Original subtitles

Uram, akarja,hogy önnel maradjak? Uram?

Nem. Nem ,köszönöm.

Amint az otthonába érünk, adok önnek 15 percet,

- aztán követem önt be. - Rendben.

Jól elütöttétek az időt,nem igaz?

Már azon voltam,hogy utánatok küldök egy kereső csapatot.

- Hol van? - Ott volt.

Ott volt.

Stephen, hol van?

Pont ott volt. Pont ott volt...

- Hogy érted?! - Nem tudom.

Hogy érted?! Hol van?!

Hol van most?!

A gyermek az időben

"Nem megyek messzire. Ezen a számon elérnek: ......"

Ó,remélem nem bánja,ha megjegyzem,

de ezzel mindenkinek elárulja,hogy elment.

A feljegyzése.

Az emberek látják a feljegyzését,és,hogy elment.

- Emberek? - Csak mondom...miért jelenti be,hogy elmegy?

Csak mert!

Pöcsfej.

Csak folytasd tovább, szánts tovább.

Ha úgy érzed szükségét, írd a kritikákat,

mert,hé, a szerkesztőd úgy is átszerkeszti.

Figyelj,higgy nekem, Stephen,

gyermekek százezrei vannak oda kint,

ők mind lelkesen várják a következő Stephen Lewis mesterművet.

Bárcsak.

Ez igaz,tudod,hogy az. Magamat is beleértve.

Ez kitűnő, Paul, köszönöm.

De amit nem akarok,hogy csinálj, az az,

hogy a hüvelykujjaddal a seggedben ücsörögj,várva a múzsát.

- A kacsát kérem. - Igen, én is,

és szénsavas vizet,kérem, Paul.

Úgy érzem be kell rúgnom.

Én attól tartok nem tehetem, de ez ne állítson meg téged.

- Munka? - Felolvasás, és...kora este van.

Jót fogok inni veled, Stephen.

Köszönöm, Thelma.

Szóval hogy...hogy halad a bizottsági munka?

Jól.

Az igazgató ébren tart?

Le vagyok kötve.

Ejtsd, ha nem neked való. Habár te vagy a poszter fiú.

Nem igazán.

Higgy nekem, ha végre publikálják azt a remek jelentést,

szétfogják kürtölni a részvételedet.

- Minimális részvét. - Hát, akkor ejtsd.

Csak annyit kérek,hogy engedd szabadjára magad.

Azt is tudnod kéne... ott hagyom a kormányt.

És a mellékfoglalkozásom a nyilvánosság előtt van. Szóval.

- Miért tennéd ezt? - Nyugdíjba vonulok.

Nyugdíjba.

Vidékre.

Ez valami olyan,amin már egy ideje vívódunk.

Meglett hozva a döntés.

Hát nem bánom,ha feladod a városi életet,

de a könyveket miért? Engem miért?

A 20 éven át tartó 18 órázások nagyon tunya fiút csináltak Charlesból.

De te imádod a 18 órás napokat.

A miniszterelnöknek még nem mondta...

... te nagyon kiváltságos vagy.

Sajnálom. Ezt tényleg fel kell vennem. Ez New York.

George...

Igen, hát 10 másodperc magánéletet kaphattam.

Tényleg abba kell hagynia mindent.

- Nem beteg, ugye? - Nem.

Csak fáradt, ennyi az egész.

Charlesnak lenni, felelősséggel jár.

Tudod, meglátogathatod őt. Nem az országot hagyjuk el.

Igen, de ki fog figyelni rám?

Ki fog engem elrángatni drága vacsorákra esténként és italt venni?

Egy másik társat kell találnod.

Talán azt a személyt,aki heti szinten megkérdezi tőlem, hogy vagy.

Minden héten beszélsz Julie-val?

Megkéne látogatnod őt.

Csak a meghívásra várok.

Talán ő meg egy hívásra vár.

Vagy azt tervezitek,hogy ítéletnapig elkerülitek egymást?

Hívd fel.

Hé. Ne nézz oda, de a mögöttünk lévő asztalnál egy husi-musi ember van.

Óóó, mondtam,hogy ne nézz oda! Ezt állom.

- Milyen volt New York? - Durva.

Ja,nagyon durva. Ne sokáig lesz az én problémám.

Egy másik életre.

Erre iszom.

Fogd szorosan.

Nincs nagyon meleged ebben a kabátban,ugye?

Nem,nem igazán. Nem?

Helyes. Buta apuci azt hitte esni fog.

Lécci, apuci, mehetnénk gyorsabban?

Mennyire gyorsan? Nagyon,nagyon gyorsan?

- Igen. - Bután, nevetségesen, törvénytelenül gyorsan?

Igen.

- Hajmeresztően gyorsan? - Igen!

Rendben...

Majd ha senki sem lesz erre felé.

Na, vigyázz,kész rajt!

Kate,drágám, állj nyugton.

Várd meg aput.

Ez £53.76 lesz.

Gyűjti az iskolai utalványokat?

Nem.

- Van pontgyűjtő kártyája? - Nincs.

- Visszajáró? - Nem,nem,köszönöm.

És kérném a PIN kódot.

- Oké. Vegye ki a kártyáját. - Köszönöm.

- Nagyon köszönöm. - Köszönöm.

Rendben,köszönöm, viszlát.

Baszki.

Kate?

Bocsánat.

Kate?! Látott valaki egy kislányt, egy 4 éves kislányt,

aki egy sárga esőkabátot viselt?

Ő... Kate-nek hívják.

Nem? Kérem? Kate?

KATE!

KATE!

Kérem,látott valaki egy 4 éves kislányt,

aki egy sárga esőkabátot viselt?

A neve Kate! Kérem?

Látnia kellett,

pont ott állt,mikor fizettem. Nem?

KATE?!

KATE?!

Megtaláljuk.

Ígérem.

- Halló? - Szia. Én vagyok.

Úgy tűnik mi vakon belesétáltunk egy olyan helyzetbe,

ahol látszólag boldogak vagyunk,

hogy rábízhatjuk a gyerekeinket teljesen idegenek kezére.

- A szülőség összetett.

A szülőknek fontosabb dolgaik is vannak.

Lényeges dolgok,

mint pénzt keresni,hogy a lakhatást fizessük és az ételt és a gyermekgondozást.

Általában a nagyi szokott segíteni,

de a nagyi most mérföldekre van innen,

és a gyermekgondozás a nagycsaládosok számára

a rendőrségileg ellenőrzött idegeneken alapszik,

ügynökségi dolgozókon,

akik magasan vannak képezve,szolgálatkészek,

egyre kevesebben vannak,akik legálisan működnek.

A pénzproblémák tönkre tehetik a családi életet

és veszélyeztethetik a gyerek jólétét.

A családoknak segítség kell, pénzügyi segítség.

A fiatal családosok...

Halló.

Hé,én vagyok az. Még mindig jössz,ugye?

Igen, határozottan,igen.

Jó. Nem bánnád,ha elhoznád a régi kottáimat?

Azt hiszem a kredencben vannak.

- Ok. - Nem bánod?

- Nem,nem probléma. - Köszönöm.

Van néhány tippem,amivel áttudja venni

az irányítást afölött,hogy az otthonát a sajátjának tudhassa,

és több ezer fontot takaríthat meg, mindennek tetejében...

Ő nem egy macska.

Tudom,hogy ő nem egy kibaszott macska.

- Próbálom megtalálni. - Hát, te vesztetted el.

Nem úgy értettem.

Miért ne ülhetnék egész nap a seggemen és bambulhatnám a tévét?

- Reggelt,reggelt. - Miniszterelnök.

Hogy vagyunk?

- Miniszterelnök. - Reggelt.

Engedjék meg,hogy felolvassak egy kivonatot.

Ez az első vázlatból van,amit személyesen fogok felajánlani

az Gyermekfelügyeleti Kézikönyv számára. Most csak egy sor:

"Rosszabbul is csinálhatjuk,mint amire számítunk, mint ahogy már sokan előttünk,

az iskola és az otthon iránti tiszteletünkből

fejezzük ki legmélyebb hűségünket nemzetünk iránt."

Egyszerű és hatásos.

Elnézést,ez nekem ködös. Ez meg mit jelent?

Nevelés.

- Tisztelet. - Ez egy kicsit nem radikális?

Csak én hallom így? Egy kissé nyersen hangzik.

Mint ahogy a szülőknek, a Kormány felelőssége,

hogy határokat szabjon.

Azok a családok és iskolák...

... akik ezen határokon belül működnek,meglesznek jutalmazva,

- azok akik nem... - A csúnya lépés.

A csúnya lépés.

Kulcsok.

Szeretlek.

Én jobban szeretlek.

Olyan versenyző vagyok.

Tehát nem találtad meg?

Zongorázz csak.

Mit akarsz? Azt akarod,hogy adjam fel?

Igen.

Azt akarom,hogy add fel, mert mindig cserben hagysz.

Sosem fogod haza hozni.

És túl sokat iszol.

Túl sokat kell innom.

Nem tudok már többé itt élni!

Baszd meg!

Ó, baszd meg!

Ó, az istenit!

Szia....Itt vagyok.

Hol?

Én...

...a faluban vagyok, azt hiszem én...

...jobbra fordultam bal helyett.

Ó, te pöcs.

Hamarosan nálad leszek. Milyen messze van?

Kb. 10 percre. Minden rendben?

Igen. Igen, nem,igen. Én csak... egy pöcs vagyok.

A kanna fel van téve.

- Ó én istennőm.

Igen.

Veled meg mi történt?

Hát, Istenre esküszöm, mikor elhagytam reggel a lakást,

makulátlan voltam. Nem mondtad,hogy ilyen sáros.

Tiszta sár vagy.

Jobb ha leveszed a ruháidat. Bedobom a mosógépbe.

- Köszönöm. Cipők itt maradnak? - Határozottan.

Vetkőzz.

Felveheted a köntösömet,

ami szerencsére anno a te köntösöd volt.

Ja, egy teljes hétre.

Sosem hordtad.

Sosem volt rá esélyem.

Szép. Imádnivaló.

Szeretem is.

Köszönöm.

Kidolgoztad magad?

Kimulattad magad?

Voltam én már itt?

- A faluban? - Amennyire tudom,nem. Velem nem. Miért?

Nem igazán tudom, olyan ismerősnek tűnik. Azt hittem igen.

Ismerősnek tűnt.

A te helyedben én levenném a zoknimat.

Ok.

Amúgy jól nézel ki.

Nagyon jól nézel ki.

Jól?

Csinos. Csinos vagy.

Nagyon is.

Már mióta is?

Majdnem egy éve.

Krisztus...

A gyönyörű az a szó,amit kerestem. Gyönyörűen nézel ki.

Köszönöm.

- Rád férne egy mosakodás. - Igen.

Az egész a hajadban van.

Koszos kiskutya.

Fogytál.

Csak egy kicsit.

Olyan az illatom,mint neked.

Mert én, én vagyok.

Tudod már vagy egy órája itt vagyok,

és még csak egy kis teát sem ajánlottál fel.

Ó,francba

- Mi van? - Budira kell mennem. Ne mozdulj.

Francba.

Anyuci,anyuci, vásárolni megyünk.

Én jövök. Aztán készítek egy kis teát.

Tudok várni.

Biztosan éhes vagy.

Néhány órát tanítok a helyi iskolában.

Szombaton egy hotelban játszom pár mérföldre innen,

és leckéket is adok.

Leszervezhetek egy találkozót.

- Mi lehet abból? - Jól hangzik.

Itt szép. Tetszik.

A vonat pedig csak egy sármezőn túl van, 10 perc sétára innen.

Szóval hogy sikerült lefordulnod jobbra, bal helyett?

Megzavart a tájolódásban az esésem.

És hogy estél el?

Futottam,mert azt hittem őt láttam.

Egy lányt egy sárga esőkabátban.

Az állomáson lefordultam a sarkon és ...

A falu felé ment, szóval követtem.

Követted?

Egy idióta vagyok.

Még mindig keresem.

Nem aktívan, csak a szemem sarkából.

Kicsit jobban vagyok.

Még mindig meg van az a magánnyomozód?

Nem,nincs. Ő feladta. Azt hiszem megunta,hogy csak elvegye a pénzem.

Ez rendes volt tőle.

- Miután végzett, kifizethette belőle a jelzálogát. - Valószínűleg.

Ha ez vigaszt nyújt, én is látom őt.

De meggyőződöm arról,hogy más dolgokat is csináljak.

Oda kint van.

Igen.

Elfoglalt vagy? Írsz?

Igen,igen...

Egy mesét írok egy fiúról,aki egy hal akar lenni.

Miért akar hallá változni?

Ezt nem mondhatom el, ez titok,hét pecsétes titok.

Miért nem egy kutyává?

Az már volt ezelőtt.

A kutyák másik kutyák golyóit szaglásszák. Ki akarná azt csinálni?

Az durva, a gyerekek imádnák.

Igen, igen.

Megnézem a ruháid. Nem akarnád,hogy összemenjenek.

Mikor jön a vonatod?

Négy órakor, aztán a hat-órási jön, azt hiszem.

- Csontszárazak. - Köszönöm.

- Azzal végeztél? - Igen.

Fogunk arról beszélni arról ami most történt?

Kihagytam valamit?

Nagyon jó volt, és csak ennyit mondhatok róla.

Meglepődtem hogy emlékszel még mit kell csinálni.

Az én részemről elmondhatom,hogy nekem nem volt másom.

Ugyanúgy. Nem volt senki más.

- Csak én. - Jó. Úgy értem,ha ez boldoggá tesz.

Tudom hogy érted.

- Halló? - Én vagyok.

Egy kérdés...mit szólnál ahhoz,ha maradnék éjszakára?

- Nem jó ötlet? - Nem igazán.

És ha bevetem magam még egy pocsolyába?

Úgy tűnik,ez ellenállhatatlanná tett engem a legutóbb.

Még mindig nem jó ötlet.

Bocsi.

Csak gondoltam megkérdezem. De igazad van.

Mindig így lesz ez...

...közöttünk?

Igen, persze,hogy így.

Így kell lennie.

Mindig is ilyen.

De talán ez nem olyan rossz dolog.

Egy rossz dolog történt velünk, és együtt kell élnünk vele.

Lépjünk tovább?

Az lehetséges?

Akarjuk azt csinálni?

Még ott vagy?

Még itt vagyok,igen.

Jó volt látni.

Téged is.

Majd hívlak.

Hamarosan.

Ez megmutatja bizonyítja,hogy használ,de

ez csak egy töredéke az értelmiségi,érzelmi és intuitív erőforrásunknak.

Na most az nyilvánvaló,hogy keveset használunk fel a szürkeállományunkból.

A bizottság tagjai, mi alultápláljuk

az empatikus kapacitásunkat...

Azzal,hogy szó szerint kényszerítjük a gyerekeket

írni-olvasni 5 és 7 éves koruk között,

összetörjük a gyerekek egységes világnézeteit.

Madam Chairman, nem vezetné be a gyerekeket az írás-olvasásba

egészen 11-12 éves korukig,

amíg megfelelnek az agy természetes és fontos megerősödésének...

11 vagy 12?

Azt mondod nem kéne bevezetnünk az írói világba

- a gyerekeket 11 vagy 12 éves korukig? - Így van.

Ez...nem, nem hiszem,hogy ez helyes lenne.

Ez a leghatározottabban is helytelen.

Milyen bizonyítékra alapozva?

Nos, tapasztalatra.

Ez aztán vicces történet.

Voltak olyan vizsgálatok Svédországban,amik bizonyítják...

Egy 3 éves kislány örömére alapozva,

mikor először írta le majdnem a keresztnevét.

Vagy egy 4 éves kislány örömére,mikor összetett

vagy szétszedett szavakat egy táblán vagy egy poszteren,

ami a legcsodálatosabb,legbámulatosabb beszélgetéshez vezetett.

Vagy képzelj el egy gyereket a szülei ölében ülve,

mikor hangosan felolvasnak egy mesét

és az oldalon lévő összes szón végigmennek,elég tévesen,

és rácsodálkozik az összes fekete pacára,

ami valahogyan... közelséget hozhat.

Hozhat...

... melegséget,boldogságot és biztonságot...

... enyhítheti az éjszakánkénti szétválást.

Javaslom,hogy egy felnőtt ember szemszögéből

nézd a forgatókönyvet, ne pedig egy gyerekéből.

Javasolhatsz,amit akarsz, de én tudom mit láttam,

és hogy hogyan érzett, szóval...

ebből tudom,hogy amit te mondasz, az egy totál faszság.

Mily ragyogó így befejezni a napot. Szép munka.

Nem voltam túl durva, ugye?

Nem annyira.

És,ha ez megnyugtat, megérdemelte. Sosem hallottam még ennyi szarságot.

Meghívhatlak egy kávéra?

- Igen, miért ne? - Remek.

- Jelenleg írsz valamit? - Igen, igen, írok.

- Egy könyvet? - Igen.

Persze,hogy egy könyvet. Miről?

Elmondhatod nekem, vagy meg kell,hogy ölj engem?

Nem...ez egy kisfiúról szól,aki hallá akar változni.

Milyen hal?

Hát, egy színes hal, ami azt illeti egy trópusi hal.

Milyen édes. Hol tartasz?

43 másodpercig tartotta vissza, a lélegzetét a víz alatt

- a fürdőkádban, szóval... - Elnézést, Mr Lewis?

A nevem Joanna Buckley, a 10-esen dolgozom.

A miniszterelnök úr látni óhajtja önt, kérem.

- A miniszterelnök? - Igen.

- Micsoda, itt? Most? - Igen, nincs messze.

Úgy tűnik mennem kell. Talán egy másik időpont?

Igen, határozottan. Majd máskor. Az jó lenne.

Miniszterelnökként szólítsa,hacsak ő nem mondja azt másképp.

- Rendben. - Épp itt van.

Mr Lewis, köszönöm,hogy szorított rám időt.

Miniszterelnök úr

A Belügyminiszter.

- A gyerekei lelkes olvasói önnek. - Ó,köszönöm.

Ó, ehhez nekem semmi közöm, inkább a dadusuknak.

Fontos munka zajlik az ön bizottságában.

Hát remélem is. Remélhetőleg.

Éltető,hogy egy olyasvalaki játszik benne szerepet,mint ön.

Úgy hiszem van egy közös barátunk.

- Charles Darke. - Igen.

- Mikor látta utoljára? - Ó...

- Egy ideje. Mikor együtt vacsoráztunk. - Hogy volt?

Ő...Charles volt.

Megkérdezhetem miért?

Említette... hogy elégedetlen lenne?

Nem. Nem. Jó formában volt. Öhm...

Könyvekről beszélgettünk.

- Önmaga volt. - A közeljövőben fogja látni?

Biztosan.

Igen, majd meglátogatom,mikor berendezkedett.

Rendben. Szeretném tudni hogy van.

Köztünk szólva...

Bizalmasan. Megtudja ezt tenni?

Nem...nem kémkedhetek utána.

És nem is álmodnánk erről,hogy ezt kérjük öntől.

De tájékoztathatja a kollégákat,hogy hogy van, nem igaz?

Charles fontos nekem, személyesen.

És én hiszek az országban.

Ok.

Derék ember. Amint megteheti.

Nagyra értékelem a véleményét.

Rendben.

Charles, ne legyél olyan mohó az étellel.

- Elronthatod a gyomrod. - Bocsi.

- Jó napod volt? - Hmm.

Nagyon is.

Hólyagos lett a kezem, nézd.

Ó? Ne csináld annyira.

Nem fáj.

Búvóhelyet építettem. Olyan mint egy barlang.

Arra gondoltam...

Mint egy faház, de ahhoz kötelek kellenek,

csigák,szerszámok, de ezek közül egyiket se találod egy lakatlan szigeten,

vagy egy dzsungelben.

Igen, hát, vigyáznod kell a vadmacskákkal.

Farkasokkal.

Úgy értem, nem kéne erőltetned.

Ez az egész erőltetett?

A viselkedésed?

Vagy ez a természetes?

Az.

Természetes.

Mit nézel?

Téged.

Hogy csinálod ezt?

Ez mi volt?

Ó, Anya. Én csak...

Általában öt dolgot tud egyszerre csinálni, vacsorát főz.

Találkoztam a miniszterelnökkel múlt héten.

- A miniszterelnökkel. - Egy seggfej.

Egy sármos seggfej.

Hát nem mind azok?

Mit akart tőled?

Charles Darke, a kiadóm- volt kiadóm-

egyben nyugdíjba is vonult a kormánytól,

és a miniszterelnök azt akarta,hogy hátha ki tudom deríteni miért.

Hát, talán lelkiismeret furdalása lett,

és bevette a "leszarom tablettát".

Látni akarom - Charlest, úgy értem -

de úgy érzem, ha most tenném meg, akkor az olyan lenne, mintha kémkednék utána.

Ha látni akarod Charlest, akkor el kéne menned meglátogatni.

Ne engedd,hogy valami kurafi diktáljon neked,mikor megakarod látogatni egy barátodat.

Ennyi, végeztem.

Szép.

Nagyon szép.

Azt hiszem elég szép kis árat kérhetünk érte.

Nem lehetne,hogy ne mondaná ki mennyit ér?

Ne hangosan. Nem tudná csak leírni?

De igen, ha ezt szeretné,persze.

Ez a névjegykártyám.

Ha úgy döntenek,hogy velünk csináltatják,

- bármikor kiküldhetünk egy fényképészt. - Köszönöm.

Sajnálom,mondhatnék ...

... sajnálom. Maguk az író és a feleség,ugye?

Emlékeztem a hírekre, mikor megláttam a...a hálót...

Nem tudom honnan származik az erejük.

A feleségem vödröket sírt tele.

És azok a faszok a médiában - bocsássák meg a franciámat -

- de azok a "trollok" nem takarták ki. - Köszönöm.

Akárhogy is...

Egy pillanatig se hibáztassák önmagukat. Még egy tizedmásodpercre se.

Köszönjük.

Elmentem Julie-hoz.

- Mikor látogattad meg őt? - Hol?

A vidéki háznál.

Van ott egy falu,Stanton Low.

Kent-ben?

- Szép? - Nagyon szép. Békés.

Hogy van?

Ó, jól van. Tesz-vesz.

Csak egy csésze teát ittunk meg. Üdvözöl.

Újra megfogod látogatni?

Valamikor. Igen.

Helyes.

A falu nagyon ismerős volt.

Volt ott egy kisvendéglő, The Bell (Harang) a neve.

Jártunk már ott?

- Együtt, úgy értem, mikor még nagyon kicsi voltam? - Stanton Low.

- Igen. - Nem.

Emlékszem egy The Bell nevű kisvendéglőre, de az már évekkel ezelőtt volt.

Emlékszel arra a páratlan bicikli túránkra, Geoff? Megálltunk egy vendéglőnél.

- Stanton Low-ban? - Nem emlékszem a falu nevére.

- Mikor bicikli túrára mentünk? - Mielőtt még összeházasodtunk.

Krisztusom!

A sunyi barátodtól,Paul-tól kértük kölcsön a kerékpárokat.

És megálltunk egy vendéglőnél, aminek The Bell volt a neve.

Biztosan.

Átadtad üdvözletünket neki? Julie-nak?

Stephen.

Elmondtad Julie-nak,hogy mindig gondolunk rá?

- Igen. El. - Jól van.

Együtt érzek azzal a lánnyal.

"Nem mindig volt így,

hogy a kiskorúak foglalták magukban a társadalom leggyengébb tagjait,

akik képesek voltak időt szentelni arra,hogy játsszanak.

Emlékeztetnünk kell rá,

hogy a gyermekkor nem egy természetes jelenség.

A gyermekkor egy elképzelés.

Mindenek felett a gyermekkor egy kiváltság.

Bár egy szükséges kiváltság."

Miniszter úr, én azt mondom,hogy a gyermekkor egy jog.

Miniszter úr?

Hé.

Mi szél hozott a városba?

Te.

Nagy meglepetés volt a hívásod.

Elintéznivalóim vannak, és egy lenne egy ajánlatom.

- Érdekes.

Most te tartasz a hatás kedvéért szünetet?

Működik?

Erre.

Ok.

Mit szólnál ahhoz,ha zongorázni tanulnál?

Zongorázni? Miért?

Úgy értem, szerinted megtudnék tanulni zongorán játszani?

Arra semmi szükség,nem. De talán ez valami olyasmi lehetne,amit élveznél.

Megakarod próbálni?

Nem tudom.

Nem muszáj,

de mindig is fenyegetted.

- Ez a te döntésed. - Úgy javaslod ezt,mintha csak egy terápia lenne?

Csak lehetne valami,amit csinálhatnánk. Együtt.

Taníthatnálak. És ha utálod, abba hagyjuk.

Semmi nyomás.

- Ha esetleg túlságosan elfoglalt vagy... ? - Nem.

Nem,nem igazán.

Jó.

El kéne kezdenünk, mehetünk?

Most te jössz.

Először szép lassan, nem kell sietni.

Próbáld ne olyan erősen ütni a billentyűt.

Nem rossz...

... ez jó.

Természetes vagyok?

Így is mondhatod.

Ha egy hazug lennél.

Charles, mi a francot csinálsz?

Nem szeretem, a szőrt.

Néhányuk ősz szőrszál.

Óvatosan azzal az ollóval.

Egy rossz mozdulat...

Ja,nem akarnám levágni Mr.Izé-t....

Ááá! Hát ránk találtál?

Véletlen.

Jól elrejtőztetek.

Nem láttad a sárga szalagot,amivel átkötöttem a fát?

Olyan jó látni téged.

Fogytál?

Hát persze,hogy... ti gazemberek már nem etettek engem!

Hol van?

Kint van, az erdőben. Imádja.

A birtok ura?

- Keresd meg. Majd menj utána,ha ettél. - Rendben.

Annyira örült,mikor meghallotta,hogy jössz.

Megváltozott.

Ahogy te is. Az ott ragyogás a szemedben?

Nem. Nem. Csak kötőhártya-gyulladás.

Elkezdett megtanítani zongorázni engem,

és kétségbeesetten leakartam őt nyűgözni.

Vajon miért?

Ki tudja? Mik a te híreid?

Többnyire olvasok.

Tudod,

olyan könyveket,amiket mindig is elakartam olvasni. Egy kicsit írok...

... amíg Charles kiélvezkedi magát.

- Meddig tart? A száműzetése? - Bárcsak tudnám.

Hát, a miniszterelnök sem akarja kevésbé tudni.

A miniszterelnök megbaszhatja magát! Semmi köze hozzá.

Itt ólálkodnak.

Kértem,hogy ne tegyék.

Tehetek valamit?

Itt vagy.

Charles!

Charles?

Charles?

Charles?

Hellóóóó?

- Erre! - Oh?

- Túlsétáltál rajtam. - Nem láttalak.

Hát...nézzenek oda, Fiúk az Erdőben...

Akarod látni a helyem? A barlangom.

Mi? Van egy barlangod?

Erre.

Zárkózz fel!

Ez lenyűgöző! Hetekig építettem!

Lehetne rosszabb is. Könnyebb lenne, ha csak azt mondanánk,hogy csak kocogott oda kint.

De nem kocogni ment oda ki,hanem játszani.

Rosszabb is lehetne.

A beszámolót is tönkreteheti,ha ez így folytatódik.

Akkor szüntesd meg.

Mondd neki,hogy zátonyra futott.

Ó, az... !

- Nem vagy valami jó ebben a dologban,mi? - Nem vagyok hozzászokva.

Itt vagyunk. Ugyan már.

Nagyobb belülről,mint aminek látszik.

Gyerünk.

Azta.

Igen. Itt minden megvan.

Hűtődoboz, szerszámos doboz, bolondos doboz.

"Bolondos doboz"?

Igen. Játékok, puzzle. Italt?

Nem kössz, most ittam egy csésze teát Thelma-val.

Kóstold meg. Én magam csináltam.

Ok.

Rajta.

Találd ki mi van benne?

Citrom és pisi, az ízéből ítélve.

Fél-igazság.

Ó,Istenem.

Mikor javul majd az időjárás,akkor kint fogok aludni.

- El kell mondanom neked, hogy írok egy könyvet. - Valami jót?

Nem igazán.

Inkább egy amolyan vicc-könyv.

Mászol fát?

Ezekben a cipőkben? Nem,kössz.

- Mérföldekre láthatsz el. - Kihagynám.

- Imádnád. - Nem,nem hinném.

Mi vagy te, csirke?

Csirke. KOT-KOT-KOT

- Csirke. - Mi folyik itt?

Mit művelsz ide kint?

Csak szórakozom.

Itt önmagam lehetek.

Ez vagy te?

Igen, egy részem, ja.

Ez zavaros.

Úgy értem, ez bonyolult.

Ugyanakkor,tudod, elég könnyű is. Én megértem...

... és számítok arra,hogy te is.

Egy gyereket keresek...

... és őt nem vitték el, úgy értem, ő valahogy... ő...

... eltűnt.

Kitagadták...

... meg kell találnom.

Te megérted ezt, ugye?

Kurvára fogalmam sincs, hogy mi van veled.

- Dühös vagy rám? - Egyáltalán hallod te magad?

Itt ülsz az üveg hugyoddal

és arról beszélsz,hogy "egy gyereket keresel"?

Undorodsz tőlem?

Igen.

Undorodom,csalódtam.

Kiábrándult vagyok,

minden létező negatívum...

- Miért? - Mégis mit gondolsz miért?!

Borotválkoznod kéne, Charles.

Borostás vagy. Nézz le a gatyádra,

és meglátod,hogy milyen bozótosak a golyóid.

Ja,na ebben tévedsz.

Most meg hova mész?

Fát mászni.

Charles!

Charles, ez nevetséges!

Charles!

Az isten szerelmére! Légy óvatos!

Gyakorlással könnyű!

Charles! Charles, az már elég magas!

Farkasok.

Ez az egész most mivé tesz téged, Thelma?

Mi vagy te? A felesége vagy?

Igen, a felesége vagyok?

Hát persze,hogy a felesége vagyok. Ezért vagyok még itt.

Csak úgy szögre akasztod.

Várok.

Köszönöm.

Minden nap arra emlékeztetem magam,hogy ez az,amit ő akar.

Csak kiment a korból...

- ... és ennyi. - Nem az esze ment el?

Miért ne lehetne ez valódi?

Úgy értem, mi mind idősödünk,de hányunk nő fel igazán?

- Nézz a könyveidre,amiket írsz. - Ő egy felnőtt férfi.

Ő egy ragyogó és kifinomult FÉRFI!

És visszaakarod őt kapni.

Csalódott lesz,ha nem maradsz sokáig.

Ó,hát biztos vagyok benne,hogy túlvészeli....

Bocsi.

Én tényleg egy... egy seggfej vagyok.

Igen. Az vagy.

Nos, igazad van, én csak... Csak visszaakarom őt kapni és téged is.

Úgy röstellem magam. Most én is olyan gyerekes vagyok.

Biztos fertőző.

Sajnálom.

Én...

... egy kicsit rá támadtam, oda kint az erdőben.

- Megkéne mondanom neki,hogy sajnálom. - Te vagy a felnőtt.

Charles?

Charles?

Nem érek rá.

Charles, figyelj, én sajnálom, sajnálom. Mikor a barlangban voltunk,

és te meg egy eltűnt gyerekről beszéltél,

akkor én csak is Kate-re tudtam gondolni. És...

...és azt hittem hasonlítgatsz.

- Azt sosem tenném. - Tudom. Tudom.

Az én hibám. Sajnálom.

Semmi baj.

Minden rendben.

Bemehetek?

Um...

- Elárultalak. - Mi?

- Nem, te nem. - De igen,

- Majd meglátod. - A herék!

Szőrösek vagy sem...

Végig kellene mennem rajta.

Szerinted valaha is megtalálod Katet?

Remélem igen.

Sosem hittem azt,hogy nem találom meg, szóval...

Már felnőtt.

igen.

És ha megtalálod...

... most már vagy 10 éves lehet, már majdnem egy ifjú hölgy.

Igen, de ő attól még Kate.

Még mindig az én kicsi lányom.

Elakarnád vinni a parkba?

A csúszdákhoz és a hintákhoz...

... behozni azt,amiről lemaradtál?

- Nem hasonlítgatok, érted? - Nem, értem.

Legalábbis,

próbálom megérteni.

Ígérem.

Kössz,hogy eljöttél, Stephen.

Te vagy a legjobb barátom.

Charles...

Mi az?

Jó éjt.

Jó éjt.

Állítsa meg a kocsit.

- Mi van? - Állítsa meg a kocsit!

Nem tudok,haver. Tilosban vagyok.

Állj!

- Öreg, a kamerák! - Állítsa meg a kocsit! Állítsa meg!

Túl fiatal,túl fiatal...

Nagyon jó. Megmutatjátok ezt?

És ez? És hol láttuk ezt?

Szóval a kreatív-írói feladatotok az,

hogy írjatok az állatkerti napotokról.

Szóval menjetek az asztalaitokhoz. Köszönöm,mindenki.

És csinálhattok néhány képet is.

Szia.

Tudod ki vagyok?

Elnézést,segíthetek?

- Mit csinál? - Köszöntem.

Ez nem a megfelelő idő vagy hely.

Nem,nem hiszem,hogy maga érti. Én vagyok az ő...

Bocsásson meg, beszélhetnénk négyszemközt? Ott kint,kérem. Kérem?

Gyerekek, kérlek foglalkozzatok a feladattal.

Inkább csak kimondom.

A kislány, akivel az előbb beszéltem,

az a kislány,aki ott ült, ő a lányom.

- Ruth? - Nem, az ő neve Kate, a valódi neve Kate.

És...ő az én lányom.

Azt hiszem hívnom kéne az igazgatónőt.

Ő a lányom, és 3 éve rabolták el,

amiért valószínűleg....ezért nem ismer meg engem,

de majd felfog... felfog! Tudom,hogy igen, mert ez ő...

Ez Kate!

Mr. Lewis, emlékszem,hogy eltűnt a lánya.

A lány,akire ön azt mondja,hogy a maga lánya, ő Ruth Lyle.

Így nevezték el őt,igen.

Elmondhatom kik ők?

Ismerem Ruth édesapját, Jason Lylet,

évek óta, ő egy "szülői igazgató".

Ismerem a lányomat, és tudom,hogy az a kislány oda bent,

az én lányom.

Nézze,nem fogok kiabálni,nem fogok felhajtást csapni,

csak visszaakarom kapni.

Ha behívom Rutht ebbe az irodába,

akkor nem rendez jelenetet vagy nem avatkozik bele?

Inkább nem vonnám ebbe bele a rendőrséget.

Ebben az egészben benne van a rendőrség,

de nem fogok jelenetet rendezni.

Jöjjön be, Mrs Forrester.

Gyere be, Ruth.

Csak egy percre tartunk fel és aztán visszamehetsz az osztályba.

És ha maradna, Mrs Forrester.

Ruth,eltudnád nekem mondani a teljes neved?

Ruth Elspeth Lyle.

És hány éves vagy?

Nyolc, asszonyom.

És mi a nővéred neve,aki ide jár az iskolába?

Chloe. Ő, 10 éves asszonyom.

És mikor jöttél először a Szt. Edwards-ba?

Az iskolába vagy az oviba?

Az óvodába.

Mikor két éves voltam.

- Mrs Forrester, ön mióta ismeri Rutht? - Óvoda óta.

Nem,nem,nem,nem, ez nem igaz... ez nem igaz...

Köszönöm, Mrs Forrester. Köszönöm, Ruth.

Vannak iskolai feljegyzéseink,

iskolai képek.

Szeretné látni?

Jó barátja vagyok Ruth családjának.

Emlékszem az anyjára, Jacqueline-ra, mikor terhes volt Ruthie-val,

így hívják őt...

... mindig is így hívták.

Lesz valami probléma, Mr Lewis?

Nem.

Üljön itt,amíg csak szüksége van rá.

Nem...

Ó, Kate!

- Taxi Julie-nak? - Igen.

- Igen, majdnem ott vagyok. - Ok. Ne siessen,amúgy is kicsit korábban érkeztem.

5 percre vagy többre,azt hittem megtaláltam Kate-t.

Legalább 5 perc eufória. Azt hittem "megcsináltam".

És rád gondoltam, és azt,hogy elmondhatom neked.

Szerencsém,hogy nem tartóztattak le.

Azt hiszem ő lesz az,aki majd ránk talál.

Nem adod fel?

Nem adom fel a reményt, nem.

Hogy lehetsz annyira biztos benne,hogy életben van?

Tudnám,ha nem lenne, azt érzeném.

Igen.

Én is.

Tudom,hogy oda kint van.

Arról fogalmam sincs,hogy hol, vagy hogy hol kezdjem el keresni.

Nehéz elfogadni azt,hogy tehetetlenek vagyunk, de azok vagyunk.

És csak annyit tehetünk,hogy itt vagyunk, készen állva.

És épelméjűen.

Tudnod kell,hogy egy ideig elmegyek. Néhány hónapra.

Hova mész?

Még nem döntöttem el.

Valami meleg helyre.

Valahova,ahova vonattal elmehetek.

Franciaországba? Nem biztos.

Miért? Miért most?

Akarok.

Mi lenne,ha azt kérném,hogy maradj itt egy darabig? Egy kicsit talán hosszabb ideig.

Muszáj.

Akarod,hogy küldjek neked képeslapot?

Annak örülnék.

Majdnem kész a vacsora.

Csak a krumplira várunk.

Miért nem vársz a melegben?

Melegben vagyok. Meg amúgy is el kell mondanom neked valamit.

Ó,vészjósló... !

Kiruccantam ahhoz a vendéglőhöz... The Bell-hez.

Mikor?

Néhány hete. Nem tudtam kiverni a fejemből.

Már voltál ott ezelőtt.

Bizonyos értelemben.

Milyen értelemben?

Te...velem voltál,drágám.

Nagyon is velem.

Olyan jól emlékszem rá,

mert aznap mondtam el apádnak,hogy terhes vagyok.

Nem voltál betervezve, és tudod,,hogy még házasok sem voltunk.

Féltem neki elmondani,

de egy csodálatos napra fordult át.

Akkor láttalak először.

Ez igaz.

Ideges voltam,

nem tudtam biztosra apád hogyan reagálna rá.

Terhesnek lenni tényleg rossz hír volt.

Terveink voltak...

... és aztán,

...láttalak téged.

Ezt...a gyönyörű gyermeket,

az ablakban, velem szemben,

tudtam,hogy te voltál az.

Ezért emlékszem rá.

Nem vagyok őrült,

és az nem a fények voltak,

- vagy a hormonok... - Nem,nem,nem,nem...

Hiszek neked.

Igen.

Óh.

Ó,örülök neki. Mert ez elgondolkodtatott és ez fontos.

Ha az te voltál, akit láttam...

... ha tényleg te voltál ott, még azelőtt,hogy megszülettél,

akkor Kate-nek ott kell lennie valahol...

... és továbbra is szeretned kell őt.

Szeretni őt más,mint hiányolni.

Az majd megtalálja őt.

Ő ott van...

... valahol.

Ha egy könyvesboltban vagy, meglested már valaha a saját könyveidet?

- Ó,igen. Minden alkalommal. - Tényleg?

Igen, persze. Ha elvannak dugva,

akkor láthatóbb helyre teszem és eltakarom a versenytársakét.

Meddig voltál tanár?

Már feltettem ezt a kérdést. Sajnálom.

Igen, és a válasz mindig ugyanaz.

Bocsi.

Jó vagyok benne.

Hibát követtem el azzal,hogy néhány éve Osztályvezető lettem...

- "Hibát"? - Hát, nehéz meló lehet.

- A személyzet sokkal bonyolultabb a gyerekeknél. - Azt elhiszem.

Szóval hogy van a kisfiú,aki hal akar lenni?

- Mostanra már meddig tudja visszatartani a lélegzetét? - 51 másodpercig.

Mi olyan vicces?

Annyira konkrét vagy!

Ez tény. A legutóbbi fürdő óta, 51 másodpercig tartotta vissza a lélegzetét.

Alig várom,hogy elolvassam.

Ha valaha is befejezem.

Szerinted nem fogod?

Remélhetőleg de. De az is megtörténhet.

Jön a vonat.

Ez jó volt.

Igen. Jó volt.

Elkísérlek.

Tudom az utat...

A következő tárgyaláson találkozunk.

Igen.

Szia.

Szia.

"Mi a neved?"

- mondta a göndör hajú fiúcska a piros pólóban.

"Hal," - mondta a hal.

"Király!" - mondta a fiú. "Miért Hal? Minek a rövidítése?"

"Elfelejtettem," mondta Hal. "Mindent elfelejtek."

"Minden nap,mikor felébredek,mintha egy vadi új élet lenne!"

Persze hazudott.

Nagy, kövér hazugságok.

De azt akarta,hogy igaz legyen.

A halnak annyi emléke volt, csak elakarta felejteni...

...még a jókat is.

"Ez kibaszott perverz,"

- mondta a majdnem középkorú férfi...

... aki nem mászott meg egy fát, kényelmetlen lábbeli miatt.

Dolgozol apuci?

Úgy tűnik,mintha dolgoznék?

Mindenre akarok emlékezni,ami veled kapcsolatos.

Mindenre.

- Szia. Ne haragudj,amiért így rád török... - Vérzel!

- Sajnálom. Van sebtapaszod vagy törlőrongyod? - Igen, hát persze,hogy van.

- Gyere be. Mi történt? - Megbotlottam és elestem.

Nem rémlik hova mentem.

Haszontalan a táncparketten és a járdán is.

- Lehet a sürgősségire kellene"kiruccannod". - Ne,ne,ne,ne,nem...csak kórházakat ne.

Reggel újrafontolom.

- Nem voltál a bizottsági tárgyaláson. - Nem...nem...

Hát ezért jöttem el rád nézni.

Az egész időpazarlás volt.

Na igen, nyilvánvalóan.

Nem,nem is, ez csak egy vázlat!

Még írás alatt van.

A Felhatalmazott Gyermekfelügyeleti Kézikönyv.

Nem számít mit ajánlok, azt már megírták.

- Ki által van felhatalmazva? - A Kormány által.

- Nekünk nem kormányunk van, hanem Politbürónk. - Olvastad?

Ez egy szerelmes levél a múltnak.

Lehetetlen megvalósítani.

Úgy értem, ha átadják a sajtónak,

kifogják nyírni,mint a főnővér a kórházban.

Semmi sem fog változni, ez egy kurva vicc!

- Nem tudtam ki máshoz jöhetnék. - Ne.

Használhatnám...

...használhatnám a fürdőt?

- Igen,persze, az első ajtó balra. - Köszönöm.

Tudom,hogy ez nem... ez nem egy Watergate, de még csak egy vázlat.

És gyerekeknek!

Ó,Uram...

Miért nem tudnak csinálni egy valamire való dolgot

a pózolás helyett?

Miért egyenesen a politikába vezetik be?

Nem vagyok őrült.

Csak...

... ez valami olyan, amit irányíthatok.

Sajnálom, én... láttam a fényeket, és meg kellett néznem...

- Nem kellett volna. - Ne,ne aggódj ez miatt.

Ez vagyok én...

...önpusztító.

Ez nagyon szép.

Ez elkápráztatná őt,ha látná.

Igen, valóban.

Mennyi ideje?

Három év...csak.

Már 7 lehet... valahol.

"Valahol".

Ez tetszik.

Ott lehet valahol,

szerethetik.

Szerethető.

Persze,hogy az.

Képes vagy rajta kívül másra is gondolni?

Muszáj,és igen.

Habár egy rendkívüli világban élek.

Igen.

Azt hiszem tudom ki írta a vicckönyvet, a jelentést.

Ki?

Egy barát.

Legjobb barát.

Charles!

Charles!

Charles, nem térek le az ösvényről!

Charles!

Ok, vége a játéknak. Nyertél!

Charles!

Baszd meg!

Charles!

Charles!

Mutasd magad! Gyerünk!

Kérlek,kérlek,kérlek,kérlek...

Charles!

Ó édes Jézus...

Ó...óóó....baszki...

Ó,picsába...

Charles George Andrew Darke...

... egyszerűen túl jó ember volt ahhoz, hogy egy férfi legyen ebben a világban.

Mert,amit sikerült elérnie...

... az őszinteséggel...

és tisztasággal,amivel mind együtt születünk.

De aztán idővel,elveszítjük...

... anélkül,hogy észrevennénk, és gyakran, anélkül,hogy foglalkoznánk vele.

És mint egy gyerek, cinizmus nélküli volt.

Először, és elsősorban...

...ő mindig látta a jót az emberekben,...

... mindig bizalmat fektetett beléjük,gondoskodó volt.

Imádta az ő hőn szeretett feleségét, Thelmát.

És a szenvedélye az irodalom volt,

különösen a gyermekirodalom.

Rájött,hogy milyen becsesek...

... a korai évek...

... és gyakran beszélt arról,hogy milyen fontos támogatni

a serkentő,gondoskodó és szerető környezetet.

Nos legutóbb,mikor láttam őt,valójában

azt mondta nekem, hogy ő maga ír egy könyvet.

Egy "vicckönyvet", így hívta.

Gyakran eltűnődtem...

...annak a vicckönyvnek a felfedezéséről, és ha...

... és ha megtettem volna, akkor talán lett volna sejtésem

azzal kapcsolatban, hogy miért ölhette meg magát.

Biztos vagyok benne, hogy valamin mind merengünk.

De én nem fogok, Eldöntöttem...

... hogy úgy fogok emlékezni Charlesra,ahogyan én szerettem.

A kedvességére,

a mosolyára...

... a nagylelkűségére...

... az éleselméjűségére,az ő...

...képességére,ahogy a világomat egy jobb hellyé tudja változtatni.

Úgy fogok rá emlékezni,mint a barátomra,

a legjobb barátomra...

... örökké.

Vége.

Apa Kate-nek.

Apa Kate-nek.

Csak azt akarom mondani,hogy mi...

... szeretünk,

nagyon is,

és hiányzol nekünk.

És,hogy reméljük látunk még téged,

nagyon,nagyon hamar...

... sok játékkal és öleléssel...

Vége.

Használd ki az időd.

Mi itt leszünk.

Apuci... apuci,itt vagyok!

Nézz rám! Itt vagyok anyuval...

Julie?

Hogy érzed magad?

Sajnálom,ami Charlesal történt.

Én...én jól vagyok. Köszönöm, jól vagyok.

Um,

Láttalak tegnap a templomban,

csak egy pillantást vetettem rád, aztán eltűntél.

- Te hogy vagy? - Jól vagyok. Jól.

Nem rég jöttem vissza.

Már egy ideje hívni akartalak.

- Hol vagy? A vidéki házban vagy? Elmehetek. - A városban vagyok.

Aggodalomra semmi ok, de a kórházban vagyok.

Reméltem,hogy eltudsz jönni?

Melyik kórházban? Megsérültél?

Nem, jól vagyok, tényleg.

Megvagyok.

A 17-es kórteremben vagyok.

Az Alexandra szárnyban.

Eljössz,ugye?

Nagyon jól csinálja.

Julie?

Stephen?

- A férjem. - Használja ki az idejét, Mr Lewis!

Babánk lesz.

Egy báty.

A baba már közeleg.

Csak lélegezzen.

Semmi baj. Semmi baj. Minden rendben.

Majdnem ott van.

Minden rendben. Lélegezzen tovább.

Lélegezz.

Lélegezz.

Fordította Lexa