Afrikaans
Akan
Albanian
Amharic
Arabic
Armenian
Azerbaijani
Basque
Belarusian
Bemba
Bengali
Bihari
Bosnian
Breton
Bulgarian
Cambodian
Catalan
Cebuano
Cherokee
Chichewa
Chinese (Simplified)
Chinese (Traditional)
Corsican
Croatian
Czech
Danish
Dutch
Esperanto
Estonian
Ewe
Faroese
Filipino
Finnish
French
Frisian
Ga
Galician
Georgian
German
Greek
Guarani
Gujarati
Haitian Creole
Hausa
Hawaiian
Hebrew
Hindi
Hmong
Icelandic
Igbo
Indonesian
Interlingua
Irish
Italian
Japanese
Javanese
Kannada
Kazakh
Kinyarwanda
Kirundi
Kongo
Korean
Krio (Sierra Leone)
Kurdish
Kurdish (Soranî)
Kyrgyz
Laothian
Latin
Latvian
Lingala
Lithuanian
Lozi
Luganda
Luo
Luxembourgish
Macedonian
Malagasy
Malay
Malayalam
Maltese
Maori
Marathi
Mauritian Creole
Moldavian
Mongolian
Myanmar (Burmese)
Montenegrin
Nepali
Nigerian Pidgin
Northern Sotho
Norwegian
Norwegian (Nynorsk)
Occitan
Oriya
Oromo
Pashto
Persian
Polish
Portuguese (Brazil)
Portuguese (Portugal)
Punjabi
Quechua
Romanian
Romansh
Runyakitara
Russian
Samoan
Scots Gaelic
Serbian
Serbo-Croatian
Sesotho
Setswana
Seychellois Creole
Shona
Sindhi
Sinhalese
Slovak
Slovenian
Somali
Spanish
Spanish (Latin American)
Sundanese
Swahili
Swedish
Tajik
Tamil
Tatar
Telugu
Thai
Tigrinya
Tonga
Tshiluba
Tumbuka
Turkish
Turkmen
Twi
Uighur
Ukrainian
Urdu
Uzbek
Vietnamese
Welsh
Wolof
Xhosa
Yiddish
Yoruba
Zulu
CSENGETETT, MYLORD?
Írta:
Szereplők:
AZ ADOMÁNY
- Jó reggelt, apa. - Ne hívj már apának.
Bocsánat.
- Kaphatok egy reggeli csókot? - Jó, csak gyorsan.
- Minden rendben, kicsim? - Nem, nincsen.
Rettentő éjszakám volt! Nem bírok ki még egy ilyet!
- Gödrös az ágyad? - Nem!
Teddy úr zavar. Folyton be akar jönni a szobámba.
Miért nem tettél széket a kilincs alá, ahogy mondtam?
Tettem, de vagyok biztonságban, szerelj fel egy reteszt rá.
A retesz pénzbe kerül.
Apa, a lányod becsülete mindennél drágább!
Nem tör a becsületedre, Ivy. Csak egy csókot akar lopni.
Annál többet is akar. Elkapott tegnap a hallban
és azt mondta, szeret, mert mosószappan szagom van.
Váltsál babaszappanra.
Apa, komolyan beszélek.
Jól van, szerzek egy reteszt és felteszem az ajtódra.
Most pedig, menj és tedd a kötelességed, vagy Jim rád fog szállni.
Néha azt hiszem, gyanítja, hogy eddig még nem szolgáltam.
Emiatt ne aggódj, elintézem Jim Twelvetreest.
- Annyira szigorú, ugye? - Igen. - De nagyon kedvelem.
- Mit csinálsz? - Tudom, hányadán állok vele.
- Értem. - Mrs. Lipton kedves, nem igaz?
Igen.
- Nagyon szeret. - Tényleg?
És te is szereted. Sokkal kedvesebb vagy hozzá, mint a mamához.
Ebből elég! Vidd le azt a tálcát!
Igen, apa.
- A fűszervajas vese, James. - Köszönöm, Mrs. Lipton.
- A fűszervajas vese érkezik, Mr. Stokes. - A melegítő pislákol.
Ugye nem felejtett el spirituszt tenni bele, James?
Nem az én feladatom a spiritusz ellenőrzése, Henry a felelős érte.
De magának kell őt ellenőriznie.
Henry, az égő a melegítőben pislákol. Nem emlékszel,
- töltöttél-e bele metil-alkoholt? - Nincs itthon egy csepp sem.
- Szerintem, Mrs. Lipton megitta. - Mit merészelsz?
- Csak tréfáltam. - Csak ne tréfálj!
Reggel 5-9-ig.
Ha elfogyott a metil-alkohol, szólnod kellett volna.
- Gyere és húzd fel a fűszervajas vesét. - Az újságot vasalom.
- Tedd, amit mondok, Henry! - Igen, Mr. Twelvetrees.
A fűszervajas vese megy, Mr. Stokes.
Miss Poppynak fáj a feje. Nem kérte a kekszet, megehetem?
Természetesen nem. Az alkalmazottak nem majszolhatnak kekszet szolgálatban.
Tedd vissza a dobozba.
Henry, a Daily Mail-en felejtetted a vasalót, megperzselődik!
Nézd, Teddy Tailnek barna a nadrágja.
Henry, fuss és vegyél egy másik Daily Mail-t.
És levonom az árát a béredből.
- ltt van néhány keksz, rágcsálnivaló az útra. - Kösz, Ivy.
5 perc múlva itt legyél nekem.
Néha úgy érzem, jobb lenne, ha soha többé nem kelnék fel.
Csak azt próbáld meg!
Ez a fiú csak bajt okoz.
Pedig olyan szolgálatkész. Nem lennék túl szigorú hozzá.
Rendes nevelést kell kapnia.
Az ő korában, ha nem azt tettem, amit mondtak, apám elvert a szíjjal.
Ennek köszönhető, hogy ma ilyen, Mr. Twelvetrees.
Valóban így van, Mrs. Lipton.
- Ivy, vidd Lady Lavender reggelijét fel. - Már megint cudar reggele van.
Mint általában, ha cudar az éjszakája.
- És vigyél egy marék mogyorót. - Meghámozzam neki?
Ne, a papagáj eszi.
- Mr. Twelvetrees... - Igen, Ivy?
Miért kell Henrynek kivasalni az újságot?
Azért, mert őméltósága nem akar gyűrött újságot olvasni, Ivy.
- Két perccel múlt 9, Stokes! - Rettentően sajnálom, uram.
Feltételezem, az órámat javíttatni kéne.
- Bemegy ma a városba? - Kétlem, már jártam bent a héten.
- Itthon van, uram? - Igen.
- Kivéve Sir Ralphnak. - Lady Agatha férjének?
Lady Agatha férjének.
Semmi körülmények között nem akarom látni.
Ezt nagyon is megértem, uram.
- Én érkeztem le elsőnek? - Igen, uram.
- Lady Lavender a szobájában reggelizik. - Tényleg?
- Köszönöm. - Őméltósága Timesa.
- Köszönöm, James. - A Timesa, uram.
- Köszönöm. - Egy kis zabpelyhet, uram?
Köszönöm.
Édes szagot érzek.
- Jó reggelt, George. - Jó reggelt, Teddy.
- Hol van az újságom? - Nem hozták ki, uram.
Elküldtem Henry-t egy példányért.
Jó, nem akarom elmulasztani Teddy Tail kalandjait.
Szabad!
Ha nincs ellene kifogásod, én parancsolok még itt.
Szabad!
- Ki vagy? - Ivy, a cseléd.
Nem, Ethel vagy.
- Hol láttalak azelőtt? - Én hoztam fel a reggeli teáját.
Tudtam, hogy ismerlek valahonnan.
Mogyoró! A kedvencem.
- Miért nem hámoztad meg nekem? - Az a papagájé.
Nem fogom neki odaadni, eleget kapott már.
Adtam neki egy gumiültetvényt, Malayában.
A papagájok szeretik a gumit?
Ne szó szerint értsd, te ostoba lány, a részvényeket kapta meg.
Szerintem szép fészket csinál magának belőle és tojik néhány tojást.
Nem nagyon hinném... kakas.
Csinos Polly!
Mindig a menyasszonyáról beszél. Gyere, ülj ide, az ágyamra.
Nagyon nagylelkű vagyok. Tudod, sok dolgot elajándékozok.
- Van itt valami, ami tetszik? - Nem, köszönöm szépen.
- Nem tetszik ez az ágy? - De, nagyon szép.
A tied lehet.
Nem tudnám betenni a szobámba.
Egy nagyobb szobára lenne szükséged. Ez lenne a megoldás a problémára.
Add ide a táskámat!
- Nem kérek egy fillért sem. - Nem is akartam adni neked.
Megkérlek, hívd fel az ügyvédemet
és mondd meg, hogy látogasson meg 12-kor, délben.
Kérd meg, hogy a szolgálati bejáraton át jöjjön és a hátsó lépcsőn vezesd fel.
- Miért a hátsó lépcsőn? - Mert nem akarom, hogy George megtudja.
- Úgy érti, őméltósága? - Igen. Elvette a lányomat.
Mindig tudtam, hogy rangon aluli házasság.
- Pedig ő méltóságos úr. - Kereskedelemből szerezték a pénzüket.
- Milyen kereskedelemből? - Rabszolga-kereskedelemből.
Teli hajókkal hozták őket Afrikából, és becserélték cukorra.
Borzasztó!
Igen, ártalmas a fogakra.
Tessék, ne felejtsd el az ügyvédet. ltt a száma.
- Nem kérsz egy kis pénzt? - Nem, köszönöm.
- Akkor nem kéred ezt a táskát? - Nem! Igazán ne adjon nekem semmit.
- Mást nem parancsol? - Nem, köszönöm.
- Ethel? - Igen, asszonyom?
Valamit feltétlen neked kell adnom.
- Mit? - A rántottát!
Ez a Mussolini átkozottan jól dolgozik. Elérte, hogy a vonatok pontosak legyenek.
Undorító fasiszta. Az első dolga volt, hogy az összes homoszexuálist börtönbe vetette.
Cissy, kérlek, ne a reggeliző asztalnál.
Jobb, ha nem eresztik szabadjára a Felső Házban.
Teddy!
- Ez az ember kegyetlen diktátor, apa. - Igen, de a gondokat megoldja.
- Ramsay MacDonaldet? - Nem akarok szocialistát.
Apa egy neves iskolából valót akar. Valakit Etonből.
Legalább tudná, melyik homoszexuálist kell letartóztatnia.
Teddy!
- Jó reggelt, apa. - Jó reggelt.
- Jó reggelt mindenkinek. - Jó reggelt.
- Jó reggelt, James. - Jó reggelt, Miss Poppy.
Meg kéne próbálnod időben lejönni a reggelihez, Poppy.
- Ez nem fair a személyzettel. - Csak egy kis kávét kérek.
- Hozok frisset, Miss Poppy. - James, legyen szíves szedje le
azt a barna nagyládát a gardróbszobából és hozza a hálómba reggeli után.
Kiselejtezek egy csomó ruhát és a szegényeknek adom.
- ha nem akar meztelenül rajtakapni. - Természetesen, nem, Miss.
Szeretném, ha nem mondanál ilyeneket Jamesnek. Ez nagyon kellemetlen neki.
De szereti, apa, imádom, ha azt látom, elpirul.
Ez nem helyes. Kérem, hogy öltözzetek fel a reggelihez.
Nem hagyhatom, hogy a házban köntösben kószáljatok.
Az egész a te hibád, Teddy. Sokat engedsz meg magadnak.
Példát kellene mutatnod.
És ha már a témánál vagyunk, hallottalak lejönni hajnal 3-kor.
Második alkalom a héten, igazán elveted a sulykot.
Ne legyél olyan szigorú, apa. Az életet élni kell.
- Jerry mindig ezt mondja. - Hogy tudsz jóban lenni Jerryvel?
- Abszolút tökkel ütött. - Nagyon is okos!
Tud csalni a kártyában, fejen állva kiiszik egy pohár vizet.
- És feltalált egy új koktélt. - Mi van benne?
Nem tudom, de a nevem Guillotine. Jerry szerint, teljesen fejbe ver.
- És ágyban vacsorázott este. - Minden nappal hóbortosabb lesz.
Bementem a szobájába és a papagájához beszélt.
Ugyan, ki máshoz beszélne? Senki nem ül mellé, hogy társasága legyen.
Bárhogy is, szerintem, elragadó. Ezt a gyűrűt kaptam tőle legutóbb.
Ez az eljegyzési gyűrűje! Nem szabad elfogadnod!
Te már megkaptad a mamáét, de soha nem viseled.
- Nyakkendőtűt csináltattam belőle. - lgazán?
Azt hiszem, a barátnőd, Penelope ujján láttam a múltkor.
- Törődj a magad dolgával. - Lányok, elég legyen!
Ez tényleg aggasztó. Az öreg Lavy egyfolytában csak ajándékoz.
Légy szíves, ne nevezd Lavynek.
A legjobb felöltőmet a kertésznek ajándékozta.
- Azt a borzalmas sakktáblát? - Igen. - Azt jól csinálta.
Muszáj ilyen alantas stílusban beszélgetnünk, apa?
Részemről nem kedvelem.
Legalább már nem bolyong a folyosókon hajnalban.
Már hogyne tenné, ott járkált éjjel is.
- Mit csinált? - Bolyongott a folyosókon.
- Honnan tudod? - Mert... fürdőbe kellett mennem.
- Igen? - Mit értesz azon, hogy ,,igen''?
- Talán jogom van kimenni a fürdőbe, ha kell. - Nincs éjjeli edény a szobádban?
Ha ilyen szinten folyik a társalgás, én megyek.
Beszélgetek a papagájjal.
Talán alantas stílusban kellene beszélgetnünk.
- Igyekezz, befejezték a reggelit. - Hány óra, apa?
- Fél 10. - Mennem kell, hogy felhívjam Lady Lavender ügyvédjét.
Használd a lenti telefont, a személyzetét.
És nehogy elfelejtsem, Miss Cissy kérte, hogy kukkantsak be hozzá.
- Miért? - Nem tudom.
Ne maradj túl soká.
Miért mondja mindig mindenki, hogy ne maradjak Miss Cissynél túl soká?
- Annyira kedves. - Ne törődj vele, csak tedd, amit mondanak, Ivy.
- Ivy. - Igen, uram?
- Mondani akarok valamit. - Igen, uram.
Ivy, teljesen megőrjítesz!
- Tényleg? - Ahányszor csak látlak, a szívem rákezdi.
- Igazán? - Most is azt csinálja.
- Igen? - Hallgassa.
- Miért nem hallgatja meg? - Inkább nem, ha nincs ellene kifogása.
Hogy érthetné meg, mit érzek, ha nem érzi.
Engedjen!
- Jól vagy, Teddy? - Nem. A szívem ritka szaporán ver.
Add át üdvözletem.
Elhoztam a pincekönyvet, hogy átvizsgálja, uram.
- Rendkívül kevés van már a '93-as portóiból. - Jó.
Szólok, hogy küldjenek fel néhány rekeszt Meldrum Hallból.
Jó, uram. Nem szabad, hogy hiányozzék, uram.
Nem. Stokes, csaknem két hete van már nálunk.
- Nincs semmi problémája? - Nincs, köszönöm, uram.
És hogy jön ki a személyzet többi tagjával?
Persze, a háborúban együtt volt Twelvetrees-zel,
mindketten segítették megmenteni az öcsém életét, igaz?
- Rendkívül zavaros idők voltak, uram. - Aztán itt van Mrs. Lipton, ugye?
Micsoda kedves, kényelmes párnás asszonyka ő.
Az igazat megvallva, uram, egy kicsit csüggedt.
- Valóban? - Sajnálattal mondom, igen, uram.
Az ajtaján a kilincs le-föl jár az éjszaka közepén.
- Mi lehet az oka? - Valaki megpróbál behatolni hozzá.
- De nem jutott be, ugye? - Nem, uram.
Tudja, arra gondoltam, ha lapos cselédlányt szerzünk,
nem lesz több gondunk. Még a legjobb barátai se neveznék csinosnak.
- Vajon nem mosószappant használ? - Kértem, hogy használjon babaszappant.
Jó. Figyelemre méltó elővigyázatosság.
Mi vonzza vajon az öcsémet ezekhez a szolgálólányokhoz?
- Még a laposakhoz is. - Az ízlésre nincs magyarázat, uram.
Egyszer engem nagyon megragadott egy oroszlánszelídítő nő.
- Lapos volt? - Megrémítette az oroszlánokat is.
Sajnálom, ezen nem tudok változtatni, Stokes.
- Én se nagyon, uram. - Csak egyet tudok elképzelni,
- állandóan figyelnünk kell. - Igen, uram.
- Óhajt még valamit, uram? - Nem. Azt hiszem, nem.
- Uram. - Stokes, egy kérdés:
ez az oroszlánszelídítő nő, nem használt mosószappant, ugye?
Nem voltam jártas a mosdási szokásaiban, uram,
de rengeteg kölnit locsolt az oroszlánokra.
Szabad!
- Mikorra parancsolja? - Nem sürgős. A fiókban tucatnyi van még belőle.
De csinos és lágy!
Soha nem éreztem eddig még ilyet.
- Csuda jó lehet ilyenben aludni. - Tiszta selyem.
Olyan csúszós. Csodálom, hogy nem esik ki az ágyából.
Erre mindig nagyon vigyázok.
Különben, rengeteg holmim van, amit nem hordok.
- Adhatok neked, ha tetszik. - Elragadó ez a család!
Olyan bőkezű. Lady Lavender nekem akarta adni az ágyát!
hogy nézek ki?
Mint egy fiú.
Egy csinos fiú... Úgy értem, egy nagyon elegáns fiú.
Köszönöm, Ivy.
- Krikettezni megy talán? - Nem, teniszezni.
Légy olyan drága és kösd be a cipőm.
Ne légy ideges, nem foglak megrúgni.
- Nem tudok szép masnit kötni. - Pompásan csinálod.
Tudod-e, Ivy...
- tényleg egész csinos vagy. - Igen.
Csak egy kicsit sápadt. Többet kéne törődnöd magaddal.
- Ülj az öltözőasztalomhoz! - Szabad ezt nekem?
Ne légy ostoba, ülj le!
Lássuk... Fordulj meg.
Többet kéne levegőre menned.
Kéthetente van egy szabad délutánom, és három napja vagyok itt.
Még 10 napom van hátra.
És ha kimenőm lesz, moziba fogok menni.
Most a szád fog következni.
- Melyik a kedvenc filmsztárod? - Rin Tin Tin.
Olyan szájat nem tudok rajzolni.
- Mit szólna Anna May Wonghoz? - Rendben.
Ivy, most nem trombitán fogsz játszani. Lazítsd el a szád.
Maradj nyugodtan!
Nem tudok, nagyon csiklandoz!
Jól van, kész. Nézd meg magad a tükörben.
Nem tudom, nem látom.
Szuper jó vagy!
Ennyi elég lesz mára. Elkésem a tenisz-partiról.
Mást nem parancsol? Csak mert egy ügyvéddel találkozom 12-kor.
Értem, akkor szedd a lábad!
Köszönöm a rúzst, Miss Cissy.
Szabad!
Ide tegye, kérem, James. Remélem, nem húzta meg a derekát,
miközben ezt a nagy, nehéz ládát cipelte a gardróbból.
- Nem is volt olyan nehéz, Miss Poppy. - Magának talán nem, hisz olyan erős.
Az izmai biztos, mint a vas.
Már nem olyanok, mint katonakoromban, Miss.
Lehetetlen. Csak úgy domborodnak.
- A hideg futkos a hátamon. - Sajnálom, Miss Poppy.
Semmi baj, nem a maga hibája.
Az erős emberek mindig megdobogtatják a szívemet.
A maga szívét mi dobogtatja meg, James?
Hát... semmi nem jut eszembe pillanatnyilag, Miss Poppy.
- Csak kell lennie valaminek. - Tudja, nagyon szigorúan neveltek.
Egy kisvárosban nőttem fel, és a nőknek még a bokáját sem láttuk.
Nem beszélve a lábukról. Manapság már persze, mindent szabad.
Tudja, olyan igaza van.
Van egy barátnőm, akinek a szoknyái csak eddig érnek.
- Parancsol még valamit, Miss Poppy? - Csak nem hoztam zavarba, kedves James?
Nem, Miss Poppy, de várnak más bokros teendők.
Akkor jó. Szia-mia!
Pompásan áll a kezében a kés, Mrs. Lipton.
Bárcsak annyi schillingem lenne, ahányszor használnom kellett, Mr. Stokes.
Fogadok, van egy kedves fészke, valami eldugott helyen.
Bárcsak lenne, Mr. Stokes. De nem halok éhen.
Az öreg Mr. Lipton nagyon elővigyázatos volt.
- Nem is volt gyerekük, Mrs. Lipton? - Törődj a magad dolgával!
Nem iszik velem egy pohárka barna sört, Mrs. Lipton?
Pillanatnyilag nem, Mr. Stokes. Majd a vacsorához iszom.
- Én nem bánnék egy cseppet, Mr. Stokes. - Hozzon egy poharat, Mabel.
Vas van benne, tudja? Sok vasra van szükségem.
- Vigyázzon, ne ártson a fogainak. - Remélem, nem fog.
Nincs pénzem új fogsorra.
- Jó napot mindenkinek. - Jó napot.
Remélem, nem szakítom félbe a délelőtti pihenőjüket.
Magát mindig szívesen látjuk, Wilson kapitány.
- Csak nem barna sört látok az asztalon? - Mabel, egy poharat.
Azt hittem, szolgálatban sohasem iszik.
Nagyon fárasztó nap volt a mai, Mrs. Lipton.
- A barna sörben jó sok vas van. - Csak ne rozsdásodjon el a csizmája.
Olyan hegyes, még megszúrja magát egyszer, ifjú Henry.
És nem akadna egy szép szelet meggyes lepény, Mrs. Lipton?
- Elveszi az étvágyát. - ltt fogok talán ebédelni?
Rendszerint azt teszi.
Sült lesz és vesével töltött lepény.
Ebben az esetben megtartóztatom magam.
- És milyen ételsort állított össze estére? - Ma este nem főzök.
Az egész család elmegy, hogy megnézze a Sivatagi dalt.
- Micsoda gyönyörű életet élnek. - Tízen lesznek összesen.
És mind valamelyik előkelő étteremben mennek utána.
Annyi pénzt költenek majd, hogy kettőnk évi bére is kijönne belőle.
- Egy pohár sört, James? - Nem, köszönöm.
- Pedig szüksége lenne rá. - Egy nehéz ládát cipeltem le Miss Poppynak.
- Remélem, tisztességesen viselkedett. - Ne szólj szám, nem fáj fejem.
Máris végeztél a hálószobákkal, Ivy?
Nem, de találkoznom kell egy ügyvéddel a hátsó ajtónál 12-kor.
Lady Lavender hívatta. Nem akarja, hogy a család megtudja.
- Ivy, mi az ördög van az orcádon? - Csak egy kis rúzs és púder.
Hogy merészeled! Pontosan tudod, hogy a személyzetnek tilos festeni az orcáját.
Az ember azt gondolná, hogy sohasem szolgáltál eddig.
Mi az ördög jött rád, hogy ilyet merészeltél?
Nem én kentem magamra. Miss Cissy csinálta.
- Értem. - Ne ébressze fel az alvó oroszlánt, Mr. Twelvetrees.
Nos, töröld le, amilyen gyorsan csak tudod, és ne forduljon megint elő.
- Igen, Mr. Twelvetrees. - Nem vádolhatja Ivy-t azért, ami történt.
Az urak szórakoznak az olyanokkal, mint mi.
Ebben igaza van, Mr. Stokes.
Semmit sem szeretnek jobban, mint leverni a sisakunkat.
Mindazonáltal választóvonal van gazda és szolgáló között
és rajtunk áll, hogy ezt ne lépjük át.
Valaki van a hátsó ajtónál keménykalapban.
Ez biztos az ügyvéd lesz.
Miért a hátsó ajtón akar bejönni? Mire jó ez a titkolózás?
Mert Lady Lavender rettentő gazdag a saját jogán és nem akarja,
hogy őméltósága beleavatkozzon.
- Vajon most mit fog elajándékozni? - Hogy érti, ,,elajándékozni''?
- Ne szólj szám, nem fáj fejem. - Mr. Twelvetrees is mindig ezt mondja,
- nem igaz, Mr. Twelvetrees? - Vigyázz, Henry.
- Ez itt Mr. Franklyn. - Jó napot. - Jó napot mindenkinek.
Bocsássanak meg, kérem, csak folytassák.
Henry, az ajtót.
Csak a toiletre jöttem be, uram.
Köszönöm.
- Fura egy népség ez odafent. - Még a felét se tudja, Mr. Stokes.
Eredj a dolgodra, Mabel.
Igen, Mr. Twelvetrees.
,,Vagdalt húson éltek és birsalmasajton, amit háromágú salátás kanállal ettek.''
Ne mocorogj, figyelj!
,,És kéz a kézben, a homokbuckák tövében táncot jártak a bágyadt Holdfényben.''
- Nos, kapitány, mi a véleményed róla? - Marhaság! - El van intézve.
Nem kapod meg a gumiültetvényt.
- Szabad! - Hallgass! Szabad!
- Mr. Franklyn, asszonyom. - Jöjjön.
- Jó napot, asszonyom. - Mi a neve?
- Franklyn. - Nem a magáé, az övé.
- Ivy, de az asszonyom, Ethelnek hív. - Nem, a teljes neved.
- Ivy Teasdale. - Gondolom, ennyi elég lesz.
Jól van, most elmehetsz.
Értsd meg, Teddy, nem kerülgetem többé a forró kását.
Udvarolnod kéne végre.
Úgy beszélsz rólam, mintha homokos lennék.
A férje a nyomodban van, a véredet kívánja.
- Sir Ralph nem járt erre, ugye? - Ez megzavarná a nyugalmadat.
Eddig még megúsztad a gyilkosságot.
És ami az előző szeretőidet illeti?
Úgy táncoltál Mayfair körül, mint egy bűzös borz.
Ő legalább rangombeli volt.
És akkor minden rendben van. Csak a fejükön koronát hordjanak.
Szebb látvány is, mint egy cselédlány főkötője.
Semmit sem értesz, George. Fogalmad sincs e lányok tisztaságáról.
Semmi színlelés, semmi tettetés, fennhéjázás... minden világos.
Ott vannak a cselédszobájukban, rongyszőnyeg van a hajópadlón,
rozoga fiókos szekrény, törött tükörrel, sodronyos vaságy...
Jó ég, Teddy. Beteg vagy, ez nem kétséges.
De ez teljesen normális.
Nézd, semmi baj azzal, amit tenni akarsz. A baj ott van, hogy kivel akarod tenni
és olyan ügyetlen vagy, amikor megteszed.
- De az egész olyan izgalmas. - Ez nem mentség.
5 ügyedet intéztem el, amiket elügyetlenkedtél
és most itt a levél Violet ügyvédjétől.
Violet... drága fénylő arcú Violet, a repedt kezeivel.
- Az összes többitől különbözött. - Igazad van.
Meg kell kettőznöm a járadékát, ikrei születtek.
Nem, nem, nem!
Az Isten szerelmére, szedd össze magad!
Igyál egy kis whiskyt vagy valamit.
Igen, szabad!
Bocsánat, uram, bizonyos Mr. Franklyn ügyvéd keresi.
- Jézus, megint egy másik lány, Teddy? - Nem tudom, olyan zavart vagyok.
Megbeszélése volt Lady Lavenderrel, de most önnel kíván szót váltani.
- Már megint rájött a dili. Küldje be. - Rendben van, uram.
Őméltósága fogadja önt. Mr. Franklyn, uram.
- Franklyn, foglaljon helyet. - Köszönöm.
Nos, mit ajándékozott el ezúttal?
Sokkal súlyosabb a helyzet a szokásosnál. A Union Jack Gumi Társaságot.
- Az a tiéd, nem igaz, George? - Nem egészen, övé az ellenőrzési jog.
Ha ostobaságot csinál, teljesen tönkre tehet engem.
Kinek adta a részvényeket? A papagájnak?
Arra kértek fel, hogy készítsek adományleveleket egy bizonyos
Miss Ivy Teasdale javára.
Megvolnék. Jöjjön, üljön le, James.
Ez a szamócadzsem finomnak ígérkezik, Mrs. Lipton.
Igen, egy kosár csodás szamócát kaptunk a birtokról az idén.
Élvezzék a teát. Egy óra múlva itt vagyok.
Ez a hentes... nem ússza meg szárazon ezt a számlát.
10 schilling, 6 font vesepecsenyéért! Valóságos rablás!
Ne túl sokat.
Nem volt ilyen válogatós, amikor a lövészárokban voltunk.
Akkor mindennek örültünk.
- Itt van, lásson neki a vajas kenyérnek. - Nem, rá se tudok nézni.
- Mi baja van? - Inkább nem mondom el.
Ugyan, nekem elmondhatja.
A körülmények összejátszanak ellenem és nem tehetek semmit.
- Ez komolynak hangzik. - Mert komoly is.
- Elcsaklizta őméltósága cigarettáját? - Nem dohányzom.
De ha azt tenném, vennék magamnak.
Micsoda őrült.
Füstölök, mint egy kémény, de egy szálat se vettem 10 éve.
És mondok még valamit, amit soha nem vettem.
- Nem akarok hallani róla. - Mi okoz gondot?
Miss Poppy.
Ahányszor egyedül vagyunk a hálószobájában,
megtörténik.
Maga ravasz ember, James Twelvetrees.
- Mióta tart ez maguk között? - Nem úgy értettem.
- Akkor hogyan? - Nézze, ha gyanús célzásokat tesz,
- a mosogatóba öntöm a teámat. - Üljön le, nekem elmondhatja.
- Régi bajtársak vagyunk. - Jó.
Mikor azt a nehéz ládát cipeltem a szobájába, reggel...
- kockázatos dolgokat kezdett el mondani. - Mit? Ocsmány adomákat?
Ugyan, dehogy! De már évek óta így megy.
Mióta a 18-at betöltötte.
Elmondanám őméltóságának, de féltem a pozíciómat.
Mi történt ma reggel?
Megtapogatta az izmaimat.
Milyen izmait?
- Ezeket. - És mi a rossz ebben?
Azt mondta, megdobogtatja a szívét... de alaposan.
Tényleg?
Az enyémet nem dobogtatja meg.
Ha bánja is, a maga érdekében mondom, Jim.
Olyan a felépítése, mint egy téglabudié.
És ha már ennyi is felizgatja, a jövője még nagyon rózsás is lehet.
Ez szégyenteljes! Az ő pozíciójában és korában a legszívesebben
keresztbe fektetném a térdemen és jól elfenekelném.
Az használni fog.
Nem lehet komolyan beszélni magával.
Nézzen szembe a tényekkel.
A fickókban, akikkel járkál, semmi érték nincsen.
Pénzük van, ennyi az egész. Magának egy fillérje sincs,
de van valamije, amit ő keres, hát használja ki!
És ő hálás lesz magának, maga meg sínre kerül.
Mit gondol, ki vagyok, valami külföldi szépfiú?
Hagyd abba, Jim. Nézze, ők ott vannak fent,
mi meg itt lent. Használja ki, amit Isten adott!
Miss Poppy szobája. Maga itt van lent, menjen föl!
Nézzünk szembe a tényekkel. Nem engedhetjük, hogy a részvények
kikerüljenek a család kezéből, különösen nem egy cseléd kezébe.
- Hová vezetne ez? - Igazán nem tudom, miért aggódsz úgy, apa,
zsákszámra van pénzed. Mi az a 200 vacak részvény?
Nem érted az egészet. Először is, ha pénzről van szó, amit tőlem kapsz,
soha nem lehet elég.
Másodszor pedig, az a 200 vacak részvény, ahogy nevezed,
az ellenőrzési érdekeltséget jelenti a Union Jack Gumi Műveknél,
ami nélkül a társaság mindenféle népek kezei közé kerülhet.
Találkozókat szervezhetnek, szavazhatnak,
az egészet megkaparinthatják, ahelyett, hogy én tenném azt.
Ivy egy drága, ártatlan lány. Semmi gondod nem lenne vele.
- Megtenné, amit mondasz neki. - Nem fogok mindig Ivyval tárgyalni,
- ha döntést akarok hozni. - Nem csak erről van szó.
A pénz megrontana egy olyan tiszta lányt, mint Ivy.
Vásárolhatna magának parfümöt és illatosított szappant.
Púdert is használna. És nem látnám soha többé azt a fénylő arcot.
Jézus!
A szolgálók miért ne készíthetnék ki magukat, mint bárki más?
Megrontanád, érted? Légy szíves, hagyd békén!
Hallgass, Teddy!
Ez nagyanya pénze, apa. Joga van azt tenni vele, amit akar.
Nem, ha marhaságokat beszél. Lássunk világosan,
aki költeményt olvas fel a papagájnak, nem tud felelősségteljes döntést hozni.
Mit javasolsz, apa? Elszállíttassuk egy kényszerzubbonyban
- és zárassuk gumiszobába? - Ne légy abszurd, Cissy!
Egyáltalán nem erről van szó. Vannak gyönyörű helyek,
úgy néznek ki, mint a vidéki kastélyok, eltekintve a rácstól az ablakon.
Ez ocsmányul hangzik, apa.
Nem írhatja alá senki azt, hogy nem tud aláírni semmit,
aztán társalog a szobájában a papagájjal.
Mindenesetre jobb, mint bezáratni.
Beszélek Franklynnel, tud-e javasolni valamit.
Gondokság alá akarod helyeztetni?
Ezt a kifejezést még csak ki sem ejtettem a számon.
Le kell állítanunk. Különben, ott lesz Ivy, ez az ostoba, az igazgatótanácsban.
Szabad!
- Hello, Ivy! - Hello, Ivy!
Elnézést, uram, Mr. Stokes üzeni, itt az ideje, hogy Miss Cissy és
Miss Poppy készülődjenek a színházba.
Megeresztettem a vizet, de nem tudom, ki akar fürdeni.
- Köszönjük, Ivy. - Köszönjük, Ivy.
Ülj le, Teddy!
Van valami fogalma róla, miről szól ez a Sivatagi dal?
Cook énekel egy dalfoszlányt időről-időre, amikor munkáját végzi.
- És miről szól? - Valami kék égről, rólad és rólam
és hogy a homok megcsókolja a holdfényes eget.
Elég ostobán hangzik.
Azt hiszem, egy angol Lordról szól, aki az arabokat vezeti a franciák ellen.
Ez elég érthető. Nekem nem jutott sok idő a franciákra.
- Semmit se vigyünk túlzásba. - Segíthetek, uram? - Nem.
Ritka kétbalkezes vagyok, ma este.
Ha vehetem magamnak a bátorságot, uram, rendkívül szétszórtnak látszik ma este.
- Nos... Lady Lavender, tudja? - Igazán? - Igen.
Ostobaságokat csinál.
Mi is tudunk róla odalent. Hajlik rá, hogy Ivy-t céltáblának használja.
- Úgy érti, késeket dobál rá? - Nem, uram.
Főként rántottát és csokoládé pudingot.
Kértem a szakácsot, olyan ételt főzzön, ami nem hagy foltot.
Pedig szeretheti Ivy-t, ennek a boszorkának akarja adni
az összes részvényét, a Union Jack Gumi Társaságnál.
- Valóban így van, uram? - Szép nagy társaság.
Igen, azt hiszem, láttam hirdetni a borbélyüzletben.
Nos, ez csak egy része a vállalkozásnak. Készítünk ezen kívül autógumikat,
bénáknak párnát, lyukkal a közepén, és kis radírt ceruzák végére.
És sok pénzt érnek ezek a részvények, uram?
Hát, Sir Ralph Shawcross a fő opponensem a tanácsban,
- egész vagyont adna érte. - Lady Agatha férje?
Igen, Lady Agatha férje. Mellesleg nem járt errefelé, ugye?
- Nem, uram. - Hogyha hívna, nem vagyok itthon semmi körülmények között sem.
Természetesen.
- Valami okból kést döfne belém. - Vajon miért?
A lényeg, hogy eladná még a lelkét is ezekért a részvényekért
- csakhogy kibuktasson a tanácsból. - Azt hiszem, Ivy-t figyelmeztethetjük,
- hogy ne adja el, uram. - Nagyon kedves lány.
De egyszerű. Gondolja meg,
amennyit tudunk róla, lehet, hogy az apja egy vén iszákos.
Kényszerítheti, hogy eladja őket.
Őhajtja, hogy érdeklődjek a jelleme felől, uram?
Nem. Határozottan nem. Nem akarom, hogy bárki is tudjon erről.
Főként Ivy nem. Nem lenne fair reményt kelteni benne,
amikor mindent elkövetek, hogy az egészet megsemmisítsem.
Természetesen, uram. Nem kerülhet egy szolgáló az igazgatótanácsba.
Hová vezetne ez?
- Két csillag, vagy három van a zsebkendőjén, uram? - Kettő.
Ez csak egy musical.
A fenébe! Folt van elől az ingemen.
Azt hiszem, a folt a monokliján van, uram.
- lgazán? - Megengedi, uram?
Ő, igen. Köszönöm, James. Maga egy kincs!
- Valakinek még remek férje lesz. - Mrs. Lipton is ezt mondta a minap.
Csak nem akarja elvenni a szakácsnét?
- Nem nagyon hinném, uram. - De egyszer csak megnősül, nem?
Ez a szándékom, ha a Jóisten is úgy akarja.
Maga olyan szerencsés. Olyan nagy a választéka.
Az egész utca csak úgy nyüzsög az olyan lányoktól, mint Ivy.
Társalkodónők, házvezetőnők, cselédlányok és sokan szemüvegesek.
Nem vonzódom hozzájuk, uram.
Nem vonzódik hozzájuk? Mi történt magával?
Jobban szeretem, ha egy kicsit műveltebbek.
Mit szólna egy ápolónőhöz? Keményített főkötő,
fekete gyapjúharisnya, szoros fekete öv, ezüst csattal,
kis medalion a nyakában, körülötte kloroform... terjeng.
A pezsgőkoktélt rögtön felszolgálják, uram, még mielőtt a kocsik megérkeznek.
Akkor miért töltöd fel mindig szódával?
Az erős whisky nem jó őméltósága köszvényére.
- Nem tudtam, hogy köszvényes. - Nem is az.
De az lesz, ha erős whiskyt iszik.
- Apa, hánykor jön haza a család? - Lássuk,
a vacsora után színházba mennek, aztán valószínűleg egy night klubba.
- Lesz az hajnali 3-4 óra is. - A fenébe.
James azt mondja, meg kell várnom őket, hátha akarnak valamit.
Ez az állással jár, Ivy.
Éleszd fel a tüzet a szalonba és aludj egyet a fotelban.
És vegyél fel egy tiszta kötényt!
Nem az én hibám. Már megint Lavender.
Könyörögtem Mrs. Liptonnak ne adjon neki csokoládé pudingot.
Elegem van, apa! El akarok menni!
Miket beszélsz össze-vissza? Nem tudod, mi történik ebben a házban.
Te nem tudod, mi történik. Mr. Teddy elkapott reggel a hallban
és kérte, hogy hallgassam meg, ahogy a szíve mondja...
Nem bízom benne. Megvetted a reteszt az ajtómra?
Nem volt rá időm.
Ez azt jelenti, hogy még egy éjszakát kell székkel a kilincs alatt töltenem,
- hogy ne rontsanak meg. - Mit aggódsz annyit miatta?
A szobám szomszédos a tieddel, csak kiabálnod kell.
Nem érdekelsz!
- Visszamegyek a mamához! - Nem! Várj egy percet, Ivy!
hogy Lady Lavender részvényeket ad neked egy gumi társaságnál.
- Nekem azt mondta, a papagájnak adja. - Megváltoztatta a véleményét, Ivy.
Neked adja őket. Gondold csak el,
gazdag lehetsz, nagy házban élhetsz,
szolgálóid vannak, akik lesik parancsaidat.
Csak nem fogod feladni az egészet, mert egy tányér csokoládé pudingot dobott rád,
- nem igaz? - Azt hiszem, nem.
Jól van, lányom.
Menj és válts kötényt, a vacsora egy perc múlva kész.
Apa, nem kaphatná az ételt papírtányéron?
Ha húsos tésztára kerül sor, Mrs. Lipton, a zseni szelleme hatja át.
Én még a régi iskolán nevelkedtem. Pontos recept szerint,
jó alapanyagokból, ropogósra sütve.
És leöblítve egy jó korty Chateau Margaux-val.
Két üveggel nyitott ki őméltósága legjobb borából.
Amikor felülvizsgáló körúton voltam a pincében, felkeltettem a gyanúmat
egy furcsa illat, mely az egyik rekesz körül terjengett.
Gondoltam, e bor minősége azonnal ellenőrizendő.
Igaza van, Mr. Stokes. Nem hagyhatja, hogy őméltósága romlott bort igyék.
Odalenne a becsülete.
- Egészségünkre! - Egészségünkre!
- Mi a véleménye? - Pompás!
Azt hiszem, a gyanúja alaptalan volt.
Egyetértek. Nagy kő esett le a szívemről.
Nekem mind egyforma ízű, mint piros tinta.
Én is így gondolkoztam, de sokat tanultam Mr. Stokes keze alatt.
Megkóstolhatom a másik üvegből is, hogy lássam, ugyanolyan jó, mint az első?
Már eleget ittál, Henry.
- Mindennel kész vagyok, Mrs. Lipton. - Köszönöm, Mabel.
De szépen néz ki. Húsos tészta, ugye?
Éppen a minap mondtam az öregemnek,
,,jaj, már nem is emlékszem rá, mikor kóstoltam utoljára vörös bort.''
Mulatságos.
Ha nincs más... megyek is.
Van egy kis hideg máj, reggeliről maradt.
Becsomagoltam magának, ott van az asztalon.
Köszönöm. Remélem, felmelegítve jó lesz.
- Rengeteg vas van benne. - Maradt egy kis barna sör az üvegben.
- Vigye magával, Mabel. - Nagyon kedves.
- És ne felejtse el visszahozni az üveget. - Nem fogom. Jó éjt mindenkinek!
Jó éjt.
Úgy látom, rengeteg húsos tészta maradt.
Miért nem mondta, hogy maradjon és egyen belőle?
Hogy ő? A bejárónő egy asztalhoz üljön velünk?
- Erről szó sem lehet! - Hová vezetne ez?
Annyira sajnálom ezt a szegény párát.
A férjével, aki nem dolgozik, csak egész nap heverészik.
Remélem, felülteti, mikor a barna sört adja neki,
különben mind a pizsamájára folyna.
Irány az ágy, Henry! Részeg vagy.
- Csak egy pohárral ittam! - Menj lefeküdni.
Nem lennék meglepve, ha nyakon öntenének vízzel.
És most ki lenne hajlandó megkóstolni házi készítésű rumos zselémet?
Soha nem evett még a rumos zselémből, ugye, Mr. Stokes?
Egyike a nagy örömöknek, mik rám várnak, Mrs. Lipton.
- A mamám csodás zselét készít, nem igaz? - Nem tudhatom, Ivy.
Persze, hogy nem. Bocs, papa.
Ritka élvezet vár magára, Mr. Stokes.
Mrs. Lipton rumos zseléje csaknem olyan híres, mint a meggyes lepénye.
Egy kis tapicskolás, a közepén körbe...
hogy elváljon az edénytől.
Aztán... föl!
Imádom a rumos sodót!
Élvezted ezt a Sivatagi dalt tegnap, Teddy?
Nem volt rossz.
Volt néhány csinos balettpatkány a háremjelenetben.
Nem szeretem, ahogy úgy kikészítik magukat.
A háremhölgyek nem izzadnak és nincsen szemüvegjük.
Szabad!
- A kávéja, uram. - Köszönöm, James.
- Bemegy ma a városba, uram? - Nem hiszem.
- Mondhatnék valamit, uram? - Mondja csak.
Tudja, nem akarok beleavatkozni,
de kötelességemnek érzem, hogy elmondjam,
Lady Lavender megkérte Ivy-t, a cselédlányt,
és Mr. Stokes felkísérte a hátsó lépcsőn asszonyunk szobájába.
- Köszönöm, hogy elmondta. - Remélem, helyesen cselekedtem.
- Határozottan. - Köszönöm, uram.
- Most mire készül? - Ne aggódj! Franklyn lejön majd és elmesél mindent.
Ismered, milyen talpnyaló.
- Mit beszélnek, apa? - Nem hallom.
Ez a baj ezekkel a házakkal, az ajtókat túl vastagra csinálták.
Majd, ha kijön, szólhatnék néhány szót hozzá?
Nem akarom, hogy Lady Lavender nekem adja a részvényeket.
- Túl sok gondot okozna. - Te csak hallgass szépen.
Vigyázz, már jön is! Hordd el magad gyorsan!
- Jó napot, asszonyom. - Szabad! - Hallgass!
- Minden rendben van, uram? - Beszélnem kell őméltóságával azonnal.
Megnézem, fogadhatja-e. Erre jöjjön.
Elnézést, uram. Ami Lady Lavendert és a részvényeket illeti,
- nekem nem kellenek. - Nem tudja, mit beszél, uram.
- Rendkívül egyszerű lány. - Ne eméssze magát, lányom.
- Már nem ön a kedvezményezett. - Hogyan?
Lady Lavender meggondolta magát.
- Magának adta a részvényeket. - Nekem?
- Igen. Maga Alfred Stokes, nem igaz? - Igen.
Biztos vagyok benne, hogy egyetért, de az ötlet teljesen abszurd,
- beszélnem kell őméltóságával. - Azonnal? - Igen, most.
Ha várna az ebédlőben, uram, tájékoztatom őméltóságát.
Csak siessen.
Nem szabad, hogy beszéljen Franklyn őméltóságával.
Menj ki a bejárati ajtó elé, zárd be, számolj tízig, aztán kezdj kopogtatni.
- Minek? - Ne törődj vele, csak tedd, amit mondok!
Szabad!
- Mi baj van, Stokes? - Sajnálom, hogy zavarnom kell uram,
- de megláttam Sir Ralphot, ahogy jön fel az ösvényen egy lovaglóostorral. - Mi?
Gyere el az ablaktól!
- Most mit csináljak? - Bármelyik percben kopogtathat az ajtón, uram.
- Ez már ő lesz. - Istenem!
Javasolhatom, hogy távozzék a hátsó ajtón, személyzeti folyosón át?
Helyes.
- Beszélnem kell magával. - Most nem.
- Beszélt már őméltóságával? - Nem. Sietősen távozott a személyzeti bejárón át.
Értem.
Nem a személyzeti bejárót kéne használnia?
Nem, ha őméltósága használja.
Telefonálok neki holnap.
Én vagyok, Ivy.
Sajnálom, hogy zavarlak a délelőtt kellős közepén.
Rendszerint nem szoktalak megkeresni a napnak ennek az időszakában, de sürgős.
Kérlek, ne engedd, hogy apa megkapja a részvényeket.
Csak rontana a kapzsiságán.
Elmagyarázom majd este, mikor a szokásos időben könyörgök hozzád.
Ivy, merre jársz?
Egek, ez Mr. Teddy!
Ne aggódj, most foglalkozom vele, én. Te nézz az apám után.
Köszönöm.
Engedjen!
Forgatókönyv:
Zene:
Fényképezte:
Rendezte:
Forgalmazza a Budapest Film
Can't find what you're looking for?
Get subtitles in any language from opensubtitles.com, and translate them here.