Original subtitles

1878, Berlin kongresszus.

Kiáltvány: Az Osztrák Császárság, a Cseh Királyság, Magyarország stb... Boszniának

Az új bécsi bûncselekmény: Bosznia-Hercegovina bekebelezése...

Statárium...

"A Szabadság Hangja" CENZÚRÁZOTT

Tömegek tûntetése Dubrovnikban.

Merénylet a zágrábi Operaházban: horvát diákok lelõtték Cuvaj herceget.

A tüntetõk megbüntetése!

Sikertelen merénylet báró Varesanin tábornok ellen. A merénylõ a szerb Bogdan Žerajiæ.

Žerajiæ öngyilkos lett.

M E R É N Y L E T S Z A R A J E V Ó B A N

Mivel a Szerb Királysággal szemben folyamatosan támogatják a felforgató akciókat ...

...az Osztrák-Magyar Monarchiában...

...különösképpen Bosznia tartományában...

...a bosnyák emigránsok konok támogatása...

...a forradalmi propaganda menedékjogot biztosít számukra,

ami elõsegíti a fegyveres terrorista támadásokat...

Minden rendben, Felség? Tartsak szünetet?

Nem, nem... folytassa. Folytassa csak.

Mivel úgy véljük, hogy ez az agresszió egyenesen törvénytelen,

hadseregünk parancsot kapott a katonai erõ alkalmazására,

ezért felhatalmazom arra, hogy készüljenek fel egy Szerb királyság elleni invázióra.

Királyi és császári Fensége: Ferenc József.

Ausztria császára, Magyarország királya és így tovább, és így tovább.

Ön azt mondta Conrad báró,

hogy egy új javaslat van.

Mi ebben az új?

Állandóan ugyanaz a nóta.

Ha ismételhetem önmagam: ez az elõnye a monarchiának.

Tényleg, olyan, mint egy papagáj.

Háborút, háborút, azonnal!

Ezek szerint megtámadjuk Szerbiát.

Oroszország a segítségükre fog sietni.

Bátrak lehetünk, amíg Németország mellettünk áll.

A célunk Boszniában világos.

El kell pusztítani, azt a fészket, egyszer és mindenkorra.

Amíg meg nem erõsödnek.

Igen, a császár segíteni fog minket.

A franciák az oroszokat segítik.

Az angolok a franciák oldalára állnak.

- És hol ennek a vége? - Az oroszok nem lesznek olyan bátrak.

A franciák sem. Csak 40 nap.

A németeknek bátrabbnak kell lenniük, ha térdre akarják kényszeríteni a franciákat.

Azt akarja kérni tõlem báró úr, hogy néhány balkán vérszívó miatt,

tegyem tönkre egész Európát?

Figyelembe véve a hadgyakorlatot, fontos, hogy az unokaöcsém részt vegyen ebben?

- A katonai fõhadiszállás így véli, Felség. - Igen.

Felséged jelenléte mellett az õ személye biztosítja...

...ennek a hadgyakorlatnak a komolyságát.

Azonkívül, benne megbízik a német Vilmos császár.

És ez rendkívül fontos.

Szeretnék Önnek mondani valamit, báró.

Bizalmasan.

Nem kell terjeszteni!

Néha, szeretnék meghalni.

Már régóta nem riadok vissza tõle.

De, ha az unokaöcsémre gondolok...

...amikor eszembe jut, hogy õ lenne a Habsburg dinasztia feje...

...mint Ausztria császára...

...Magyarország királya, Cseh, Moravia, Galícia, Horvát, Bosznia és így tovább...

Akkor inkább... örökké élni akarok.

Kedves unokaöcsém.

Felség.

- Conrad báró. - Felség.

Azt mondták nekem... valami baj van az egészségeddel.

Semmi komoly.

Ahhoz mégis elég komoly, hogy ne akarj részt venni a hadmûveletekben.

Úgy hírlik Szarajevóban túl meleg van.

És én nem nagyon bírom a meleg klímát. Ahogy ezt Felséged is tudja.

Hogy van a hercegnõ?

Kitûnõen, köszönöm.

Köszönöm kérdését.

Ha jól tudom, kifogásoltad a hercegnõ kötelezettségeit.

Igen, így volt.

Ha megváltoztatjuk a programot, akkor rendbe jöhet a te egészséged is.

Mi célból?

Te, mit szeretnél?

Elõször: ha hadihajón kell utaznom, õ is velem jön.

Nem másképpen, vonattal.

Másodszor: hagy vegyen részt a katonai parádén és az azt követõ banketten.

Harmadszor: A szarajevói látogatásom alatt a hercegné az autóban mellettem fog ülni.

Amikor feleségül vette, én már akkor elleneztem ezt a házasságot.

Megígérte, hogy lemond minden dinasztia általi jogokról.

Hogy nem akar részt venni a férje oldalán azok gyakorlásában.

- Elfogadta, vagy sem? - Igen, de senki se...

...bánjon vele úgy, mint egy szolgával.

- Elismertem, mint hercegnõ, táncoltam vele, tisztelem õt. - Igen, de...

De sosem teszem lehetõvé, hogy...

...rangon aluli feleségeddel, császári magasságokban örvendezz.

Boszniába megy, vagy nem megy... Ahogy tetszik.

De, ha megy, akkor felül kell vizsgálnunk a hadseregünket.

Mit jelent a monarchiának a korona jelképe.

És, ha õ is megy, csak, mint a felesége.

Mindenféle császári felhajtás nélkül.

Ez az utolsó szavam.

"Nem, nem, csak úgy utazhat, mint a feleséged", azt mondta. Ismételgetve, ismételgetve.

Milyen ember lehet, aki ilyet mond?

Ferdi, kérlek.

Elismertem, mint hercegnõ, táncoltam vele, tisztelem õt...

- Makacs idióta. - De én nem akartam elismeréseket.

Miért, mi a bajod vele?

Mert mindig meg akar alázni téged. Ezért.

Annyira sajnálom, Sophie.

- Nem megyek, nem tehetem. - De saját magad miatt meg kell tenned.

- Nélküled nem megyek. - De én azt akarom, hogy menj.

Mi? Elfogadod ezeket a feltételeket?

Természetesen.

Nem.

El kell menned.

Magas pozícióban vagy.

A katonaság legfelsõbb parancsnoka.

Csak ebben a pozícióban tudod elfogadtatni magad.

Elfogadtatni magam?

Van egy ötletem.

Véghezvisszük, de nem a hivatalos program betartásával.

- Van még egy adu a kezemben. - Miféle?

Vilmos német császár látogatása.

A mi protokoll hiányosságainkba nem rakhatod õt.

Úgy gondolod, nem?

Meglátjuk.

- Nézze, Felséged, nem ez az elsõdleges? - Ó, igen.

- Ez új? - Igen!

Ez Sophie trófeája.

Kiemelkedõ.

Emlékszik erre?

Á, igen. Ez volt a 4 ezer...

Nem, nem. 5001.

- Még mindig számon tart minden szarvast? - Természetesen.

Ez egy örök varázs.

- Nem ez a 4999.? - Nem.

Igazán aprólékos. Ferdi néhány nappal ezelõtt táviratot kapott.

A legalázatosabban tájékoztatjuk Önöket, hogy az elmúlt számításaink alapján

380 bikát tartunk nyilván,

akik boldogan várják, hogy kilõjék õket.

Igaz is, Ferdi, a lõszer megérkezett,

amit parancsomra küldtek Önnek Szerbia és Montenegróból.

Uraim, magukra hagyom Önöket, elmélkedjenek a világ dolgairól.

Bájos, nem? Vajon még mindig keserû az élete?

Nagy szomorúságomra, igen.

- Az észrevételét Szerbia és Montenegróról, komolyan mondta? - Komolyan.

Azt várják tõlem, hogy használjam ki az Ön látogatását...

...és óvatosan tapogatózzak Németország csatlakozásával kapcsolatban.

Ha támadunk Szerbiában...

Mi nehézség várhat ránk?

Nem én rám.

Lehet, hogy a horror nem tetszik valakinek, de természetesen ez csak vicc,

amikor a svábok 30 éve elnyomnak, zaklatnak és keménye üldöznek minket.

Ez nem lesz jó. Mit érhetünk el ezzel?

Távolítsuk el a gonosztevõt? A forradalmon segíthet.

Csendet.

Miféle forradalom? Milyen forradalomra gondoltok?

Alapvetõ társadalmi változásokra, nem csak valami színházi elõadásra.

Igen, senkinek nem lenne elõnyös: Gyilkosságok, merényletek...

Kit ölünk meg ma?

Az orosz cárt, a német császárt, az osztrák matuzsálemet?

Mind egyformák. Ostoba anarchista tévedés.

És a császári elnyomás, az rendben van, ugye?

A terrorjuk, a politikájuk, a katonákat halálba küldik, ami rendben van, ugye?

Nem. Ez mind tûrhetetlen. A királyi erõszak, mint egyedi terror.

És ezt rendben találod? Látod kedves barátom,

ez a tipikus példája a városi megalkuvásnak.

Gavrilo, te mit gondolsz?

Vajon a gyilkosságok elõsegítik a harcot?

Miféle harcot?

Bármilyen harcot. A népek szabadságáért, vagy más társadalmi harcért, mondjuk.

Vagy kormányváltás.

Egyetértek veled. Az erõszak rossz.

És azok, akik nem értenek egyet ezzel, kitöröm a nyakukat.

Te mit írsz ott, he? Azt mond, amit írsz!

Csak írogatok.

Ide figyelj, elfelejtetted, hogy vendég vagy az én hazámban.

Add csak ide.

Azok csak... dalok.

A Szarajevóban élõ barátnõjének írja.

És soha nem küldi el azokat.

Belgrád, 1914 június. Jelena!

Meg van még az az õszi rózsa, amit adtam neked,

vagy már elhervadt, ki tudja?

A távoli világban, ahol vagyok Jelena,

magam elõtt látom gyönyörû arcodat.

Jelena arcát... lehet, hogy a fenekét?

Nem figyelmeztettelek titeket? Ne vonjátok magatokra a figyelmet!

- Nem értelek titeket. - Nem mi kezdtük.

- Nem politikáról szólt. - Igen, de óvatosabbnak kell lennetek.

- Nem vártam ezt tõletek. - Van valami új hír?

- Holnap reggel elutazom. - És a cucc? - Holnap hozom.

- Éljen Ferdinand! - Dögöljön meg!

- Mondtad neki, hogy holnap érkezel? - Persze, hogy nem.

- A szüleidnek? - Nem, senkinek.

Ezeket a könyveket, Gavro, odaajándékozhatnánk.

- Nem. - Csak késleltetné az indulásunkat

- Saraè megérkezett. - Jó reggelt.

Szia.

Gavro.

Gyerünk, vetkõzzetek le!

Hogy kell meghúzni a ravaszt vagy eldobni a gránátot, azt könnyû megtanulni.

De átmenni a határon ezzel a teherrel, kissé nehezebb.

Akkor van szükség a képzettségre és a gyakorlatiasságra,

és kitartásra, mert ez a játék elég nehéz,

és egyre nehezebb.

Nehogy megijedjetek, aztán véletlenül aktiváljátok.

Csak oda kell ütni valami kemény tárggyal a fixáló egységhez.

Hé, nézzétek. Bare csont és bõr, és mégis meg akarja változtatni a világot.

Igen, alapjaiban.

Kételkedsz?

Nem kételkedem.

Ne feledd! Ugyanolyan nehéz itt, mint a határ túloldalán Boszniában.

Ezért figyelmesen kell csinálni.

Legyetek nagyon éberek.

Tartsátok szorosan. Maradjatok észrevétlenek. Gyorsak. Így ni.

Most, nézzük meg a térképet.

Ismét véssétek a fejetekbe: Minden lépéseteknél óvatosnak kell lennetek.

Mindenfelõl a veszély leselkedik rátok.

Amíg Szerbia szabad ország lesz, sok akadályt kell legyõzni.

Jól emlékezzetek:

Belgrádból Sabaè-ba hajóval a Száván.

Onnan vonattal Zvornik-ba.

Ott keressétek meg a kapcsolatotokat a megbeszélt módon.

Át fog vinni titeket a határon keresztül.

Amikor átértek Boszniába, figyeljétek ezeket a pontokat.

Ezek a rendõrség ellenõrzési pontjai, egészen a Szarajevóban.

Nincs ivászat és nõzés.

Próbáljuk ki.

Mintha sétálnátok. Elõre... hátra... ide.

Ne úgy sétáljatok, mint a majmok.

Felegyenesedve... Így.

Az elsõ rendõr, aki meglát, rögtön megkérdezi: hé, te!

Úgy jársz, mint egy majom! Mit rejtegetsz?

- Mi ez? - Hát... ez... jelentem,

Jelenáé, Gavrilo Szarajevói barátnõjéé.

Rendben lesz minden. Sziasztok.

Saraè!

Egy pillanat.

Elõre Szarajevóba.

És most...

ismételjétek utánam Bogdan Žeraic eskûjét.

Halál az Osztrák-Magyar Birodalomra.

Aki élni akar... hagyd meghalni... aki meg akar halni... örökké élni fog.

Ó, fenséges és kék Drina

Bosznia és Szerbia határán.

Elérkezett a nap, ne várakozzatok tovább,

szabadítsuk fel szeretett hazánkat. Tisztelettel: Nedeljko.

És te ezt el fogod küldeni???

Miért is ne?

Ez nem csak az enyém.

Néhány sort Žeraic tanár írt.

- Hol juthatsz hozzá ilyen írásokhoz? - De nem politikai dolgokhoz.

Nem írom alá.

Minden lánynak ugyanazt írod

Mért ne, ha egyszer nem ismerik egymást.

- Dobd el azt a papírt. - Miért?

- Dobd el. - Kell nekem.

Hagyd azt...

Csak rácsodálkozunk arra, aki ilyen szép. Mint te, Drina.

- És hogy határoztak? - Most eszünk.

- Nem? - Á, ezek forradalmárok. Se bor, se nõ. De én nem vagyok szent.

- Bosnyák vagy? - Igen, hazautazom Szarajevóba...

...megölni Ferdinand-ot.

Nedeljko. Elment az eszed? Mi bajod van?

- Csak vicceltem. - Ezt nevezed viccnek.

Bolondozol egy határszéli kocsmában.

Csak vicceltem. Tetszem neki. Láttátok, hogy mosolygott.

Teljesen bolond vagy.

Mosolygott, azt mondod. És amikor elkezdtél beszélni arról,

hogy Ferdinand-ot megölöd, nevetve?

Egy felelõtlen hólyag vagy, veszélyt jelentesz mindannyiunkra.

- Nyugodj meg, Gavro. - Ki vagy te, hogy így beszélj!

Különben is, kinek az ötlete volt, hogy megöljük.

Rendben, neked és akkor mi van.

Nem a parkban vagyunk, ahol sétálgathatunk és álmodozhatunk.

Életek forognak kockán. Ez a valóság.

- Nem csináltam semmit. - Várj egy pillanatot.

Egyedül mész át a határon. Add ide a fegyveredet!

Add ide!

Gavro, mit csinálsz?

- Csak miattad. - Igaza van. Egyetértek.

Tuzla-ban találkozunk. Ott kevésbé veszélyes.

- Jó estét Hrbic. - Szevasz.

Vigye ezeket a fiúkat a régi Tuzla-i kapcsolathoz.

Állj!

Nem tudom megtenni. Nem tehetem.

Azt mondták nekünk, Jovanoviè segíteni fog.

Mehetünk vonattal ezek után?

Akarok segíteni. Nézzék, adok ruhát, hogy ne rongyokban keljen járniuk.

De, amit kérnek az lehetetlen.

Rendben, segít vagy nem?

Én is hazafi vagyok, mint ti.

De, hogy azt kérjék tõlem, hogy csempészem be ezeket Szarajevóba, megõrültek?

Nem azt kértük, hogy vigye Szarajevóba, csak vigyázzon rá és rejtse el.

- Érte fogunk küldeni valakit. - Kit?

Nem számít, hogy kit. Adja meg a jelszavunkat, fogja tudni a választ.

Rendben. Legyen, ahogy akarják.

Tegyék ide.

Helló, esetlenek.

Hogy utaztatok?

- Á, új öltöny. Honnan? - Nem a te dolgod.

Mi a bajotok?

Ez a hölgy a legjobb példa nemzetünk szépségére.

Ezért érdemes harcolni.

Egy jobb életért vele.

A bõröndje... Ez a két udvariatlan fickó nem gondol arra, hogy segítsen.

- Hölgyem, szintén Szarajevóba megy? - Igen.

Csodálatos utazás lesz.

Egy ilyen szépl ány, miért egyedül utazik Szarajevóba.

Ki állítja, hogy szép vagyok?

Nem így van?

Lehet, hogy az vagyok, de lehet, hogy nem.

Esetleg kettesben kideríthetnénk.

Tudom, mit akarsz.

Próbálkozni csak lehet?

Papírokat.

Rendben.

Papírokat, kérem!

- Tuzla-ban szállt fel? - Igen, Tuzla-ban.

- És mikor érkezett oda? - Mikor?...

- Ott is aludt? - Igen...

- Persze. - Hol?

- Hotelben? - Az elmúlt éjszaka.

Fogd ezt. Letartóztatják õket. Segítesz?

Maguk nem aludtak Tuzla-ban. Reggel érkeztek oda.

A rendõrjárõr megpróbálta megállítani, de elmenekültek.

Az úr össze-vissza beszél.

Csirkefogó.

Hogy tehetted? Ígérgetsz, és ígérgetsz.

- Egy pillanat. - Nálam volt Tuzla-ban, annyira ígérgetett,

aztán hirtelen eltûnt. Tartóztassa le!

Nem az én hatásköröm.

Ti, férfiak, mind egyformák vagytok.

Csak énekelnek.

Olyan kevesen térnek közülük haza.

Hadgyakorlatra mennek.

Hadgyakorlatra. Milyen hadgyakorlatra, felkészülnek a háborúra.

Nem akarsz jobban megismerni?

Á, újra együtt, szép, szép.

Úgy hallottam van néhány barátnõd Szarajevóban.

A barátom túl sokat beszél.

És te: mintha keresnéd a szavakat.

Milyen idõponttal kezdõdik a XX. század?

Tehát... mielõtt válaszolnak, jól gondolják át.

A kérdés nem olyan egyszerû, mint amilyennek látszik.

Nem akartuk megszakítani, csak be akartunk lesni egy kicsit.

Milyen idõponttal kezdõdik a XX. század?

Miféle kérdés ez? Ez egyértelmû, nem?

Engedelmével, Felség, ez nem is olyan egyértelmû...

Nyilvánvaló, hogy csak helyes dolgokra tanítsa õket.

Úgy van, ahogy Felséged mondja.

Akkor ne tanítsa õket értelmetlen dolgokra! Törölje a kérdést!

Folytassátok. Nem kell újra búcsúzkodnunk. Legyetek szorgalmasak!

Majd telefonálunk Boszniából, hogy megtudjuk, hogy haladtok a vizsgákkal.

- Mikor kezdõdik a XX. század? Ez képtelenség. - Hagyjuk, had elmélkedjenek.

- Ha az elmúlt száz év... - Kérlek, fejezd be.

Együtt ünnepeltük a század végét.

- 1899-ben. Emlékszel? - Nagyon lelkes voltál aznap este.

- Igazán? - Igazán.

- Csak aznap este? - Máskor is.

- Hová fogsz menni? - Nem tudom. Szállást kell találnom.

- És te Trifko? - A családomhoz.

Van egy ötletem. Az apja pap. Kedvelni fog minket.

Szevasz, Trifko.

- Hogy vagy, Muhammed? - Jól. Már vártunk téged.

- Szia, Gavro. - Szia.

- Na, szia. - Szia.

- Hol vannak a fegyverek? - Tuzla-ban hagytuk? - Miért ott?

Sok oka van. Nedeljko fecsegett, a rendõrök üldöztek minket. Sok volt az ember.

- Sok? - Kézrõl-kézre adtak minket, mint valami csomagot.

- És nálad? - Toboroztam két új fiút. Diákok. - Kik azok?

Jó srácok. Áldozatkészek. Már az elsõ tüntetéseken is ott voltak.

Az egyiknek a rendõri kihallgatáson eltörték a bordáját.

- De aggódom... - Miért?

Miért aggódsz?

Minél jobban belegondolok, Gavrilo, annál jobban felmerül bennem a kérdés: bölcsen cselekszünk?

Micsoda: bölcsen?

Nem,... nem.

- Amíg minden csak terv..., de elkövetni. - Hogy mondhatod ezt most, Danilo?

Mondhatom.

- Nem így beszéltél ezelõtt...: - Tudtam, hogy ezt fogod mondani.

- Hogy ez szükséges a fõ akciónál, egyszer minden jóra fordul... - Rendben, rendben.

...ebben a nyomorult országban.

Nagyon nagy a kockázat, Gavrilo.

Nem az életünket féltem, de az tény, hogy a fegyverek Szerbiából jönnek.

Azokat fogják használni a mi szervezetünk, a mi nemzetünk ellen.

- Azt fogják mondani: külföldi összeesküvés. - Másodsorban... Várj!

Elõször is: Szerbia nem segít nekünk.

Ez a mi akciónk, a "Mlada Bosna" (Ifjú Bosznia), senki másé.

Másodszor. Mit akartam másodjára mondani?

Nem tudom a dolgok hogy állnak, de Ausztria tud bánni velük.

Az egyéni terror lehetne a forradalom elõremozdításának?

Beszéltem munkásokkal, vezetõkkel, szocialistákkal

és senki sem támogatja az egyéni terrort.

Micsoda képtelenség ez.

Kidolgoztunk egy tervet, mind örömmel vettünk részt benne... és most a te elméleted?

Megölni néhány herceget, nagy ügy?

Nem, de a zsarnokok közül a legtöbb gyilkos.

Mit jelent a boszniai hadgyakorlat, és készülõdése a szarajevói diadalmenetére?

Demagóg.

Sietõs neki, hogy császárrá váljon.

A császárral együtt akarja elkezdeni a háborút.

Egy bérgyilkos ad jelzést a felkelésnek az egyetemes szabadságért.

A forradalomnak? Attól tartók, úgy viselkedünk, mint az amatõrök.

És mi lesz ebbõl?

Ez majd utólag kiderül.

B É C S

B U D A P E S T

T R I E S T E

M O S Z T Á R

S Z A R A J E V Ó

Hát nem gyönyörû újra találkozni?

Hogy is van ez?

Újra találkozni mindig édesebb.

Szóval, te igazán azt hiszed, hogy gyakrabban kellene különválnunk?

Tényleg ezt akarod?

Na, igen, néha-néha... talán tíz percre.

- Minden rendben volt az utazással? Tetszett minden? - Igen, nagyszerû volt mindenhol.

- És neked? - Á, csodálatos. Számtalan nyájas szép szavak. Örömük...

...kissé hangosabb és nagy hatású, mint kéne.

Túl jól mutat a gyakorlatban.

A zenéjük... feledhetõ.

Kiépítettük nekik a postai és vasúti hálózatot...

...de ez túl kevés, hogy elfogadják a kultúránkat is.

Saját kultúrájuk van.

Nézd meg a szõnyegeiket. Milyen csodálatosak.

A törököktõl tanulták.

Mit hoztak létre maguktól?

Milyen lehetõségük van rá?

Mint a rabszolgák, olyanok voltak évszázadokon keresztül.

- A nevük is innen ered - Igen, de ez már a XX. század.

Mely 1901-ben kezdõdött.

Te kis gonosz.

Te kis boszorkány. Nehogy már engem ugrass a XX. század dolgaival.

Kedvesem, öltözz fel... Fel kell öltöznünk. Várnak ránk.

Gondolod, hogy nem tudják...?

- Ferdi. - Mi van?

Rummerskirch azt mondta volt némi zavar...

... a bécsi tartózkodásod alatt. - Zavar?

Igen, a hálófülkédben.

- Valami elektromos hiba. - Á, igen.

Mi történt?

Semmi különös.

Elment az áram. Mindössze ennyi. Így gyertyákkal világítottunk tovább.

Akkor gyertyák között ültetek?

És, amit Rummerskirch mondott: nem úgy, mint egy siralomházban?

Igen, rám nézve, mint egy rossz ómen.

Ferdi?

- A halált tényként kezeled? - Tényként?

Biztos vagyok benne, valamivel többet foglalkozol vele.

Tudsz néhány dologról, amit rejtegetsz elõlem.

Gyere, gyere most ide, Sophie.

Öltözzünk, ha sietünk, még körülnézhetünk Szarajevóban.

Én inkább itt maradnék.

Ne keljen mennem.

- Nincs szükségem felhajtásra. - Még jobb. Vásárolni megyünk.

Minden ceremónia és protokoll nélkül. Csak mi ketten.

Sophie.

Egy szót se többé a megérzéseidrõl, rendben?

Üdvözöljük... Oskar Potiorek tábornokot! A konvoj útja.

Megkönnyítik a dolgunkat. Lerajzolták az útvonalat.

Úgy kell csinálnunk, hogy Sophie-nak ne essen baja.

Lehet, hogy nem is egy kocsival mennek.

Á, én szeretném látni azt a disznó Potiorek-et is a kocsiban.

Talán ott lesz.

Mond, ha te lennél az uralkodó: Hová ülnél? A seggedre.

A királyi seggedre.

Hé, add ide!

A királyi seggedre.

Miért vitatkoztatok? Azt mondják, túl sokat locsogsz.

Képtelenség.

Gondolom azért, mert õk diákok, értelmiségiek,

én meg csak egy alázatos munkás.

Szarok bele.

- Fajankó. - Bocsánat.

- Üljetek le! Esztek valamit? - Együnk.

Süteményt? Pincérnõ, baklavát kérek.

Igen, igen.

Jelena.

Tûnjetek el.

Muhammad, fizess!

Mikor jön vissza?

Miért menekült el?

Tudod... valójában...

Hogy magyarázzam... Gavro...

Mind veszélyben vagyunk.

Gavrilo illegálisan van Szarajevóban.

El kell mondanod mindent.

Merizzi báró, kérem.

Mit bámultok... tapsoljatok!

Én mondom neked, Ferdinand teljes csalódás nekem.

A képeken sokkal veszélyesebbnek néz ki.

Nem számít, holnap lelõjük.

Holnap megtesszük. Idefigyelj Gavrilo, adjátok vissza a fegyveremet.

Hozzátok ide Tuzla-ból!

Sétáljunk egyet Szarajevóban.

Jön... csendet!

Saraè, ne csapj zajt.

Apis hív téged.

Ne légy naiv Saraè. Hamarosan megtudják, hogy te készítetted fel,

te fegyverezted fel és te küldted oda õket.

Csak te tudod megállítani a bevándorlókat.

Miért, miért állítsam meg õket?

Egész életemben Ausztria ellen harcoltam. Most kellene abbahagynom?

Semmi okom erre. Azonkívül senki sem tud semmit.

Senki s em tud bizonyítani semmit ellenünk.

Saraè, hadd értessük meg azzal a makacs bosnyák fejeddel.

Te és én ugyanabban hittünk. Legalábbis a mai napig.

Saraè, önként jöttél ebbe az országba, hogy segíts legyõzni nekünk a törököket.

Ezt nem felejtjük el és minden segítséget megadunk neked Boszniából.

Senkit sem hagytunk segítség vagy menedékjog nélkül.

De legyen esze. Nem engedhetjük meg, hogy berángasson minket egy háborúba.

A miniszterelnök azt kérdezi tõlem: "Mit akarnak a bevándorlók?"

"Indítsak egy olyan háborút, amire Szerbia nincs felkészülve?"

Saraè nem befolyásolhatja a politikánkat.

Mi nem akarunk háborút. A Habsburgok akarják.

Még Ferdinand is azt akarja.

Ezért akarják a fiúk megölni.

Erre van szükség. A fiúk is azt hiszik.

És én is így hiszem.

Az osztrákoknak nincs szükségük mentegetõzésre, mi egyszerûen nem állunk készen.

Minden harmadik katona megsebesült. (a két éves balkáni háborúban)

Szerbia lerohanna minket.

Próbálja megérteni ezt.

Ezek az utolsó figyelmeztetések.

Saraè, menjen vissza azonnal Szarajevóba. Le kell állítani õket.

Nem... nem akarom... nem látok okot arra, hogy... mást akarjak.

Kiváló! Kiváló!

Potiorek. Ez kiváló.

Köszönöm, Felség.

Engedélyezze Felség...

A következõ két napban lassítsuk... ...majd befejezhessük a hadmûveletet.

Szerbia és Montenegró két nap? Egy kissé túloz, báró.

Egy nap átkelni a Drinán, egy nap Belgrádig.

Szerbia más részei önmagától összeomlik.

Nem számolt azzal, hogy Oroszország beavatkozik.

Oroszországnak legalább hat hét, mire mozgósítja magát.

Addigra a német hadsereg besétál Franciaországba, Párizsba.

- Aztán kelet felé fordulnak. - És Ön?

- Mi a véleménye Potiorek tábornok? - Teljesen egyetértek Conrad báróval.

Hát, akkor...

Vannak olyan régi katonák, akik nem látják az elõrenyomulás elõnyeit keleten.

Idióták... hozzátok ide fel.

Toljátok, bosnyák szemetek...

...disznók... húzzátok...

Muhammad, te itt leszel.

És te Nedeljko itt, a folyó elõtt.

A te helyed itt van. Gavrilo közelében.

És ti Gavro itt, a "Latin híd"-nál.

Elõttetek lesz két fiú, itt a sarkon.

Egy pillanat. Nem gondoljátok, hogy tudnunk kéne, kik azok?

Miért?

Miért? Nem egy csónakban evezünk.

Kedveskéim. Az elsõ szabály egy összeesküvésnél, mindenki annyit tudjon, amennyi szükséges.

Azért én tudni akarom, kivel viszem vásárra a bõrömet.

El fogják dobni a gránátot, amikor kell.

Ha kudarcot vallanak, te következel. Ha te is, akkor én jövök.

Nekem sikerülni fog.

És te Danilo, merre leszel?

Fel-alá sétálok a folyóparton.

Figyelem a rendõröket. Ha elsodorna téged a tömeg...

Bocsánat, Danilo. Egy ember keresi Önt. Nagyon elegáns, azt mondta sürgõs.

Lássuk, ki az.

Gyorsan!

- Mit keresel itt. - Egyedül éreztem magam.

- Sziasztok. - Üdv.

- Saraè. - Mehmedbasiè.

Szevasz.

Azt hiszem, fiúk, rossz hírt kell közölnöm veletek.

Az igaz, hogy meg tanultatok nagyon jól lõni.

Az Apis magához hívott személyesen Az akció törölve.

Miért?

Rést találtak a tervünkben, nagyon dühösek, azt üzenik, a fejeteket veszik.

Az egész szervezeteteknek, és aki segít nektek.

Mért érdekeljen ez minket? Magunk határoztunk.

Háborút akartok kirobbantani.

Szóval, ettõl féltek.

Igen.

Félek. Félek a háborútól. És te?

Te nem?

És mi van akkor, ha Ausztria szétesik ebben a háborúban?

Tudom, hogy Bosznia csak saját magára számíthat.

Nem tudjátok, mi a háború. Én már akkor harcoltam Boszniáért, amikor még pelenkát hordtatok.

Úgy jártam a börtönökbe, mint ti az osztálytermekbe.

- Ez a kérdés nagyon sok életet érint. - Gavro, igaza van.

Különben is, ez csak egy formális kifogás lenne a háborúra.

Te mit mondasz, Trifko?

Amikor Gavrilo-t hallgattam, neki adtam igazat.

De, ahogy magát hallgatom... nem tudom.

Rendben, fiúk. Hagyjuk, hogy mindenki eldöntse saját maga.

- Gyere el holnap, és megláthatod Ferdinand gyilkosát. - Gavrilo! Megállj!

Megállj!

Hol vannak a fegyverek?

Itt, kivéve, ami Gavro-nál van.

Meg kell állítanunk õt. Keressük meg,

keressük egész Szarajevóban. Gyorsan.

Halló... halló uram.

Miért rohangál, uram? Kérem a papírjait.

- Talán néma? - Zenetanár vagyok.

- El vagyok késve. - Állj! Megállj!

Egy pillanat. Igen, Szarajevóból beszélek.

Már vártuk. Igen.

Adom Önnek Õfelségét. Igen.

Tessék.

Halló? Halló!

Sikerültek a vizsgák. Nagyszerû.

- És a többi?...Levizsgáztak... - Nagyszerû.

Halló? Igen, tudom édesem.

Halló?

Igen! Így van, ez csodálatos!

Sophie?

Sophie? Halló!

Hallasz? Sophie?

Ó, nem, édesem!

Nem, az nem lesz jó!

Csodálatos, igazán csodálatos!

Igen. Ó, igen!

Halló! Halló! Halló!

Halló! Ó, nem, nem, nem, nem, nem...!

Mondom. Ma este fogadásra megyünk,

és holnap felvonulás lesz Szarajevóban.

Igen! Igen!

Ittlétükkel megtiszteltek engem és a feleségemet ma este.

Ezzel a gyönyörû, különleges pohár borral,

a "Zilavka"-val tisztelegve Önök elõtt kívánok

egészséget, jólétet és boldogulást egész Szarajevó népének.

Megragadom a lehetõséget, hogy a legõszintébben gratuláljak mindenért

Külön köszönetemet fejezem ki a polgármesternek...

...Kurchich úrnak *szerbül: kis fasz*

Churchich.

- Churchich a neve... - Hogy?... - Churchich.

- Churchich. - Churchich úrnak.

És külön örülünk, hogy megtisztelt jelenlétével

a dicsõséges Appel tábornok.

Felkérem õt, hogy minden katonának, akik részt vesznek a hadgyakorlaton,

adja át õszinte gratulációmat.

Ma ezt a táviratot küldtem Õfelségének:

A hadsereg hozzáállása, odaadó, gyakorlottak, képzettségük

példaértékû volt. Teljes a siker.

Néhányan még emlékszünk a tavalyi csehországi hadgyakorlatra.

A feleségem és a gyerekeim követtek engem.

Néhány szociáldemokrata a bécsi parlamentben

azt merte állítani, hogy a feleségem osztotta a parancsot a hadosztályoknak.

A lovasságnak meg kellett ismételni a támadást,

mert a gyerekeim nem látták tisztán az elsõ kísérletüket.

Ó, hölgyeim és uraim...

Ez tiszta rágalom.

A feleségem parancsaira nincs szüksége a hadseregnek.

Õ nekem parancsol.

Külvárosok nedves zugai, tele sûrû, õsi sötétséggel,

Szenvedélyesen ordítunk, csak egy tömegként van arcunk.

Vessünk véget a pszichopaták ostoba színházának.

Még ha semmit sem érünk el egymagunkban,

legalább véget érnek szenvedéssel teli napjaink.

Legalább mi leszünk saját sírkövûnk alapzatai.

Egy új életben, hibák nélkül

vágjuk torkát eme szörnyû korszaknak,

hagy folyassa Európa kék vérét.

Menetelnünk kell elõre, gyorsan és keményen,

egy elátkozott körben, mely akár a halál köre is lehet.

Befejezésül: Ajánlom ezt a verset,

a horvát Lukas Jukic-nak, a bécsi báb, Slavko Cuvaj bán

sikertelen gyilkosának!

Le a dühöngõ osztrákokkal!

Ezen a napon hurcolják át Jukic-ot Zágrábba, mert le akarta lõni Cuvaj-t

Azért lõtt, mert a merénylõ csak ezen a nyelven ért.

Álljatok fel és emlékezzünk meg Jukic-ról.

Dicsõség Jukic-nak.

Jön a rendõrség... kifelé.. lezárják a kocsmát...

Rendõrség, futás!

Hagyja abba azonnal!

Maga ostoba idióta. Hozza be hozzám!

Elmehetnek.

Ezek a tökkelütöttek nem tudják, mikor kell abbahagyni.

Lássuk, mink van: Útlevél, feltehetõen hamis.

Revolver ugyanaz a típus, amilyet a szerb tisztek viselnek.

A pénz itteni, de a kulcsok nem.

Azt mondanám, belgrádi.

"Arra a felszólításra, hogy mutassa meg a papírjait leütötte a felszólítóját és elmenekült.

Amikor elfogták, nem akart beszélni. Amikor ütötték csak nyögött.

Tudja, egy ártatlan ember nem nyögdécsel.

De mindketten tudjuk, hogy nincs olyan ember a világon,

akit ne lehetne arra kényszeríteni, hogy énekeljen.

Mért nehezíti meg saját magának. Mondja meg a nevét!

Úgy értem az igazi nevét. Tudja kinek a koponyája ez?

Egyet el kell ismernem, nagyon bátor fiatalember volt.

Žeraic, szocialista, tanár. Hallott róla?

Emlékszik, amikor négy évvel ezelõtt, a császár meglátogatott minket?

Žeraic követte õt, elhatározta, hogy megöli.

Nem volt lehetõsége, hogy a császárra lõjön,

ezért úgy határozott, hogy Varesanin tábornokot lövi le. Ötször lõtt,

elég közelrõl, az Appel sétányon, esélyt nem hagyott,

de az utolsó golyót magának hagyta.

Itt van neki is a nyughelye. A temetõben pihen,

az öngyilkosok helyén.

Most pedig megmondja nekem, azoknak a nevét, akiket ideküldött,

és az itteni kapcsolatát.

Vigyétek el.

A barátaid mindenhol keresnek.

Nálam is voltak. Nagyon nyugtalanok.

- Elmondták, hogy miért? - Nem, de én tudom.

Gyere, és ne bujkálj, még elõlem is.

Eszembe jutott minden, amit Žeraic-ról mondtál,

mielõtt elmentél.

Aki élni akar, az haljon meg... Aki meg akar halni, az örökké élni fog.

Rólad álmodtam. Verset írtam hozzád.

És sosem küldted el azokat... Vagy nem is írtál?

Szerettem volna még sok mindent írni neked.

De veszélyes volt.

A szemeimet... mi változtatja meg.

Talán a veszély.

Van lelkiismerete, elmondhatjuk ezt Önrõl,

és az állandó hallgatása, valami történt.

Azt mondják: a merénylõnek is van örököse. Ezrek, több százezren...

...elpusztult ártatlan emberek. Valóban ezt akarja?

Mindenért felelõsséget kell vállalni. Meg kell, hogy értse.

Neveket akarok. Nevek kellenek nekem.

Az itteni összekötõid, kik azok, Tudnom kell, kik azok!

Kik azok?

A szavamat adom. Kijuttatlak innen,

ha megmondod a nevüket.

Tudnom kell a neveket!

Figyelj, soha senki nem fogja megtudni, hogy elárultad õket. De mond el nekem...

Semmi Gavrilo-ról. Saraè-ról egy hír.

Néhány asszony látta, amint letartóztatták. A leírás szerint Saraè volt.

Minden kocsmában kerestük Gavrilo-t, de nem találtuk, mert...

nem iszik.

A lakásán nincs, sem Jelenánál, mert nem bolond, hála Istennek.

Hol találjuk meg? Sehol.

És most? Mit csináljunk?

Figyelj Danilo. Hagyjuk Gavrilo-t magára, nem igaz?

Letette az esküt, nincs mentség.

Rendben Muhammad?

Egy véleményen vagyunk.

Osszuk szét a gránátokat.

Rendben.

Én veled leszek végig. Hozzátok a fegyvereket.

Méreg.

15 másodperc alatt végez.

Mit meg nem kell tennie egy embernek, hogy, nehogy megöljék.

Gavro, kérlek, ne tedd meg.

Jelena, már döntöttem.

Meg kell tennem.

Értem. Meg akarsz halni.

Nem, nem akarok. Az, hogy meg akarok halni, vagy kész vagyok az életemet áldozni, nem ugyanaz.

- Meg kell, hogy kérjelek? - Mire? - Ne gyere el ma a sétányra.

Könyörgöm...

Egyik barátom megkérdezte: hová mész ilyen elegánsan?

Azt válaszoltam: Randim van a végzetemmel.

És, mi a neve, nem kérdezte?

Saray úr, egy zseni fotós, aki a mûvészetének él.

Saray úr, kérem, csináljon egy jó képet. A történelem számára.

Kérem, egy pillanatra maradjon csendbe.

Engedelmével, Felség. A második autó az Öné, a harmadik a hercegnõé.

Mindig tudtam, hogy egy idióta vagy.

Komplett idióta.

Á, fiúk.

Mindannyian melletted állunk, Gavro.

Felkészültél?

Bocsásson meg uram. Melyik Õfelsége autója?

- A második. - Köszönöm.

Nedeljko!

- Hol voltál? - Kérlek, menj el, várok... egy másik lányt.

Ott felejtetted a mérget.

Saraè-ot elkapta a rendõrség.

ÜDVÖZÖLJÜK ÖNÖKET

Potiorek, szóljon, hogy lassítson. Szeretném látni a várost.

Él még?

Conrad báró!

A városházára, indulás, gyorsan!

Felség, ne maradjon itt.

Halál a zsarnokságra! Éljen a szabadság!

Csak a hullámat kaphatjátok el.

Gyertek... gyertek.

Gyerünk patkányok.

Éljen a szabadság!

Halál Ausztria szolgáira! Halál!

A méreg nem hatott. Meg kell ölnöd, nehogy megkínozzák.

Ne bámulj rám. Öld meg! Én meg Ferdinándot fogom. Menj!

Császári és királyi Fenség.

Szívünk tele van örömmel az áldott látogatásuk miatt,

amelyre Felséged bennünket méltatott.

Figyeljen polgármester: ilyen az Ön köszöntõje?

A vendégeik vagyunk és maguk gránátot dobnak ránk.

- Gránátot? - Gyilkossági kísérlet.

- Mondja meg nekik, hogy vessenek ennek véget. - Felháborító.

De ha megfelelõnek találja, folytassa a beszédjét.

teljes szívbõl örülünk... áldott látogatásának... méltónak...

És Felséged láthatja az arcunkon, szeretetünket...

...és odaadásunkat, kormányunk hûségét, és engedelmességét,

...Felség... szeretetünk...

Késõbb meglátogatjuk Merizzi hadnagyot a kórházban.

A saját szememmel láttam, amikor megverték, õ dobta a gránátot Ferdinándra.

Néhány társával, aztán a Miljacka folyóba ugrott, és elkezdett menekülni...

Trifko, mi történt?

Láttad Gavro-t?

- Nedeljko. - Hol, hol van Gavro?

Nem tudom... de, ha meglátod, ne menj a közelébe.

Potiorek, mik a megelõzõ intézkedések?

vagy megvárja, míg lõnek?

Miért bámul így? Bosznia bekebelezése óta maga a kormányzó.

- Fel kell készülnie mindenre. - Értettem.

Néhány õrült gránátot dobott.

Nem tábornok, azok nem õrültek.

Ez csak a valós arca ennek a barbár országnak.

Kérem, Felség, õrizze meg a nyugalmát.

Ismétlem. Megtettünk minden szükséges intézkedést.

Tudja garantálni nekem?

Istenem. Mikor fogjuk már elhagyni ezt az átkozott várost?

Isten segítségével vállalom az összes felelõséget.

Ugyanazzal a kocsival megyek, mint maguk.

Köszönöm, tábornok!

Nem gyõzött meg.

Mosolyogj Sophie, mosolyogj.

Állj, nem arra megyünk.

Vissza, vissza. Arra megyünk.

Gyerünk vissza, maga bolond.

Hagyják...

Gavrilo!

Menekülj.

Éljen Ferdinand!!!

Danilo Iliè (felakasztották)

Trifko Grabež (a börtönben meghalt)

Miško Jovanoviè (felakasztották)

Jakov Miloviè (felakasztották)

Muhammad Mehmedbašiè (Montenegróba menekült)

Veljko Èubriloviæ (felakasztották)

Nedeljko Èabrinovic (a börtönben meghalt)

Gavrilo Princip (a börtönben meghalt)

Ausztria hadat üzent Szerbiának. Montenegró hadat üzent Ausztriának.

Oroszország Szerbia segítségére sietett. Németország hadat üzent Oroszországnak.

Franciaország szövetségese maradt Oroszországnak. Németország hadat üzent Franciaországnak.

Anglia hadat üzent Németországnak. Amerika megegyezett Angliával.

Négy birodalom összeomlott ebben a háborúban: Az Osztrák-Magyar Monarchia, a Német, a Török és az Orosz birodalom.

Ez mind az új korszak, a XX. század hajnalán történt.

Fordította: damina 2014 04 20

A munkámat a 100 éves évforduló tiszteletére ajánlom.