Original subtitles

1985-ös évfolyam.

20 éves évfordulós ünnepség.

Hol van anyád?

Az egyetemen, segít a díszítésben.

- Látlak később? - Persze, apa.

Helló.

Nem bánja, ha leülök egy kicsit?

Csak tessék.

- Hozhatok valamit inni? - Nem, köszönöm.

Szörnyen sajnálom, hogy zavarom,

Miss. Poiencot, de...

már nagyon vártam, hogy visszajöjjön.

Voltam Mrs. Richard osztályában tegnap.

Szeretnél valamit kérdezni?

Nem...

Én...

Kezdjük valami könnyebbel. Úgyis mint, mi a neved?

Blake.

Az enyém Gillery.

Nem sokan tudják, de a középső nevem Blake.

Szóval mit tehetek érted, Blake?

Azt szeretném tudni, hogy miért ment el.

Ez egy nagyon jó kérdés.

Pontosan mire vagy kíváncsi?

Mi az?

Apám ismeri magát.

Mikor azt hiszi nem hallom, úgy hív engem: Gillery apró titka.

Minden amit tudok magáról, anyám évkönyvéből való,

és mikor magáról kérdezem, nem felel.

Kik a szüleid?

Bernadette és Justin Smith.

Ismeri őket?

Igen,

mióta apád egyszer hazafelé elkapott gyorshajtásért.

Milyen közel állt anyámhoz?

Olyan típusú kapcsolat volt, ami nem igazán számít.

Nem hasonlítok se apámra, se a bátyámra.

Nem, nem hasonlítasz Justin-ra.

De ehhez nem értek különösebben.

Mikor látta őt utoljára?

A szüleim temetésén.

Eljött és ott is maradt velem és a bátyámmal, hogy segítsen.

18 éve volt.

Olvastam a balesetről.

9 hónappal az után születtem.

Ahogy már mondtam, nincs különös képességem.

Bernadette és én közel álltunk egymáshoz,

de a kapcsolatunk részletei köztünk maradnak.

Tudom, hogy még mindig gondol magára.

Miért nem tartották a kapcsolatot?

Lesznek emberek, akik az életed részévé válnak,

akikről azt hiszed, hogy nem tudsz nélkülük élni,

aktuálisan betöltenek benned egy űrt,

de aztán vége lesz.

Maga megtalálta?

Valamit és valakit.

Szerintem anyám nem.

Csak szeretném megtudni, én hogyan jövök mindehhez.

Nem hiszem, hogy erre én vagyok a válasz.

Köszönöm, hogy nem küldött el a pokolba.

Várj.

Hívj fel, ha kell valami.

Köszönöm.

- Még egy csészét? - Nem, köszönöm. Három a max.

Megengedi?

A maga étterme.

Nem emlékszik rám. Egy suliba jártunk.

Larry Stewart vagyok. Particia Russo férje.

A lányunk Desie, Blake legjobb barátnője.

Ez a lány egész életében magára várt.

Köszönöm, hogy beszélt vele.

Ez úgy hangzik, mintha Bernadette nem tette volna.

- Talán megpróbálta. - Talán.

Akarsz róla beszélni?

Nem is tudom hol kezdjem.

Azóta ülök itt és próbálom felfogni, hogy felhívtalak.

Kezd az elején.

A beszélgetéshez általában szükség van racionális gondolkozásra is.

Abban te nagyon jó vagy.

Ez nem racionális.

Ha akarsz valamit mondani, mondd.

Nem kizárni akarlak, csak próbálom magamban is tisztázni.

Abby, nem értem, hogy ez a fiatal lány miért közeledett így hozzám.

Tudom,

de kell, hogy legyen valami egyszerű magyarázat.

Tudományosan lehetetlen.

De miután beszéltem vele biztos vagyok benne, hogy...

ez a fiatal lány azt hiszi, valahogy közöm van a létezéséhez.

Csak egy egyszerű tényre gondolj, Professzor.

Nem lehet semmi közöd Blake családfájához.

Milyen közel...

álltál Blake anyjához?

Bernadette volt az első szerelmem.

Hozzáment Justin-hoz, aki azzal töltötte a gimis...

éveit, hogy engem szerencsétlenné tegyen.

És fogalmad sincs a legidősebb gyermeke miért keresett fel?

20 évvel ezelőtt egyetemre mentem,

felajánlottam Bernadette-nek, hogy jöjjön velem,

kezdjük újra együtt, egy új helyen.

De ő inkább a hagyományos életet választotta.

Ezzel nincs is semmi baj.

Nem,

de a gyors házassága és a két gyereke...

azt üzente, túljutott rajtam.

Nagyon gyorsan.

A felejtés nem olyan könnyű.

Ha akarsz valamit engem kérdezz, Gillery.

Nem is köszönsz egy régi barátnak?

- Azért jöttél, hogy Blake-ről beszéljünk? - Mi van vele?

Ne játszadozz, Bernadette, tudod jól mi a fene van vele.

Ő a lányom, nem tudom mi mást kéne még tudnod.

Ki a barátod?

Abby, ő Bernadette Smith. Bernadette, Abbygail.

Beszélgessetek, én előkészülök az estére.

- Nem kell elmenned. - De.

Örvendtem, Bernadette.

Beszélj Blake-ről.

Azt hiszem jogom van tudni.

Semmihez sincs jogod.

A te lányod jött el hozzám, látni akart és válaszokat keresett.

Csak egy régi barátot jöttem üdvözölni.

Magyarázattal tartozol.

Hogy teheted ezt Blake-kel?

Ezt te nem értheted.

Megpróbálnám, Bernie.

Gill, én sem értem, te hogyan tudnád?

Abby kedvesnek tűnik.

Még sose találkoztam hozzá hasonlóval.

Van gyereked?

Nem tudok róla.

- Jó gyereknek tűnik, Bernie. - Az is.

Mesélj róla.

Blake egy ajándék.

Attól még, hogy nem volt bennem ambíció, az nem...

azt jelenti, hogy nem akartam volna dolgokat.

Felajánlottam, hogy gyere velem, szóval ne engem hibáztass.

Nem hibáztatlak.

Amit tudtam megtettem érte.

Hozzámentél Justin-hoz.

Justin-t hagyd ki ebből, mert ami közted és köztem volt, csak történelem.

- Csinálhattad volna jobban is. - Megtettem.

De elmentél.

Justin volt az egyetlen módja annak, hogy ne hozzak szégyent a családomra.

Ezért mondtam igent, mikor megkért.

Nem jutott eszedbe, hogy fura lesz, ha az igen után rögtön szülsz?

Igen, rájött.

Fiatal voltam és jobban át kellett volna gondolnom, de nem bántam meg.

Blake révén emlékezem arra, ami közted és köztem volt.

Ezt akartad, hogy ő fizesse meg az árát?

18 éve várok erre a beszélgetésre veled.

És így képzelted?

- Bernie, ki az apja? - Justin az apja, a biológia nem számít.

Ez nem elég.

Ne ítéld el a döntéseimet.

Mondjuk úgy, ő a legtöbb, ami belőled maradt.

- Mi a francot csináltál? - Szerettelek.

Egy részem még mindig szeret.

Akartam valamit, ami emlékeztet arra mit jelentettünk egymásnak.

18 éved volt ezen gondolkodni, és annyit tudsz mondani, hogy emlékezni akartál?

Minek? Soha nem mutattad, hogy egy kicsit is érdekelt volna ami volt.

Ne csináld ezt. Ez nem rólad szól.

Eléggé szerettelek ahhoz, hogy akarjak valamit tőled.

És ez a valami Blake.

Soha nem hittem, hogy el kell engednem, de akárcsak te, el akar menni.

Valami nagyobb és jobb dologért.

Nem tudok ezen segíteni.

Várj, azt akarod, hogy én segítsek?

- Ezt hogy érted? - Azt akarom, hogy Blake életének része legyél.

És Justin mit fog szólni, hogy befolyásolom a lányát?

Justin szereti. De jelenleg nem rá van szüksége.

Blake-nek jelenleg egy mentorra van szüksége.

Rád.

Ez kevés infó. Azon kívül, hogy nem tudom mit vársz tőlem.

Szereted az életedet, Gill?

Nagyon. Te?

Más döntésekkel könnyebb lehetett volna.

Miért nem jöttél vissza mostanáig?

Mikor anya és apa meghalt, valahogy elvesztettem a kapcsolatot a várossal.

Már nem volt az otthonom.

Nem olyan vagyok mint Dan, a bátyám.

Ő imádott itt, és mindig is itt szeretett volna maradni.

De...

nekem olyan könnyű volt elmennem.

Gondoltál valaha rám?

Bernie, azért mentem el, mert többre volt szükségem, mint ami itt van.

Nem azért, mert nem volt semmi, amiért maradtam volna.

Ígérd meg.

Ígérd meg, hogy ha Blake felhív, nem fogod elküldeni.

Ne őt hibáztasd a döntéseimért.

Nem fogom.

Köszönöm, Gill.

Tudtad, hogy ez az egyik kedvenc dalom?

Tényleg?

Hogy tudod ezt meginni?

Gillery.

Justin.

Nagyon csinos vagy, Bernadette.

Köszönöm.

- Beszélt veled a lányom? - Igen.

- Nem tetszik ez az egész. - Nem is gondoltam mást.

Bármit is mondok, úgyis azt teszi, amit akar.

Jó apa vagy, Justin.

Blake a jó gyerek.

Szavamat adom.

Rendben, köszönöm.

- Abby? - Igen, Gillery?

Táncolunk?

Megmondta?

Ki és mit?

Bernadette, hogy ki Blake apja.

Nem.

Zavar?

Már nem.

Mert nem számít.

Segítek Blake-nek, nem számít, hogy valószínűleg Dan az apja.

Miért gondolod ezt?

Mert Bernadette mondta, hogy szeretett volna...

megtartani valamit belőlem, ami rám emlékezteti.

Nem lehet a részem, csak ha a véremből van.

Az idő sok mindenre megtanít minket.

Engem arra, hogy vannak kapcsolatok, amiket jobb elszalasztani.

Abby az otthonom, Blake pedig az engedélyem,

hogy a jövő lehetőségein töprengjek.

Alig várom, hogy mindkettőt magamhoz öleljem.

Magyar felirat: Cill http://thelword.extra.hu/