Original subtitles

Magyar felirat: Brigi (brigichan@hotmail.com)

Nehéz lesz elhinni.

Nekem sem volt könnyű.

Genome Hazard - Egy zseniális tudós 5 napja

A nevem Ishigami Taketo.

34 éves vagyok...

Ma töltöttem be a 35. életévemet.

Hétköznapi férfi vagyok.

Soha nem ártottam senkinek,

és soha nem tettem semmi szörnyűséget.

Akárcsak a feleségem.

Grafikusként dolgozok egy tervezőirodának.

Tavaly megnyertem egy művészeti versenyt, akkor ajánlották ezt az állást.

A feleségemmel is akkor találkoztam.

Egy hónapja vagyunk már házasok.

Ishigami úr, ez önnek jött.

Kíváncsi vagyok, mit jelent rajta az az írás.

„Ma ismét eljött a születésnapod.”

„Remélem, te is el tudsz majd jönni.”

„Szerető feleségedtől.”

Nahát, ön tud koreaiul?

Nem.

Akkor esetleg a felesége?

Nem.

[Miyuki]

Mostanában... furcsa dolgok kezdtek el történni.

De különösebben nem foglalkoztam velük.

Mert boldog voltam.

Megjöttem!

Csinálsz valamit?

Nyitva hagytad az ajtót, és nem vetted fel a telefont.

Az esküvő óta ez az első alkalmunk az ünneplésre.

Idén új munkát találtam, és megismertelek téged.

Ez az első évfordulónk az esküvő óta.

Na, gyere elő!

Múlt éjjel...

Eszedbe jutott, hová mentünk az első randinkon.

Volna kedved megint elmenni oda?

Üljünk fel arra az óriáskerékre, és együnk valami finomat!

Miyuki?

Mi van? Miyuki?

Mi a baj?

Ez Ishigami Taketo és Miyuki lakása.

Jelenleg nem tartózkodunk itthon.

A sípszó után kérjük, hagyjon üzenetet!

Halló? Kedvesem?

Otthon vagy?

Halló?

Miyuki! Tényleg te vagy az?

Hol vagy most?

Az anyám házában.

Édesanyádnál?

Nem érzi jól magát.

Ma éjjel anyánál fogok aludni,

- holnap pedig megyek haza. - Miyuki!

Tényleg te vagy az, ugye? Életben vagy?

Miért, azt szeretnéd, hogy meghaljak?

Most jobb, ha leteszem. Aludj jól!

Várj! Elmegyek hozzád!

Halló?

Miyuki!

Miyuki...

[Miyuki]

Önök meg kik?

Nem törhetnek csak így be a házamba!

Bocsásson meg, de nyitva volt az ajtó.

A rendőrségtől jöttünk. Kenzaki vagyok.

Egy gyilkossági ügyben nyomozunk, mely a közelben történt.

Ön most egyedül tartózkodik itthon?

Van a lakásban magán kívül valaki más is?

Csak én vagyok itthon.

De valami zajt hallottunk...

A feleségem az anyjánál van. Ezért jöjjenek vissza később...

Miért ennyire zaklatott?

Talán valamit rejteget előlünk?

A holttest és a vér eltűnt.

Mi ez az egész?

Azt hiszem, ezt a feleségem csinálta a születésnapomra.

Nem azt mondta, hogy ő az anyjánál van?

Onnan telefonált az imént.

Akkor ön mit keres itthon egyedül?

Épp most értem haza.

Tényleg ön a ház tulajdonosa?

Igen.

Mi?

Hogy érti ezt?

Tényleg ön Ishigami Taketo?

Engem gyanúsítanak a gyilkossággal?

Az együttműködésére van szükségünk a nyomozásban.

Menjünk be a rendőrkapitányságra!

Én? Miért?

Kényszeríthetjük is, hogy velünk jöjjön.

Oltsa el a gyertyákat!

Nem akarunk itt tüzet.

Hisz ez az otthona.

Most meg ki van kapcsolva?

Fog menni a vezetés, ugye?

Hagyd csak, majd fogok egy taxit!

De nekem nem kell, az irodánk itt van a közelben.

A cikkemnek péntekig el kell készülnie.

Néhány napig most nem tudok majd hazamenni.

Nem is tudlak majd kikísérni a reptérre...

Sajnálom!

Mindig ez van, ha Japánba jövök...

Akkor sem volt ez másként, mikor tokiói tudósító voltál.

Jövök neked eggyel...

Csajszi.

Én is köszönöm, csajszi.

De mondd csak, miért itt akartok találkozni?

A forrásom azt mondta, hoz majd magával valakit.

Melyik kapitányságra megyünk?

Hogy hívják önt?

Tessék?

A nevét kérdeztem.

Ishigami Taketo.

Mondja, nem emlékszik egy koreai férfire... akit Oh Jinunak hívnak?

Egy koreai férfire?

Tényleg nem ismeri, vagy csak színleli?

Állítsa meg az autót!

Maguk nem is rendőrök!

Álljon meg, különben feljelentem!

Maga pontosan tudja, kicsoda „Oh Jinu”.

Miért csinálják ezt velünk?

Velünk?

Maguk tették ezt Miyukival!

Miyukival?

Itt mi kérdezünk, maga pedig válaszol, idióta!

Emlékszik Oh Jinura,

vagy sem?

Kapjátok el!

Szóval mikor lesz megfelelő az időpont?

Nem jött el.

A forrást hirtelen nem lehet elérni.

Most nem ez a lényeg!

Amint holnap visszarepültem, majd befejezem a vágást.

Gondoskodok róla, hogy ez adásba kerüljön!

Ha nem, akkor fogom, és viszek mindent az ügyészségre, szóval...

Ezt nem hiszem el...

Gyorsan! Induljon!

Gyerünk!

Könyörgök!

Kérem, segítsen! Könyörgök!

Maga talán a jakuza?

Nem, dehogy!

Esküszöm, megőrülök...!

Valami rosszat csinált?

Nem!

Akkor miért üldözik?

A francba...

Egyszerűen csak menjünk el a rendőrségre!

Mit akar tőlem...?

Meghalt a feleségem...!

Nem...

Tudnom kell, életben van-e még!

Most rögtön!

Kérem, csak most segítsen rajtam!

Könyörgök!

Koreai vagyok, és nem ismerem az itteni utcákat.

Szeretne vezetni?

De én... nem tudom, hogyan kell...

Ki az?

Anyuka? Ishigami vagyok!

Hogyan? Kicsoda?

Ishigami Taketo.

Miyuki azt mondta, itt van.

Nem. Eltévesztette a házszámot!

Halló?

Asszonyom!

„Nishihara”...?

Valami baj van?

A feleségem lánykori neve „Kubota” volt.

Kubota Miyuki...

Pedig ez az a ház...

Emlékszem a kutyára...

Nézze...

Szerintem legyen mára ennyi elég.

Hirtelen semmi sem jut az eszembe...

Se a telefonszámom, se a házszámunk.

Mit szólna, ha meginnánk egy forró kávét?

[Yonhap Hírügynökség - Kang Jiwon producer]

Mit szólna, ha bejelentenénk ezt a rendőrségen?

Azok a rohadékok is először azt mondták, hogy a rendőrségtől jöttek.

Magát üldözi a rendőrség?

Nem, azok a fickók csak hazudtak.

Annyira össze vagyok zavarodva...!

Mibe keveredtem...?

Talán van egy haragosa.

Az kizárt.

Senkinek sem ártottam.

Semmi haszna nem volna, ha megölnének minket.

Ha megölnék?

Önöket?

Elnézést!

- Igen? - Mondja...

Nem ült itt valaki véletlenül?

5%-os koncentrációjú metil-szalicilát.

Sebre kenve hűsítő hatása van.

Segít elmulasztani a fájdalmat.

És megvéd a fertőzésektől.

Hol vagyok?

Jó, hogy hívott! Már majdnem feljelentettem!

Erre az egyetemre járt?

Nem...

Egy szavát sem hiszem el.

Mégis elhozta a kocsit egészen idáig? Mikor nem is tud vezetni?

Sajnálom...

És köszönök mindent.

Várjon!

Ha csak így elmegy, tényleg feljelentem!

Ez a kabátjának zsebében volt.

Olyan, mint valami nyomkövető.

Ezek az alakok nagyon gyanúsak voltak.

Ön pedig még gyanúsabb.

Sehová sem mehet, és nincs pénze se.

Maradjon inkább velem!

Már ha meg akarja érni a reggelt...

Nem semmi megvilágítás...

Sztriptízshow kedvéért, vagy minek?

Stroncium.

Mi?

A villanykörtékben a stroncium-szilikát meggyullad és villódzni kezd.

Talán volt egy fénytechnikai boltja is?

Ha nem emlékszik, jobb, ha inkább feljegyez mindent!

Kezdjük a nevével, az életkorával, és hogy mivel foglalkozik.

Meg akarja írni a történetemet?

Segíteni próbálok önnek.

Ez mégis hogyan segíthetne?

Ennél rosszabb már úgysem lehet.

Nehéz lesz elhinni.

Nekem sem volt könnyű.

Most már értem, miért nem akar a rendőrséghez fordulni.

Biztos benne, hogy a holttest, ami eltűnt... a feleségéé volt?

Akkor ki volt az a nő, aki telefonált?

Bár lehet, hogy hamarabb felvették, hogy lejátszhassák...

Ilyet senki se tenne!

A feleségéből hirtelen két nő lett?

Az sem lehetséges.

De tényleg ez történt!

Tényleg ezt láttam és hallottam!

A feleségem volt az!

Úgy értem,

talán valami baj volt a fejével.

Bárcsak erről lenne szó!

Én sem akarom ezt elhinni!

Valaki, akit szerettem, ott feküdt előttem holtan!

Ha elmondom a rendőrségnek...

Félek, hogy mindez valósággá válik majd.

Majd én kifizetem a szállást.

Csak maradjon idebenn!

Már ha szeretne újra találkozni a szemtanújával...

A szemtanúmmal?

Rajtam kívül... van bárki, akit ismer?

Ha eszébe jut valami, írja csak le!

Nem bízhat meg... az emlékeiben.

De a feljegyzéseire támaszkodhat.

Hagyok itt önnek egy kis pénzt.

Az Alzheimer-kór egy nagyon szomorú betegség.

Az okát mai napig nem ismerjük.

És nincs is rá gyógymód.

Sokévnyi kutatásom során, melyben az agyat vizsgáltam,

sikerült izolálnom egy szokatlan gént.

Nagyon-nagyon rég egy vírus hatolt be elődeink agysejtjeibe.

Ismét csak sok évvel később e vírus az agyi sejtek DNS-ének részévé vált.

Amolyan DNS-vírusként.

Más szóval ez egy lappangó vírus, mely behatolt az agysejtekbe.

Egy nap azonban aktivizálódik,

és elkezdi pusztítani az agysejteket,

így végül Alzheimer-kórhoz vezet.

Ez az, amiről a Tudományos Magazinban megjelent tanulmányában is írt.

Így van.

Képes voltam bemutatni és izolálni ezt a vírust.

A világon elsőként.

Mik ezek?

Ezek szerint hamarosan meglesz az Alzheimer-kór ellenszere?

Így van.

A kormány 20 millió dolláros támogatással segítette ezt a kutatást.

Az anyám házában...

Holnap pedig megyek haza.

A hívott szám nincs hozzárendelve egy előfizetőhöz sem.

Kérjük, ellenőrizze a számot, és..

Egy tervezőiroda a Sindzsuku-városrészben.

Értem. Kérem, adja meg a címet és a nevet!

A nevük...

Uram?

Van esetleg a közelében valami híres építmény?

Halló?

Sajnálom, hirtelen nem jut az eszembe...

Ibuki...

Ibuki!

Ishigami?

Mi történt?

Elígérkeztem valahova, ezért múlt éjjel hamarabb be kellett zárnom.

Miyuki pedig korán elment, hogy meglátogassa az édesanyját.

Mi történt veled?

Haza tudnál telefonálni hozzánk?

Miért nem te telefonálsz?

Elfelejtettem a telefonszámunkat...

Kérem, hagyjon üzenetet!

Ma reggelig még emlékeztem rá...

Most azonban hirtelen minden olyan zavaros lett.

A memóriád sosem volt a legjobb.

Nem hiszel nekem?

Na és a rendőrség?

Ibuki, elmennél hozzánk?

Nem tudom, hol laktok...

Rajzolok neked egy térképet! Miyuki ma haza fog jönni.

Most már a jobb kezedet használod?

Korábban mindig dicsekedtél, hogy balkezes vagy, mint Da Vinci és Michelangelo.

Meg tudna találni egy művészeti iskolát Kamakurában?

Ismeri ön Ishigami Taketót?

Nem.

Egy évvel ezelőtt mondott fel.

Miután meghaltak a szülei,

Tokióba ment, hogy induljon egy versenyen.

Azóta nem is hallottam felőle.

Parancsoljon!

Nem látom itt a fényképét.

De, itt van.

Ő az.

Ibuki?

Kutassatok át minden szintet alatta! Gyorsan!

Nem bízhatok senkiben, még Ibukiban sem.

Ezek a feljegyzések az egyedüliek, amikben megbízhatok.

Hogy történhetett ez?

Mi van magával?

Elment az esze?

Hé!

Valami itt nincs rendjén.

Mi van, ha még a saját címünket is elfelejtettem?

Vissza akarok menni!

Még ha ott helyben meg is ölnek,

mindent meg akarok tenni, hogy újra láthassam Miyukit!

[Oh Jinu]

Miyuki...

Mit parancsol?

Ki maga?

Mit művel? Eltévesztette a házszámot!

Ki maga?

Múlt éjjel én még itt laktam!

Micsoda? Takarodjon innen!

Mióta élnek maguk itt?

6 hónapja költöztünk be!

6 hónapja?

Kifelé! Most rögtön!

Hívd a rendőrséget!

Hálás vagyok, amiért sorsom szemtanújának szegődtél.

Ahogy ön is mondta...

Valami nincs rendben a fejemmel.

Evett már valamit?

Ez egy barátnőm lakása. Érezze otthon magát!

Jobb, mint egy szexmotel...

A koreai rámen jó lesz?

Koreában úgy véljük, akkor a legfinomabb a tészta, ha ilyen edényben főzzük.

Kóstolja csak meg!

Néhányan úgy vélik, hogy az alumínium edények Alzheimer-kórt okozhatnak.

Tudálékos nagyúr...

Hol tanult maga ilyen sok mindent?

Sajnálom...

Elmentem a lakcímére.

Egy másik pár lakott ott.

Immár 6 hónapja.

És abban a városrészben, ahol tegnap jártunk, nincs „Kubota” nevű család.

Szóval Miyuki anyjának háza ott nincs.

Ó, még „Nanami Shinichi” nevét is említette, ugye?

Ő azt mondta, hogy nem ismer semmilyen Ishigami Taketót.

Kicsoda?

Nanami. A legközelebbi barátját így hívják, nem?

Nem Ibukit mondtam?

Szedje már össze magát!

Hazudjon vagy színlelje, hogy hülye, de ne keverje a kettőt!

Valamint...

Mi a baj ezzel az edénnyel? Nekem úgy tűnik, magának van inkább Alzheimer-kórja...!

Megváltoztak az emlékeim...

Együnk, és inkább hagyjuk ezt az egészet...

Még az érzések is,

melyek olyan ingerületátvivő anyagok által születnek, mint a dopamin és a szerotonin,

kémiai változásokat okoznak az agyban.

Az öröm, szomorúság, düh, vagy szerelem érzésére mind van biokémiai magyarázat.

Ugyanez a helyzet a memóriával.

Amikor emlékszünk valamire,

a szinapszisok elektromos jelei kémiaivá válnak.

Ha azonban ekkor valamilyen variáció keletkezik, az emlék eltüntethető vagy megmásítható.

Egy pillanat!

Miről beszél?

Mit mondtam az imént?

Kérem, rajzoljon!

Mit?

Bizonyítsa be, hogy tud rajzolni!

Miért néz engem?

Ön mondta, hogy rajzoljak.

De nem azt, hogy engem...

Mióta dolgozik az Alfa Tervezőirodánál?

Hol?

Azt mondta, hogy tavaly megnyert egy versenyt,

és hogy felvették oda dolgozni.

Alfa Tervezőiroda...!

Hát persze...!

Idén január óta.

Na és előtte?

Rajztanár voltam...

A Toriyama Művészeti Iskolában?

Honnan tudja?

Elmondta a motelben.

Ha már tudja, akkor miért kérdezi?

Menjünk!

Hova?

A lakásához.

Mindig is rossz volt a memóriám.

Volt egy autóbalesetem.

Azóta az emlékezőképességem eléggé gyenge.

Mintha valaki más emlékei lennének.

Senki sem emlékszik mindenre a múltjából.

A rossz emlékeket szándékosan el is felejtjük.

Az a gond, ha olyasvalamire emlékszik az ember, ami meg sem történt.

Mint ahogy ön is tapasztalja.

Megint ez a környék...

Mit szólna ehhez?

Nem messze innen találkoztunk tegnap is.

Mit művel?

Tegye el!

Mi ez?

Titán-tetraklorid por.

Vízzel érintkezve sósavat képez.

Sokkal büdösebb, mint a könnygáz.

Honnan szerezte ezt?

Maradjon a kocsiban!

Ha bármi történne velem, meneküljön!

A francba!

Nem úgy volt, hogy nem működik a világítás?

Hol vannak a gyertyák?

Lehet, hogy azóta már járt itt valaki, és elpakolta őket.

Lehet, hogy Miyuki?

Korábban megkértem Ibukit, hogy jöjjön el helyettem.

Még a világítást is megcsinálta?

Az erkélyajtó nyitva maradt.

A festmény megváltozott.

Ezt ön festette?

Másképp néz ki éjjel, és másképp nappal.

Egy pillanat!

Mi ez?

Luminol-reakció.

A vérnyomok még takarítás után is látszanak.

Bizonyára végzetes ponton találták el,

ezért nem vérzett túl erősen...

Mondja, maga tényleg grafikus?

Gondolkozz!

Mit jelentenek a gyertyák?

Gondolkozz!

Nézze...

Egyelőre menjünk!

Engedd el!

Ugye... nem sérült meg?

Megint megyünk a rendőrségre?

Mikor ér már véget ez a komédia?

Mi csak próbáljuk megvédeni önt.

Ha bármi történne önnel, nekünk végünk.

Olyan hálás vagyok, hogy mindjárt sírva fakadok.

Valaki alig várja, hogy találkozzon önnel.

Az a feladatunk,

hogy mindenáron eljuttassuk önt hozzá, biztonságban.

Hagyjuk ezt itt abba!

Hosszú napunk volt.

Hé! Hajts melléjük!

Maga! Füstöl a kocsija!

Hé! Undorító a szaga!

Ki ez a férfi?

Ishigami...

Odaküldted őket a házunkhoz?

Te hívtad őket?

Te is nekik dolgozol?

Meg tudom magyarázni!

Mit tudsz, amit én nem?

Elmondom!

Az a férfi... megkeresett, hogy beszéljen rólad nekem.

Azt mondta, hogy valami fertőző betegséged van.

Hogy meghalhatsz valami vírustól.

És hogy ha bármi tünetet észreveszek rajtad, hívjam fel.

Mindössze aggódtam miattad!

Beteg vagyok?

Mitől?

Nem tudom!

Őszintén!

De mondd... mióta dohányzol?

Na mindegy, sajnálom, ami történt.

Na és Miyuki?

Ebédidőben elmentem hozzátok, de nem találtam ott semmit.

Valaki már összetakarított.

De a vérnyom ott maradt.

Vér?

Hol?

De...

Én nem láttam semmit.

Láttad a képet a nappaliban?

A földről azt a festményt?

Igen. Az alatt volt.

[Kang Jiwon]

[Han Yuri]

Akkor...

Úgy gondolod, Miyuki tényleg meghalt?

Tényleg ezt gondolod?

Már nem tudom, mit higgyek...

Most már saját magamban sem bízhatok.

Ishigami...

Jobb, ha most megyek.

Ki az a nő?

Sorsom szemtanúja.

Annak ellenére, hogy csak egy éve vagyunk barátok,

minden nap találkoztunk.

A feleségem az ő sörözőjében dolgozik.

Ez a feleségéé volt?

Nem.

Azért jöttem Japánba, hogy egy forrásommal találkozzak.

Ez az ő telefonja volt.

De a maguk erkélye alatt találtam meg.

Hogy lehetséges ez?

Ne vádaskodjon! Ennek semmi köze magához!

De igen, ez most rólam és a munkámról szól!

A forrásom információkkal tudott volna szolgálni az eltűnt, koreai férjéről,

és beszélni akart velem!

De ön nem a férje.

Hogyan kapcsolódik maga az én eredeti sztorimhoz?

Szeretné tudni, mit gondolok?

Hogy magának két háza volt.

És ezért volt két felesége.

Látta az egyiküket meghalni.

A sokktól pedig az emlékei teljesen összezavarodtak.

A két nőt tévesen egynek képzeli.

Hogy volna ez lehetséges?

Igaz... ez kizárt...

Hisz maga nem koreai.

De igaz, ha korábban valaki más volt.

Valaki más?

Valaki más.

Megváltozott az emléke?

Egy szart! Mást etessen ezzel!

Mégis mi a memória?

És most mellőzzük az aminosavas hülyeséget!

Az emlékeim tesznek azzá, aki vagyok!

Ha megváltoztak az emlékeim, akkor az azt jelenti, hogy valaki más lett belőlem!

Kicsoda maga valójában?

Jól van...

Nem tudom, mi közöm nekem ehhez.

De ez a nő annak a férfinak a felesége.

A vegyszerek pedig bizonyára az övéi voltak.

Az a lakás, ahová tévesen mentem, bizonyára azé a másik férfié lehetett.

Kérdezze meg azt a párt, és hagyjon végre békén, a francba már!

Én is össze vagyok zavarodva!

Bárcsak valaki elmagyarázná nekem ezt az egészet!

Én is kezdek megőrülni!

De bárhogy is legyen,

én tudom, ki vagyok! Bassza meg!

Maga tényleg koreai...

Az lennék?

Az egyetem... a vegyszerek... még ez a kéz is...

Egyáltalán nem az enyémek.

Ezek valaki más emlékei?

Hogyan tudott... valaki más a bőrömbe bújni?

[Az én emlékeim]

[Toriyama Művészeti Iskola] [A barátom, Ibuki]

[Az ő emlékei]

[Sato doktor Alzheimer-kutatása]

Látta a képet?

Hol van most?

Megnézte a faxot, amit küldtem?

Igen, meg.

Felismeri őt?

Nem.

Nézze meg jól! Ismernie kell őt!

Ismernem kellene?

Ha senki mást nem ismer, róla tudnia kell, hogy kicsoda!

Kicsoda ő?

Ishigami Taketo.

A Toriyama Művészeti Iskolában vagyok.

Nem hinném, hogy hasonlítanak egymásra.

Maga mit gondol?

Ő balkezes volt.

Maga viszont a jobb kezével rajzolt le engem.

Még plasztikai műtét se képes megváltoztatni, melyik kezünket használjuk.

Melyikük a valódi Ishigami?

Mi van, ha véletlenül rossz képet tettek ki?

Először én is gondoltam erre.

De...

Mi van, ha az az Ishigami, aki elindult a versenyen,

más, mint az az Ishigami, aki megnyerte azt?

Múlt szeptemberben mondott fel a művészeti iskolában.

Két héttel azelőtt, hogy októberben megnyerte volna a versenyt.

Magából valamikor akkoriban válhatott Ishigami Taketo.

És már önt vették fel az Alfa Tervezőirodához.

Majd találkozott Miyukival, és feleségül vette őt.

Végig azt hitte, hogy valójában ön ő.

[Sugisawa Genetikai Intézet]

Jinu!

Nanami...?

Nemrég jöttem rá, hogy a nevem Oh Jinu.

Amnéziád volt?

Nem tudom...

1 év telt el azóta,

hogy eltűntél.

Azt hittük, meghaltál, vagy hogy elraboltak.

Pontosan mit csináltam itt?

Ember...

A korábbi éned elfelejthette ugyan a nevét,

de a kutatómunkáját soha.

Megtenné, hogy középiskolai szinten elmagyarázza?

Megváltoztatni egy eredetileg agysejteket pusztító vírus génszekvenciáját,

hogy az ne ölje a sejteket.

Ezt kutattuk itt.

De ez az ember itt véletlenül valami hihetetlen dolgot fedezett fel.

Hogy egy módosított DNS-vírus képes az agyban tárolt emlékeket...

... a saját génszekvenciájába elraktározni.

Inkább általános iskolai szintet kellett volna mondanom...

Leegyszerűsítve...

Azt, ami miatt elveszítjük az emlékeinket,

megváltoztathatjuk valamivé, ami képes tárolni azokat.

Ha injekcióval beoltjuk valakibe a genetikailag módosított vírust,

majd kinyerjük a véréből, miután az magába szívta az emlékeket, el tudnánk tárolni azokat.

Mint egy spermabankban.

Ha valaki az Alzheimer-kór következtében elvesztené az emlékeit,

a vírusban tárolt adatokkal az helyreállítható volna.

A vírusok igazán lenyűgözőek...

De hogy lett egy koreaiból egy japán kutatólabor vezetője?

Sato doktor meghívására.

Vendégprofesszorként dolgozott a Nemzeti Orvostudományi Egyetemen.

Ez az alak itt egy zseniális tudós.

De...

Próbálta meggyógyítani az Alzheimer-kórt,

és most ő maga szenved tőle...

Tudod, hol laktam korábban?

Honma-városrészben.

Már 6 hónapja más lakik ott.

Ezek szerint Yuri elköltözött volna?

Yuri?

Elfelejtetted a feleséged nevét?

Nishihara Yuri.

Han Yuri?

Koreai származású volt, és mindkét nyelven könnyen érthető a neve: Yuri.

Milyen érzés?

Hogy végre megtalálta önmagát.

Gyakran elvesztem a kulcsaimat, ezért mindig van vésztartalék...

Ismeri őt?

A metróállomás!

Maga volt az, ugye?

Ki maga?

Miért követ engem?

Maga jött ide hozzám!

Gyerünk! Álljon félre!

Mi van?

Úgy tűnik, régóta itt vár már. Miért?

Kopjon le! Bassza meg!

Budira kell mennem! Igyekezzen! Mit akar?

- Maga koreai? - Mi?

Szálljon ki egy kicsit!

A picsába! Ezt nem hiszem el...!

Ki mondta, hogy beleavatkozhat?

Idehallgasson, kisasszony!

Szeretné, hogy péppé verjem egy idegen országban?

Nincs nekem erre időm, és a kedvem is szar!

Úgy nézek én ki, mint aki megfogta az isten lábát?

A koreai rendőrtisztek jogait taglaló szabálykönyv 3. bekezdése szerint...

... jogom van bárkit előállítani, aki gyanúsan viselkedik!

Kiszállni!

Tényleg Han Yuri bérelte fel magát?

Nézze meg a szerződést!

Kizárólag hűtlen házastársak felkutatására specializálódtam. Törvényesen.

Látja? A legmodernebb eszközökkel dolgozok.

Itt ez a kamera a gomblyukban.

Ha ez magánál van, rögtön elkezdi rögzíteni a videót.

Nem...

Esélytelen volt, hogy megtaláljon.

Mi van? Azt akarja, hogy lezúzzam a fejét?

Már néhány kép és egy állomásnév alapján magára találtam.

17 napon át itt hokiztam és csak hamburgert zabáltam.

A mi szakmánkban istennek tartanak, amiért képes vagyok egy ilyen alakot megtalálni, mint ez itt.

Honnan tudott arról az állomásról?

Miért rám dühös?

A felesége egy hónapja megtalálta magát.

Maga azonban híres lesz ezek után.

Egy hónapja?

Jinu!

Jinu!

Jinu!

Én vagyok az!

Yuri!

Ne!

Megváltoztatta a nevét és a munkahelyét.

És még egy másik nőt is feleségül vett.

Még szép, hogy senki sem találta meg őt.

Hogy tehette mindezt a saját feleségével?

Tudja, hol van most Han Yuri?

Ezért voltam itt egészen mostanáig.

Rendes nőnek tűnt, de mikor fizetnie kellett volna, nem jelent meg.

Megpróbáltak átverni engem?

Miért futott el előlem?

Miért köszöntem volna magának?

Hogyhogy visszajött amúgy?

Ne érjen hozzá!

Tényleg ő lenne Han Yuri?

Egy spirális formula...

A DNS-spirál...

Mindketten vegyészetből diplomáztunk.

A feleségem szerette gyűjteni a gyertyákat.

Különleges alkalmakkor mindig ezzel díszítette fel a lakást.

Tud erről bárki más?

Akkor aki aznap éjjel a gyertyákat meggyújtotta, bizonyára Han Yuri volt.

Azt hitte, a férje amnéziától szenved.

Ezért a születésnapján elment hozzá.

Abban reménykedve, hogy ezáltal visszanyeri az emlékeit, gyertyákat gyújtott neki.

És lekapcsolta fénycsöveket, hogy sokáig nézhesse a sötétben.

Talán azok miatt a gyertyák miatt valamelyest visszatértek az emlékei.

Vagyis a gyilkos meg akarta akadályozni ezt.

De miért hagyta égve a gyertyákat?

Talán épp akkor értem csak haza.

A gyilkos biztos még a házban volt.

Hogy engem is megöljön...

De a rendőrség felbukkant.

Szóval a gyilkos csak a holttestet rejtette el.

Az erkélyen?

Van a lakásban magán kívül valaki más is?

De valami zajt hallottunk...

Csak arra jutott ideje, hogy a testet és a vért eltüntesse.

Miután velük elmentem, biztos összetakarított.

Majd idehozott mindent.

Abból, hogy milyen óvatosan idefektette őt,

szerintem az derül ki, hogy nem megrögzött gyilkosról van szó.

Biztosan jól ismer engem.

És hogy most már Ishigamiként élek.

Valaki, aki nem akarja, hogy Oh Jinuként újra magához térjen.

Van ötlete, ki lehet az?

Valaki a laborból...

Egyszerűen csak menjünk el a rendőrségre!

Várjon! Meg kell tudnom, miért!

Csak így itt akarja hagyni a feleségét?

Hadd derítse ki a rendőrség, miért történt mindez!

Most már hinni fognak önnek.

Tanúskodok ön mellett.

[Kérem, hívja fel Ishigami Miyukit ezen a számon!]

Ez meg mi?

Miyuki.

Jól vagy?

Minden az én hibám.

Sajnálom, Miyuki.

Ki az az Oh Jinu?

Miért szólítanak így?

Nos...

Mondd, te tényleg...

... Oh Jinu vagy?

Tehát igaz.

De én...

Én tényleg... szerettelek...

Én is téged.

Nem...

Most is szeretlek.

Bár most már biztos nem hiszel nekem...

Ezt személyesen kellene elmondania neki.

Mit mondott Miyukinak?

Továbbra is magával akarja rángatni azt a csinos nőcskét?

Szálljon be!

Lehet, hogy innen nem jövök vissza élve.

Kérem, gondoskodjon Yuriról!

Soha nem csúszott még ki egy sztori sem a markomból.

Várni fogom a hívását.

Hol van a feleségem?

A feleségének időre van szüksége, hogy magához térjen a sokkból, ami érte.

Elvisszük őt egy szép kis helyre.

Bár...

Nem vagyok biztos benne, hogy a feleségének lehetne nevezni őt...

Nem rossz fotó...

Néhány órán belül meg fog érteni mindent.

Kívánni fogja a cigit.

Valamit ne feledjen!

A mai naptól kezdve akár még barátok is lehetünk.

~ Szöul, Dél-Korea ~

Sajnálom, hogy megvárattam. A nevem Yu Gangjin.

Ön volna Ishigami Taketo?

Miért csinálja ezt velünk?

Kérem, foglaljon helyet!

Hogy tetszik önnek Szöul?

Mit akar tőlem?

Fordítson!

Szeretnék egy ajánlatot tenni az 1 évvel ezelőtti önmagának.

Szeretne egy ajánlatot tenni az 1 évvel ezelőtti önmagának.

Egy ajánlatot?

Először is szeretném tisztázni, kivel is beszélek.

Ön volna Oh Jinu?

Először is kivel...?

Hívjon, aminek akar!

Kik maguk?

~ németül: „árnyak”, „árnyékok” ~

A nevünk „Schatten”.

A három legnagyobb amerikai, gyógyszeripari vállalat egyike vagyunk.

Nekik segítek.

Na és?

Hogy szól az ajánlat?

Hogy lett a koreai Oh Jinuból a japán Ishigami Taketo, és kezdte el élni az ő életét?

Ezt én is szeretném tudni.

Nem.

Erre csak Oh Jinu ismeri a választ.

Én tényleg nem tudok semmit.

Ezúttal én fogok segíteni önnek.

Cserébe... tartozik nekem egy válasszal.

Tavaly szeptember 26-a, hajnali 3 és 4 óra között a Sugisawa Genetikai Intézetben...

Ez a vírusfelügyeleti labor.

Hogy juttatott be oda kamerát?

Az most fontosabb, hogy a felvétel mit árul el nekünk.

Önnek mindenkinél jobban kellene tudnia.

Ő a valódi Ishigami Taketo.

Úgyis meg fog halni.

Sato doktor, mi történt?

- Hívom a biztonságiakat! - Ne!

Legyen ez a kettőnk titka!

Kiömlött a tenyészet!

Ez a férfi vérzik! Megfertőződhet vele!

Már megfertőződött...

A vírus bekerült a vérébe.

Nem kísérletezhetünk örökké állatokon...!

Mi az ördögöt művelt?

Biztonságiak!

Biztonságiak!

Mi történt Ishigami Taketóval?

Az ilyen laborokban szoktak lenni hamvasztóhelyiségek.

A megsemmisítésre váró anyagok nyom nélkül eltűnnek.

Hamuvá válnak...

Mindössze nemrég bukkantunk rá a biztonsági kamera adta kihagyhatatlan lehetőségre.

Viszont az eltűnt tudós immár egy halott ember életét élte.

Most pedig ideje válaszolnia!

Mi történt a felvétel idején?

A vírusok gazdatest nélkül elpusztulnak.

A túlélés érdekében új gazdatestre van szükség.

Amint talál egy ilyet, elkezd szaporodni és pusztítani annak sejtjeit.

Ezt nevezzük fertőzésnek...

A DNS-vírus, amit én fedeztem fel,

elraktározta magában Ishigami emlékeit.

És azok bekerültek az én fejembe.

Az emberi DNS-hez képest a vírusok sokkal kevesebb információ tárolására alkalmasak.

Nem volt elég idő arra, hogy minden emlékét átörökítsék belém.

Ezért nem volt múltam.

Azt sem tudtam, hogy változhatott meg az arcom.

Azt akarja mondani,

hogy egy vírus megfertőzte az emlékeit?

És hogy így az emberiség nem öregedhet vagy halhat meg?

Egy szörnyet teremtettem.

A koreai központ még fel is hívott.

Biztos nem akarsz visszamenni?

Adatot akarok gyűjteni Sato doktorról.

Tudnál segíteni nekem?

Két kép egymás felett.

Az egyik fedi a másikat.

A föld van felül,

a tenger pedig alul.

Amint fénnyel érintkezik, a felső réteg eltűnik,

és az alatta rejtőző kép láthatóvá válik.

Ishigami emlékei 1 éven át elfedték az enyémeket.

Akkor az elmúlt néhány napban az eredeti emlékeim elkezdtek a felszínre törni.

1 év...

Miért 1 év?

És miért ilyen váratlanul?

Miért ilyen gyorsan?

Az Egyesült Államokban minden 72. másodpercben új Alzheimer-pácienst diagnosztizálnak.

A „Schatten” 10 éve azon fáradozik, hogy vakcinát tudjon előállítani e kór ellen.

Csillagászati összegeket áldoztunk erre.

Ha a maga kutatásai megelőznek minket, azt a rengeteg pénzt mind kidobtuk az ablakon.

Ennek a videónak a segítségével tönkre tudjuk tenni a Sugisawa Intézetet.

De magának is részesülnie kellene a jóból.

~ Csin Si Huang-ti (i.e. 246-210): megszállottan kutatott az örök élet elixírje után ~

Váltsuk valóra Csin Első Császárának életelixírjét!

A kutatók mindig megőrzik a feljegyzéseiket.

Ide kell hoznom a kutatási anyagomat.

Maguk amúgy is ezt akarják.

Nem az agyamat.

Tudja, hol van ez most?

Koreában biztos nincs.

Jól van.

De egyedül nem indulhat útnak.

Különben bottal üthetnénk a nyomát.

Akkor ma Tokióban fogok vacsorázni.

Körbevezetne majd?

Megkívántam a cigit.

Köszönöm.

De van sajátom.

Azt hittem, mindent a gyertyák okoztak.

A gyertyák?

Hogy visszajöttek az emlékeim...

Micsoda?

A vírus visszatért a változtatás előtti állapotban.

Bizonyára azért, mert a DNS-szekvencia módosítva lett.

Miről beszél?

Az örökkévalóság álma mindössze 1 évig tart...

Mi a fenéről beszél?

- Elég a baromságokból! - Na idefigyeljen!

A vírus, mely átadta nekem Ishigami emlékeit, visszaalakult az kiinduló fázisba.

Így visszatértek az én emlékeim is.

Az enyémet elfedő emlékek törlődtek.

A kutatás teljes kudarc.

Kudarc?

Mondd meg neki, hogy elég a szarakodásból, és hozza el nekem a kutatás dokumentációját!

Van még egy oka annak, amiért fel kellene adnia.

Valami nincs rendben velem.

Mi fog történni magával?

Vagy meghalok,

vagy se Ishigami, se Oh Jinu nem leszek.

Elég ebből a hülyeségből!

Amint ezt itt megnyomom, a tiszta nitroglicerin árad ki ebből.

Azonnal gáz fog képződni belőle,

20000-res atmoszférikus nyomással és több mint 5000°C-os hőmérséklettel.

Két csepp bőven elég volna ahhoz, hogy ezt az autót a levegőbe röpítse!

Én készen állok a halálra!

Na és maguk?

Azt hiszi, elhisszük, amit mond?

Miért csinálja mindezt?

Van valami, amit meg kell tennem!

Azelőtt nem halhatok meg!

~ Tokió, Japán ~

Hogy van?

Maga biztosan nagyon is jól tudja.

Tényleg visszatértek az emlékei?

Sajnos.

Az a vírustenyészet, amit 1 éve készített...

Most visszatért a módosítás előtti állapotába.

Ez meg mit jelentsen?

Visszatért a kiindulási szakaszba.

Mert az Alzheimer-kór vírusának lassú lefolyási idejével ellentétben...

... ezt a lappangó vírust mi erővel aktivizáltuk.

Hamarosan elpusztítja az agysejtjeimet.

Ezért amint visszatérnek az emlékeim,

Alzheimer-kór fog kialakulni nálam.

Nem... talán már el is kezdődött.

Mielőtt még rosszabb állapotba kerülne,

keresse meg nekem a kutatási anyagát!

Egészen mostanáig próbáltam helyrehozni a hibát, mindhiába...

Maga fejlesztette ezt ki ilyenné.

Egyedül ön ismeri az eljárást.

Ha átadja nekem a fájlokat,

segítek megállítani az agyában az Alzheimert!

Én kezdtem ezt el.

Ezért én is fogom befejezni.

Mielőtt még jobban elfajulnia ez az egész,

mondja el, mi történt az igazi Ishigami Taketóval!

Nincs sok időm hátra!

Az egész csupán egy baleset volt!

El kellett tüntetnem mindent, mintha sohasem történt volna meg.

Nem végezhettem így!

Ezért...

Idehoztam őt.

A vírustenyészet edénye véletlenül tört össze.

De maga meglátott engem.

Azóta senki sem hallott önről.

Így hát...

Elmentem Ishigami Taketo címére, amit a személyi igazolványán találtam.

De maga volt ott helyette.

Sikerült egy fantasztikus kutatás és felfedezés.

Ez a maga kutatása.

Én csak egy kísérleti nyúl voltam!

A kutatásunk... az Alzheimer-kór kezeléséről szólt!

Hát már elfelejtette?

A feleségem meghalt!

Ha visszatérnének az emlékeim, az veszélybe sodorna valakit!

De...!

Han Yuri megtalált engem.

Szerette volna visszaadni a férje emlékeit!

Ezért...

Meg kellett ölnie őt!

Miért?

Mert csak akkor... nem tenné tönkre magát.

Miket beszél?

Megtaláltuk az örök élet elixírjét.

Egy vírust, mely átörökíti az emlékeket.

Ki hitte volna?

Ha ez sikerül,

mi leszünk a történelem legkiválóbb tudósai.

Nem állhatunk meg csak itt!

Mit akar ezzel elérni?

Bosszút?

Még csak emlékezni sem fog erre.

Mi haszna hát?

Tönkre akar tenni egy hihetetlen felfedezést,

csak mert valaki véletlenül meghalt?

Azt képzeli, hogy maga máshogy döntött volna?

Dehogy!

Nem lőhet le engem!

Minden okom megvan rá!

Úgysem fogok emlékezni rá.

Azért nem öltem meg magát,

mert a feleségem nem akarta volna, hogy bosszút álljak.

Ki tudná fizetni nekem Han Yuri költségeit is...?

Nincs semmi, amit tehetne?

Ha a testem immúnissá vált,

és felvette a harcot a vírussal,

elkezdődik a valódi, klinikai tesztidőszak.

Bármit is mondok, egyedül szeretne lenni?

Nem is érhetett volna annál nagyobb szerencse, mint hogy találkozzak önnel.

Csupán magával tartottam, hogy legyen ebből egy jó sztorim.

Nem tudom, mondhatok-e ilyet, de...

Sosem fogom elfelejteni önt.

Nos...

Nem tudom, nekem illik-e ilyet mondanom, de...

Kérem, vigyázzon magára!

Még valami.

Az emlékek attól még megmaradnak, hogy az ember nem emlékszik rájuk.

Kayoko?

Mielőtt elmennék, volna számodra egy ajándékom.

Egy exkluzív sztori.

Ha visszanyerem a saját emlékeimet,

Ishigami Taketo emlékei teljesen el fognak tűnni.

Akkor...

Nem fogom tudni, ki vagyok.

Gyorsan törlődik minden.

Ha nem lettek volna feljegyzéseim,

nem ismertelek volna fel.

Ishigami?

Mi a baj?

A nőt,

aki meggyújtotta a gyertyákat,

valaki megölte.

Azt hittem, azért maradtak égve a gyertyák,

mert nem volt ideje eloltani őket.

De ahhoz, hogy ennyi leégjen belőlük,

legalább 2 óra szükséges.

Az alatt az idő alatt...

... mit tettél?

Halljam!

Miért kérdezed ezt tőlem?

A térkép, melyre lerajzoltam a házunkhoz vezető utat,

Oh Jinu lakásához vezetett.

A koreai férfi otthonához.

De te...

Amikor megláttad... a föld képét...

Akkor nem lehetett nappal...!

Miért tetted?

Hagyd ezt abba!

Miért?

Még ha meg is tudom az igazságot,

én...

Nem fogok emlékezni rá.

A mai nap az utolsó,

melyet Ishigamiként élek.

Kérlek...!

Én öltem meg őt.

Miyuki... még csak nem is tudta, hogy az a nő meghalt.

Higgy nekem!

Miyuki...?

Én...

Őszintén szerettelek.

Először...

Azt hittem, hogy az a nő megőrült.

Betört a házunkba,

és gyertyákat gyújtott.

Kérem, távozzon!

Visszakövetelte a férjét.

Azt mondta,

hogy a neved Oh Jinu.

Megijedtem, és hívni akartam a rendőrséget.

Aztán megmutatta az esküvői fotótokat.

Nem tudom, hogy történhetett ez!

De én vagyok a felesége!

Kérem! Végre megtaláltam őt!

Hagyjon békén!

Ma éjjel anyánál fogok aludni,

holnap pedig megyek haza.

Miyuki...

Az a nő...

Nem halt meg, ugye?

Nem lesz semmi baj.

Végig az anyádnál voltál!

Tégy úgy, mintha mi sem történt volna!

Ibuki és én...

Egy árvaházban ismerkedtünk meg.

Sato doktor... támogatott minket.

Csak 2 évre...

Azt mondta,

hogy éljünk a feleségedként és barátodként.

Ibuki először tétovázott.

De aztán rábeszéltem őt.

Ennek köszönhetően házat kaptunk,

pénzt,

és még egy presszót is.

De...

Tényleg beléd szerettem.

Bár...

Ennek most már nincs jelentősége.

Köszönöm.

Remélem,

boldogan élhetsz majd.

Annyira... sajnálom!

~ 1 évvel később ~

Jó napot.

Én írtam önnek.

Üdv...

Nagyjából 1 évvel ezelőtt minden emlékemet...

Vagyis...

- Volna kedve enni valamit? - Hogyan?

Bármikor el tudom önnek mondani, amire kíváncsi.

De hetente csak hétszer szoktunk vacsorázni.

Beszéljük ezt meg vacsora közben!

Legalább egyszer együnk együtt!

Mondja... találkoztunk mi már valaha?

Nem. Miért?

Hagyjuk...

Az emlékek attól még megmaradnak,

hogy az ember nem emlékszik rájuk.

Az emlékek attól még megmaradnak,

hogy az ember nem emlékszik rájuk.

Hivatalosan még be sem mutatkoztunk egymásnak.

A nevem Kang Jiwon.

Az enyém pedig Oh Jinu.

Nehéz lesz elhinni.

Nekem sem volt könnyű.

A történeted itt kezdődik.

Magyar felirat: Brigi (brigichan@hotmail.com)

Angol felirat: Lotte

http://yisanprojekt.hu/

Ez egy ingyenes fansub, rajongóktól rajongóknak. Kereskedelmi forgalomba NEM hozható!

This is a FREE fansub. NOT for SALE!!! Get it for FREE @ d-addicts.com