Original subtitles

Nem eszel.

Tudom.

Nem vagyok éhes.

Életedben először.

Egyszer mindent el kell kezdeni.

Tessék. Ezek segítenek majd.

Köszönöm.

Freyja háljon veled, és gondoskodjon rólad ma éjjel, barátom!

Annyira örülök, hogy a nagybátyám halott!

Még mindig nem tudom elhinni.

Láttad, megölték.

Igen.

Igen, láttam, de most...

A fejét akarom!

A fejét akarom, szükségem van rá.

És utána elhiszem.

Flóki!

Hozd ide a király fejét!

Máris hozom.

Teste még nincs a földben.

Miért gyűlölöd úgy nagybátyád?

Gondolod, a bátyám volt az egyetlen családtag,

aki megerőszakolt gyerekként?

A nagybátyám hozta őt először hozzám.

Hat éves korom óta kihasznált.

Meggyalázta a testem és a lelkem.

Azt mondta, ne álljak ellen annak a sok férfinak,

akiket odahozott, mondván, mind gyönyört keres...

Azt a gyönyört, hogy egy gyermeket vigyen ágyba.

És utoljára a bátyámat, aki a nagybátyámmal osztozott rajtam.

És még mikor sírtam, és szóltam nekik, hogy fáj,

akkor se hagyták abba.

Soha nem hagyták abba.

Tessék, Brihtwulf bátyád!

Add ide!

Ez jó nap volt. Élveztem a harcot.

Jól harcoltál ma, figyeltelek.

De túl sok kockázatot vállaltál.

Belevetetted magad, nem maradtál mellettem.

Ne csináld! Van még mit tanulnod.

Hirtelen nem hiszel az isteneinkben?

Nem hiszel a végzetben?

Ez tényleg Björn, Ragnar fia lenne?

Vagy csak valami szélhámos, aki ugyanúgy néz ki?

- Csak azért csinálom, mert törődöm veled. - Vagy mert nő vagyok.

- Nem. - De.

Gyere hozzám!

Mi?

Feleségül kértelek. Válaszod?

Igen.

Hozzád megyek, Björn.

Hozzád megyek.

Jó.

Miért tetted ezt?

Rossz szögben állt.

Muszáj volt.

Hát itt vagytok!

A királyotokat keresem.

Természetesen egy szót se értetek abból, amit mondok.

Köszönöm.

Nem.

Ezt legalább megértetted, ugye?

Nem.

Rollo!

Athelstan, kérdezd meg a királytól, ki művelte a földet, amit nekünk adott.

Bevallotta, hogy néhány szász telepest el kellett űznie a földjéről.

Akkor kérdezd meg, hogy ők nem lesznek-e ellenségesek velünk. És ha igen...

ki garantálja a saját telepeink és közösségünk biztonságát?

Ő személyesen garantálja a biztonságunkat.

Szívből köszönöm a királynak.

Ragnar álma mindig is az volt, hogy földet találjon ifjainknak,

és békében éljen másokkal.

Ez az én álmom is.

Mit mond?

Azt kérdi, szabad nő vagy-e.

Jönnek! Készüljünk fel!

Nézzétek, mit műveltek!

Nézzétek a vezérhajót!

Uram!

Sereged megfutamodott, mind elmentek. Mentsd az életed!

Burgred!

Szeretett bátyám! Légy önmagad!

Várj meg, nem esik bántódásod.

Burgred, kérlek, bízz bennem! Ne hallgass a hamis tanácsadóidra!

Nem szabad bíznod benne.

Megölte fivéredet és téged is megöl.

De szeretem őt!

Előbb maradj életben, aztán szeress. Gyere! Most gyere, vagy késő lesz.

Uram!

Burgred, várj!

Egbert király elintézte, hogy páran, akik korábban itt dolgoztak,

segítsenek megművelni.

Mit mondanak?

Azt, hogy a nagyszüleik használtak ilyen szerszámokat.

Tessék, ez az én ajándékom neked.

Ez többet ér számomra, mint bármilyen értékes nyakék.

Teljes szívemből köszönöm!

Mondhatok valamit?

Volt egy álmom.

Egy idegenről álmodtam, egy férfiról, akinek nem volt arca.

Legalábbis nem láttam jól.

A földet hó borította és sétált felém a hóban,

szóval, a lépései nem csaptak zajt.

Karjai kinyújtva, és egyik kezében

egy lángoló hógolyót tartott.

A másikban...

Másik kezét élénk színű vér borította.

És a vér nyomot hagyott mögötte a hóban.

- Igen. - A vércseppek füstöltek

a fagyott földön?

- Te is? - Igen.

- Mindkettőtök? - Mindhárman ugyanazt álmodtuk.

- Féltél? - Nem.

Izgatottságot éreztem.

Várakozással teli izgalmat.

Miután felébredtem, csalódott voltam, hogy csak álom volt.

Te völva vagy.

Azt mondod, látsz dolgokat. Mit jelent?

Fogalmam sincs.

Nem tudom.

Aratást látok, amit vérrel ünnepelnek.

Egy csalót látok, kinek fegyvere felhasít.

Eke és kard frigyét látom, ami hasznodra lesz,

míg szűz nem leszel ismét.

Athelstan, meg kéne áldanod e házat. Kérd Istent, hogy áldja meg új lakóit!

Imádkozzunk!

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

„Én vagyok az Úr, a te istened,

aki kihoztalak téged Egyiptomnak földéből,

a szolgálatnak házából...

Ne legyenek...”

HAITHABU, SKANDINÁVIA

Ingstad jarl elhagyott téged, uram, Angliába ment földet túrni.

Mire jó az nekünk?

Békésen, törvényesen eltávolítottuk a jarlt, aki sosem volt itt.

A jarlt, aki egy gyilkosságnak köszönheti a hatalmát.

Azt a jarlt, akinek lábai között a kecskeszakállon kívül nincs semmi.

Jarlként vezetlek...

ha ti is akarjátok.

Éljen Kalf jarl!

- Éljen Kalf jarl! - Éljen Kalf jarl!

- Éljen Kalf jarl! - Éljen Kalf jarl!

Egbert királynak vissza kell térnie a rezidenciájára.

Azt kérdezte, hogy elkísérjük,

és ott maradunk-e pár napra.

Mondd, hogy beleegyezem!

Meg kéne fürdenem.

Eljön.

Hova mehetett?

Ragnar, a bátyám a tanácsadói foglya.

És ők hova vihették?

- A városba, erősítésért. - Az nem jó.

Keresd meg a várost!

Utánam!

Miért nem mentél velük?

Van hír a seregünkről?

Még semmi.

De Ragnar Lothbrokkal nem nyúlhatunk mellé.

Mióta apám házában találkoztam Ragnar Lothbrokkal és rokonaival,

le vagyok nyűgözve ezektől az északiaktól, és a pogány szertartásaiktól.

Athelstan, te Lindisfarne-ban voltál szerzetes.

De éltél a pogányok között.

Mesélj, milyen volt?

Judith, te egy jó keresztény úrhölgy vagy.

Hogy mesélhetnék neked ilyenekről?

Tégy próbára!

Képzeld el, hogy a nap éjjel süt...

és a hold nappal világít.

Majd képzeld el, hogy minden, mit Jézus Krisztusról tudsz, nem igaz...

és az igaz isten egy élő ember,

akinek egy szeme van,

egy köpönyeg, egy széles karimájú kalap...

és ez az ember, Odin, mindenki atyja, aki ismeri az ember minden titkát,

és mindannyiunk sorsát.

Képzeld, őt is egy fára akasztották, meghalt, majd feltámadt.

A különbség az, hogy jóval Krisztus előtt.

Urunk előtt.

És hiszel ebben az Odinban?

Meg kellett kérdeznem magamtól, hogy mi is a hit, úrnőm.

Athelstan, Odinról beszélsz.

Miket mondasz?

Szeretem Odint.

És szeretem Jézust.

Mi mást mondhatnék?

Van még egy ajándékom számodra, Lagertha.

A követ könnyebb hordani, mint a földet.

Szabad?

Gyönyörű!

Aggastyán?

Hol vagy?

- Meg volt kötözve... - És vérzett.

Sok-sok vér volt rajta.

Rengeteg vér mindenhol.

Csak álom volt.

Igen, csak egy álom.

Állj!

Ismeritek Burgred urat?

Persze, hogy ismeritek.

Hol van?

- Nem tudom. - Hova igyekeztetek?

Reptonban volt dolgom.

Nagyon sürgős dolgod lehetett, mert szélsebesen vágtattatok.

Nem tudom, hol van Burgred úr. Hidd el!

Nem hiszek neked.

Sajnálom.

Kiszedhetem egy szemedet, vagy pár fogad. Melyiket választod?

Miért nem mondasz valamit?

Egy helyet...

egy nevet!

Még ha nem is igaz.

Lehet, hogy egy kicsit tovább fogsz látni.

Van egy vaskori erődítmény a Hamu-hegy tetején!

Burgred és a serege odamentek.

- Erősítésre várnak. - Jól van.

Furcsa...

hogy mindig lehet tudni...

ha valaki igazat mond.

Veled nincs bajom, barátom.

Vacsorázzunk együtt!

Nem vagyunk egyformák az északiakkal.

Bocsáss meg, úrnőm...

Nem akartalak megzavarni.

Csak visszagondoltam...

Biztos soha nem feledheted, hogy művész voltál. Sem azt, hogy szerzetes.

Ezért is jöttem, hogy megkérjelek valamire.

Szeretnék meggyónni.

- Soha nem voltam pap, én nem... - Edmund püspök, a gyóntató pap nincs itt.

És meg kell gyónnom, különben elkárhozok.

Bocsáss meg, atyám, mert vétkeztem.

Hogyan vétkeztél, gyermekem?

Gondolatban vétkeztem, de nem követték tettek.

Bűneid nem oly óriásiak, mint lehetnének.

Azért elég hatalmasak.

Miféle gondolataid voltak?

Álmodoztam, hogy meztelenül fekszem...

egy férfi mellett, aki nem a férjem.

- És csak feküdtél mellette, vagy... - Szeretkeztünk.

És rettentően élveztem.

Te tényleg vétkeztél.

Igen.

Ki...

Ki volt az a férfi?

Te, Athelstan.

Várj!

- Bocsánat. - Nincs miért bocsánatot kérj.

Semmi.

Múlt éjjel álmodtam.

Azt álmodtam...

hogy Ragnar Lothbrok kitépte testemből a májamat...

és elkezdte enni.

Könyörögtem, hogy hagyja abba...

mondtam neki, hogy a máj...

az élet veleje.

De csak mosolygott, és ette tovább...

miközben csurgott a vér az álláról.

Mit jelentett ez?

Álmoknál nem tudni.

Félsz Ragnar Lothbroktól?

Ki ne félne egy paraszttól, aki királyi rangra emelte magát.

Igen, de te is szerényen kezdted.

Kevésbé szerény álmokkal.

Szóval...

hasonlítani akarsz rá?

Híres akarok lenni...

mint Ragnar.

Igen.

Hírnevet akarok...

mindenek felett.

Azt akarom, hogy a költők énekeljék meg a hőstetteimet, ahogy Ragnarét teszik.

Hogy az istenek...

felfigyeljenek rám...

készítsék elő a fényes termeket jövetelemre.

Azt mondják, Ragnar Odintól származik.

Attól még ember.

Ha megvágod...

vér folyik belőle is.

Hé, ti nyomorultak!

Mi? Te se dobtad volna jobban, Torstein.

Nem érdekel a játék.

Vágjátok le a karomat!

- Miért nem tartod meg? - Mert rohadtul fáj, te ostoba!

Semmire nem jó már.

Nincs rá szükségem.

Mindig is utáltam ezt a karomat.

Végeztem vele.

Én megcsinálom.

Björn!

Olyan figyelmes vagy.

Apád büszkesége.

De...

szeretném, ha Flóki csinálná.

Megteszed, Floki?

Szerintem igen.

- Én megtenném neked. - Tudom.

Épp ezért fogom én is.

Vágjátok le az ingujját!

Gyere ide!

Tényleg a fejedbe vetted?

Ne a fejemet vedd!

Csak vágd le ezt a bűzölgő kart, pajtás!

Essünk túl rajta!

Kár, hogy nem a fegyverforgató.

Spórolhattál volna egy kicsit.

Frey és Freyja, legyetek most vele!

Ingstad jarllal szeretnénk megköszönni

a kedves vendéglátást.

Egbert király, mindig adósaid leszünk e földért és a reményért.

Nem, én tartozom nektek, Athelstan,

amiért ezen az úton annyit szenvedtetek.

És lám, te tanítottál meg,

hogy lehet tisztelni a másik kultúráját,

és baráti viszonyt ápolni másokkal.

Köszönöm.

Kérlek, mondd meg Ingstad jarlnak, mennyire csodálom,

és hogy bármikor, mindig szívesen látom.

Tetszik neki a nyakék.

Annyira gyönyörű, biztosan törpék készítették.

Nálunk, Angliában nincsenek törpék.

Azt mondja: „Dehogyisnem. Csak nem látjátok őket.”

Nem vártad meg a penitenciát.

Ez a büntetésem. Elmész.

És ez nem jó dolog?

Így nem vétkezel tovább.

Tehát beleszerettél ifjú szerzetesünkbe, ugye?

Nem szerettem bele. Elbűvöl.

Hát, légy óvatos, kitől hagyod elbűvölni magad, Judith!

Mert minél bonyolultabb egy ember, annál érdekesebb.

Ugyanakkor azonban...

annál veszélyesebb is.

És ez rád is illik, apósom?

Látom őket.

Uram!

- Tudom, hol vannak. - Hol?

A hegy tetején.

El akarnak csalni a hajóktól.

Szólj az embereknek!

Igenis, uram!

Igen, uram. Azonnal!

A karom súlyosan megsérült, mint látod.

Vajon...

tudnál rajtam segíteni?

A feliratot fordította: Balogh János