Original subtitles

"AZ ISTENEK IRÍGYSÉG"ét

- Jó estét! - Üdvözlet Elvtársak!

Ma a KB ülésen tanácskoztak...

- Na mi maradt? A Mordvai Nagyszinház szezon-nyitó elõadása.

Felejtsd el! Szemétbe a kultúrát!

Jól van, Nyina.

Idõjárás jelentés. A SZU Meteorológiai Intézete...

... holnap augusztus 22-én - Ó!

... a Tengermelléken 16-18 fok. - Ez mi? Baj van a szöveggel?

Az Urálban holnap meleg idõ várható, 22-24 fok.

Leningrádban 21-22 fok,

Moszkvában holnap 21-23 fok várható.

Szonya elment az eszed?

Adásban vagyok...

Köszönet mindenkinek. Minden rendben.

Szonya, mi baj van?

Azt hittem, hogy valami hibádzik a szöveggel.

- Szonyecska, mi történt? Semmi, semmi.

Tiszta hülyeség! Ma 21-edike van.

Moszkva 1983 aug. 21

- Húha! Malboro. - Vegyen! A KB büféjébõl van.

- Mennyiért? - 1,50.

- Figyelj csak, valamit akartam... - Várj.

A francba! 5 perc és

rákapcsolják a zavarást.

Hallottam egy jó viccet. Egy zsidó kivándorol innen Izraelbe,

bemegy a kávéházba, és kér egy kávét, meg egy Pravdát.

Mire a pincér: "Hányszor mondjam még, hogy ez nem a SZU?"

Csak móóóngyad, móóóngyad!

Ez is tök jó. Az üres metróban reggel 6-kor két fószer

szemben ül egymással. Az egyik kinyitja az újságot, a szemben lévõ

meglát fekete keretben egy fényképet. Alatta mintha

gyászjelentést látna. Reménykedve hajol oda a másikhoz: Na?

Az elsõ a fejét rázza és azt mondja: Nem, nem.

Ki találja ki ezeket?

- Fiúk, elég a bagózásból! - Megyünk.

- Whisky, az anyját! - Miért, mit gondoltál?

Dobjunk be egyet, amíg a lányok...

Hé szeszkazánok, nem tudtátok megvárni a zakuszkát?

Kapcsold már ki ezt a zajládát! Reggeltõl estig bu-bu-bu.

És emellett írja a cikket a fõtitkárról.

Na jó, cikk! Három bekezdés a közoktatásról.

Na itt egy igazi beszédíró.

Te meg éppen ezért kaptál belépõt a Kreml étkezdéjébe.

Jaj, majd' elfelejtettem! Tegnap a KB étkezdéjében

lemásoltam az étlapot.

24 zakuszka. Mit gondolsz mennyi a kaviár?

- Egy ötven. - 35 kopek.

- Sõregtok meg, mit gondolsz mennyi? 18 kopek. Paraziták.

7- féle leves, 14 második fogás, gombás pisztráng 55 kopek

Mondom én neked, minden csak az emberért van.

És én tudom is annak az embernek a nevét.

- Figyelj csak, ne dumálj. - Párizsban nekem ilyen...

Beköltöztek a Kremlbe ezek a paraziták,

és létrehozták maguknak a kommunizmust.

Egyszerû ember életében nem jut be oda.

Te Leningrádban voltál, találkoztál azzal a fickóval?

A Tolja Csubajsz. Lenyûgözõ...

...fiatal közgazdászok társasága. Annyi új ötlet. Ezek...

Várj csak, hadd meséljen a párizsi útról.

A Champs Elyséen egy egyszerû boltban 400 féle sajt van!

- Mennyi? - 400

- Hoztál belõle? - Hogy hoztam volna?

Alig tudtam a napidíjból egy ruhát venni az asszonynak.

- Párizsból? - Mutasd csak! - Igen, Párizsból!

A híres Tati-ból.

- A találkozásra. Veled mi van, Szonya? - Hagyd abba.

Nem örülsz a találkozásnak?

Komolyabb okunk van ma a koccintásra.

- Micsoda? Érdekes, ne ijesztgess. - Legalább hallgass. Hányadika van ma?

- Augusztus 21. - Na és? - Bingo!

21-dike. Este.. Hétfõ...ködben.. A fõváros sziluettje a

- Házassági évfordulótok van! Az anyját! - Na végre!

Állj! Hányadik is? 20 éves évforduló!

20 év!

Bocsáss meg, Szonyecska, elnézést!

Csak az a mentséged, hogy én is elfelejtettem.

Ebbõl az alkalomból gyertyát gyújtunk.

Üljön mindenki a megváltott helyére. Kezdõdik az elõadás.

Video lejátszó! Nekünk mikor lesz ilyen?

Tudod, most kapok honoráriumot. Tudod, egy könyvemet

kiadják Franciaországban. A Normandia-Nyeman ezredrõl.

Gratulálok! Talán még 40 frank is leesik, a többit szokás szerint

édes hazánk nyúl le. - Franciául.

- Na, ez az a híres Brando? - Felismerem.

Azt beszélik, hogy akik fordítják befogják az orrukat,

hogy a KGB ne ismerje fel a hangjukat.

... az Utolsó Tangó Párizsban c. filmben

- Jó estét Kaleria Georgijevna!

A teraszon a szomszédnõnk állatira hallgatózik.

- Hívd meg. - Nem rosszindulatú asszony?

Ha egy kicsit zajosak vagyunk, azonnal dörömböl a falon.

- Még jó, hogy nem jelent fel. - Mocsok vagy.

Elég a fecsegésbõl.

Óriási! Marha jól csinálják.

Ott a mélyben valami titok rejlik. Itt a titok, adok én majd neked titkot.

Most milyen marha jó jelent következik!

- Te meg mit csinálsz? - Veszek egy kis vajat.

... Mennyei Úristen! - A vaj meg minek?

- Azt akarom, hogy mondd utánam. - Nem, nem kell.

- Istenemre miért kell erre így reagálni?

Én ilyeneket nem fogok nézni.

- Ezt minden civilizált országban vetítik. - Hadd vetítsék.

... én ezt a pornográf filmet biztos, hogy nem fogom nézni.

Ez miért pornográf? Igazi mûvészfilm.

- Mér ordibáltok? Hagyjatok aludni. - Jól van, jól van.

Ezek ünnepeltek, eleresztették magukat.

- Meghülyültél, vagy mi a szösz? - Itt engem mindenki irigyel.

- Kocsim van, külföldre járok. - Jól van, bocsánatot kérek.

Most majd azt híresztelik, hogy pornót vetítek.

Õ is beismerte, hogy ez pornográfia.

Ezt majd mond a zsaruknak, akik kijönnek.

Szonya, ez egy fantasztikus film, érted?

Nem az, egyszerûen gúnyt ûznek az emberekbõl.

Amint Zabolotsky mondta: Ahogyan változik az élet,

úgy változom én is.

Emlékszel? 20 éve pont itt gyalogoltunk a házasságkötõ terembõl jövet.

Pontosan 20 éve.

Persze, hogy emlékszem, itt gyalogoltunk, te meg szívod a vérem

hogy nem is szeretlek és holnap elválok tõled.

Miért mit gondolsz? 5 évig szórakoztál velem az egyetemen.

Az 1. évben megkértelek, - elutasítottál, a 3. éven megint, azt gondoltam: ez nem megy.

Akkor minek jelentél meg diplomázás után a pitypanggal?

- Jó, de te hirtelen miért mondtál igent? Sajnálod? - Ugyan, Szerjozsa!

Persze, hogy megbántad. Anyukád is megnyilatkozott: Szonyecska ez mesalliance.

Szégyelld magad! Hogy beszélsz anyámról? Ha anyám nem..,

Ha a szüleim nem költöztek volna ki a dácsára, mit csináltunk volna?

Máig öten élnénk egy kétszobás lakásban.

- Neked ez megfelelt. - Nekem? - Amint éjjel hozzád értem,

mi a válasz? Ne... anya nem alszik, apa köhécsel.

Egyáltalán, hogyan sikerült a Szását összehozni?

Miért nem szültél olyan sokáig?

- Mert nyomorogtunk. - Soha nem nyomorogtunk.

Egy saját sarkunk sem volt.

- Te engem soha sem szerettél. - Miket beszélsz Szerjozsa?

Csodás.

- Ó Szonya... - Pszt! Felébreszted Szását.

- Szonya! Gyújtsuk fel a villanyt! - Minek? Világosban szeretném.

- Na ne! Szása felébred, - Alszik mint egy mormota.

- Gyújtsuk már fel! - Minek? Mit akarsz látni?

- A szemedet.

- Majd holnap meglátod.

- Azért kell egy kis változatosság. - Milyen változatosság?

- Szonya! Puszild meg ott, jó? - Hol? - Hát ott.

- Ez meg micsoda? Mi micsoda? - Miket beszélsz?

- Istenem! Mennyire nincs benned romantika! - Ez szerinted romantika?

Szerintem igen.

Uramisten! Végignézted a sok malackodást! Elég lesz, aludjunk.

- Szerjozsa, hagyd abba! Vége. - Tudod mit? - Mit akarsz?

- Csináljuk állva a tükör elõtt, jó?

Képzeld el, majdnem továbbmentem.

- A szüleidhez? Aha, viszek néhány hiánycikket nekik.

- Hova-hova ezzel a nagy cuccal? - Mindent vinnem kell a munkahelyemre.

- Grey mindig nyüszít, a szomszédok meg panaszkodnak

Beszéltem az állatorvossal, klimaxban van.

- Az állatorvos van klimaxban? - Ugyan! A kutya.

Szerintem hiányzik neki, Mitya a gazdája

- Hogy van Mityka? Küldött levelet? Semmit sem ír,

lehet, hogy átdobták õket Afganisztánba? - Ugyan!

- Korai még pánikolni. - Jaj Szonya, ne adj' isten.

- Na szia Ira! - Szia Anyuta!

Mama!

Uramisten! Szonyecska! Jövök azonnal.

Gavrjusenyka, kiskutyám!

Papa,meg sem ismerlek téged, igazi méhész lettél.

- Minden kaptárból 16 kg-t gyûjtök le.

Tudod, hogy ezek milyen dolgosak?

Hoztam nektek egyet s mást.

- Megint annál a Nyinánál voltál? - Igen, tudod, holnap

franciák jönnek hozzánk, és készülnöm kell.

- Holnap reggel még a piacra is kiszaladok. - Franciák? Úgy beszélsz,

errõl, mintha minden nap franciák járnának hozzátok. Milyen franciák?

Mikor Szerjozsa Franciaországban anyagot gyûjtött a könyvéhez,

megismerkedett egy francia palival.

Vadászrepülõ század parancsnoka, volt pilóta,

otthon valami nagyágyú, elnöke a

Szovjet- Francia Baráti Társaságnak.

Most meg itt van, és el akar jönni hozzánk.

Jaj de izgalmas! Megyek, elmondom apádnak.

Vologya! Képzeld, Szonyához holnap franciák mennek vendégségbe.

Egy francia Bordeau-ból! Most mindenki volt ellenálló lett.

Amikor Keitel 45-ben aláírta a kapitulációt

és a teremben meglátta a francia delegációt, felsóhajtott:

"Hogyan, még a franciák is legyõztek minket?"

- Szonya! Vedd fel a boámat! - De Anya, most nyár van.

Bundát is vegyél! Herzen szerint az oroszoknak megismerkedni

egy külföldivel, ez olyan emelkedés a ranglétrán.

Akkor vedd fel a kámeámat, emlékszel, amikor szilveszterkor felvetted,

mindenki téged bámult.

Csak az ékszerek meg az ékszerek, a vodkáról meg semmi.

Szonya! Az ajtó! Mennyit mondtam, hogy tetessetek be újat,

elszörnyednek, ha meglátják. Náluk a clochar-ok jobban élnek, mint nálunk az írók.

- Jó napot. - Jó napot.

Ezt meg ki rendelte meg? És ki fogja kifizetni?

- Anya ne félj, nem mi! - Hát ki? Istenem mi folyik itt?

Istenem, Szása kaviárt eszel? Azt a vendégeknek hoztam.

Ez másik kaviár. Gyere, mutatok valamit.

- Ezt nézd meg! Micsoda WC csésze! - Micsoda gyönyörûség!

- - No nézd csak! - Elragadó!

- Nézd meg a tartályát - Figyelj! Honnan van ez?

- Vive la France! - Aha, errõl van szó. Lehetne, hogy a franciák

havonta jöjjenek hozzánk? - Hát nem ígérem.

Kár, mert csináltatnánk egy nagytatarozást a kontójukra.

- Krapivin, Vladiszláv Andrejevics. - Szonya, Szofia Vlagyimirovna.

Szofia Vlagyimirovna, lenne egy perce? - Persze.

- Ez meg kicsoda? - Na ki? Valaki a szervektõl.

- Milyen szervektõl? - Hát a belsõ szervektõl.

Uramisten! Ezt mind maguk hozták?

Megbolondulok! Én meg ... annyi pénzt kértem kölcsön, hogy..

És ezt mind meg szabad enni?

Mindet ki kell rakni az asztalra, amikor megjön a francia öregúr.

De ne essenek neki!

- És ha a francia öregúr besöpri az egészet? - Nem hinném. Fekélye van.

Maga mindent tud.

Szerény feladataim közé tartozik mindent tudni. Például tudom, hogy

maga holnap 17 órakor adásban lesz. Szóval, azután rögtön ide jön,

hogy hétre az asztal is kész legyen, maga meg már ünneplõben várjon.

- Vous comprenez? - Ja, ja, natürlich.

Figyelj csak! Olyan furcsát álmodtam.

Reagant láttam és valamilyen katonákat.

Szakmai ártalom. A Híradó.

Nem. Meg valamilyen repülõgéprõl, amelyikre a kínaiak szálltak fel.

Tudod még a járatszámra is emlékszem: 007

Én meg James Bond vagyok.

- És hol van mindenki? - ' napot! - ' napot, mindenki a konyhában van.

- Maga meg miért nincs a munkahelyén? - Hiba, de eljöttem.

Na így jó lesz?

Szonya entrez! Mi meg itt krumplit sütünk... eszébe jutott, hogy...

- Feleségem, Szonya.. - Õ meg Bernard.. menjünk

- A férje azt mondta, hogy magának barna a haja. - Nekem?

- Szóval neked van egy barna..? Csak hülyéskedik. - Nem

Vigyázz a héjára.

Sehol sincs savanyú káposzta. Szergejev elvtárs bejárta

az összes emeletet, sehol sincs, nincs szezonja.

- Bernardnak igaza van.. Eszébe jutott a savanyú káposzta. Nee, hagyd abba.

Ez meg micsoda Szergej?

Azt mondta, hogy maga egy gyönyörû asszony.

Elõbb igyunk, azután nézzük meg a nõket.

Mit mondott?

Bernard, te a feleségem el ne csábítsd!

Azt mondja, hogy az orosz nõknek nagyon finom a kezük.

Nágya jutott eszébe, aki barátnõje volt a háborúban.

Nyugodjon békében. Igyuk ki, ne koccintsunk.

Nyugodjon békében.

Nem tudom, milyen finomak az orosz nõi kezek,

A feleségemé kemények. Olykor, ha hátba vág,

hát mint Pompei halála.

Ha magára néz, a szerelme jut eszébe.

Ez itt a francia barátság társaság jelvénye?

A társaság nem csak a barátságról, hanem a szerelemrõl is szól.

A háború után visszament Párizsba. Megnõsült, jöttek a gyerekek...

Az év februárjában, otthon a biaritzi házában

... felriadt az éjszaka közepén,

Fájni kezdett a szíve. Egészen megizzadt.

Egy asszonyról álmodott, akit nem ismert,

Ugyanakkor nagyon ismerõs volt neki...

aki egy szánon ült, fehér lepelben

körülötte fehérlett a hó...

... az asszony egyre távolodott tõle, integetett

..és akkor õ megértette, hogy a nõ Nágya volt

De nem az a Nágya, akit ismert, hanem a mai Nágya.

... és akkor elhatározta, hogy megkeresi õt.

Emlékezett, hogy Nágya Vjazmában élt a háború elõtt. Odautazott...

... Nágya azon az éjszakán halt meg, amikor õ róla álmodott.

És akkor megértette, hogy Nágya elbúcsúzott tõle.

Emberek asztalhoz! Asztalhoz! Itt a sült!

Emlékszik, hogy milyen jó bárányt ettünk a St. Michelé útján?

- Igen, igen - Ez a Bernard egy jó srác.

Arról beszél, hogy elmentek peep show-t nézni a Pigal-ra

És mi az a peep show?

- Peep show? Az egyfajta kupleráj. - Nem, csak hülyültünk.

- Köszönd meg ennek a pohárnak, hogy most nem lett botrány.

- Valami rosszat mondtam? - Hát.. tudod...

- Kezet akar mosni? Parancsoljon.

- Szófia Vlagyimirovna. - Elnézést.

- Tessék.

- Na itt van. Igyunk egy teát. - Igen, persze.

Már mindenki fáradt, ideje szétszéledni.

- Félek, hogy a süti nem lesz kész.

- És hol a tolmács? - Valószínûleg a klotyón.

Még jó, hogy beraktak egy új csészét, különben egész Európa rajtunk röhögne.

hogy is hívják azt a.. - Gerard Philip

Pontosan az, aki nõi pantallót hord.

- Szeretném... nem...

- szeretném... lehetne...én - Szony, Szonya, merre vagy?

Nagyon örülök a találkozásnak.

Most elmegyünk az Ismeretlen Katona sírjához, majd a Vörös térre.

Már mennek? Én meg sütöttem. Vigyék magukkal a szállodába.

- Reggelire jó lesz. Ki tudja, hogy ott mit adnak.

És hol a tolmács?

- Szonya, te meg miért nem mentél velük? - Fáradt vagyok, fáj a fejem.

Mindjárt megyek segíteni. - Nem kell, ülj csak.

Figyelj csak! Lehet, hogy ennek alapján Szerjozsa lakást kap?

Mégiscsak híres író, külföldiek járnak hozzá.

Mégse lakhat örökké a szülõknél.

Te, a tolmácsnak milyen szeme van, egészen kék, észrevetted?

Nem

Szonya, elefántcsont Olaszországból. Csak neked. Ugorj be majd.

Jó napot Bulát Salvovics.

- Szia Gera. - Szia Szonya. Nem ismeritek egymást?

Õ Vagyim, külföldi hírek kommentátora.

- Most hova mész? - A 10-re, értekezletre.

- Mit izgulsz? A múlt héten minden rendben volt.

- Biztos vagy benne? - Ugyan, ne aggódj.

- Ezt André küldte.

- Milyen André? Nem ismerek semmilyen Andrét. - Ugyan már! Nekem az

a feladatom, hogy átadjam. Õ várja magát 2 órakor a Dzserdzsinszkij téren,

- Azt sem tudom, hogy mirõl beszél. - Maga azt nagyon is tudja.

Az Amerika Hangja súlyos harcokról

és komoly szovjet veszteségekrõl tudósít Afganisztánból.

Szonya! Mi folyik itt? Most miért hallgatsz?

Mi bajod? Az, hogy Bernarddal Párizsban kupiba jártunk?

Igen, voltam ott, de senkit meg nem érintettem.

Tejben-vajban fürösztöttek. Tudod, hogy én finnyás vagyok.

Szonya, író vagyok. Olyan amilyen, de író vagyok.

Én ott ismeretszerzés okán voltam.

Ha ábrázolnom kell az emberiség alját,

valahogy képben kell lennem. Különben is.

Amúgy az imádott Ahmátovád pucéron állt modellt Modilianinak.

Na ennyit 21-rõl, éjszaka, hétfõ. "Ködös fõvárosi égbolt"

- Hánykor van a korrepetálás? - 4-kor. Mi van, elmész?

Nem, miért? Itthon leszek, téged elkísérlek meg mosok.

Ne nassolj! Mindjárt kész a borscs.

- Mi a baj? - Anya, ezt elsóztad.

Mit csináljak? Vegyél magadnak légy szíves.

- Hány óra? - Fél kettõ, minden rendben.

A kakukk megbolondult. Hánykor van a korrepetálás?

Anya, már kérdezted, 4-kor.

- Bocsánat. - Te meg elmész?

- Én? Nem, miért gondolod? - Akkor minek öltöztél át?

Átöltöztem, mert leöntöttem a ruhám.

Szása, kérlek, hogy 5 perc múlva kapcsold ki.

- Ellenõriztem nem húz-e farkot.. - Farkot? Volt, olyan szép bolyhos,

de levágtam, mert kényelmetlen az autóban.

De nem baj, mert visszanõ.

- Tudja, a farok-oroszul a BM-es, az aki követi. - Értem, már.

Maga biztos igen tapasztalt konspirátor. - Ellentétben magával.

Érdekes. Maga mindig a Dzserzsinszkmij szobornál randevúzik?

- Nagyon szép hely. - Ez itt a Cseka.

Szonya, beülünk valahova?

Hát ez meg micsoda? Mi sehova sem mehetünk. Különben is, mit akar tõlem?

Rájöttem már! Maga engem be akar szervezni.

Ugye azért, mert az apám a honvédelmi iparágban dolgozott?

- Az ott szintén magával jött? - Kicsoda? - Aki ott áll.

Az ügynökünk. Titkos dokumentumokat lopott ki nekem.

- Nagyon vicces. - Szonya. - Tessék.

- Az ügynök várhat. Mi meg elmegyünk egy vendéglõbe.

Sehova sem megyünk. Azért jöttem, hogy elmondjam, hogy

ne üldözzön. Még mindenféle alakokat is rám uszít.

Alakok? Õ Vlagyim.

Helyes fickó, orosz újságíró. A cimborám. Én nem mehetek el hozzád.

- Nem is. - Fel se hívhatlak. Nem! - Ezért kértem meg Vagyimot.

- Benne lehet bízni. - És magában? Tényleg, magában lehet bízni?

Milyen alapon bízzam magában? Mit kar tõlem?

Te nekem nagyon megtetszettél. Nagyon.

Megjelentél, és eszembe jutott, hogy ezt az arcot ismerem sok éve.

Látni akarlak, beszélgetni veled. Veled akarok lenni.

Annyit akarhatja, amennyit csal tetszik, én meg elmegyek. Taxi!

- Jakimankára. -5 rubel. - Hogy gondolja? Még 2 rubel sincs.

- Szonya, ülj be. - Nem kell. Semmi sem kell.

- Ülj be, ki van fizetve.

- Külföldi ugye? - Üzbég. - Pont úgy néz ki.

- Hello. - Hagyjon békén! - Hagyd magad. Fogd ezt a papírt és menj.

- Semmit sem veszek el magától. - Hogy értsem, hogy nem veszed el?

Mit viselkedik úgy mint egy kerítõnõ? Hagyjon engem békén.

Menjetek mind a...

- Fantasztikus! - Csak el ne járjon a szád! - Csak nem képzeled? Hallgatok, mint a sír.

Francia! És téged mi tart vissza? Tetszik neked?

Hát... nem úgy.

Mit problémázol az egészen?

Azt hiszem, hogy a TV-hez, a Híradóhoz akar bejutni.

Röhej. Õ már reggel tudja azokat a híreket, amit ti este mondotok be.

Lehet, hogy így akar Szerjozsához férkõzni? Õ mégse egy utolsó író.

Utolsó elõtti. A francia titkosszolgálat kezét-lábát töri érte.

Hatalmas titkokat tár fel elõttük az 1812-es partizánmozgalomról.

Beléd szeretett. El sem tudod képzelni, hogy beléd lehet szeretni?

Divatos lett a korosztályunk. Ezt felelõsséggel bejelenthetem.

- Irka, senkinek egy szót se! - Mit képzelsz? Hallgatok mint a sír!

Istenem, szerelmes lett a francia, küzd, oroszul is tud.

Emlékszel, hogy meséltem a románcomról egy románnal, a szerelmi hármasról,

én és õ, meg a román-orosz szótár a párna alatt?

Egy borzalom, Szonya! Egyszer az életben engedj meg magadnak egy szép

és rövid, felelõtlen kapcsolatot!

Errõl szó se lehet! Nem is értem, hogy

milyen az a kapcsolat, ahol nem tartoznak egymással felelõsséggel.

Akkor élj továbbra is a partizánoddal a kunyhótokban.

Elmúlik az élet, és meg sem tudod, hogy mi az igazi szenvedély!

- És te tudod, hogy mi az igazi szenvedély? - Én-e?

Petrovics, kimentem 5:5.

Köszönöm a játékot.

Fizethetnél egy üveg vodkát abból, amit nyertél.

Nem akartál Vagyimmal beszélni, hát eljöttem magam.

- Micsoda, feljött a lakásomra? - Nem, nem vagyok õrült.

Elõször telefonáltam, de senki sem vette fel.

Könyörgöm, menjen el. Mintha kirakatban lennénk..

- Kirakatban? - Úgy értem mindenki lát minket. Kérem, menjen el.

- Miért? Látni akarlak. Ez tilos?

- Kész borzalom! Lebuktunk, jön az anyósom.

A férjem anyja. Vége. Finita la comedia.

Szonya, vettem banánt, magamnak is, nektek is. Kétszer álltam érte sorba.

Õ meg mit csinál itt? Valamit nem értek.

Hívtam az elõbb Szerjózsát. Nincs otthon. Nem értem.

Én sem. Épp, hogy találkoztunk. Bocsánat, magát hogy hívják? - André.

André. Gondolom André nekünk mindent elmagyaráz.

Én hivatalosan vagyok itt. Riportot készítek a moszkvai udvarokról.

Itt az emberek együtt élnek, ismerik egymást, lemennek az udvarra

barátkoznak, segítik egymást. Remek játékot játszanak. Dominóznak.

Formidable domino. Franciaországban ilyen nincs.

Azt sem tudjuk, hogy ki a szomszédunk.

Így igaz! Azért, mert a kapitalizmusban ember embernek farkasa,

nálunk meg, barát, testvér és elvtárs. - Igen.

- Ismeri Yves Montan-t? - Igen, de nem közelrõl.

Mi történt vele? Olyan volt, mint mi, egyszerû, munkás.

Úgy szerettük õt. és most hogy beszél rólunk?

Antikommunista lett! Ellenünk hangolták. De mi emlékszünk rá.

Hulló falevél, ott fenn az ágon...

Andrjusa, ezt neked adom.

Szonyecska, kísérd el André elvtársat, nehogy eltévedjen.

Hulló falevél...ott fenn az ágon... - Mindjárt jövök.

... elvitte õt az õszi szél. Üdvözlöm Simone-t.

Szonya, mit csináljak ezekkel? Nem szeretem a banánt.

Muszáj lesz megenni. Az anyós ajándéka nem vita tárgya.

Párolja meg békákkal, pompás francia étel lesz.

- Mit csinálsz? - Taxit keresek.

- Számunkra? - Igen, magának.

- Szonya. - Tessék. - Én nem vagyok se nõcsábász, se szoknyapecér.

még szoknyabolond sem. - Ebben én nem vagyok biztos.

Kérem menjen elõre, az ablakaink a rakpartra néznek,

és félek, hogy az anyósom figyel minket. - Jó.

- Úgy menjünk, mintha a taxihoz kísérném. - Rendben.

Szonya, nézz rám.

A találkozásunk nem véletlen mûve. Ez nem flört, ez maga a sors.

Ezt én is tudom, meg te is tudod.

Én? Én tudom?

- Úgy tûnik, Maga túl messzire ment. - Szonya, látni akarlak.

Beszélni veled, úgy, hogy ne kelljen mindig körülnézni.

Idehallgasson, én férjnél vagyok.

Én is nõs vagyok, 2 lányom van, Marie-Louise and Natalie.

- Kérem üljön be, és menjen. - Szonya, hallgass rám.

Na, jön vagy marad?

Szonya, nagyon kevés az idõnk.

örökre elmegyek Moszkvából.

Egy hét múlva lejár a szerzõdésem.

Annál inkább...

Kérem, nagyon kérem.

Sajnálom, de ebbõl semmi sem lesz. Minden jót.

- Szia! - Te meg hova mész? - Jurkához sietek.

Anya, nem is telefonáltál. Minden rendben, Apa jól van?

Szereztem neki újságokat.

Utaztam a HÉV-en, és felidéztem, hogy még a háború elõtt a szomszédasszonyt,

Agrafenyja Petrovnát színházba kísértem az Anna Karenyinához.

Ez az a botrányhõs a társbérletükbõl?

Ugyan, rendes orosz asszony. Igaz paraszt származék.

Na az elõadás csodás volt, Taraszova óriásit alakított.

Ováció, mindenki könnyezett. Én is törölgettem a szemem a zsebkendõmmel.

Ahogy az elõadás után mentünk haza,

Granyja néni végig hallgatott, azt hittem, hogy emészti a látottakat.

Hirtelen megállt, és azt mondta: Ez az Anna Karenyina egy kurv...

és még olyanokat mondott, amit nem ismétlek el.

Brávó! A nép igazi hangja.

Akkor én is felháborodtam, de most azt hiszem, hogy igaza volt.

lényegében igaza volt.

Amikor az öregedõ nõ feláldozza a férje és fia jólétét

mindent beledobva a szenvedélye kemencéjébe...

Nem rossz kifejezés: A szenvedély kemencéje...

És én nem sajnálom. Minden lépését az egoizmus meg a vágy vezérli.

Julia Apolinarievna, én dolgozom, maga miatt ezt írtam le:

Az osztag Anna Karenyina irányításával bejutott a faluba.

Ira, én vagyok. Te mindent kitálaltál az anyámnak? Ne hímez-hámozz.

- Ira, vége, felejts el engem.

- Itt ragadtam nálatok, megyek már. - Viszontlátásara Julia Apolinarievna.

- Anya hova mész? Még nem is beszéltünk.

Mindent, amit mondani kellett elmondtam neked.

Fél kiló rosszijszkij sajtot, egy vajat,

és két zacskó tejet. - 2-52

Duszja, mondtam már, hogy a rosszijszkijt ne üsd be!

- Tényleg nem érti, hogy engem kompromittál, - Hogyan?

- Én itt lakom, ezen a környéken bárki szembejöhet.

Szomszédok, rokonok. Nem volt elég, hogy a múltkor a férjem anyjával találkoztunk?

- Az anyóssal? - Pontosan. Kíváncsi vagyok

most mit talál ki, ha megint találkozunk vele.

Azt mondom, hogy cikket írok a családi viszonyokról.

Például az orosz és a francia nagymama szerepe egészen más.

- Ezt tényleg nagy ötlet. - Jaj!

Istenem, mit csináljak? Menjünk be a klubba, vegyünk mozijegyet.

- Mit fogunk megnézni? Van annak jelentõsége? Nincs.

Ott megy a fiam, érti? Könyörgöm, takarjon el.

Második szereplõ. Szomorú.

- Szóval maga így csíp fel orosz libákat? - Felcsíp? - Igen

- Mit jelent az, hogy felcsíp? Szerelem orosz módra?

Igen, fel akarlak csípni az életem végéig.

És hogyan fogsz lerázni 6 nap múlva?

És ha rád tapadok örökre? Le fogsz vágni?

Érted? - Te most gúnyolódsz.

- Különben is, hány éves? - 40. - Na egy kölyök.

- Sokkal öregebb vagyok. 44. - Mi közös lehet bennünk?

- Milyen jövõ vár ránk? - Ó, mire te 100 leszel, én csak 96.

- Nyugalom elvtársak, igazoltatás. - Mi a baj?

Tisztázzuk, hogy miért vannak munkaidõben a moziban.

- És a filmet végignézzük? - Akiknek a papírjai rendben vannak, azok igen.

- Gyerünk a filmmel! - Készítsék elõ az igazolványokat.

- Moziba igazolvánnyal kell menni? - Az igazolvány mindig magánál kell, hogy legyen.

Arra, legyen szíves.

Milyen alapon kell bemutatnunk az igazolványainkat?

- A munkafegyelem törvénye alapján. - Nem ismerek ilyen törvényt.

- Rémálom. Szonya, ez meg micsoda, rémálom? - Igen, razzia.

- Igazolás jó lesz? Maguk megsértik az emberi jogokat.

Az emberi jogokról beszél?

A Helsinki Egyezményrõl hallott már? - Hallottam.

Milyen jogon állítják le a vetítést?

Ezek Andropov sólymai, harc a fegyelemért.

- Oleg, megcsinálta? - Minden rendben, mûködik.

Délután 3-kor az ember legyen a munkahelyén.

- És maga miért nincs a munkahelyén? - Nekem ez a munkahelyem.

- Szülõanyám! Finn, vagy micsoda? - Nem, délebbrõl.

- Zimbabwe? - Nem, északabbról.

Csendben maradjanak itt. Ha majd ezek elmentek, kopjanak le.

- Hálás köszönetem. - Merci Madam.

- Én meg 24 órázok, 3-an vannak otthon. - Érdekes munkaköre van.

- Nekem megfelel. Telefonáljanak, ellenõrizzék. - Telefonálunk, ellenõrizzük

Menjen kérem az elõtérbe.

Elment az eszed. Ne csináld. Kérlek!

Uramisten! Halló! Milyen költségeket?

Elment az eszed? Beengedtek ide minket, mint rendes embereket.

Figyelj csak André! Honnan tudsz ilyen jól oroszul?

- Anyám volt orosz. - És az apád? -Õ francia volt.

Az ellenállásban harcolt. Én is ellen fogok állni.

Mesélj még a mamádról.

Anyám korán meghalt, még kicsi voltam, az orosz nagyanyám nevelt.

- Tudod, hogy hasonlítasz rá? - Tényleg egy nagymamára hasonlítok?

- Nem ezt akartam mondani. - Elég, Andrjusa, elég legyen. Kérlek!

Ebbõl nem lehet semmi.

- Uram atyám! Mindent bevallok a férjemnek. - Minek?

Nem tudom, lehet, hogy hülyeség, de én nem tudom másképpen.

Mindent elmondok neki, te meg egy hét múlva elutazol.

Andrjusa, kérlek, ne tedd tönkre az életem.

- Idõ van. -2 perc - Kezdjétek az isten szerelmére.

A 3. részt majd hozom. Csend. - Indulás

Az adásig 30 mp. Kész a felkonf?

- Tánya kész vagy? - Igen, kész.

- Miért nincs kép az 5-ös monitoron? Adj képet. Figyelem!

Add az órát adásba... ... megy a fõcím, csend legyen.

- Jó estét! - Üdvözlet Elvtársak!

Az SZKP KB, a Minisztertanács és a SZOT határozata

a szocialista munka fegyelmének megszilárdításáról

TASSZ? Itt Anyikanova. Nem jön a 3. rész.

Jön már.

Hol van Anyikanova? Tánya fuss el érte, nála maradt egy fél oldal.

... eltûrik a lógást és a késéseket ... ittasságot,

... ok nélkül munkahelyet változtatnak.

- Szonya! - Szaladj csak, mindjárt hozom.

- Minden rendben, jön a 3. oldal. - Hála Istennek.

... naplopók, lógósok és vándormadarak...

Szólj neki, hogy lassabban, szótagolva olvassa.

... keményebben számon kérni... - Ügyesen csinálja.

... vezetõ személyek, akik rosszul szervezik a munkát

nem érik el a munkakörülmények és az életmód javulását...

... mert éppen a munkakollektívában alakul ki és edzõdik meg

a szocialista társadalom dolgozója.

Negyedszer. Elfogadhatatlan, hogy a munkások és alkalmazottak

munkaidõben mindenféle értekezleten

röpgyûlésen, szemináriumon, sportversenyen

mûkedvelõ mûvészeti foglalkozáson,

szervezett kirándulásokon vegyenek részt. Ötödször...

...a lelkiismeretesen és kifogástalanul dolgozók erkölcsi ösztönzésének megerõsítésére.

- Szonyecska! - Szervusz. Jól nézel ki. Lefogytál.

- Jól áll ez a blúz. - Ne nyalj most nekem.

Bocsáss meg, Szonyecska. Tudod, hogy milyen hülye vagyok.

- Anyu, te nem vagy hülye. - Csend legyen, amikor a felnõttek beszélnek.

Egyszerûen hülye vagyok. Nem is tudom, hogy történt. Õ jött át hozzám.

Elaludt náluk a villany, megnézte van-e nálunk fény. - Te meg felvilágosítottad.

Másról, a palántázásról beszélgettünk, de anyád mindent kiszed az emberbõl.

Személyes dolgokról kérdezett. - Elmondtad a tiédet? - Elmondtam.

Soha többet nem foglak kérdezni. Egy szót sem fogok rólad mondani.

Jó, megbocsátok, de soha többet egy szót sem fogok neked mondani. Megegyeztünk?

- Jól van. És hogy álltok? - Uram atyám, te bolond vagy.

Szerintem apád is tud róla. Nem, nem tõlem.

Ahhoz nincs közöm. Neki semmit sem mondtam.

Anyádra ne haragudj, nem árult téged el. De látom, hogy 3 napja

magán kívül van. Reggel Valerianát szed,

délben Validolt, éjszakára brómot. Látom, hogy baj van.

Szonyecska, bocsáss meg, én tényleg semmit sem akartam elmondani

Nehezen szedtem ki belõle.

Mondj már valamit.

Apa, te soha nem jöttél be a szobába kopogás nélkül,

még akkor sem, mikor egész kicsi voltam.

Most meg mondhatni berúgod az ajtót.

Ez a dolog csak rám tartozik.

Nem csak rád. Ami meg a szobádat illeti, ott lakik a fiad is,

a mi unokánk. Õ meg idén érettségizik.

Mekkora csapást mérsz rá 16 éves korában. - Szegény fiú.

Nem jut be az egyetemre, elviszik katonának, mehet Afganisztánba.

- Miért ijesztgetsz mindenkit Afganisztánnal? - Harcolni fog, mint minden gyerek.

Hallgassatok ide. Ti elválasztottatok a férjemtõl és besoroztátok a fiam.

Ismétlem: ez az ügy csak rám tartozik.

Akkor válj el.

Remélem õ meg átköltözik hozzád, a SZU-ba.

Mondd meg neki, hogy a telek hidegek, nincs külön WC,

csütörtökön meg "hal-nap" van. Egyébként tud oroszul?

- Igen, tud. - Akkor jó.

A speciális szavakra majd én megtanítom.

Állapodjunk meg: errõl többet nem beszélünk.

Úgy gondolom, hogy itt meg kell említeni nemesi származásunkat.

Igen, ti Buturlinok, nemesek vagytok...

- Szia Gavrjusa...- mi meg rontjuk a faját... - Minden rendben lesz.

- Anyu, õ Natella. - Nagyon örülök. - Gyerünk.

Szonya, ülj le közénk. A megrendelést ünnepeljük.

A Vojenizdatyelsztvo megrendelt egy kisregényt a Sztálingrádi csatáról.

- Gratulálok. Te meg miért... ... nem vágtál fel sajtot? - Nem fontos.

Képzeld el! Markelov Vilent négerként akarja alkalmazni.

Pedig õ vágta el a zseniális könyvét,

és a saját neve alatt adja ki. Egy tetû.

- Szonya, beleegyezzem? - Persze, Vilja, az is pénz.

Dehogyis, Vilen, inkább megosztom veled a partizánokat.

Nekem egyedül a krimi illegalitásból 5 kötet kijön.

Rég szeretem magát, Szonyecska, de csak most merem szemébe mondani...

Kapok elõleget, és elõre mondom neked, hogy veszek egy japán rádiót.

Apropó! A japán miniszterelnök utazik el, és válaszol

az újságírók kérdéseire.

Azt mondja, maguknál gyönyörûek a gyerekek.

A kérdésre, hogy mit látott a SZU-ban,

hiszen nálunk a gyárak az erõmûvek atommal mûködnek.

Azt mondja, amit maguk a kezükkel csinálnak, az nem jó. Csak a gyerekek.

- Ez mi? Vicc? - Csak a gyerekek, csak õk.

Igyunk a gyerekekre!

Nem, a nõkre! A bájos, szédítõ nõkre.

A férfiak állva isznak.

- Anyu téged kérnek! Anya, mi van? Telefon!

Halló.

Én vagyok. Holnap 3-kor a maguk katonai színházánál,

Nem. Hogyan is? A Szovjet Hadsereg Szinházánál.

Persze minek a hadseregnek színház, de érted, hogy hol? Ismételd meg.

Szovjet Hadsereg színháza, 3-kor. Ott leszek.

Szonyecska, bocsánat, tudod a munka, ugyanis mi néha dolgozunk.

Megijedtem, hogy örökre elutaztál Moszkvából.

Hogy mehettem volna el, anélkül, hogy lássalak.

Nálatok lehetetlen taxit fogni, úgyhogy ezt intettem le.

Annyira átfáztam, hazamegyek. Vigyen haza, legyen szíves.

Minek néz, mi vagyok én taxis? Na jó, menjenek fel a platóra.

- Ez meg mi? - Nemezcsizma. - Nemezcsizma?

- Ezzel lehet járni a havon. Jó meleg. - Aha, nemezcsizma.

- Nézd csak, prémes kabát. - Ez bunda. - Bunda. Az meleg.

Igen, igen, tegyük ide.

- Ez csupa víz. Le kell venni. - Hát jó.

- A ruhád is vizes, vedd le. - Jó.

Fordulj csak el.

Baj van, egyedül nem tudom levenni. Segíts, kérlek.

Köszönöm. Fordulj el.

Hú de jó, istenem.

Uram atyám! Ez meg mi volt?

Hé! Megjöttünk.

Nem, nem akarok elválni tõled.

- Merre megy tovább? - A jaroszlávi úton, a 62-es kilométerkõhöz.

Istenem mit csinálok? Meg fogom bánni.

- Szállodába? Motelbe? - Valamit majd kitalálunk.

Motel!

Szerjozsa! Dolog van!

- Sógor te vagy az? - Igen.

Nagyon meleg vagy. Úgy átfagytam. Sokat áztam az esõben.

- Ez itt teljesen nyavalyás. - Mi jelent az, hogy nyavalyás?

- Azt, hogy beteg. - Menjünk be hozzám a melegbe.

- Igen, beteg. Hol van itt patika? Aszpirint kell bevennie.

Még hogy patika? Itt még kenyeret is csak heti egyszer hoznak.

- Teljesen átázott. - Igen, aszpirin kell neki.

- Még hogy aszpirin! Kisüsti kell neki. - Mi az, hogy kisüsti?

Olyan, mit az aszpirin, csak jobb. Menj, feküdj le.

Szóval, gyerünk gyógyszert szerezni.

- Nálatok Lettországban tényleg nincs kisüsti? - Tényleg nincs.

Ezt a kenõcsöt egy öreg néni adta nekem. Õ maga csinálja.

Ez egy népi gyógyszer. A legjobb szer meghûlésre.

Most bekensz vele, és én boszorkánnyá változom.

És elrepülsz tõlem egy seprûnyélen.

Vitek azt mondta, hogy a kisüstit belsõleg használjuk.

- Jó, hadd próbáljam ki. - Nem. Én már kipróbáltam.

Nekem te élve kellesz. Fordulj meg.

Nem, most gyógyítalak.

Te vagy az én orvosom.

Annyira meleg vagy. Ez influenza lehet.

Influenza, jó hogy nem spanyol nátha.

- Pont így mondta a nagymamám. - Most már én foglak oroszra tanítani.

Én meg téged franciára.

- Doktor úr, tudja mi a legjobb gyógyszer? - Tudom.

Moszkvába kell telefonálnom, a családom biztos aggódik.

- Jó, megyek keresek egy telefont. - Odaadom Ira barátnõm számát.

Mondd meg neki, hogy nem haragszom rá. Hordjon össze valamit a családomnak.

Hordjon? Hordó? Hordár?

Édesem, te semmit sem értesz.

A következményeket majd én fogom hordani.

Ó micsoda emberek, Szonya!

- Andrjusa telefonáltál? - Igen. Ira nagyon helyes nõ.

Azt mondta, hogy mindent elintéz. Szonyecska, micsoda népek!

- Andjusenyka, ugye te sokat ittál? - Igen ittam, hisz lagzi volt ott.

Kisüstit iszogattunk Petya bácsival. Együtt szidtuk Reagant.

Szidtuk a hogyishívjákot. A csillagháborút. Nekik baltikumi voltam. Lett.

- Ezt mind a beteg feleségemnek küldték. - Köszönöm.

Szonya, ez az orosz csoda.

Nálatok a boltban semmit sem lehet kapni. Minden üres.

Ha meg vendégségbe mész, dús asztal fogad.

A pult üres - a frigó tele van. Nálunk meg pont fordítva.

- Belépsz a szupermarketbe, és elájulsz. - Talán elámulsz.

Igen, de ha a barátokhoz vacsorára mész, és ott asztalhoz ülsz,

az asztalon... - Túlzásba viszed. - Kanapé.

És akkor csak egy aperitifet kapsz. Ez a mi francia vendégszeretetünk.

Szonya, ti olyan jó emberek vagytok. Miért éltek ilyen rosszul?

- Lehet, hogy, azért mert olyan jók vagyunk? - Viccelsz? - Nem, rossz a rendszeretek.

Rosszak a vezetõitek.

Keveset éltél nálunk ahhoz, hogy következtetéseket vonj le.

Ez meg mi? Nézd mit adtak nekem.

Úgy. Szóval ez mi? Kész. Lebuktál.

Valját a 8-sal kell hívni. Ez provokáció.

Nem ismerek semmilyen Válját. Sok Válja van. - Szóval sok?

- Engem átöleltek. - Átöleltek? - Biztos valaki a sötétben.

- A sötétben! - Titokban?! Hogy te milyen alattomos vagy!

A munkahelyi számát adta meg. Itt van: "Beszerzés"

Szonya, én csak azt tudom, hogy csak téged akarlak beszerezni.

Te egy csodadoktor vagy. Meggyógyítottál.

Tudod, hogy mit akarok?

Ki akarok menni a szabadba. - Megõrültél? Nyavalyás vagy.

- Én a szabadban akarok sétálni. - Neked azt nem szabad.

De én teljesen jól vagyok.

- Hé hajósok! Nem kell nektek matróz? - leadsz nekik?

Anyám klasszikusokon nevelkedett, így két Szonya után nevezett el.

Pillanat, megpróbálom kitalálni.

Elsõ: Dosztojevszkij, Szonyecska Marmeladova

- Hogy te milyen mûvelt vagy! - Sorbonne.

- És a második? - Ványa Bácsi. - Csehov. Mindjárt eszembe jut.

Meglátjuk az eget a gyémántban és megpihenünk. - Megpihenünk.

Mikor felnõttem, azt kérdeztem: "Hogyan tudtál engem 2 ilyen hõsrõl elnevezni?"

Ez egyik egy bukott asszony, a másik meg egy ronda vénlány.

Anyám szerint meg semmit sem értek, õk tudtak szeretni, önfeláldozóak voltak.

Nézd csak, egy ló. Miért nem alszik? Fura egy ló...

A ló, meg arra gondol: "Õ meg miért nem alszik? Fura egy Szonya."

A nagynéném rég özvegy, nincs gyereke, én meg 3 hónapja nem láttam. Szégyellem.

- És hogy jutott most eszedbe? - Mert most olyan jó nekem.

Azt akarom, hogy mindenkinek jó legyen.

- Szonya! Féltékeny leszek a nagynénédre, remélem, csak egy van. - Igen

- Nagy kõ esett le a szívemrõl. - De van egy nagybátyám és 3 unokatestvérem.

- Ez egy csapás! - És mit szólsz a két unokahúghoz?

Ez már túlzás. Most eloltom az emberszereteted szikráját.

Szonya, te csak engem szeress. Egyedül engem. Érted?

- Valami miatt félek. - Ti oroszok, féltek boldognak lenni.

Igen? Nemcsak az oroszok.

Különben a régi rómaiak maguknak sem merték beismerni,

hogy boldogok. Féltek, hogy felkeltik az istenek irigységét.

Az istenek nem kegyelmeznek, és megbüntetik azt az embert, aki magát hozzájuk méri.

- Szép sanzon. - Ez tangó.

- Mi ütött beléd? Megbolondultál? - Már egy hete.

Szégyellem, még feladnak a rendõrségre.

Bocsássanak meg, csak viccel.

- Kedves testvéreim. - Megbolondultál!

Mindjárt alamizsnát fogunk kapni. Én pufajkában vagyok.

Szonya 4 nap maradt.

Istenem, mit csinálsz? Felgyújtod a házat! Mi történt?

- Elvágták a regényemet. - Milyen regényt? Te részeg vagy!

- A szmolenszki illegális pártszervezetrõl? - Egy szart vágnak el könyvet a pártszervezetrõl.

- Hát akkor? - A legjobb regényemet, amit csak úgy, magamnak írtam.

És most ezen vered le? Egy Gogol! Várja itt a jobb idõket.

Ebben az országban jobb idõk nem lesznek. Van szar idõ és egészen szar idõ.

Hagyd abba ezt a részeg hisztériát.

Ebben az országban! Vedd tudomásul, hogy ez a tiéd és másik nem lesz.

Sajnos. Ha még lehúzták volna a regényt. Nem.

Jelentõs mû, minden sorában csillog a tehetség.

De Ön hazafias témák szerzõje, de itt minden lesüllyed erotikává.

Olyan, mintha ki adták volna a Lolitát, a szerzõje meg Boncs-Brujevics, vagy Agnyija Barto.

- A partizánokról írni, tudod, méltó dolog. -

Méltó! Viszont anyámnak lett belõle lakása. Emberként élhetünk.

Ez mind a partizán-pénzekbõl. Titeket eteni kell, az ördögbe is.

Szonya, te Irkánál aludtál? Õ engem hívott.

Igen, nála.

Alapozzunk a munkára, ne a hangzatos szavakra, ez kell ma nekünk, hogy még erõsebb

legyen a hatalmas és dicsõ Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége.

Biztos vagyok benne, hogy minden jelenlévõ is így gondolja.

Így gondolja Pártunk, és az egész népünk.

Vár. 4-kor a metró Majakovszkij állomásán koncerttermi kijáratánál.

És miért nem maga hívott? Megadtam az összes munkahelyi számomat.

- Ó milyen bátor lett! Itt minden telefont lehallgatnak. - Csakugyan?

Nem is tudtuk? Na mit üzen?

- Mondja meg, hogy ott leszek. - Értettem.

50 rubelt nem adna kölcsön?

Tudja kiköltekeztem, küldönci költségek. Drága manapság a benzin.

- Csak nem zsarol engem? - Isten ments! Visszaadom.

Ötven kopejka. Nincs több. Nagyon köszönöm.

- Szóval? Mikor megy a repülõgéped? - Táncolj. - Már megint másról beszélsz.

- Mire tanítottak téged a Sorbonne-n? - Táncolj. - Miért?

Ismerem az orosz szokásokat. Egy jó hír, és táncra kellenek.

- Táncra tüllszoknyák kellenek. Mármint táncra kelnek. De mi a hír?

- Na igen, a hír. Táncolj. - Már táncoltam. Tehát?

Itt maradok. Még egy fél évre.

Nem akarod? Nem is örülsz?

Hogy nem örülök? Boldog vagyok.

Emlékszel? Említetted, hogy a nõvéred kiad egy egyszobás lakást?

Bocsánat, visszahívlak.

- Anya, mi történt? - Minden rendben. Be sem megyek.

Csak egy pillanatra jöttem. Lent vár a kocsi. Taxit fogadtam oda-vissza útra.

Anya, miért jöttél ide?

Hogy meggyõzõdjek arról, hogy élsz és ép vagy.

Szonya, minden rendben van nálad?

- Minden rendben. Küldd el a taxit. - Nem. megnéztelek,

és jól nézel ki. Megkönnyebbültem.

Anya, legalább egy percre gyere be.

Igen! Natasa, kérlek várj egy percet, kikísérem Anyát.

Anya!

Anya!

- Szonya, vigyázz magadra! - Anya, miért mész el?

Bocsáss meg Natasa. Még nem adtad ki?

Akkor én kiveszem. Nem, magamnak

Hozzád a kulcsokért? Tudok. Most mindjárt tudok.

Akkor mindent megmagyarázok. Egyúttal megnézem az "Utolsó Tangó"- t is.

- Szóval csapd le a villanyórát és azonnal becsöngetünk. - Nem lesz áram.

Kijön magától.

Bocsánat, mi ez? Történt valami?

Most elmegy az áram, és a kazetta ott marad a videóban.

És akkor tetten érik. - Kit?

- Itt is van. - Mi történt az árammal? Kialudt a villany. Szia Szonya.

A tanúk kövessenek.

Ezt maga csinálta?

- Gavrjukov, kapcsold be az áramot. - Értettem.

- Ki lakik itt? - Mi. - Ki az a mi? - Õ. - Igazolványt kérek.

- Van házkutatási parancsuk? - Minden van. - Mutassa fel az ügyészi jóváhagyást!

Nincs náluk semmi, egyszerû törvénytelenség.

Tanú elvtársak! Önök jelen vannak egy pornográf film "Az Utolsó Tangó Párizsban"

- Mi történik itt? - Maga Szonyecska? - Igen.

... lefoglalásánál, amelyet tilos bemutatni a Szovjetunióban.

- Larissza vagyok, Natasa húga. - Magának kell a lakás? - Igen, nekem.

Készíts nekem össze élelmet, ruhát. Tudod, a börtönhöz. - Hallgass el te hülye.

Arra van a konyha. Kinyitom az ablakot.

Ez itt életem legszebb lakása.

Istenem! Mennyire hiányoztál!

Elvitték a kazettát. Most orrvérzésig azt bámulják.

Na ennyi, szia! A lakás csodás. Szia

Igort kiengedték.

Ja azt a szegény fickót. Helyes. Ezután nem fog rossz filmeket nézni.

Hogyan? Neked nem tetszik az Utolsó Tangó Párizsban?

Nem. Szerintük a szerelem azt jelenti ölni, a szerelem az a halál.

Szerintem meg a szerelem az élet. Igen, közhely, de én így gondolom.

Ma beszélnem kell a férjemmel.

Én már írtam a feleségemnek. Még tegnap.

Itt az Amerika Hangja. Hivatalos moszkvai értesülés szerint nemrégen kivégeztek 3 tisztet,

akiket azzal vádoltak, hogy csempészárút szállítottak át az afgán határon.

- Szerjozsa, nagyon komoly beszédem van veled.

De jó, hogy megjöttél, Szonyecska. Mindjárt vacsorázunk. Kész a tea.

Szegénykém, Egyáltalán nem pihensz, mindig csak a munka.

Száska felhozott egy lányt. Egész este üldögélnek, beszélgetnek, zenét hallgatnak.

- Úgyhogy hamarosan nagyanyó leszel, Szonya. - Ne károgj, korai lenne még neki.

- Szonya, mit is akartál mondani? - Tudod...

- Jó napot. - Jó napot. - Viszontlátásra. - Viszontlátásra.

- Elkísérem Natellát, jó? - Siess vissza. - Mi vagyok én, gyerek?

Szóval?

Most ne, Szása korrepetitoráról akartam beszélni, de nem fontos, majd máskor.

André küldi. A lakbér fél évre. Elnézést kér, nem tudott eljönni.

- Köszönöm. Mi lenne velünk maga nélkül? Tartozom valamivel?

Jaj. Itt a pénzed. Az arcképes felével adom vissza. Akkor tényleg csõdben voltam.

De kár. Reménykedtem, hogy zsarolni fog. Elmondja a férjemnek.

Nekem egyelõre nincs erõm hozzá.

Próbáld csak meg. Örülni fog, hogy kikeveredsz ebbõl a...

A gyerekek szabad országban nõnek fel, kettõ van ugye? - Csak egy fiam van, 16 éves.

Megmented Afganisztántól. Attól a bûzölgõ trágyadombtól.

De én nem akarok sehova elmenni. Eszembe sem jutott.

Undoron kívül még mit lehet érezni ezzel az országgal kapcsolatban?

Az undort valahogy nem vettem észre a riportjaiban,

amelyek a szocialista életforma elõnyeirõl szóltak.

Mert nem tanultál meg olvasni a sorok között.

Ha magának itt olyan kellemetlen, miért nincs még a Champs d'Elysee-n?

Azt én már lekéstem, 46 leszek novemberben.

A Champs d'Elysee-re 20 éves korban kell betörni.

- Na persze. Ott ugyanis nem fizetnek azért, ami a sorok között van. - Nagyon szellemes.

Még egyszer köszönöm. Nem kési le az adást?

A külföldi hallgatóság várja a maga lényeglátó õszinte szavait.

Hurrá! Itt a ház ura.

- A ház ura?! - Jaj de szép. - Hogy is mondják? A családfenntartó.

Ó! Hát ilyet! Istenem, honnan van mindez. Párizsban voltál?

- Dehogy, itt vettem. - Hogyan? - Persze, hogy valutáért.

Rubelért ilyesmit nem lehet kapni.

Én egy barom vagyok. Bizonygatom, hogy ti szegények

semmit sem tudtok venni. - Ugyan már! Nagyon bõkezû vagy.

Szonya, értsd meg, hogy nem ez a fontos. Ez csak egy szép csomagolás.

Ti ezt nem tudjátok megvenni, mégis boldogok vagytok. - Na ne!

Te ezt nem érted.

Nem vagytok a pénz rabjai. Nem kell rá gondolnotok.

A fontos dolgokra gondolhattok. Szerelemre, lélekre, Istenre, a világegyetemre...

Nálunk csak a pénzrõl lehet beszélni. Fogyasztói társadalom.

- Vásárolni és vásárolni. - Nálunk meg - beszerezni és beszerezni

Értem én Andrjusa, ez nem fontos. Csak akkor, ha megvan.

De amikor nincs meg, úgy tûnik, hogy a legfontosabb.

Nagyon szeretlek.

- Így haltak ki a dinoszauruszok. - Nem, te nem fogsz kihalni.

- Milyen erõs vagy. - Na persze. - Hencegõ.

- Esetleg... - Aludni, aludni.

Értettem. Utasítást kérek.

805-ös forduljon vissza.

Érje el az objektum magasságát és kényszerítse leszállásra.

A határsértõ nem válaszol a jelzésekre. Mit tegyek?

Az objektum megsértette az államhatárt. - Megsemmisíteni. - Értettem.

A második.

- Te meg miért nem vetted fel a telefont? - Én? Mikor?

Hogyhogy? Reggel 8-kor telefonáltam, Irka azt mondta, hogy alszol.

Mondtam, hogy keltsd fel. Felkeltett, de azt mondta, hogy nem akarsz beszélni.

Fájt a fejem, és nem akartam senkit látni,

még téged sem. - Elõfordul.

Remek lepény. Hogyan csinálod? Tököt teszek bele.

- Frankón tököt. - Tököt? Nem gondoltam volna.

Szerjozsa, én téged megcsaltalak.

Micsoda?

Megcsaltalak. Elõször az életben.

Valamikor el kell kezdeni.

Nem akarok, nem tudok neked hazudni. Téged nagyon tisztellek,

... de magamat is.

Szerjozsa, én nem fekhetem le veled, mert...

Persze, mert mással voltál. Nemes tett volt részedrõl.

- Szerjozsa, beleszerettem valakibe. - Meghatódottságomban sírjam el magam?

A tea! Édes jó istenem! Lepény! Várj csak.

- Mit mûvelsz? - Leforráztad magad te ringyó? Ki az?

- Kora reggel mindenki engem bánt. Ki bánt téged? Ki õ? Kollégád?

Hagyd ezt abba, Szása jön.

- Ez mi? Ó, lepény. - Miért nem vagy a suliban?

A kémiatanárnõ megbetegedett. Mi ömlött itt ki?

A teafõzõ felborult.

- Indulás az iskolába, elkésel. - Miért hajszoltok engem, 5 perc alatt ott vagyok.

Amúgy, hallottátok a TASSZ jelentést?

A mieink Vlagyivosztoknál lelõttek egy ismeretlen repülõ objektumot.

- Ez aztán nagyszerû! Biztos repülõ csészealj volt.

- Indulás az iskolába! - Most már tényleg mi ez?

Neki semmirõl nem szabad tudnia. Mindent végiggondoltam.

- Azt mondjuk neki, hogy Irkánál lakom. Segítenem kell neki.

- Ne aggódj, fel fogok járni, mosok és fõzök majd.

- Ellenõrizni fogom a leckéit. - Megöllek... Megfojtalak.

- Ringyó! - Erre is számítottam.

Felmegyek most anyámhoz, megbeszélem vele, hogy 2 hétre odaköltözik.

Mindaddig, amíg gyilkolni fogsz engem. Amíg meg nem szokod.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a történelem tanítását. Közlöm az egész emberiséggel,

minden emberrel, hogy van jó és van rossz.

Ilyesmi többet nem fordulhat elõ. A Szovjetunió a gonosz birodalma.

- Halló! Itt vagyunk. Az Eurovideon Reagant hallgatjuk.

Figyelj, az egész világ a fülét hegyezi, mi meg mintha más bolygón élnénk.

Hívd fel megint a TASSZ-t. Tudd meg, lesz közlemény, vagy nem lesz.

Igor Nyikolájevics, helyettem ma Mirosnyikov lesz. Sürgõsen el kell mennem.

Semmit sem értek.

Micsoda? Nem hallom.

Amúgy a Boeingeken van backup rendszer.

- Ez meg mi? Mindenkit idecsõdítettél, hogy törvényt üljetek felettem?

- Ne beszélj hülyeségeket, a Boeing miatt szartak be. - Milyen Boeing?

269 ember volt, asszonyok és gyerekek.

Szervusztok. Szervusz. - Vettem nektek narancsot.

A kiszabadulást ünnepeljük.

- Hogy vagy te börtöntöltelék? - Tetszett a dolog.

Ami az utasokat illeti, azért az amerikaiak és a koreaiak a felelõsök.

A pilóta hibázott, mi meg erõt demonstrálunk. Nektek semmi sem jó.

Sztálint azért dobáltátok sárral, mert félt a provokációtól és nem hitt Sorge-nek.

Most meg nem ültünk fel a provokációnak, lelõttük a gépet.

Dicséretet érdemlünk, ugye? 300 embert kinyírtunk.

- Jól mondja Reagan "a gonosz birodalma". - Szégyelld magad, hogy ezt megismétled.

Reagannak a gonosz birodalma, nekünk meg a hazánk.

Na ehhez egy vicc: A kis féreg megkérdi az apját, hogy a férgeknek

az almában jó-e. Nagyon jó, mondja az apa. - És a narancsban? - Csodálatos.

- És akkor mi miért a szarban élünk? kérdi a gyerek. -

Azért fiam, mert létezik egy olyan fogalom, hogy Haza.

Az ilyen vicceket a CIA különleges osztályán találják ki.

Reggel 8-ra bemennek az irodába, és elkezdenek vicceket költeni. Így van ez.

Véletlenül berepült egy repülõgép, és mi felvertük az egész hadsereget.

45 augusztus 6-án Hirosima felett is csak egy gép repült. A japánok

még csak légi riadót sem fújtak. - De ki akar minket bombázni?

Mondjátok, mi a francnak nekünk ilyen sok rakéta és repülõ?

Pucér fenékkel ülünk egy halom fegyveren. - És az amerikaiaknak meg minek?

Mert az egész világ miattunk fegyverkezik. Tényleg nem érthetõ?

Ezt komolyan mondja?

Olyan érzésem támadt, hogy nem Moszkvában, hanem Észak Karolinában vagyok.

Szerintetek csak az amerikaiaknak van igaza, mi meg a vadak, gátoljuk a fejlõdést.

Nem szeretnék olyan országban élni, ahol ti kormányoztok.

Megmutatják nektek az emberi értékeket, az anyátok ....

Na ha magának igaza van, akkor mért zavarják az

Amerika Hangját, a BBC-t, a Deutsche Welle-t a Szabadság-ot?

- Mert szégyentelenül hazudnak. - Ha hazudnak, cáfolják meg, bizonyítsák be.

Miért dönti el valaki helyettem, hogy mit hallgassak és mit ne hallgassak?

Na jól nézünk ki. Mindenben a rendszer hibás, ti meg tökéletesek vagytok.

- Mi történt? - Hál istennek itt van. - Mi történt?

Andrét kiutasítják Moszkvából. Gyerünk, lehet, hogy még elérjük.

Nem hallgatta reggel a Szabadság-ot? Andrét idézték, ezt a cikkét.

Adott nekik, okosan, csípõsen és keményen. Még meg is irigyeltem. Profi.

Ilyet persze a mieink meg nem bocsájtanak.

Azonnal bevonták az akkreditációját. 24 órán belül el kell mennie. Szemetek.

- Hogy tehetett ilyet? Miért csinálta? - Jól tette., az igazat mondta.

Uramisten, milyen igazat? Mi az igazság?

A maguk igaza az, hogy lelõtték a gépet. A mi igazunk az, hogy megsértette az államhatárt.

Maga még mindig nem érti, hogy a politikában nem lehet igazság?

Erõ van és érdekek vannak. De hogy tehette? Miért nem tudott engem felhívni?

Hívott õ téged. Egész nap õrülten keresett. De te nem voltál otthon.

De otthon voltam. Nem, nem voltam otthon. Hol is voltam? Dolgozni voltam.

Szerjozsával tisztáztuk a dolgokat. Vettem egy szép lámpát.

Várjon csak, én ezt megálmodtam.

Jelzést kaptam, de nem értettem. - A francba! Dugó!

Na jó. Gyalog megyek. Még valahogy helyre lehet hozni.

- Ülj vissza, hisz az utat sem ismered. - Megoldom.

Légy büszke rá. A dolgokat a maguk nevén nevezte.

Milyen neveken? Csak két nevet ismertem:

Engem Szonyának hívtak, õt Andrénak hívták. - Miért múlt idõben?

- És végül is megirigyeltek. - Kicsodák?

Ez az istenek irigysége.

Hála istennek! Úgy tûnik, hogy odaértünk.

Jó napot.

Szégyentelen.

Na itt a statiszta.

Nincs sok idõ a gép indulásáig.

Andrjusenyka! Hogyan tehettél ilyet? Hogyan? Miért nem kérdeztél meg engem?

- Miért? - Bocsáss meg Szonya. - Ez maga a halál.

- Mindent megmagyaráztam volna neked. - Bocsáss meg. - Ha te...

- Kérem, kérem. - Szonyecska!

- Kérem, nem kell ez. - Gyerünk, gyerünk.

Ebben a körzetben ilyen berepülések naponta 10-szer is megtörténnek.

Az amerikai felderítõgépek állandóan a légvédelem idegeivel játszanak.

"Mikor takarodnak már el?" mondta a parancsnok.

Beszéltünk a pilótákkal, akik szeptember 1 éjjelén szálltak fel.

De õ csak folytatta az útját, a légifolyosón és én parancsot kaptam...

... egyértelmû parancsot. - Szegény fiú.

Tudod, hogy hány embert küldött ez a szegény fiú a másvilágra?

Katona, parancsot teljesített.

Anya van itt vendégségben. Szedd össze magad, úgy nézel ki, mint egy holdkóros.

- Anya semmit se tud, és nem is kell tudnia. - Rendben.

Szonya, esetleg megpróbáljuk?

Csináljunk úgy, mintha tegnap semmit se mondtál volna.

Ha megígéred, hogy szakítasz vele, ha szavadat adod, hogy soha

többet nem találkoztok, kész vagyok mindent elfelejteni.

Készen állok, Szonya.

Ezt én neked megígérni nem tudom.

Asszony, menj le a vágányról.

Kelj csak fel! Miért telepedtél ide? Add a kezed, kelj fel.

Hallasz engem? Hallasz?

- Segítsenek... rosszul...vagyok... rosszul... - Semmi baj, kibírod.

- Nem tudom kibírni. - Szegényke. - Nem megy. Fáj nagyon.

Mindenki tûr, tûrj te is.

Ha fáj, azt jelenti élsz. Rajta, állj fel. kislányom, állj fel.

Menjünk be az õrházba, ott meleg van. Iszunk egy teát.

Nálunk maradsz éjszakára. Menjünk.

Holnap meg templomba megyünk. Itt van a szomszédban egy jó kis templom.

Valentin atya szolgál ott, majd õ meghallgat.

Holnap nagy ünnep van.

Gyertyát gyújtunk a Kazanyi Szentanyának, imádkozunk...

Most meg bemegyünk az õrházba, elbeszélgetünk, mindent elmesélsz.

Fordította: kubul