Original subtitles

Hé, Alice?

Megérkeztek a DNS-vizsgálat eredményei.

Nagyszerű köszönöm.

Nem nyitod ki őket?

Nem, a szüleimnek és a sógoraimnak szól.

Ez az első találkozás. Remélem ez megtöri a jeget.

Ezt karácsonykor csináltuk.

Apám 10%-ban ausztrál. Kenguru fehérneműt kínáltunk.

Ez igaz? Akkor ez ígéretes.

Szívesen.

Jó...

ÍGY...

Őszintén szólva hezitálunk egy Mercedesszel.

Ah ha! Mercedes!

Mindig vannak, akik németet akarnak vásárolni...

Tudod miért erősebbek ezek az autók?

Vannak jobb mérnökeik?

Elveszett.

Mert Németországban nincs sebességkorlátozás.

Érdekel a V6

injekcióval ami 280-ig nyomja. De Franciaországban?

Mi értelme 80 000 eurót vásárolni, hogy 130-at kapjunk?

- Nem hamis. - Nem, nem hamis.

Ahogy mindig mondom:

"Akarsz egy Mercedest? Menj élni Németországba."

Így. Végül...

Akarsz ott lakni?

- Hölgyem? - Nem.

- Thierry? Németország? - Természetesen nem, nem.

Átlagos, mi?

Senki sem akarja. Még a németek is tétováznak.

Nem, őszintén...

A boldogságod Franciaországban van.

Gyönyörű francia autóval.

Hmm. Hm?

Gyerünk!

Ahogy mindig mondom:

„Amikor a Peugeot-ba jössz, ne menj vissza a Mercóba!”

Oké, készen állsz a találkozóra?

Nyilván készen állok.

Örülök, hogy megismerhetem Alice szüleit.

Ő nagyszerű.

Nagyon szeretjük őt és apádat. - Tudom. Ő is szeret téged.

Az egyetlen dolog: nem tudom, hogyan kell felöltözni.

Jó benyomást kell keltenie.

- Na jó, nem aggódom. - Hát nem.

Apád és én nem viselkedünk.

Itt, François, próbálj meg lovagolni, nem tudom.

Thomas esküvője óta nem láttalak nyakkendővel.

- Ez volt az. - Ugyanaz a jelmez?

- Szeretnék. - Hát tessék.

Ó!

- Gyönyörű! - Mondjuk, nagyon elegáns,

Anya. - Köszönöm drágám.

Próbálok az apád szintjén lenni. Kitartás.

Ó...

Jobban jársz így.

- Istenem, ez csodálatos! - Csinos.

Kicsit hideg, de szép.

Itt vagyunk a Château de Janzacban,

a Bouvier-Sauvage család birtoka.

Több száz éve készítik borukat.

Oh a fenébe!

- Nos, igen...

- A szobroktól fogsz venni. - Pontosan ott?

- Jól tettük, hogy felöltöztünk egy kicsit. - Igen.

Bölcs voltam, hogy nem hoztam bort.

Hosszú.

Igen, még mindig nem látjuk a házat.

Ez nem ház, ez egy kastély.

Nem kellett volna ilyen messzire rakni a kaput.

Ah, ott van.

Ah amúgy!

- Ó, igen... - Ez az?

Klassz, na...

Nagyon szép, mi?

- Nem, nem, ez klassz. - Ah! Igen!

- Plüss. - Menj csak, menj a veranda alá.

A parkolóban találsz helyet.

Ó, igen, nincs helyhiány.

Ó igen.

- Elképesztő, na! - Itt vagyunk.

- Te jó ég... - Ah...

Német autók, nem csodálkozom.

- Ne kezdd, drágám. - Megyünk, igaz?

tönkreteszem az összes sarkam.

Ne kezdd, drágám.

- Basszus, elfelejtettem a virágokat. - Tessék, a kulcsok.

KÖSZ.

Hajrá, csatlakozom hozzátok!

Helló, Gérard Martin vagyok, François apja.

Ő a feleségem, Nicole. Ön Ms. Bouvier-Sauvage?

Ó, nem, uram, én vagyok a házvezetőnő.

Ó, nem, igen, Maria vagyok. Ő a házvezetőnő.

Szívesen.

Jól vagy, Maria?

- Igen, nagyon jól és te? - Igen köszi.

- Ó, igen. - ÍGY?

Na jó...

- Elviszem a kabátodat. - Ó, igen.

- Mutasd a kabátodat. - Ó, igen.

- Tessék, drágám. - Igen.

Köszönöm, François.

Igen...

A falon lévő szőnyeg eredeti...

Jó reggelt kívánok!

Szia üdvözöllek.

Hogy vagy?

- Remekül és te? - Catherine Bouvier-Sauvage.

Örvendek.

Nicole... Martin...

Végül Nicole Martin. Örült is.

- Catherine Bouvier-Sauvage. - Gérard Martin.

- Összetévedtél a házvezetőnővel. - Ó...

Eredeti, ilyen még nem fordult elő velem.

Szia Francois!

- Helló, Catherine. - Hogy vagy?

- Nagyon szépen köszönöm.

Tart. Megköszönni a fogadtatást.

Nagyon szépek, nagyon szépek.

Nagyon szépen köszönöm. Maria?

Ezt egy szép vázába raknád nekem, kérlek?

Jó reggelt kívánok!

Ó, Alice, milyen öröm látni téged!

Üdvözöljük a házban.

Örülünk, hogy ott lehetünk.

- Nekem is. - És az USA-ban is.

Azóta, hogy be akartuk mutatni!

- Huh, anya? - Végül!

Kövess engem. Frédéric a kis nappaliban vár minket.

Hajrá, gyere be.

Ó, hogy vagy?

Frédéric Bouvier-Sauvage, örömmel.

-Nicole Martin. - Frédéric Bouvier-Sauvage.

- Örömmel, elragadtatva, elragadtatva. - Gérard Martin.

De ó!

Látom, kitől kapja François csillogó tekintetét.

Ó, köszönöm a bókot.

Azt hiszem, nekem szólt, anya.

Rosszul nevelt!

Ezt az apjától kapja.

Lehetséges, ugye, drágám?

Megdicsérték a domaint.

- Ó, igen. - Ez egy kivételes hely.

Igen ez igaz. Ez igaz. 600

hektár föld, ebből 500 szőlő.

Minden igényesség nélkül azt hiszem, mondhatom...

Ez... többé-kevésbé az egyik legszebb ingatlan Aquitániában.

Megmutassam?

A Janzac-kastély több mint 500 éve a családomé.

Csak a második világháború idején

veszett el, amikor a németek elfoglalták.

Van Kloug marsall főhadiszállása volt.

Igen, május 43-tól július 44-ig.

Amíg vissza nem tért Berlinbe.

Részt vett Stauffenberg Hitler elleni összeesküvésében.

- Igen igen. - A farkasbarlangban.

- Tudod, kire gondolok? - Hm, igen.

- A németek, még mindig rosszul viselkedtek! - Igen ez...

Ez a legkevesebb, amit mondhatunk.

Ha érdekel, körbevezethetem?

- Örömömre. - Gyere velem.

- Gyere. - Félnék, hogy eltévedek.

Ó, gyönyörű állat, na!

- Tudtam, hogy tetszeni fog. - Imádom a biliárdot.

- Majdnem vettem egyet. - Ez egy francia biliárdasztal.

Szóval amerikait játszok.

Mint minden PMU bárban. Ez egy igazi biliárdasztal.

Nem azért teszed be az érmét, hogy a golyók leesjenek.

Igen, ez kevésbé szórakoztató is.

Igen, kevésbé szórakoztató. De végül is nem...

A francia biliárd stratégiai sport.

Ez agyi, ez kombinációk.

Három labdával játsszák, lyukak nélkül.

Mint a pétanque.

Ezt nem tudom, nem játszom.

Kár, egyben nagyon szórakoztató is.

Kétséget kizáróan. Kétséget kizáróan.

Mutatok valamit, ami érdekelni fog.

- Ó, drágám! Ó, drágám! - A francba.

Egyébként nincs lyuk, szóval...

Szórakozás szórakozás Szórakozás.

- Szóval, folytassuk. - Ritkán láttam ilyet.

- Ez fenséges. - KÖSZ.

- Minden rendben, hölgyeim? - Rendben.

- Drágám, kihagytál valamit. - Mit?

Egy csodálatos télikert narancsfákkal,

nagyon ritka orchideák. - Van télikertünk is.

Verandának hívjuk.

És itt a családi fotóm.

Összegyűjtötted itt bizonyos számú

őseimet a 13. század óta, ennyi.

- Ez őrület! - Igen igen.

Nem fértünk el mindent. Sok nagyszerű

férfi van a családomban. Dönteni kellett.

Ez a feminizmus előtt volt. Mert amint látod,

mint a férfiak. - Nem, de tudom!

Nehéz elképzelni, de mindezt mi

építettük, a nagy francia királyságot,

féltek, imádtak, tiszteltek

a feminizmus előtt.

Hogyan csináltuk?

Ahhoz, hogy tiszteljenek, fejlődnöd kell egy kicsit.

Ez nem a pillanat.

Mit? Megvédeni a nőket?

Mindig mondtam neked.

Hagyja nekem a 14., 15., 16. és 17. századot,

kérem, és én szívesen visszaadom a 21. századot.

Oké, találkozunk a nappaliban. Jön.

Befejeztem a látogatást?

Innentől 1834-ig az összes Janzac herceg birtokában van.

A címet ősömnek, Anselme Bouviernek adományozta IX. Lajos.

Greater Saint-Louis volt.

A 7. keresztes hadjárat alatt tanúsított bátorságért.

Levágta egy szaracén lábát a királlyal folytatott dulakodás során.

Ó, ott!

A dédapám csak jóval később

Gonzague Bouvier de Janzacnak nem

volt férfi örököse, és elvesztette a címet

egyetlen lánya, Geneviève Bouvier de Janzac házassága során 1834-ben.

- A francba! - Ó, igen, ez egy majom.

Végül!

Még mindig hercegeknek

tartjuk magunkat. Így.

A bizonyíték: egyik nagyszerű borunkat „Duc de Janzac”-nak hívják.

- Ó, igen! - De, oké.

Talán menjünk lehűlni, drágám.

illik.

Visszatérünk

egy toszkánai utazásról. - Köszönöm, Maria.

- Minden évben megyünk oda. - Oh?

Catherine olasz származású. A nagymamája hercegnő volt.

Nem túl objektív, de el kell

ismernünk, hogy olasz barátaink

sokat tud a gasztronómiáról...

és borban! És borban! - Igen!

Igaz, ez egy csodálatos hely.

Mivel olasz származású

vagyok, otthon érzem magam.

Egész egyszerűen a génjeimben van.

És mégis, Genova nem Toszkánában van.

Nem, nem Toszkánában!

- Bocsánat, bocsánat. - Nagyon „francia” vagyunk

az utazásaink során, mi? - Pontosan.

Franciaország a világ legszebb országa.

- Igen. - Nem elég egy életünk

mindent felfedezni.

Gyönyörű dolgok vannak a közelünkben.

- Pontosan. - A szüleim jól tudják

Barbados, a Grenadine-szigetek és

Bali, de soha nem mentek Bretagne-ba.

De nem?

- Nem. - Ha megöregszünk, akkor megyünk.

- Így. - Igen, így...

Főleg Franciaországba látogatunk.

De Gérard elfelejt egy apró részletet:

nem repül.

- Ah! - Nyilván ez nem segít.

- Képzeled? Nem repülni? - Nem.

Autót árulok, ez a szenvedélyem.

Amint már nem érintem a földet, rosszul érzem magam.

Természetesen.

Milyen autókat árulsz?

francia autók. Peugeot.

Hmm.

Tudod?

Természetesen. Nekem személy szerint soha nem volt ilyenem.

- Van egy házvezetőnőnk, akinek... - Egy 206-os.

Egy régi 206-os. Úgy tűnik, elégedett vele.

Meglepsz, ez a legkelendőbb modell.

A 206 elpusztíthatatlan.

- AH jó? - A 208-as is.

Nagyon megbízható. Az összes autónkat.

Jól...

Nekem van a legnagyobb

engedményem egész Aquitániában.

Gyere hozzám.

Megmutatom a legújabb modellünket.

Hát rendben.

Tudod, én nagyon "német autó" vagyok.

- Tetszik a minőség. - Ba ba ba bá!

Majd újra megbeszéljük, ha hozzám jössz.

Szerintem az autók kicsit olyanok, mint a bor.

Ha megvannak a megfelelő modellek, akkor működik,

ha pedig a gagyi modellek, akkor tönkremegy.

Ezt mondom az ügyfeleimnek.

Nem vagyok jó eladó, jó termékeket árulok.

Magától értetődően.

Francia, na. Francia.

Kóstoltad már a boromat?

Ó, nem. Soha.

Szóval figyelj, gyere velem.

Ezt mindjárt ellenőrizzük.

Dobd el a pezsgőt, meglátod.

Ez egy másik utazás.

Gyerünk.

Janzac hercege, 1955.

Ó, ott.

Ó, jó illata van, mi?

Hmm.

Hm!

Még mindig elég részeg, nem?

És ugyanakkor érezzük a szeder illatát mögötte.

És akkor a száj végén...

Egy kis dohány

bőrrel keverve. Eh?

Nem igazán érzem a bőrt, de nagyon jó.

Ez normális.

A szájpadlásom megszokta.

Átfut az ereimen.

Nekem is így van.

Csukott szemmel meg tudom különböztetni a V6-ost a V8-astól.

Ó igen, csodálatos.

És amikor meglátom ezeket a palackokat, amelyeket

több mint egy évszázadon át gyűjtöttek ott az őseim,

Büszke vagyok.

Büszke lehetsz.

Felismerem a felelősségemet.

Nem kell túl sokat inni?

- Nem nem!

Vadmarha kutyának lenni.

Eh? Igen.

Egy Bouvier-Sauvage nem lehet átlagos vagy középszerű.

Még biliárd is?

Érintés! Érintés! Nagyon vicces. Nagyon vicces.

De ma...

Ez mind Alice-é.

Ő az, aki átveszi az irányítást.

Minden gond nélkül odaér.

Szuper, a te gyereked.

Amióta François vele van, átalakult.

nincs kétségem afelől.

Úgy értem, hogy egy bizonyos

ponton döntenie kell az életében

annak megfelelően...

az átkozott eredete. - Igen, tudom, igen.

Annyira szerelmesek...

Őszintén, kockázatvállalás nélkül...

Az a benyomásom, hogy a döntése megszületett.

Ó, nem, egyáltalán nem.

- Úgy tűnik, működik a történetük? - Igen...

Ez egy szép szerelmi kapcsolat, egy szép kaland.

De mindegy... Alice, az élete fel van térképezve.

Nincs kétségem afelől, hogy ha eljön az ideje,

helyesen választ majd.

Ó. A fiamnál is így van.

Neki is jó döntést kell hoznia.

Igen, de nem.

Hogy van ez, nem?

Még minden tiszteletem mellett sem,

Gérard, az autóeladás nem ugyanaz.

Kulturális örökséget örökölünk.

Mi vagyunk Bouvier-Sauvage.

Nagy család, nagy felelősség.

Még ha nem is szórakoztat minket minden nap.

- Hát 8, na. - 8?

Nyolcunk lett volna. Vissza kellett tartanunk, Gérard.

Igen. Ah!

Mi történik? Egyedül vagy?

- Sokat ittál? Mind sápadt vagy. - Nem, ne aggódj.

Elnézést, volt miről beszélnünk.

Igen, igen, abszolút.

Ha már fontos dolgokról beszélünk, van egy bejelentésünk.

Most van.

Ha megszerveztük ezt a találkozót, akkor ez azt jelenti,

hogy François megkérte a kezemet, és én igent mondtam.

- Összeházasodunk! - Ó!

Ez csodálatos.

boldog vagyok

nektek gyerekek. - KÖSZ!

Szép munka! Hmm...

Én büszke vagyok rád.

- Anya. - Igen kedvesem.

- Szeretlek. - Nekem is.

- Boldog vagyok. - Nekünk is, kedvesem.

Hirtelen, de nagy hír.

Ah! Alice, Alice, Alice! A meglepetések királynője.

Nem szereted a meglepetéseket.

Valld be, hogy ez boldoggá tesz.

Azt akarom, hogy boldog légy.

Nagyon boldog vagyok, apa!

- Hát tessék. Így. Így. - Kathryn!

Frederick...

Az első találkozásra

ez egy csomó érzelem. - Igen.

- Catherine, megcsókollak. - Igen.

Köszönöm, Uram.

- KÖSZ. - Természetesen nem számítottunk rá.

- Nagy meglepetés.

Üdvözöljük a családban, Frédéric.

Nagyon élvezem.

Megtiszteltetés.

És felelősség! Ó, ott.

Tudtad?

Nem.

De tudtam, hogy ha eljön az ideje, Alice jól fog dönteni.

Ah ha.

Barátaim, azt javaslom, töltsük meg a poharunkat.

Eh? Így.

És emeljük fel őket...

- Frederick? - Hmm?

- Ó, drágám. - Nem több?

És hogy az ifjú házasok

tiszteletére neveljük őket.

Minden jókívánságunkkal.

A leendő menyasszonynak és vőlegénynek!

A leendő menyasszonynak és vőlegénynek!

És a szakszervezetnek

két családunkból. - Családjaink összetartására!

- A két családunké. - Nagyon élvezem,

de ez is megtiszteltetés. A szakszervezethez...

A két családunkból.

És! És!

És Alice jó választás. Ó, igen.

Igen, rendben van, megértjük. Túl sokat ittál vagy mi?

Nem, nem, boldog vagyok. Ez nagy hír.

Frédéric? Ez nagy hír?

Általában ezt a menyasszony házában szervezzük.

Igen, ez még hagyomány. Eh? A hagyományok...

Egyértelmű, ez hagyomány.

Ha tiszteljük a hagyományokat...

Olyan pazar a birtokod...

Igen, igaz, hogy az ingatlan igazi gyöngyszem.

Meg kell találni a megfelelő időt.

Igen, szeptemberben az

aratás, az év végén Courchevel...

Hmm.

A tavasz Toszkána.

Ah igen, nagyon elfoglalt vagy.

- Igen. - Ott leszel az esküvőmön?

Természetesen kedvesem.

Jövőre nagyon sok időnk lesz.

Ne aggódj, mi gondoskodunk rólad.

Így.

- Desszertezünk a nappaliban? -Nagyon jó ötlet.

Nagyon jók vagyunk itt desszertnek.

Nem, nem, ne fáradj. Nagyon jók vagyunk itt.

Itt maradunk és randit keresünk.

Nem, figyelj, Alice, most elég.

Ezt a házasságot most nem egy asztal sarkán fogjuk elintézni!

Kezdhetjük.

Mi nem így csináljuk.

El van rohanva.

- Nem volt eljegyzésünk. - Ezt már senki sem csinálja!

Igen, hát ez kár!

Figyelj, Arlette és Gérard...

Nicole. Nicole vagyok.

Természetesen Nicole.

Miért mondom azt, hogy "Arlette"?

Nem, nem, Nicole és Gérard...

- Gerard. - Egy házasság,

családunk számára ez tele van jelentéssel és következményekkel.

Elmagyaráztam Gérardnak, nagyon jól értette.

Mi vagyunk Bouvier-Sauvage.

Nagy család, nagy felelősség.

Hosszú ideje volt már.

- Ó, igen. - Nem, érted,

még a nevét sem tudom...

-Nicole. - És a...

Gerard.

- Nem tudom, mi lesz a neved. -Márton.

A vezetéknév Martin.

Ez szép, Martin.

- Nos, ő Martin. - Igen, szép.

Rengeteg Martin van

Franciaországban.

Hé, csak az a fickó, aki

traktorokat javít, nagy orral.

Durandnak hívják.

- Mindegy. - Apa...

Miért nem Dupond, ha már itt tartunk?

Frederick...

Elnézést, elnézést.

Dupond, ott...

Nem, nem kérsz bocsánatot.

Nem ment messzire. Dupond a leánykori nevem.

- Ó, igen? - Desszert a nappaliban?

- Ez egy jó ötlet.

Megnyugodtál? Akarod, hogy férjhez menjek?

Semmi ellenem ez a házasság, kedvesem.

Ne tégy engem gonosz arisztokratának, aki ezt ellenzi.

- Nincs kockázat. - Ez elképesztő.

Ez a találkozó egy lehetőség

hogy jobban megismerjék egymást. - Pontosan.

Pontosan ebben a témában van egy kis ajándékunk az Ön számára.

- Apa, nagyon fog tetszeni. - Na jó, mi az?

A laborom amerikai. DNS-tesztet ajánlottak nekünk.

Ó!

Hogyan működik a dolga?

Jól működik! Sokat használják a genealógiában.

Ez óriási előrelépés.

Nem meglepő.

Részletezi az összes származását.

Lehetővé teszi, hogy olyan családot találjon, amelyet nem ismert.

Egy nap láttam az újságban.

Eredeti, ez egy változás a megszokott ajándékokhoz képest.

Milyen jó ötlet! Hogy érdekli a

származása, semmi sem tehetne boldogabbá.

A kutyák nem csinálnak macskát, apa.

Nem ismerem a családomat.

Anya 5 évesen egyedülálló és árva volt.

Nem tudok semmit a származásomról.

Szóval ez és az esküvő között sok érzelem van.

Ó, igen?

Hosszú idő után jönnek az eredmények?

Az eredmények, itt vannak.

Eh?

Itt van neked, apa.

Megvannak már az eredmények?

- Ezek a tesztek gyorsak. - Hogyan csináltad?

Mi vettük a mintákat. Nem kell várni.

Elvettem a hajad egy részét.

- AH jó? - Apa, kaptam egy kötést

amikor megvágod magad.

Anya, elvettem a hajad.

És apa, a szakállas hajad.

ÍGY? Ki kezdi?

Megnézted az eredményeket?

- Ez a tiéd. - Nem tudjuk, mi van odabent.

Őrültség arra gondolni, hogy az egész

életem egy kis borítékba van zárva.

- Igen. - Akárhogyan is...

Mindig is francia voltam. kezdhetem.

Végre egy bátor.

Nem, nincs titkolni valóm.

Nincs is rejtegetnivalónk.

A DNS-tesztünk ennek a kastélynak a falain van.

VI. Kövér Lajos óta Franciaországban vagyunk.

És a párizsi levéltár

tüze nélkül 1033-ban,

visszamentünk volna a Rövid Pepinhez.

Tudod, kire gondolok?

- Nagy Károly apja. - Ó, igen.

Így.

- Nos, kezdem. - Gyerünk, gyerünk.

Hm hmm.

ÍGY...

Feszültség, feszültség...

Ó a francba...

Mi a helyzet?

- A francba! - Mi volt odaírva?

- Valószínűleg bolgár. - Frederick!

De mit?

- A fenébe, német vagyok! - Nem?

Oh a fenébe!

50% kedvezmény!

- Oh a fenébe! - De nem?

- Igen, ez az. - Német?

- Mi történhetett? - Hát igen, német.

- Sohasem mondtad. - Nem tudtam!

Hogyan lehetséges? 50%-on?

- Nézd! - Mondjuk, a tesztjei megbízhatóak?

Igen, ez tudományos.

- 50%, nem hiszem el. - Ez erőszakos.

Semmi komoly, többet megtudhatsz a családodról.

Megyek egy beszélgetést apámmal.

Ha az apám!

- Igen, ez sokk.

- Nem javul a helyzet. -50%!

- Vett egy lapátot. - Egy kis vizet.

- Így. Így. - KÖSZ.

nem értem.

A szüleim nem beszélnek németül.

- Tudtam volna, igaz? - A szüleid eltitkolták előled.

Egy időben nem volt túl népszerű.

Ma még nem annyira.

Családi titkok léteznek.

Ez nagy!

Hm hmm. Soha nem volt gyanúja?

Miféle?

Az egyik szülőd, aki Wagnert hallgat, nagyon magasztos?

Vagy ki szereti a savanyú káposztát vagy az egyenruhákat?

Vagy ki álmodik Lengyelország megszállásáról, miközben megrészegül a sötét sörtől?

- Ah, nagyon vicces. - Nem, de...

Csak segíteni próbálok, ennyi.

Nem hiszem el.

- Igyunk egyet, hogy felépüljünk. - Nagyon jó ötlet.

Ugyan, a végén az egész elég mulatságos.

- Hát nem. - Na, gyerünk, ajánlom

hogy emeljünk egy pohárral Gérard barátunk egészségére.

Gerhardtnak!

- Frederick!

Elnézést, elnézést.

Túl csábító volt.

Koccintsunk a nagy Németországra.

Óh ne.

Apa, elég volt.

De mit? Ez a te ötleted? Egy kicsit nevethetünk rajta, igaz?

Nem, most elfelejted a modorodat.

Vendégeinket megfelelően tudjuk fogadni.

Nem hibáztathatsz, amiért rosszul kaptam.

A bizonyíték az,

náci nagyszülei

40-től 44-ig elfoglalta a várat.

- Édesem, menjünk, kelj fel. - Apa, kérlek.

Ez a német szigor. 20 órakor mindenki lefekszik, presto!

Bedobjuk a húst a ruhába!

Akarod, hogy kölcsönadjam a

Porschémat, hogy hazamehess?

Ez elektromos. Jobb mint a 408.

Elég volt, gyere és kérj bocsánatot!

Bocsánatot kérsz, Frédéric.

Sajnálom. A családi előzményekből

kifolyólag van egy személyes problémám

a németeknél ennek semmi közöd hozzád.

Kérem, ezt tisztázza.

Hát igen, persze.

- Nem ellened szól. - Nicole, Gérard, maradj.

Németország nagyon szép ország. Nem fogunk ezen vitatkozni.

Légy büszke a származásodra.

- Igaza van, gyönyörű.

Gyönyörű a hazád, kedvesem.

Legyen boldog: oda tudunk menni autóval.

Igen, tele van autópályákkal.

- És akkor nem korlátozott. - Sajnálom, hogy ilyen feszült vagyok.

Olyan hirtelen. meg kell emésztenem.

Kérsz ​​egy kis pálinkát?

Talán a nagyszülei hagytak néhányat a pincében?

Nem, de igazad van. Ezen jobb nevetni.

Ez nem változtat azon, hogy ki vagyok.

Még mindig van egy nagy engedményem, és továbbra is francia vagyok.

Ez a helyes hozzáállás!

Ha a németek háborúba indulnak, az a győzelem/nyerés.

Gerhardt csendben ül a

kanapén, és várja a győztes nevét.

Nem gondoltuk, hogy ez felzaklat téged.

Ne aggódj, minden rendben.

Eredeti ajándékról beszéltünk, sikerült.

Gyerünk, prost. Hm... egészségedre.

Észrevetted, hogy a családodban vannak nácik...

- Mit mondott? - Semmi sem.

A legjobb dolog az, hogy megáll. Volt bennünk elég érzelem.

- Igen igen. - Jobb is így.

Gyerünk, jót nevettünk. Beszéljünk másról.

Ugyanakkor most, hogy elkezdtük...

Folytathatnánk egy kicsit?

Ööö...

Igaz, anyukádnak igaza van.

Szeretném látni, mi történik ezután. Tudtunk nevetni.

Ez nem játék, Gérard.

Ez megnevettet, nem?

Nem igazán.

Sajnáltunk téged.

Anya?

Nem tudom. Nicole, menj csak, ha akarod.

Mártonék elkezdték.

- Szerintem ez inkább rajtad múlik. - Ó, igen.

Azt jelenti, hogy "tiéd", drágám.

Köszönöm a segítséget.

Nincs bennem feszültség.

Az igaz, hogy furcsa.

Ne aggódj. Gérard német, a legrosszabbnak vége.

- AH ah ah! - Mindenesetre folytasd.

ÍGY...

Ó!

De mit?

Catherine!

Rosszul érzi magát, vagány érzése van!

jól vagy drágám?

Mi történt?

portugál vagyok.

Mit?

portugál vagyok!

Bármi.

Mit mondasz?

Mi a fene ez?

20% portugál? Mi ez a baromság?

20%!

Ez hamis? Ez azért, hogy megalázzon minket?

Nem vagyok jól? Ezek igazi tesztek.

Mindannyian keverékből származunk. Csinos.

Nagyszerű borokat készítek. A keverés nem az én dolgom!

Nem, de megértettem.

Mit csinálsz drágám?

Ez egy jóga pozíció: "lefelé néző kutya, fordított".

Hagyj, megnyugtat.

- Lefelé néző kutya, fordítva. - Hogy vagy anya?

Nem. Nem vagyok olasz.

Nem.

portugál vagyok.

Igen.

- Tessék, drágám. - Higadj le.

Igya meg a skótját. Ez felvidít.

KÖSZ. KÖSZ.

Gyengéden. Egyik láb a másik előtt.

- Rendben lesz? - Igen, köszönöm.

De Maria?

Mi a baj veled?

Üdvözöljük a családban, Catherine.

Már most "Madame Bouvier-Sauvage", semmi sem változik.

20%-ban portugál vagyok,

szóval ez nem megy

80% francia!

Ennyi elég ahhoz, hogy azt mondjuk, nem egy családból származunk!

Nem vagyok jól?

- Portugálnak lenni nem szégyen. - Elnézést,

de 5 perccel ezelőtt,

Egy velencei hercegnő unokája voltam.

megtalálom magam

A házvezetőnőm portugál unokatestvére. Szóval hadd emésztessem meg.

Ha mondhatom, az emésztés szempontjából a Port nagyszerű.

Fárasztó vagy.

- Nehéz vagy. - Amikor német vagyok, nevetünk

és amikor Catherine portugál, az viccesebb?

Nem vagyok portugál.

Kicsit.

Most már rendben van, megértjük.

Ó!

Nem, de ne aggódj,

szerelmem. Igazán.

Számomra ez nem változtat semmit. Annyira szeretlek.

Ó, boldog újra!

Mit jelent?

Eh?

Semmi sem. Semmi sem.

Úgy szeretlek, ahogy vagy, akár román, akár portugál.

Nagyon hálás vagyok a támogatásodért.

Szeretlek anya.

Köszönöm drágám.

A szüleim mindig azt mondták, hogy olasz származásunk van.

Ó, az biztos, hogy az olasz több…

Mint „portugál”.

- Voltak valaha kétségei? - De nem.

Semmi! Semmi.

Még egy túlzott hajú nagymama sem?

Egy nagyapa

álmennyezetek rajongója? Egy néni, aki tőkehalra halászott?

Soha nem áll meg.

Nem, de szükség lesz rá.

Nem, de próbálok segíteni.

- Elmaradt. - Ez nagyon kedves tőled,

de szívesebben lennék szomorú portugál nő, mint Boches barátja.

- Ó! - Nos, az biztos, hogy nálunk

nem fogadunk el akárkit.

- Van egyfajta szelekciós érzékünk. - Ó, La La!

Akkor,

Gerhardt, ne menj erre a pályára, mert a

német, válogatott, rossz időkre emlékeztet.

- Ó, nagyon vicces! - Nagyon komoly vagyok.

A Harmadik Birodalom tele van jó emlékekkel

számodra, de nekünk ez még mindig nem működik.

- Gyerünk. - Igen, nagyon jó ötlet.

Gyerünk, egy kis Derrick epizód, és lefeküdni.

kimegyek a wc-re.

-Schnell! - Schnell?

- Elkísérlek. - Azt mondta, schnell!

Azt mondta schnell! Ah ha!

Nem tudom elhinni!

Ez a pompon.

- Nem tartod vissza őket? - Nem nem.

Vigyázok anyukádra, és elintézem a kis meglepetésedet.

Ó, mert az én hibám?

Az számít, hogy mit csinálsz, nem az, hogy mi vagy.

De ha arra gondolok, hogy

egy kis vagyont költöttünk el

szóval ezt tanítják neked az iskolában!

Frederick?

Szivárgás van a galériában.

Ó nem, nem az őseim!

- Ennél több hiányzott. - Ez egy katasztrófa!

Kérd meg Mariát, hogy hívjon vízvezeték-szerelőt!

- Mentek. - Nem, menj tovább.

- Nem oké, igaz? - Igen mehet.

Ó, drágám! Ó!

El kell zárni a vizet

a kazánházban!

- Hol van a kazánháza? - Eh?

- Ott a kazánház! - Akkor gyerünk.

nem értek belőle semmit. Van egy szelep, ami mindent elzár.

- Nem tudom melyik. - Megnyugtat.

Hadd csináljam. Nézem.

Két áramkör van, ez nem meglepő.

Hm, ennek kell lennie.

Igen, ez az.

A francba! Ó a francba!

- Influenzás. - Ó, a francba, a francba!

Ahelyett, hogy azt mondanád, hogy "szar", adj egy fogót!

- A fenébe, a fenébe! Kulcsok. - Valamit le kell csavarni.

- Keys, jól vagy? - Igen, a kulcsok. Ez nagyon jó.

Nagyon jól nagyon jól.

Ah! Jön!

- Ah, jól csináltad, megmentetted az életemet. - Le van zárva.

- Szép munka. - Ha megvannak a megfelelő eszközök...

- Igen. - Ó! Bosch.

Ez, ti németek, szerszámok, autók, ez a ti dolgotok.

Gérard megtalálta a megfelelő szelepet, elzártuk a vizet.

- Köszönöm, Gérard. - Ó, tudod,

ha megvannak a megfelelő eszközök...

Úton van a vízvezeték-szerelő?

Maria nem volt hajlandó felhívni.

- Nos miért? - Ha anya

ha nem lett volna utálatos, nem lennénk itt.

Ez most az én hibám.

- Igen. - Nem, de folytatódik!

Folytatódik!

- Drágám, menjünk? - Nem fogsz így elmenni?

Főleg azok után, amit Gérard tett, ez nem helyes.

- Nem volt sok. - Igen, ülj le.

- Igyunk valamit. - Gyerünk.

- Gyere, ülj le. - Igen, Ribeiro úr.

Még mindig... Valóban vészhelyzet van ott.

Megértem, hogy esküvőn vagy.

Mi van, ha többet adok készpénzben? Természetesen...

Esküvőn vagy, igen.

Igen igen.

És ha azt mondom, hogy a

feleségem portugál, ez megváltozik?

Nem vagyok jól?

Ó, igen, teljesen portugál.

Ismered őket, mint én.

Kedvesek, de karakteresek.

De pontosan! Így!

Így. Mit?

Remek, Ribeiro úr, köszönöm!

Ő jön.

Fantasztikus.

Beszélni akar veled.

Kizárt!

Vagy ez, vagy nincs már meleg víz.

Igen, nagyon örül, átadom önnek, Ribeiro úr.

Fizetni fogsz ezért.

Igen Hello.

Igen, nagy szivárgás van a radiátoron.

Igen. Hogyan?

Portugál vagyok, igen, abszolút.

Igen eléggé. Egészen.

Büszkeség, el tudod képzelni. Nagy büszkeség, öröm, ó, ó.

Ez az, köszönöm!

Boldog vagy? Megkaptad, amit akartál?

Nagyon megalázónak tartom.

- De mindegy, Catherine. - Hogy vagy!

Mit? Van egy szivárgás, van egy szivárgás.

Jobb portugálnak lenni, mint egy hercegnő unokájának.

Főleg vízvezeték-szerelőt keresni.

Biztos volt benne, hogy meg fogja találni a vezérlőt.

- Ez egy kézikönyv.

Pontosan, itt a vízvezeték-szerelő.

Drágám?

Ne is gondolj rá.

Ó, Ribeiro úr! Köszönöm, hogy ilyen gyorsan jöttél.

- De kedves. - Szívesen.

- Megmutatom a szivárgást. - KÖSZ.

Szeretnél köszönni az unokatestvérednek?

- Nem akarok zavarni. - Így.

Ráadásul nincs időnk. KÖSZ.

A család miatt nem zavarjuk.

- Nem bánom. - Catherine olyan boldog lesz.

Fattyú...

- Soha... - De ott van, az unokatestvér.

Az unokatestvéred üdvözölni akar téged.

Jó estét.

Azért jött, mert „portugál” vagy.

- De kedves.

Mit?

- Jól csinálod? - Jobb lesz

amikor mindent kijavítottál.

- Megmutatod neki? - Természetesen.

Majdnem nem jöttem, mi?

Da Silva esküvőjén voltam. Ismered őket?

- Nem. - Csak mi ismerjük őket.

Fiuk feleségül veszi a kis Da Pintót.

A bankban dolgozik.

Ismered őket?

Se.

Nincs portugál?

Nem.

A hozzád hasonló gyönyörű nők Porto régiójából származnak.

Ez az? Tévedtem? Nem? Honnan jöttél?

Versailles-ból.

Nem, de Portugáliában?

Nem tudom.

Mi a neved? Da Silva? Tarka? Santo?

Carvalho? Ribeiro?

Rodrigo? Ferreiro?

Rodrigues? Goncalves?

Fernandez? Lopes?

Ferreira? Perreira? Oliveira?

Nem.

Nem?

Catherine Bouvier-Sauvage vagyok.

- Ah! Vad? - Vadember.

Igen, Savage!

Ez portugál, ez, Souvage. Ó, igen, ez biztos.

Ő nem portugál.

Ő egy hazug.

Nem vagy portugál?

Hát persze. Nem tudom, miről beszél Maria.

Ő portugál.

Itt van minden papírunk.

Néz.

Nézd, oda van írva.

Hmm. 20%-ban portugál vagy?

Igen.

Mint az áfa? Ez egy jel.

AH ah ah ah! ÁFA!

- Megvan? - Ah!

- Nincs neki. - Igen igen igen igen.

Csak ugratlak.

- Megmutatom neked. - RENDBEN.

- AH ah! ÁFA!

ÍGY?

Ez a tisztítás.

Az öblítés?

Többet tisztít.

- Ez nyilvánvaló. - Miért tisztít többet?

Ez a te családod?

Igen, feltétlenül, igen.

Ők portugálok?

Ah, ma már semmiben sem vagyunk biztosak, mi?

Ó, igen.

- Megmutassam a kazánt? - Igen.

Megtisztítása mitől...

Tessék, a szemtelen. Jó.

Megint adtam a vizet.

Ki kell cserélnie a kazánt, Mr. Souvage.

meg fogom nézni.

Németet kell venni. Ők a legjobbak.

Mondd el ezt a barátomnak, Gérardnak. Ő német. Eh?

- Nem igaz, ő német? - Nem, nem, végre... én...

- Bojlereket árul? - Autók.

Mercedes?

Nem, Peugeot.

Egy német, aki Peugeotokat árul!

- Nem szokványos, az! - Essünk neki?

Igen igen.

Mondjuk egy német, egy portugál, csak vegyes fajú emberek vannak a házadban.

Nem én, nem.

- Mindig is francia voltam. - Rossz neked.

Miért? Vegyes fajú vagy?

Természetesen. 50% Lisszabon, 50% Porto.

- Ez ugyanaz, az. - Nem.

Ha ugyanaz lenne, akkor ugyanaz lenne a nevük.

Eh igen.

Nem okosak ezek a franciák.

Nagyon szépen köszönöm. Nagyon jó ilyen gyorsan eljönni.

- Gratulálok a menyasszonynak és a vőlegénynek. - Nem hagynám ki, Mr. Souvage.

Vad.

Hé, nem rossz az autód, de

ha átöltözöl, gyere el hozzám.

- Van valami kedvesem. - Hát miért ne.

- Jössz? - Igen.

Ich liebe dich ahogy otthon mondják.

Azt hittem, soha nem fog elmenni, az unokatestvéred.

Ő nem az unokatestvérem.

Szerencsére sietett távozni!

A portugál házasság nem zavar.

De ne vedd mindezt komolyan, drágám.

Csak azt mondom, hogy amikor két

különböző hátterű ember összeházasodik...

gyakran bonyolult. - Így.

Ugyanabban a környezetben házasodjunk össze? És mit csinálsz a szerelemmel?

Szerelem, szerelem, ez a nagy szó!

15 év múlva meglátod, másképp fogsz gondolni.

Nem érted. Mindegy, hogy mi lesz, össze fogunk házasodni.

Ha nem jössz ki, kár.

Bájos. Milyen nagyszerű este.

Még egyszer megbeszéljük, ha akarod.

Én angol vagyok!

- Én angol vagyok! - Miről beszélsz?

Bocsánat, nem volt több pisztácia,

ezért felbontottam a borítékot.

60%-ban angol vagyok.

- Ez az osztály. - KÖSZ. Igazán köszönöm.

Ezt nem rólad mondom, mindent rossz irányba veszel.

- Ez nem lehetséges. - Kinek a hibája?

Ez őrület!

A nagymamám születéskor elhagyta anyámat.

Bármi lehetnék.

Ne beszélj hülyeségeket, angol vagy.

De nem vagyok teljesen meglepve.

- Miért? - Mindig éreztem valamit.

Egy különbség.

Amikor angolul néztem filmeket,

nem értettem, és egyben értettem is.

Nem vagyok túl világos?

Soha nem nézett filmet eredeti nyelven.

Nem beszélek angolul, de megértem.

- Hm hmm. - Tudod, mire gondolok?

Nem.

Hmm. Nem, de igen, látom.

Furcsa érzés számomra.

Úgy érzem, ugyanolyan vagyok,

és ugyanakkor, mint valaki más.

Ez nagyszerű, drágám. Óriási!

Tökéletes lenne, ha Nicole férje nem német lenne.

Ne próbáld elrontani ezt a jó időt.

Egyáltalán nem akarok elrontani semmit.

A németek és az angolok nem a legjobb barátok.

- AH jó? - Nem látom a linket.

De végül a háború alatt?

A németek bombázták Londont!

Többek között!

Nem igaz, Gerhardt?

Végre, drágám, ismersz engem. Soha nem bombáztam volna Londont.

- Tudom, kedves srác vagy. - Igen.

Az angolok viszont nem hagyták ki Németországot.

- AH jó? - Nos, hát...

A német városok 80%-a elpusztult.

Lerombolták Drezdát, porrá zúzták a Ruhr-vidéket

anélkül, hogy kérdéseket tettek volna fel.

Ó, drágám, sajnálom.

- Nem tudtam. - Én sem.

Eh igen.

Sajnálom, hogy bombáztunk.

Ne kérj bocsánatot, drágám, semmi közöd hozzá.

Drágám!

A családi összejöveteleik szórakoztatóak lehetnek.

Egy dolog, ami összeköt minket, németeket és

angolokat, az az, hogy utáljuk a francia békákat.

Elég a kétes poénokból.

Nicole, nagyon örülök neked.

Ha újra találkozhatsz a családoddal, az nagyszerű.

KÖSZ.

Mondd, anya, láttad?

Megtalálták az unokatestvéreidet.

- AH jó? - Vannak szép emberek.

Mit értesz azon, hogy "vannak szép emberek"?

Hadd lássam? Szóval, várj.

ÍGY...

"Kapcsolat William Mountbattennel,

"Windsor,

- "Cambridge hercege"... - Ó, istenem...

"Earl of Strathearn,

– Carrickfergus báró.

Hát, ez tényleg sok ember!

Ez csak egy személy. Mutasd meg nekem.

Nem tudom, még nem beszélek jól angolul.

Szóval "Henry Mountbatten Windsor,

– Sussex hercege, Dumbarton grófja.

"Lady Amelia Windsor,

"Kent hercegné"...

Ön a brit nemesség tagja.

Semmi értelme.

Ez tudományos.

Amúgy hülyeség.

Hercegnő vagy!

Catherine pedig portugál.

Igen, és Gerhardt német.

Ööö... hát...

- Gyógyulsz? - A portugál lány, idegesít!

Nos, Nicole és Gérard, ez nem azért van,

hogy elűzzünk titeket, de már későre jár.

- Ó, igen, elnézést. - Bocsánat, Nicole, hazaviszlek.

Édesem, menjünk.

nem mozdulok.

Hallottad, Frédéric, menjünk.

Hát igen, most mennünk kell, Gerhardt.

Nem, nem mozdulok el innen.

- Mit? - A feleségemnek jó modora van.

Ő angol.

Nem megyek el, amíg ki nem nyitja.

- Nem kell többet hozzáfűzni. - Nein!

nem mozdulok.

Szóval jól figyelj rám, Gerhardt.

Eh?

A családom már 44-ben kirúgta

a németeket, szóval ma este

Újra készen állok rá!

Hajrá, béka.

- Drágám, most menjünk. - Nem.

Egészen addig, amíg fel nem bontotta a borítékot. Nincs ok.

Ne ragaszkodj, nem nyitom ki, ez nevetséges.

Azt mondtad, jó volt.

- Meggondoltam magam. - Mindenesetre,

mindenhol családi titkok vannak.

Miért nem a Bouillon-Sauvage-ban?

„Bouvier-Sauvage”, mi?

nagyon halkan válaszolok.

Ez a nagycsaládosok kiváltsága.

Ezer éve vagyunk itt. Vizsgálnak, megfigyelnek bennünket.

Könyveket írnak rólunk.

Tudod, hogy nincsenek családi titkaink.

Ha nincs kétség, nyissa ki a borítékot.

Ez tükörképként nagyon kiábrándító.

Nagyot csalódsz bennem.

- Ez ad valami közös bennünk. - Csodás napunk volt,

de lefekszünk, a feleségem nagyon fáradt.

Igaz, hogy fáradt vagy?

Nyissa ki azt az átkozott borítékot, vagy én.

Ó.

Mi bajod van?

Szállj le a seggedről.

Hát rendben. Rendben.

Ha segít aludni...

De figyelmeztetlek, csalódni fogsz.

Frédéric Bouvier-Sauvage...

És ez a munka.

85% francia. Megmondtam.

Ez igaz, mondta.

Ki most a francia? Nos, ő Fredo!

Így. Frédéric Bouvier-Sauvage. Örömmel.

Tessék, francia vagyok.

A szüleim, a nagyszüleim és a dédszüleim is.

Nem szeretem a németeket.

Ó, igen! És egy, és kettő és három nulla!

És egy, és kettő és három nulla!

A fenébe, de jó franciának lenni.

Szerencsére emelem a szintet.

Ó!

Nem, ezt nem mondtam.

Egyáltalán nem rád gondoltam.

Ez kínos. Igazán.

Nagyon sajnálom.

És ott a 15%?

Bocsánat?

Mit jelent a maradék 15%?

A maradék 15% nem érdekel minket. Francia vagyok, pont.

Mindannyian franciák vagyunk.

- Igen, pontosan. - Nem, nem vagyunk mind.

Valaki tétovázik, mi, Gerhardt? Mr. 50-50?

A savanyú káposztát éppúgy szereti, mint a Burgundiát.

Nagyon vicces. A 15%?

- Ti németek makacsok vagytok. - A 15%?

De kit érdekel, meg sem néztem!

Nos, megteszem. ÍGY...

Igen, 85% francia.

- Nem hazudtam neked. - És...

És?

- Cherokee... - Mi?

- 15%-nál. - Elnézést?

- Ez nem autómodell? - Kicsit túlértékelt.

Ez egy amerikai indián törzs.

Nyilvánvalóan indiai származású.

Óóóóóó!

Mi ez a baromság?

Nem, de ez hülyeség. Ez rossz!

Nem értem mi a vicces.

Egy tollas vad szarvasmarha kutya lovagol, ez vicces.

Ó, de micsoda boldogság!

Drágám, nem te!

Indiai vagy, drágám!

Hallottad? Indián!

Ó, de szerencsére azért vagyok itt,

hogy emeljem a család színvonalát!

Ezek a tesztek egy hatalmas átverés. Pénzt keresni!

Hát persze! Igen.

Aranyos egy kis indián a családban.

Vadon élő marhakutya nem lehet indián!

- Ez történelmi félreértelmezés! - Oké, gyerünk.

Továbbmegyünk, eleget nevettünk. Kérem.

Igazad van. Végre egy kis józan ész.

- Adjak egy utolsó italt? - Örömmel.

Gyerünk.

- KÖSZ. - Egészségére.

Hogy kicsit enyhítsem a

nyomást, azt javaslom...

szívjunk békepipát!

- Igen, oké, nagyon vicces!

Elnézést, Frédéric.

Ó, nem, ez nem Frédéric, hanem Coyote Argenté!

Kezdesz idegesíteni az indián történeteiddel!

Néz!

Ez a Bouvier-Sauvage története! Ezer oldal!

És egyetlen indián sem!

Voltak hercegeink, grófjaink, minisztereink,

kormányzóink és még püspökünk is!

És bivalyvadászok!

Gyerünk, nézd meg.

Itt a családfa

a Bouvier-Sauvage családból.

Itt, nézd, egyetlen indián sincs odabent.

Ó, igen! Ott hiányzik egy ág.

Az egyik ősöd biztosan megvágta, hogy íjat készítsen!

- Ó igen oké.

Nem érdekel, ez van. kikapok tőle.

Azt akarod, hogy indián legyek? Örömömre.

Nem látom, hogy ez miben fog változni az életemben.

Számomra, mivel 20%-ban portugál vagyok, ez mindent megváltoztat.

Mondom, ez nem változtat semmin.

Most a vízvezeték-szerelővel beszélek.

Az igaz, hogy... semmit sem változtat, semmit sem változtat...

Ez persze megváltoztat néhány apró, lényegtelen dolgot.

Mely dolgok?

Nem, de apróságok.

Minek apróságai?

Nem, de köpd ki a Valdádat, Boris Becker!

Frédéric, állj meg!

kezdem megszokni.

Nem, a házasságról beszélek.

Közleményeket küldünk, vagy...

Vagy füstjelek?

- Nincs házasság. Soha nem lesz.

Soha nem akartuk.

Egy Bouvier-Sauvage nem házasodik meg

egy szerelő és egy otthon maradó anya fia.

Ezt a fejedbe kell venned!

Verstanden, Gerhardt?

Hallottad?

Van, aki megszállja Belgiumot, de ahhoz, hogy

valami gyerekes dolgot megértsen, már nincs senkije!

Állj meg!

Gyűlöletes vagy velük szemben. Azt akarom, hogy kérj bocsánatot.

Nem.

Üzenet érkezett, nélküled összeházasodunk.

Alice...

Az esküvőn mindig vannak problémák. Egyel kevesebb lesz.

Egy dologban egyetértek veled, Pocahontas:

nem lesz esküvő!

A fiam az angol királyi családból származik.

Nem kérdés, hogy megházasodik

egy tőkehalevő és egy vörösbőr lánya!

Nagy család, nagy felelősség!

Ez tőlem van!

A családomnak jobban megfelel.

Mi a szerelő felelőssége?

Azért, hogy ellenőrizze az ügyfelek gumiabroncsnyomását?

Összetévesztettem a feleségét a portugál szobalánnyal, tudjuk miért!

Martinék, nagy család?

De azt hiszem, álmodom!

Hagyd abba a filmezést!

Ismerjük a filmedet.

Ez "Egy indián a szőlőben"!

Peugeot eladó!

Ez nem sértés!

Igen, számomra igen!

Vedd el!

Semmiképpen!

El fog venni egyet!

Amikor akarod!

10 évet bokszoltam francia bokszban!

Én vagyok a papucsok királya! Gyere amikor akarsz!

Sajnálom, Nicole!

Hallgat. Szinte mindent köszönök.

Gyerünk, ez az!

Te gyáva!

Térj vissza a tartalékodba, Geronimo!

Senki nem bánik így egy Bouvier-Sauvage-vel!

- Állj meg! Ez elég! - Röviden „vad”!

AH ah ah! megfulladok! Kiváló!

A kurva majdnem betörte az ajtót!

Nem, de nem tartottál volna vissza, én terjesztettem volna.

Ó, drágám...

A fenébe, mekkora idióta!

Nem bírom tovább őt.

Ne aggódj, apám sem volt jobban.

Ugyanakkor, Cherokee és Portugál, ez visszahozza őket.

- Hmm. - Micsoda pofon!

Meglepsz.

Így van ez, kevesebben leszünk az esküvőn.

Annál jobb, több barátot fogunk meghívni.

Szeretlek, Alice Bouvier-Sauvage.

- Vadember! - Vadember.

Alice Bouvier-Souvage.

Úgy van!

Semmi értelme!

Nem, de Cherokee! Miért nem török?

Nevetséges!

Ah!

Számomra nem számít, hogy Cherokee vagy.

Ugyanúgy szeretlek.

Nagyon vicces. Ez a portugál humor?

Ez egy hatalmas átverés.

Mit gondolsz róla?

Eh?

Nem válaszolsz?

Ez szép.

Nos, jó éjszakát hercegnőm.

- Eh? - Ez angolul "jó éjszakát" jelent.

Oh köszönöm szépen.

Nem tudom, hogy mondjam németül, de azért köszönöm.

Franciául nekem is nagyon bejön.

Szia apu.

Jól aludt?

Véleményed szerint?

Sajnálom, de ez is a te hibád.

Majd elmagyarázod nekem, én már nem követlek.

Kicsi korod óta mesélted a családi történeteidet.

Lovagok, hercegek, alkimisták, urak,

ellenállási harcosok voltunk Franciaországban

század óta. Hogyan képzeled el, hogy Cherokee vagy?

Nem, nem vagyok Cherokee.

Jól aludt, Futó bölény?

Tessék, tessék, nézd.

Anyád lecsavarja. Kalapácsot forgat.

Nem, de esküszöm...

Nem, apa, ez nem lehetséges, nem vagy német?

Igen, ez az.

Nem lehetek német, Peugeotokat árulok!

Még te is vettél nekem egyet.

Nem volt választásom.

Jó autókat is gyártunk.

Ez mi?

Az én titkos kertem.

Óh ne...

Ez nem igaz...

Anyád és én, amikor találkoztunk,

úgy döntöttünk, hogy nem mondjuk el.

Tudod, a németek és a franciák

nem mindig voltak barátok.

Tudom.

Gyönyörű, mi?

- Gyönyörű, ez... sok, mindenekelőtt. - Nézd.

- Mi az? - Hivatalos mez

Németország 82.

Rummennigge dedikálta.

Hát nem érdekel.

Tudod, nekem is nehéz volt.

Amikor együtt néztük Franciaországot/Németországot.

- Fájdalmaim voltak, borzalmas volt. - Nem voltál Németországnak?

Ha.

Ó...

A 82-es világbajnokság, Sevilla, Franciaország mellett voltál?

- Még együtt is sírtunk. - Igen, tudom.

Számomra örömkönnyek voltak.

Ó, ne, ne mondd ezt nekem, apa.

Battistont megtámadta Schumacher?

Számomra nincs hibája.

Apu!

Ó, ne, apa, kérlek.

Gyerünk...

Gyerünk...

Nem panaszkodnak.

Most, hogy francia-német vagy, hat világbajnokságot nyertél.

Igen.

Nem tudom, de még egy kicsit korai.

Ó a francba...

A francba.

Ezúttal mindent elmondott?

Majdnem.

Eh?

A valódi neved...

Gerhardt vagyok.

Ó...

Nincs semmi?

Egy indián sincs?

Nem látok indiánokat.

Nagyon szép családfád van.

Minden következetes.

Tudtam. Bouvier-Sauvage tollas, szürreális.

Tehát rossz a teszt?

Sajnos nem, ezek a tesztek megbízhatóak.

Várj, már nem értem.

A családfám, igaz vagy hamis?

Te vagy a szakértő?

Igen, én vagyok. Hallgat.

Minden fában van egy korhadt ág.

Bocsánat?

Van egy dolog, amivel a genealógia nem tud mit kezdeni.

De mi az?

Házasságtörés.

A felnőtt...

Ah, oké, te mondd meg

hogy az őseim prostituáltak, akik indiánokkal feküdtek le?

- Nem ezt mondtam. - Igen, pontosan erről van szó.

Apád lefeküdt egy takarítónővel,

mert hülye volt, mint a seprű?

Óh ne!

De ott, ott, ott.

Ott, egy pillanattal ezelőtt...

Azt mondták, menjek el szakemberhez. Ez az eredmény!

Egy vesztes!

Nagymama, mondd, hogy ez nem igaz...

Küldj egy jelet.

Da Silva?

Dos Santos?

Oliveira!

Ferreira?

Állj meg.

- Nem találkoztam senkivel. - Annál jobb.

- Kerülöm a szüleimet. - Velem is így van.

Apa majdnem depressziós, anya pedig azt hiszi, hogy ő Lady Di.

- Jól lesznek? - Remélem.

Mit?

Ó!

Ó!

Ő egy szar...

Ő egy szar...

A hercegnő és Károly?

Átkeltek az Atlanti-óceánon.

Ön Meghan Markle unokatestvére?

Hinnünk kell.

Ó! Ó nem, de ez őrület!

- Tényleg sztár vagy? - Nem, még mindig nem.

Ó hát igen!

Már Pascal Obispo unokatestvére haját csináltam, de most...

- Ez egy másik szint. - Igen.

Ah de tessék!

Ez lenne az.

- Jól néz ki. - Hm hmm.

- Jól néz ki. - Hm hmm.

De nem vagyok biztos.

Lady Di és a királyi család nem volt igaz szerelem.

Nem akarok hibázni.

Alig érkezett meg, már kint...

Nem, azt hiszem, ez jól jönne nekem.

Ó, igen.

- Ez megfelelne nekem, igaz? - Ó, igen.

- Van elég hajam ahhoz? - Ó, igen.

Mennyivel tartozom neked?

- A házon van. - Ó...

- De kedves. - Ó, nem, ez normális.

Ha látod a Windsorokat,

mondd meg nekik, hogy nálunk ez ingyenes a királyi családnak.

Még a vörös hajúak is.

Meglátod, mindet elrontom.

Frederick? Frederick?

Frederick?

Mit csinálsz? Megőrülsz vagy mi?

- Indiai vagyok. - Mit?

Megnézi.

Megtaláltam.

- Indiai vagyok. - De mi az?

Ő itt Buffalo Bill és bandája.

Franciaországba látogatott 1905-ben.

ő a dédnagymamám,

Cassandre De Jenzac.

- Zoom.

Zoomolás!

Ó, igen.

- Láttam. - Ő a dédnagymamám,

a korhadt ág. - Nem csinálod egy kicsit túl sokat?

Nem, de az egész családom hazugságra épül.

Fekszik! Fekszik!

- Fekszik! - Frédéric, hisztis vagy.

Nem, de egy kis

tűztánc helyénvaló, nem?

És tessék.

Új frizura?

Igen, meg akartam változtatni a véleményemet.

Tea?

Most iszol teát?

Persze, mindig ittam belőle egy keveset.

Tea.

Hello kedves.

Jó reggelt kívánok.

- Szia apu. - De...

Észrevesz valamit?

- Hát nem, nem, miért? - Ó...

Apád...

- Kérsz ​​teát, drágám? - Kicsit.

Nem sok.

Szóval jól vagy fiam?

Nem, ez átlagos.

Alice már nem beszél a szüleivel.

Még mindig mérgesek ránk.

A velencei karneváltól a „Kartonbőröndhöz” mentek.

Ah! Helló ősz!

- Ah, ez vicces. - Hmm.

Alapvetően, tudod, nem olyan rossz.

Mert ezek a tesztek még mindig sok mindent megváltoztattak.

Nem láttam semmit, ami megváltozott volna, kivéve a hajlakkot és a kisujjadat a levegőben.

A haj! nem vettem észre!

Ó, de nagyszerű!

Gyönyörű, mi?

Ó, nagyszerű, drágám!

Tudod, ha a brit királyi család tagja vagyok,

te is része vagy.

Ne mondd már ezt, ez nevetséges.

Nevetségesnek találod ezt,

de szerinted az a Vilmos herceg

feleségül vehetett volna egy portugál nőt?

Harry herceg, mert bármit megtesz.

Ön is a királyi család specialistája lett?

Nem, a sógoraim érdekelnek.

Harry nem a téma.

Amint találkozom vele, beszélnem kell vele.

Hagyd abba, te nem vagy Anglia királynője.

Még mindig háziasszony vagy, aki egy szerelőhöz ment feleségül.

Kereskedő!

Nem szerelő, ennek semmi köze hozzá.

Hm! Istenem, de elfelejtettük a tejet.

Ó hát igen. Tej, tej.

"Enuffe"?

Mit?

"Enuffe"?

Elég...

Jó reggelt kívánok.

Jó reggelt kívánok.

A macska a konyhában van.

A macska a konyhában van.

A macska a konyhában van.

- Jól csinálod? - Jól csinálod?

- Jó reggelt kívánok. - Jó reggelt kívánok.

Üdvözlöm uram.

- Segíthetek? - Ööö...

Gyerünk, nyisd ki, nyisd ki.

- Jól vagy, Frédéric?

- Nem ettél semmit. - Nem vagyok éhes.

Bevetted a tablettákat?

- Játszd le a filmemet. - Megmutatja a tablettát?

- Ott vannak. - El kell vinned őket.

Igen, mire való?

- Szolgál. - Tedd fel a filmet.

- Nincs hang. - Jön.

Nem hallok semmit.

Kitartás!

- Így.

Pihenj, kedvesem.

Visszajövök, elintézni valóm van.

Később találkozunk.

- Vegye be a tablettákat! - Igen, igen, a tablettáim.

Ó...

Itt van, a bélyeg.

Jó reggelt kívánok.

Sajnálom.

Tessék, ez neked szól.

Oh köszönöm szépen!

Emlékeztetni fogja az országot, még ha nem is ismeri.

Ez a következő utam, akár Frédéric beleegyezik, akár nem.

Ó, ezek a franciák...

Kinek mondod el!

Sajnálom.

Helló?

Igen, én vagyok.

A férjem itthon van, alszik.

Mit?

Nemsokára jövök. Van egy probléma Frédéric-kel.

Az Ön Portója!

- Köszönöm, Maria. Sajnálom. - Hamarosan találkozunk.

- Mi történt? - Ah, asszonyom.

- Jó reggelt kívánok. - Jó reggelt kívánok.

Pitou főparancsnok, Jean-Michel.

Hmm.

Még mindig nem világos.

Nyilvánvaló, hogy a férje furcsa állapotban érkezett.

Hm?

Sértegette a "Buffalo Steak" menedzserét

elmondta neki, hogy indiánokat mészárolt le.

Ó...

És Kevin Costner...

Aztán fogta az autóját, és

belehajtott a Buffalo Bill szoborba.

Ó, drágám...

Minden, amit ehetsz krumpli nap. Fáj neki.

Sajnálom. A férjem most kapott

egy fájdalmas hírt a családjáról.

Gyerünk?

Nagyon súlyos orvosi kezelés alatt áll.

Ó igen, még nagyon-nagyon nehéz is volt.

Így. Hol van?

- A mentőautóban. - Ó.

A SAMU nem adott nyugtatót.

Mivel teljesen a ködben volt.

Egy óra múlva jobban lesz.

Meg kell mentenünk a bölényeket.

- Mentsd meg a bölényt! - Igen.

Tatanka!

- Tatanka! - Frederick.

Hagyjon inkább két órát.

Ki ő?

Pitou Jean-Michel főparancsnok.

Jean-Michel Bison.

- Pitou. - Bölény.

Pitou.

Pfff, fáraszt.

- Kifáraszt. - Igen.

Szóval ez egy E osztály, egy családi szedán.

Igen.

A tér lenyűgöző.

De mit csinálsz ott?

Imádom. Olyan illata van, mint az apám házának.

Németország illata van. Érez!

Minőségi illata van. Te érzed?

Németül beszél.

Hé! És tessék!

50%-os németeim bedőltek neki. Mercedes.

Szóval, hercegnőm? Hogyan találja meg a kocsiját?

Nagy!

Eh?

Nagy!

Nagy?

Hmm.

- Nagy. - Szóval, most nyilván...

Inkább egy Rollst választottam volna.

Legközelebb egy Aston "Martint".

Vicces vagy!

Szóval hogy van?

Le van lőve. Beszélt hozzám, nem értettem semmit.

AH jó? Anyád nem aggódik túlságosan?

- Anyámnak elege van, főleg. - Ó, drágám.

És te? A szüleid?

Ó, ez jobb. Sokkal jobb.

Mr. és Mrs. Martin, üdvözöljük.

Köszönjük, hogy velünk volt, nagykövet úr.

Nem, nem, én csak egy egyszerű tanácsadó vagyok.

A nagykövet fontosabb feladatokkal van elfoglalva.

Szívesen.

Nem a nagykövet.

Mit csinálsz?

kidobom őket.

De végül is tökéletes állapotban vannak!

A mokaszinok indiaiak. dobom.

A bojt mokaszinok indiaiak?

A mokaszinok indiaiak. A bojtok franciák.

Ó, de ott, nem, de ott...

És a macska? Azt is dobjam ki?

- Miről beszélsz? - Nem tudom.

Vettem DNS tesztet.

Ő nem angóra, hanem tunéziai. Amúgy megtartjuk?

Nagyon vicces.

Megtudom, hogy nem vagyok francia, ez megérint.

Te, nem vagy francia?

Nyilvánvalóan nem.

Te? De nézz magadra, Frédéric.

Nyisd ki a szemed, soha nem leszel boldog. Nem szeretsz senkit.

- Kérem. - Ez igaz.

Nem szereted az olaszokat.

Túlságosan hazugok.

- Nem szereted a spanyolokat. - Túl büszke.

Irritáló anyagok.

A portugálok szerint szereted.

Nagyon igyekszem érted, drágám.

Amikor meglátlak,

egy igazi franciát látok.

A francia őstípusa, aki a bizonyosságán ül, és

aki a boron és a sajton kívül senkit sem szeret

és a vadászat.

Azelőtt toll volt a seggedben. A fejeden van.

Csak te látod a különbséget.

Mrs. Martin.

Megtiszteltetés számomra, hogy megerősíthetem, hogy Ön...

a hát-hátra-hátra

hát-hátra-hátra-hátra

hát-hátra-hátra-hátra

Erzsébet angol királynő dédunokatestvére.

Ó! Oh köszönöm szépen!

Nagyon szépen köszönöm.

– Bassza meg. Nagyon rajong érte.

Hmm.

Közvetlen rokona Philippe de Cognac.

Oroszlánszívű Richárd törvénytelen fia.

Ó, Oroszlánszív. Megjegyezték.

Mint a sajt.

Inkább az istenek szeszélyét szeretem.

Csak egy kis vagyona volt.

Gyorsan elpazarolt. Az

ok, amiért nincs több cím

vagy a család ágához tartozó birtok.

Mit mondott?

Nincs Lady Nicole?

Sajnos nincs.

És Sir Gérard sem?

Se.

Másrészt Ön jogosult erre a hiteles bizonyítványra,

amely bizonyítja távoli kapcsolatát a brit családdal.

Megragadtam a bátorságot, hogy

néhány szuvenír ajándékot adjak neked.

Kedvesem...

mennünk kell.

Így.

- Üdvözölnéd a Bíróságot a nevemben? - Meglesz.

- Mr. Martin?

Nem, német vagyok.

Poroszország királyi családja.

Nem, munkás család Münchenből.

Ez fado, ez portugál.

Igen, tudom.

Hogyan táncol fadot?

Nem tudom.

- Hogy mondják cseroki nyelven, hogy "nagy idióta"? - Én sem tudom.

Nehezen adtam neked, lúzer vagyok.

Ó, igen.

- És? - És uh...

És egy önző.

Igen.

- És... - Huh?

- És egy... - És mi más? A...

- És bolond! - Így. Így. És egy bolond.

Megbántottad a feleségedet, és gyűlölködő voltál.

Hmm.

Bocsánatodért esedezem.

A hozzáállásom megbocsáthatatlan.

Idióta vagyok, de egyre jobban vagyok.

- Meglátjuk. - Ó, igen.

- Kinyitok nekünk egy jó üveget. - Én vigyázok rá.

- Ó, nem, az emberen múlik, hogy kinyit. - Hé!

- Vagy a nőnek. Így. - Így.

Ezt akartam mondani. Szerezz nekünk egy nagyon jó üveget.

Igen.

- Ó! - Ó!

- Szóval marad a hangulatunk? - Abszolút.

Hogyan mondják portugálul „Porto”?

Kikötő.

Porto, tessék, nagyon jó.

- A tiéd. - Tchin.

Hm!

Kedveled?

Ah de imádom!

Hogyan találja meg?

Ízletes.

- Finom? - Ó, igen.

És?

Ésés...

- És még finom is. - Finom?

- És? - És...

Nos, ez... ez...

Soha nem voltam a főtt borok híve.

De ez finom.

Ugh. Ezüst Prérifarkas.

Jó napot.

-Gerhardt. - Ah!

Schöne wagen!

Wunderbar!

Anya?

Várt minket?

Azt mondta nekem: "Gyere egy aperitifre François-val."

Nem tudtam pótolni.

Ó?

Meglepetés!

Mit csinálsz itt?

Kedvesen meghívtak minket egy italra a barátokkal.

És a barátaid örömmel látnak téged.

Ez jobb?

Rendben van, kedvesem. Elnézést

kértem anyádtól, Nicole-tól és Gérardtól.

Már csak te maradtál.

- Ó. - Jó, Frédéric.

- Pirítóst? - Pirítós a barátságra.

És ahogy mindannyian újra egyesültünk

és megbékéltünk, mondtuk egymásnak

hogy ihatnánk az esküvőtökön.

- Az esküvődön! - Az esküvődön!

Ez nagyon szép, de nincs többé házasság.

Hogyan?

Mit?

Ezt nem teheted velünk!

Minden a mi hibánk.

Amikor megtudtam, hogy német vagyok, rosszul reagáltam.

Azt hittem, nemesasszony vagyok.

Feltaláltam magamnak egy életet. Bocsánat.

- Csak én vagyok a felelős. - Igen.

- Sznob voltam. - Igen.

- Rossz modorú és buta. - Ez igaz.

Nem hamis.

Köszönöm a tamogatásod. Nem hibáztatlak.

A tesztnek köszönhetően megkerestem a származásomat,

és megnyitotta a szívemet és az elmémet.

Ah!

El kell mondanunk az igazat. Nem lesz esküvő, mert...

Bárcsak beleférnék a menyasszonyi ruhába.

Ó, gyönyörű!

Ez nagyszerű, kedvesem.

Nem, de ez nagyszerű!

Gratulálunk!

Még egy kis Bouvier-Sauvage, ez egyszerre kettő!

Nem, nem, ezt ne mondd el?

- Nem kettőt egyszerre? - Eh?

Ó, de nem, ne aggódj, nem vagyok terhes.

- Nagy örömmel

hogy bemutatom nektek a kastély legújabb kiegészítését,

feleségem, Catherine munkája, az első,

teljes egészében Aquitániában készült Port.

A Bouvier-Souvage!

Szép munka!

Nem szereted Portot.

Semmiképpen. Anyád azt hiszi, hogy szeretem, ne mondj semmit.

Egészségére!

- Egészségére. - Látni fogod.

Íz, főtt borra jellemző.

Eh?

Tessék, kedvesem.

Hmm. Így.

Nők jönnek veled a

galériába, és megérdemled.

Köszönöm Apa.

- Nagyon büszke vagyok. - Mikor van anyukáé?

- Ó. - Eh? Igen, szóval...

- Barátságossá kellene válnia.

Köszönöm, nagyon köszönöm.

Ott az örökös.

KÖSZ. Ó, jól vagyok?

Találkozunk a koktélpartin, beszélgethetünk.

Komló. KÖSZ. Nagyon szépen köszönöm.

Hogy vagy?

- vettem fel a szerencsebűbámat. - Láttam, apa.

Legközelebb kerüld a fehéret.

Poharat emelek csodálatos unokámra,

aki átveszi tőlem szőlőink élén.

Ez a világ legszebb munkája.

Átadom a szót Gérardnak

akinek van néhány szava hozzád. - Köszi köszi köszi.

Felnőttek, embereink.

- Ideje volt. - Igen.

Én is, én... Köszönöm, köszönöm.

Azt akartam mondani, hogy nagyon örülök a fogadtatásnak

ez a csodálatos unoka a Martin családban.

Kétségtelenül követni fogja a nyomában

a nagyapjáról azáltal, hogy kereskedő lett,

a legszebb szakma.

Ki tudja?

Üdvözöllek, Julien...

Vilmos...

Joao...

Hans...

Márton!

Rengeteg eszközzel kezdi az életet,

mert te francia-német-portugál vagy...

britannico...

Cherokee.

Cherokee...

Ő az, akinek tapsolnunk kell.

Nem, de Gérard kötekedik, én nem

cherokee vagyok, hanem amerikai.

- Hogy pontos legyek. - Nem nem nem nem!

- Ez Cherokee. Cherokee. - Nem.

- Oké, de mindegy...

Ők amerikai indiánok. Amerikai vagyok.

Hmm...amerikai.

Szóval elnézést, de amerikai...

Valakinek el kell magyaráznia nekem. Az indiánok cowboyok lettek.

Magyarázd el, hogyan.

Ittam egy kicsit, de akkor is.

- Nem értünk egyet. - Ha.

Egyetértünk abban, hogy semmiben nem értünk egyet.

- Nem hamis. - De emeljük a poharunkat

az unokánknak.

Egy Cherokee, amelyből márkakereskedés lesz.

Poharat emelek amerikai unokám felé

aki örökölni fogja a Château de Janzac-ot és szőlőit.

Szép munka!

Gyerünk.

Hogy vagy?

Ez a labor. Probléma van a tesztekkel.

- Kinek a tesztjei? - Apáé.

- Mi van, nem Cherokee? - Igen, 15%-kal.

A másik 85%-kal van a probléma.

Miért, mi ő?

Ó a francba.

Igen.

Prost!

Ó! Egészség!

Felirat: Hiventy a TransPerfecttől