Original subtitles

felirat: jw

regénye alapján

a forgatókönyvet írta

filmje

KIJÓZANÍTÓ JÁTÉK

- Jó reggelt! - Jó reggelt!

STOCKHOLM, 1901

- Jó reggelt! - Stjärnblom úr.

Jó reggelt!

Elhozta a fürdőruháját?

- Fürdőruhát? - Igen.

Fürdőruhát.

Fürdőruhát?

Apa... kelj fel!

- Jó napot! - Jó napot!

Jó napot!

Lydia, Lydia, Lydia. Gyönyörű, mint mindig.

Ő Anders Stille lánya, Lydia.

Stjärnblom, az új korrektor a Nemzeti Hírlapnál.

Ez még mindig...

mármint, ha összehasonlítom...

ezzel.

Ez jó, nem?

Észre se vettem, hogy reggel van.

Anders...

Anders!

Barátom!

Isten hozott!

- Egészségünkre! - Egészségünkre!

Rugaszkodjunk neki!

Finomnak tűnik!

Köszönöm.

Még sistereg... Tökéletes.

Stjärnblom úr.

Nagyszerűen néz ki.

Veszek még egyet.

Egy kis krumplit.

Lydia, van szalvétánk?

- Iszunk még eggyel? - Persze!

Tessék.

Igen, akkor... Jó étvágyat!

Épphogy csak elkezdtük...

Nem iszik velünk?

Lydia?

Igyunk a szerelemre és a művészetre!

Emeljük poharunkat és igyunk...

Stille...

nagyszerű festményeire!

Igyunk...

az esőre, ami...

a fák törzsén csillog.

Történt valami...

foglyul esik a pillanat.

Egyszer, még a '80-as években...

festettem egy helyes kis vásznat...

aminek azt a címet adtam, hogy "Viskó ítéletidőben".

Ez az apjáé?

Az?

Nem. Az enyém.

Tessék...

Otthon nincs semmi a falon...

egy térképen kívül.

Világtérkép?

Nem.

Csak Värmland.

Úgy szeretnék elutazni...

Világot látni.

Majd megtartalak.

- Jól van? - Igen, köszönöm.

Viszlát!

Ígérem, csak jót fogunk írni a műveidről!

Megfelelően fogom megfogalmazni.

Előre is köszönöm!

Várakozással tekintünk elé.

- Viszlát! - Viszlát!

Ez a Stjärnblom legény...

Arvid a neve.

Észrevetted, milyen éhes volt?

Ilyenfajta férfit akarsz?

Egy värmlandit?

Éheznének a gyerekeid.

Az ilyen aggodalomra ad okot.

Mindig ott a bizonytalanság azzal, aki szegény volt.

Markel itt hagyta a puncsot.

Hol?

Az asztalon.

KI - KI AKAROK JUTNI

Pokolba a rohadékokkal! Mégis mit képzelnek a hirdetők?

Hogy... írhatunk olyan vezércikket, ami azt képviseli...

hogy a telefon múló hóbort, ami hamarosan eltűnik.

Lehet, hogy túlzásba esem egy kicsit, de én maximum 10 évet adok neki.

Nagyon eltorzul benne a hang.

Majd tökéletesítik.

Írjanak valamit Sofia királynéról. Új kutyája van.

Egy órán belül nyomdába küldjük!

Stjärnblom!

Nem Lovén írja az ismertetőt a Faustról.

Éjszaka ő nem ír cikket.

Őt dúlná fel, nem a zeneszerzőt.

Ez egy opera?

Igen. A Faust.

Meg tudja csinálni, Stjärnblom?

Nem tudok sokat az operáról.

Nem. De tud helyesen írni és zongorázni is.

Csak... ne bízza el magát!

És bármit csinál, ne utánozza Lovént...

vagy pokolian ráfizetek.

Köszönöm.

Látni fogja kicsit Németországot.

Németországot?

Igen. A színpadon.

A Faustban.

Ó, a fenébe!

Elnézést.

Jó estét!

Jó estét!

Egyedül van itt?

Recenziót írok a Nemzeti Hírlapnak.

Remélem, boldogulok vele.

Azt hittem, maga korrektor.

Lehet, hogy ez csak egyszeri alkalom.

Hamarosan itt lesz az apám.

Csak magára gondolok.

Én is csak magára gondolok.

Lydia!

Apa.

A vonósok... Klarholm kisasszony ... blabla, blabla...

Itt van! Figyeljen mindenki!

Margit először a börtönjelenetben őrült...

de Klarholm kisasszony kezdettől őrültnek játssza.

Úgy tűnik, ő már a születése óta őrült.

A mindenit, de jó! Ez jó, Stjärnblom!

Hatalmas!

Új felszállók?

Apa!

Szervusz, Arvid!

Szervusz!

- Meddig maradsz? - Holnap már megyek.

- Kaphatok valamit enni? - Amit csak szeretnél.

Krumpli is van.

Eszel te rendesen Stockholmban?

Igen. Elég jó a panzió.

De minden olyan drága.

Voltam az operában.

Újságíróként jártam ott.

Írtam egy recenziót.

Felolvashatom, ha szeretnéd.

Te nagyon okos voltál az iskolában. Tanár szerettél volna lenni.

Veszed ennek bármi hasznát Stockholmban?

Édesanyád temetésére vettem.

Nem tudom, miért vettem meg. Elég drága volt.

Remekül áll.

Igen.

Köszönöm.

Stjärnblom, nézze át ezt a levonatot!

Ott. Megírtam Stille gyászjelentését.

Anders Stille-ét?

Igen... meghalt.

Nem tudtam, hogy beteg.

Baleset történt.

Éjjel kiment festeni.

Ivott... jeges idő volt...

És a lánya?

Ő találta meg.

Jó napot!

Miben segíthetek?

Házimunkára szeretnék hirdetést feladni.

Stille kisasszony?

- Jó napot! - Jó napot!

Hirdetést szeretnék feladni házimunkára.

A főszerkesztő elment. Használhatjuk az irodáját.

Fogadja részvétem.

Köszönöm.

Tehát, háztartási alkalmazottat keres?

Nem, nem...

Magamnak keresek állást.

Házimunkát?

Szüksége van rá?

Igen. Mást nem tehetek.

- Levehetem a kabátját? - Igen.

Állandóan magára gondolok.

Magára gondolok éjjel.

Attól félek, elfelejtem, hogy néz ki.

De nem nősülhetek meg.

Most nem.

Nincs semmim.

Semmi vagyok.

Megért engem?

Igen...

Nem.

Láthatjuk egymást titokban?

Mennem kell!

Báránysült Rydbergnél. Én állom. Vörös boros mártás, Stjärnblom.

A Gustav Adolf teret lezárták.

- A demonstrálók miatt? - Igen. - Írunk róla?

Persze, nem is a báránysültről írok.

Csináljak helyette szendvicseket?

Köszönöm, ne! Nem szeretem a házit.

Jöjjön, Stjärnblom!

Már jönnek is.

Hová tart ez az ország?

Szocialisták, kommunisták.

Szerintem jó.

Jó?

Nem látja, milyen?

- Roslin! - Markel! - Maga is demonstrál?

A Nobel bizottság ülésére megyek. Norvég számára kötelező.

Vajon helyes-e, hogy az egyszerű emberek is szavazhatnak.

Kérdés, hogy egyszerű emberek-e a nők.

Lovén. Művészet, zene.

Tudomány.

Markel, hamarosan megnősülök.

Gratulálok!

Nem hiszem, hogy a jövendőbelim tudja, mire kellene szavaznia.

Uraim, a leendő feleségem...

Lydia, ismeri Markelt, a szerkesztőt?

Igen... már találkoztunk.

- Ő Lovén. - Stille kisasszony.

És...?

Stjärnblom.

Lydia Stille.

Jöjjön, drágám!

Legalább 600 ezer a vagyona.

Én meg azt hittem, túl öreg vagyok hozzá.

Azt hittem, abban bízik, hogy fiatalabbat talál.

Ez a Roslin...!

Sokkal több 50-nél.

Nyilvánvalóan nem a kor döntött.

Nem volt választása.

Stille festményei nem hoztak volna sokat.

Valójában nem nagy művészet.

Igen...

De az embernek mindig van választása.

Bassza meg!

KORÁN JÖTT AZ ŐSZ

Kínáld meg egy pohár pezsgővel!

Menj csak!

Elnézést. A szüleim ragaszkodtak hozzá.

Úgy tűnt, szüksége van egy kis pezsgőre.

Mi ott vagyunk.

Apa igazgatónak hívja magát, anya meg úgy tesz, mintha Strindberg-műben lépne fel.

- Köszönöm. - Szívesen.

Nem szánalmas a színpadon látni Párizst a valóság helyett?

Ön mit gondol az előadásról?

Nos... erről igazán nem beszélhetek.

Kritikát írok róla...

a Nemzeti Hírlapnak.

Nem mondja!

Ez igaz?

- Randel igazgató. - Arvid Stjärnblom.

- Randelné. - Arvid Stjärnblom.

- Dagmar... Randel. - Arvid Stjärnblom.

Kezdődik a második felvonás. Visszamegyünk a helyünkre.

- Jó estét! - Jó estét!

Jöhetsz később is.

- Jó estét! - Jó estét!

A lazac kiváló lesz.

És hívhat Monicának.

Arvid.

Leif.

Ami lejt, ahogy az angol mondja!

Anya, hagyd abba a butáskodást!

Hadd indítványozzak egy köszöntőt!

Arvid... Dagmar.

Igen, ez eredeti Anders Stille.

Szerintem a feleségéről.

Apa, köszönjük a képet. Mindenki bennünket néz.

- Nem mindig ilyenek. - Ó, dehogynem!

Árverésen jutottam ehhez az olcsósághoz.

Bár nem hiszem, hogy a felesége.

Kérlek, apa!

Dagmar, ez csak befektetés.

Ne beszélj pénzről a gyerekek előtt!

Így is eleget pirulunk a kép miatt.

Stjärnblom entellektüel.

A meztelenség divatos manapság.

Dagmar rendőri feljelentéssel fenyeget, ha kiakasztjuk otthon.

Ez engem teljesen hidegen hagy, anya.

Van valami különös Stillében. Nem értékelik eléggé.

Hallod ezt, Monica!

Gondolja, hogy emelkedhet a százalékban kifejezhető értéke?

Úgy érti, relatíve mennyire alábecsült?

Pontosan.

Az ember nem választja a sorsát...

vagy a feleségét...

vagy a szeretőjét...

vagy a gyerekeit.

Az ember megszerzi őket.

Birtokolja őket.

Esetleg elveszíti őket.

De nem választja őket.

Gratulálok!

Köszönöm.

Randel kisasszony jó anyagi helyzetben van.

- Az apja segít majd nekünk. - Igen, persze.

Néhány ingatlan üzlete szerencsésen alakult.

Reméljük, a lánya nem örökölte az apja intelligenciáját.

Vagy az anyja külsejét.

Irigylem magát, Arvid.

Megtalálta a szerelmet!

Tea?

Köszönöm.

ELMÚLT EGY ÉV.

Láttad a gyűrűmet?

A jegygyűrűdet?

- Nincs a fürdőben? - Nincs.

Jók leszünk, szerintem.

Mit tegyek, ha azt kérik, hogy énekeljek?

Énekelj!

Várj! Megigazítom.

Kár, hogy nem tudsz jönni.

Anyának van egy kis zenekara.

Nekem helyette a Carmen jut.

A Pisztrángötöst fogják előadni. Anya főételnek pisztrángot tálalhat.

Megállni!

- Jó éjt! - Jó éjt!

Jó éjszakát!

Jó éjszakát!

Felicia, hagyja nyitva a gyerekszoba ajtaját!

- Felébreszthetsz, ha gondolod. - Mindenkit üdvözlök.

Maga boldog?

Maga boldog?

Pár napig itt vagyok. Karácsonyra vásárolok.

A férjem holnap korán visszamegy Solvikba.

De én hétfőig maradok.

A Hotel Continentalban.

Fél 3-kor teázom az étteremben.

Nős vagyok.

De csak teázni fogunk.

Tessék.

Igen, ez az!

Az ágyunkban.

Arvid, karácsonyi ételkóstoló van a Rydbergnél.

Nem mehetek, sajnos. Túl sok a dolgom.

- Jó napot! - Jó napot!

Szerintem túl sokan vannak itt.

Azt hiszem, jobb lenne a szobában.

Akkor várok.

12-es szoba.

Kedves, hogy őrzi.

Ki. Ki akarok jutni.

Még mindig ki akar jutni?

Csak haza akarok menni.

Úgy érzem, elvesztem.

Különös, hogy kettőnk között mindig ott a szomorúság.

Igen...

Különös.

Még csak az hiányzik, hogy úgy múljon el az élet, hogy nem lettem a tiéd!

Szereted a feleséged?

Összeházasodtunk.

Megígértem, hogy szeretni fogom.

És te?

Van egy lányunk.

Nekünk is.

Marianne.

Anne-Marie.

Majdnem ugyanaz.

Nem ugyanaz!

Nem értem.

Nem értem.

Hogy tudsz Roslinnal élni?

Hogy tudsz?

Hogy tudsz a feleségeddel élni?

Hogy tudsz?

Te itthon vagy!?

- Apa! Nézd, mit vettünk! - Szép.

Karácsonyi édesség.

Nem jöhetsz ide. Vettünk karácsonyi ajándékokat.

Kérsz valamit?

- Vettünk kekszet. - Köszönöm, nem.

Biztos? Teát?

Köszönöm, nem.

- Tegyen fel teát! - Máris.

Harriet!

A postás volt.

Köszönöm az ételt.

- Nézzünk dolgokat a fa díszítéséhez? - Igen.

Csak ne a kertből!

A növényi dekoráció nem lett jó tavaly.

Próbáljuk meg kicsit elegánsabban.

♪ Itt a karácsony, ♪ ♪ itt a karácsony... ♪

♪ Húsvétig tart a karácsony. ♪

♪ Nem, ez nem igaz... ♪

♪ mert a nagyböjt jön előbb! ♪

- Hozna egy üveg portóit? - Máris.

Ne nyúlj semmihez!

Szerintem az ajándék nagyapáé, nem Anne-Marie-é.

Nézd, milyen gyorsan megy!

Apa!

Gyere, nézd meg, apa!

Majd később.

És akkor hirtelen megtaláltuk Leif bácsit a konyhapadlón, tökrészegen.

Lydia, drágám...

Karácsony este van. Vendégeink vannak.

Mindjárt megyek.

Most fürdesz?

Fáj a fejem.

Szerintem a pezsgőtől.

- Ezt nem Párizsban vetted? - De igen.

Mi lenne, ha ezt vennéd fel, miután megfürödtél?

Azt hiszem, elköltözöm.

Haza akarok menni.

Itt van az otthonod.

El akarok válni.

Sajnálom.

De miért?

A színház, a társasági élet vagy mindkettő miatt?

Elsősorban azért...

mert nem szeretlek.

Lydia, sokkal idősebb vagyok nálad, de ostoba nem vagyok.

Kértem én valaha, hogy szeress?

Majd én megcsinálom.

Lydia, döntöttem. Legyen a kívánságod szerint.

Kapsz évi 3 ezret.

Ne higgyék az emberek, hogy megcsaltál, és büntetésből nyomorba kényszerítelek.

Higgyenek az emberek, amit akarnak.

Nem kell olyan sok.

Gyere ide!

Legalább adhatok néhány rendes bútordarabot?

Köszönöm.

De Marianne...

természetesen itt marad velem.

Te döntöttél úgy, hogy elmész.

Marianne nélkül nem.

Nem is akartál gyereket.

Nem. De most már van.

A legjobb, ha nem olyan mellett nő fel, mint te.

Marianne...

Nem nyitod ki az ajtót?

Ígérem, hogy látjuk még egymást.

KÖZELEG A TAVASZ

- Jó reggelt! - Jó reggelt!

- Jó reggelt! - Jó reggelt!

9 óra van. Jó reggelt!

Süt a nap. Kezdjük Petterssonnal!

Előkészíti a fotólemezeit és elballag a Parlamentbe.

Lovén tudósít majd az Enskilda Bank bejelentéséről.

Végül, de nem utolsósorban...

Lidner bajtárs, az új külügyi tudósítónk!

- Isten hozta! - Köszönöm.

Спасибо!

Hol dolgozott már, Lidner?

Oroszországban, Dániában.

De Stockholm az egyetlen hely, ahol jól alszom.

Ír még novellákat?

Nem. A politikában jobb vagyok.

Lidner úr bolsevik.

Az.

- Stjärnblom. - Köszönöm.

Mész színházba?

Nem. Ma este nem.

Mert szerettem volna veled menni.

Hová mész?

Oroszul fogok tanulni.

Lidner, az új külügyi tudósítónk ad órákat.

- Nem csinálhatnátok itt? - Nem...

A lakásán tanulunk. Már késő változtatni.

- Hol lakik? - Egy panzióban.

Köszönöm a vacsorát.

Szabad!

Bor. Szőlő.

Körte.

Lydia.

Soha többé ne írj nekem!

Egész napon át lyukat égetett a zsebemen.

Meg akartam mutatni az új otthonomat.

- Láttad az ajtón a nevet? - Igen.

A saját neved.

Ezek itt értünk vannak.

Hiányoztál.

Annyira hiányoztál!

Mi van?

Nyisd ki!

De hát...! Ne...

Megengedhetjük magunknak, Arvid?

Lássuk csak!

Ez gyönyörű!

Csak úgy ok nélkül megvetted?

Igen...

Megláttam...

és gondoltam...

hogy ez kell neked.

Láttad?

Szép. Egy szív.

Minden rendben van velünk?

Apa...

Mondj valamit oroszul!

Jó napszki, kis Anne-Mariszki!

Nem! Igazi oroszul!

Táncolszki, kis Mariszki? Gyere, mamaszki!

Csak szeretném megnézni...

Láttad, Anne-Marie?

Tökéletesen néz ki. Nem gondolod?

Tessék. Jó utat!

Tessék. Sietnetek kell! Mindjárt indul a vonat.

Apának is jönnie kell!

Kérlek, Anne-Marie...!

Apa dolgozik, hogy megjelenjen az újság.

Akkor is megjelenhet, amikor vége a nyárnak!

Nagypapa hiányol. Boldog lesz, hogy lát.

Legyen csodálatos a nyarad!

Viszlát!

Olyan kicsinek tűnik.

Gyere!

Gyere ide!

Párizs.

London.

Ó, London...!

Velence.

Róma.

Szeretnék Rómába menni.

Vagy a Holdra.

Uppsala.

Jobban szeretném a Holdat, mint Uppsalát.

A Holdra fogunk menni.

Te meg én.

Szeretek veled lenni.

Szeretlek.

Múlt héten találkoztam egy férfival.

Egy íróval, akit ismerek.

Vagyis... ismertem.

Hogyan ismerted őt?

Nem, nem úgy...

Egy darabig találkoztunk.

De nem volt semmi komoly.

Ez mikor volt?

Pár évvel ezelőtt.

Pár évvel ezelőtt? Már házas voltál.

Igen. Akárcsak te.

Amikor elbúcsúztunk egymástól...

Író?

Igen. Novellákat ír.

Egész jókat. Szomorúakat.

Te tehetségtelennek gondolnád.

Abban biztos vagyok.

Amikor elbúcsúztunk egymástól...

üresnek éreztem magam.

Nem vettem észre...

hogy semmit se jelentett.

Mi a neve?

Az lényegtelen.

Te vagy fontos nekem.

Szeretlek.

Csókolj meg!

Éhes vagyok. Vasárnap nem szoktak ott sokan lenni.

Hát... a...

Ki ismerne fel ott minket?

- Visszafogom magam, hogy megcsókoljalak. - Nem fogod.

Stjärnblom.

Roslinné.

Jó napot!

Markel!

Rég találkoztunk.

Nem zavarok?

Nem, dehogy.

Távirata érkezett tegnap.

Nem tudtuk, hol keressük.

Köszönöm.

Mi a fene...?

Apám megbetegedett.

Haza kell utaznom.

- Kerestek engem? - Nem.

Nem kerestük.

Ne gondolja, hogy Roslinné és én...

Lydia?

Igen. Ne gondolja, hogy...

A reggeli vonattal menjen Värmlandba.

A felesége miatt.

Nagyon szeretem őt.

A feleségét is.

Ilyen házasságban szeretnék élni én is.

Még nem késő.

Kihegyezzem a ceruzáját?

Köszönöm, nem kell.

Ez komoly?

Máskülönben nem írt volna.

Tud rólunk bármit?

Nem.

Nem mehetsz el!

Ez a mi nyarunk, és még nincs vége.

Nincs választásom.

Ezek a napok...

Ezek az éjszakák. Életünk legszebb időszakának kell lennie.

Nős vagyok, Lydia.

És az apám beteg.

Akkor menj!

Menj innen!

Halló? Roslin rezidencia.

Boldog születésnapot!

Mami! Mikor jössz el?

Megmutatom az új ruhámat, ha eljössz.

A papától kaptad?

Igen. Fehér és csipke is van rajta.

Ideadnád a telefont?

Roslin.

Lydia vagyok.

Csak boldog születésnapot akartam kívánni Mariannénak.

Már meg is tetted, úgyhogy... elköszönünk.

Várj, Markus...

Nem mehetnék el, hogy üdvözöljem?

Már elköszöntünk.

Beszélni akarok mamival!

Te vagy az?

Jól vagy?

Igen.

Gyönyörű a nyár.

Szinte...

...azt mondanám, boldog vagyok.

Boldog?

Lehet az ember boldog?

A boldogság, Arvid...

...tönkreteszi az életedet.

És másokét.

Szeretlek.

ÉS ELMÚLT A NYÁR.

Jó estét!

Lidner!

Micsoda este!

Egy hölgyre várakozok, úgyhogy egy kicsit...

Dagmar Stjärnblom.

Carl Lidner. Külügyi tudósító.

Ó, igen! Maga tanítja a férjemet oroszra.

- Bemenjünk? Akkor mi... - Igen... persze.

Lidner úr érteni fog minden szót.

Ez balett. Csak táncolni fognak.

Jó estét!

Jó estét!

Jó estét újra!

Ő a barátom, Lydia Stille kisasszony.

A feleségem.

- Dagmar. - Lydia Stille.

Én másképp táncoltam volna.

De nagyon szép előadás volt.

A kollégád, Lidner...

Úgy tűnt, nagyon meghatódott.

Tudnál segíteni?

Be kell mennem a szerkesztőségbe.

- Most? - Igen.

- Megvárjalak? - Ne!

Ő az, akiről beszéltél?

Lydia?

Lidner az?

Mondd meg az igazat! Lidner az?

- Lidner az?! - Igen!

Járt itt?

Volt itt az ágyban?

Ott történt?

Te az enyém vagy.

Nem adhatod magad másnak.

Ez méltatlan! Silány!

És veled mi a helyzet?!

Ezt sose bocsátom meg!

Sose kértem a bocsánatod.

Ezt az éned egyáltalán nem szeretem!

Mindent csak magadért tettél.

Pénzért házasodtál... Megcsaltad a férjed...

Te ugyanezt csináltad!

- Jó napot! - Jó napot!

Szeretném megtudni, mennyit kaphatok ezért.

Retúrjegyet kérek Katrineholmba.

Asszonyom...

Történt valami?

- Roslin úr benn van? - A laboratóriumban van.

Üzeni, hogy mondjam meg, nem szívesen látjuk.

Csak Mariannét akarom látni.

Azt kell, hogy mondjam... Nem.

Ezt nem lehet megtenni.

Ezt nem teheti meg.

Roslin úr kihívja a hatóságokat, ha nem távozik innen.

Történt valami?

Köszönöm.

Ölelj magadhoz!

Hiányoztál.

Annyira hiányoztál!

Szeretlek.

Annyira szeretlek!

Sajnálom.

- Nem kellett volna idejönnöm.- De, de.

Örülök, hogy eljöttél.

Nem... mennem kell.

Ne! Nem szabad elmenned! Ne, Lydia, Lydia...

Lydia, nem szabad elmenned! Itt kell maradnod!

Hagyd abba, Carl!

Hadd kísérjelek haza!

Nem. Inkább felejts el!

Lydia?

Lydia!

Nyisd ki az ajtót!

Nem nyitod ki?

Miért nem nyitod ki?

Lydia...

Tudom, hogy ott vagy.

Legalább a gyertyákat elfújhatnád.

Nem számít.

Most te vagy itt.

Lidner öngyilkos lett.

A panzióban találták meg.

Hogyan?

Miért nem mondott semmit?

Nem gyanakodtak semmire?

Nem voltak barátai a városban?

Meghalt.

- Ezt hogy érted? Ki...? - Öngyilkos lett.

Kicsoda?

Lidner.

Nem merek többé találkozni veled.

- Nem akarsz enni? - Nem, köszönöm.

Butaságot csináltam, Arvid.

Nehezen tudom elhinni.

Leveled jött, és én elolvastam.

Kitől?

Kitől?

Nem is értem, mit képzel.

Amikor a családunkhoz küldi, az otthonunkba...

Elmegyek.

Hogy érted? Hová mész?

El kell mennem innen!

Miről beszélsz?

Ki kell jutnom innen!

- Ezt hogy érted? - El akarok válni.

Gondoskodni fogok róla, hogy jó legyen neked... de el akarok válni.

Te olyan...

szerető...

kedves és művelt férj vagy.

És én annyira szeretlek.

Elfelejtjük az egészet.

Tudom, hogy sok mindent feláldozott érted...

de én vagyok a feleséged, Arvid.

Arvid, én nem válhatok el.

Én nem egyezem bele!

Hallottad? Nem egyezem bele!

Arvid?

Annyira félek.

Szeretned kell engem!

Én vagyok a legjobb barátod.

És az is olyan jó volt mindig.

Ne!

Mit kellett volna másképp csinálnom? Mit rontottam el?

Olyan jól megvoltunk.

- Élhetsz, ahogy tetszik. - Hagyd abba!

Hazugságra épült a házasságunk.

A legjobb lesz, ha elmegyek.

Én nem akarok elmenni.

Neked nem kell menni sehová.

Figyelj rám!

A papa elmegy.

Elhagy bennünket. Érted?

- Én nem tudom, mit csinálok! - Engedd el!

Gyere... Ereszd el!

Hol találkoztatok?

- Járt itt? - Nem. - Milyen gyakran?

Mondd meg!

- Milyen gyakran láttad? - Fejezd be!

Mi?!

Szeretlek téged, de nem úgy.

Hiányozni fog a Nemzeti Hírlapnak.

Ne üljünk le?

- Naponta írok majd. - Igen, de egyénien.

Küldjön magántáviratot! Tudni akarom, mit gondol Európáról.

Annak ellenére, hogy bekerül az újságba. Vagy módosítsa a tervét és maradjon!

Már nem változtatok.

Mikor indul a vonat?

Mit szól egy ebédhez?

Megnézhetjük a napfogyatkozást.

Hiányozni fog, Arvid.

Na, elég!

Lovén, fog írni a napfogyatkozásról?

Fogok. Ez mennyire idióta!

Úgy nézek ki, mint egy mosómedve.

Meghívhatom ebédre, Zeijlon kisasszony?

Ablak mellett ülhetünk.

Igen, köszönöm. Az jó lenne.

- Isten vele! - Jó utat!

Úgy hiányoztál!

Te is nekem.

Az jó!

Hamburgba kérek egy jegyet, koppenhágai átszállással.

Jó napot!

Jó napot!

Ő a lányom, Marianne.

Marianne, ő Arvid Stjärnblom, aki...

...egy régi barát.

Mami, menjünk már!

főbb szerepekben

rendező

forgatókönyv

operatőr

felirat: jw