All language subtitles for Jó reggelt, Magyarország 2024.11.29

...

és a kormány képviselői aláírták a három éves

bérmegállapodást, amelynek köszönhetően 2027-ig 40 százalékkal emelkedhet

a minimál bér.

Orbán Viktor miniszterelnököt köszöntöm a stúdióban.

Jó reggelt kívánok.

Jó reggelt kívánok.

Mielőtt erről beszélnénk, egy hétvégén esedékes aktualitásra azért

térjünk ki, mert hogy parlamenti választásokat tartanak Romániában,

és egy nagyon bizonytalan, nagyon felfokozott helyzet alakult

ki az elnökválasztás múlt vasárnapi első fordulója után.

A kialakult helyzetben a magyar szempontból, a magyarság

szempontjából miatt érte a hétvégi választásnak?

Valóban a magyarok a hétvégén választanak.

Nem Magyarországon, hanem Romániában.

Ugye ott egy nagyon nagy magyar közösség él.

Izgalmas és váratlan események történtek.

Azt hiszem, talán tanulságosak is.

Ugye ott egy nagy üzem van, mert az

elnököt is közvetlenül választják az emberek, meg a

parlamenti képviselőket is, és az elnökválasztás első fordulója

volt a múlt héten, most vasárnap parlamenti választás,

utána az elnökválasztás második fordulója.

Ugye ami nekünk ebből fontos, mert arra rá

is esély, hogy a magyar jelölt megnyerje a

Románia elnökválasztás rendkívül csekély, bár Kelemen Hunor elnökül

az RMDS részéről fantasztikusan küzdött.

Én próbáltam követni a politikai vitákat, amelyek persze

román jelven zajlottak, és azt láttam, hogy büszkék

lehetünk az RMDS elnökére, aki ebben a nagyon

nehéz politikai és kulturális helyzetben, hogy mégis a

románi elöltekkel kell versenyeznie román elnöki pozícióért, ebben

minden tekintetben helyett állt méltó módon képviselte nem

csak az erdélyi magyarokat, hanem az összmagyarságot is.

Tehát mi ilyen politikusokat tudunk kiállítani a magyar

államhatárokon kívül is.

Szerintem ez büszkeségre adhatókot.

Volt már hasonló élményünk, talán kevésbé figyelünk ilyesmire,

felvidéken is volt egészen kiváló elnökjelöltünk az előző

évtizedben.

Tehát azt hiszem, hogy büszkék lehetünk a határon

túli magyarjainkra.

Most az a kérdés, hogy ők büszkéken magukra,

hiszen ha azok, és remélem azok, akkor a

vasárnap esedékes választáson, ami most előttünk van, parlamenti

választáson, meg kell oldaniuk, hogy legyen parlamenti képviselete

a Romániában élő magyarságnak.

Ha nem mennek el elegen, akkor nem lesz

parlamenti képviselet.

Márpedig azt megtanultuk, hogy parlamenti képviselet nélkül az

egész Kárpát-medencében lehetetlen jól védeni az ott

élő magyar közösségek érdekeit.

Tehát egy kulcs, sorsdöntő választás előtt állnak az

Erdélyben élő magyarok, és biztatunk őket, hogy vegyenek

részt a választáson, és gondoskodjanak a saját parlamenti

képviseletükről a Romániában.

Ez megkönnyíti a mi munkánkat és az én

munkámat is, könnyebben tudunk nekik segíteni innen Magyarországról,

hogyha kellő súlya a képviselők vannak a román

parlamentben.

Aztán ha nem a magyar szempontokat nézzük, akkor

történt ott egy rendkívül érdekes dolog az elnökválasztáson,

ami odáig megy, hogy most az Alkotmánybíróság foglalkozik

vele, mármint a választásokkal, az elnökválasztással, és nem

így zárták le az első forduló hivatalos eredménylistáját.

Ez a jelenség, amiről beszélek, ez a modern

technológia találkozása a választókkal.

Tehát, hogy milyen elektronikus eszközöket, TikTokot, meg a

jó ég tudja, milyen platformokat lehet, nem lehet

használni, milyen szabályozás van rá, ez hogyan befolyásolja

az embereket.

Befolyásolja őket egyáltalán?

Ha igen, akkor ez jogalapot ad-e, hogy

a döntésüket felül lehessen bírálni?

Tehát egy rendkívül izgalmas, rendezetlen és előbb-utóbb

Magyarországon is megjelenő problémára hívja fel a figyelmet.

Tehát hálások vagyunk a románoknak, hogy egy kvázi

laboratóriumként ezt lekísérletezik nekünk, és mi pedig majd

ennek a vitának a tanulságait összegezve megnézhetjük, hogy

van-e teendőnk hasonló problémák elhárítása érdekében itt

Magyarországon.

Hát és a következő két vasárnap ebből a

szempontból még biztos, hogy tartogat majd, kihívásokat.

És elemezni való történéseket, ami viszont biztos, hogy

a hét elején Magyarországon megszületett a bérmegállapodás, ami

azt jelenti, hogy jövőre 9%-os lesz

a minimál béremelkedése.

Milyen hatását érezhetik ennek az emberek, mikor és

hogyan hadhat akár a többi bérre is?

Mert ugye azt szoktuk mondani, hogy a minimál

béremelés az alapja a többi béremelkedésének is.

A magyar minimálbérrendszer Európában talán egyedül álló módon

kétfokozatú.

Tehát szemben a logikus gondolkodással, amely azt sugarná,

hogy ha van minimálbér, abból egy van, hiszen

az a minimál.

Nálunk nem így van, mert igazán sok magyarok

vagyunk.

Tehát kettő minimálbérünk van, van egy minimálbér és

van egy a köznyelven szakmunkás minimálbérnek nevezett garantált

bérminimum.

A kettőnek az átlaga adja ki, hogy nagyjából

hol helyezkedik el Magyarországon a minimálbér szintje egy

európai összevetésben.

Egyre jobb pozícióban vagyunk egyébként sőt.

Most bérekről megállapodni a munkaadóknak és a munkavállalóknak

kell.

Tehát annak, aki adja a pénzt, ezek a

vállalkozók, és annak, aki kapja a pénzt, ők

pedig az alkalmazottak.

Nekik kell arról megállapodni, hogy mit bírel a

cég, és a cég által termelt nyereségben hogyan

osztoznak a cégtulajdonosok, illetve az alkalmazottak.

A kormánynak itt közvetítői szerepe van.

Tehát mi segítünk abban, hogy a megállapodás létrejöjjön,

nem titkolva egyébként azt a szándékunkat, hogy mi

annak örülünk, ha minél magasabb bérek vannak Magyarországon.

Sőt, a kormányzásunk egyik célja is értelme, hogy

az emberek minél jobban éljenek, ahhoz meg minél

magasabb fizetések és minél több pénz szükséges.

Ezért mi mindig a minimálbér emelése mellett vagyunk,

de értjük, hogy a vállalkozók szempontjai, hogyha egy

bizonyos szint fölé emelkedik a minimálbér, és a

kormány nem ad nekik segítséget, akkor nem tudják

kifizetni, tönkre fognak menni, és valahában nem minimálbéremelés

következik be, hanem bércsökken is, mert el kell

bocsátani az embereket.

Ez egy logikus érvelés az ő részükről.

Tehát ezeket a szempontokat kell összehangolni.

A magyar kormánynak van egy zsinormértéke, egy vezérfonala.

Mi azt szeretnünk, hogyha az átlagbér Magyarországon elérné

az egy millió forintot.

Az a tapasztalatunk, hogy a minimálbér emelkedése feljebb

tolja az összes többi bért is.

Tehát a magyar kormány ezzel a megállapodással hatást

tud kifejteni nemcsak a minimálbére, tehát a legkisebb

keresetűek jövedelmének emelkedésére, hanem az a fölötti bérekére

is, mert az fölfele tolja.

Így nem is kicsit tolja.

Olyan mértékű ez a mostani béremelés, három éves

megállapodás kötöttünk, 25-ről, 26-ről és 27

-ről beszélünk, hogy a három év együtt kiad

egy 40 százalékos emelkedést, ami nemcsak Magyarország történetében

példátlan, tehát ha nem egy ilyen fáradt reggeli

korai hangulatban lennénk, hanem délután, amikor már lehet

világcsúcsot úszni, akkor azt mondanám, hogy ez egy

történelmi jelentőségű vagy történelmi léptékű megállapodás.

Itt reggel csak annyit mondanék, hogy ilyen még

nem volt, és Európában is úgy látom, hogy

csak egyszer fordult elő ilyen mértékű béremelés.

Tehát büszkék lehetünk arra, hogy a vállalkozók és

a munkavállalók meg tudtak egyezni egy ilyen nagy

arányú béremelésbe, amihez persze kellett a kormány, bonyolult

adókedvezményeken keresztül segítjük a vállalkozókat, hogy ezt a

pénzt ki is tudják fizetni.

Ha ez így megy tovább, és miért nem

enne, akkor elfogjuk érni az egymillió forintos átlagbért

Magyarországon, ami a célunk, és amit persze mindenki

hitetlenkedve fogad, tehát közben bejelentettük, akkor láttam a

kételkedők kórusát, de azt gondolom, hogy ez nem

különbözik attól a kételkedéstől, ami tíze-néhány évvel

ezelőtt volt, amikor 2010-ben azt jelentettem be,

hogy egymillió munkahelyet fogunk létrehozni.

Azt mondták, hogy az lehetetlen, és az akkori

3 millió 700 ezer helyett már 4 millió

700 ezeren dolgoznak Magyarországon, tehát szerintem Magyarország az

egymillió forintos átlagbért is el tudja érni, ezt

is meg tudja csinálni.

Kulcskérdés, amit ön is említett, hogy mit bír

el a cég a béremelések tekintetében.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának készült egy felmérése,

amiből az derül ki, hogy a cégek 85

százaléka szerint előteremthető egyébként ez a fedezet.

Ugyanakkor ön arra figyelmeztetett a megállapodás alajéra, és

akkor, hogyha azon a fordulatszámon teljesít a magyar

gazdaság, mint tavaly és tavaly előtt, abból nem

lehet kitermelni az emelést.

Mi kell ahhoz, hogy ez a fordulatszáme zemelkedjen?

Hát ugye azt a kérdést kell fölteni, hogy

szép dolog, hogy növelni akarjuk a béreket.

A kormány is egyébként számos állami alkalmazotti csoportnak

a bérét emeli január elsőjétől elég jelentős mértékben.

Még nem mindenkiét és nem olyan mértékben, mint

kellene, de már újabb csoportokét és jelentős mértékben.

Egyszer csak a végére írunk, de a kérdés

mindig az, hogy miből.

Ugye?

Itt is az a kérdés, hogy miből fognak

fizetni a vállalkozók.

Az én állításom az, hogyha nincs hatékonyság és

termelékenységjavítás, akkor ezt a magas béremelést nehéz lesz

kitermelni ők.

Tehát az a klasszikus megoldás, hogy akkor majd

kisebb profitot tesznek zsebre a vállalkozók, és több

ért adnak a munkásoknak, ennek a megoldásnak a

tartalékai kimerültek.

Tehát ma már a magyar cégek éppen azon

a bérszimonon vannak, amit ki tudnak fizetni.

Ha ennél többet akarnak fizetni, és mi szeretnénk

a többet fizetnének, akkor hatékonyságot kell javítani.

Ebben mi abban úgy tudunk segíteni, ezért tárgyaltam

a héten a Kereskedelm- és Iparkamarával, úgy

tudunk segíteni, hogy a kamarának, aki a munkahadókat

képviseli, ki befogadjuk a javaslatai.

Kevesebb adminisztrációk, adócsökkentés szeretnének, jobb szakképzés

szeretnének, hatékonysági javítás segítő programokat, például a cégek

digitalizáció szintjének az emelését, Demjan Sándor programot, amelyben

a kis- és középpvállalkozók tőkejuttatást kapnak, és

ennek a fejlődésnek segítségével több pénzt keresnek, ebből

több pénzt tudnak fizetni.

Tehát arra a kérdés, hogy miből az az

egyszerű válasz, hogy a gazdasági növekedésből.

A gazdasági növekedéshez pedig többet és jobban kell

teljesítenünk a cégeknek, ami részben a munkások dolga,

részben pedig a vált vezetőknek a dolga, jobban

kell szervezni a munkát, okosabban kell piacot kutatni,

szóval van klasszikus vált vezetői feladat, ha a

cégvezetés minősége nem javul, akkor nagyon sok cég

esetében ez a magasabbért nehezen lesz, vagy egyáltalán

nem lesz kigazdálkodható, de ez nem a kormány

feladata, hogy prédikáljon a cégvezetőknek arról, hogy hogyan

kell dolgozni, ez a kereskedelmi és iparkamarának a

feladata.

Akik úgy látom új vezetés van, akiknek gratulálok

is, az új vezetés tisztában van ezzel, és

ezt a segítséget meg fogja adni a vállalkozóknak,

és nem leszerest, eljön a kormányhoz kopogtatni, kérni,

javaslatokat tenni.

A gazdaságpolitika mellett a monetáris politika is szakaszhatárhoz

ér jövőre.

Márciusban ugyanis lejár Matolcsi György jegybankelnök mandátuma, és

a törvény szerint az MNB elnökének személyére a

miniszterelnök tesz javaslatot.

Milyen szempontok alapján és kit jelöl erre a

posztra?

Hát valóban most már a körmünkre így lassan

ez.

Egy jegybankelnök váltást nem lehet úgy megcsinálni, hogy

hétfőről kedre.

Tehát ez egy alapos előkészítést igénylő folyamat.

Valóban a törvény nem teszi lehetővé, hogy a

jegybankelnök két ciklusnál hosszabb ideig maradjon.

Ami kár, mert egyébként Matolcsi György egészen kiváló

és remek munkát végzett.

Egy impúzív személyiségről beszélünk, tehát onnan érkeztek folyamatosan

impúzusok a magyar kormány irányában.

Én olyan hálás vagyok az ő munkájáért, amellyel

újabb és újabb újításokra tett javaslatot és készített

bennünket a kormányzatban.

És van hőstette is, tehát ne menjünk el

amellett sem szó nélkül, hogy Matolcsi Györgynek vannak

hőstettei, egy mindenki által ismert hőstette is van.

Ez például a devizahitelesek ügye.

Matolcsi György nélkül több százezer család ment volna

csődbe.

Ő volt az, aki a megfelelő pillanatban megfelelő

döntésekre javaslatottéve a kormánynak végül is kimentette a

devizahiteleseket abból a csapdából, amiben Közép-Európában sok

százezer család szorult bele.

Tehát egy anya egy bankelnöktől búcsúzunk most el,

akinek reggel ide-reggel oda történelmi érdemei vannak.

Viszont akkor kell új egy bankelnök.

Most Magyarország nem árosszul közgazdászok tekintetében.

Egy közgazdászvándorgyűlést, ha megnéz, akkor nagyon sok embert

lát, és vannak közgazdasági szaklapok, aminek szerzőik is

vannak, de ugye itt nem csak elméleti képességekre

is tudása van szükség.

A jegybank az egy nagyon fontos pontja a

magyar gazdaságpolitikának, mert ott őrzik a pénzünk értékét.

Az aranytartalékot is itt őrzik, meg a devizatartalékot,

de ez most kevésbé fontos, de ott van

az a jogkör, tudás, döntési lehetőség, amellyel a

forintértékét tudják megvédeni, az infláció ellen kell föllépni

ők.

Tehát mindenhol a modern gazdaságokban, nem csak Magyarországon

a jegybank úgy szerepet játszik.

A stabilitás záloga a lényegében.

Sok jó közgazdász közül én olyat próbáltam találni,

aki a legtapasztaltabb, a leghiggadtabb, a legnyugodtabb, a

legtöbb nehéz helyzetben szagolt már puskaport, látott már

Karon Varjút, nem ijed meg, helyig tud állni

bármilyen nehéz helyzetben.

Ehhez tapasztalat kell.

És nem egyszerűen csak intellektuális képesség, az fontos,

a tudás, de kell gazdaságpolitikai tapasztalat is.

A kormányban és a kormány környéken ma két

ilyen ember van, két ilyen ember biztosan van.

Ugye van a gazdasági miniszterünk, meg a pénzügyminiszterünk.

Számításban jött egyébként még a energiaugyákért felelős miniszterünk

is, aki korábban pénzügyterületen dolgozott, tehát ebből lehetett

igazából választani, mert nem akartam elmeneti közgazdászok közül

választani, mert a gyakorlat, mint mondtam, itt fontos.

Megbízhatóság, kiszámíthatóság.

És végül is a legkiszámíthatóbb és legnyugodtabb embert

választottam közülük, ez pedig Varga Mihály pénzügyminiszter úr,

akivel már hetek óta egyeszkedek erről a kérdésről,

hogy hogy smint látja ő ennek a lehetőségét.

Elfogadta végül is a jelölést, hálás vagyok érte

neki, hogy ő 90 óta parlamenti képviselő, végigjárta

a parlamenti gazdaságpolitikagrádicsait, aztán volt gazdasági pénzügyi

államtitkár, tehát ismerte mondjuk vezetői középszintről a gazdaságpolitikát,

utána pedig hosszú évekig volt miniszter, illetve ma

is az, tehát nyugodtan mondhatom, hogy Magyarország legtapasztaltabb

gazdaságpolitikai és közgazdásza Varga Mihály.

Úgyhogy azt a csábítás, hogy a jegybank volt

alelnökét, aki ma gazdaságminisztert, kérjük meg, hogy menjem

vissza a jegybankba, ezt végül is elvetettem, és

a mellett maradtunk, hogy a higgadság, kiszámíthatóság szempontja

miatt egyenzünk meg Varga Mihály pénzügyminiszter úrral, hálás

vagyok neki, hogy ezt elfogadta, az erről szóló

javaslatot a parlament elé terjesztettem, mert a parlamentbizottság,

a gazdasági bizottságanok ilyenkor meg kell hallgatni a

jelöltet.

Az látszik-e már, hogy az ő távozása

a kormányból az hogyan alakítja, hogyan alakíthatja át

a kormányzati struktúrát?

Igen, mert ha az ember egy sófot elteker,

akkor tudni kell, hogy a számos más sófját

is a gépezetnek hozzá kell ehhez igazítani, ezen

dolgozom.

Január 1-től kétségkívül egy más gazdasági állítási

rendszerben fogunk majd dolgozni.

Ennek a részleteiről kellő időben majd december hónapban

szívesen beszélek, akár önnek is.

Ebben a stúdióban is sokszor beszéltünk már arról,

hogy a gazdasági célok, a kormány által kitűzött

gazdasági célok akkor érhetőek el, hogyha jövőre béke

év lesz.

Ugyanakkor a múlt heti beszélgetésünk óta a britek

és a franciák is engedélyezték az ukránoknak pegyverei

korosz területeken történő használatát, és a francia külügyminiszter

azt is felvetette ismét, hogy nyugati csapatokat lehetne

Ukrajnába küldeni.

Mi a célja most, hogy látja a harcolófeleknek

a Donald Trump beiktatásaik hátralévő időszakban?

Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, és egyben furcsa helyzetben

is, mert soha ilyen közel nem voltunk a

békéhez, és soha ennyire nem volt veszélyes a

háborús helyzet, mint most, ez egyszerre van így.

De jelen minden hírt tudunk pontosan ellelőrizni.

Két olyan hír is volt, amely megdöbbentő, és

a felelősségünk, tehát az európai politikusok felelősségére hívja

fel a figyelmet.

Az egyik, hogy az oroszok mégiscsak kilőtték ezt

a rakétát, amit eddig nem ismertünk, és amely

alkalmas arra, ez egy interkontinentális ballisztikus rakéta, amely

alkalmas arra, hogy nukleális robbanófejeket szállítsunk.

Most nem akarok itt műszaki paraméterekkel útatni senkit,

de megnéztem, hogy egy ilyen nukleális robbanófejnek mik

a paraméterei, ezt nem kívánom senkinek, assze, hogy

tőle több ezer kilométerre dobjanak le ilyet.

Ez olyan pusztító erővel rendelkezik, és kiderült, hogy

ezeket célba tudják juttatni az oroszok, tehát, hogyha

ezeket bevetik, akkor a háború valóban világháborúvá fog

teremélyesedni, és lesz nukleális tartalma is.

Tehát ez a fegyver bemutató, ez mindannyiunkat elgondolkoztatott,

és nagyon remélem, hogy nem csak bennünket int

óvatosságra, hanem a nyugat-európaiakat is.

A második hír, amit szintén nehéz ellenőrizni, hogy

most már nyugatiak is haltak meg Ukrajnában, és

nem civilek, hanem katonák.

Tehát az orosz jelentések szerint itt amerika és

francia katonák haltak meg légicsapásokban, amiket az oroszok

mértek Ukrajna területére.

Tehát azt jelenti, hogy vannak katonák.

És visszaidézem azt, amit az elején mondtunk, hogy

persze az elején az ember csak azt mondja,

hogy támogatjuk a háborút.

Utána küldünk fegyvereket.

Aztán küldünk fegyvereket, akkor valakinek azt ott be

kell üzemelni, valakinek el kell kezdeni működtetni, és

akkor ahhoz mégiscsak kellnek szakértők, tanácsadók, és csak

-csak megjelennek előbb-utóbb a katonák is.

Tehát egy nagyon veszélyes helyzetben vagyunk, mert ma

Ukrajnában tudnak meghalni nyugateurópai vagy amerikai katonai státuszban

lévő személyek.

Ez történt.

Imádkozunk értük természetesen, ez nagy veszteség mindenkinek, de

jól mutatja az eszkalációt, tehát a háború kiterjedésének

a veszélyét.

Tehát már nem csak arról van, hogy Ukrajnában

ukránok halnak meg, meg oroszok halnak meg, hanem

most már nyugatiak is meghalnak.

Ez rendkívül veszélyes pillanat.

Ezért volt lehangoló, ami tegnap történt az Európai

Parlamentben, mert jól látható az Európai Parlament és

számos európai kormányfő továbbra is folytatni akarja a

háborút, sőt, növelni akarja az intenzitását.

Erre elfogadtak egy határozatot, amiben kimondták, hogy igaz,

hogy Amerikában békepárti elnök nyert, de most még

háborúpárti administráció, háborúpárti kormány, még van idő arra,

hogy megtámogassuk még erőteljesebben az ukránokat.

Az amerikaiak is döntöttek tegnap.

A választás elvesztő kormányzat döntött arról, hogy újabb

hatalmas összegeket küld Ukrajnába, az Európai Parlament pedig

határozatban követelt a háború folytatását, tehát ebben a

pillanatban a Trump hatás, vagyis, hogy Donald Trump

megnyerte az amerikai választást, még nem érződik ebben

a háborús helyzetben.

Ez nagy baj.

Túl kell élnünk ezt a másfél-két hónapot.

Intenzív diplomáciai munkát folytatunk egyébként a tűztenet és

a béke érdekében.

Na igen, ez egy fontos kérdés, hogy hogyan

tudja a békepárti diplomácia ellensúlyozni ezeket a törekvéseket,

amelyek akár az Európai Parlamentbe, hát mondhatjuk az

Európai Bizottságot is, amely vasárnap lép majd hivatalba.

Annak régi új elnöke is többször kiállt Ukrajna

támogatása mellett a következő ciklusra vonatkozóan is.

Vasárnap fogok beszélni telefonon az új Európai Bizottság

elnökével, utána majd okosabb leszek.

Visszatérve az új gazdaságpolitikára zajlik erről egy nemzeti

konzultáció is, és országjárásra is indultak a kormánypártok

a konzultáció témáiról.

Melyek a tapasztalatok, hogyan fogadják az emberek az

új gazdaságpolitikának az elemeit, mit mondanak róla?

Hát várják, ugye, mert nagyon nehéz évek vannak

mögöttünk.

Háború, szankciók, égbeszökő energiárak, magas infláció, ez mindenkit

meggyötört, egész Európát, benne bennünket, magyarokat is, és

várják, hogy ennek vége legyen, és egy új

gazdaságpolitika kezdődjön.

Ez a dolga a kormánynak, hogy ezt a

háborús időszakot lezárj, és megindítsen egy új gazdaságpolitikát.

A háború lezárása érdekében, amit mi magyarok megtehettünk,

azt meg is tettük.

A Jóisten is velünk volt, mert Amerikában most

békepárti kormány lesz, és ezért lezárhatjuk a háborút,

a háború lezárása békét jelent, a béke biztonságot,

a biztonság meg jó a gazdaságnak.

Ez a legalapvetőbb összefüggés.

Az a kérdés, hogy ki tudjuk-e használni

a béke nyújtotta lehetőségeket, és Magyarország nem rest,

nem alszunk, nem vesztegetünk el egyetlen pillanatot sem,

mi kihasználjuk a lehetőséget, ilyen költségvetést nyújtottunk be.

Ez a költségvetés, amit most árnyal a magyar

parlament, és a magyar gazdaságpolitikacéjait összegzi, ez már

arra a földhételzésre épül, hogy Donald Trump véget

tud vetni a háborút, tehát békeköltségvetésünk van.

Ez a békeköltségvetés lehetőséget ad egy új gazdaságpolitikára,

ezért van a magas minimálbéremmelés, ezért indítunk be

munkásitelt, kis- és középpállalkozókat támogató programot, a

lakhatást megkönnyítő számos új eszközt indítunk, meg fiatalokat

támogató új eszközöket indítunk, meg ezek már mind

az új gazdaságpolitikának a részei.

Remélem, hogy a parlament ezt hamarosan elfogadja, és

utána szélesebb körben is meg tudjuk ismertetni az

emberekkel, hogy milyen új lehetőségek nyílnak a családok

előtt a 2025-ös évben.

Az látszik friss kutatásból is egyébként, hogy az

emberek többsége például a lakhatást segítő intézkedéseket támogatja,

de ugyanez elmondható a gazdaságpolitika többi céljáról is,

hogyha ilyen támogatottsága van ezeknek az intézkedéseknek, akkor

miért kell ezekről még külön is konzultálni?

Hát egyelőre ezeket az intézkedéseket az Európai Unióa

szemben kell végigrajtanunk.

Tehát az Európai Unió olyasmiket követ el Magyarországtól,

amelyek lehetetlené tennék ezeket az intézkedéseket.

Tehát most nem arról van szó, hogy kell

néhány okos ember, aki kitalál új intézkedéseket.

Mi pontosan tudjuk, hogy a magyar emberek körülbelül

mit szeretnének, hol szorít a cipő, hol kéne

segíteni, próbáljuk ehhez előteremteni a pénzügyi eszközöket, és

talán eljuthatni hozzájuk.

Családtámogatás, például gyermekek utoljáró adókedvezői megkétszerezése, vagy

munkáshitel a fiataloknak, és itt tovább.

De ezt a gazdaságpolitikát, amit mi folytatunk, ezt

az unió folyamatosan blokkolja, támadja.

Áldan fölszólít bennünket, hogy ne így, ne úgy,

ez se, az se, 13.

havi nyugdíj ne legyen, túl sok a béremelés.

Tehát az unió oldaláról, Brüsszelből kifejezetten a magyar

emberek érdekével ellentétes gazdaságpolitikai kívánalmak érkeznek.

Na most én ezeket elhárítom, meg akarom védeni

Magyarországot ezektől a brüsszeli döntésektől, ehhez küzdeni kell,

a küzdelemhez meg erő kell, meg támogatottság.

Most a gazdaságpolitikáról beszélünk, de a gazdaságpolitiká mellett

még két másik fronton állunk harcban.

Tehát ugye mi Brüsszelben ellenzékben vagyunk, csak hogy

tisztázunk, tehát ott éppen tegnap vagy tegnap öt

írtak alá európai pártok egy ilyen kormánykoalíciós megállapodást,

amiben benne van egyébként a Tiszapárt, a DK,

csak a Mi Hazánk meg a Fidesz nincsen

benne, egy ilyen európai parlamenti többség alakító dokumentumot

írtak alá, és nemcsak a gazdaságpolitikában van csatánk,

migráció ügyben azt mondják ezek a derék európai

parlamenti többséget adó pártok, ideértve a magyarokat is,

hogy a migrációs paktumot végre kell hajtani, ez

halálos lenne Magyarország számára, de ez van gender

ügyben is, ahol egyébként megkezdődött a tárgyalás Magyarországgal

szemben az Európai Bíróságon, a gyermekvédelmi törvényt akarják

megsemmisíteni, sőt van olyan ellenzéki párt, amelyik bejelentette,

hogy ő a maga részéről a gyermekvédelmi intézményekben

elhelyezett gyerekeket inkább odaadná azonos vagy nevű párok

számára örökbefogadással, tehát hogy lehessen homoszexuális pároknak

örökbefogadni gyermekeket Magyarországon, ami teljesen ellentétes a

gyermekvédelmi törvényel, és ezt tárgyalják Európában egy velünk

szemben indított perben, tehát egyszerre állunk küzdelemben a

gazdaságpolitikában, a migrációban és a gyermekvédelem kérdésében.

A migráció, bocsánat, a konzultációnak az az értelme,

hogy ebben a küzdelemben megerősíthessük Magyarország álláspontját, és

sikeresen vívhassuk meg ezeket a csatákat, mert ezeket

nem csak vívni kell, hanem meg is kell

nyerni.

A többi között a béremelésről, az új jegybankelnökről

és a háború kiterjedésének a kockázatáról is kérdeztem

Orbán Viktor miniszterelnököt.