Original subtitles

Touka...

A többiek...

Mennem kell.

Vissza kell mennem.

Mennem kell.

Touka!

Mi volt ez?

Hova mész,

te gyilkos?

A barátaimhoz kell mennem...

hogy megmentsem őket.

Segítség!

- Ne! - Nem akarok...

- Nem akarok meghalni. - A gyerekem!

Ezek...

Bizony.

Az emberek, akiket megölték.

Nem ezt akartam.

Mindenkit megvédeni?

Olyan világot alkotni, ahol gúl és ember megérti egymást?

A tetteid nyomán emberek halnak meg.

Nem kellett volna tenned semmit.

Kezdettől fogva.

Nézd!

Megtelik az óceán mindazokkal, akiket megöltünk.

Ja, persze...

Téged nem érdekel mások halála.

Nem tudtam...

hogy ez lesz a vége.

Tehát a gyilkosság megengedett, ha nem szándékos vagy nem tudatos.

Dehogy.

Akkor neked miért ment?

Mert kegyetlen vagy?

Nem.

Jó embernek tartod magad?

Nem vagyok...

Akkor gonosz vagy?

Nem tudom.

Úgy harcoltál, hogy nem is tudtad?

Azt akartam...

hogy valakinek szüksége legyen rám.

Mióta Yoshimura úr először töltött nekem kávét az Anteikuban...

megnyílt előttem a világ.

Több gúl is a barátom lett,

És amikor Haise lettem,

Arima és Eto...

engem választott.

Touka...

mellettem maradt.

Úgy éreztem, szükség van rám.

Ez boldoggá tett.

Elhittem, hogy mindkét világban lehet helyem.

Igazad van.

Nem érdekelt senki más.

Nem érdekeltek sem okok, sem célok.

Amíg harcoltam,

úgy éreztem, hogy szükség van rám.

Emlékszel, amikor azt mondtad, hogy nem gyűlölsz?

Én viszont gyűlöllek.

Ha nem találkozom veled, akkor nem így végeztem volna.

Furcsának találtam, hogy te nem így gondolod.

Most mit érzel?

Gyűlölsz?

Én...

azt hittem, hogy szenvedés, a halál közelsége...

a boldogtalanság...

tette lehetővé, hogy megismerhessek...

bizonyos dolgokat és embereket.

Embereket, akiket jó, hogy ismerek...

és akiknek szükségük van rám.

Szóval még most...

sem érzek irántad gyűlöletet.

Ezért...

Értem már.

Én...

boldog voltam.

Elmész?

Képes leszel átkelni a vértengeren? Mellőzni a bűneidet?

Megpróbálom, hátha elbírok velük.

Jó.

A megfulladásod látványa is érdekes lehet.

Él még, ugye?

Ha az agyi aktivitást nézzük,

akkor igen, mondhatjuk.

Fenébe...

Muszáj mindig mindent egyedül csinálnia.

Ideje volna elbeszélgetnünk erről, Kaneki.

Bátyus!

Olyan üres itt minden.

Elkélne pár virág.

Mami...

Minden gúl Sasaki köré gyűlt.

Értem.

Biztos szeretik.

Odamennél?

Biztos szeretnéd látni.

Nincs jogom hozzá.

Látogasd meg, és mondd el neki, mit tettél!

Különben talán sosem lépsz tovább.

Urie!

Rengeteg olyan dolog van a világban,

melyekkel egyedül nem bírunk el.

Ez rám is vonatkozik.

Egyedül nem ment.

Egy csomó ember megmentett.

Mindenki túl sokat vállal magára egyedül.

Szóval, mi lesz a gúlokkal?

Maga mit gondol ex-GLB-sként, Hirako Take,?

Az együttélésnek és viszálynak nincs jelentősége.

Még ha túl is lépünk az emberek és gúlok konfliktusán,

Arima szerint ez rettenetes felfordulással jár majd.

Ha ez elég volt ahhoz, hogy benyújtsa a felmondását,

akkor biztos komoly dolog.

Bosszant, hogy felmondott, Ito?

Arima azt is mondta,

hogy „Minden emberből gúl lesz.”

A fenébe, akadozik a légzése!

Ha így megy tovább...

Rohama van! Gyorsan!

Ez meg mi az isten?

Touka!

Hihetetlen!

Tényleg felébredtél!

Nem értem...

Miért van veletek Kimi és Saiko?

Hogy együtt lépjünk fel a fenyegetéssel szemben.

És nem csak ők.

A Kecske tagjai és a galambok szövetségre léptek,

és együttműködnek.

A GLB és a gúlok?

Miért?

Azért menekültél meg,

mert Nagachika egyesítette a gúlokat és a GLB-t.

Hide?

Tényleg?

Él!

Hide életben van!

Megmutatnátok...

nekem a várost?

Ha lehet?

Ne terheld túl magad!

Majd én elkísérem.

Urie!

Az arcodra van írva. Mondd csak ki, Sasaki!

Mi...

Legalább meghallgathatunk.

Ha magadban rágódsz rajta, úgysem jutsz semmire.

Köszönöm, Urie.

Mi a baj, Yonebayashi?

Arra...

Egy gúl.

Ne!

Bocsánat!

Nagyon éhes voltam.

Kérem!

Bocsánat!

Parancsnok! Az a gúl...

Ember.

Az a nő...

a 20. kerületi irodában dolgozik.

Látnak? Megy az adás?

Ezt nézzék!

A szörnyek embereket esznek!

Ez volna az apokalipszis kezdete?

Máris meginterjúvolom az egyik szörnyet!

Mi a neve?

Nincs jó kedvében!

Ez meg mi? Megérkezett a hadsereg!

Úgy tűnik, működik!

A szörnyek felrobbannak!

- Hé, ez meg mi? - Mi a...?

Nyugtalanító a látvány.

Vajon ezután mi fog történni? Mi lesz?

Honnan sugároz?

Úgy tűnik, saját rendszere van.

Itt Urie!

A közelben vagyunk, odamegyünk!

Vettem.

Azonnal küldünk erősítést!

Marude úr!

A robbanások...

Rossz előérzetem van.

Nincs itt senki.

Ezt nézzék!

Az elesett emberek holttestéből

elkezdett kiemelkedni valami!

Felvételről megy.

Furuta nincs itt.

Ezt a reakciót az RC-sejtek túltermelődése okozza.

A szörnyek testéből előtörő méreg belégzése miatt

valamennyien gúllá változnak!

Mi lesz így az emberiséggel?

Kitartás, emberek!

A fenébe!

Furuta...

Saiko!

Sasaki!

Én utat török. Vidd Yonebayashit a központba!

De Urie, mérgezőek!

Menj már!

Inkább ti menjetek!

Mit beszélsz?

Ne légy hülye!

Csak én szívtam be a mérget.

Nekem kell maradnom!

Ha harcolok...

Nem hagyhatlak itt!

De...

ha használom az erőmet, megint elveszíthetem az irányítást.

A többieknek köszönhetem a visszatérésemet.

Mind vártak rám.

Nem akarom megint elszomorítani őket.

De...

Ha így folytatódik, Saiko és Urie...

Mit tegyek?

Mit...

Belefáradtam.

Belefáradtam, hogy nem vagyok...

képes semmire!

Sasaki!

Menjünk!

Jó.

Mi lesz Yonebayashival?

AZ RC-sejtszáma meghaladja az 1000-et.

Ez már gúloknál tapasztalt szint.

Az adásban említett gulifikáció valószínűleg igaz.

Amíg a helyzet megoldatlan,

nem tudjuk tovább elemezni a tüneteket.

Saiko!

Szia!

Szia!

Jól nézel ki.

Megvagyok.

Hide!

Láthatnám...

az arcodat?

Most nem vagyok kisminkelve.

Nagyon ciki!

Látni szeretném...

hogy mit tettem.

Hát...

Köszönöm.

Mindig elrejtetted, amit nem akartam látni.

Mindig...

Mindig megóvtál.

Így van.

Jól ismersz.

Úgy döntöttem, vállalom a felelősséget mindenért.

A városért.

A sebeidért.

A többiek segítségével...

megteszek mindent, amit tudok.

Belebetegedtem...

a tehetetlenségbe.

A feliratot fordította: Marik Gábor

LEGKÖZELEBB