Original subtitles

1933. December 19-e.

Elintézek pár dolgot. Mindjárt jövök.

Várj már!

Mit intézel?

Jézusom, együtt látják őket.

Egyszerre távoznak.

Mári, mit tehetnénk?

Persze, hogy látják őket.

Végül is a felügyelő engedélyt kért, hadd találkozzon a lányunkkal.

Igazán? És mi a szándéka?

Csak randevúzni akar vele?

Húsz évig randevúzgatnak, mi meg hallgatunk, ugye?

Te nem is gondolsz a lányunk hírnevére, Giulio? Nem?

Meglátod a felügyelő hamarosan.

Ne hamarosan, Giulio! Ne hamarosan! Most, érted? Most! Most!

A drága felügyelő jöjjön ide hozzánk.

És beszéljük meg komolyan, mikor szándékozik elvenni a lányunkat.

Én esküszöm neked.

Ha Enrica nem mondja el neki, elmegyek a rendőrségre.

Hogy fogdába zárd?

Hogy megverjem!

Ricciardi főfelügyelő.

Mit keresel itt?

- Anyám gondot okoz nekem. - Hogyan?

- Alig várja, hogy megismerkedjen veled. - Tudom.

Bocsásd meg neki és mondd, hogy...

Szűz, anyám! Szűz, anyám!

Szűz, anyám! Szűz, anyám!

Szűz, anyám! Szűz, anyám!

De ne érezd, hogy kötelességed lenne jó? Egyáltalán ne.

Nem. Anyádnak teljesen igaza van.

Hamarosan jóvá teszem, megígérem. És...

Későre jár, most már mennem kell.

Szia. Szia.

Felügyelő. Hála Istennek.

- Épp önt kerestem. - Jó napot, Rafael.

Mi újság? Van valami hír?

Kettős gyilkosság történt, ha érdekli. Most hívtak.

- Brutolo. - Felügyelő.

Felügyelő, a dudások is itt vannak.

Nem, kegyelmes, uram.

A dudások nem találták meg signore Garofalót és a feleségét.

Elnézést, de ön ki?

Benjamin de Ferro szolgálatára.

Én vagyok a kapus. Az épület őre.

Azok a dudások közvetlenül a signoretól kaptak parancsot.

Jó, jó, jó. Egyszerre csak egyet.

Kérem, kísérjen minket oda, ahol az eset történt.

Jöjjenek, kérem.

Szegénykék. Van egy lányuk is, Benedetta.

Akiért a nagynénje, egy apáca jött és tanulni vitte. Jöjjenek.

Ne, ne, ne, menjen.

- Maradjon csak itt velem. - Ahogy kéri.

- Kérem felügyelő. - Köszönöm.

A SAJÁT KEZEMMEL.

A kalap, a kalap.

Hova tettem? Hova tettem?

Hova tettem a kalapot?

Hova tettem a kalapot?

Hova tettem?

Hova tettem a őket?

Semmi más sem.

Egyáltalán semmi más sem.

Ez a jó ember, Emanuel Garofalo, a fasiszta

kikötői milícia kapitánya volt, egy nagyágyú.

És a felesége?

Donna Costanza otthon volt feleségként.

Egy ilyen fontos férj mellett.

Ferro, senkit sem látott felmenni Garofalo-ékhoz?

Nem, kegyelmes uram.

Elmentem úgy egy fél órára.

Akkor láttam, hogy a másodikról épp elmegy a könyvelő.

Még a dudásokat sem láttam megérkezni, úgyhogy...

Uraim! Láttak valamit?

Felügyelő. Engem és az unokatestvéremet, Signora Garofalo hívott az ünnepségre.

Csak a fizetésről kellett volna megegyeznünk.

Igen. Amikor megérkeztünk, a kapus nem volt ott, ezért egyenesen felmentünk.

És azt találtuk, amit láttak.

Nem felejtem. Nem felejtem.

Hánykor érkeztek?

Úgy volt, hogy 11.30-kor találkozunk a Hölggyel.

Mehetnek, de maradjanak elérhetők.

Köszönöm.

Köszönöm. Viszlát.

- Szabad lesz? - Bruno.

- Szia, Ricciardi. - Doktor.

Mayone.

Köszönöm, hogy eljöttél.

Nincs mit. Te még az özvegyeket sem kíméled.

Jobban vagy egy kicsit legalább?

Mit mondjak? Mindig rá gondolok.

Lina folyton a fejemben jár reggel, délben és este.

Szerencsére nem emlékszem az álmaimra, mert szerintem éjjel is rá gondolok.

Hagyjuk ezt, mutasd meg, mit találtál. Gyere.

Jól van. És a férje hol van?

Erre van. Jöjjön velem.

Hova tettem?

A kalapot, a kalapot.

Tehát a nőt egy vele szemben álló személy támadta meg.

Egyetlen döféssel, éles pengével.

Látni, hogy hason szúrta.

Őt viszont lemészárolták.

A gyilkos kegyetlenül bánt vele.

Láttátok a nyomokat a terítőn?

Amikor végzett, letörölte a kést.

És elvitte.

Nem találtuk meg.

A férje és a feleség halála reggel hét és tizenegy között állt be.

De a többire még várnod kell, ahogy mindig.

Persze.

Nem tartozom semmivel.

Nem tartozom semmivel.

Di Alfredo a munkájával van elfoglalva.

Mit mondjak, anya?

Di Alfredo a munkájával van elfoglalva.

De miért? Manfred nem volt elfoglalt a munkájával?

Egy német tiszt.

Annyi felelősséggel.

És mégis mindig itt volt.

Nem is merek rá gondolni.

Jól teszed, mert felesleges gondolkodnod rajta.

Ne legyél a goromba, jó?

Manfred szeretett téged.

El akart venni, és gyereket akart.

Szerinted gyereket kellett volna szülnöm egy férfinak, akit nem is szeretek?

És akkor mi van?

A gyerekek erősítik a házasságot.

- És ha nincs szerelem, akkor megteremtik. - Igen?

Veletek is így volt az apával?

Mennyi türelemre van szüksége Erika kisasszonynak?

Szerintem a báróm azért nem tud dönteni, mert nem akar magának egy ilyen anyóst.

Tudom, Rosa néni.

Tudom, hogy bizonyos dolgokat nem illik kimondani.

Tudom. Nem szép dolog. Áj.

A szomszédoktól megtudtam, hogy Garofaloék jó emberek voltak.

Sőt, hangsúlyozták, hogy becsületes emberek voltak.

Pedig én nem is kérdeztem.

De azért ez nem győzi meg Önt.

Mit mondhatnék?

Túl tökéletesek, nem?

Bemegyünk?

Az én Constanz-om.

Hogy lehetséges ez?

Miért?

Ki tette?

Mikor történt?

Ma reggel.

Azért vagyunk itt, hogy fényt derítsünk a történtekre.

Az úr fogadja be otthonába.

Őt és Emmanuel-t.

Bocsásson meg nővér, de szükségünk lenne néhány

információra a nyomozásunkhoz. Nem tart sokáig.

Hány órakor ment el a kislányért?

Körülbelül nyolckor, mint mindig.

És otthon minden a szokásosnak tűnt?

Igen. Mint mindig.

Constanz és Emmanuel nyugodtak voltak.

Esetleg tud valakiről, aki...

Haragot táplálhat valami sérelemért, vagy nem is tudom.

Nem, nem tudom.

A sógoromat ritkán láttam.

Mindig a munkájával volt elfoglalva.

A húgom otthon volt, de...

De egy dolgot elmondhatok.

Ha a húgomat megölték, akkor a férje a hibás.

Miért mondja ezt?

Mert bárki is tette.

Őt akarta megölni.

Nem tudom, talán a munkahely gondok miatt.

A húgom csak azért halt meg, mert ott volt vele.

Szóval ön azt állítja, hogy az indíték a sógora szakmájából eredhet.

Nem tudom. Ismétlem én... ritkán láttam.

De biztos vagyok benne, hogy a húgomnak nem voltak ellenségei.

Még egy utolsó kérdés.

Az unokahúga Benedetta itt van?

Igen.

Az osztálytermében van tanul.

Szegény teremtés.

Én azt...

mondom neki, hogy a szülei elutaztak.

És később kitalálok egy balesetet.

Az úr megbocsát nekem.

Köszönöm, hogy időt szánt ránk. Viszlát.

Mi a baj?

Néha elgondolkodom, hogy boldog vagy-e velem.

Segítünk egymásnak.

Sem te, sem én nem lehetünk amellett, akit szeretünk.

Igaz. De nincs más nő rajtad kívül, aki ennél jobban enyhíteni a fájdalmamat.

Valami rosszat mondtam?

Rendben, máris hozom.

Nem, dehogy.

De látom, valami felkavart.

Vagy valaki?

Csak a furcsa gondolatok.

Nem tudom, hogy mi értelme az életemnek.

Rajtad kívül.

Nincs senki.

Pedig itt akartam megvalósítani az álmaimat.

Amik kudarcba fulladtak.

A római barátaim is.

Teljesen eltávolodtak tőlem.

És téged is.

Vissza szólít a munkád Németországba.

- Bocsánat. - Lívia.

Én itt vagyok.

Itt vagyok neked.

Én itt vagyok neked.

Felügyelő. Szerintem az apácának igaza van.

A nőt egyetlen késszúrással ölték meg.

A férjét lemészárolták.

Az a szegény nő csak azért halt meg, mert ott volt.

A tettesnek nagyon mélyen kellett gyűlölnie a férfit, hogy ennyiszer megszúrja.

És akkor?

Akkor ezt a gyűlöletet kell keresnünk, Rafale.

Ricciardi.

Kérem, legyenek óvatosak.

Garofalo százados egy feltörekvő ember volt.

Nagyon megbecsült.

Odafenn.

És most elhívták... oda, fel.

Főtörzsőrmester, nem illik ilyesmivel viccelődni.

A milícia már óvatosságra intett.

- Tehát? - Diszkréciót.

- Diszkréciót. - Diszkréció.

Mindig ugyanaz a helyzet.

A milicistákat, Garofalo kollégáit mindenkit ki kell hallgatnunk.

Holnap reggel felkeressük őket a kikötőben, jó?

Carlo? Carlo?

A gyógyszer.

Az utolsó cseppig, jó?

Mindet.

Jobban vagyok, köszönöm.

Holnap viszont hívjuk az orvost.

Nincs arra szükség, Bianca.

Jól vagyok.

Csak egyszerű hörghurut.

Kezelés alatt állok.

Nincs ok az aggodalomra.

Mielőtt elmész, készítek neked egy finom meleg levest, ahogy mondtam.

Ne.

Jó estét, Anto. Főtörzs.

Hé, Franco. Mit keresel itt?

Eszembe jutottak a régi szokásaid, és jöttem, hogy találkozzunk.

Hát, friss halat csak Antonio-tól veszek.

- Tessék, Főtörzs. - Köszönöm.

Tegye félre nekem pár angolnát.

Ne aggódjon.

- Majd kifizeti, amikor eljön a Szenteste. - Nagyon köszönöm.

Franco, de engem keresel?

Meg tudtam valamit, amit el kell mondanom.

Na, mondd csak.

Emlékszel Mario Candélára?

Ki felejtené el?

Meghalt végre?

Nem, még börtönben van.

Úgy tűnik, Mario Candela megbízik egy barátjában a cellában.

Pletykát hallottam.

Miről?

Hogy nem ölte meg a fiadat, Lukát.

Hanem a testvére, Biaggio.

Mario magára vállalta a bűnét, hogy megvédje a kisöcsét.

De aki megölte Lukát...

az Biaggio volt.

Biaggio Candela.

Aki a szabadlábon, otthon van.

Szervusz Raffale.

Meghoztad a márnát, bravó.

Máris kisütöm.

Fél óra múlva eheted.

Mi az? Nem is köszönsz?

Bocs, Lucy.

Rettenetes napom volt ma.

Fáj a fejem.

Jól van.

Egyél valamit, majd attól elmúlik a fejfájásod.

Aztán pihenj egy kicsit.

Nem vagyok éhes, Lucy.

Ne haragudj, nem vagyok éhes.

Raffale!

Raffale!

Tudom, hogy karácsony közeledtével Luca hiánya szinte elviselhetetlené válik.

De nézz ide rám.

Te tanítottad nekem.

Több gyermekünk is van.

És nekik is jár a karácsony, ahogy illik.

Úgyhogy közös fájdalmunkat magunkban tartjuk.

Mint mindig.

- Igazad van. - Jó.

De most bocsáss meg, mert fáradt vagyok.

Ledőlök kicsit.

- Felügyelő. - Mayone főtörzs.

Örülök, hogy újra látom ennyi idő után.

Mondanom sem kell, hogy vártuk Önt.

Dr. Pivani. Nem titkolom meglepetésként ér minket,

hogy egy magas rangú párttisztviselőt találunk itt.

Megyek ahová a kötelesség hív.

És ha a kötelesség olyan örömmel jár, hogy újra láthatom Önöket, mindig hálás leszek.

Én is így érzek.

Látom, hogy sikerült teljesen felépülnie a lövés után.

Igen. Igen.

Némi utóhatás ellenére azt kell mondanom, hogy jól vagyok. Köszönöm.

Ennek örülök. Ne csodálkozzon, főtörzsőrmester.

Nekünk mindig mindenről tudnunk kell, hogy mi történik a városban.

A hűséges embereknek hála, akik nem léteznek,

mindig kézben tudjuk tartani a helyzetet.

Szükséges lesz ma találkoznunk néhány közvetlen

felettesével, akik Garofalo kollégái voltak.

Hogyne. És sort kerítünk rá.

De pontosításképpen.

Tudják, hogy a kikötői milícia szorosan kapcsolódik a párthoz és Rómához.

Ha a Garofalo százados halála összefüggésbe hozható a milíciában

betöltött funkciójával, akkor azonnal tájékoztatniuk kell engem.

Mert miért? Elnézést.

Mert ez nem közönséges bűncselekmény, hanem államellenes bűn.

Szavamat adom önnek, hogy amint megtaláltuk a tetteseket, én magam

személyesen fogom értesíteni önöket.

Rendben. Teljes mértékben bízom önben.

Az volt Garofalo százados irodája.

- Pisquolo tizedes. - Kérem.

Felügyelő.

Igyekeztem dokumentumokat keresni szegény Garofalo százados munkájába.

Persze.

Mit tudnak Garofalóról?

Szerzett magának ellenségeket a munkája során?

Garofaló századost nemrég előléptették.

És ez talán ellenszenvet válthatott ki másokból?

Ha a kérdezősködnek, meg fogják tudni.

Így inkább én mondom el önöknek.

Garofaló azért kapott előléptetést, mert a kikötőből kapcsolódó csempészáru

kereskedelmet vizsgálta.

Ön szerint a csempészek bosszúja miatt halt meg?

Nem zárnám ki. A lényeg az, hogy a

csempészetről tudott a közvetlen felettese is.

Lomunno százados.

Akit feljelentettek, és lecsuktak.

Gondolom most börtönben van.

Nem.

Nemrég engedték szabadon.

Úgy tűnik csak azért vallotta be, hogy szabadulhasson.

Még ő börtönben volt, a felesége nem bírta elviselni ezt.

És öngyilkos lett.

Két kisgyereket hagyott maga után.

Pisquoló, ön tökéletes indítékot szolgáltat nekem.

Én csak olyan információkat adok, amelyekről a környéken beszélnek.

Önöknek kell levonni a következtetést.

Hol van most ez a Lomunno?

Annyiszor megszúrhatta.

Biztos, hogy gyűlölte.

De ez nem győzi meg.

Hisz minden kézenfekvő, igaz?

Túl kézenfekvő.

Mármint Lomunno.

Lomunno nyilvánvalóan egy bukott ember.

Ideális bűnbak, hogy azonnal lezárhassuk a

nyomozást, mielőtt súlyosabb dolgokat fedeznénk fel.

Mindenesetre most ő az első számú gyanúsított.

De mondok valamit.

Elmegyek és ellenőrzök pár dolgot.

Ön pedig beszéljen azzal, akivel szokott.

Hátha tud nekünk valamit mondani.

- Értettem. Később találkozunk. - Mint mindig.

Később találkozunk.

Idén nagyon jó sikerült a Betlehem.

Mi csináltuk.

A plébánia fiataljaival együtt.

Pont a Betlehemről akartam beszélni, Don Pieri.

Ennek örülök.

Mi érdekli ön pontosan?

Szent József alakja.

Mit jelent konkrétan a Betlehemben Szent József alakja?

Szent József a Betlehem legemberibb alakja.

Egy örökbefogadó apa.

Egy férfi, egy asztalos.

A kereszténységben az apaság mellett a munkát is jelképezi.

Az élet durvaságát.

- A felelősséget. - Igen.

Hiszen, ha gyermekeink vannak, az nagy felelősséggel jár együtt, nem?

Igen, de azért gyorsan el is felejtjük.

Helyére a gondoskodás és a védelem lép.

Ön szerint, ha valaki szándékosan önként összetörne egy Szent József szobrocskát,

mit akarnak ezzel kifejezni?

Ez egy nagyon csúnya tett lenne.

Azt jelenthetné, hogy aki ezt csinálta, kifejezésre juttatta felindultságát,

amiért megfosztatták egyik jogától.

Az apaságtól, vagy a munkától.

Oóó. Figyelj rám, Carmela.

Sok a munka vele.

Főtörzsőrmester.

Micsoda meglepetés!

Bambinella, hol voltál?

Misére mentem.

Néha szükség van rá.

Talán aggódott értem?

Akkor fontos vagyok önnek?

Haza! Gyerünk!

Na, beengedsz?

Menjünk be, hogy egy kicsit felmelegedjünk.

Rossz a helyzet, rossz a helyzet.

Foglaljon helyet.

Csak bátran.

Bajba kerültem.

Készítek önnek egy frissítőt, mielőtt a Garofalo gyilkosságról kérdez.

Jól van, add ide azt a frissítőt, aztán mondj el mindent, amit tudsz.

- Semmit. - Hogy hogy semmit?

Nem tudok semmit, főtörzs.

Csak azt tudom, hogy megölték ezt a Garofalo-t és a feleségét.

Bambini, belefojtalak a frissítőbe.

És mégis hogy?

Beledugja a fejemet a csészébe? Az nem fér bele.

Mindenesetre összegyűjtöm az információkat, és elmondom önnek,

ki haragudott rá, életében, halálában, meg minden mást.

Utánajárok a dolgoknak.

Hozom a frissítőt.

De ön még tudni akar valamit, igaz?

Honnan veszed ezt te mégis?

Különben már elment volna.

De ehelyett megvárta a frissítőt, még ha nincs is gusztusa hozzá.

Biaggio Candela.

Van egy bátya a börtönben, Mario Candela.

Tudom, ki az a Mario Candela, főtörzs.

Azt is tudom, miért van börtönben.

Ügyes vagy, akkor mondd meg, hol találom Biaggio testvérét.

Egészen biztos, hogy tudni akarja ezt?

Biztos vagyok benne.

És ha nem akarsz segíteni, nem baj, úgyis megtalálom.

De ne csináljunk butaságot, főtörzs, könyörgöm.

Egy asztalosmesternél dolgozik.

Úgy hívják Don Saverio a Sanita negyedben.

Amióta a bátyja börtönben van.

Biaggio megváltozott főtörzs.

Már két gyereke is van.

Köszönöm az információt.

Biaggio!

- Biaggio! - Itt vagyok.

Megtaláltam a hiányzó vésőket.

Bravó, de most segíts ezt bevinni.

- Oda. - Jó.

Jó reggelt.

Signora Lomunno!

Vártam önt.

Ricciardi felügyelő vagyok.

Hazudnék, ha azt mondanám, nem tudom, miért van itt.

Üljön le.

Sajnálom, hogy csak egy kis vizet tudok kínálni a Betlehemre való tekintettel.

Ki tudja, miért nem vitték el a hitelezők a pásztorokat is.

Ha már tudja, miért vagyok itt, akkor mondja el, amit tudnom kell.

Ragaszkodtam a munkámhoz.

Szerettem. Elismertek. Megbecsültek.

Aztán egy nap bementem az irodába.

És a főnököm két egyenruhással várt.

Azt mondták, korrupt vagyok.

Rám ugrottak, átkutatták a zsebeimet, megmotoztak.

És mit találtak a zsebében?

Pénzt felügyelő.

Nagyon sokat.

Egy egész élet munkájának gyümölcsét, és még egy kicsit, amit a nagybátyám adott.

Hogy boldoggá tegyem a nejemet.

Miért? Mit akart kezdeni ezzel a pénzzel?

Venni akartam egy saját házat.

Ez volt az álmom.

Senki sem tudott róla.

Még a feleségemnek sem mondtam.

Csak egy emberrel osztottam meg.

Az Garofalo volt.

Azzal vádolt, hogy a kikötőben kávé csempészéssel szereztem.

Azt mondták, beengedted a csempészek hajóit.

És börtönbe zártak.

És nem sorakoztatott fel érveket?

Nem voltak tanúk?

Például a nagybátyja.

Látom, nem ismeri a milíciát.

A politikai rendőrséget, náluk nincs tárgyalás.

Véged van. És aki vádat emel, azt előléptetik.

Aztán, amikor szabadultam...

A nejem már nem volt itt.

A fájdalom és a szégyen megölte.

Ezért bosszút állt miatta.

Százszor felügyelő.

Ezerszer bosszút álltam.

Nem is sejti hányszor öltem meg Garofalo-t.

Gondolatban. Gondolatban.

És még ezerszer minden bútorért, amit el kell adnom, hogy kifizessem...

A házat, amit elhagyunk.

És most, hogy meghalt...

Nem találok békére.

Sajnálom, nem én öltem meg.

Felügyelő, akinek gyerekei vannak.

A bosszú túl drága.

Azt én nem engedhetem meg.

Szerintem Lomunónak igaza van.

Akinek gyerekei vannak, annak a bosszú drága.

De rendbe hozza a dolgokat felügyelő.

Hát nem tudom. Gondoljon bele.

Mit nyert volna azzal a bosszút áll?

Csak végleg tönkrement volna a családja.

De ha az embert elvakítja a fájdalom, akkor nem gondolkodik ilyesmin.

Most elmegyek Bruno-hoz.

Ön pedig menjen haza.

Fáradtnak tűnik. Viszlát holnapig.

- Viszlát. - Pihenjen.

Elnézést, de kit keres?

Mit keresel itt?

Doktor úr, beszélnünk kell.

Nem, nem akarok semmit sem tudni.

Nincs mit mondanunk egymásnak.

Doktor úr, nem hittem, hogy így végződik, hogy az anyám talán...

Talán? Talán?

Légy férfi, mondd ki! Meghalt!

Lina meghalt a te hibádból, érted?

Igen, de én egy ujjal sem nyúltam hozzá.

A barátaim voltak.

És tudja miért? Mert kurva volt!

Ne merészeld! Ne merészeld!

Anyád, egy valamit tett érted?

Megpróbált neked jövőt biztosítani.

Nincs jogod kimondani a nevét.

Gyáva! Te gyáva vagy!

Doktor úr, várjon!

Igaza van, megérdemlem.

De meg kell kérdeznem.

Nem akarok semmit sem tudni.

Menj el, menj el!

- Jó reggelt, Bruno! - Gyere velem!

Minden rendben?

- Minden rendben? - Adj egy percet.

A nőn nem volt nyoma küzdelemnek.

Tehát nem számított rá, hogy megtámadják.

Meglepetésként érte a támadás.

Viszont a férfiról sok érdekességet tudok mondani.

Először is annyi késszúrást kapott, hogy alig tudtam megszámolni.

Úgy vélem, hogy 30-40 között lehet.

Sokat már csak azután kapott, hogy meghalt.

A gyilkos tehát utána is folytatta a mészárlást.

Nagyon erős gyűlöletet érezhetett.

Mi történt? Akarsz beszélni?

Itt járt Camilo, Lina fia.

Mit akart?

Beszélni akart velem.

Bocsánatot akart kérni.

Én nem tudom. Nem hagytam szóhoz jutni.

Elküldtem.

Biztosan nem jössz el?

Inkább itt maradok.

Ma este egy kicsit fáradt vagyok.

Üdvözlöm a barátaidat.

Ahogy akarod.

Hiányozni fogsz.

Akarod, hogy maradjak?

Nem. Nem, menj.

Tudom, hogy várnak már.

Nekem pedig jót tesz, ha maradok.

Hallgatok egy kis zenét.

És egy kicsit egyedül leszek.

Jó szórakozást.

Ohne di...

Ist...

...di freyde nur halbzó große.

Nélküled...

Minden öröm...

...tökéletlen.

Holnap találkozunk.

Hadd nézem meg.

Szerencsére a láz már elmúlt.

Szólok, hogy készítsék elő az autót.

Szóval tényleg meg akarsz szabadulni tőlem.

Nem.

Örökké itt tartanálak.

De az nem lenne szép.

Elnézést, asszonyom.

Jött egy váratlan látogató.

És magával szeretne...

Ne aggódj, Clara, menj csak.

Megkérdezhetem, miért nem ment el vacsorázni Brautisch őrnaggyal?

Mondja, hogy merészel maga ilyen pimaszul beleavatkozni az életembe?

Legalább sikerült kiszednie belőle...

érdekes információkat?

Ha kérdezem, homályosan válaszol.

De miért nem követi nyomon?

Miért nem nyomoz maga utána, ha olyan fontosak azok az információk?

Vagy a nagy kémhálózatunk csak egy özvegyasszonyra

támaszkodik, és az általa feltett kérdésekre?

Gondolja, hogy nem nyomozunk?

Hogy nem követjük?

Ön kiváltságos helyzetben van, mivel gyakran találkozik vele.

Azt állítja, hogy von Brautich őrnagy nem árul el semmit.

Hazudik önnek.

Nem bízik önben.

Beleszeretett? Talán ez a gond?

Szerelmesnek lenni csodálatos, Falco, ez nem gond. Ezt nem tudja?

Én csak azt tudom, hogy a legfontosabb...

a legszentebb szerelmet.

A hazánknak kell szentelnünk.

A fasizmusnak.

Minden egyebet, ami ezzel a kötelességgel ütközik.

El kell temetni a szívünkben.

És az elménkben.

És maga képes erre?

Akaratom ellenére.

Azt a kérdést teszem fel magamnak.

Hogy maga képes-e erre.

Lepjen meg.

Ön lepjen meg engem.

Azzal, hogy békén vagy.

A saját otthonomban.

De...

Ha a kislány mindenre rájön, lehet, hogy a nagynénje nem mondott semmit.

Valóban nem lesz könnyű, Rafael.

Vigyáznunk kell nehogy rájöjjön, mi történt valójában.

Nem felügyelő.

Nem tudom, hogy a sógorom kapott-e valaha fenyegetéseket.

Ismétlem, ritkán láttam.

És nem igazán bízott meg bennem.

De talán a húga tudott róla.

Nem hiszem, hogy a húgomnak elmondta volna.

Constanz nekem semmit sem mondott.

És... Az unokahúgával sikerült beszélnie?

Nem.

És ön nővér hogy van?

Próbálom kiűzni a haragot a szívemből.

És próbálom nem gyűlölni azt, aki ezt tette.

Ő nem gyűlölte az embereket, akik keresztre feszítették a fiát.

Akkor mi hogyan engedhetjük meg a gyűlölködést? Magunknak.

A húgom és a sógorom gyilkosan megfizet az ítéletben, amely rá vár.

Nem csak ezen a földön.

Hallgasson meg nővér, ha megengedi, szeretnék

feltenni néhány kérdést a kislánynak.

Anélkül, hogy elmondanánk neki, mi történt.

Talán látott valamit, ami segíthet nekünk

megérteni, ki követte el ezt a szörnyű tettet.

- Engedelmével. - Mit akarsz?

Nővér, ki szeretnék menni mosdóba, mert sürgős.

De mielőtt elhaladsz a szűz Mária képe előtt, mit kell tenned?

Emlékszel, amikor erre jössz, térdre kell borulnod?

Bocsásson meg, Veronica nővér.

A szentképeket azért hívják szentnek, mert szentek.

Menj, ahová a szükség szólít.

- És ne felejtsd a többé. - Köszönöm.

Olyanok, mint a kis állatok, de... ártatlan lelkek.

Megyek szólok Benedettának.

Csak óvatosan.

Köszönöm. Ne aggódjon.

Benedetta, ők az urak, akikről beszéltem neked,

a barátaim is szeretnének megismerni.

Ülj le ide.

Jó napot.

Jó napot, Benedetta.

Tehát... Én Luigi Alfredo vagyok, ő pedig Raffaele.

Mondd csak, kérdezhetlek téged?

Jó.

Az elmúlt napokban, mielőtt elutaztak a szüleid,

nem láttál rajtuk egy kis aggodalmat?

Nem, uram.

Olyanok voltak, mint mindig.

Jó.

És még valami.

Jött valaki látogatóba hozzátok az utóbbi időben?

Talán olyan, akit nem ismersz.

Egy úr és egy hölgy, akiket még sosem láttam.

És hogy nézett ki ez az úr és ez a hölgy? Emlékszel rájuk?

Fekete ruhában voltak, és a hölgy kendőt viselt a fején.

És miről beszéltek a látogatás során?

Mire megérkeztek már megvacsoráztunk.

Apa újságot olvasott, és bevitte őket a dolgozószobába.

Hangosan beszéltek, de nem lehetett érteni.

Nem szabad hangosan beszélni, ugye?

Nem, drágám, nem szabad.

Emlékszel még valamire arról az estéről?

Csak egy dologra.

De nem tudom, elmondhatom-e.

Csúnya lesz.

Büdi halszaguk volt.

Bocsáss meg, nagynéni.

Felügyelő, amint megláttam, belefacsarodott a szívem.

De abból, ahogy beszélt, úgy tűnik, hogy valóban...

Ő, Bambinella, bocsásson meg. Felügyelő, mindjárt ott leszek.

Menjen. Jó.

Megőrültél, mikor jöttél a kapitányságra?

Ráadásul a felügyelő is itt van.

Jó, milyen szép férfi ez a felügyelő.

De nekem akkor is maga tetszik jobban.

Egyébként meg úgy érzem, fontos információval rendelkezem.

De ha úgy akarja, találkozhatunk nálam.

Csak egy szavába kerül és mehetünk.

Van egy szabad cellám, ha akarod. Beteszlek oda.

Mondd már, hogy miért jöttél, beszélj!

Megtudtam, hogy ez a Garofalo kapitány zsarolta a halászokat.

Azzal fenyegette őket.

Hogy elkobozza a hajóikat, ha nem adnak neki pénzt.

De mindenki szerette.

Az egyik halász már nem tudott neki fizetni, mert a fia súlyosan megbetegedett.

És a gyógyszerek nagyon sokba kerülnek.

Miért álltál meg? Folytasd már van, Bambinella.

Ez az izé zavar.

Akkor levágom.

Ez a halász időt kért Garofalo-tól, hogy fizethessen.

De az nem adott neki.

Elvette a kezéből a pénzt.

Ami a fiú gyógyszereire kellett.

Micsoda szemét.

Nyugodjék békében.

- Igen. - Folytasd csak.

Egy barátnőm azt mondta nekem, hogy...

Ez a halász három vagy négy napja mindenki előtt azzal fenyegette,

hogy meg fogja ölni.

És hogy hívják ezt a halászt?

Aristide Bocca.

De nem ő volt az egyetlen, aki gyűlölte Garofalo-t.

Nagyon jó. Nagyon köszönöm.

De ne gyere ide többet.

- Most menj el, gyerünk. - Még valami főtörzs.

Biaggio Candela-ról van szó.

Az aggodalomtól nem tudtam aludni.

Tudtam, hogy Luca halála nem könnyű dolog, de...

Bambinella nyugodj meg, ezek a dolgok nem rád tartoznak. Világos?

De szépen kérem.

Karácsony van.

Maga mit gondol?

Lehet, hogy Bocca és a felesége voltak?

Meg van rá az okuk.

Bambinella is ezt mondta.

Ráadásul egy halász.

Benedetta azt mondta, hogy mindkettőnek halszaga volt.

Igen, Rafale.

De úgy tűnik, hogy elég sokan voltak, akiknek volt indítékuk, Garofalo-t megölni.

Ez is igaz.

- Jó napot. - Jó napot.

Jó napot.

Anya!

Jó napot, asszonyom.

Mayone főtörzsőrmester.

Ő pedig Ricciardi felügyelő.

Tudtam, hogy előbb-utóbb önök közül idejön valaki.

Így a jó asszonyom.

Legalább számított ránk.

Jöjjenek be.

Köszönjük.

Szervusz.

Drágám. Ölelj át, gyere.

Menjünk.

A férje Aristide még nem jött vissza?

Mindjárt. Most fog visszajönni, horgászni ment.

Mintha kéne még horgászni.

Mióta van ilyen állapotban a fia?

Legalább egy hónapja.

És nem látszik javulás.

Gyógyszerekre lenne szüksége.

De nincs pénzünk.

Kíméljen meg minket a tehertől.

Az asszonnyal elmentünk Garofalo-hoz, ahhoz a szeméthez.

- Arisztid. - Bizonyos halottakat nem tisztelek.

Egy mocsok volt, igen uram. És akkor?

Signore Arisztid kérem nyugodjon meg, és meséljen el mindent.

Rendben.

Kérlek fogd meg.

Elmentünk. A feleségemmel, ahogy mondtam.

Kértünk egy kis fizetési haladékot.

- Mit fizettek? - Mit fizettünk felügyelő?

A halászengedélyt.

Engem is megkeresett, mint mindenki mást.

Az engedélyt felügyelő.

Megfenyegetett, ha nem fizetünk, elveszi az engedélyünket.

Az... A pénz...

Salvatore gyógyszerére kellett.

Látták?

Egyre rosszabból van.

Ari.

Felügyelő, mi már így is alig keresünk valamit.

A hajnalban indulunk.

Jövünk, amikor jövünk, már ha visszatérünk.

Néha fogunk valamit, de sokszor...

Üres kézzel jövünk, mint ma este.

Ma este is?

Könyörögtem Garofalonak.

Mondtam neki, hogy legalább most legyen irgalmas, és mit tett felügyelő?

Az arcunkba nevetett a nejével.

- Ugye, Angeli? - Feleségével.

Nem tartozom semmivel. Ezt mondta.

Egyáltalán semmivel sem.

Én nem tartozom semmivel.

Egyáltalán semmivel.

Mikor mentek Garofalohoz?

Akkor mentünk...

Pár nappal korábban.

Nem emlékszem. Két-három nappal a halála előtt.

Biztos benne. Nem éri meg hazudni.

Felügyelő. A pontos dátumra nem emlékszem.

Két-három napja.

És azon a napon, amikor Garofalóék meghaltak, hol volt?

- A hajón. - A tengeren. Hol máshol?

Halásztam a társaimmal.

Kérdezze meg felügyelő.

Ezt nem hiszem el, a fenébe.

Nem mi voltunk, felügyelő.

De hadd mondjak valamit.

Amikor megtudtam, mi történt vele és a feleségével, megkönnyebbültem.

Azt gondoltam, bármi is lesz most, nála úgy sem lehet rosszabb.

Rendben.

Utána fogunk járni.

Addig is küldök egy orvost, hogy megvizsgálja a fiát.

Nem engedhetjük meg magunknak felügyelő.

Nem kell fizetniük. Nyugodjon meg.

Köszönjük felügyelő.

Szép napot.

- Jó munkát. - Viszlát.

- Köszönjük. - Angelina.

Angelina a fenébe is.

Ne aggódj.

Hívd ki Salvatorét.

Mario.

Hé. Nézd ki van itt.

Jó napot.

Jó napot, kegyelmes úr.

Hallottam egy halászról.

Aristid Boccaról, aki...

önökkel jár halászni.

Hát... ha van rá lehetőség... Igen.

És reggel, amikor megölték Garofalo-t?

Főtörzs, mi értjük, hogy hova akar kilyukadni.

De előbb el kell mondanom valamit.

Ha elveszíti a fiát, akkor igazságot szolgáltat.

Egyébként meg Aristide egész nap velünk volt a hajón.

Reggel négytől délutánig.

Amit az a gazember Garofalo kért el.

Tudják, hogy hamis tanúskodásért börtönbe lehet kerülni?

Jól tudjuk.

De mi az igazat mondtuk.

Istenre esküszöm.

- Nagyon köszönöm. - Viszlát.

Minden jót magának!

Mit szólsz hozzá, Enrica?

Vegyünk karfiolt a salátához?

Vegyünk.

De ezek nem tetszenek.

Nem győznek meg.

Menjünk máshová.

Figyelj! Ha nem bánod, én most inkább hazamennék.

Velünk fogsz hazamenni.

De miért?

Talán nem érted, hogy egyedül nem engedlek többé elmenni.

Anya!

Az emberek pletykálnak.

Ha elmész, akkor velem mész meg az apáddal.

Legalábbis addig, amíg a felügyelőd nem teszi nálunk tiszteletét.

Menjünk, ezek a karfiolok undorítóak.

Azért legalább várj meg.

Még jó, hogy nem az én vásárlóm.

Törődjön a saját dolgával.

- Elnézést kérek. - Magával foglalkozzon.

Na és mondja, hogyan tegyem.

Nincs idő magamra gondolni.

Mert hogy önre kell gondolnom.

Én meg arra, hogy brokkolit kell vennem.

Maga is gondoljon a brokkolira.

- Brokkolit? - Igen, brokkolit.

- Rendben. - Mennyit adjak?

- Kettőt. - Kettőt?

- Kettőt. - Rendben.

- Ez jó lesz? - Igen.

Hé, mit csinálsz itt?

Menj most kezed és vedd le az asztalról, mert koszos.

Anya ideges vagy?

Én nem, nem, nem, nem.

Csak apának már itt kéne lennie.

Igen, de tudod, hogy milyen a munkája?

Igen, tudom, hogy milyen a munkája.

Csakhogy pár napja idegesnek tűnik.

Jó estét, Nelide.

Jó estét.

Zárva van.

Az ablak, amit nézni szokott, zárva van.

Mit jelent ez?

Az anyja nem engedi, hogy kinézzen, ha ő nincsen jelen.

Honnan tud erről?

Tudom.

Minden tisztelettel.

De dönteniük kell.

Akkor lop a macska, ha nincs mi tennie.

Személyesen kell tiszteletét tennie náluk.

És rendben hoznia a dolgokat.

Maga pedig tudja, hogy hol a helye, és ne adjon kéretlen tanácsokat.

Elnézést.

- Elnézést. Báró. - Ne, ne, ne.

Ne kérjen bocsánatot.

Nelide, bocsásson meg. Mostanában nagyon ideges vagyok.

Igaza van, de én...

Én most nem vagyok rá képes.

Megteszem, de a saját tempómban, jó?

És... ahogy akarja.

Még egyszer elnézést.

Majd megpróbálom összeragasztani, jó?

Jó.

Ezt nem szabad.

Most már a töltött karajt sem eszed meg?

Mondtam, már megfáztam, és nem túl jó a gyomrom.

Rafaé. Amikor megfázol, még a krumpli héját is megeszed.

Giovanni, megtennél egy szívességet?

Vidd el őket fogad mosni, gyerünk.

Gyertek, menjünk.

Gyorsan, gyorsan, gyorsan, gyorsan, gyerünk.

Menjünk, menjünk, menjünk.

- Mi van veled? - Semmi, Lucy.

Mondtam már, rosszul vagyok.

Akkor vegyél be gyógyszert, vagy menj el orvoshoz.

Tudom, milyen gyógyszerre van szükségem.

Mit beszélsz?

Semmit, Lucy.

Bocsáss meg, de kimegyek egy kicsit.

- Rafaé. - Elintézek valamit.

Meg tudjuk csinálni?

Jól van. Te zárj be, kérlek.

Holnap reggel hatkor találkozunk, Rendben?

- Jó, holnap találkozunk. - Jó, itt.

Menj Bambinella. Menj innen.

Tönkreteszi az életüket, és nem kapja vissza Lukát.

Biaggio egy családot tart el.

És ön is.

Gondoljon a saját gyerekeire, ha nem akar az övéire.

Gennaro.

Látja a főtörzs?

Mit mondtam?

Milyen csúnya a dolog a gyűlölet főtörzs.

Milyen förtelmes.

De maga nem ilyen.

Rafaé.

Megkérdezhetem, hogy hová mentél?

A férfi késsel a kezében.

Aki bosszút akart állni.

Ő nem az én hites uram, akihez hozzámentem.

Ahhoz mentem hozzá, aki meggondolta magát.

Aki a megbocsátást választotta.

Te vagy az, Rafaé.

Te vagy.

Te vagy, akihez hozzá mentem.

Te vagy a férjem.

Érted? Köszönöm.

Köszönöm. Köszönöm.

A Coppola testvérek zöldségeit!

Akkor egy kávét kérnek?

Jó reggelt, Enrica.

Jó reggelt, asszonyom.

Az édesanyám, Marielle Colombo.

Senyora Colombo, tiszteletem. Ricciardi felügyelő.

Végre megismerhetem.

Végre, igen. Bocsásson meg.

Tudom, hogy be kellett volna mutatkoznom, de...

Gondolom, túl sok a munkája.

Jól van, hát...

Anya... A felügyelő biztosan el foglalt.

Mikor kínálhatjuk meg egy kávéval?

- Anya... - A felügyelővel beszélek.

Biztosan van egy órája, de akár csak fél is, hogy feljöjjön és tisztázza a dolgokat.

- Igaz, felügyelő? - Teljesen igaz.

Nekem a szenteste előtt megfelelne, ha önöknek is...

Rendben van. Várjuk önt.

- Akkor holnap találkozunk. Szép napot. - Viszlát.

- Huszonharmadikán? - Hogyne.

Százados.

Ha maga Nápolyba fáradt, úgy képzelem, rendkívül fontos hírei lehetnek.

Amit mondani fogok, az szigorúan titkos Falco.

Jól tudja, hogy bízhat bennem.

Lehetőséget kínálok önnek, hogy nagy szolgálatot tegyen a pártnak.

És ezáltal a karrierjének is.

Megtisztel vele.

Miről van szó?

Egy levelezésről van szó.

A hírszerzőink és néhány Hitlerhez nagyon közel álló szervezet között.

Minden világos?

Ez nagy felelősség.

Rómában úgy vélik, hogy helyén való megtenni Hitlernek ezt a szívességet,

mivel a hatalma növekszik.

És tudni szeretnék hajlandó-e elfogadni ezt a megbízást.

Miért rám gondoltak?

Mert ön kiváltságos helyzetben van a terv végrehajtásához.

De én nem vagyok a párt nápolyi szervezetének vezetője.

A szervezet vezetője aligha támogatna minket.

Én is így gondolom.

Magától értetődik, hogyha a terv sikerrel jár, akkor reménykedhet abban,

hogy átveszik a helyét.

Várni fogok a jelzésére, Falco.

Akkor a kuglófot és a mandulásat megrendeltem.

- A sztrufolit én csináljam? - Igen.

Mari, ide kávézni és egy kicsit csevegni jön.

Nem pedig telezabálni magát.

A felügyelőnek tudnia kell, milyen házba van szerencséje belépni.

Inkább azon gondolkodtam, hogy mi lenne, ha jövő

tavasz végére már megterveznénk az esküvőtöket.

Anya, könyörgöm, ne vitt túlzásba.

Kislányom, az idő repül, és te már nem vagy olyan fiatal.

Köszönöm a kedvességedet.

Ó, szűzanyám.

Ha én nem gondoskodom bizonyos dolgokról, ebben a házban senki sem fog.

Te pedig hallgatsz, ugye?

Nem kell ám, hogy segíts.

Mari.

Én segítek, te is tudod.

De nem szabad siettetni.

Nem szabad erőltetni.

A felügyelő azért jön, hogy megismerjen minket és...

A felügyelő nem megy ki élve ebből a házból egy konkrét házassági ajánlat nélkül.

Különben tudod, mit fogok tenni?

Tudjuk. Mész, hívod a németet.

Bravó. Hol van most? Elfogom és idehozom.

Csó-kó-lá-dés-keksz.

Csó-kó-lá-dés-keksz.

Enrica!

Kellemes meglepetés.

Anyám elment süteményeket venni.

Gyakorlatilag megszöktem.

Nem akarja, hogy találkozunk.

Legalábbis, amíg nem jössz el hozzánk.

Szóval engedetlen kislány voltál.

Még Pierino atyát is meghívta.

Ezek szerint hitet akar.

Mindegy. Ha nincs kedved hozzá, kitalálunk valami kifogást. Elhalasztjuk.

Tényleg hajlandó lennél kibírni egy pokoli karácsonyt értem.

Bármilyen poklot.

Nem csak karácsonykor.

Ott leszek.

Ahogy mondtam, anyádnak igaza van.

És én csak azt akarom, hogy boldog legyél.

- Nos, akkor megyek. - Jobb is lesz.

Szia.

Megszoktam, hogy mindig akkor jön hozzám, amikor egyedül vagyok.

Sürgősen beszélnünk kell.

Elegem van a sürgős ügyeiből, Falco.

És nincs semmi új, amit elmondhatnék.

Az nem számít.

Ez csak egy udvariassági látogatás?

Figyeljen rám, Livia. El kell mennünk.

Nem értem.

Ha lehetőleg hamarabb velem kell jönnie.

Úgy érti maga és én.

És mi okból?

Most nem magyarázhatom el, de bíznia kell bennem.

Arra kér, hogy hagyjam el az új otthonomat.

A szeretteimet, a világomat magyarázat nélkül.

Arra kérem, hogy kövessen.

Könyörgök.

A szerelemért, amit ön iránt érzek.

Maga szeret engem?

Nem mondja, hogy még nem vette észre.

Tehát szeret engem?

Teljes szívemből.

És a szeretett nőt egy másik férfi karjaiba

szokta taszítani, hogy abból hasznot húzzon?

Vannak fontosabb kötelességeink.

Utána pedig még...

Hagyja ezt, Falco, kérem.

Kíméljen meg a litániától, amit már kívülről fújok.

És mivel tudnám ön meggyőzni?

Semmivel. Maga semmit sem tehet.

Talán szeret, ahogy mondja.

De az az igazság, hogy én megvetem önt.

Teljes szívemből.

És biztosíthatom, hogy semmi a világon, még a

legsúlyosabb ok sem tudna rávenni, hogy kövessem.

Hogy egy percet is megosszak önnel az életemből.

- Vannak dolgok, amiket... - Az együttműködés, Signora Falco.

Vagy hogy a fenébe hívják, mivel még a valódi nevét sem akarták megmondani nekem.

A kötelesség.

Amiről maga olyan sokat beszél.

Visszataszító.

Remekül nézel ki.

Majdnem teljesen felépültem már.

Még jó.

Karácsonyi üdvözletet akarok átadni.

Köszönöm. Előbb nekem kellett volna meglátogatnom téged, de...

A munka. Tudom. Sok a munka.

Kivel töltöd a karácsonyt?

Nehéz válaszolni erre.

Holnap hivatalosan is megkérem Enrica kezét.

És akkor...

Ah...

Akkor éljen az ifjú pár.

Köszönöm.

És te... és a karácsony.

Valójában ezért is jöttem.

Mert szeretném...

A tanácsodat kérni.

Egy kicsit...

Aggódom Carlo miatt.

Nem törődik magával.

És már nem él társasági életet.

Attól tartok, hogy...

Elhagyja magát.

És azok után, amit értem tett...

Úgy érzem, hogy mellette szeretnék állni.

Javasolni szeretném, hogy költözzön hozzám.

Legalábbis addig, amíg felépül.

De...

Én...

Házas nő vagyok, és...

Nem magam miatt mondom, de tudod milyenek az emberek.

Rosszul ítélnék meg ezt a lépést is.

Nem akarom, hogy Carlo kellemetlen pletykákba keveredjen.

Megértem persze.

De ha megengeded...

Carlot nem érdeklik a pletykák.

És nagyon jól tudom, hogy téged sem.

Úgyhogy... Bianca, ha úgy érzed, és főleg ha ez neked is jó...

Tedd meg.

Védd meg.

Felügyelő.

Megértem, de mit tehettünk volna?

Lomonnónak van indítéka, de nincs alibije.

Tudom, tudom.

De nincs meg győződve.

A kalap.

A kalap.

A kezében.

A kezében.

Felügyelő.

Sikerült találnia valamit?

Csak egy érzést, hogy mindent elrontottunk, Rafael.

A Betlehemből hiányzik Szent József.

Milyen szomorú.

És a törött szobrocska?

Már nincs meg.

Nem, felügyelő.

Biztosíthatom, hogy nem vittem el semmilyen törött szobrocskát.

Biztos benne?

Persze, emlékeznék rá.

Nem tudja, esetleg jött valaki, aki elvitte.

Ha szándékosan összetörne egy Szent József szobrocskát.

Az egy nagyon csúnya tett lenne.

Majd megpróbálom összeragasztani, jó?

Menjünk.

Nézd milyen gyors. Rajzolok egy elefántot.

Sziasztok, gyerekek!

Nem zavarunk.

Hogy vagy?

Sziasztok!

Ezzel rajzolok neki egyet.

Most ezzel!

Nem, az túl lassú.

Itt nincs.

Mi az?

Látod?

Ez sokkal gyorsabb.

Felügyelő.

Itt van.

Felügyelő, főtörzs, mi hozta önöket ide?

Hogy merészelik?

Gyerekek, kifelé. Gyerünk.

Úgy gondolom, hogy csak az tudhatott a törött szobrocskáról,

aki megölte Garofalo-t.

Én elmentem Benedetta ruháiért, hogy elhozzam. Megtaláltam és...

Nagyon szereti a szentképeket, igaz?

Ezért kockáztatott annyit, hogy megjavítsa a Szent Józsefet.

- De mit beszél? - Kérem, elég.

Ideje, hogy elmondja az igazat.

A börtönben egy ártatlan ember ül, aki gyilkossággal vádolnak.

Egy családapa, egy becsületes ember.

Ezt a terhet is elbírja a lelkiismerete?

Szűz Mária sugalmazta nekem.

Megérdemelték a büntetést.

Miért érdemelték meg?

Kislányként szerettem volna gyermeket.

Sok gyermeket akartam.

A húgom nem.

Ő csak a ruhákra, a frizurákra és a szépségére gondolt.

Én a megfelelő férfit vártam, hogy családot alapítsak.

Csak vártam és...

Megérkezett.

Emmanuelle Garofalo.

Titokban találkozgattunk.

Azt mondta, olyan vagyok, mint egy kislány.

Hogy gyönyörű vagyok, mint egy kislány.

Megcsókolt.

Megérintett.

Éreztem, hogy egy a mi sorsunk.

Aztán mi történt?

A húgom.

Érti?

A húgom.

Ő lopta el tőlem.

Összeházasodtak és...

Rájöttem, sosem fogok más szeretni, csak urunkat.

Apáca lettem, feladtam mindent.

Az életemet, az álmaimat, mindent.

Aztán Constanz teherbe esett, és megszületett Benedetta.

Nyugodj meg, én vigyázok rád.

Nyugodj meg, én vigyázok rád.

Neked kell vigyáznod Benedetta-ra, én nem tudok.

Miért mondod ezt?

Az anyaság már elcsúfított.

Törődnöm kell a férjemmel, különben más nőkhöz fordul majd.

Ha ilyeneket mondasz, a pokolra fogsz jutni, Constanza.

A gyermeket elutasítani bűn.

Akkor legyen tiéd a mennyország.

Neveld te Benedettát.

Nekem itt a férjem.

Én gondoskodtam Benedettáról, anyaként neveltem fel.

Csak azért mentem abba a házba, hogy elvigyem magammal.

Nem volt hozzá méltó az az otthon.

Mi késztette arra, hogy ezt tegye?

Felállították a Betlehemet.

Én bementem a szobába és megláttam.

A Betlehemet.

Értik?

Abban a bűnös házban.

Nem engedhettem ezt meg.

Nem hagyhattam.

Éjjel álmomban is a Szűz Mária hangját hallottam, és azt ismételgette,

ez egy jel.

Benedetta.

Elfelejtettük a kesztyűt és a kalapot.

Várj meg itt.

Jó rendben.

Itt várok.

Mert jöttél vissza?

Mit akarsz?

- A Betlehem, Constanza. - És?

Minek csináltad?

Te kérdezed?

Benedetta minden évben látja, hogy felállítod és ő is akart egyet.

Nem.

Ebben a házban nem.

Azonnal el kell távolítanod.

Megőrültél. Teljesen megőrültél.

Mondtam, hogy azonnal távolítsd el.

Mit csinálsz ekkora ügyet pár szobrocskából?

Mert csak azok, nem? Szobrocskák.

Hogy merészeled?

Azonnal tedd le a szentet.

Nem.

Azt mondtam, tedd le, Constanza.

Tedd le! Azt mondtam, tedd le!

- Nem! - Tedd le!

Leteszed!

Most örülsz?

Tönkretetted Szent Józsefet!

Na jó, nem baj, újra megveszem.

Egyébként elfelejtettél valamit.

A kalapot, a kesztyűt.

Hova tettem őket?

Ott volt a kés, amivel a parafát kivágták.

Szűz Mária azt mondta, hogy ez egy jel volt. Egy jel.

Hogy megbüntesse a szentségtörést.

Mit keresel itt?

A Betlehem.

Nincs jogotok ezt csinálni ebben a házban.

Azonnal el kell távolítanotok.

Én nem tartozom semmivel.

Egyáltalán semmivel sem.

Aztán...

Megtöröltem a kést.

A terítőbe.

Lemostam magamról a vért és...

Megkönnyebbültem.

Szűz Mária mondta.

Szűz Mária azt mondta nekem.

Hogy tegyek igazságot és én...

Megtettem.

A saját kezemmel.

Nővér. Jöjjön velem.

Erre tessék, kérem.

Nelide!

Elmentem.

És jó éjszakát.

Jó éjszakát.

Köszönöm, Rosa néni.

Végre eldöntötte.

A türelem rózsát terem.

És milyen volt a szertartás?

Az nagyon jó.

Mi volt az úrvacsora?

- Keresztelő. - Remek.

Megyek?

Sokan voltak.

Az ilyen alkalmakkor jönnek össze a családok.

Most ennek van szezonja.

A keresztelők az egész család ünnepei.

Örülök, hogy eljöttek.

Jó estét, asszonyom.

Ó, Don Pierino.

Itt van Ricciardi felügyelő is.

- Cavelier. - Felügyelő.

- Asszonyom. - Köszönöm, kedves öntől.

Enrica, edd el a felügyelő kabátját és kalapját.

- Nem szükséges, köszönöm. - Add csak ide.

És a kalap?

Nem hordok kalapot, Signora Maria.

Ó, milyen kár.

Kalappal a férfiak olyan elegánsak.

Ha meggondolja magát, a férjem kalapokat árul.

De kérem, foglaljon helyet.

Signora Maria finom süteményeket készített nekünk.

Saját készítésűek.

Persze, Enrica segített.

Don Pierino.

Enrica ügyes.

Aki elveszi, jól jár vele.

Vegyen süteményt.

Köszönöm.

- Don Pierino. - Köszönöm.

Julio, kérsz még egyet?

Nem, köszönöm Maria.

Enrica? Nem, anya.

Nagyon finom.

Ott tartott Don Pierino, hogy egy keresztelőről jön éppen.

Igen. Gyönyörű szertartás volt.

Olyan pár gyermekét kereszteltem, akiket már gyermekkoruk óta ismerek.

Mondanom sem kell, hogy leginkább a nagyszülők hatódtak meg,

potyogtak a könnyei.

Hát persze, nagyszülőnek lenni hihetetlen élmény.

Tudom, mert én is az vagyok.

Talán még nagyobb érzelmekkel jár, mintha szülő valaki.

Kár, hogy vannak olyan gyerekek, akik úgy tűnik

nem akarnak ilyen örömöket szerezni a szüleiknek.

De persze, ez attól is függ, hogy milyen komoly emberrel találkoznak.

Hát, hála az úrnak.

Mondja, csak felügyelő, mik a... maga szándékai?

Házasodni szeretne? Akar gyerekeket?

Természetesen.

Mint nyilvánvaló, mindig vannak megfontolandó dolgok, gondolom.

De az érzések azok erősek.

Nagyon jó. Ez csodálatos hír számomra.

Akkor azt javaslom, bontsunk fel egy üveg jó bort.

Igen, hozom.

Halljuk felügyelő, mert egy anyának meg kell értenie.

Felügyelő.

Melyek lennének ezek a megfontolások?

- Maria. - Ne, Giulio.

- Hallani akarom. - Signora Maria.

A felügyelő azt mondta, hogy vannak érzései.

És ez, higgye el, az egyetlen dolog, ami számít.

És ezek olyan kérdések, amelyek csak a felügyelőt érintik. Nem minket.

Persze. Ebben igazad van.

Igen, igen. Nem a mi dolgunk.

Az ő dolga.

A felügyelőé, hogy döntést hozzon.

Nekünk más gondjaink vannak.

De milyen gondjaink?

Milyen gondjaink, Giulio?

Don Pieri.

Sajnos a férjem nem hajlandó elfogadni azt, hogy gond ha a lányunk.

Már elérte és túllépte a házasulandó kort.

És azt, hogy a lányunk nem által elküldeni.

Egy német tisztet, akit a legjobb szándék vezérelt, hogy megbirkózzon a...

Várjon, csak mi is volt? Á, igen.

Megfontolandó dolgokkal.

Az egyetlen megfontolandó dolog az, hogy

szeretné-e és ha igen, mikor venné el a lányomat.

És ahogy illik, unokákkal megajándékozni.

Ó, Istenem.

Elnézést, asszonyom.

Sajnálom, uram.

És elnézést, kérek öntől is, Don Pierino.

Én nem tudom, mi ütött belém.

Főleg tőled kérek bocsánatot, Enrica.

Az elpazarolt időért.

Ezért a hibáért.

Mert ez csak egy hiba volt.

Bocsáss meg. Elnézést.

Egyedül hagytál.

Egyedül hagytál.

Egyedül hagytál.

Akkor egy kis itókát.

Miért?

Egy kortyot.

És jó sokat apának.

Miért?

Mert... mert...

Holnap végre karácsony lesz. Ezért.

Meg fog gyógyulni. Ne aggódjanak.

A gyógyszerek segítenek neki.

Ügyesen, Salvatore. Gyerünk, gyerünk Salvatore.

De figyeljenek, jó?

Naponta kétszer kell...

adni neki egy ilyen tablettát.

De megértették, ugye?

Egyetlen tablettát.

Naponta kétszer. Reggel este.

- Köszönöm. - Érted, Angelica?

Igen.

Így ni.

Doktor úr, nem is tudom, hogyan köszönjem meg.

Ne köszönje és ne aggódjon.

Köszönöm, doktor úr.

- Viszlát! - Viszlát!

- Meggyógyul! - Megmondtam, hogy így lesz.

Hé, hé, ne csináld!

Hagyd abba azonnal.

Érted, fiam? Nyugalom, nyugalom.

Lesz rá idő. Bizony ám.

Tessék.

Mi az az újdonság?

Virágok.

Karácsony van.

Apám mindig virágot adott anyámnak. Karácsonykor.

- Köszönöm. - És akkor?

Jól van, akkor megyek.

- Viszlát. - Viszlát.

Boldog karácsonyt!

Rafael, ne félj.

Ez csodálatos karácsony este lesz.

Eh, karácsony.

Karácsony este. Mi van?

Félsz, hogy rosszul sikerült az angolna?

Majd este meglátod.

- Nem, nem az angolna miatt. - Akkor mi van?

Te, mint mindig, nagyon, nagyon ügyes voltál.

- És ez az előestéje is. - Tedd oda.

Gyönyörű, csak hogy...

Lucy, nekem...

El kell mennem egy kicsit.

Hová kell menned?

- Gyors leszek, mindjárt jövök. - Ne, ne, Rafael.

Ne csinálj butaságot.

Nem, nem az, amire gondolsz. Másról van szó.

Máris jövök. Mindjárt itt vagyok, mindjárt itt vagyok.

Mindjárt jön.

Na jó.

Camilo. Mi történt?

Lezuhant az emeletről.

Semmi komoly. Eltörhetett pár bordája.

De hol lehet már?

Nektek mondott valamit?

Nem, anya.

Megosztozunk a kenyéren?

Addig egyél valamit, mert megbetegszel.

Tessék itt van. Te is egyél valamit.

Egyél valamit. Kenyeret, jó?

Mindjárt itt lesz.

Gyere, bátran.

Itt vagyunk. Meglepetés.

És ki ez a gyönyörű kislány?

Ő Benedetta.

Egyedül lett volna karácsonykor.

Gondoltam velünk maradhatna az ünnepek alatt.

Így legalább élvezheti a családi légkört.

Jól tetted.

Gyere. Jova, hozz egy széket.

Teríts meg itt mellettem.

- Micsoda kabát. - Köszönöm.

Nagyon udvarias vagy. Na gyere.

Itt van Benedetta széke.

Ide ülhetsz.

- Jó lesz? - Gyere csak.

- Ide. - Gyere.

A vacsora már kész.

Látod milyen szerencsés esténk van?

Na akkor... Kellemes karácsonyt nektek.

Kellemes karácsonyt. Kellemes karácsonyt.

Életem legszebb karácsonyára.

Gyönyörű napunk van.

Amikor te itt vagy, mindig karácsony van.

Nos, akkor hozzá kell szoknod.

Mihez?

A karácsonyhoz.

Úgy döntöttem, itt maradok, amíg meg nem gyógyulsz.

- Bianca, te... - Itt maradok.

Nem akarod, hogy elmenjek. Te.

Boldog karácsonyt.

Üljön le mellém.

Most mit tehetnénk, üljünk egyedül maga itt én ott karácsonykor? Ha?

Üljön le mellém.

Boldog karácsonyt!