld ki az emelést.
Álljanak fel. A bíróság bevonul.
Üljenek le.
A vádlott álljon fel és nézzen szembe az esküdtszékkel.
Tisztelt esküdtszék.
Meghozták az ítéletet?
Igen, bíró úr.
A vádlottat bűnösnek találtuk elsőfokú gyilkosság vádjában.
Nem!
Gyerünk, fiam.
Nem!
Nem én tettem!
Nem én tettem!
Nem, engedjenek el.
Engedjenek el.
Mr. Ward!
Mr. Ward!
Nem én tettem! Tudja, hogy nem én tettem!
Nick halott volt! Már halott volt, Ward!
Mi a baj, Mike?
Nem tetszik az ítélet?
Ezt akartad, nem?
Nos, viszlát.
Igen, Michael.
Nem tudom. Szörnyen fáradt vagyok.
Mi volt az ítélet?
Valóban?
Tudtam.
Nos, legalább vége van.
- Mit szólnál egy vacsorához Tony-nál? - Nem, Michael.
Nincs kedvem kimozdulni ma este.
Nem érted?
Egyedül akarok lenni. Fáradt vagyok.
Nem tudom! Nem tudom elfelejteni!
Kérlek, Jane!
Hiszen mit tudsz te a jogról és a tárgyalásokról és ilyesmikről.
Az esély millió az egyhez, hogy ez a fiú bűnös.
Ez nem változtat semmin, Michael.
Egész hátralevő életünkben velünk lesz.
Mindig hallani fogom a hangját.
Jane... Jane!
Ó, elnézést. Azt hittem, mindenki elment már.
Semmi baj. Már megyek.
Nem én tettem!
Nem én!
Mi a baj velem?
Kezdek elpuhulni.
Ő tette.
Hát persze.
Tegyük fel egy percre, hogy igazat mond.
Mi van, ha igaza van?
Elvégre valójában nem láttam, hogy Briggs megöli Nicket.
És az összes többi bizonyíték is közvetett volt.
Akkor mi van?
Attól nem lesz kevésbé megbízható.
Ha a bíróságnak mindenre kellene szemtanú,
soha senkit nem ítélnének el.
De néha nem a megfelelő embert kapják el.
Miért kellett benne lennie a bűnügyi nyilvántartásban?
Most halálra fogják ítélni.
Meg fog halni, és soha nem fogom biztosan tudni.
Az élet megy tovább.
Mindössze annyit kell tenned, hogy átfested a táblát.
Tedd Jacket Nick helyébe,
és ugyanúgy isszák a kávéjukat, mintha semmi sem történt volna.
Újságot, Ward úr?
Miért kell az utca túloldalán élnem?
Sok ember él Brooklynban.
Én miért nem?
Akkor nem keveredtem volna bele.
Milyen komor hely.
Miért nem raknak nagyobb lámpát?
Hallgathatom a horkolását.
Nagy nap lesz az életemben, amikor kiköltözök innen.
Szegény kölyök.
Elfelejti az egészet pár nap alatt.
Mennyire gyűlölöm ezt minden este.
Két éve.
Nem tudom, hogy bírtam ki.
Ezzel a horkolós állattal a szomszédban.
Könnyű volt kiszúrni.
Soha nem fogom elfelejteni, hogyan találkoztunk.
- Mit akar? - Mr. Ward.
Hogy képzeli, hogy csak így betör?
Mr. Meng panaszkodik, nem tud aludni a kattogó írógépétől.
Dolgoznom kell, és különben is, alig múlt tíz.
Akik nem lógnak nappal, azoknak nem kell dolgozni éjjel.
- Ez nem egy irodaház. - Ez igaz. Ez egy panzió.
Pontosan. Kifizettem a bérleti díjat, és azt teszem, amihez kedvem van.
- Most, ha nem bánja. - Szégyellhetné magát!
Mr. Meng közel 14 éve lakik itt, és mindig rendesen fizette a bért.
- Minden héten! - Ahogy én is.
Igen, de nem fog itt lakni 14 évig.
Isten ments.
De addig, amíg itt lakik, hagyja abba annak a dolognak a használatát.
Jöjjön, Mr. Meng.
Ha írnia kell, írjon ceruzával.
Fáradt vagyok.
Ki az?
Ez nem Meng.
Mit akar?
Ki maga?
Hé!
Várjon egy percet.
Hova az ördögbe ment?
Mit érdekel?
Mit keresett itt?
Vajon megpróbálta kirabolni a helyet?
Nem lehet nagyon okos.
Nincs semmi, amit érdemes lenne ellopni az egész blokkban.
Milyen gonosz arc.
Ő és Meng jó csapat lennének.
Meng. Nem horkol.
Ébren lehet.
Talán hallotta, azt az embert a folyosón.
De miért van olyan csendben?
Egy hangot sem hallok.
Neki...
Valami baja van?
Az az ember.
Talán tett valamit vele.
Talán megölte!
Mi a baj velem?
Úgy viselkedek, mint egy öregasszony.
Azt elfelejtette, hogy az ujjlenyomat mindig azonosítja.
Miért van olyan csend odabent?
Nem hallotta.
Kopogjak újra?
Fel fogom ébreszteni az egész házat.
Mi van, ha igen?
Miért gondolnák, hogy bármi közöm van hozzá?
És miért hittem, hogy Briggs bűnös volt?
De az más volt.
Maga mondta, hogy megölte volna Nicket, ha lett volna fegyvere.
Én soha nem mondtam ilyesmit.
Ó, de igen.
Még régebben Nicknél.
Minden nagyon különleges, ahogy szereti, Mr. Ward.
Kösz, Nick. Hogy van Trix?
Minden rendben van. Köszönöm, köszönöm.
Hogy megy az újságírás?
Remekül, remekül, köszönöm.
Az jó.
Még egy csésze kávét, Nick.
Máris.
- Nagy karakter. - Művész.
Tudják, nem minden hülye tud olyan kávét csinálni, mint ez.
Ez egy nagy titok.
De kedvelem magukat lányok annyira, hogy elmondom, hogyan.
Látják, tettem egy mazsolát minden csésze kávéba,
hogy olyan édes legyen, mint maguk.
- Jó estét, Mr. Meng. - Jó estét.
Jó estét.
Nos...
Az egyik legjobb vásárlóm.
Lesz egy üveg tej, barátom.
- Tej? - Egy üveg tejet legyen szíves.
- Becsomagoljam? - Nem, köszönöm.
Ó, nézd, leszaladt.
Ki ez az állampolgár?
A szomszédom.
Úgy néz ki, mint akire ráférne egy kis agymosás.
Helló, szomszéd.
Nem kéne kávézni lefekvés előtt.
Tej kell.
Az ember alszik, mint egy ártatlan kisbaba.
Jó éjszakát.
Szerettél volna valaha megölni valakit?
Fiam, a gyilkosság ott van minden intelligens ember szívében.
Ő nem ember.
Ő egy féreg.
Az a fajta, akire nehéz csizmával ugranál rá.
Nagyon sokat kellene ugrálnod. A föld tele van velük.
Igazi öröm lenne elvágni a torkát.
Nahát, te nem viccelsz. Tedd le azt a kést.
De ez csak duma volt.
Csak valami, amit mondasz.
Nem ítélhetsz el egy embert ez alapján.
Minden bűncselekménynek van indítéka.
Nekem nincs semmilyen.
Várj egy percet.
Mi van a múlt hónappal?
Akkor éjszaka esett az eső.
Biztos nem baj, hogy ide jöttem?
Persze. Nem mondták, hogy nem fogadhatok barátokat a szobámban.
Michael.
Tetszik a szobád.
Nagyon szép.
Ezt olvastam.
- Nekem tetszett, neked is? - Ühüm.
Nedves az arcod.
Köszönöm.
Örülök, hogy feljöttem.
Meg kell köszönnöm az esőnek.
Mindig is szerettem az esőt.
Én is.
Most.
A park nedves volt, és nyirkos ma este.
Itt kényelmes és meleg.
- Unom a parkot. - Én is.
Unom a mozikat.
Annyira sötétek, én soha nem látom az arcodat.
Unom a busz tetejét, még tavasszal is.
- Utálom a Riverside Drive-ot. - Ahogy én is.
Utálok minden helyet,
ahol nem vehetlek a karomba.
Mindig szerettem volna látni a szobádat.
Megtudni, hogy hol ülsz, ha fáradt vagy, és hol alszol.
Beszélsz álmodban?
Nem tudom.
Mindig egyedül éltem.
Elmondod a titkaidat a falaknak.
Talán.
Drágám.
A cipőd átázott.
Megfázol.
A harisnyád is.
Jobb, ha leveszed. Keresek valamit, amivel megszárítod.
Ki ez?
- Nem tudom. - Menj és nézd meg.
- Ki az? - Én vagyok, Mrs. Kane.
Mit akar?
Mr. Meng itt azt mondja, egy nő van magánál.
- És ha van? - Mit mondtam magának?
Ez ellenkezik a házirenddel, Mr. Ward.
Jobban kellene tudnia.
Nézze, nézze. Ott van. Nézze a lábát.
Meg vagyok lepve magán, Mr. Ward.
Azt hittem, világossá tettem, hogy hölgyek nem lehetnek a szobákban.
- Semmi ilyesmit nem tett! - Ó, de igen.
Elmondom minden bérlőnek.
Különben is, jobb, ha kiviszi innen.
Igen, ez egy tiszteletreméltó ház. Azt akarom, hogy tudja.
Kifelé innen.
Mindketten, mielőtt én dobom ki.
Ne merészelje. Hívom a rendőrséget.
Kérlek, Michael. Ne vitatkozz velük.
Ne aggódjon.
Máris megyek.
Nem, nem fogsz.
Nem fogsz elmenni emiatt az obszcén, vén bolond miatt.
Ki kéne tekernem a nyakát.
Vegye le rólam a kezét. Mrs. Kane!
Michael!
Mr. Ward!
Vigye ki innen, mielőtt megölöm.
Rendben, rendben.
Hallotta. Hallotta.
Látta, hogy megtámadott engem. Ön a tanúm!
Sajnálom, drágám.
Szörnyen sajnálom.
Nem érdekel. Tényleg nem.
Nem bánthatnak.
Tudnom kellett volna, hogy ez fog történni.
Mindig kémkedett utánam.
Valószínűleg a fülét a falra ragasztotta, amint bejöttünk ide.
Nos, felejtsük el, drágám. Kérlek.
Hinned kell nekem.
Sosem mondta nekem, hogy nem hozhatlak fel ide.
Persze, hogy nem.
Nézd.
Az eső elállt.
Imádom park illatát eső után.
Te nem?
Igen.
Egyébként szeretem a parkot.
És a mozikat és a Riverside Drive-ot.
Michael, hagyd abba.
Jane, miért szeretsz engem?
- Miből gondolod, hogy szeretlek? - Csak egy megérzés.
Menjünk, Michael.
- Mielőtt vissza jönnek. - Igazad van. Menjünk.
Mi a baj?
Semmi.
- Kiköltözök innen holnap. - Miért vesződnél vele?
- Hogy érted? - Ó semmi. Csak arra gondoltam, hogy
néhány hét múlva talán mindketten költözünk.
Drágám.
Mi a baj? Nem tetszik az ötlet?
Milyen süket vagyok. Miért nem gondoltam rá?
Miért nem gondoltál mire?
- A házasságra. - Michael.
Tényleg nem gondoltál rá soha?
Nem azért, mert szégyenlős vagyok.
Csak soha nem tudtam kitalálni, miből élnénk.
Az nem számít.
Tudok várni.
Tényleg?
Mindörökké.
Ha szükséges.
Nem tart olyan sokáig.
Egy nap kitörök.
Az enyém megvolt.
Ma este.
Szegény Jane.
Ne rángasd bele.
De Meng nem halott.
Mi a baj velem?
Csak fáradt vagyok.
Nem tudok józanul gondolkodni.
Bárcsak ki tudnám verni a fejemből.
És egy kicsit
aludni.
Ébresztő.
Miért csinálta?
Beszéljen!
- Miért ölte meg? - Gyerünk. Mondja meg az igazat.
- Vallja be, és megkönnyítjük magának. - Nem tettem.
Hagyja abba a hazudozást. Tudja, hogy megölte!
Nem tettem. Nem tettem. Az idegen tette. A férfi, akit láttam a folyosón.
- Hova rejtette a fegyvert? - Soha nem volt fegyverem.
Hova tette a kést?
- Milyen kést? - Ezt.
Azt hitte, nem találjuk meg, mi?
Én nem öltem meg! Nem tettem! Nem tettem!
Különkiadás! Különkiadás! Tudjon meg mindent.
Ejha, főcímet kapott.
- Igen? Honnan tudja, hogy ő tette? - Kit érdekel? Micsoda történet.
Ó, Michael.
Miért csináltad?
Nem én tettem, Jane.
Nem én.
Az az ember volt, akit láttam.
Senki sem hisz nekem.
De te hiszel.
Nem igaz?
Te hiszel?
- Te hiszel? Te hiszel? - Michael, ez fáj!
Az ügyvédje vagyok.
Nekem kellene védenem a tárgyalásán, de
tudnom kell az igazat.
Nem én tettem.
Mind ezt mondják.
Adok egy tanácsot.
Bűnösnek vallja magát, és a bíróság könyörületére bízza magát.
- Nem teszem meg. - Ne legyen bolond!
Szeretné, hogy halálra ítéljék, mint Briggs-t?
Nem teszem meg. Nem fogok beismerni valamit, amit nem követtem el.
Valaki az esküdtszékből hinni fog nekem.
Valóban?
Tisztelt esküdtszék.
Az állam bizonyítani fogja,
hogy a vádlott, Michael Ward
előre megfontolt és gonosz
szándékkal
meggyilkolta Albert Menget május 17.-én éjszaka.
- De én nem tettem. - A vádlott tartózkodjon.
Nagyon indulatos, mindig harcba keveredik.
Egyszer majdnem megütött!
- Ez nem igaz! - Elutasítom.
A vádlott tartózkodjon.
Üljön le.
Hallottam a saját fülemmel, mit mondott Mr. Mengnek,
amikor megkérte, hogy küldje el a barátnőjét a szobájából.
És mit mondott Mr. Mengnek?
Azt mondta neki: "Meg fogja bánni."
"Meg fogom ölni."
De én nem mondtam! Hazudik!
A vádlott tartózkodjon.
Tartsa a száját.
Tisztában van vele, hogy eskü alatt az igazat kell mondania,
a teljes igazságot, és csakis az igazat?
- Igen - Mondta, hogy "Mielőtt megölöm?"
- Nem emlékszem. - Megesküdne, hogy nem mondta?
Megtenné?
Megtenné?
Nem!
Nem, nem tenném.
Sajnálom, Michael.
Az igazat kellett mondanom.
Utálta Menget, nem igaz?
Igen.
- De én nem öltem meg. - Gondolt valaha rá, hogy megöli?
Nem tudom.
Talán igen.
- Ez minden. - Nem, nem ez.
Azt mondom, nem én tettem!
Hölgyeim és uraim,
esküdtszék.
Kérem, higgyék el nekem. Ártatlan vagyok. Volt egy férfi a folyosón.
Egy idegen, aki...
Miért nem figyelnek rám?
Kérem, bíró úr, nem figyelnek.
- Vegye rá őket, hogy figyeljenek! - A vádlott tartózkodjon!
Nem öltem meg! Nem öltem meg!
Nem ítélhetnek el! Nem tehetik! Nem öltem meg! Én nem!
Tisztelt esdküdtszék,
meghozták az ítéletet?
- Bűnös! - De nem vagyok bűnös! Az idegen ölte meg!
Ott. Ott van!
Miért nem csinálnak valamit? Meg fogja úszni. Tartóztassák le!
Michael Ward,
forduljon szembe a bírósággal.
A bíróság ítélete,
hogy az állami börötnbe kell vinni,
és ott
kivégezni,
a törvény által előírt módon.
És Isten
irgalmazzon a lelkének.
Nem félek meghalni,
még ha nem is tudom, miért kell.
De mielőtt meghalok
tudnom kell, hogy van valaki ezen a Földön, aki elhiszi, hogy ártatlan vagyok.
Ön az utolsó ember, akivel valaha is beszélek.
Kérem mondja, hogy nem hiszi, hogy megöltem őt.
Aha! Most te keresel valakit, aki elhiszi,
hogy nem te tetted! Miért tennék?
Te hittél nekem?
Mondtad volna, hogy nem hiszed, hogy én csináltam?
Nem.
Oké, kölyök,
menj és halj meg!
Nocsak, nocsak Micsoda helyzet, nem igaz?
Nézzék! Nézzék! Életben van!
Mondtam, hogy ne igyon kávét lefekvés előtt.
Ez bizonyítja, hogy nem öltem meg. Engedjenek el!
Engedjenek el! Nem látják, hogy életben van?
Engedjenek el! Életben van! Életben van! Életben van...
Persze, hogy él.
De miért nem hallom őt?
Bemegyek, és felébresztem.
Halott.
Halló.
Jane, figyelj.
Öltözz fel, és találkozzunk a parkban.
Most nem tudom. Elmondom, amikor találkozunk. Borzasztóan fontos.
Hozd az összes pénzedet.
Igen, siess.
Kérlek, Jane. Azonnal el kell hagynom a várost.
Amint megtalálják a testet, letartóztatnak.
Michael, szedd össze magad. Senki se fog letartóztatni.
- Miért tennék? - Mondtam már, hogy miért! - De ennek nincs értelme.
Emellett, hova mennél? Megtalálnak bárhova bújsz is.
- Ez az egyetlen esélyem. Hoztál pénzt? - Michael.
Nem veszed észre? Ez csak rontana a helyzeteden.
Miért nem próbálod kitalálni előbb?
- Biztos vagy benne, hogy Meng halott? - Persze, biztos vagyok.
Senki sem élhet, ha elvágják a torkát, mint...
- A torka. - Mi az, Michael?
- Úgy volt elvágva, mint Nicknek. - Miről beszélsz?
Nick a sarkon. Nem emlékszel? Ugyanúgy ölték meg.
Ugyanúgy.
Ugyanaz az ember ölte meg mindkettőt, én mondom!
Ugyanaz az ember?
Úgy kell lennie.
Nem lehetett senki más!
- Akkor gondolod, hogy a fiú ártatlan? - Persze, hogy az.
De mi haszna?
Nem tudom bizonyítani, és ugyanúgy elítéltnek, mint őt.
Nem érted, Jane? El kell mennem.
És hagyod Briggs-t meghalni, amikor tudod, hogy ártatlan.
De mit tehetek?
- Nem tudok segíteni neki. - De igen, tudsz.
Segíthetsz a rendőrségnek megtalálni a férfit, akit láttál.
Sokat tudsz a zsarukról.
- Meg sem fognak hallgatni. - Megfognak! Muszály nekik.
Rendben.
Ha ezt akarod tőlem.
Kérlek.
- Mit képzel, hova megy? - Itt lakom.
Nem mehet be most. Egy fickót megöltek odabent.
Tudom. Én hívtam a rendőrséget.
Ó, az más. Gyerünk, a hadnagy látni akarja.
Mit mond, doki?
A halál azonnal beállt.
- A nyaki vénát vágták át. - Milyen régen?
Azt mondanám, körülbelül hat órája.
- Ez a fickó itt azt mondja, ő telefonált. - Helló, hadnagy.
- Helló, Ward. Maga találta meg a testet? - Igen.
Itt lakik?
Igen, ez az én szobám.
- Bármi nyom? - Nem sok. Ujjlenyomatokat keresnek.
- Mit tud róla? - Nem sokat.
- De van egy sejtésem, ami segíthet. - Igen?
Egy ember lófrált itt tegnap este, amikor hazajöttem.
Igen? Talán meglátogatott valakit.
Talán.
De amikor szóltam hozzá, elfutott.
Valóban?
- Nos, kösz, Ward. Ez egy nyom lehet. - Itt egy másik.
- Emlékszik Nickre? - Persze.
A torka ugyanúgy volt elvágva.
- Ez így van. - Igen?
- Nem hiszem, hogy ez véletlen egybeesés. - Nem, mi?
Mit gondol?
- Nos, azt hiszem, - Nem gondolja, hogy jobb, ha értesítjük róla az ügyészt?
Egy fickót elítéltek a másik gyilkosságért tegnap.
Azt hiszem.
Ha sikerül kihúzni az ágyból.
Csodálatos.
Szinte hihetetlen.
Próbálták megtalálni a fickót, akit ez az ember láttott? - Igen, uram.
- Semmi nyoma még, gondolom. - Nem, uram. Eddig nincs.
Értem.
Nos,
üljenek le, amíg megborotválkozom.
Közben valamit tennünk kellene Briggs ügyében.
Ó, igen. Természetesen.
Szóval,
hadd tisztázzam ezt.
Azt mondta, hogy
volt egy
előérzete,
hogy Meng halott volt,
rögtön azután, hogy belefutott a fucsa fickóba a folyosón. - Igen, uram.
Rendkívüli.
Jól jönne néhány ember ilyen tehetséggel a rendőrségnél, mi hadnagy?
- Miért nem csinált valamit? - Ez csak egy homályos érzés volt.
Értem.
- Mi tette kevésbé bizonytalanná később? - Volt egy rémálom. Mondtam önnek.
Maga bizonyára médium.
Sokszor vannak ilyen rémálmai?
Nem, nincsenek. Figyeljen,
nem azért rángattuk ki az ágyból, hogy az álmaimról beszéljünk.
Mit fog tenni Briggs ügyében?
Miért aggódik annyira érte?
- Mert én segítettem magának elítélni. - Igen, ez igaz.
Maga volt az egyetlen tanú.
Tehát most úgy gondolja,
mindkét gyilkosságot ugyanaz az ember követte el, mi?
Igen, úgy.
Nos, talán igaza van.
Ahogy rámutatott,
vannak bizonyos hasonlóságok a két bűntényben.
De kihagyott egyet.
Talán a legfontosabbat.
Mindkét gyilkosságot ugyanaz az ember fedezte fel.
Maga.
Mire akar kilyukadni?
Mondja,
- volt már elmebaj a családjában? - Figyeljen,
olyan épelméjű vagyok, mint maga,
és ha azt hiszi, volt bármi közöm hozzá, maga őrült.
- Én mondom, az az ember volt, akit láttam. - Talán.
De a saját édekében, Ward,
- remélem őt nem álmodta. - Hogy érti?
Jobb, ha leviszi a központba magával. Szemtanú. - Menjünk.
Gratulálok,
még kormányzó is lehet.
És köszi a rendelést...
Hol is tartottam?
"És köszi a rendelést..."
Jobban teszi, ha köszönömöt ír köszi helyett.
Mondja, mi a baj magával ma reggel?
Úgy néz ki, mint aki nincs itt.
Ó, sajnálom, Mr. McLain.
Igen?
Helló, Michael.
Letartóztattak?
De miért?
Nem találták meg azt az embert?
Hát miért nem keresik?
Ó, értem.
Igen.
Jobban, mint valaha.
Jövök, amint megengedik, hogy lássalak. Viszontlátásra.
Kérem, Mr. McLain. Kivehetem a nap hátralevő részét?
Mi van megint?
Sajnálom, Mr. McLain, de valami szörnyűség történt.
Elengedne, kérem?
- Nos, mit tehetek? - Köszönöm, Mr. McLain.
Rendben.
Köszönöm szépen.
Igen hölgyem, mit tehetek önért?
Van néhány nagyon szép, friss banánom ma.
Nem, kösz.
Maga bizonyára ismer majdnem mindenkit ezen a környéken.
Ó persze, és mindannyian ismernek.
Becsületes Giuseppe, így hívnak.
Nos, talán tud segíteni megtalálni azt a férfit, akit keresek.
Egy férfi? Mi a neve?
- Nem tudom. - Nem tudja?
- Hogy néz ki? - Azt sem tudom.
Sosem láttam.
Csak azt tudom, hogy
nagy, kidülledő szemei vannak,
- és egy vicces, hosszú, fehér sálat visel. - És soha nem látta?
- Én sem láttam. - Kösz.
Vastag ajkak, kidülledő szemek,
hosszú sál?
Sosem láttam ilyen fickót. Te, Charlie?
Én sem.
Köszönöm.
Kérem.
- Igen, hölgyem. - Ismer egy fura kinézetű embert?
Nagy, kidülledő szemei vannak, és vastag ajkai, és...
és egy hosszú, fehér sálat visel.
- Mi a neve? - Hát, nem tudom.
Sajnálom, hölgyem, de az emberek csak nevek számomra.
Néha próbálok arra gondolni, ez vagy az a név hogyan néz ki,
de soha nem gondoltam, hogy valaki így nézhet ki.
Köszönöm.
Sajnálom, drágám.
Köszönöm.
Sajnálom, hölgyem.
- Egy csésze kávét kérek. - Igen, kisasszony.
Láttott egy férfit, aki...
Ó.
Sajnálom.
Már kérdeztem korábban.
Tessék, kisasszony.
Megtalálta már a fickót?
Nem.
Nagy kár.
Igen, uram.
Mi lesz?
Szeretnék egy pár hamburgert, és nyersen szeretném őket.
Két hamburgert nyersen?
Azonnal.
Tatár stílusban.
Olyan, mint érezni a vér ízét, mi?
Nem, köszönöm, Nem akarok zsemlét.
Csak tegye őket papírba, kérem.
Magammal akarom vinni.
Rendben.
Rendben, húsz cent.
Jó éjszakát.
Itt van, te szegény kis ördög.
Ne egyél túl gyorsan. Gyomorfájást kapsz.
Követett két tömbön keresztül.
Kellett adnom neki valamit enni.
Miért néz így rám?
Ó, sajnálom.
Félek, hogy hibáztam. Egy percig, én...
azt hittem, hogy valaki, akit ismerek.
Nos, semmi baj.
Borzasztóan aranyos. Meg kellene tartania.
Igen.
Bárcsak megtehetném.
Nincs otthonom, hogy befogadjam.
Jó éjszakát.
Jó éjt neked.
Mit akar? Miért követ?
Ugyanabba az irányba megyek, és
gondoltam, hogy magával mehetek.
Miért?
Olyan késő van, és annyira sötét.
Igen, sötét van.
Jöjjön.
- Gondoskodok róla, hogy semmi se történjen magával. - Köszönöm.
Ez a környék megrémít.
Annyi szörnyű dolog történt itt.
Milyen dolgok?
Nem erre lakik?
Nem...
Nem hallotta, hogy mi történt ott a 39-es szám alatt?
- Azért küldték, hogy vissza vigyen? - Nem!
Kik?
Nem tudja?
Az emberek, akik bezárják.
Nem, természetesen nem.
Honnan tudhatom, hogy bízhatok magában?
Nem küldenének egy nőt, igaz?
Nem.
Nem,
nem küldenének egy nőt.
Az egyetlen ember, aki valaha kedves volt hozzám,
nő volt.
- Ő már halott. - Ó.
- Miért? Miért akarják bezárni? - Hogy bánthassanak. Ők...
rádadnak egy inget,
hosszú ujjút, és
jeges vizet öntenek rád.
Ez szörnyű.
Nick vissza akarta küldeni hozzájuk?
Igen. Honnan tudja?
Meng is megpróbálta megtenni?
Meng?
Ki az a Meng?
Tudja. A férfi ott abban a házban.
Ó, az a férfi.
Azt mondta, jelenteni fog engem.
Meg kellett ölnöm.
- Mi a baj? - Semmi.
Én itt lakom.
Jó éjszakát.
Nagyon kedves volt.
Ne menjen el.
Elfelejtettem a kulcsomat. Csengetnem kell. Kérem.
Várjon, amíg bemegyek.
Bizonyára mindenki alszik.
Azt hiszem.
- Mit akar? - Kérem, engedjen be.
Fel kell hívnom a rendőrséget.
Ittas! Felébreszteni az embereket ebben az éjszakai órában.
Takarodjon innen, vagy én hívom a rendőrséget.
Miért hazudott?
Nem hazudtam.
Csak hibáztam.
A házak mind egyformák errefelé.
Az enyémnek a szomszédban kell lennie.
Nem.
Nem lakik a szomszédban.
Egyáltalán nem itt lakik.
- Ott lakik velük! - Nem, én nem.
A barátja vagyok.
Miért fél tőlem?
Nem.
- Nem félek. - Ők küldték,
mert tudják, egy nőben megbíznék.
Segítség! Kérem, engedjen be!
Engedjen el! Segítség!
Nem megyek vissza oda!
Nem fogok.
Segítség!
Nem az én hibám, kisasszony. Nem tehettem semmit. Dudáltam.
Nem lehet megállítani ezeket öt lábon belül.
A tanúm lesz, ugye?
- Mi történt? - Nem az én hibám volt.
- Hívja a mentőket. - Persze.
Egyenesen elé ment. Ő látta.
Igaz ez?
Igen.
Üldözött engem.
Meg akart ölni.
Úgy néz ki, mint az a fickó, akit kerestünk ma reggel.
Igen.
Ő az.
És bevallott mindent.
Megölte mindkettőjüket.
Tényleg?
Igen.
De nem megyek vissza.
Foglalt ez a hely, kisasszony?
- Igen, az. - Bocsánatáért esedezem.
Ülj le.
Köszönöm, kisasszony.
Hol voltál? Megint elkéstél.
- Hát, én... - Teljes kiőrlésű pirítós és narancs lekvár, igaz? - Tévedés.
Hogy érti, hogy tévedés? Ezt szolgálom fel önnek minden reggel.
- Nem ezt akarom. - De ezt eszed mindig. - Soha többet.
Mostantól a saját feleségem által főzött tojásra váltok,
a saját konyhájában. Bill, elvesztett két ügyfelet.
- Tényleg? Gratulálok. - Köszönöm, Bill.
- Rendben. - Gyerünk.
Hová megyünk?
A bíró és az ügyész vár bennünket.
Michael, valami baj van már megint?
Nem, ha a házassági engedély rendben van.
- Taxi? - Városháza. - Ó, nem.
Nem fogjuk így kezdeni a közös életünket.
- Mostantól spórolunk. - Semmi baj, hölgyem. Ez ingyen lesz.
- Üdv, hogy van? - Remekül.
Can't find what you're looking for?
Get subtitles in any language from opensubtitles.com, and translate them here.