All language subtitles for Christabel.2018.720p.WEB-DL.h264-SanneD

af Afrikaans
ak Akan
sq Albanian
am Amharic
ar Arabic Download
hy Armenian
az Azerbaijani
eu Basque
be Belarusian
bem Bemba
bn Bengali
bh Bihari
bs Bosnian
br Breton
bg Bulgarian
km Cambodian
ca Catalan
ceb Cebuano
chr Cherokee
ny Chichewa
zh-CN Chinese (Simplified)
zh-TW Chinese (Traditional)
co Corsican
hr Croatian
cs Czech
da Danish
nl Dutch
en English Download
eo Esperanto
et Estonian
ee Ewe
fo Faroese
tl Filipino
fi Finnish
fr French Download
fy Frisian
gaa Ga
gl Galician
ka Georgian
de German
el Greek
gn Guarani
gu Gujarati
ht Haitian Creole
ha Hausa
haw Hawaiian
iw Hebrew
hi Hindi
hmn Hmong
hu Hungarian
is Icelandic
ig Igbo
id Indonesian Download
ia Interlingua
ga Irish
it Italian
ja Japanese
jw Javanese
kn Kannada
kk Kazakh
rw Kinyarwanda
rn Kirundi
kg Kongo
ko Korean Download
kri Krio (Sierra Leone)
ku Kurdish
ckb Kurdish (Soranî)
ky Kyrgyz
lo Laothian
la Latin
lv Latvian
ln Lingala
lt Lithuanian
loz Lozi
lg Luganda
ach Luo
lb Luxembourgish
mk Macedonian
mg Malagasy
ms Malay
ml Malayalam
mt Maltese
mi Maori
mr Marathi
mfe Mauritian Creole
mo Moldavian
mn Mongolian
my Myanmar (Burmese)
sr-ME Montenegrin
ne Nepali
pcm Nigerian Pidgin
nso Northern Sotho
no Norwegian
nn Norwegian (Nynorsk)
oc Occitan
or Oriya
om Oromo
ps Pashto
fa Persian Download
pl Polish Download
pt-BR Portuguese (Brazil)
pt Portuguese (Portugal)
pa Punjabi
qu Quechua
ro Romanian
rm Romansh
nyn Runyakitara
ru Russian Download
sm Samoan
gd Scots Gaelic
sr Serbian
sh Serbo-Croatian
st Sesotho
tn Setswana
crs Seychellois Creole
sn Shona
sd Sindhi
si Sinhalese
sk Slovak
sl Slovenian
so Somali
es Spanish Download
es-419 Spanish (Latin American)
su Sundanese
sw Swahili
sv Swedish
tg Tajik
ta Tamil
tt Tatar
te Telugu
th Thai
ti Tigrinya
to Tonga
lua Tshiluba
tum Tumbuka
tr Turkish Download
tk Turkmen
tw Twi
ug Uighur
uk Ukrainian
ur Urdu
uz Uzbek
vi Vietnamese
cy Welsh
wo Wolof
xh Xhosa
yi Yiddish
yo Yoruba
zu Zulu

Original subtitles

Magyar felirat: Cill https://thelword.hu/

S KEZÉT NYÚJTOTTA CHRISTABEL S GERALDINE-T VIGASZTALTA ÍGY

Amint visszatérek, elkezdjük közös életünk.

Nem tart soká.

Nem kell elmenned.

Pár nap csupán. Hamar hazatérek.

Félek.

Mitől?

Mint mindig, átterelni a jószágokat a folyón...

Nem nehéz. Jó párszor csináltam már.

Mitől tartasz? Hamarosan visszajövök, Belle.

Tudom, nem a te hibád.

Ki van ott?

Ki van ott?

Ki maga?

Ki maga?

Halljam!

Segítség! Kérem, segítsen!

Segítség!

Azt mondták, visszajönnek. Vigyen el innen, kérem!

Ki jön vissza?

Ők. A férfiak.

Kirángattak a házból.

Mindent elvittek.

Kifosztottak.

Engem magukkal hurcoltak.

Csak én voltam otthon.

Megvertek.

Segítsen, kérem!

Három férfi.

Megerőszakoltak.

Istenem, micsoda szégyen.

Kihasználtak.

Bántottak.

Lábra sem bírok állni.

Fáj.

Kérem.

Visszajönnek. Vissza fognak jönni.

Hogy került ide?

Megszöktem.

Sikítottam.

De senki sem hallott.

Visítottam, mint egy farkas, de semmi.

Berúgtak, így elfutottam.

Utánam jöttek, de részegek voltak.

Segítsen, kérem.

Vigyen el innen!

Csak nyugalom.

Jöjjön!

Álljon fel!

Rögtön visszajövök.

Éjjel bukkantam rá az erdőben.

Ki ez a lány?

Nem mondta.

Hogy találtál rá? Éjjel, így?

Elmentem sétálni, és egy furcsa neszt hallottam.

Először azt hittem, egy csapdába esett hangyász.

Aztán rájöttem, hogy egy női hang az.

Ezt hogy képzelted? Egyedül császkálni az erdőben?

Oda világítottam, és ott volt.

Összegömbölyödve a földön.

Mint egy kivert kutya.

Sírt, reszketett.

Azt mondta, férfiak támadtak rá.

Miféle férfiak?

Nem tudom.

De szörnyen nézett ki.

Járni is alig bírt, támogatnom kellett.

Mit tehettem volna, apa?

Hagyjam itt? Szegény teremtés.

Pihenjen csak nyugodtam.

Mintha halott lenne.

Szép napot, apa!

Hát a lány?

Még alszik.

Hagyd aludni, ki van merülve.

Legyen.

Majd viszek neki egy kis levest.

Már ha marad.

Hoztam levest.

Geraldine! A nevem Geraldine!

Christabel!

Christabel.

Gyönyörű.

Gyönyörű név.

Köszönöm.

Nagy szerencséd volt.

Ha nem megyek ki az éjjel, nem találok rád.

Miért?

Mit miért?

Mi másért mászkáltál volna kint, ha nem azért, hogy rám találj?

Nem tudtam aludni.

A vőlegényemről álmodtam.

El kellett válnunk.

A jószágokat tereli át a folyón.

Volt egy furcsa érzésem, és nagyon melegem volt.

Így hát elmentem sétálni.

Nagy szerencsémre.

Szerencse...

Vagy az Úr akarata.

Maradhatsz, amíg jobban nem érzed magad.

Ha akarsz.

Épp ideje már.

Egész éjjel beszélgettünk.

Aranyos madárkák denevérekkel lógnak.

Meg kell tanulni fejjel lefelé aludni.

Bocsánat, apa.

Anyád sosem engedte, hogy én főzzem a tojást neki.

Kakasszó előtt kelne.

Mit használsz a hajadra?

Mintha frissen mosott lenne.

A körmökkel is kezdünk valamit.

És kell egy tiszta ruha.

Nem tudom, te honnan jössz...

de itt mi keményen dolgozunk.

És iszunk, ha van mit.

Akárcsak ott, ahonnan én jöttem.

Miféle hely az?

Csak azt tudom, hogy a lányom talált az erdőben.

Egy ilyen szép kislány...

mit keresett az erdőben?

Már bizonyára elmondta, uram.

Tetszik, ahogy uramnak szólítasz,

de hívhatsz Leonelnek.

Tao lánya vagyok.

Miféle Tao?

Tao?

Tao a hegyről?

Tao lánya.

Régóta ismerem apádat.

Bár nem beszélünk.

Tao.

Mezítlábas kölyök voltam,

mikor először találkoztam Taóval,

csak enni jártunk az iskolába.

Aztán ki kellett hagynom, hogy segíthessek apámnak a munkában.

Taónak szintén.

Na szóval, a farm urának, apáink főnökének volt egy lánya,

velünk egy idős.

Varázslatosan szép lány volt. Egy hercegnő.

Nagyon szerelmes voltam belé.

Mindennél fényesebben ragyogott. Rabul ejtett.

El tudjátok képezni?

De esélyem sem volt nála.

A főnök lánya.

Mit is akarna ő tőlem?

Gyerekek voltunk, de azért én már láttam egy s mást.

Korán megedzett az élet.

Az élet mindig is munkás volt.

De mindent elmondtam Taónak.

Mondtam neki, hogy belebolondultam egy lányba,

és az álmom, hogy kezembe szorítsam puha kezét,

és a mezőn sétáljak vele.

Így volt.

Képzeljétek el, hogy az én kérges kezem

fogja az ő sima kis kacsóit.

Nagyon sima.

Csak akkor éreztem ezt újra, mikor megismertem Mariát.

Az elhunyt nejemet.

Isten nyugosztalja.

Szóval, mindezt elmondtam Taónak.

Azt mondta...

Azt mondta, nem illünk mi ahhoz a hölgyhöz.

Igaza is volt.

Egy nap korán végeztem,

és elmentem horgászni.

Taóval ismertünk egy tökéletes helyet a tónál.

Mindig egy kosár hallal tértünk haza.

Apám kérdezte, hol fogtuk ezt a sok halat?

De nem árultuk el.

Nem fedtük fel a titkos helyünket.

Aznap egyedül mentem oda.

Mikor oda értem, hangokat hallottam, kuncogást.

Arra gondoltam, de hát senki sem ismeri ezt a helyet rajtunk kívül.

Hacsak ő el nem mondta valakinek,

mert én ugyan nem tettem.

Hát közelebb lopóztam.

Megnézni, mi van a tavamnál.

És akkor megláttam.

Ott volt Tao.

A főnök lányával.

Csókolóztak.

Elmondtam neki, hogy szeretem azt a lányt,

de ő mégis ott bujkált vele, és csókolóztak.

Szörnyű méregbe gurultam.

Rávettem magam, verekedtünk.

A lány a tóba esett. Mikor aznap hazament csurom vizesen,

el kellett mondania az apjának, hogy mi történt.

No, a történések miatt

Tao családját kirúgták.

Igen, a te családodat.

Bűntudat gyötört.

Végül is az én hibám volt.

Azóta nem láttam apádat.

Ha összefutnánk a városban,

a piacon, sandán nézne rám,

majd elsétálna.

Így folyik az élet.

Jó ideje, hogy nem láttam már Taót. Örökkévalónak tűnik.

Most magad is látod, milyen furcsa dolgokat produkál az élet.

Ennyi év után

Tao lánya hirtelen utat talál az otthonomba.

És én nem is tudtam,

hogy Taónak ilyen csinos lánya van.

Mi bajod van?

Halljam, mi jár az ostoba fejedben?

Eredj innen, dolgozom!

Nem szégyelled magad?

Te meg miről hadoválsz?

A tegnap éjjelről.

A szégyentelen viselkedésedről.

A vakmerőségedről. Mi a fene bajod van neked?

Ittam egy keveset, ez minden.

Ne a piát okold!

Vigyázz a szádra!

Felbukkan egy nő, te pedig rögtön...

Hogy beszélsz apáddal?

Mi a problémád, Christabel?

Hát nem látod, hogy még élek? Már ásod is a síromat?

Az ereimben még lüktet a vér.

A szívem erősen ver. A szemeim csillognak...

Tiszteld anyám emlékét!

Mosd ki a szádat, mielőtt anyádról szólsz, akit nem is ismertél.

Hányszor mondtam már?

Életem szégyene.

Én gondoskodom magamról, te meg ne üsd bele az orrod!

Takarodj innét!

Unalmas...

Kérem vissza.

Unalmas, unalmas...

Add már vissza!

Unalmas...

- Kérem. - Unalmas.

Tessék, drágaságom.

Taps a Teremtőnek.

Micsoda mestermű!

Ámen.

Ő figyel.

Hát az Ördög?

Ő is figyel?

Hé! Van ott lent valaki?

Elég!

Én nem hiszek semmiben.

Se Isten, se Ördög, de még férfi sem.

Hát a nők?

Ebben hiszek.

De még ez is haldoklik.

A Cerrado haldoklik.

A tó kiszárad.

Korábban mindenhol láthattad az élet szépségét.

A növény nőne,

az Ipe fa virágozna a haldokló föld közepén,

és én azt gondolnám, az élet nem adja fel.

Nos, ezek az ő hátralévő napjai.

A föld lassan haldoklik.

Voltál már házas?

Mondtam, hogy nem bízom a férfiakban.

Persze.

De sosem volt még udvarlód?

Mind meghaltak a parton.

Arra sem gondolsz, hogy gyereked legyen?

Én álmodom róla.

Az álmok csak arra jók, hogy elaltassanak.

És ha felébredek egy álom közepén?

Az nem álom.

Hanem rémálom.

Szóval átkelsz a folyón a jószággal?

És hol van a kis kurvád?

Milyen kis kurva?

Christabel, Leonel lánya.

Erről honnan tudsz?

Ő csinálja ezt veled?

Tudja, hogyan kell?

- Christabel... - Fejezd be!

Christabel...

Christabel...

Elég már, gyerünk, te ribanc!

Christabel...

Christabel...

Christabel...

Túl idős vagy.

Nem bírsz velem.

Menj, és keresd meg apámat!

Békülj meg vele!

Szólj neki, hogy itt vagyok.

Hogy megmentettél.

- Láttad apámat? - Nem.

A halakat itt hagyták.

Azt hiszem, elsietett a lovas szekerén.

- Nem mondta, hova? - Nem.

- Van ölteted, hová mehetett. - Fogalmam sincs.

- Miért nem mentél vele? - Hová?

Ahová ment.

El akarsz küldeni?

Nem.

De miért vagy még itt?

Már rendbe jöttél.

Nem akarod, hogy maradjak?

Elmehetek, ha ezt akarod.

- Nem. - Mit nem?

Nem akarom, hogy elmenj.

Feltűnt, hányszor mondasz nemet?

Csak ez a szó jön ki a szádon.

Mióta felbukkantál...

Mióta ide hoztalak...

A viselkedem már nem megfelelő.

Későn kelek, minden éjjel fent vagyok.

Most apám itt hagy ezzel a kupival.

Nem tudok minden megoldani.

Nem, nem, nem.

Szóval, ha elmegyek, minden visszatér a rendes kerékvágásba.

Nem.

Apád biztosan aggódik érted.

Tudja, hogy jól vagyok.

Honnan tudod?

Csak tudom.

Ez nem válasz.

Se apám, se miattam nem kell aggódnod.

Azt hittem, szeretnéd, hogy maradjak.

Szeretném.

Ki mondta, hogy mindennel neked kell törődnöd?

Ha én nem teszem, ki fogja?

Nem szolgálnak születtél. Szabad vagy.

Ez nem ilyen.

Szabadítsd fel magad, Christabel!

Neked könnyű ezt mondani. Te nem akarsz megházasodni, nem akarsz gyereket.

Igen, én szabad akarok lenni.

Milyen világban élsz?

Egy másikban. Élhetnél az én világomban is.

Christabel...

Légy szabad!

Nem tudom.

Christabel.

Csak mondj igent!

Igen, Christabel.

Igen.

Igen.

Mi ez a botorság?

Nem szereti a zenét, uram?

Dehogynem, de ezzel a harmonikával akarsz bolonddá tenni?

Örömteli muzsika, a hosszú útra, uram.

Inkább hallgatnám a szelet.

Egy kanári volt a kis ketrecemben.

Édes dalok birtokosa, melyek megríkatnának.

Barátságos kis jószág, nem akarnám elveszíteni.

Sóvárgó szemmel dalolt, mely engem bámult.

Irgalmasság töltött el, ahogy hallgattam

a felszálló hangot, fullasztón...

Szabadságot adtam e madárnak, gondolván, szeretni fogja.

De az énekesmadár nem örült.

Látván, hogy a kalitka ajtaja nyílik, habozott, majd abbahagyta az éneklést.

Hirtelen meglebbentette szárnyait, és tova állt.

Mindenhol kereste régi társát.

Talán egy szerette.

Kereste és kereste...

De barátságos kismadaram társát nem lelte,

így szomorúan ketrecembe visszareppent.

Értem már. Kóborolsz az úton,

áthaladóra várva, hogy előadhasd a műsorod?

Nem, uram. Épp eladni készülöm a harmonikámat.

Nézze, micsoda szépség! Ez aztán tud mesélni az életről.

Egy barát a szomorú, vagy boldog órákra.

Szomorú? Unatkozik? Ott a harmonika.

Jól érzi magát? Boldog?

Játsszon egy dalt!

Megveszi?

Miért venném meg?

Játszani. Vagy ha az tetszik,

elhelyezheti a nappaliban,

mint egy műalkotást.

Mikor vendégeket fogad, látják majd e gyönyörűséget.

Add el egy zenésznek!

Tud rajta játszani?

Nem.

Sosem késő tanulni.

Engem aztán nem érdekel.

Majd én megtanítom.

Nem idevalósi, jól mondom?

Honnan tudja?

Különben tudnád, hogy ezen az üres úton

semmit sem fogsz eladni.

De tetszik a szöveged.

Hallass ide, elviszlek magammal.

Drága barátom!

Hálás volnék.

Az isten áldja.

Honnan jöttél?

Egy elátkozott erdőből.

Azt a mindenit.

Hallottam róla fiatalabb koromban.

Vagy túl sok eső esik, vagy semennyi.

Vagy túl sok a vagyon, vagy egyáltalán nincs.

Az erdőkben, mikor kiszárad a talaj, a jószág elpusztul.

A parton, az óceán szerencsét hoz a tengeri népeknek.

A hegyek mellett pedig szépség és béke van.

Nagy a kontraszt a földemhez képest, ahol a férfiak azért küzdenek,

hogy diadalmaskodjanak a szenvedést hozó sors felett.

Ilyen messziről jöttél, hogy harmonikát árulj?

Nem, uram, de megmondom én önnek,

hogyan leszek gazdag.

Igen?

Az érte kapott pénzből, veszek egy tojást.

A tojásból kikel a csibe,

és csirkévé cseperedik.

A csirke tojik egy tucat tojást.

Tucatnyi fióka születik,

ami tucatnyi csirkévé nő.

Aztán elcserélem a csirkét malacra.

A malac nő, majd lesz számtalan kismalac.

Mikor felnőnek,

elcserélem a malacokat egy borjúra.

A borjúból tehén lesz, a tehénnek borja lesz,

amiből tehén lesz, aminek ismét lesz...

- Borja? - Még egy borjú.

Tehén, borjú, tehén, borjú.

25 év múlva nagyjából 900 tehenem lesz.

És gazdag vagyok. Akar a társam lenni?

Csak dobd így!

Látod?

Nézd!

Milyen éhesek.

Szegénykék.

Nem tudtam korábban felkelni.

Akik az ólhoz csatlakoznak, meg kell tanulniuk maradékot enni.

Így is van.

A lányom szereti az ilyesfajta dolgot.

Hogy hívják?

Christabel.

Christabel?

Volt egy álmom egy Christabelről.

Badarság.

Álmomban, zöldellő füvön sétáltam, halotti csendben.

Zöld fű, és lombos fák.

Aztán láttam egy galambot.

Egy fehér galamb, mit mindenki szeret.

És a galambot Christabelnek hívták.

Ahogy a lányát.

A madár a fűben haldoklott, kísérteties hangot hallatott.

Mikor megláttam,

azt kérdeztem magamtól, vajon mi kínozhatja e törékeny kis galambot?

Semmit sem láttam körülötte,

csak a csillogó zöldet, a lehullott leveleket és fákat.

És álmomban, elkezdtem keresni az értelmét,

a drága Christabel fájdalmának okát.

Mikor közelebb értem, megértettem,

Egy élénkzöld kígyó préselte szegény galambot.

Minél inkább küzdött a madár,

a kígyó annál jobban szorította.

Mi van azokkal a férfiakkal?

Milyen férfiakkal?

És most?

Most én leszek a halál, világok pusztítója.

Ostobaság, a lányom otthon van, és semmi baja.

Egyedül?

Geraldine-nal, Tao lányával.

- Ezért vagyok itt... - Tao a hegyről?

- Pontosan. - Taónak nincs lánya.

Taónak nincs lánya, uram.

Apa nem jött vissza.

Nem érdekli.

Hozzászoktam. Kiskorom óta.

Nem ismertem anyámat.

Meghalt születésemkor.

Milyen zavaros lehet.

A lányod születésének öröme, és a nejed halálának tragédiája.

El sem tudom képzelni, mit érezhetett.

Nem igazságos, hogy e bűntudatot cipeljem.

Szerinted az?

Egy gyermek, akinek semmi köze az Úr döntéseihez.

Vállain hordozza a bűntudatot?

Nem igazságos.

Bárcsak ismerném anyámat!

Ki ne akarná?

De ő nem értené meg. Esélytelen.

Egész életemben megtettem mindent, hogy megváltsam magam.

De mi végre?

Ez a sok nyomás...

Az Úr elvette a nejét,

de adott neki egy leányt.

Nem biztos, hogy ő ezt érti.

Minden nap imádkozom ezért.

Christabel, nem maradhatsz itt örökké,

apád megbocsájtására várva.

Nincs mit megbocsájtani.

Ne tedd tönkre az életed itt, a világ végén

a semmi közepén.

Engedd el az imákat!

Ha itt bűn történt, azt apád követte el.

Nem te.

Mondtam már.

Éld a saját életed!

Mindig másokra vársz, másoktól függsz.

Továbbra is főzöd a tojást,

sepred a padlót, mosod a ruhát.

Meddig várod az embered, hogy visszatérjen?

Fogadok, ezt is apád rendezte el.

Kedvelem őt.

Kedveled?

Kedvelni bármit lehet.

A virágokat, a mézet, az esőt.

Egy boldogtalan életért...

Csak mert kedveled.

Ha nincs szenvedély...

Mit tudsz te a szenvedélyről?

A szenvedély olyan, mint a hirtelen halál.

Nem láthatod előre.

Mindkét esetben a mennybe vagy a pokolba invitál.

Hé!

Vissza fog jönni.

És ha nem?

Se ő, se az apád?

Örökké ezen fogsz sírdogálni?

Hogy igaz életet találj, Christabel,

vétkezned kell.

Christabel a galamb. A másik a kígyó.

És Tao lánya?

Taónak nincs lánya, uram.

Eredj innét! Megyek vissza a lányomhoz.

Hát nem éri?

Nem érti?

Erre, vagy arra, egyre megy.

A nap sosem nyugszik. Örök nappal van.

A hold nem világít az égen.

Az időnek nincs vége.

Semmi sem kezdődik, és semmi sem ér véget.

Még mindig nem érti.

Tudom, hogy egy nap meghalok. Mindenki meghal.

Gyerekek, idősek és fiatalok.

A kert virágai.

Mindenki új távlatokat kutat.

Nem tudják elviselni az ismétlődő nap monoton ritmusát,

vagy a hold iránti vágyat, mely elnyúlik, hogy felbukkanjon.

Kis veréb a semmi földjéről,

pontosan úgy hal meg, mint a madarak Jeruzsálem, vagy Santarem földjéről.

Páran a fájdalomba és kínokba.

Másik énekelve, mint a pacsirta.

Hisz mind meghalunk.

Jól tudom, egy nap én is meghalok.

De nem a fájdalomba vagy kínba.

Csak egyszerűen meghalok, mert éneklem az életem,

és a fantáziámban élek.

Ó, Istenem, ki oly vibrálónak és vidámnak teremtettél.

Adrenalint lövellsz vérembe.

Tudom, hogy a semmi csodái villanyoznak.

Tudom, hogy meghalok egy nap, Istenem.

Nem kínban, vagy fájdalomban.

Csak egyszerűen.

Az örömtől és a szeretettől.

Finom a bor.

Ox Bloodnak hívják.

Apámé.

Nem fogja bánni.

Mi az?

Bolond vagy.

A vőlegényem...

A világ jobb hely,

ha megtörünk egy férfit, csak azért, mert megtehetjük.

Ez nem helyes.

Ami most helytelen, az helyessé lesz később.

Én nem vagyok olyan, mint te.

Ne félj élni!

Ha hagyod, én felszabadítom az érzékiségedet.

Ez őrület.

Olyan szép vagy.

Christabel!

Christabel...

Christabel...

Christabel...

Christabel!

Christabel!

Christabel!

Magyar felirat: Cill https://thelword.hu/

Can't find what you're looking for?
Get subtitles in any language from opensubtitles.com, and translate them here.