Original subtitles

AZ ÍTÉLET

TEJÜZEM

Mityo!

Ülj csak le.

Bezárunk.

Innen már nem iszunk több tejet.

De attól még berúghatunk. Csirió!

Miből fogunk megélni?

Majd találok munkát.

A tartálykocsi az enyém. Majd megoldjuk.

Gyertek.

Jó reggelt, Vasko!

- Hogy van apád? - Jól.

ISKOLABUSZ

Ma a múlt időket vesszük át.

Egyszerű múlt, folyamatos múlt, befejezett múlt idő.

Jó reggelt!

Zavarhatunk egy kicsit?

Ő Maria, az új osztálytársatok.

Csendet!

Maria a Dimitrovgradi Gimnáziumból jött.

Remélem, szeretettel és tisztelettel fogadjátok.

Átütemezhetnénk a fizetést?

Sajnálom, de aláírta a jelzálogszerződést.

Ha nem fizet, át kell adnunk a követelésbehajtó cégnek.

Az ingatlant, a házát elárverezik.

- Az eljárás már megindult. - Hogyan mászhatnék ki ebből?

Csak úgy, ha azonnal kifizeti a teljes összeget, kamatokkal együtt.

Ami az ön esetében 7000 euró.

Sajnálom.

- Jó napot! - Jó napot.

Megtölthetem?

- Vadászat? - Igen.

Lenne itt egy munka, a régi idők emlékére.

Nem, köszönöm.

Sok pénzt kereshetsz.

Legalább hasznát veszed a kocsinak.

Most sajttal foglalkozik?

Sajt, hús, bármi. Ami hoz egy kis pénzt.

Tudod, mire gondolok.

Tudom. De nem kell, köszönöm.

- Befizetted a villanyszámlát? - Majd holnap.

Nálad mindig ez van... Majd holnap.

Kiment a fejemből.

- Minden kimegy a fejedből. - Elég lesz.

Holnap befizetem.

Akkor Nickynél nézem a meccset, náluk van áram.

Neked meg marad a gyertyafény, milyen romantikus.

- Eladom a tartálykocsim. - Azt ott?

Régi, de jó állapotban van.

Van itt már három, és senkit nem érdekelnek.

Jobb lett volna fillérekért eladnom őket.

- Melyik évből való? - 1989. 500 000 km van benne.

Az még a hidegháborús időkből való.

Hagyja itt, vagy adjon fel hirdetést, de reménytelen.

- Kié a kocsi? - Az enyém.

A tiéd?

Anyám ápolónő Olaszországban. Mindig küld pénzt.

8 éve ment el. Kezdetben még hazalátogatott egyszer-kétszer,

de az elmúlt négy évben már egyszer sem jött.

- Miért? - Mit miért?

- Miért nem jött? - Honnan tudjam?

Ürügyet mindig talál. Nem is akar hazajönni.

- A te mamád itt él? - Nem.

Hová ment?

Elment.

Meghalt.

- Sajnálom, ez szörnyű. - Igen, szörnyű.

Sajnálom, tényleg.

Jó reggelt. Elnézést, hogy hétvégén zavarjuk.

- Maga Dimitar Petrov? - Igen.

Georgiev vagyok, követelésbehajtó, a jelzáloga ügyében.

- Megszerzem a pénzt. - Remélem.

Van rá 4-5 hete. Áttérve a kellemetlen formaságokra,

leltároznom kell, le kell foglalnom az ingóságokat. Bemehetek?

Lefoglalni?

- Ő az apád, ugye? - Igen, ő az apám.

Apád kölcsönt vett fel, és nem fizette vissza.

A házra jelzálogot tett, így most fel kell vegyem a leltárt.

Vasko, minden rendben lesz.

- Miféle kölcsönt? - Vasko!

- Ennyi? Kitesznek az utcára? - Nyugodj meg, fiam.

- Nyugodjak meg? Tegye el a kamerát. - Maradj nyugton.

- Különben lelő? - Vasko, nyugalom. Joguk van hozzá.

És az én jogaim? Ez anyám háza!

Nyugalom, szeretném végezni a munkám, rendben?

- Ez a munkád, te patkány? - Vasko, ne legyél ilyen.

- Milyen? - Ha hallanád magad.

Magamat?

Este mit mondasz otthon? "Ma is tönkretettem egy családot."

- Be foglak perelni! - Idefigyelj, szarházi.

Nem az én hibám, hogy apád nem fizetett.

- Fejezd be. - Nagy bajba kerülsz.

Most már hagyd abba, Vasko.

Hogy lehetsz ennyire szerencsétlen?

Nem érdekel.

Vigyenek mindent. A vonalzót is.

Elegem van.

Csütörtökönként belépést kell biztosítania az érdeklődő ügyfeleknek.

Kétemeletes téglaház, leltár.

Első emelet, két szoba jobbra,

két szoba bal oldalon, előszoba, 70 négyzetméter.

Földszinti leltárjegyzék.

Színes televízió, gyártó ismeretlen.

Mechanikus óra.

- Halló? - Mityo, te vagy?

- Igen, ki beszél? - Dancho a kocsmából.

A fiad elég rosszul néz ki.

Hadd aludja ki magát, holnapra rendben lesz.

Túl leszel majd ezen is, Mityo.

Helyrejönnek majd a dolgok.

Persze, helyrejönnek.

Mityo Petrov, gyere fel.

Ülj le! Kóstold meg anyám főztjét.

Nem, köszönöm.

Jöjjön csak, hozok egy tányért.

Nem vagyok éhes. Csak a munka miatt néztem be.

Öt perc az egész. Egyél, ne hűljön ki.

- Kell a munka. - Nagyszerű.

Csak átmenetileg, amíg lábra állok.

- Biztosan? - Igen.

- Jobban vagy? - Aha.

- Hova mész? - Van egy kis dolgom.

Mi lesz a házzal?

Nem lesz gond.

- Apa... - Ne aggódj.

Mityo, mi az?

Kera, megetetnéd reggel az állatokat?

Vasko korán elmegy, én meg nem leszek itthon.

Persze. Hová mész?

Kaptam egy munkát.

- Itt van? - Egy kicsit még odébb.

- Már Törökországban vagyunk? - Igen.

- Szevasz, szomszéd. - Szevasz.

Ő itt Mityo, az új vezető.

A nevem Huseyin.

Ma hatan vannak.

Gyerünk!

HATÁRŐRSÉG

Mityo, itt lazább az ellenőrzés a hidegháborús aknák miatt.

A többségét már felszedték, de az ár elsodort párat.

Nem lehet tudni, hol vannak. Maradj az ösvényen.

Egy sorban, sorban.

- Átértünk már a határon? - Még nem.

- Hogyhogy beszél bolgárul? - Itt tanultam 1987-ben.

Szóval közülünk való.

Elmennek a határőrök. Itt az idő.

Nehéz lett a határátkelés.

- Akkor hogy csinálod? - Ködben, hőségben vagy a szurdokban.

A HATÁRŐR LEGYEN ÉBER!

A HAZA VÉDELME A LEGFŐBB KÖTELESSÉG

BELÜGYMINISZTÉRIUM TULAJDONA BELÉPNI TILOS

Pihenünk... Üljenek le.

Köszönöm.

Élelmet is hoznunk kell?

Nem. Mi, muszlimok minden péntek reggel alamizsnát osztunk,

így köszönve meg Allahnak, hogy jó egészségben őrzött meg minket.

Ezt hívjuk szadakának.

Lehet bármi, só, liszt, a lényeg az adakozás gesztusa.

- Vegyél! - Köszönöm.

- És vigyázz magadra. - Te is.

Jézus a sivatagban ment tanítványaival.

Meglátva egy temetést, azt kérdezték: "Mi az Úr legnagyobb áldása?"

Jézus azt felelte, nehéz megmondani, melyik a legnagyobb,

mert szellem, egészség, hit és remény egyaránt nagyon fontosak.

De a legfontosabb a bánat.

Mert az képes mindent elpusztítani,

megtöri a legboldogabb embert,

felemészti az egészséget,

megkérdőjelezi a hitet, szertefoszlatja a reményt.

A bánat ellen nem segít semmi más, csak a sírás.

Könnyek nélkül nem lehet legyőzni a bánatot.

Ezért Isten legnagyobb áldása nem más, mint a könnyek.

- És a felejtés. - Milyen értelemben?

A bánat ellen. A felejtés is áldás.

Elfelejted a fájdalmat és a jó dolgokat is.

- Az nem olyan jó. - Nem, de különben nehéz lenne.

Ha mindent tudsz, mindenre emlékszel, megőrülsz.

- Megőrülsz? - Ezért van szükség a felejtésre.

DÖNGŐ LÉPTEKKEL MEGYÜNK ELŐRE, HIBÁZUNK, MINT MÁSOK IS.

DE HA ROSSZUL HASZNÁLJUK FEGYVERÜNK, HAZÁNK SÍNYLI MEG!

Határsértők!

Szakasz, riadó! Gyerünk!

Határsértők! Gyerünk, mozgás!

Gyerünk, gyerünk!

Ifjú határőr társaim, a sorkatonaságot könnyű elfelejteni,

de a határőrséget, soha!

Maguk az egyetlenek, akik katonai szolgálatot teljesítenek békeidőben.

Az államhatárt védik. Bulgária maguk mögött kezdődik.

Jogukban áll végezni a határsértőkkel.

Legyenek rá büszkék.

Minden rendben.

Mityo, újra határőr lettél? Mint a régi szép időkben.

Két évig szolgáltál itt: "Petrov közlegény!" "Igen, uram!"

Itt a pénz.

Menjünk, elkísérlek titeket az Ítélet-hegyig.

Indulás!

Az Ítélet-szikla.

- Miért hívják Ítéletnek? - Miért? Gyere csak.

- Jobb lenne továbbmenni. - Tudni akarja. Gyere csak!

Az ókorban a görögök erről a szikláról dobták le a bűnösöket.

- Aztán a rómaiak, majd a törökök. - És a bolgárok?

A bolgárok? Gyere, nézz le. Gyere!

Csak tréfálok, Mityo!

Elég a tréfából, menjünk tovább.

- Jól vagy, Mityo? - Jól.

- Biztos? - Igen. Menjünk.

Én lelépek. Itt a pénzed, 1500 fejenként.

- Nem 3000? - 3000, ha egyedül csinálod.

Meg kell osztanod Ramadannal.

- Mi legyen? Megálljak? - Igen. Csak nyugodtan.

Így nem hallanak hátul semmit. Csak maradj nyugodt.

Helló, Mityo, helló, Ramadan. Micsoda diszkó van itt.

Elvinnétek az egyik emberemet?

- Persze, jöhet. - Kiro, gyere.

Kösz!

- Nem túl hangos a zene? - Letört a tekerőgomb.

Merre voltál?

Odrintsiben kiraboltak egy villát. De csak a konyakot vitték el.

- Csak a konyakot? - Igen.

Kispályások!

- Neked sem könnyű az élet. - Mi?

Mondom, neked sem könnyű az élet.

A járőrautó lerobbant. Stoppolnom kellett oda-vissza.

Mindenki rajtunk röhög.

BG Radio - Bulgária legjobb slágerei

- Köszönöm. Minden jót. - Neked is.

- Hatan vannak? - Igen.

- Hogy ment? - Mi?

A munkád a Kapitánnyal.

Nem most jöttem a falvédőről.

- Kiraboltál egy bankot? - Nem egyet, kettőt.

Gyere, ülj le.

- Kérsz húst? - Persze, és krumplit is.

- Kérsz bánicát is? - Később.

- Töltsek sört? - Aha, miért ne?

Na, ne hülyéskedj már.

- Egészségedre! - Egészségedre!

- Hogy áll a helyzet a csajokkal? - Szuper.

- Van valami új szerzemény? - Nincs.

- Nekem elmondhatod. - Tényleg nincs.

- Tényleg? - Majdnem.

- Igyunk a lányokra. - És a lehetőségekre.

- Az mi? - Padlizsánsaláta.

- Akkor jöhet a desszert. - Még desszert is van?

- Ez honnan van? - Kera nénikéd hozta át.

Kera nem a nagynéném.

Nekem nem kell.

Mi a baj?

Mit csinálsz?

- Mi ez a marhaság? - Ez nem marhaság.

Anya még ki sem hűlt, te meg Kerával szórakozol.

Vasko, Kera csak besegít.

Miben segít? Megdugtad már?

Vigyázz a szádra. Hozzá sem értem.

Hazudsz. Mindig is hazug voltál.

Azt hazudtad, anya meggyógyul, most meg Keráról hazudsz.

Mindent megtettem anyádért.

Nem csináltál te semmit!

Azt akartad, hogy meghaljon.

Gyorsan, gyorsan!

Békülj ki apáddal. Csak ő maradt neked.

Ki nem állhatom Kerát...

Nem az ő hibája.

Még mindig a mamádat gyászolod. Nagyon fáj, ugye?

Igen.

Apám olyan szerencsétlen...

- Ma van a névnapja. - Vegyél neki valamit.

- Miért vennék? - Hogy boldoggá tedd.

- Nincs pénzem. - Tudok adni... ha akarod.

Nem, kösz.

Gyerünk, a köd jó!

Csak az időt vesztegetjük.

Késtél!

Nem ment gyorsabban, egy nő terhes.

Azt akarod, hogy lecsukjanak? Emiatt a csürhe miatt?

Ez illegális határátlépés! Ne jótékonykodj!

- Vagy tűnj el innen! Megértetted? - Igen.

Add ide a pénzt.

Itt a 3000. Na, tűnés.

Te!

Bukj le.

Maradj ott.

Az Isten szerelmére, bújj el.

Jól van, most már visszaülhetsz.

Boldog névnapot!

- Boldog névnapot! - Köszönöm, fiam.

Tessék... Egy esernyő.

Fantasztikus. Köszönöm.

- Elmehetnénk újra horgászni. - Elmegyünk.

Ez az én fiam. Az apja fia.

- Miért vagytok csöndben? - Örülünk neked.

Egészség!

Sok boldogságot!

Gorno Lukovo teljesen üres. Nem maradt ott egy lélek sem.

A tetők beomlottak, a házak összedőltek.

Van még fasírt?

Ha nem lakja senki, a ház összedől.

Nem is kell segítség, összedől magától.

Nincs ennél szomorúbb.

Elmentek az emberek. Ez az igazság.

Ti meg mulattok? Szabad csatlakozni?

- Csak egy kis összejövetel. - Igyunk egyet!

- Boldog névnapot! - Kösz.

Egészségedre!

Egészség!

Na mi van?

Arról beszéltünk, hogy az emberek elmentek vidékről.

El bizony. Elmentek.

Nincs, aki őrizze az országot.

Én 30 évig őriztem a határt, addig nem is ment el senki.

Volt határ, volt állam. Ma? Ma nincs semmi.

Szétszóródtak az emberek.

Azért védtem a határt, hogy a bolgároknak rendes életük legyen.

Ne tányért mosogassanak szerte a világban.

Szégyellem,

hogy a saját lányom kiköltözött Londonba.

A volt feleségem meg... Kanadába.

Persze, hogy elmennek. Itt minek maradjanak?

- Mi? - Itt minek maradjanak?

- Én is elmennék, ha tudnék. - Akkor menj. Menj.

Menjetek csak mind! Vár a sok mosatlan tányér!

Én maradok, és behozom a sok cigányt, arabot, feketét.

Ha a bolgárok mind elmennek, megtöltöm az országot szeméttel.

A lányod jól boldogul kint.

Nekem legalábbis ezt mondta.

Mit tudod te? Van neked férjed? Gyerekeid?

Te meddő szuka.

Kifelé, részeg vagy! Senki sem hívott ide.

Kifelé!

Kifelé? Ezt te mondod? Az én pénzemből megy az eszem-iszom.

- Részeg vagy, menj el. - Szemetek! Megvehetnélek benneteket.

Tűnj már el.

- Micsoda alak. - Add vissza a whiskyt.

Fogja.

- Rambo fia. - Tessék?

Mr. Gyorstüzelő fia. Mityo Petrov közlegény.

Sok mindent nem tudsz te apádról, fiacskám.

- Én mindent tudok apámról. - Tényleg?

- Igen. - Biztosan?

Biztosan.

Kérdezd meg a németekről. '88 novembere, az Ítélet-szikla.

Két gyerek...

Ki lőtte le őket, mint egy kutyát? Kérdezd meg.

Nem kérdezek tőle semmit.

Kérdezd csak meg. Majd meglátod, ő sem szent.

Senki sem szent, ezt jegyezd meg.

Keranka, mi a baj? Jól vagy?

Mind ezt mondják, hallottam.

A városban úgy hívnak: Meddő Kera.

Ezért jöttem vissza ide.

Fiatalon házasodtam, a városba költöztünk,

volt lakásunk, minden...

Terhes lettem, megcsináltuk a babaszobát,

de két hónap múlva elvetéltem.

Aztán újabb terhesség, újabb vetélés.

Próbáltam mindent, gyógyszert, injekciót, semmi.

Ferdén kezdtek nézni rám. Az anyja, az apja, mindenki.

Aztán jött a "Meddő Kera". Végül kidobott.

Én kisbabát akartam...

Olyan szomorú vagyok, Mityo. Egy bolond, vén szatyor.

Amikor hazaérek, nincs kihez szólnom.

Ne sírj.

Tényleg németeket öltél?

Mi?

'88-ban. Katona voltál, igaz?

Ostobaság. Ki mondta ezt?

Senki.

- Mindegy. - Jó éjt.

Az igazat akarom tudni.

Mi haszna volna? Számít egyáltalán?

Nekem számít, én itt élek.

A kommunizmus alatt nem lehetett utazni.

A szocialista országokban kellett maradnunk,

és úgy tennünk, mintha jó életünk lenne.

De nem mindenki törődött bele. Nyugatra próbáltak szökni...

Volt, akinek sikerült, másokat lelőttek a határon.

A keleti blokkból mindenhonnan jöttek Bulgáriába,

látszólag a tengerparton nyaralni,

azt remélve, le tudnak lépni a törökök vagy a görögök felé.

De a határt szigorúan őrizték.

Régen innen akartak elmenekülni,

de ma Bulgáriába jönnek az emberek, hogy bejussanak az EU-ba.

Így igaz. Változnak az idők.

Szóval amit a Kapitány mondott apámról, igaz.

Igaz, de nem apádról.

Ismerem őt jól. Ő nem ilyen.

A Kapitány csak bosszút akart állni, amiért apád kidobta.

Ami történt, megtörtént. Felejtsd el.

- Akarok kérdezni még valamit. - Rajta.

Miért vett fel kölcsönt apám?

Anyád miatt, nyugodjék békében.

Mindent megtettünk, gyógyszerek, kórház...

Egy vagyonba került.

De mégsem tudtuk megmenteni.

PIHENJ MEG, AZ ÉLET RÖVID FANKA PETROVA EMLÉKÉRE

Megpróbálod?

Nyomd rá, finoman.

Úgy.

Szép lett.

- Csináltál egy hibát. - Hol?

Hiányzik egy névelő az első sorból.

Okostojás!

Irány haza leckét írni, te lógós.

- Hogy vagy? - Jól.

Megkérdezem egyenesen: hová mentél az éjjel?

Csak a tejet gyűjtöttem be a falvakból.

Mityo, egy jó tanács: maradj otthon, ne csinálj ostobaságot.

Kerüld a balhét.

Mehetsz.

Gyerünk!

Megállni! Határőrség!

Elkéstél. A furgon már elment.

Igen.

Az iskolában búvároktatás lesz.

Kellene hozzá a régi iskolai bizonyítványom.

Nézd meg a fiókban.

BELÜGYMINISZTÉRIUM

DIMITAR PETROV RÉSZÉRE

A HATÁRVÉDELEMBEN VÉGZETT SZOLGÁLATÁÉRT

SZAKASZPARANCSNOK, 1988. 12. 02.

Figyelem, csürhe!

Szófiáig 6 óra. Vécé nincs.

- Érthető? - Igen, uram.

Vécé most. Erre.

Ott! Vécé.

Szállj be. Szállj be!

- És velük mi lesz? - Csesszék meg!

- A cuccukat dobjuk ki. - Nem!

Állj meg, hallod? Azonnal állj meg!

Tűz! Tűz! Újra! Tűz!

ÚTLEVÉL

A lányt úgy hívták, Corina, a fiú neve Holger volt.

18 évesek voltak, amikor eltűntek a város közelében,

1988 novemberében.

A szülők öt éven át keresték őket,

de nem tudták kideríteni, mi történt a gyerekekkel.

SCHMIDT CSALÁD, 7031 LIPCSE, MILTITZER STR.10.

- Elmegyek. - Mit? Ki vagy rúgva!

Puhány vagy! Nem neked való ez a munka!

Ha elcseszed, nekem is annyi. Tűnj el innen!

Ne merészelj beszélni a fiammal.

- Különben? - Megöllek.

7000 euró. Végeztünk?

Nos, van még itt egy kis probléma.

Probléma? A bankban 7000 eurót mondtak.

Azzal nekik tartozik.

De a folyamatban lévő eljárásnak is vannak költségei.

Mennyi?

A kamat, a végrehajtó díja, nekünk is élni kell valamiből,

plusz még az eljárási díj, mindösszesen 2800 euró.

- Még 2800 euró? - Van rá egy hete.

Te voltál.

- Te voltál, igaz? - Hol találtad ezeket?

Igen vagy nem? Igen vagy nem?!

Hallod? Igen vagy nem?!

Igen, én voltam! Most boldog vagy?

Az apád egy gyilkos. Ezt akartad hallani?

Agyonlőttem őket.

Bravó. Büszke vagyok rád.

Klassz, hogy ilyen apám van.

Vasko...

- Takarodj! - Még egy fuvar, vagy...

- Vagy mi? - Tönkreteszlek!

Azzal magadat is...

Elég, ha börtönben látlak!

- Most nincs fuvar. - Szétverem a fejedet!

Igen vagy nem? Igen vagy nem?!

Kitalálok valamit. Arra valók a barátok.

Nem vagy a barátom. Igen vagy nem?

Igen. De csak a te kedvedért.

- Mikor? - Holnap.

KAPITÁNY

A hívott szám jelenleg nem kapcsolható.

Az előfizetőt értesítjük hívásáról.

- Halló? - Mityo, te vagy az?

Igen. Ramadan, bajban vagyok. Segítened kell.

A csónak léket kapott, itt ragadtam a folyó közepén.

- Kérlek, gyere segíteni. - Ne hívj többet.

Hívd a Kapitányt, majd ő segít. Én kiszálltam.

Az ő telefonja ki van kapcsolva, nekem meg kell egy csónak.

Figyel a rendőrség. Egyszer már elítéltek.

Próbáld megérteni...

- Vasko? - Igen?

Vasko, segítened kell nekem.

Mi a baj?

- Akkor szia. - Szia.

- Légy óvatos. - Úgy lesz, ne aggódj.

Vasko, várj.

Vigyázz magadra.

Gyerünk, gyerünk!

Pihenni.

Fogd.

Köszönöm.

Aznap éjjel, mikor a németek... Hajnalban ébresztettek minket.

Határsértés történt. A Kapitány mellé kerültem.

Tiszta őrült volt. A halálba kergette őket. Fanatikus.

Saját kezűleg ölt meg sok embert, született gyilkos.

Sötét volt, futottunk, a kutyák ugattak,

ő meg ordított: "Gyerünk, mert meglépnek!"

Az Ítélet-sziklánál láttunk meg két alakot.

A Kapitány rájuk lőtt, de túl messze voltak.

Odaszólt: "Lőj, Petrov, innen túl messze vannak!"

Úgy tettem, mintha nem hallanám.

Újratöltött. "Petrov, lőj vagy szétlövöm a fejed!"

Fogtam a fegyvert és lőttem egy sorozatot.

"Újra! Ez parancs" - üvöltött.

Kiürítettem a tárat.

Amikor odaértünk, vérfürdő fogadott.

Egy fiú meg egy lány, egy pár.

A lány még élt.

Reggel visszamentem, és megtaláltam az útlevelüket.

Nem tudom, miért őrzöm őket.

Meg akartam keresni a családjukat, és bocsánatot kérni.

De belebetegedtem.

Rossz bőrben voltam, kórház, pszichiátria.

Anyád mentett meg. Leveleket írt, eljött meglátogatni.

Nem hagyott el.

Visszahozott az életbe.

Ő rejthette el a papírokat, nem is láttam őket, amíg rájuk nem akadtál.

Olyan jó ember volt.

Nagyon hiányzik.

Megtettem érte mindent, amit lehetett.

De nem tudtam...

Egy dologban igazad volt. Akartam, hogy meghaljon...

Annyira rettenetes fájdalmai voltak.

Nagyon lefogyott.

Azt akartam, hogy meghaljon, mert annyira szerettem.

Te mi a francért vagy itt?

Iderohanok, te meg teát szürcsölgetsz.

Csak a baj van veled. És még a fiadat is bevontad.

- Vasko megbízható. - 6 órát késtél.

Leszállt a köd, tereld ki a csordát.

Mit ölelgeted azt a cigánylányt?

Hagyd itt! Csak lelassít minket.

Ott vannak.

Közel vannak, az Ítélet-sziklánál. Gyerünk.

Most elkapnak minket.

Épp az Ítélet-sziklán.

Gyerünk!

Gyorsabban!

Jönnek a határőrök. Azonnal el kell tűnnünk innen!

Hagyd itt. Hagyd itt a kölyköt!

Mityo, tedd le a kis cigányt, te barom!

Mityo! Azonnal tedd, amit mondtam!

- Ha itt hagyjuk őket, meghalnak. - Te rohadék! Tedd le a kölyköt!

Takarodj innen!

Mityo, tedd le a kölyköt, különben...

- Jól van, leteszem. - Helyes, gyerünk.

Mi elmegyünk, ők itt maradnak. Na, mozgás!

Mozgás!

Mozgás!

Indulj már, te rohadék!

Jól vagy? Apa, jól vagy?

Jól vagy?

Jól. Nem nagy dolog.

Ne félj, de most menned kell.

- Nem hagylak itt. - Semmi baj. Fuss!

A rendőrök majd bevisznek a kórházba. Menj!

- Nem! Nem hagylak itt. - Semmi baj, eredj.

Az a lényeg, hogy téged ne kapjanak el. Miattam ne aggódj.

- Nem! - Nem lesz semmi baj.

ÉN VAGYOK ANNAK AZ EMBERNEK A FIA,

AKI MEGGYILKOLTA A LÁNYUKAT 1988-BAN.

Magyar szöveg: Zilahi László