Original subtitles

Úgy tűnik nincsenek itthon, Miriam.

Akkor csengessünk be újra!

Mi a fenéért keltitek fel az embereket? Mit akartok?

- Aláírna egy petíciót? - Nem!

- Hát, legalább egyenes választ adott. - Ó, Ziggy!

Mi a baj? Most mit csináltam?

Miriam!

Ziggy, soha nem fogsz kapni aláírást, ha nem mutatsz némi érdeklődést az ügy iránt.

Engem nem érdekel az ügy. Te érdekelsz és ezt te is tudod.

Kérlek, Ziggy!

Ha idősebb leszel rájössz, hogy a politikai ügyek sokkal fontosabbak lehetnek,

mint a férfi és nő közötti személyes kapcsolatok.

Van egy nagybátyám, akit jobban érdekelnek a nők, mint a politikai ügyek...

és 48 éves.

Ugyan már, Ziggy!

Most figyeld, hogy végzi a dolgát egy lelkiismeretes politikai munkás!

- Igen? - Jó reggelt, asszonyom!

Van fogalma róla, hogy ki az Ön képviselője az állami szenátusban?

- Nem. Miért? - Ez a lényeg!

Egy ember azért munkálkodik, hogy meghozza az Ön törvényeit...

és maga azt sem tudja kicsoda ő!

- Azt akarod, hogy találgassak? - Nem.

A következő állami szenátori képviselőnk foglalkoztat minket.

Nekem elegem van abból, hogy George Stiver strómanokat választ ki,

hogy képviseljenek engem.

A repülőtér ügye egyre forróbb!

És a kávém egyre hidegebb.

Hé, Miriam, 07:45 van!

Ó, Istenem. Dora valószínűleg most tálalja a reggelit.

Nos, a napokban találkozunk még, Zig!

- Dora, a bíró úr később jön le reggelizni. - Igen, Mrs. Wilkins.

- Jó reggelt, anyu! Jól aludtál? - Shh!

Az apád még mindig alszik. Nagyon későn jött haza.

Mi történt a találkozón?

Nem voltam ébren, amikor hazajött és az újság nem írja.

Muffin illat van!

A férjed szereti.

Anyu! Bill nem szereti megkapni azokat a dolgokat, amiket szeret.

- Megismételnéd ezt, drágám? - Tudod, hogy értem.

A családommal él és nem keres valami sokat.

Saját magát bosszantja ezzel.

Élvezd a reggelidet! Nem dolgozol a bankban.

Majdnem azt kívánom, bárcsak ott dolgoznék.

Veszekedtetek Bill-lel?

Ó, nem, kedvesem! Nem is lehetne imádnivalóbb.

Csak az van, hogy...

Elég megalázó egy férfinek a felesége régi munkáját végezni.

És Anyu...

Bill nagyon nincs kibékülve a lakbérrel, amit fizetünk.

Nem gondoltam túl soknak.

Épp ez a probléma, hogy nem hinné, hogy ez elég lenne.

Nos, amíg én és az apád nem panaszkodunk miatta.

Ezt mondom folyamatosan Bill-nek.

De a büszkesége...

És ha rájön, hogy apa vett nekem egy új ruhát.

Majd én felveszem Dora.

- Jó reggelt, Bill. - Jó reggelt.

- Jó reggelt, Mr. Seacroft. - Jó reggelt, Dora.

Neked már köszöntem egyszer.

De még sok időm van, még egyszer köszönök.

- Jó reggelt, drágám. - Jó reggelt, jóképű.

- Muffint sütöttem, Mr. Seacroft. - Mivel te szereted, mindannyian szeretjük.

Máskülönben elvettelek volna? Köszönöm, Dora.

Albert volt az. Érted fog jönni, Bill.

Túl korán van ahhoz, hogy Albert-re nézzek.

- Mikor megfelelő az idő rá? - Ez egy nehéz kérdés.

Ó, sajnálom, drágám.

Nem szép ilyet mondani a férfiről, aki szerelmes volt a feleségembe.

- Hagyd abba, butus! - Nem panaszként mondtam.

Ha a főnököm nem szerette volna a feleségemet, gyalog kéne mennem a munkába.

Egy őrült emberhez mentem hozzá!

- Jó reggelt mindenkinek! - Jó reggelt, drágám! - Jó reggelt, Miriam! - Jó reggelt!

Egy újabb petíció?

Anya, nem bűn, ha egy állampolgár aktív részt vállal...

a jó kormányzásért folytatott küzdelemben.

Bárcsak az iskolai feladataiddal is így küzdenél.

Nem tetszett az a kettes matekból.

Nincs szándékomban könyvelőnek menni.

Tudjátok, Miriam a kedvenc politikusom.

De szerinted jó ötlet felébreszteni az embereket, hogy aláírjanak dolgokat?

Hát ha a város lakói nem ébrednek fel,

akkor egy újabb tehetetlen balfácánt küldenek az állami szenátusba.

Ne nyeld le, drágám! Rágd meg!

Itt az ideje, hogy megakadályozzuk George H. Stiver-nak,

hogy strómanokkal helytelenül képviseljen minket Albany-ban.

- Jó reggelt, gyerekek! - Jó reggelt, Apu!

- Jó reggelt, drágám! - Jó reggelt! - Híreim vannak!

- Milyen hírek? - George H. Stiver képviselőnek jelölt az állami szenátusba.

- Tényleg, Harry? - Igen! És a bíróság egyhangúlag megszavazott.

- Gratulálok, bíró úr! - Gratulálok!

- Én is, bíró úr! - Köszönöm!

- Harry, olyan boldog vagyok, mint te! - Ez néhány áldozathozatallal fog járni, Edith!

Úgy érted le kell mondanom a drága szivarokról?

Apa...

A bűnözési ráta az országban 28%-kal nőtt.

Nem gondolod, hogy a bírói székben van rád szükség?

Miriam, nem hinném, hogy a bírósági rendszerünk összeomlik,

ha Albany-ba megyek.

Őszintén hiszem, hogy néhány hónapos szenzációkeltés után...

De az a néhány hónap! Nekem itt kell maradnom az iskolában és...

távol leszünk egymástól.

Nos, erre az előnyére még nem is gondoltam.

De, Apu, vannak más szempontok is!

Amit a lányod mondani akar, hogy nem tartja megfelelőnek Mr. Stiver-t.

Nem én, Apa!

Nos, nagy sajnálattal fogja ezt hallani Mr. Stiver.

Nézd, édesem, nem szabad elhinned mindent, amit az emberekről olvasol.

20 éve ismerem és tisztelem George Stivert.

Az apád jóváhagyása nem elég?

Nos, úgy tűnik még pár tanúvallomást szereznem kell.

Jó reggelt mindenkinek!

Miriam. Mrs. Wilkins.

Ruth.

Nahát, nahát, nahát. Wilkins szenátor, gratulálok!

Köszönöm, Albert. Köszönöm.

Maga nem gratulál nekem?

Hogyne! Gratulálok!

De elmondanád mihez?

Biztosan eljött az igazgatási bizottsági kinevezések elött.

Én vagyok a kampánymenedzsere.

Te?

Biztos vagy benne?

Azt hittem örülni fog, bíró úr.

Ó, örülök, Albert. Örülök.

De te a bankban dolgozol meg minden, én...

Azt hittem, hogy a munkát egy nem túl elfoglalt embernek adják.

Ahogy mindig mondom: "Ha egy munkát jól el akarsz végeztetni,

add egy elfoglalt embernek."

Indulunk, Seacroft.

Szia, gyönyörűségem.

Bankárt csinálunk a férjedből, Ruth, de időbe fog telni.

Nagyon sok időbe.

Igen, egy kisebb csodába.

Telefon, bíró úr!

Bocsássatok meg.

Miriam, bárcsak kicsivel több tiszteletet mutatnál apádnak.

Teljes mértékben őszinte vagyok vele. Van jobb módja a tisztelet kimutatásának?

Fejezd be a reggelidet.

Kicsoda? Kicsoda?

Bill Seacroft, a vejem?

Biztos, hogy ez nem valami félreértés?

Persze, hogy kiderítem!

- Ruth, Edith! - Mi történt?

- Valami baj van? - Egy petíció jár körbe.

Bill tudja, hogy szenátornak akarják?

- Bill-t? - Igen. - Én most hallok erről először.

Ez nevetséges! Bill elmondta volna.

Ő nem tud róla.

- Miriam! - Igen, Apa?

Honnan tudod, hogy Bill nem tud róla?

Hát... Nem mondtuk el neki.

Te nem mondtad el?

Nos, nem, én...

Iszonyatos késésben vagyok az iskolából.

- Miriam! - Viszlát!

Mi történt azzal a kedves lánnyal, aki itt dolgozott?

- Ruth Wilkins-sel? - Igen.

Rossz férjet fogott ki.

Ó, istenem!

KEZEKET FEL

Ilyen viccekért embereket szoktak megölni.

Szevasz, Dan! Hogy van Kate?

Repes a boldogságtól! Ez jó hír, haver.

Beugrottam, hogy gratuláljak neked.

- Várj egy kicsit, Dan. - Bill...

Majd később felhívlak. Mögötted állunk a végsőkig.

A kisfőnök beszélni akar veled.

Gyere be, Seacroft.

Foglalj helyet.

Köszönöm.

MR. KUMMER MÁSODPÉNZTÁROS

Ha az ember egy bankban dolgozik... a bankügyek a munkája.

Nagyon helyes megfogalmazás.

Ügyvezetőként szólva...

Nem rám tartozik a hűséged vagy a hűtlenséged a feleséged családjához.

Mi ez az egész?

Ugyan már, Seacroft, nem kell a színjáték. Éppenséggel láttam a petíciót.

Petíciót?

Hogy állami szenátornak jelöljenek a saját apósod ellen.

Erre célozgatott Miriam.

A helyzet nem tűnik nekem...

felettébb viccesnek.

Nyugalom, Kummer.

Csak a kis sógornőm politikust játszik ugróiskola helyett.

A legcsekélyebb mértékben sincs szándékomban indulni senki ellen semmiért.

Végeztünk?

Ülj le, Seacroft.

Ismered a családodhoz fűződő viszonyomat.

Szeretném, ha iparkodnál. Szeretném, ha továbbra is teljesítenél.

Világosan fejeztem ki magam?

Nem egészen...

Azt akarod, hogy iparkodjak vagy továbbra is teljesítsek?

A saját érdekedben, Seacroft, nem ajánlom ezt a hozzáállást.

Amiért Mr. Channock előléptetett engem...

Igen, Mr. Channock?

Kummer, lenne szíves sietni azokkal az értékesítési jelentésekkel?

- Igen, uram. - Gyerünk, gyerünk! Iparkodjon, iparkodjon!

Clara, egyáltalán nem vagy a segítségemre.

Az újságok már kint vannak és benne van a levelem.

Amikor megírtam azt a levelet, tudhattam, hogy apa lesz Stiver jelöltje?

Egy lány nem hívhatja a saját apját politikai balfácánnak nyilvánosan.

Igen, Ziggy próbál annyi újságtól megszabadulni, amennyitől tud.

Nem tudom, gondolom elégeti vagy eldobja őket valahol.

Csengettek, Clara. Később beszélünk!

Ziggy!

- 422 példány! - Minek hoztad ide őket?

Nem azt mondtad, hogy gyűjtsem össze őket?

De nem akarom, hogy a házban legyenek! Nem akarom, hogy apa meglássa őket!

Miriam, ha vetted volna a fáradtságot, hogy elmagyarázd,

miért akarod összegyűjteni az újságokat...

Kérlek, Ziggy, erre nincs időnk!

Miután ellógtam órákról és kihagytam a baseball edzést,

hogy összeszedjem más emberek tulajdonát.

Tudod ezért börtönbe is juthatok!

Csak a gyepükről elhoztad a Shopping News-t, ingyen is odaadták volna.

Ó, a hátam leszakad!

A kandallóba dobhatnánk őket, ha tél lenne.

Miriam, ne várd el, hogy ezt télig tartsam itt.

Várj!

Nincs odaírva a nevem a levélre.

Ó, mit számít az!

A Polgári Segítő Szervezet és én gyakorlatilag szinonimák vagyunk.

422 példány!

Vidd el őket valahova, Ziggy! Bárhova!

Bárcsak felvettek volna a katonai suliba és soha ne találkoztunk volna!

- Ziggy! - Nem gondoltam komolyan, Miriam!

Nem, nem, Ziggy! Az apám az! Most mit...

Ide, Ziggy! Tedd ide őket. Gyerünk, siess!

Kérlek, Ziggy! Az apám az! Siess!

- Szia, Apu! - Csak szia?

El voltam foglalva.

- Hogy van, fiatalember? - Én...én...jól vagyok. Köszönöm, uram.

- Megyek is. - Értem.

Miriam!

Miriam! Mi a...

- Jó napod volt, Apu? - Nem, szörnyű.

- Mi van a karoddal? - Semmi az égvilágon!

Sajnálom, hogy rossz napod volt, Apu!

Miriam, mi van a jobb kezedben?

Ó, ez...ez csak a heti újság, amit eldobtak.

Ki akartam éppen dobni.

Miriam...

Jó kislány vagy, hogy próbálod megkímélni apád érzéseit.

De láttam a levelet.

25 éve vagyok a politikában és ez az első alkalom, hogy lejáratnak!

- Stiver strómanja, politikai balfácán?! - Apa...

Polgári Segítő Szervezet? Ha lenne elég bátorságuk aláírni a nevüket, én...

- beperelném őket rágalmazásért! - Apu, elvehetem a kalapodat?

Édes kölyök vagy,...

amikor úgy akarod.

Értékelem, hogy el akartad rejteni előlem az újságot.

Ez meg mégis mi a fene?

Ezeket is elrejtettem előled.

Miriam!

Miriam!

Igen, Apa?

Mit tudsz erről a Polgári Segítő Szervezetről?

Mit szeretnél tudni róla?

- Véletlenül nem vagy a tagja? - De, Apa.

Értem.

- Éppenséggel nem te vagy az elnöke? - Nem, Apa, a titkára vagyok.

Ó, és nyilvánvalóan a titkárok írják a leveleket és...

alkotnak olyan mókás frázisokat, mint a "politikai balfácán" és "Stiver strómanja".

De, Apa, nem tudtam, hogy te leszel Stiver strómanja!

Ne merd még egyszer használni ezt a kifejezést!

- Mi a baj, Harry? - Ami általában szokott lenni: a lányod!

- Láttad azt a levelet a Shopping News-ban? - Azt Miriam írta?

Apa, én...rosszul mértem fel, hogy egy férfi érzékenyebb a közéletére.

A közéletem rendben van, az otthoni életem kerget őrületbe!

- Harry, elvesztetted a hidegvéredet. - Méghogy a hidegvéremet, az eszemet!

Miriam, pontosan két percet adok, hogy eltűntesd azokat az újságokat a házból!

- Igen, Apa. - Apa, az csak a Shopping News.

- Azt senki sem olvassa. - Úgy tűnik te is elolvastad!

Ó, Harry, bárcsak lenyugodnál...

Olvasol?

Nahát, a jelölt és a kis családja. Szívmelengető látvány.

- Szia, baby. - Szervusz, drágám.

Gondolom hallottál Miriam petíciójáról.

Igen, de nem vettem komolyan.

Nahát, mi ez? Új ruha?

Nem, drágám. Ez a bézs estélyim.

Átfestettem és levettem róla a derékfodrot.

Nagyszerűen sikerült!

Apa, őszintén sajnálom, ha megbántottalak.

- Hogy érted, hogy "ha" megbántottál? - Miért nem felejted el, Harry?

Beszélgessünk inkább valami kellemes dologról.

Ruth, csodás ez ruha, amit Apu vett neked.

Nos... Ez nem volt kellemes?

Tudjátok, egy nagyon vicces dolog történt ma reggel a bíróságon.

Behoztak egy fiatal fickót, aki még soha...

Bill, nem úgy gondoltam...

Ugyan már, Bill, ha tudsz mutatni egy jogszabályt a törvénykönyvben,

ami kimondja, hogy egy apa nem vehet új ruhát a lányának...

Teljesen rendjén van.

Megyek rendbe tenni magam.

Ruth... Valami rosszat tettem?

Nem, én tettem.

Bill!

Drágám...

Én is annyira utálom a hazugságokat, mint te.

Valóban?

Nem kellett volna hazudnom, de ha már megtettem, nem bántani akartalak vele.

- Ez olyan szörnyű dolog? - Nincs kedvem beszélni róla!

- Igazságtalan vagy velem! - Hogy én vagyok igazságtalan?

Na, ide figyelj, Bill! Én...

Ne, drágám!

Nagyon buta voltam.

Se ruha, se semmi más nem éri meg, hogy boldogtalannak lássalak.

Tudod, hogy ezt komolyan gondolom.

Ó, Bill!

Édesem, nem vagyok biztos benne, hogy nem nekem kéne bocsánatot kérnem.

Csak azért mert nem tudok neked dolgokat venni,

az nem ok arra, hogy ne is kapd meg azokat.

Szívem, sok dolog van, amik fontosabbak, mint a...dolgok.

Mint például...

Figyelj, baby...

Nagyon bánnád, ha kiköltöznénk, kivennénk egy szobát valahol, amíg találunk valamit?

Nem, ha ezt szeretnéd.

Anyu vagy Apu mondott valamit?

Ó, nem, nem. Ők csodás emberek. De tudod, mit gondolok a szívességek elfogadásáról.

El fogunk költözni, Bill. Amikor csak mondod.

Már megint őrültségeket művelek!

Arra kérlek, hogy egy ócska lyukban élj,

csak azért, mert a büszkeségem nagyobb, mint a fizetésem.

Nem oldana meg mindent, ha munkát szereznék?

Édesem, ne kezdjünk ebbe bele megint!

Mr. Burroughs, az ingatlanos heti 40 dollárt fizetne.

- Ruth! - Így valami jobb után is nézhetnél.

Figyelj, megtennél nekem egy szívességet?

Persze.

Fogd be és csókolj meg!

- A háziúr vagyok! - Gyere be!

- A feleségem azt mondta, hogy próbáltatok lakbéremelést kérni. - Igen, uram.

Nos, kedveljük az összes albérlőnket, de ha megemeljük a ti lakbéreteket,

akkor a többi bérlő is ugyanezt fogja követelni.

Mi csak 10 dollárral szeretnénk többet fizetni.

Hát nem is tudom.

Ez a szoba már több mint négy éve nem lett kifestve.

A padlószőnyeg eléggé megkopott...

és ez a rádió idősebb nálam is.

Nincs semmi baj a rádióval, csak néha kicsit recseg.

Igen, de nézd meg a bútorokat...

...amiben "politikai balfácánnak" és "Stiver strómanjának" nevezik.

A levél szerint a "Seacroftot szenátornak" csoport megalakult.

A jelöltek vitáját jövő hétre tervezik, amit...

Gyerünk, gyerünk!

...balfácán...

- Távirat William Seacroft-nak. - Átveszem.

- Köszönöm. - Köszönöm.

Bill kinyitom a táviratodat, rendben?

- Nem! - Késő!

- Bill! - Mi az? Mi a baj?

- Lemondtad a vacsorát? - Milyen vacsorát?

Azokkal az emberekkel, akik indítani akarnak szenátornak? Ma este.

Ó, ne!

Úgy van aláírva: "Seacroftot Szenátornak Vacsora Bizottság próbálta elérni Önt."

Tommy Murphy 19:30-ra magáért megy.

- Nem is mondtad, hogy indulsz. - Ó, édesem, azt hittem te fogod lemondani.

Ruth, a kerti kaputok nyitva volt.

Nahát! Szép dolog kiárusítani a feleséged apját egy háromfogásos vacsoráért!

Nem megyek el a vacsorára!

Tessék, ne gúvaszd ki a szemedet.

Ó, értem.

Tommy Murphy érted jön, hogy ne vigyen el a vacsorára.

Bill, jobb ha felhívod. Mind számítanak rád.

Nos, szerencsére a Murphy nem gyakori név.

100-nál több nem lesz belőle a telefonkönyvben.

Egy pillanat!

A Wilkins Bizottság elnökének csírázott egy gondolata.

Úgy van, egy gondolatcsíra!

Ne menj a közelébe, csírái vannak!

Seacroft, azok a félrevezetett emberek összegyűlnek, hogy szídják az apósodat.

Nem tartják őt megfelelő jelöltnek.

Ki tudná nálad jobban megváltoztatni a véleményüket?

- Azt akarod, hogy Bill elmenjen? - Biztosan nem!

Ruth-nak és nekem asztalfoglalásunk van Eddie éttermébe,

jegyünk van egy nagyon jó musicalre...

és egyébként sem megyek olyan helyekre, ahová a feleségem nincs meghívva.

Nem érzem magam kirekesztettnek, ez csak egy politikusi vacsora.

Bill...talán mégis segíthetnél apának.

Ó, nem... Nem vagyok jó beszédek tartásában.

Ez nem számít, te vagy a díszvendég. Rád kell hallgatniuk.

Úgy segítenék a bíró úrnak!

Ha az előadás jegyek miatt aggódsz, majd én elviszem Ruth-t.

Nem mennék el Bill nélkül! Még soha nem mentem nélküle.

- De, édesem, ha látni akarod az előadást... - És miért menjenek kárba a jegyek?

Biztos, hogy nem bánod?

Miért bánnám?

Felveszek egy sötét öltönyt.

Drágám!

- Nem hinném, hogy el akarok menni. - Ó, ugyan, baby. Érezd jól magad!

Ha tudnám, hogy komolyan gondolod-e...

Édesem...tudod, hogy érzek Albert iránt.

Nem tudom, engem még soha nem jegyzett el.

Figyelj, Mrs. Lökött! Csak vicceltem.

És tudod, hogy nem fogom jobban érezni magam Mr. Murphy-vel.

Hozok sört és szivart. Nem ezeket szeretik a politikusok?

- Majd én gondoskodok a fickómról, te törődj a tieddel. - Te kis...

Nos, meg kell mondjam, hogy Mr. Murphy nem igazán pontos.

Nincs értelme, hogy ti is várjatok.

- Nos, ez valószínűleg Murphy. - Ó te szegény drágám.

Ez olyan mint a régi időkben, Ruth. Már egy ideje nem voltunk el kettesben.

Üdvözlöm. Tommy Murphy vagyok.

Maga...?

Én Bill Seacroft vagyok.

- Fáradjon be. - Köszönöm.

Ő itt Mr. Murphy. Azt hittük, hogy férfi.

Ahogy az apám is. Így kaptam ezt a nevet.

Maga jóképű. Ez egy kiváló politikusi adottság.

És fiatal is.

30 éves. Én Mrs. Seacroft vagyok.

- Ő 24 éves. - Örvendek, Mrs. Seacroft.

Én Albert Kummer vagyok, az állami bankban dolgozok.

Örvendek.

Mrs. Seacroft, remélem nem bánja, hogy elhurcolom a férjét.

Egyáltalán nem. Én elviszem a színházba.

- Indulhatunk, Ruth? - Persze, hogy nem bánom.

Egy pillanat.

- Úgy néz ki a politika érdekes lehet. - Jól viselkedj!

Talán... A te fiatalembered kimért.

Miss Murphy, nem bánná, ha elvinne minket? A kocsim szervízben van.

Egyáltalán nem. Utazzanak velünk.

Köszönöm.

Ruth.

Miss Murphy.

Halló?

Igen, Miriam.

Clara, Bill elment arra a vacsorára! Mit gondolsz?

A kampánymenedzsere egy nő! Igen!

Fiatal, kifinomult, nagyon határozott és vörös a haja. Hát nem izgalmas?

De...de Clara, nem érted? Ez bizonyítja az álláspontomat.

Az aktív politizáláshoz nem kell férfinak, besavanyodottnak...

vagy vénkisasszonynak lenned!

Hmm?

Besavanyodottnak. Tudod, kiégettnek. Azt hiszem...

Ruth? Persze, hogy nem féltékeny. Miért lenne az?

A féltékenység a leggyerekesebb az összes érzés közül.

És csak azok az emberek féltékenyek, akik alapvetően rossz és gyenge természetűek.

Siessél, Clara, gyakorolnunk kell! Kilencre ágyban kell lennem!

Ki volt az?

Ziggy?

Mit keres nálad?

De én mindig megcsinálom neki a matek háziját.

Hogy érdekel-e?

Természetesen nem. Miért érdekelne?

Ziggy el tudja dönteni mit akar csinálni.

Már amennyire...

Aha...

Ó, Miriam, a 87. oldalon a 15-ös feladatnál vagyok.

A szögfelező tételről szólónál.

Micsoda?

A tétel szerint egy egyenlő oldalú háromszögben...

a szögfelező két egyenlő részre osztja az alapot.

Viszlát, Clara.

Majdnem egy óra van.

Bill biztosan halálra aggódja magát.

1 dollár 25 cent lesz.

- Mi a baj Albert? - Lássuk csak...

Te egy csokis szódát ittál, én egy tuttifruttisat...

Az a lány biztosan átvert!

- Ruth, én... - Majd én kihozom a pénzt, Albert.

Egy perc és jövök.

Ez elég nevetséges helyzet. Egy banki vezető pénz nélkül rajtakapva.

- Elég nevetséges! - Röhög a vakbelem!

Van egy kis pénz a fiókos szekrényemben.

- Albert. - Igen?

- Bill nincs itthon. - Nincs?

Biztosan a vacsora későig elhúzódik.

Ruth, tudom mire gondolsz, de ki kell verned a fejedből!

Ennek valószínűleg semmi köze nincs a vonzó Miss Murphy-hez.

Hát persze hogy nincs! Csak aggódok...olyan sok a baleset.

Tudom és csodállak, hogy nem gyanakszol.

- Nincs miért gyanakodni! - Persze, hogy nincs.

Miért nem telefonálunk Miss Murphy lakására?

Mégis mit keresne ott?

Nos, én...

Ó, Albert, bárcsak hazamennél.

És hagyjalak itt ebben az állapotban? Nem, Ruth!

Sok más ember mellett én ezt nem tudnám megtenni!

Ha egy férfi öt éven keresztül gondoskodik egy lányról,

nem könnyű lemondani a megszokott dolgokról.

- Ruth... - Hmm?

Kérhetnék tőled egy kis szódabikarbónát?

Bocsánat.

Másrészt lehet, hogy teljesen kifogástalan magyarázata van.

Ez olyan mint a bankban.

- Nem érdekelnek a bankok. - Szívesen.

- Hmm? - Ez a vicc, amit a családod mindig játszott.

Azt mondtad bankok (banks), ami úgy hangzik mint a köszi (thanks), így...

- azt mondtam, hogy szívesen. - Ó, Albert.

Csak próbáltalak felvidítani.

Végül is nem könnyű megvédeni azt az embert, aki ebben a pillanatban lehet, hogy...

- Bill... - Sajnálom, hogy ilyen későn jöttem, drágám.

Üdv, Kummer.

Nagyon sok minden történt ma este.

Azt gondoltuk.

Én...

- Nos, ezt elég nehéz megmagyarázni... - Albert, nem bánnád nagyon, ha...

Ne, ne, ne! Ő is hallhatja.

Indulok az állami szenátusi képviselőségért.

Micsoda?

- Sajnálom. - Ó, hagyjad csak.

Apa ellen indulsz?

Ez volt a legutolsó dolog a Földön, amit tenni akartam, de...

Mi a baj? Mi történt?

A veje indul maga ellen a szenátusi pozícióért!

Bill?

Igen, uram, muszáj voltam.

Ez a legsokkolóbb tett a hűség ellen, amit valaha...

Egy pillanat, egy pillanat!

Világosíts fel a dologról, Bill!

Nos...

- A veje, aki a maga házában lakik! - Albert, tudom hol lakik!

- Nem fog tenni valamit? - Mit kéne tennem? Üssem meg egy fésűvel?

Albert, miért nem mész haza és fekszel le?

Nos, talán túl komolyan vettem a helyzetet!

Jó éjszakát!

Mi ez az egész, Bill?

Nos, bíró úr, azért mentem a vacsorára, hogy magáért beszéljek.

És a szívemből is beszéltem.

De felhozták ezt a repülőtér ügyet és...

először hallottam a másik oldalt.

Ezt értsem úgy, hogy nem értesz egyet velem?

Nem, uram, nem értek egyet magával. Egyáltalán nem.

Ami azt illeti, annyira nem értek egyet, hogy szembe kell szállnom magával.

Miss Murphy nagyon meggyőző lehetett.

Miss Murphy? Igen, az volt. Ahogy a többiek is.

Értem.

Ruth!

Drágám, te nem ilyen vagy.

Nem hinném, hogy te ilyen voltál, hogy az apám ellen fordulsz.

Az apád tudja, hogy érzek iránta, mint személy, de...

ez elvek és meggyőződés kérdése.

- Nagyon fáradt vagyok, megyek... - Ruth! Ruth, Ruth, várj egy kicsit.

Ez egy demokrácia, Bill egy állampolgár. Miért ne indulhatna?

- Az apám ellen? - Ó, ugyan, ugyan!

Legyen humorérzéked!

Nem gondolod, hogy leüvölteném a fejemet, ha tudnám,

hogy van esélye 10 szavazatot is kapni?

Tudod mit, fiam? Remélem 15 szavazatot fogsz kapni.

Kösz, bíró úr.

Tudom, hogy nem fogok győzni. Nem álltatom magam, hogy a sorsom kopogtat az ajtón.

Nos, ki az ördög kopogtathat?

Azt mondtam eresszen el!

- Mi a gond? - Megragadott, csak azért mert elfelejtettem kifizetni!

Elfelejtettem! Nem feledkezhet meg róla az ember?

Akkor felfrissítettem a memóriáját!

Személy szerint nagyon különös véletlennek véltem a helyzetet!

Elől vártam a pénzemre, ő pedig hátul kiosont.

- Majd én móresre tanítom, mert békés embereket ráncigál! - Azt taníthatja!

Balhátvéd voltam a középsuliban.

Vegye le rólam a kezét!

Ó, újra meglóg!

Most jön!

Kiemelt hírünk New York-ból:

Ebben a külvárosi otthonban, 20 mérföldre a Broadway-től...

a demokrácia különös, amerikai módon érhető tetten.

Ugyanannak a családnak két tagja ugyanazért a mandátumért,

ugyanazért a székért indul a New York állami szenátusban.

Harry Wilkins bíró...

és a veje Bill Seacroft.

Csak annyit mondhatok a vejemről, Bill-ről, hogy...

nos ő...egy nagyszerű vej.

Köszönöm...

Tudom, hogy az esélyem 20 az egyhez...

50 az egyhez.

- Igen. Nos, komolyan szólva... - Komolyan mondtam.

Igen, nos...

Megpróbálok győzni...

nem csak azért, mert politikai tisztséget szeretnék,

hanem, mert én...elkötelezett vagyok a kockán forgó ügyek iránt.

Az egyik ügy...

Nos, azt hiszem jobb, ha ezt majd a vitán mondom el.

- Ugye, bíró úr? - Igen.

Győzzön a jobbik! Remélem nem így lesz!

Itt jön Ruth Wilkins Seacroft. Az egyik jelölt felesége, a másik lánya.

Nos, feltételezem elmegy szavazni, Mrs. Seacroft.

Igen...kétszer.

Teljesen kikészít!

- Hé, ne menj el! - Haza kell mennünk a fogadásra, amit Apa szervezett vacsorára.

- Igen, de azt hittem talán... - Gyerünk, Bill, négyszer láttuk már!

- Csendesedjenek el, kérem! - Elnézést!

- Elnézést. - Bocsásson meg!

Elnézést.

Miriam, felmennél és hoznál még szalvétákat, sokat kell tartalékolnunk.

Igen, Anya.

Remélem eleget készítettünk, Dora.

- Apa? - Hmm?

- Bánnád, ha nem lennék itt a vacsorán? - Nem, örülnék neki. Miért?

- Miriam, a szalvéták! - Egy pillanat, Anya.

Apa, hadd fogalmazzak másképp.

Mondjuk, hogy nagyon odavagy az apukádért.

- Ez így is volt! - És politikai tisztségért indul.

És a politikai nézetei...

- nem mondanám ostobának. - Nagyon szépen köszönöm.

Úgy értem, hogy ez a támogatóidnak tartott vacsora.

Ha itt vagyok, mint a lányod, az egy dolog.

De politikailag... Mit kéne tennem?

- Hozd a szalvétákat anyádnak. - Igen, Apa.

Edith, gondolod, hogyha felhasználom a befolyásomat,

akkor deportálhatjuk a gyereket?

Harry, ez borzalmas!

Hé, Miriam, kispadon fogok ülni a meccsen.

- Gratulálok. - Mikor készülsz el?

Mire?

A pályán leszek a Wamburen gimi színében. Nem fogsz megnézni játék közben?

Segítenem kell Apa rendezvényén, ma tartjuk a vacsorát.

Vacsorát?

Nem emlékszel? Te küldted el a meghívókat nekem.

Ó, igen...igen.

Miriam, mi van a szalvétákkal?

Láthatod mennyire elfoglalt vagyok, Ziggy. Hétfőn találkozunk.

Igen...

Miriam, nem hallottad édesanyádat?

Azonnal jövök le!

Üdvözlöm, bíró úr!

Csak egy pillanat! Csak egy pillanat!

Ez a Wilkins vacsora. Rám szavaztok?

Nos...nem, uram.

Személy szerint, nagyon tisztelem magát, bíró úr.

Őszintén mondom.

Amit a feleségem mondani akar, bíró úr, hogy...

nem magára fog szavazni.

Két szavazat. Kár, hogy nincsen több barátod.

Miért nem marad a témánál és vágja fel az oldalast?

Nem, nem. A Seacroft pártiak a konyhában esznek.

- Én hol ehetek? - Nos...

Nem viccel, bíró úr. Még nem határozta el magát.

Nos, induljunk. Még megállítanak bennünket gyorshajtásért.

- Igen, később találkozunk. - Jól van, jól van.

Hol van mindenki?

Ezt nem értem!

Hatra hívtuk a vendégeket, fél hétig már mindenképp ideérhettek volna.

- De csak hét óra van, Harry. - Csak hét óra?

- A kampány ma kezdődött! - Sok minden történhetett...

Szombat van, az emberek bementek a városba, bentragadtak a dugóban.

- Mind az ötvenen? - Ne az én fejemet harapd le, Harry!

Sajnálom, Edith.

Ha öt nem jött volna el... vagy tíz...vagy tizenöt.

De hogy senki nem jött el?

Nagyon különös!

50 fontnyi oldalas... Ó, egek!

Bíró úr...

- Nem gondolja... - Mit? Mit?

Nem vagyok biztos benne.

Miben nem vagy biztos?

Nem gondolja, hogy nem tetszett az embereknek a filmhíradóban?

Mi volt a baj a filmhíradóval?

Nem kéne így felkapnia a vizet, elvégre nem volt olyan, mint Alan Ladd.

Tessék?

Nem személyeskedésből,

de egy férfi nem szerez szavazatokat filmhíradókban való kuncogással!

Ez a legostobább sületlenség, amit valaha hallottam!

Bíró úr, csak annyit akartam mondani, hogy legközelebb...

Legközelebb előkével egyél!

Ó...Ó, istenem! Ó!

Apa!

- Ziggy-nek el kell mondania valamit neked! - Ne most, Miriam! Ne most!

- Harry! - Kérlek, nagyon sürgős!

Mi az, Ziggy?

Van még valami más?

Apa, valójában az én hibám.

Ezt biztosra veszem. Most mit követtél el?

Mondd el neki, Ziggy!

Lefordítanád mit akar?

Ziggy egész nyáron a kispadon ült.

Én 20 éve ülök a bírói padon. Térj a lényegre, Miriam!

Manny, az edző azt mondta neki, hogy melegítsen be.

Ugyan már, Miriam...

Annyira izgatott lett, hogy elvesztette a biciklijét.

Nagyon sajnálom, de nem én vittem el.

A biciklinek volt egy csomagtartója, egyfajta kosara.

Nagyon érdekes! Ez a teljes történet?

Nem éppen.

A meghívók a kosárban voltak.

Elfelejtettem feladni őket.

Micsoda?

Ó, Miriam!

A legtöbben ma este azért jöttek el, úgy mint én,

hogy büszkeséggel figyeljük közösségünk gyarapodását.

Sok témát részletesen kiveséztünk ma este itt.

Ahogy én látom valójában csak egy vitás ügy van közöttünk, a reptér felépítése.

De a fiatal és tiszteletre méltó ellenfelem...

több együttérzéssel és tapasztalattal a háta mögött ellenzi a repteret.

"Ez hátrányosan érinti az embereket."

Komolyan hangzik.

De én ezt szeretném megkérdezni:

Elértünk valaha fejlődést áldozathozatal nélkül?

Ó, nem!

Megmondom maguknak, hölgyeim és uraim, ez a lehetőség nem fog újra megadatni!

Ha nem állunk ki a reptér mellett, majd más város ki fog!

Miért?

Mert a reptér több üzletet, több állást és a végén több házat is fog jelenteni.

Nagyon szépen köszönöm!

- Gratulálok, bíró úr! - Ne feledd, nálam találkozunk a vita után.

Oldalast sütünk!

- Bíró úr, meghívtam mindenkit! - Nagyszerű!

És most, hallgassuk meg Seacroft jelölt reakcióját!

Köszönöm.

Nos...

Úgy kedvelem a reptereket, mint bárki más.

Talán kicsit jobban is.

És támogatnék minden ésszerű áldozat meghozatalát Wamburen Heights érdekében.

De nézzük csak meg még egyszer azt az áldozathozatalt.

140 házat le kell bontani, hogy helyet teremtsenek a reptérnek.

Ez nem minden, ez csak statisztika.

Ez azt jelenti, hogy a város ezután túlzsúfolttá fog válni.

140 család hajléktalanná válik.

Néhányukat én is ismerem.

Ahogy maguk is.

Például Sam Donovan-t.

Ő kézbesíti a leveleket az északi városrészben.

Sam abban a házban született, amit a reptér támogatói le akarnak bontani.

És ott van a barátom, Dan Collins.

Nem biztos, hogy szeretné, ha elmondanám,

de van valami, amit tudniuk kell.

Dan és Kate tavaly házasodtak össze.

Már akkor összeházasodtak volna, amikor Dan visszajött a seregből.

De nem találtak maguknak lakóhelyet.

Végül találtak egy helyet.

És most a reptér támogatói le akarják bontani azt.

Megkérhetjük rá Dan-t és a többi 140 családot arra,

hogy feladják az otthonukat, hogy repterünk legyen?

Nem.

És ha megválasztanak,

én nem fogom erre kérni őket.

Köszönöm.

És most lehet kérdezni a közönségből.

Egyszerre csak egyet és fogalmazzák meg tömören.

- Elnök úr! - A hölgy a harmadik sorban.

Mr. Seacroft-nak szól a kérdésem.

Mr. Seacroft, hány éves?

30 éves vagyok.

30? És nincs tapasztalata?

Négy évet volt a tengerentúlon! Az tapasztalatnak számít?

Kérem csendesedjenek el!

A folyosó melletti széken ülő úriember.

- Wilkins bíró úr! - Igen?

Lebontották-e már valaha a házát Wamburen Heights érdekében?

Nem, uram.

- Elnök úr! - Kisasszony az első sorban.

Wilkins bíró úr!

Azt mondta a beszédében, hogy nincs rejtegetnivalója.

Igen, ez így van.

Van bármi igazság abban a levélben a Shopping News-ban,

amiben Stiver strómanjának hívják?

Az a levél szemenszedett hazugság volt!

Nem a maga lánya írta?

Így volt, bíró úr?

Igen.

Seacroft-ot akarjuk! Seacroft-ot akarjuk!

Az én hibám volt, Ruth?

Miért kell erről beszélgetnünk?

Ahogy akarod.

Milyen okos nő ez a Miss Murphy.

- Ezt meg hogy értsem? - Albert azt mondta, okos.

- Ezt olyan nehéz felfogni? - Ó, nem...

Most már teljesen világos. Miss Murphy okos.

Igen...

Agy kellett hozzá, hogy rájöjjön, hogy Miriam írta a levelet.

Arra célzol, hogy én mondtam el neki?

- Te is ezt gondolod, Ruth? - Számít valamit, hogy én mit gondolok?

Szerintem nem kellett volna Apa ellen indulnod, de megtetted.

Ezt már mind hallottam.

Nos, tessék itt van valami, amit nem hallottál:

Az apámra fogok szavazni!

Igen. Igen, Clara.

Igazad van, Clara.

Amíg Anya és Ruth ilyen gyerekesen politizál,

addig az én vállamat terheli a felelősség.

Valakinek alkalmasnak kell tenni ezt az országot a gyerekeinknek!

Még nem jöttek vissza.

Apa mondta, hogy maradjak itthon.

Ó, igen, holnap. 10 óra, WXYR rádióadó.

Az "Otthon, édes otthon" óra.

Hát...

Nem, Clara, nem mondtam el a családnak.

Ezek az interjúk nem csak az újdonságokra kíváncsiak, hanem bármi másra is.

Persze, hogy örülni fognak.

Ó, az is jó, hogy épp most spóroltam meg Apunak 40 dollárt. Én...

Megérkeztek, Clara. Holnap beszélünk! Szia!

Miriam, még mindig fent vagy?

Anya, nagyon meg leszel elégedve velem.

Miért, drágám?

Nos, ahelyett hogy hagytam volna megromlani őket,

felhívtam Mr. Hasenclever-t a boltból. És átjött elvinni az összes oldalast!

Jól van, Harry, kezdheted a sütést. Együk meg az összes oldalast!

Úgy van!

Harry! Harry!

Hagyjad csak égni!

A VEJ LEGYŐZTE A BÍRÓT AZ ELSŐ FORDULÓBAN

Tedd el, drágám, csak felidegesít.

Tudom, hogy érezhet a bíró úr.

Ez nem nagy segítség, az biztos.

Nincs szükség gúnyos megjegyzésekre, drágám.

Legalább hozzám szólt.

Szerintem kedves dolog, ha egy feleség hozzászól a férjéhez.

Figyeljen, bíró úr...

Megbocsáss, de újságot olvasok!

Bocsánat.

A viccrovat nagyon mulatságos ezen a héten.

Jó reggelt mindenkinek!

Tudjátok ezt a hangulatot mélyfagyasztásra is lehetne használni.

Apa, nem akartam elmondani, de különleges okom van rá,

hogy mindannyian jókedvűek legyetek ezen a reggelen.

- Miriam, befejeznéd ezt a locsogást? - Harry!

Ruth-nak és Bill-nek mondanék valamit.

Az előválasztások három hónap múlva lesznek.

Ez túl hosszú idő, hogy egymás bántásával és egymásra förmedéssel töltsétek.

Ez nem vezet jóra!

Egyszerűen nem bírom már!

Tudja, mindent leegyszerűsítene, ha Ruth-al találnánk magunknak egy másik lakóhelyet.

Talán az lenne a legjobb.

Kérlek, nincs kedvem a sületlenségekhez!

- Apa, tehetek egy javaslatot? - Nem!

Ó, az ég szerelmére, Harry!

Jól van. Mi az?

Nos...

Csak azt szeretném, ha mindannyian nagyon jókedvűek lennétek.

A jóakarat szellemisége lepje el a házat.

Ne fáradj a felvezetéssel!

A javaslatom kicsit drasztikus.

Miriam, térj a lényegre, rendben?

Nos...

Apa...

Miért nem lépsz vissza a jelöltségtől?

- Micsoda? - Miriam!

Ez csupán egy ötlet volt.

Egyébként is miféle családom van nekem?

A vejem nyilvánosan megaláz engem.

Ez nem valami igazságos, uram.

Te maradj ki ebből! És a kisebbik lányom...

az én ördögi, gátlástalan...

Forró gofrit?

A férfi felneveli a családját.

Biztosan kiérdemel némi tiszeletet! De én mit kapok?

- Forró gofri, Harry. - Nem kérek forró gofrit!

Kétségkívül nem kötelező enni.

- Ruth? - Nem vagyok éhes.

- Bill? - Nem, köszönöm.

Igen, kérek!

Valaki vár itt valamilyen rádiós emberekre?

- Nem! - Igen, Dora!

- Rádiós emberek? - Kik azok? Mit akarnak?

Nos, talán meg kéne magyaráznom.

- Akkor rajta, magyarázd el! - Hagyd szóhoz jutni, Harry!

Tudjátok meggyőződésem, hogy az amerikai szavazóknak...

joguk van megismerni a jelöltjeiket.

És úgy hiszem az otthoni reggeli közvetlenségében...

leginkább önmaga egy férfi.

Edith, te tudod miről beszél?

Pedig teljesen egyértelmű!

- Jó reggelt, emberek! - Jó reggelt!

- Ott van egy konnektor, Gus. - Rendben, Ralph.

Harry!

Várjanak, fiúk.

Volt egy elég komoly félreértés.

Próba egy, kettő, három.

Azt mondtam, ez egy félreértés.

Sajnálom, az nem az én dolgom.

Próba egy, kettő, három.

- Ha kérhetném a figyelmét csak egy pillanatra. - Hmm?

Próba egy, kettő, három.

- Nézze, én vagyok a ház ura! - Shh!

Ne merészeljen shh-ogni nekem!

Próba egy, kettő, három.

Miriam!

Jöjjenek be, emberek!

Jó reggelt! Jó reggelt!

Jeff Cooper vagyok.

Mrs. Wilkins, bíró úr, Mrs. Seacroft. Mindenki itt van, ha?

- Mr. Cooper. - Kész vagy, Ralph? - Nem teljesen.

- Várjon egy percet! - Egy percünk maradt. Jobb ha sietsz, Ralph.

Szeretném ha mindenki lazítana és mosolyogna.

Egy kellemes, vidám vasárnap reggelt szeretnénk otthon.

- Kész vagyok! - Fejezzék be ezt az ostobaságot!

- Nincs szándékunkban adásban szerepelni és nem is fogunk! - Mit nem fognak tenni?

Adásban szerepelni.

15 másodperc.

Hallotta mit mondott a bíró úr.

- Ez valami beugratás, ugye bíró úr? - Na gyerünk, vigye el a cuccait!

10 másodperc.

- De bíró úr, nem teheti, be lett jelentve. A lánya... - Igaza van, Apa.

Uram, ha a kacatjait nem viszi el az ebédlőmből...

Adásban vannak.

Ó, istenem!

Jó-jó reggelt mindenkinek!

Itt van az "Otthon, édes otthon" óra.

A Crummer Asper Vállalat örömmel hoz Önöknek boldog vasárnap reggelt...

egy boldog amerikai család boldog otthonában.

A homlokom széthasad

A fogamba belenyilal fájdalom

Az idegeim mint egy szegecselő kalapács

De mosoly van az arcomon, mert ismerem azt a helyet,

ahol Crummer fájdalomcsillapítót kaphatok.

És most visszatérünk a reggelinkhez.

A kávéscsészék meghitt csilingelése.

A sült szalonnák étvágygerjesztő látványa.

A vasárnap reggel vidám kis együttléte...

Wilkins és Seacroft jelöltek híres otthonában.

Nos, bíró úr... Hogy tetszett a tegnap esti vita?

Ó, bocsásson meg. A bíró úr épp a harmadik kávéját szürcsöli.

Igen, úgy van!

Természetesen tudom, hogy tegnap este lehettek politikai nézeteltérések,

de itt otthon, ma reggel nincs más, csak család, harmónia és boldogság.

- Nem így van, Seacroft? - Mi volt a kérdés?

Azt mondtam, csak nevetgélés van. Nem, Bill?

Ja...

Ó, igen! Igen, igen! Csak nevetés, nevetés, nevetés.

Rendszeres körforgásban.

Körforgásban?

Ez leírja a helyzetet, ugye, bíró úr?

Igen.

Ó, így van!

Nagyszerű, negyszerű, nagyszerű.

És persze maguk ketten soha nem vitatkoznak a politikán, ugye bíró úr?

Nem szoktak vitatkozni, Mr. Cooper.

Ó, persze, hogy nem!

Még ma reggel sem vitatkoztunk.

Ami azt illeti, kb. 10 perccel ezelőtt...

- Bill! - Igen, drágám?

Add ide a vajat!

Ez nagyon okos, Mrs. Seacroft.

Mrs. Seacroft, senki sem ismeri jobban a két jelöltet magánál.

És tudom, hogy sok embert fog befolyásolni az, ahogyan maga fog szavazni.

Ezért titok, hogy kire fogok szavazni.

Ó, okos lány! Okos...lány...

Ó! Tőled még semmit sem hallottunk, ifjú Miriam.

Te mit gondolsz a jelöltekről?

Válaszolhatok rá?

Hát, persze, ha szeretnél, drágám.

Jól van, válaszolj csak.

Nos, Mr. Cooper.

Véleményem szerint a két jelölt kiváló állampolgár és csodálatra méltó férfi.

És büszke vagyok rá, hogy rokonsági kapcsolatban állok mindkettejükkel.

- Nagyon kedves! - Csodálatos, Miriam! - Hát nem kedves, Harry?

- Milyen szépen fogalmazta meg. - Nos, ami a politikai elveimet illeti...

Amerikai polgártársaim! A képmutatás csúnya kifejezés...

Add ide a lekvárt, kérlek.

A lekvárt, a lekvárt szeretném!

...ostobák és idióták! Köszönöm!

Kér egy kis forró Coopert, Mr. Kávé?

Bíró úr! Bíró úr!

Wilkins bíró úr, várjon amíg meghallja mi történik...

- Albert... - Épp most kaptam egy hívást...

- Albert, rádióadásban vagy! - Adásban? Én? Ó!

Ő itt Mr. Kummer a kampánymenedzserem.

Ó, Mr. Kummer! Pont időben jött, hogy szóljon a 12 millió hallgatónkhoz.

Üdv!

Ezzel vége a Crummy (pocsék)... Crummer Asper órának.

A homlokom széthasad

- A fogamba belenyilal a fájdalom - Az idegeim mint egy szegecselő kalapács

De mosoly van az arcomon, mert ismerem azt a helyet,

ahol Crummer fájdalomcsillapítót kaphatok.

- Mi történt? Azt mondtad híreid vannak? - Úgy van!

A Veteránok Egyesülete pont most állt ki Seacroft mellett.

Tényleg? Az sok szavazatot jelent.

- Sajnálom, bíró úr. - Miért sajnálod? Kellenek a szavazatok, nem?

- Legalább kiderült milyen képmutató! - Nem szeretem ezt a szót, Kummer!

Ha nem szereted, hogy képmutatónak neveznek...

- Hallottad mit mondtam! - Elég ebből!

Nem akarok verekedést az én házamban!

Igaza van... Ez a maga háza.

- Bill! - Ideje volt, hogy megmondja neki!

Ideje lenne, hogy megtanuld befogni a szádat!

Mi történt, Apa? Hol van Bill?

Az emeleten.

- Bill, mi folyik itt? - Elköltözünk!

- Elköltözünk? Miért? - Édesem, ez nyilvánvaló. Segíts pakolni.

Nem gondolod, hogy nekem is van beleszólásom a dologba?

Mit mondhatnál? Tudod mik a kifogásaim.

- Ez kinek a hibája? - Senkié! Az enyém, ha úgy tetszik!

Mit számít az?

- Nem kéred ki semmiben a véleményemet, ugye? - Ugyan, Ruth!

Politikai tanácsért Tommy Murphy-hez mész.

Legalább azt megvitathatnád velem, hogy hol éljünk.

Kérlek, ezt már átbeszéltük. Pakoljuk össze a dolgainkat.

Úgy viselkedsz, mint egy gyerek! Azt se tudod, hová menjünk.

- Keresünk egy szobát. - Nem!

Drágám, muszáj lesz!

Nézd mi történik velünk! Ez az egész civakodás. Ha tovább élünk a családoddal...

Ennek semmi köze a családomhoz!

Nem megyünk el!

Bill, azt mondtam nem megyünk el!

Ruth, úgy gyűlölöm ezt már! Pakold össze a cuccaidat!

Nem oldasz meg semmit az üvöltéssel!

Pakold össze a cuccaidat! Így jobb?

Komolyan mondtam! Én nem megyek!

Jól van...

Ha nélkülem akarsz menni, akkor csak rajta!

Felőlem rendben van!

Menj most! Minél hamarabb, annál jobb!

Ruth!

Szia, Ruthie! Híreink vannak!

- Úgy ám! - Csak egy pillanat, szívem.

Tessék.

- Ülj le! - Köszönöm!

- Mondd el neki, baby! - Nem. Te mondd el neki.

Várandós!

Ó, Kate, ez csodálatos! Én...

- Sziasztok! - Szia!

Hallottad a hírt, szenátor? A baby-nek kisbabája lesz!

Csakugyan?

- Ez klassz! Gratulálok, Kate! - Köszönöm.

Mi a baj? Hová mész?

Elmegyek pár napra.

Hová, Bill?

Nos, ő...

Mondjátok csak, maradhatnék nálatok egy kis ideig?

Mi ez az egész? Ruth...

Rendben lenne, Kate? Csak pár napra?

Nem, nem lenne rendben! Mi ütött belétek?

- Keresek egy hotelszobát. - Várj egy kicsit, Bill!

Régen eszes fickó voltál. Minden házaspár szokott veszekedni.

Kate-tel mi is veszekedtünk, amíg rájöttünk, hogy nekem nem volt igazam.

Ez most komoly?

- Később találkozunk. - Csak egy pillanat, Bill.

Ruthie, nyugodj meg.

Ó, Ruth, én...

Ó, Kate, úgy örülök a kisbabának!

Ó, Ruth...

10, 20, 30, 40 és 50.

- Bill? Van fél perced? - Igen, annyi van. Mondd gyorsan, Miriam.

A nyomás, természetesen.

Bill, nem fogok közbeavatkozni és megkérni téged, hogy hívd fel Ruth-t,

de gondoltam tanulhatnál az én tapasztalatomból.

Igen?

Ziggy-vel szörnyen összekaptunk.

Elvesztettem a fejemet és azt mondtam neki,

hogy nem megyek a Szülői Munkaközösség báljára.

- Sajnálom, Miriam. - Nem kell!

Erre akarok rámutatni!

Lenyelem a büszkeségemet és felhívom őt.

El fogom mondani neki, mennyire nem volt igazam.

Még akkor is, ha valójában nem így volt.

Tudod, Bill, amikor az emberek felnőnek...

Ó, Ziggy! Honnan tudtad, hogy itt vagyok?

Nem tudtam. A bank egy nyilvános intézmény.

Nagy bajban vagyok, uram. Kölcsön kérhetném a szmokingját?

Van hozzá kiegészítőd?

Vannak inggombjaim egy kikeményített ingben.

A Szülői Munkaközösség báljára lenne.

Nem mondtam neked, de megyek én is, Ziggy.

- Clara-val megyek. - Clara-val?

Kölcsön kérhetem, uram?

Hétfőn odaadom.

Köszönöm. Nagyon köszönöm.

Viszlát.

Biztos azt hiszi, hogy érdekel!

Érdekel?

Igen.

A nemek harcában soha nem nyer senki.

Szia!

- Te vagy az, Ruth? - Aha.

- Hívott valaki? - Nem, drágám.

- Miért hívott volna Bill? Te felhívtad? - Ó, Apa, kérlek!

Mr. Burroughs munkát adott. Heti 40 dollárért.

- Ruth, ezt nem helyeslem! - 50-et kértem.

- Csak egyszer fogom ezt elmondani... - Meg tudlak ettől kímélni, Apu.

Úgy viselkedek, mint egy idióta, makacs öszvér és neveletlen gyerek vagyok.

Túl sokat kér az ember, ha egy kevés józan észt vár el,

- csak egy kevés józan észt egy lánytól... - Ennyi elég volt, Harry!

Miféle munka ez, drágám?

Ez tőlem függ. Mr. Burroughs azt mondta, hogy itt adhatnék ki lakásokat.

De inkább azt szeretné, ha Chicago-ban dolgoznék neki.

- Chicago-ban? - Micsoda? - Sok ingatlanja van ott.

Drágám, ugye nem gondolkodsz komolyan rajta, hogy elmész?

- Nem tudom...lehet. - Ruth, ezt teljes mértékben megtiltom!

- Apa, 24 éves vagyok! - Bárcsak 10 éves lennél, hogy egy kis észt verjek beléd!

Harry!

Ruth...

Gyere ide.

Szeretnék elmondani neked valamit.

Mielőtt megszülettél az anyáddal volt egy elég durva veszekedésünk.

Hogy miről, arra már nem is emlékszem.

- Te emlékszel, Edith? - Nem.

Tessék. Látod? Egyáltalán nem jelentett semmit.

De fiatalok voltunk,

büszkék és nagyon makacsok.

Így összepakoltam a cuccaimat és vidékre költöztem.

De az édesanyád, isten áldja,

felhívott engem.

Emlékszel rá?

Csak gondolj bele, hogy mi lett volna ha nem hív fel!

Mindaz ami jó ma az életünkben elveszett volna.

Az otthonunk, a gyermekeink...

és az egymás iránti szeretetünk.

Halló?

- Harry? - Hmm?

Mikor költöztél vidékre?

Tessék?

Na de, Harry Wilkins! Kitaláltad az egész képzeletbeli történetet!

Nem én!

Pontosan itt olvastam.

Igen. Igen, azonnal.

Köszönöm.

Mr. Burroughs volt az. Azt mondta, van egy ikerház, amit meg kell mutatnom.

- De Dora készíti az ebédet. - Nincs időm rá. Valahol eszek egy szendvicset.

Edith? Bill nem egy lakást keres magának?

De, úgy van.

Nos...

- Helló! - Szia!

Elfelejtetted az ebédet? Beszédet tartasz.

Ó, igen, kiment a fejemből, Tommy.

Van még idő, hogy elrohanjak megnézni egy lakást?

Csakugyan? Persze, így legalább átöltözhetek.

- Jó! - Honnan hallottál a lakásról?

Nem tudom, valaki üzenetet hagyott róla.

- Képzeld el milyen jól nézne ki! - Igen, nagyon jó lenne!

Randolph, ne érj semmihez! Hallottad mit mondtam? Gyere ide!

Csak egy pillanat, kérem!

- Kisasszony... - Igen?

Nagyon tetszik nekünk a lakás.

Azt hiszem ezt elejtette.

Szerintem nem én ejtettem el.

Valaki itt elvesztett 20 dollárt?

- Nem. - Igen! Én voltam!

Menjünk, Maude.

- Kauciót kell fizetni? - Nem. - A bútorokért kell fizetni?

Minden a szokásos módon zajlik, de a veteránok előnyben részesülnek.

Én veterán vagyok.

George, nagyon szeretném megnézni a konyhát.

Helló!

Kisasszony, ha bármi kifogása lenne a gyerekek ellen,

szeretném biztosítani, hogy Randolph egy kész kis angyalka. Tényleg...

Csak izgatott.

Randolph! Fejezd azt be!

- Sose csinál ilyet otthon. - Hát akkor vigye haza!

Randolph!

Gyerünk, azonnal állj fel! Randolph!

Csak várj...

Kedves tőled, hogy idejöttél.

Nos, én...hallottam a lakásról.

Ó...a lakásról.

Nos ez egy nagyon szép lakás.

Igen.

Bocsásson meg.

Általában olyan jól viselkedik. Elhinné, hogy ez a fiú parancsszóra...

Randolph!

Add azt ide!

Várj csak, amíg a pszichiátered hall erről!

Indulás! Gyerünk!

- Viszlát! - Viszlát!

- Mióta dolgozol? - Ma kezdtem.

Nos...

- Érdekes munkának tűnik. - Igen, nagyon érdekes tud lenni.

Igen.

Csak egy hátrány van: 95 dollár a lakbér.

Nos, azzal nem lesz gond.

- Tényleg? - Hírem van számodra: kilépek a bankból.

A Shopping News-nak fogok dolgozni, mint hivatalvezető.

Ez nagyszerű!

- Heti 100 dollárt kapok kezdésnek. - Ez tényleg nagyszerű!

Ez az a lakás, ami kiadó?

Sajnálom, már kivették.

Ha kapcsolatban maradnak az irodánkkal, biztos hogy lesznek más lakások is.

- Nos, köszönöm. - Köszönjük mindenesetre. - Köszönjük.

Tudod ez...vicces.

Egy férfi, aki a feleségétől bérli a lakását.

Úgy hiszem ésszerűen cselekedtünk, nem gondolod?

Ahogy a dolgok alakultak...

Igen, nos... Két ember rájön, hogy...

Igen, nagyon ésszerű.

Ó, Bill!

Egyáltalán nem cselekedtem ésszerűen!

Ostoba voltam! Átkozottul ostoba!

Kész vagy, drágám?

Ruth, találkoztál már Miss Murphy-vel.

- Tommy Murphy-vel? - Igen.

Elvisz ebédelni... Úgy értem ebédelni megyünk.

- Jobb ha siettek! - Ruth... - Sok dolgom van!

Figyeljen, Mrs. Seacroft, ha rám hallgat...

Bill hallgat magára. Ennyi nem elég?

- De Ruth... - Kérlek! Távozzatok mindketten.

Üdvözlöm, Mrs. Seacroft. Örülök, hogy még itt van.

Elhoztam a felszabadult lakások papírjait.

- Mr. Burroughs. - Hmm?

Elfogadom azt az állást Chicago-ban.

Jó! Jó!

...még többet a reptéri ügyről.

Egyébként az após-vej jelöltek hamarosan lehet, hogy nem lesznek após és vej.

Bill Seacroft és a bíró lánya úgy tűnik...

- Helló, Tommy! - Lakásavató ajándék.

Köszönöm.

Nagyon szívesen bejönnék, de csak egy percre.

Szép rendezett a lakásod.

Igen, megőrülök a rendrakásért.

- Kérsz egy kis kavét? Borzalmas. - Nem, köszönöm.

- Van tüzed? - Persze.

Hallottad, hogy a feleséged Chicago-ba megy?

Igen, hallottam.

Szép csomagolás! Te magad csináltad?

Miért nem találkozol vele?

Nem, azzal túl messzire mennénk.

Nahát, ennek hasznát fogom venni!

Köszönöm.

Hívd fel, Bill.

Mi a száma?

Azt mondtam nem, Tommy.

Nos, én próbáltam cserkészlány lenni.

Most aljas leszek.

Bill...

Hogy érzel irántam?

Tudod, hogy nagyon kedvellek, Tommy.

Ez nem válasz a kérdésemre.

Bill, nem tettetem, hogy sajnálom, ahogyan a dolgok alakultak.

Kedvelem Ruth-t,

de magamat jobban szeretem.

És téged...nagyon is.

Most te következel, hogy beszédet mondj.

Nem készültem semmivel.

Halló?

Helló, Miriam!

- Nos, én megyek is. - Tartsad egy kicsit.

Ó és Bill. Gondolkodhatnál azon a beszéden.

Igen?

Tánc?

Ó, ne, figyelj, édes!

Ó, Bill, muszáj eljönnöd!

Figyelj, Miriam. Biztos korodbeli fiúk tucatjai vannak, akik elvinnének téged.

De nem engedhetem meg Clara-nak, hogy elvegye tőlem!

Figyelj, Miriam!

Kérlek, Bill!

Angyal vagy! Köszönöm! Szia!

Bejött! Bejött! Bejött!

- Micsoda, drágám? - Bill fog elvinni a bálba.

Bill?

Miriam, nem éppen a legmegfelelőbb az idő, hogy táncra gondoljunk.

Anya, a Szülői Munkaközösség bálja nagyon is foglalkoztat engem.

- De nem magam miatt. - Valóban, drágám?

Nem! Szülők és öregdiákok lesznek ott! Nem érted?

- Nem, nem értem. - De, Anyu, olyan egyértelmű!

Rávesszük Ruth-t, hogy elmenjen a bálba, meglátja Bill-t és nincs Chicago!

Jó kis ötlet, édesem, de Ruth már nem lesz itt, megváltozott a terv...

Holnap utazik.

- Még mindig menni akar? - Hogy érted, hogy még mindig menni akar?

Persze, hogy még mindig menni akar.

Harry, olyan szamárságokat tudsz kérdezni.

Jól van, jól van.

Az a buta lány.

Dora épp most ment el.

Készített Ruth-nak szendvicset, de ő egy falatot sem evett belőle reggelire.

Bárcsak tehetnénk valamit!

Mi lenne, ha írnék neki egy levelet és Bill nevében írnám alá?

- Miriam, kérlek, semmilyen levelet! - Akkor mondjuk...

Nem!

Nahát! Készen áll a kiscsibénk elhagyni a fészket?

Albert, nem igazán vagyok vicces kedvemben!

Nem, nem, bíró úr! Ezt vígasztalásnak szántam.

Albert, muszáj ilyen undorítónak lenned?

Miriam!

Mindannyian nagyon feldúltak vagyunk.

De miért? Ruth egykor elkövetett egy butaságot, most bölcs döntést hozott.

És én azt mondom, hogy nagyobb bátorítás kell neki.

Én meg azt mondom, hogy pofa be!

Elnézést, Albert.

Jobb ha siet. Lassan kell vezetnem. A fékem még nincs megszerelve.

Rossz fék, mi?

Az Albert Kummer Taxivállalat áll szolgálatára.

Köszönöm, Albert.

- Nos... - Nincs egy kis időd enni valamit? Dora finom szendvicset kész...

Köszönöm, Anyu. Majd a vonaton eszek valamit.

Majd én hozom, Anyu.

Nem jössz ki az állomásra, Apa?

Tárgyalásom lesz a bíróságon.

Nos, jó utat és néhanapján ugorj be.

Örülök, hogy nem vagy feldúlt amiatt, hogy elutazok.

Feldúlt? Miért kéne annak lennem? El szeretnél menni, nem?

Nem kéne ennyire örülnöd a dolognak!

Én csak a dolgok jó oldalát nézem.

Tudod, Ruth, arra gondoltam, hogy billiárdozásra fogom használni a szobádat.

Mindig is szerettem azt a játékot és évek óta nem volt billiárddákó a kezemben.

Jössz, Ruth?

Ég veled, drágám!

Walker hadnagyot kérem a közlekedési osztályról.

A vád maga ellen: mások háborgatása alkohol befolyása alatt. Bűnös vagy nem bűnös?

Nem bűnös!

Helló, Sam!

Ültesse le egy kicsit, Sam.

Eresszen el!

- Azt mondtam eresszen el! - Mi ez az egész?

Wilkins bíró úr, nem fogja elhinni miken mentem keresztül!

Csendet! Csendet! Csendet!

- Ez egy bírósági tárgyalóterem! - Miattuk lekéstem a vonatomat!

Nagy sajnálattal hallom ezt!

- Ő látta, tanusíthatja... - A tanúkat kérem üljenek le, amíg nem hívják őket!

Csendet!

Csendet! Csendet!

Csendet!

Mi a vád?

Tévesen tartóztattak le!

Tettlegességig fajult a dolog, azzal hogy elszakították az új kék öltönyömet!

Mondja el mi történt, Simmons.

Hogy mi történt? Ezek az egyenruhás kopók megállítottak és a fékemről kérdeztek.

Elmondtam, hogy ki vagyok és ők rendkívül gorombák voltak!

Egy nagyon durva megjegyzést tett.

- Aztán ez a két disznó... - Ez volt a megjegyzés.

Csak azért mert éppen csuklattam, azt mondták, hogy részeg vagyok.

Részeg! Ez a helyzet!

Nem szabadna felidegesítenem magam.

- Úgy viselkedett, mint egy részeg, bíró úr. - Aztán elvittek az őrsre...

végig kellett sétálnom egy egyenes vonalon!

- Albert... - Aztán fel kellett fújnom egy léggömböt!

Elbukott a teszten, bíró úr.

Nem csuklathat az ember, anélkül hogy fel tudna fújni egy léggömböt?

Törvényellenes csuklatni?

Nem szabadna felidegesítenem magam.

Kaphatnék egy kis vizet, kérem?

- Ki tépte el az öltönyét? - Ő maga tépte el.

Én megfogtam az ujjánál, ő elfutott, de én még mindig fogtam az ujját.

Itt van.

Köszönöm. Nagyon köszönöm.

Albert, azzal vádolnak, hogy rossz fékkel vezettél és szembeszegültél egy rendőrnek.

Ezek után sem vallod magad bűnösnek?

Nem vagyok bűnös! És engedjenek vissza a bankba!

Nos...

Jim...

Egy korombeli ember felfújjon egy léggömböt!

- A Szülői Munkaközösség tagja, ugye? - Igen, bíró úr.

- Mikor lesz a bál? - Jövő hét kedden, uram.

A tárgyalást jövő hét szerdán 10 órára tűzöm ki.

Nem lesz szükség óvadékra.

Ez nagyon rendes magától, meg kell hogy mondjam!

És egyébként minden tanúnak kötelessége megjelenni itt szerda reggel!

Rám csak nem vonatkozik ez, Apa. Én nem leszek itt.

Esetleg nem értette meg a bíróság utasítását.

Azt mondtam, minden tanú jelenjen meg.

De én a következő vonattal Chicago-ba megyek.

A bíróság nagyon sajnálja, hogy kényelmetlenséget okozott a tanúnak.

De a jelenléte itt szerdán nélkülözhetetlen, így rendelkezem!

Ide figyelj, Apu...

Kisasszony!

A tárgyalóteremben a tanú nem szólíthatja a székelő bírót "Apu-nak".

Bíró úr, úgy viselkedik, mint egy gazember!

Nos, mindenesetre, a városban marad a tárgyalásig, Mrs. Seacroft...

vagy a bíróság megsértéséért le lesz tartóztatva!

Következő ügyet!

Ó, Bill, megígérted, hogy nem fogsz ilyen gyászosan nézni.

Azt akarom, hogy Ziggy azt higgye, hogy jól érezzük magunkat.

- Ehhez mit szólsz? - Így megfelelő!

Ott van a Casanovád az én nadrágomban.

Vársz valakit?

Ó, nem!

Bill, táncolunk?

Nem azért vagyok itt?

Bill...

Mit csinálnál ha puszta véletlenségből összefutnál Ruth-al?

- Ruth nem jön el, ugye? - Ó, nem!

Bill, te csalódott vagy!

Csak táncoljunk.

Ruth, azért jöttél ide, hogy a húgodnak örömet okozz.

Legalább annyit tehetnél, hogy kedves leszel.

Hagyjad a hivatalos hangnemet, Harry. Nem a bíróságon vagyunk.

Holnap reggel ott leszünk.

Remek, az nagyon szórakoztató lesz!

Tudtad, hogy itt lesz, ugye?

- A férjed, Ruth. - Hát én elmegyek!

Mrs. Wilkins, milyen jó látni Önt!

Ruth!

- Biztosan nagyon rossz apa lehettem. - Ennek semmi köze hozzád!

Ó, dehogynem!

Gondoltam, hogy el fogsz menekülni, ahelyett hogy szembenéznél a dolgokkal.

- Ó, Apa, hadd hívjak egy taxit! - Jól van, Ruth.

A tény, hogy gyermekként kudarcot vallottál, nem fontos.

De ha kudarcot akarsz vallani feleségként, de legkevésbé sem nőként,

akkor rajta!

Fuss el!

Akarsz táncolni?

Nagyon örülök, hogy eljöttél!

Ziggy, nincs logika abban, ahogyan érzek irántad.

Egyértelműen nem vagy jóképű, politikai szempontból tudattalan vagy és...

Nahát, ezt gyönyörűen elmondtad!

Szeretnéd viselni a diákszövetségi kitűzőmet?

Nagyon kedves, hogy megkérdezted, Ziggy, de...

a diákszövetségi kitűző átadása egy lánynak a birtoklás egy barbár szimbóluma,

mint egy tehén megjelölése.

Én semmiképpen sem gondolok rád ilyen módon!

De Ziggy, ha én fogom hordani a kitűződet, akkor velem kéne...

Hordani fogom!

Sajnálom, Clara.

- Bocsáss meg! - Ó, szívesen!

- Nem! Téged, Seacroft! - Fáj a lábam, Kummer. Kérj fel mást.

Nem leszel ilyen vicceskedő, amikor meghallod, amit el akarok mondani.

- Akkor mondd el! - Erre gyere, ha nem bánod.

Bocsáss meg!

Rendkívül rossz híreim vannak számodra. Nem vagy többé képviselőjelölt az állami szenátusba.

- Nem vagyok az? - Nem vagy az.

Elköltöztél, ugye? Egy ikerházba az Oak street-en.

Az a 10. választókerület. Te a 3. választókerület jelöltje vagy.

Szóval diszkvalifikáltak a jelöltségtől.

És egy másik hír, Seacroft...

A vakációmat Chicago-ban tervezem tölteni.

Történetesen Ruth is Chicago-ban lesz.

- Kummer, menj el innen! - Egyszer már közénk álltál és nem működött a dolog.

Azt hittem lesz elég eszed ahhoz, hogy ne tedd újra meg.

- Azt mondtam, menj el! - És továbbá, Seacroft...

Emberek!

Nem hinném, hogy bánni fogják a félbeszakítást.

Épp most kaptam híreket, amit mindannyian örömmel fognak hallani.

A reptér senkit sem fog hajléktalanná tenni.

George Stiver odaadományozza a tóparti ingatlanját Wamburen Heights-nak.

És igen hamar a város lakásépítésbe fog, amiért nem kell fizetni,

azoknak, akiket ki kell lakoltatni a reptér miatt.

- Professzor, szólhatok pár szót? - Csak tessék. - Köszönöm.

Úgy tűnik, hogy mindannyian a jóbarátunkra, Wilkins bíróra szavazhatunk.

Nincs többé mit mondani annak az önző fiatalembernek a védelmében,

aki elfogadta a bíró úr nagylelkűségét és a bíró úr lányát.

És aztán mindkettejüktől elpártolt,

- amikor lehetőséget látott a saját előmenetelére. - De, Mrs. Bixby!

Ebből egy szó sem igaz!

Én vagyok Mrs. Seacroft! A férjemet senki sem tartotta el önmagán kívül!

Ha elválunk az csak az én hibám!

És senkire sem tartozik, csak ránk!

Személy szerint én a férjemre fogok szavazni!

Kummer, láttad Bill-t?

Igen, látnod kellett.

Igen?

A Polgári Segítő Szervezet nevében vagyok itt.

Reggeli 7 órakor? Elment az esze?

Igen? Mi az?

Aláírna egy petíciót, hogy küldjük William Seacroft-ot...

az állami szenátusba a 10. választókerületből?

Igen, hogyne!

Csak egy pillanat.

Reggeli 7 órakor?