Original subtitles

I O N K A P I T Á N Y N Y I L A

Szereplők:

Rendezte:

1462.

Ilinca! Ilinca, szerelmem!

Mi történt?

Ion kedvesem, apám tudomást szerzett a szerelmünkről.

Ez nagyszerű, Ilinca. Nagyszerű, örülök neki!

Úgy döntöttem, megkérem a kezedet apádtól.

Az enyém leszel.

Nem lehet!

Miért?

Már eljegyeztek.

Eljegyeztek?

A gazdag bojár, Barbelata fia eljegyzett.

Andrei?!

Ilinca,

Andrei egy áruló.

Ilinca, nem élhetsz együtt országunk ellenségével.

Ion, kedvesem, Ion,

menekülj el!

Fuss, menekülj, szerelmem!

Ilinca, az enyém voltál és az is maradsz!

Félek.

Félek.

Félek.

Mindenki ellenség körülöttünk...

Olyanok vagyunk, mint falevél a szélben...

A szél elszakítja a fától, onnan ahová tartózik.

Elszakítja őket egymástól, azt sem tudják, merre...

És te...

te...

és én...

reménytelenül

kereslek téged,

kereslek téged,

várok rád.

Mit csinálunk majd?

Mit?

Ne menj el!

Muszáj, Ilinca.

Harcos vagyok.

Minden pillanat félelemmel telik nélküled. Szólíts hangosan nevemen...

És akkor nem fogsz félni?

Nem.

Csókolj meg.

A dicsőséges és fényességes szultán, a Próféta,

szent háborút hirdetett a hitetlen lázadók ellen,

Havasalföld ellen.

Írja!

"Mátyás királynak.

A szultán élcsapatai

a Nagyvezír vezetésével

betörtek a Duna-völgyébe

Turnu-ig

Ali bég irreguláris könnyűlovas katonáival (akindzsi).

Összefogva azokkal a bojárokkal, akik átálltak a török oldalára."

Írja!

Andrei Spătaru vagyok.

Ő az, akivel el lettél jegyezve.

Andrei keresztüllopakodott néhány bojárral

arra a területre, ahol mi uralkodunk.

Úgy tűnik a kincstárnok Flor birtokaira akarnak jutni.

Oda kellene menned, de a legnagyobb titokban.

Őfelsége Vlad, tudni szeretné,

kik azok a bojárok, akikre számíthat,

és, hogy Radu cel Frumos a Szép Radu (III. Radu) mit kíván tőlük.

Légy nagyon óvatos,

Аndrei ügyes és bátor harcos.

Ez Önnek szól, uram!

"Azonnal gyere! Ments meg!"

Szökjünk el!

A tied vagyok!

A tied!

Varázslatos.

Csókolj meg, amikor szomjas a szád.

Csak füttyents!

Testem, lelkem úgy dalol, ahogy neked tetszik!

Őrület és lángok!

Mosoly és béke!

Öröm!

A gyerekeid anyja szeretnék lenni,

de ne keljen attól félnünk minden pillanatban, hogy el kell menned

és nem tudni, mikor kapunk vissza.

Ezt az életet, ami körülvesz minket...

egy nap alatt megváltoztathatja

а "halál".

Kell, hogy legyen ezen a földön... valahol...

egy hely, ahol elbújhatunk,

szerelemben élve.

Szökjünk! Szökjünk el!

A szívem azt sugallja, utoljára tartalak a karjaimban.

Várni fogok rád.

Ha nem jössz vissza, én inkább meghalok.

Neveddel az ajkamon.

Elmenekülünk,

de először el kell végeznünk a kötelességünket.

Tetszik vagy nem, akarjuk vagy nem,

török hódoltság kezdődik.

Ezt a nagy Flornak is meg kell értenie!

Miért kockáztatnánk a fejünket Vlad megölésével,

ha hamarosan úgyis elhagyja a trónt?

Igen, igen, igen! De azért nem kéne meghagyni az életét.

Amíg él, nem lesz nyugalmunk.

Nem beszélve arról, hogy ez az őrült harcolni akar a nagy oszmán birodalom ellen,

ha ez megtörténne, ennek következtében elpusztulna az ország.

A nagy bojárok félnek, hogy a szultán a pasalikok országává változtatja a vidéket.

A földjeinket már elvették, mi lesz, ha a pozíciónkat is elveszítjük.

Muhammad meggondolta magát.

Ebben az értelemben Vlad ellenállása a segítségünkre lehet.

A szultán rájött, segítségünk nélkül nem győzhet.

Úgy döntött, a Szép Radu-t ülteti a trónra?

Igen, úgy döntött.

Azt akarja, hogy olyan uralkodjon, aki a védőszárnyai alatt visszaállítja a békét.

És a jogok?

A nagy bojárok jogai?

Nyugodjon meg.

És szóljon mindenkinek:

Radu visszaadja azokat.

Ha így van, ahogy mondja...

Ahogy megkapja azt az iratot, amiben Ön és a nagy bojárok,

felesküsznek Vlad megölésére, a szultán visszatér Isztambulba.

És kinél kell közbenjárnunk?

A legkiemelkedőbb ottomán parancsnoknál.

Ali bég!

Igen.

Isten segítsen bennünket!

Az ország nyugalma miatt veszélyeztetem a fejemet

és a lányom boldogságát,

aki az Ön felesége lesz.

Segítség! Segítség!

Elárulta testvéreit és az ország függetlenségét!

Hozzátok vissza Radu Őfelségét!

Élve kell!

Ne!

Ne! Segítség! Segítség! Ne!

Segítség! Az ind...

Vigyétek a Nagyvezír sátrába.

- Ki küldött? - Senki.

Hogy volt bátorságod idejönni

és megtámadni minket?

Úgy gondoltam, a nép bírósága elé viszem ezt a személyt

megkönnyítve az igazságszolgáltatás munkáját.

És te tudod, hogy mi az igazság?

A szívem mélyén, tudom.

Megilleti az igazság.

És mi a te igazságod?

Mi, oláhok,

olyan igazságot akarunk, amely biztosítja számunkra a szabadságot.

A szabadságot őseink földjén!

És nem félsz a haláltól?

Félek.

De a rabszolgaság még rosszabb!

Tudod, hogy mi vár rád?

Tudom.

Láttam a halottainkat.

Őfelsége Vlad

megtanított minket, hogy ne várjunk tőletek kegyelmet.

Ezt tanította neked?

Akkor tudd meg, Drakula vajda becsap titeket.

Nálunk évek óta a nagy Mohamed szultán uralkodik,

nevéhez méltóan,

ahogy elvárható tőle nagyra értékeli az ellenségeink bátorságát és hűségét.

Éppen ezért az ő nevében,

hagylak elmenni.

Szabad vagy.

Elmehetsz.

Ezt a levelet hozta Andrei Spătaru.

Hallgatom.

"Azonnal gyere! Ments meg!"

Felség!

Ion kapitánynak...

... küldték ezt a levelet!

Ő...!

...vagy az ördög!

Kutassuk át az erdőt!

"Flor nagybojárnak, megfogadtuk, hogy megöljük Vlad-ot "

Maradj!

Gyerünk!

Gyerünk! Gyerünk! Menj!

Keressétek meg a levelet!

Nincs nála!

Ki tudja, hová rejthette?

Nem adhatunk neki több lehetőséget.

Ne úgy!

Lassú halállal haljon.

Kedvesem!

Eljöttél!

Eljöttem!

Egy pillanatra jöttem, hogy láthassalak.

Kedvesem!

Újra el kell mennem.

Maradj még!

Maradj!

Maradj!

Nem tudom, miért, de a szívem azt súgja, ha keressük egymást

meg is fogjuk találni.

Csak már túl késő lesz.

Menjünk haza!

Nincs mit keresned itt.

Mit akarsz mondani?

Azt, hogy hallgass az apádra,

aki csak a te jóléteddel törődik. Ez minden.

Hol vagyok?

Mi történt?

Hogy kerültem ide?

Tűz...

és pusztítás...

Fiam,

tűz és pusztítás...

Örülj, hogy még élsz.

A levél! Hol a lovam?

Kint van. Várja Önt.

A levelem!

A levelem!

Ezt el kell, hogy...

Farmă-nak, én írtam,

vagy Xalom-nak, az őrök parancsnokának.

Siess vele! Siess! Amilyen gyorsan lehet!

És mit kell mondanom neki?

Semmit.

De igen!

De igen!

Őfelsége Vlad életéről van szó.

Vlad...

A bojárok,

régóta várják ezt a pillanatot.

A törökök döntő támadást indítanak.

Az uralkodó, Szép Radu

megérkezik.

Addig is, Őfelsége parancsára a...

zsarnoknak meg kell halnia.

Javaslom, dobják a kutyáknak.

A bojárok szedjék össze a csapatot és menjenek fel a hegyre,

vegyék körül észrevétlenül a várat.

Bekerítjük.

Csitt!

Fogadjuk meg, hogy holnap megöljük Vlad-ot.

Mind arra, ami a legszentebb!

Mind arra, ami a legszentebb!

Kik ezek?

Az árulók.

Őfelsége Vlad úgy döntött,

az árulókat karóba húzattatja,

hogy az ország megszabaduljon a gonoszoktól

és örökre leckét adjon a maradóknak.

Apám!

A törökök bevonultak Târgoviște-be.

Őfelsége most hol van?

Poienari-ban,

A várat körbevették Ali bég lovas katonái.

Ez a nyílvessző egyszer már kellően megdöbbentette, Felség.

Ez nem bizonyít semmit. Mindketten láttuk, hogy Ion kapitány a vízbe esett és megfulladt.

Most menjünk el Flor tanyájára.

Minek?

Emlékszik még erre a levélre?

Ez Ilinca-nak szól.

Utánam!

Ilinca!

Ne feledd, hogy apád Ion miatt halt meg.

Maga ölte meg, az összeesküvőkkel.

Vannak dolgok, amiket még nem értesz.

Hagyjon magamra.

Jobban szeretlek, mint Ion és ezt bebizonyítom neked.

Egyedül akarok maradni.

A jegyesem vagy! Az apád rám bízott!

Jogom van hozzád!

Nagy szerencsétlenség érhet.

Csak én menthetlek meg.

Mielőtt még nem lesz késő, meneküljünk el!

Mindent hátra hagyok és...

Akkor menj magad. A lehető leghamarabb.

Keresd meg Ion-t és meneküljetek el.

Azt mondta, meghalt.

Akkor én is így hittem.

Nem hazudok neked, esküszöm!

Él?

Él?

Igen!

Megjött.

Engedd be.

Tudod,

hová szokta rejtette Ilinca kisasszony Ion kapitánynak irt leveleit?

Beszélj!

Az arany serleg megbabonázott.

Bárkire, aki megfogta, nyomorúságot hozott.

De, ha dob még aranyat, elmúlik a babona.

Ebbe rejtette a kisasszony a levelet.

Tedd ki a szokott helyére.

Nyergeltesd fel a lovamat

és hozd a kert hátsó kapujához.

Elnézését kérem, a legnagyobb tisztelettel,

hogy ide mertem jönni,

anélkül, hogy meghívott volna a ház asszonya.

Legyen türelemmel.

Még jönnek mások is, akiket - biztos vagyok benne - szeretne látni.

"Azonnal gyere! Ments meg!"

Akarja, hogy abbahagyjuk a korbácsolást?

Osztozom a fájdalmában.

De Ion kapitánynak, mindazért, amit ellenünk elkövetett

halállal kell felelnie.

Van Önnek egy ajánlatom.

Elmegy Poienari-ba,

kinyitja előttünk az erőd kapuit és feladja nekünk Vladot,

élve vagy halva.

Cserébe megkapja Ion-t.

Az élet - az egyetlen egy dolog, amit, ha egyszer elveszítünk,

nem lehet visszaszerezni.

Szereti Ion-t?

Igen.

De Ion, ezt sosem bocsájtaná meg nekem.

Elátkozna engem.

Üssétek!

Ne! Ne!

Аndrei!

Mentsd meg az életét.

A tied leszek.

Könyörgöm.

Mindent megtennék érted.

De, sajnos már nincsen semmi hatalmam.

Várj Ali bég! Apám meghalt a szolgájaként!

Így én megyek térden állva Isztambulba és könyörgök Őfelségének, a szultánnak,

bocsásson meg neki.

Határozz! Nem várhatok tovább!

Rendben.

Ha megesküszöl nekem,

hogy Ion

életben marad.

Esküszöm.

Vidd a Nagyvezírhez.

Ne felejtsd a serleget.

Ilinca.

Ilinca.

Mond meg Vladnak, hogy békekövetként küldtelek hozzá.

A mai napig egyetlen követemet sem fogadta.

A Felség meghagyta, hogy fogadjalak téged.

Különben nem tenném.

Xalom!

Ion mellet volna a helyed.

Eszembe jutottak ma a szüleid.

Apád megpróbált megölni engem hátulról egy tőrrel.

Ilinca-t

a várba küldték,

Ali bég és Andrei Spătaru,

hogy megbosszulja apja halálát.

Ilinca.

Ha folt esett a becsületeden, neked, aki a legszentebb vagy közülünk

és a legjobb...

Szólni kell Őfelsége Vladnak.

Вizonyos körülmények között

nincs olyan, amit ne áldozhatnánk fel.

És a szerelem?

Elveszíteni a szerelmet

nem jelent többet a halálnál?

A kötelesség!

Mi lehetne fontosabb, amikor háború van?

Muszáj!

Kedvesem,

nem tettem meg.

Tudom, hogy te és én,

meghalunk,

de a szerelmünket,

úgy érzem, te is akartad.

Bevallottam mindent.

Őfelsége!

Bocsásson meg nekem.

Ion Ali bég kezei között van.

Megverték.

A szemeim előtt.

Verték, és, hogy mentsem az életét beleegyeztem,

leszúrom Őfelségét.

De én erre nem vagyok képes.

Uram!

Könyörülj rajta!

Kelj fel, gyermekem.

Most lettél igazán méltó hozzá.

Csak egy ember képes ilyen lövésre.

Ion kapitány.

Akkor, megszökött!

Ez Farmă levele.

"A lányt Flor kincstárnok küldte, hogy megölje Önt, Felség,

aztán kinyitja az erőd kapuit

és jelet ad Ali bég csapatainak a támadásra."

Mindketten megtettetek az országért mindent.

Az embereink megkérdezhetik tőlünk,

ha minden jól végződik,

megengedheti-e az ország,

hogy örömtüzeket gyújtsunk a hegyeken.

Rendben.

Igyekezni fogunk szívélyesen fogadni Ali béget és Andrei Spătaru-t.

De szembe szállunk a tervükkel.

Mégis csak add meg a jelet Ali bégnek, hogy ne keltsük fel a gyanúját.

És történjen az,

aminek történnie kell.

Add ide a fáklyát.

Uram! Uram!

A kaput kinyitották. Akik a falak alá értek pokoli tűzet kaptak,

és kosarakból viperákat a nyakukba,

a gyaur Vlad maga volt a megtestesült ördög!

Sátán, a szörnyű sátán a gyaur Vlad képében!

Az ördög, uram!

Te? Megszöktél?!

Az ördög!

Ilinca ártatlan, csak az életedet akarta megmenteni.

Engedj imádkozni.

Nem, Аndrei.

Árulóknak nincs bocsánat.

Elárultál.

Ilinca!

Ilinca!

A tiéd vagyok...

A tiéd!

Mindig is a tiéd voltam!

Békében,

reménységben

és örömben...

V É G E

Fordította: damina 2014 07 30 Maishofen