Original subtitles

...hogy a közép-európai országok csatlakozásra mindig...

A tisztelt hölgyeim és uraim, Lánfalusi úr kritikákat

is fogalmazott meg.

Azt mondta, hogy ha nem leszünk elég ügyesek,

mi európai vezetők, ha nem teszünk fontos lépéseket,

akkor nem jön létre az a helyzet, hogy

az euróból az eurói vezet minden tagja profitálhasson.

Ezt egyszer talán Lagard elnök azt mondta, és

hallottam valahol, azt mondta Lánfalusi úr, hogy ha

nem változtatunk, akkor csak a leggazdagabbak profitálnak majd.

Az eurózónából, az eurózóna kevésbé méretes és kevésbé

gazdag országai, ezzel nem fognak nyerni.

Ha az adatokat megnézzük, elég szomorú kép tárul

elénk.

Az euró bevezetése óta az Egyesült Államok termelékenysége

és versenyképessége sokkal nagyobb ütemben javul, mint az

eurózóna versenyképessége és termelékenysége.

Az USA GDP-e 2000 óta nőtt körülbelül

170 százalékkal az euró övezetének 140-nel.

Jelenlegi formájában az euró, ahogy Lánfalusi erre figyelmeztetett

bennünket, az eleve erős és versenyképes gazdaságoknak kedvez,

de nem segíti a felzárkozó gazdaságok megerősödését.

Ez komoly figyelmeztetés, de hát a legfontosabb hagyaték

a Lánfalusinak, a magyarok számára, akik még nem

vagyunk tagjai az eurózónának.

Éppen az ő intelmeire hallgatva nem vagyunk tagjai

az eurózónának.

Az eurózónarkának az öröksége Magyarország számára az a

tanács, hogy vigyázzatok, ha a gazdaságotok nincs fölkészülve

a csatlakozásra, a csatlakozás meg fog ölni benneteket.

Nos, tisztelt Hölgyeim és Uraim, ezt a tanácsot

mi megfogadtuk idáig.

Azt is mondhatom, tehát 30 év alatt eljutottunk

a vasingtoni diszenzustól a budapesti konszenzusig.

Talán nem indokolatlan ezt a kifejezést, hogy budapesti

konszenzus használni, hiszen a megelőző konszenzus, a liberális

-vasingtoni úgy tűnik, ha jól értem a világot,

éppen kimúlt.

Már az előző években is a végét járta,

de Donált Trump győzelme óta már a feltámadásban

sem reménykedhet.

Miután nincs vasingtoni konszenzus, érdemes definiálni mégis mi

az, amiben mindannyian hiszünk és amit iránytűnek tekinthetünk.

Ezt beszéltnénk budapesti konszenzusnak is, egy kivetített, az

egész világra kivetített normatív elképzelésről beszélek, ami röviden

úgy határozható meg, hogy minden nemzetnek joga van

ahhoz, hogy önmagát tekintse a világközepének, és a

legfontosabb viszonyítási pontnak.

Például számunkra, a legteljesebb tisztelettel elfogadva a SZAKS

doktrinától, amit az előbb hallhattunk, arról, hogy a

méretnek jelentősége van.

Mégis azt kell mondanom, hogy a magyarok azt

gondolják, hogy mérethatékonyság ide vagy oda, mégiscsak a

világközepe az Magyarország.

Mint ahogy elfogadjuk, hogy minden nemzet úgy tekint

a saját országára, mint a világközepére.

Ebben pedig azt következik minden nemzet, így Magyarország

számára is, arra a kérdésekel keresünk a választ,

hogy hogyan tudjuk biztosítani a megmaradásunkat, ha lehet

a gyarapodásunkat ebben az új világban.

Hogy egy ország erre választ tudjon adni, először

tisztáznia kell, hogy milyen is lesz az előttünk

álló világ.

Akkor a magam nyelvén, ami nem a közgazdaság

nyelve, azt mondanám, hogy a liberális korszakot egy

szuverenista korszak váltja fel.

Miután mi itt Magyarországon 15 éve építjük, egyedül

a nyugati világban, egyedül itt mi Magyarországon 15

éve építjük ezt a szuverenista korszakot, tudunk egyes

-mást mondani ennek az előttünk álló korszaknak a

sajátosságairól.

Én is mondok most néhány dolgot.

Az első fontos tapasztalat az a stabilitás és

a biztonság.

A biztonság fölértékelődik az előttünk álló időszakban.

Aki nem tudja magát megvédeni, az nem partner,

semmi csak nem is szövetséges, legjobb esetben alárendelt

lehet.

Ezért minden nemzet számára a saját önvédelmi képességének

a megőrzése a kulcskérdés lesz.

Érdekes módon ennek középpontjában nem is az Ukrán

-Orosz háború áll, hanem a migráció.

Ma a nyugati, esetben európai országok biztonságát és

stabilitását, a migráció és annak matematikailag előrejelezhető következményei

jelentik majd.

Vessünk egy pillantást Magyarországról.

A mi liberális ellenfeleink Magyarországot egy elszigetelt országnak

szokták áprázolni.

Ehhez képest ma egész Európában mi ápoljuk a

legjobb kapcsolatot az új Amerikai Republikánus Administrációval.

Mi ápoljuk a legjobb kapcsolatot Kínával.

És mi ápoljuk a legjobb kapcsolatot Oroszországgal.

Nem Magyarország van elszigetelve, hanem az Európai Unió.

Az Európai Unió összeveszett az új Amerikai Administrációval,

míg hivatalba se léptek már.

Elszigetelte magát az Európai Unió Kínától, mert bámháborút

indított.

És elszigetelte magát Oroszországtól, akivel meg háborúban áll.

Ki van itt elszigetelve?

Szóval azt kell mondanom, hogy mi érzésünk az,

hogy mi a történelem fő utcáján járunk, miközben

az Európai Unió valahol a sáros mellék utcákban

kódorog és botorká.

Ha tehát van ország, amelyik érdekelt a békében,

az Magyarország.

Ha van ország, amelyik érdekelt abban, hogy Donald

Trump sikeres legyen az orosz-ukán háború lezárásában,

az éppen Magyarország.

Az Amerikai Administráció békeerőfeszítésének sikere nem ideológiai, még

csak nem is geostratégiai, hanem húsbavágó, mindennapos, gazdasági

érdeke Magyarországon.

Ezért is reménykedünk abban, hogy lesz béke, megtörténik

a szuverenista világpolitik átalakítás, és tető alá tudjuk

hozni az amerikai-magyar nagy gazdasági megállapodást, amivel

lendületet fogunk adni a magyar gazdasági tisztettel.