Afrikaans
Akan
Albanian
Amharic
Arabic
Armenian
Azerbaijani
Basque
Belarusian
Bemba
Bengali
Bihari
Bosnian
Breton
Bulgarian
Cambodian
Catalan
Cebuano
Cherokee
Chichewa
Chinese (Simplified)
Chinese (Traditional)
Corsican
Croatian
Czech
Danish
Dutch
Esperanto
Estonian
Ewe
Faroese
Filipino
Finnish
Frisian
Ga
Galician
Georgian
German
Guarani
Gujarati
Haitian Creole
Hausa
Hawaiian
Hebrew
Hindi
Hmong
Hungarian
Icelandic
Igbo
Interlingua
Irish
Japanese
Javanese
Kannada
Kazakh
Kinyarwanda
Kirundi
Kongo
Korean
Krio (Sierra Leone)
Kurdish
Kurdish (Soranî)
Kyrgyz
Laothian
Latin
Latvian
Lingala
Lithuanian
Lozi
Luganda
Luo
Luxembourgish
Macedonian
Malagasy
Malay
Malayalam
Maltese
Maori
Marathi
Mauritian Creole
Moldavian
Mongolian
Myanmar (Burmese)
Montenegrin
Nepali
Nigerian Pidgin
Northern Sotho
Norwegian
Norwegian (Nynorsk)
Occitan
Oriya
Oromo
Pashto
Persian
Polish
Portuguese (Brazil)
Portuguese (Portugal)
Punjabi
Quechua
Romanian
Romansh
Runyakitara
Russian
Samoan
Scots Gaelic
Serbian
Serbo-Croatian
Sesotho
Setswana
Seychellois Creole
Shona
Sindhi
Sinhalese
Slovak
Slovenian
Somali
Spanish
Spanish (Latin American)
Sundanese
Swahili
Swedish
Tajik
Tamil
Tatar
Telugu
Thai
Tigrinya
Tonga
Tshiluba
Tumbuka
Turkish
Turkmen
Twi
Uighur
Ukrainian
Urdu
Uzbek
Vietnamese
Welsh
Wolof
Xhosa
Yiddish
Yoruba
Zulu
Fordító TransLator TL097
Dél-Amerika szívében élek,
Brazília egy lapos és hatalmas területe,
ez itt Pantanal, a vízben bővelkedő vidék.
Időnként én is csak egy vadon élő lénynek érzem magam a többiek között.
Amikor egyedül ütöm el az időt , a délutánokat a barátaimmal, az aligátorokkal töltöm.
Úgy tűnik, befogadnak a társaságukba.
Az aligátorok nem olyan magányosak, mint amilyen én mindig is voltam.
19 évvel ezelőtt az apám, akit Hari Krishna néven hívtak mások,
úgy döntött, hogy a nevem legyen: "Govinda".
"Govinda" egy hindu isten neve,
aminek a jelentése: "a tehenek barátja",
vagy másként: a "legvégsőbb öröm".
Gyerekkoromban nem szerettem a nevemet,
mert a többiek rajtam nevettek.
Úgy csúfoltak: "Govina"!
Az „a”-re végződő nevek a nőknek valók.
Ma már büszke vagyok a nevemre, mert egyedülálló!
Én egy campero vagyok!
Hatalmas pampákon terelgetem a marhákat.
Az egész napot a lovam nyergében töltöm.
Sok türelem és állóképesség kell hozzá.
Mi, a camperok,
úgy trenírozzuk magunkat, hogy a történeteinkkel annyiszor ugratjuk egymást, ahányszor csak lehet.
Ez a történet is egyike az ilyen ártatlan csínytevésnek.
Amire mindig emlékezni fogok!
A camperók nagyon fiatalon kezdik a szakmát.
Én 9 évesen kezdtem dolgozni.
Addig a reggelig én voltam az egyetlen legény a csoportban,
amíg meg nem érkezett egy újonc fiú,
aki azért jött, hogy besegítsen nekünk az évközi munkánkban.
Jonesnak hívták.
Örültem, hogy egy másik, nőtlen legény is csatlakozott hozzánk.
A srácban nem volt semmilyen puhányság.
Körbekínálni a "tererét",
egy nagyon fontos és hagyományos csoportképző összejövetel.
Naponta kétszer összejövünk, hogy megosszuk a jeges „maté" teát.
Meg kell innunk az egészet.
Jó nagy zaj közepette kimutatni, mennyire ízlik!
Akkoriban keményen dolgoztunk, hogy összetereljük télire a marhákat.
A "terere" nélkül, amely hozzájárul ahhoz, hogy
túléljünk mindent, és megmentsen a permanens zűrzavartól,
ami ellen nem tehetünk semmit.
Amikor valaki megoszt egy "tererét" ugyanabban a pohárban,
úgy tartják, hogy a szerencséjét is megosztja azzal a személlyel.
Kaphatok én is?
Nincs több...Ha nem bánod, felezhetünk... Nem gond?
Nem! Somjas vagyok.
Azon a napon, Jones elfogadta az ajánlatomat.
Kösz, haver!
Abban a pillanatban a barátságunk megpecsételődött.
Majdnem!
Jones teljesen be volt gerjedve a hamarosan sorra kerülő versenyek miatt.
- Ez az én kedvenc sportom. - Az enyém is!
Ó, hát ez jobb, mint az enyém!
Amint látható, Jones akkor is folytatja az edzést,
amikor nem ülünk lóháton.
Idenézz, a marha nyakát kell megcéloznod!
- Te jössz! - Kösz.
- Mindent bele, próbálkozz... - Majd megátod, mit tudok!
Persze, hogy tudod!
És akkor nyomás! Firdítsd rá!
Ő profi módon tudott a lasszóval bánni.
Sokat kellett dolgoznom, hogy én is olyan jó legyek, mint ő.
- Ezt a vackot... - Hurkold össze magadnak...
Ne legyes se túl szoros, se túl laza... Még egy kicsit, látod...
És tartsd meg. Így már nekivághatsz, fiúka!
Na, most sikerülni fog. Majd meglátod!
Nemsokára olyan menő leszek, mint ő!
- Na, majdnem! - Majdnem!
A nagy napon, a camperók a környékbeli farmokról, csoportosan
a legjobb lovaikkal gyülekeztek,
összemérni a képességeiket a lasszóhajítás terén.
Én nem voltam felkészülve arra, hogy egy másik camperóval szembeszálljak egy ilyen versenyen.
Egyszerre kell szabályoznod a ló sebességét és haladási irányát,
miközben a lasszónak a tehén szarvára kell hurkolódnia, anélkül, hogy a füléhez érne,
mert csak ekkor kaphatsz pozitív pontot.
Hidd el, nem könnyű dolog!
Megvan a pont!
Jones egyszer megsérült egy ostoba szamárbalesetben,
valahol, a semmi közepén,
ahol nem volt a közelben orvosi segítség.
De ő ugyanúgy folytatta a munkáját, mintha nem történt volna vele semmi,
és egyre jobb lett a lába
a lovaglástól, amelyet minden nap kihagyhatatlanul űzött.
Alig vártam, hogy láthassam Jonest akció közben.
Itt volt a lehetőség a számára, hogy véglegesen befogadják a csoportunkba.
És hogy megvédje a csapatunk jó hírnevét.
Nincs pont!
Jonesnak nem volt szerencséje.
Túl erősen fújt a szél,
elhibázta a dobást,
és elszakította a lasszókötelet, így kérnie kellett egy másikat.
De mégsem veszítette el a méltóságát.
Nem bánta, hogy a többi campero nevetett rajta.
Én nem tettem.
Ne bánkódj azon, ami történt. Fontosabb, hogy ennek ellenére szép próbálkozás volt.
- Igen... - Tetszik a kitartásod...
- Tányleg? - Igen, feltétlenül...
Gyerünk, holnap is lesz nap!
Néhány héttel később,
valami rejtélyes oknál fogva,
Jones ragaszkodott hozzá, hogy a szabadnapunkon elkísérjem a városba.
Hosszú lovaglás után
találtunk valamiféle házat,
Bonito város közelében.
- Jones pajtás! Hogy vagy? - Jó újra látni téged!
- Üdvözöllek, Ronald vagyok... - Govinda
Gyertek be, érezzétek magatokat otthon!
Itt él Ronald,
a körzeti állatorvos, aki sok időt tölt Pantanalban, ahol ők megismerkedtek..
Jones, ha zuhanyozni szeretnél...
...megszabadulhatsz a lószagtól. Ismered a házat...
Govinda, foglalj helyet!
Semmit nem hallottam Ronaldról, ki is ő valójában.
- Szóval, együtt dolgoztok a farmon Jonessel? - Igen.
Aztán megtudtam, hogy a neve "Rosa".
Ami egy női név és egy virágnév is.
Egy név, ami tökéletesen illik rá!
Megleptek a képek, amiket mutatott.
Még soha nem láttam két fiút csókolózni.
Amikor Ronald végre elengedett, hogy felálljak,
azonnal otthagytam.
Tudni akartam, milyen kapcsolatban állhat Jonasszal.
Kész is vagyok...
Mi van a hátadra írva?
Az? Egy barátnőm tetoválása...
- Még együtt vagytok? - Nem.
És te, neked van barátnőd?
Nem, nincs...
Ezt a tevolást akkor csinálta, amikor a városban voltam...
Akartam egy tetkót... Ő javasolta, hogy legyen a...
...Cowboy Forever... És én belegyeztem...
Magának csinálta...
És...
...és aztán a kapcsolatunk véget ért. Elhagytam...
...a tetoválás emlékeztet, hátrahagyta rajtam a jelét...
Mehetsz...
Abban a pillanatban bármit megadtam volna azért, hogy az én bőrömön is ott legyen a szerelem nyoma.
Lecseréltük a lovainkat,
hogy bevágtázzunk a városba,
vagy inkább nevezzük "autó"-nak!
Nézd csak Govinda, ez a város főutcája...
amit úgy hívnak: Pillad Rebua... TL097
És még az emberek azt hiszik, hogy a lovak veszélyesek!
Ez az utazás sokkal nagyobb kaland volt!
Meg tudnál itt állni? Telefonálnék...
Rengeteg elintéznivalóm van...
Később találkozunk!
Velem jössz, Govinda? Ülj előre...
Útközben Jonasnak csak egy dolog járt a fejében:
a puncik!
Szia, Anna-Catherina, hogy vagy? Jones vagyok...
Anne-Beatrice otthon van?
Ott van Beatrice?
Nincs?
Bármit el tudtam róla képzelni, amit csak lehet.
Caroline ott van? Nincs? Kösz.
Miközben Ronald megmutatta a várost,
csak egy dolog járt a fejemben:
vajon így tervezte Jones?
De mindez
nem számított.
Itt dolgozok, Govinda.
Amit Ronald mutatni akart nekem,
az eltávolította a gondolataimat az aggodalmaskodástól.
Mi az a Gaybonito?
A melegek és leszbikusok, meg a barátaik fesztiválja.
- Teszem azt, vannak neked fekete barátaid? - Vannak...
- Szegény barátok...? - Igen...
- Meleg barátok? - Nincs...
Naná, hogy egy már van! És később még több lesz...
Például ők azok, akik elszenvedői a társadalmi kirekesztésnek...
Ezért a Gaybonito egy olyan közösségi akció, amely a turizmus intézményét használja érzékenyítésre.
Végre elmentünk egy bulihelyre, amiről Jones olyan sokat áradozott.
Itt volt a Gaybonito első születésnapi bulija.
Kíváncsi is voltam, meg egy kicsit izgatott is.
Az itteni emberek a kajmán barátaimra emlékeztettek.
Szívesen fogadtak,
de képesek voltak belémharapni az első adandó alkalommal.
Férjhez akarok menni, van itt valahol egy pap a közelben?
Istenem!
Ismerem az összes vadállatot a dzsungelben.
De itt elveszett voltam!
Miféle madár lenne ő?
Rájött a nőstény örjőngés!
Láthatóan kergetyúk kórba zuhant,
aki azért csapkodja őrületesen a szárnytollait, hogy megbabonázza a ragadozót.
Megindított, és nagyon lenyűgözött.
Jones láthatóan ki volt éhezve.
Mint a vadász, aki próbál egy ismeretlen madárkát becserkészni.
Ebben a faunában is voltak gyönyörű "macharonák",
vagyis a bikák által annyira kedvelt tehénfajta!
Talált egy szépséget, ő volt Natalia,
de ott volt Alessandra is, hogy megvédje a területét...
A szívemben éreztem azt a mély féjdalmat...
ami keresztülgázolt az ő életén...
Csak egy srác Pantanal védékéről, de a húsába mart...
hogy már beleveszett az embertömegbe, könnyei áztatják a száraz vidéket.
Később talált valami csontot, akit végre "fölszedhet"!
Hát...
...de itt, ebben a dzsungelben,
itt volt az ideje összehozni valamit.
Egy süketnéma fiú pottyant le az égből...
Leandro szavak nélkül fejezte ki az érzéseit
és én képtelen voltam szavakba önteni a magaméit...
Másnap,
ideje volt visszatérni a munkába.
Alessandra eljött a barátnőjével,
aki rettentően próbált a tehenészlány szerepének megfelelni.
Először azt hittem, milyen kedves tőle, hogy eljött hozzánk...
De hamarosan kinyitotta a száját:
- Na, Govinda, mi történt a barátoddal? - Miféle baráttal?
- Nem is emlékszel? - Miről beszéltek?
Annyit ittam, nem is emlékszek semmire!
Most meg blamálod Cachacat...
Hát...Egész este beittál, most meg nem emlékszel mit műveltél?
Te mondtad, hogy viszlát, nem? Na jó, menjünk, már elkéstünk így is!
Nem tudom, hogy ez a vicc miért hozott ki a sodromból!
A camperók hozzászoktak az efféle ugratásokhoz,
de én már nem akartam többé a szenvedő alanya lenni.
Reményeim szerint ezen a helyen
választ lelek a kérdéseimre
és újra magamra találhatok.
Én édes Istenem...
Úgy éreztem, hogy Isten eltávolodott tőlem.
Úgy éreztem, megfulladok,
megpróbálta lehámozni rólam a kezeit,
de a kezek, amelyek hozzám értek,
nem az Övéi voltak.
Hahó, Govinda!
Hagyd abba, a lelked már úgyis elkárhozott. Lépjünk le...
Jonesnak talán igaza volt.
Végül is, nem vagyunk már mindannyian elveszve?
A szerelemnek sokféle formája lehetséges...
Egy fiú iránti szerelem, egy ló iránti vonzalom...
...példaként én szeretem a lovamat...
...a csoport iránti rajongás...
...valami mélyen benned rejlő iránti odaadás...
...valami, ami a dolgokhoz láncol téged...
...mikor majd belehalsz abba, hogy láthass valakit...
...ez a szerelem...
...például ha te szeretsz valakit...
...és nem tudsz mellette lenni...
...ez is a szerelem...
És az élet ment tovább, a farmon...
Ennek már szarvai vannak...
Az üszőnek meg golyói!
Jobban éreztem magam.
Tudtam, hogy Jones iránti érzéseim többet jelentenek a barátságnál,
és úgy tűnt, ez egyáltalán nem zavarja őt.
Ahogy végeztem ezzel a melóval, azonal lelépek...
- Tényleg? - Szükségem van rá...
De kár!
Hát ha elmész, adok neked egy ajándékot...
Kösz, haver!
Bárhol dolgoznál marhákkal, emlékeztessen énrám...
- Mert én mindíg emlékezni fogok rád! - Kösz.
Pompás egy kés!
Azt hallottam, hogy réges-régen...
...amikor egy barát kést adott neked...
...cserébe valamiféle fémtárgyat kellett adnod...
...hogy fönntartsátok a barátságot a jövőre is.
Nekem van egy kis szerencsehozó érmém régtől fogva...
...ami mostantól a tiéd... Tartsd meg emlékbe!
- Köszönöm...Semmi sem törheti meg a mi barátságunkat... - Így van!
- Itt lakik a szívemben. - Igen, amíg világ a világ!
- Így igaz... - Szívemből szóltál!
Minden, ami a nap folyamán történt,
tréfává lesz az éjszaka idején, a csúfolódók száján.
Attól féltem, hogy észrevették, ami történt.
Aznap éjjel nem aludtam olyan mélyen.
Hahó, Govinda! Hagyd abba, a lelked már úgyis elkárhozott.
Mikor a városba megyek, nőkkel fogok kefélni...
...de az nem szerelem!
Most csak tarts ki... Szaladj érte, fiú...
Meg fogom csinálni... Ellenőrizd...
Szeretsz valakit, és nem tudsz a közelébe kerülni...
...ez is szerelem, csak szex nélkül...
Általában valamilyen vörös ruhát használunk a szarvasmarhák összeterelésére,
...és az álmomban úgy éreztem, hogy ezt használják velem szemben.
Mért nincs rajtad a "Cowboy Forever" tetoválás?
Govinda!
Govinda! Ébresztő...
Gyerünk kölyök, fölkelni!
Fölkelni!
Mi a camperók,
igazán törődünk egymással!
Valójában, ők jobban látták a dolgokat, mint én.
Gyerünk, adj neki egy búcsúcsókot...
- Baszódjatok meg! - Szaladj, gyorsan sikáld le az arcodat...
Ezzel a tréfájukkal
a camperók világossá tették a számomra,
hogy az aggodalmaim többé nem megalapozottak!
Kurvára viccesnek hiszitek!
Tudtam, hogy Jones nem fog rám haragudni.
Ma is, Jones és én, jó barátok vagyunk.
Már nem dolgozunk együtt.
De hébe-hóba,
összefutunk a jóképű srácokkal teli kristálytiszta vízben.
Már nem félek attól, hogy újra megfulladhatok.
Az igazat megvallva,
olyan, mintha lélegezni tudnék a víz alatt.
Eltanultam a halaktól,
hogyan szerezzen meg engem egy nagy hal...
Fordította TransLator TL097
Can't find what you're looking for?
Get subtitles in any language from opensubtitles.com, and translate them here.