Original subtitles

Csak 18 éven felülieknek ajánlott!

Magyar szöveg: b r u i x a

SAN BLAS GIMNÁZIUM ÉVZÁRÓ - XXV. ÉVFOLYAM

Emiliónak hívnak, és 5 éves korom óta ebbe a suliba járok.

Most 18 vagyok, vagyis 13 éve...

13 éve vagyok szerelmes ugyanabba a lányba.

Mert akkoriban protézis volt a lábamon.

Majdnem 4 kiló vas és két mankó.

A nagyok Forrestnek hívtak. A többiek meg...

egyszerűen ócskavasnak.

Hat évet vártam, hatot, hogy szerelmet vallhassak Nataliának.

Néhány nappal azelőtt, hogy megtettem volna,

anyám elvitt a fogászatra.

Attól a naptól én voltam a drótos.

Akkoriban kezdődött, hogy eleredt az orrom vére,

ha valamitől ideges lettem.

Nem volt súlyos, és könnyű volt kezelni.

Azt hittem, végeztem a protézisekkel, amíg Merino...

hozzám vágta a medicin labdát.

Nyak-, hát- és karmerevítőt kellett hordanom további két évig.

És onnantól én voltam Robocop.

Vagyis 13 éve várom, hogy normális legyek és szerelmet vallhassak.

Bár valószínűleg se én, se a haverjaim nem leszünk soha normálisak.

- Emilio! Emilio! - Gyere ide, Pofi!

Hányast kaptam? 7,6 kell, hogy bejussak az orvosira.

- Gyerünk! Keresd meg! - José Manuel Sánchez Expósito.

Ismertebb nevén a Pofi.

Egy veleszületett betegségéből adódó látásvesztés ellenére...

világ életében normális srácnak érezte magát.

- Mi történt? - Büntető.

Berúgjam? Én rúgom!

Annyira normálisnak, hogy néha nagyon nagy az arca.

Innen a Pofi.

A legfőbb célja mindig ugyanaz volt: beilleszkedni.

11 órába! Én 12-be leszek.

- Középen vagyok, Pofi! - Oké.

És Pofi számára a beilleszkedés az, hogy ugyanazt csinálja, amit a többiek.

A vicks vaporupsnak nincs ilyen erős illata...

A Kerekes. őt sem nevezném éppen normálisnak.

Két életcélja van:

az önvédelem és a szex.

- Húzzál már innen, te gyökér! - Barom!

Soha sem volt a parkett ördöge, így kifejlesztette a saját módszerét:

Meghallgat, megért, és vígasztal.

Gyere ide! Így megnyugszol.

Nyugi.

Pofi!

Nézd már, a Kecske!

Mi a pálya, skacok? Majd a pótvizsgán! Itt vannak a vizsgák fél áron.

Éjjel ellopjuk, nappal megveszed. Matek, föci, történelem.

És a Kecske... ő sem az a normális gyerek.

De azért jó arc.

Már amennyire ez lehetséges, ha az ember egy sufniban nő fel,

és a családi üzletet örökli.

Egyet egy százasért, kettőt kétszázért, minden sorsjegy nyer.

Nézzük, mit nyert az úr? A nyereménye:

egy gyönyörű mikrosütő, amit hazavisz a fiatalember.

- Mi van? - Egy grammocska kéne, abból a...

Mondtam már, hogy nem lehet. A te fejecskédbe már nem fér több narkó.

- És ti ketten, mit akartok? - 2 spinyót és 3 kuglit.

Az jó anyag, de csak mértékkel! Na jó, nesze. 50

Tessék, a barátnődnek.

Ki lesz a következő nyertes? Újabb nyeremény várja a gazdáját.

- Sánchez Expósito. Itt van. - Az az! Igen.

1,26

Hű de gáz! Az nem elég az orvosira.

- De szemetek! - Hogy a picsába lennél már orvos, te szerencsétlen?

Kispécéztek.

És pontosan miért ne lehetne orvos, öcsém? Mert nem lát?

Tilinkó, az észbeli vezetőnk.

És remek vezető lett volna, persze ha lett volna esze.

Talán van lámpa a pinában?

Nem tudom, láttatok már nőgyógyászt, aki bedugja a fejét, hogy lásson?

Nem. Mert a pinát nem nézni kell, hanem tapintani.

Így igaz. Ráadásul az ujjbegyeim baromi fejlettek, skacok!

Így is van! Ne hagyd magad. Sőt! A pszichiáterek mit csinálnak? Hallgatnak.

Nem néznek. Hallgatnak. És a röntgenes? Az aneszteziológus? Az urológus?

A haverokkal mindannyian tudtuk, hogy erre a napra vártam öt éves korom óta.

Végre levették az ínhüvelygyulladásra kapott csuklómerevítőmet,

és életemben először szabadnak éreztem magam.

- Natalia! - Emilio,

- már nincs rajtad csuklómerevítő. - Bizony!

Most már tudok kosarazni. És súlyt emelni.

- Eddig nem tudtam így csinálni. - Oké.

Úgy értem, nem tudtam forgatni. Ping-pong, csocsó...

Gratulálok, Natalia! Megkaptad az ösztöndíjat.

Az osztálytársuk jövőre a tekintélyes Oxfordi Egyetem orvosi karán fog tanulni.

De jó!

Az orra, Emilio. Az orra!

AGYELSZÍVÁS

Na ide figyelj, Emilio! Az Antarktiszra megy?

Nem. Oxfordba.

És Oxford véletlenül itt van egy köpésre.

- Tényleg nem akarsz csinálni semmit? - De. A Carrefourban dolgozni.

Felvettek árufeltöltőnek. Ti csináljatok, amit akartok. Vége.

De azért még találkozunk, nem?

Naná. És majd a fejünkkel intünk, mert nem merünk egymás szemébe nézni.

Mert szar melónk lesz, és mert hagytuk elmenni a haverunk nőjét.

De nyugi, semmi gáz.

- Ne mondd ezt, jó? - Mit ne mondjak, Emilio?

Hogy hagyod, hogy életed szerelme lelépjen, anélkül, hogy visszautasított volna?

Hogy két hónap múlva olyan leszel, mint egy kifacsart fos?

Ezt ne mondjam?

Galambsíp. Mekkora buli lesz!

Zöld!

Pofi, vigyázz!

Elment az eszetek? Nem tudjátok, hol a határ?

Kerekes, ne ökörködj már, cseszd meg!

Emilio, ide hallgass!

Én nem fordítok hátat a haveromnak, aki elkísért a kórházba anyám kemoterápiájára.

Én sem annak, aki megtanított büntetőt rúgni.

Én sem annak, aki megtanított reggaetont táncolni, baszki.

Akár tetszik, akár nem, megyünk a csajod után Oxfordba.

És az orvosira járunk! Az sokkal jobb egyetem!

Oxfordba?

Ha összeadjuk a pontjainkat, talán főzhetünk kávét a dékánnak.

- Ez is igaz. - Figyeljetek, tesók!

Angliában bankot rabolni nehéz. De bejutni Oxfordba?

Csukott szemmel bejutok én oda!

Na. Neked 8,3, neked meg 9,2. És most az ösztöndíj...

Tökéletes. És most az ajánlások.

A nagykövet, a külügyminiszter, a király,

- és a Richard. - Richard?

A Richard. A sánta. A hercegnő exje. Jó arc.

Kellenek még külföldiek.

Ez jó lesz! Ernő Ágost, hannoveri herceg. Komoly gádzsónak tűnik.

Pszt! Csönd legyen!

Kész.

A beilleszkedés példaképe leszel Oxfordban, fiam! Nézz apádra!

Soha nem használtam botot.

Nekünk nem kell könyörület. Anyáddal nem kértük a vakvezető kutyát.

Befogadtunk egy kóbor kutyát, és betanítottuk.

Hé, Canelo! Canelo! Ül!

- /%!+! - Apa, ezt nem érti!

Egész életében fosztrált volt, és most, csak úgy, Orforba megy!

- Képességei vannak. - Anya, elfelejtettük kiüríteni a zacskót!

- Én ugyan nem! Cserélje ki apád! - Hagyjál már!

Mondtam már, hogy ne áramütögesd apádat, magas a vérnyomása!

Nem értem, fiam. Nem kell bizonyítanod. Csak keress egy barátnőt mihamarabb,

hogy ha elhagyna, tudjál másikat keresni.

Nem úgy, mint én. Amikor anyád elhagyott, már kopasz voltam, és...

- Érted, fiam? - Persze.

Orforba mennek ezek a szerencsétlenek. Most mi a fenét csináljunk?

- Mondtam én neki... - Én is, én is!

Öcsikém! Hogy állsz a reszeléssel?

Itt mindenki aszongya, hogy az életben a legfontosabb a szerelem, a család...

Van itt valami, amiről nem beszélnek, pedig ott van...

A kettyintés, fiam. A kettyintés.

Tudom én, hogy az orvostudomány... nem nekem való.

De csak egy év, nagyapa. Kipróbálom.

- Megtanulok angolul... - Az orvosi a legkevesebb, igaz?

Karóba húzás, töcskölés, nevezd, ahogy akarod!

Csak azt bánom, hogy nem dugtam 20 évesen, mert 50 évesen már nem megy.

Az életerő elmúlik. Már csak ott fityeg.

Tessék. Hoztam neked egy ételdobozt.

Mindent megtettem, hogy meghódítsam a nagymamát.

Állandóan a sarkában voltam. Szabad lélek volt. Egy csodás bolond.

És nézz rám! Akár az első nap...

- És a nagymama? - Ott van.

Le fogsz esni! Gyere le!

A végén még leesel!

- Vannak csajok? - Hat csaj, tőled balra. Csajok...

Várjatok már, bakker!

Állítólag az amerikai srácok almás pitébe dugják a farkukat, ha nem bírnak magukkal.

De nincs jobb egy meleg bundás kenyérnél.

Porcukorral csináltam, hogy ne dörzsölje a dákódat. Puszil: Julián bácsikád.

Srácok! Tudtátok, hogy van egy Nobel-díjas tanárunk? Nem piskóta, öcsém!

Sok évvel ezelőtt a Tanári Kar feltett egy kérdést minden új diáknak.

Maguknak is felteszem a kérdést, amit évek óta mindig megkérdezünk:

Mi az oxfordi oktatás három alappillére?

Hagyomány, fegyelem és becsület!

Isten hozta Önöket, új diákok!

- Dik má! Hova kerültünk? - Lehet fogadni, mikor vágnak ki.

Szerintem két órán belül.

Isten hozta Önöket a világ egyik legtekinélyesebb egyetemén.

- Hát ez a csávó meg kicsoda? A Dékán? - Csöndesen, légy szíves! Nem értem.

Átőtöszté, baszki, Harry Potter! őtözz vissza, mert megütlek!

Ki tudja megmondani, ki volt Galénosz?

Nézd! Natalia!

Galénosz a modern orvostudomány atyja,

a görög és az alexandriai orvostudomány újraértelmezéséről híres.

Nagyszerű. Leülhet.

Lenyűgöző volt.

Edward Chamberlain vagyok.

A dékán fia vagyok. És az evezős csapat kapitánya.

Natalia. Örvendek.

Láttad azt a köcsögöt? Rögtön kivetette a hálóját!

Emilio! Hova mész?

Gyerünk, Emilio, fel a fejjel! Semmi gáz! Csak el kell kápráztatnod.

Nem kell bölcsnek lenned, elég annak látszani.

- Mégis hogyan? Varázsoljak? - Nem, ne varázsolj!

Elég ha...

ezt beseggeled.

Csak néhány fejezetet. Hogy beléd zúgjon. Hidd csak el!

A csajok az észre buknak.

Odanézz! Az a tökfej már megint bedobta magát. Hegedű, meg minden...

- Nem nyúlhatja le a haverom csaját. - Várj! Csak beszélgetnek.

Egész jó arcnak tűnik a csávó.

Kecske!

Te csak gyere velem, és vedd fel a ritmust!

- Spanglish? You beszél spanglish? - Igen. Voltam Spanyolországban Erasmusszal.

Ez nem az első szakom. Kémiából negyedéves vagyok.

Ez igen, öreg! És, hogysmint? Megvagy?

Eléggé... el vagyok havazva.

Az egyetem, az evezős csapat, a hegedű... Néha túl sok.

Velem is ez volt. Pontosan ugyanez. Amíg egy haverom adott egy kis gyógyfüvet.

Kapszulában. Homeopátiás. Nyugtató.

És azóta... kurva jól vagyok.

Kecske, hadd próbálja ki a srác!

Figyelj, tesó! Nem lehet ezt így ész nélkül!

Most mondta, hogy másoddiplomázik.

Van esze bőven.

Egy, kettő. Na.

Reggeli, ebéd, vacsora. Jót fog tenni.

Köszönöm.

- Mit adtunk neki? - Képeslap és heroin, 50%-os keverésben.

Most aztán menni fog neki a tanulás!

Baszd meg, Kecske! Odanézz, micsoda bombázó!

Claudia Schmidt és színi csoportja színészeket keres a Rómeó és Júliához.

Alig hogy megérkeztünk Oxfordba, és már megvan a legjobb csaj telefonszáma.

Hát, bombázó, de tudod, mi van a két lába között? Különbség.

Ez kemény dió lesz, srácok. Fél percenként szótáraznom kell.

Akkor mit szóljak én? Most tanulok angolul.

Mi a pálya, srácok? Mi a szart csinálsz szemüvegben, Pofi?

Az egyik szememmel látok. Egy-két betűt.

Na szóval. Láttátok ezt?

Sperma-donorokat keresnek a mesterséges megtermékenyítés laborban.

- Terjeszteni akarja genetikáját. - Gazdagok leszünk, cseszd meg!

- Gondolom, súlyra megy. - Pesze. - Súlyra?

Hogy-hogy súlyra? Viszel 25 litert hordóban?

25-öt nem, de 5-öt simán. Év végére tuti tele lesz a kanna.

Mi lesz tele, te lazatökű?

Még egy kulacsot sem töltesz meg. Egy joghurtos poharat sem.

Hogy nem-e? Fogadjunk!

- Gyerünk, 100 ponds. - 100 pounds?

Majd meglátjuk, hogy megtöltöm-e év végére.

Lássuk be, a braille jobban megy.

Nézd a gádzsót!

- Hé, Chamberlain, hogysmint? - Remekül.

Sokkal nyugodtabban.

Carbajosa?

Emilio Carbajosa, mit keresel te itt?

Úgy értem... Ez aztán a meglepetés!

Nem tudtam, hogy... Az orvosira jársz?

Igen, látod. Nem tudom... Annyi bajom volt kiskoromban, hogy...

gondoltam, hátha tudok segíteni más gyerekeken.

Minden iskolában van egy Forrest Gump, nem?

De jó! A végén mindig a problémás emberek váltják meg a világot.

- Annyira örülök! - Én is...

- Micsoda elit gimnázium, nem? - Az bizony. Bizony, bizony...

Vannak még itt mások is. Az évfolyamban.

Elszaladok a táskámért. Rögtön jövök.

Mit mondott?

Azt mondta, hogy megváltom a világot.

Hogy megváltom a világot, cseszd meg!

Tűnés innen, baszkation!

Foglaljanak helyet!

Örülök, hogy itt vagy.

Tudja valaki, hogy mi a hipokráteszi eskü?

- Gyerünk, gyerünk! - Jelentkezz!

Maga.

A hipokráteszi eskü a modern orvostudomány etikai alapja.

A kötelező segítségnyújtáson alapul, melyet Hippokrátesz fogalmazott meg.

Kiváló!

Maga.

Ki vezette be a boncolást a modern orvostudományba?

Én!

Nos...

Van Brostock, a 17. században,

amikor a flandriai orvosi iskola számára holttesteket kért.

Helyes.

Maguk ketten holnap előadást tartanak nekünk a légző rendszerről,

a tüdő legyen a központi téma.

Köszi.

Együtt kell ma tanulnunk.

Igen, persze. Az lesz a legjobb.

- Gyere át ma este a koleszos szobámba! - Meglesz.

Már félig bent van a farka.

Kedves hallgatók!

A Fizika Tanszék megnyitóját Stephen Hawking professzor tartja

ma 5-kor az Aula Magnumban.

- Hallottátok ezt? - Mit?

Ez a hang... A hangosbeszélőben...

Van valamije ennek a lánynak.

Ami minden lánynak. Hatalmas, kerek dupla whopper.

Mekkora állat vagy, Kerekes! Lehetnél egy kicsit érzekenyebb...

Én megszerzem azt a lányt. Majd meglátod!

Azt a kurva! Állat széke van annak a fickónak...

- Tessék, a szendvicsek. - Kúl.

Komolyan, fiúk, nem fog menni.

Elhívhattam volna múzeumba, vagy színházba...

De a szobájába, tanulni... Ez csapda, srácok.

Milyen csapda? Na idefigyelj! A színházban lehet dugni?

Nem.

- És a múzeumban szoktak dugni? - Nem.

- És a szobákban szokás dugni? - Nem.

De! A szobákban igenis szokás dugni.

Ha a múzeumban és a színházban nincs dugás, a szobákban viszont van...

- Szerinted miért hívott meg a szobájába? - Hát, mert dugni akar!

Én egyelőre nem akarok dugni! Okés?

Nekem... elég, ha vele lehetek.

És miért nem viszel neki egy tüdőt?

A könyvben lévő fénykép helyett... sokkal jobb, ha élőben láthatja.

Meg lehet fogni!

Hú, mekkora szerszáma van itt ennek!

Tartsuk már tiszteletben a hullákat! Ne nyúljatok semmihez!

Ennyi sunát és dákót még a szex-tv.com-on sem láttam.

Pofi! Nézd mekkora dudák!

Hol? Hol?

Ne taperoljátok már a hullákat! Balszerencsét hoz!

Elég, srácok! Fogjuk a tüdőt, és megyünk.

- Ott van, fönt. - Hol?

Ott van. Én megyek föl, oké?

Gyerünk, Emilio!

Semmi gáz... Gyerünk... Fölfelé...

Emilio, nem vagy egyedül. Lélekben veled vagyunk.

- Ne lökdöss már! - Oké, oké...

- Mi a faszt csinálsz? - Megörökítem, hogy dugtunk, nem?

Gyerünk, gyerünk! Mindjárt megvan!

- Vigyázz! - Vigyázz Emilio! Kapaszkodj!

Ez az, gyerünk! Megvan!

Megvan, megvan!

Fúj, de undorító!

Menjünk, srácok! Át kell öltöznöm!

Vidd már az orrom elől!

- A francba, kint hagytam a kártyát! - Na ne bassz, öcsém!

- Nézd meg jobban! - Probáld meg a többivel!

Nem, Pofi, a Morgue feliratos kell.

Hahó! Valaki! Bent ragadtunk! Nyissák ki az ajtót!

- Hé, gádzsók, felkelni! Emilio eltűnt! - Mi az, hogy eltűnt?

- Nincs sehol. - Nincs sehol?

Emilio!

Elveszett!

Hova tűnhetett?

Tegyék el a jegyzeteiket!

Ma elkezdjük tanulmányozni...

a vastagbelet.

Legelőször meggyőződünk róla, hogy a végbél nincs eldugulva,

ami megnehezítené a vizsgálatot.

Kezdheti.

Tiszta.

Ez esetben felboncoljuk a gyomrot,

a vékonybelet,

és a vastagbelet.

Egy kis metszéssel kezdjük.

Rendben, hallgatók. Holnap folytatjuk.

Pakoljon el, kérem!

Baszd meg, a fülbevaló...

Elnézést. Bocsánat.

Hol a picsában van?

Hű, mi van itt!

Kedves hallgatók! Kérjük, hogy minden kórustag...

fáradjon ma délután az egyetemi titkárságra.

Szia Natalia. Ezt neked hoztam.

Emilio, mit akarsz?

Azt akartam mondani, hogy a látszat néha csal.

Nem vagyok se nekrofíl, se orvostanhallgató.

Azért jöttem, hogy elmondjam, hogy...

öt éves korom óta szerelmes vagyok beléd.

Azt hittem, soha nem fogod bevallani.

Már így is túl sok időt elvesztegettünk.

Hülye vagy? Attól, hogy virágot viszek neki, még nem felejti el, hogy nekrofíl vagyok.

És főleg nem akar lefeküdni velem.

Különben is, nekem ahhoz több bizalom kell. Ti is tudjátok.

- Srácok, húzzátok el a függönyt! - Majd én.

Te meg ne agggódj, van B terv.

Nem, nincs tovább.

Mi az, hogy nincs tovább, Emilio? Olyan nincs, hogy nincs tovább.

A trójai faló... A normandiai partraszállás...

Szerinted akkor valamelyik seggfej azt mondta, hogy nincs tovább?

- Hát, igen. - Hát nem!!!

Nem, Emilio, ilyen soha nem történt a történelem során.

Tudod miért? Mert az feladás lenne.

Heló. Bocsi. Elfogyott a nyugtatóm...

Meg tudnátok mondani, hol vehetnék még?

Azt itt nem lehet kapni. Itt nem árulnak.

De várj egy pillanatot! Talán tehetünk valamit.

- Ne szívasd már szegényt, Kerekes! - Az én haveromat ugyan nem baszogatja!

- Ne add neki oda mindet! - Á, dehogy.

Chamber!

- Köszönöm. - Csak módjával!

- És mi lenne a terv lényege? - Megmented az életét.

Vagy te nem néznél más szemmel a megmentődre?

Hát, végül is... És hogy csináljam?

Követem, kivárom a pillanatot, amikor veszélybe kerül, és megmentem.

Majd segítünk neki veszélybe kerülni, baszd meg!

- Majd mi teremtünk vészhelyzetet. - Na szóval, srácok, mi kell hozzá?

Egy pszichopata, egy erőszaktevő...

Figyi, figyi! Szerintem egy fapados rabló elég lesz.

Mister Wellington... Te.

Te vagy a Wellington...

Mr. Williams...

Mr. Brown...

Engem nézel?

- Mit csinál? - Nem tudom.

Ne nézzé' má'! A kurva anyádat! Ne nézzé' má', me' behúzok!

Elég volt! Húzzunk már innen!

Jaj, bocsika, bocsika. Ne haragudj, elnézést!

Nézzétek, nem is olyan gáz!

Mindjárt kibékül a hullával.

Kész, vége, elmúlt. Kicsit bepipultam, de vége.

Látjátok, hogy jó arc. Beszélünk vele, aztán eldöntjük.

Na szóval, Csikó, elvállalod a melót?

- Csajokkal? - Csajokkal???

Persze, persze, annyi csajjal, amennyivel csak akarsz. De...

De azt majd a meló után. Előbb a saller-osztás.

Ne, ne, ne!

Nem osztasz.

Csak úgy csinálsz, mintha osztanál, de nem osztasz.

Csak úgy csinálsz, mintha.

- Érted? - Értem.

Érted? Értem.

Nem lesz ez jó. Nem lesz ez jó.

Én megtámadom a lányt,

és akkor jön... Emilio, Emilio, és abból kurva nagy balhé lesz.

Mondd neki, hogy álljon le!

- Csikó, Csikó, Csikó! - Komolyan hagyd abba, Csikó!

Emilio, ne-nesze! Ezzel üssél meg, itt, a hátamon!

Rendes vagy, de fölösleges. Tényleg.

Beraktam oda egy vaslemezt. Emilio! Idenézz!

Úristen! Ott jön!

Kijött a könyvtárból!

Csikó, nyomás! Csikó, gyerünk már! Csikó!

- Mi van? - Fogd ezt!

- A másik irányba megy. - Jóvanna, látom. Nem olyan nagy gáz.

Kicsit el van tájolva, de...

Csikó! Csikó!

A csajszi!

Gyere, mielőtt meglátna! Gyerünk!

A pénzt!

Ide a pénzt, különben behúzok!

Jól van, nyugalom!

Gyorsan! Gyorsan!

Itt a pénz.

Ha gondjai vannak, én segíthetek.

Nem megy, srácok.

- Tessék, bot nélkül megyek. - Hogy-hogy bot nélkül?

Tesó, úgy kell eljátszani, hogy elhiggye.

Istenem!

- Spanyol vagy? - Igen.

Te is?

- Igen. - Kicsi a világ.

És mit csinálsz erre felé?

Én, én bokszoló voltam.

Aztán hókon csaptak, és azóta azt sem tudom, hol áll a fejem.

Mi van? Olyan beszari vagy, hogy nem mented meg a barátnődet?

Még megrendezve sem?

- A pofám leszakad. - Semmit sem tanultál 13 év alatt?

Egy lépést sem teszel, ha mi nem kényszerítünk.

Te szerencsétlen! Tudod, mi vagy, Emilio? Hullaprücskölő!

- Nem! - De az vagy! Hullaprücskölő!

- Úgyhogy nyomás, adj a lemeznek! - Nézd, mit csinál, Emilio!

- Nézd, tapizza! - Letapizta!

Köszönöm, hogy meghallgattál...

Egy kicsit tényleg magányos vagyok, honvágyam is van...

A kurva nénikédet!

- Mi van? - A fejét találta el!

Emilio, haver. A vasat kellett volna.

A vasat.

Minden hallgató figyelmébe! A fakultatív tárgyakra holnapig lehet jelentkezni.

És a spanyol hallgatókat emlékeztetném, hogy ma van az alkotmány ünnepe.

Kedves Angyali hang!

Személyesen akartam megköszönni,

hogy emlékeztettél a ma délutáni kerekasztalra.

Gyerünk, Chamberlain!

Ezzel búcsúzom, de azért meghagyom az email címemet,

hogy írhass, ha személyesen...

emlékeztetnél valamire.

AZ ANGYALI HANG RÉSZÉRE

Nézd a csávót! 8,5-est kapott gyógyszerészetből!

Öcsém, négyes fölé!

De hát egy hónapja nem járok órára, srácok.

Seggfej! Elcseréltük.

Kerekes! Mit keres nálad ez a szék? Add vissza azonnal!

Nyugalom, oké?

Leszophatod.

Te add vissza a széket!

Te meg nyugodj meg, és figyelj! Állat ötletünk van.

Na szóval, Emilio... Natalia szemében, hogy úgy mondjam, furcsa vagy.

Alapvetően két okból: mert nekrofíl vagy, és erőszakos.

- És azt a gárék nem komálják. - Nem bizony.

Tehát tisztára kell mosni a képed. Hogyan? Becsajozol.

De valami bombázóval.

Pontosan. Mert van az úgy, hogy egy nő észre sem vesz,

de ha meglát egy dögös csajjal, minden megváltozik.

- Bizony, Emilio. - Mert akkor biztos jó parti vagy.

Mit csinálsz? Kerekes, ne csináld már!

600 pounds? No, not posibol... Hatvan... 66.

De beutiful, jó? Szép face...

Emilio Cartajosát keresem.

Nyomás a szobába, nehogy meglássanak egy ilyen bőrrel!

- Ez az én barátnőm? Ilyen ruhában? - Milyen ruhában, Emilio?

- Lenyúltad egy prof ruhás bőröndjét? - Itt van minden, Kerekes.

Fene tudja, ez talán megteszi...

Így van, öltözzön teniszezőnek.

Te meg... Mit tudom én, vegyél föl melegítőt! Egy teniszező párocska jól mutat együtt.

- Neked pont ez kell. - Nem. Újra kéne születnem.

Nekem pont az kell.

- Ilyet viccből se mondj! - Így van.

Ne drámázz, és szedd össze magad!

Csak le kell smárolnod, így Natalia féltékeny lesz.

- Vedd már fel a melegítőd! - Gyerünk!

- Elment? - Igen.

Srácok!

- Bakker, Pofi! - Bocs.

Csávókám... Nagyobb répája van, mint nekem!

- Jóságos Isten, cigányok Atyja! - Mi a fenét hívtál?

Miért? Szép arca van.

Hú, de gáz!

- Meg kell mondanunk Emilionak. - Ne fújd már úgy föl!

Dákója van. Na és? Használni fogja? Nem.

Akkor? Mindenki ráül a pofájára, mert Emilio elég kényes az ilyesmire.

- Hogy áll? - Nagyon jól.

Nagyon jól, apafej. Vagyis anyafej.

- Na? Itt van a lány? - Ott van.

Csinálnunk kell valamit.

- Kis nyelv-tréning? - Vá-vá-várjunk még egy kicsit, jó?

Meglátott. Basszus, meglátott.

- Már megint. - Nyugalom.

- Ez nem fog működni. - Már hogy ne működne, drágám?

Olyan szép!

Karold át a vállam, mintha együtt járnánk!

Ezt már szeretem!

Csodás vagy!

Eressz el!

- Mi a baj? - Kedveskedő ölelésről volt szó.

Nem erről szól.

Baszd meg! Beleszédültem, meg minden.

Köcsög Pofi! Köcsög Pofi! Köcsög Pofi!

Kerekes! Nézd meg, ki az!

Kedves Pofi! Holnap 10-kor az Oxford Bluesban várlak, a 17-es asztalnál.

- Aláírás: Angyali hang. - Sirály, haver!

A hangosbemondós csaj, meg Pofi! Mit válaszoljak neki?

Ne válaszolj!

- Ne mondd már, hogy most fogsz berezelni! - De berezeltem.

Szerinted mit fog szólni, ha megtudja, hogy vak vagyok?

A csajok hiányosságnak látják, te is tudod. Nem megyek.

Jaj, Pofi, ne csináld már! Te jó srác vagy. És helyes.

És a hiányosságod egy baromság. Alig látszik.

- Bezzeg az enyém messziről ordít. - A másik...

Ki mondja el a teljes igazságot az első randin?

Heló, a vacsi csak alibi volt, igazából meg akarlak döngölni.

Hát nem! Ezt elhallgatják. Ti is.

Na jó. Hogy csináljam?

Hitelesnek kell lennünk. Adj egy puszikát!

Hitelesek vagyunk!

Felkel, és idejön.

Tilinkónak volt igaza. Semmit sem tudok a nőkről. Semmit.

- Kelj fel, Daisy, könyörgöm! - Mi van?

Idejön, idejön!

- Gyönyörű vagy. - Sziasztok. Bocs a zavarásért!

- Nahát! Hogy kerülsz ide? - Szia.

Semmi baj. A barátnőmmel vagyok.

Daisy. Natalia, Daisy. Daisy, Natalia.

Láttalak az asztaltól, de nem voltam benne biztos, hogy te vagy.

Ki lett volna?

- Ismeritek egymást? - Persze.

Az egyetem egy kísérleti programjából. Na, mesélj! Hogy megy a hormonkezelés?

Teljesen boldog vagyok! Nézd!

A mellszőrzetemnek azt mondtam: Bye-bye-bye!

És már a nem-változtatásra is van időpontom.

De jó! Annyira örülök!

Kicsit izgulok a vaginaplasztika miatt, mert azt mondták,

hogy a fitymából fogják megcsinálni a klitoriszt.

És egy kicsi írtózom tőle. De ettől eltekintve, gyönyörű vagyok és csodás!

Te is fantasztikusan nézel ki, drágám!

Kecske, tedd keresztbe a lábam! Az úgy elegánsabb. Ez az!

Tépőzár kéne. Nem akarok kán-kánozni.

A másikat, Kecske!

Leesek, baszd meg!

Lenyugodnátok? Ez csak próba. Még javítunk a részleteken.

Mi a pálya, Walter? 27, 28, 29, 30, 31...

Ez az, itt a bárpult. Isten vagyok!

Jöhet a mosdó.

- Hé, Emilio! Hogy ment? - Remekül.

- Milyen képet vág, Kecske? - Szerelmest.

A Tüdőrablás készítőinek, és a Tökkelütött boxoló rendezőjének...

a legújabb filmje: A traveszti teniszező.

Egy love-story labdákkal.

- El kellett volna mondanunk neki. - Fogd már be, Pofi!

- Szóval tudtátok. - Igen. - Nem.

- Nem tudtuk. - De igen.

Sejtettük, nem tudtuk kizárni... De biztosak nem voltunk benne.

Semmi baj.

Semmi baj, srácok.

Nekrofíl, erőszakos, és most a traveszti barátnő. A lábaimnál hever.

- Hallottátok a gúnynevemet? - Nem.

Az arany-ifjú.

Én vagyok az oxfordi Casanova.

Ja, Hannibal Lechter...

elbújhat mellettem.

Vegyük észre kérem, hogy ez helytelen. Ez nem nemi szerv, hanem:

punci, nuna, muff, suna, és annak alkatrészei:

a bokrocska, a cukorka, a belső és a külső bőrke,

vagyis, összefoglalva, barátaim, személyesen a picsa.

Jól van, holnap folytatjuk.

Naná, hogy spanyol.

Hölgyeim és Uraim, foglaljanak helyet!

Foglaljanak helyet!

Kérem, nyissák ki a könyveiket a 14. leckénél, a 725. oldalon!

Emilio! Emilio!

Szóval... gondolkoztam, és...

Tudom, hogy talán nincs kedved, de én akkor is megkérdezem...

hogy velem vacsorázol-e ma este.

Oké.

Oké, fél tízkor az Oxford Bluesban. A Wellington Streeten.

Kedves ifjú hölgyem és uram, szeretném elkezdeni az órát.

De mielőtt elkezdenénk, emlékeztetném Önöket,

hogy holnap van egyetemünk védőszentjének ünnepe,

ami egybe esik a szülőknek rendezett nyílt nappal,

ahol bemutató órát tartunk szívműtétekből.

- Ne haragudj, nem találtam taxit. - Semmi baj.

- Bemegyünk? - Oké.

- A családom már bent van. - A családod...

Mi az, hogy a családod?

Foglalj helyet, Emilio!

Szereted a libamájat?

A libamájat? Igen, nagyon.

Vegyél csak!

11, 12, 13...

Gyerünk, vasmacsó!

49, 50, 51, 52, 53, 54, 55

A lámpa... És a Walter...

Na, nesze!

- Hol az az Angyali hang? - Elnézést, hozzám beszél?

- Pofi! - Igen?

Itt vagyok.

Na jó, William, meglátod, milyen hamar elmúlik a náthád. Ölelj meg!

Ez az, fel a fejjel!

- Szia. - Szia.

- Claudia vagyok. - Örvendek.

Bocs, hogy nem állok fel, de ma reggel begörcsölt a lábam futás közben,

- és még fáj egy picit. - Semmi baj.

Akkor mi is vagy? Színész-rendező?

Inkább rendező, mint színész.

Jó, remek.

Csin-csin.

Egészségünkre.

- Kiszaladunk a mosdóba. - Rendben.

- Na jó, lássunk hozzá. Rövid az éjszaka. - Igen.

Idehallgass, fiam! Hívhatlak fiamnak?

- Igen, persze. - Mikor kezdtél holttestekbe hatolni?

Ha mát úgy is ismered ezt a helyet, rendelj te! Nekem mindegy.

- Úgy értem, mindent szeretek. - Én? Én rendeljek?

- Igen. - Oké, persze.

Hát akkor, válasszunk valami tipikusat:

A potétó, amit itt nagyon szeretnek,

a csíz, a tométó, a salad, a fish, ízlés szerint mustárral, ketchuppal,

és a köret hozzá.

Bármit is rendelünk itt, nem lehet mellé fogni.

Walter! Egy ilyet és egy ilyet! Walter! Walter!

És egy jó winet.

Spanyolt ám! Egy kis hazait.

- Leesett a kulcsod. - Sebaj, van belőle másolatom.

Szóval, Rómeó és Júlia...

Emilio, mi a szar van már? Tudod, hogy nyakig ülünk a béna-projektben.

Az apja a nekrofíliámról kérdezett.

Én ezt nem értem, cseszd meg. Ti értitek?

Kecske, Tilinkó, őszintén...

Én, személy szerint, megváltoztatnám egy kicsit a szöveget.

- A mobilod. Leesett. - Nem gond. Lemerült a kártyám.

Nézd, Emilio, Natalia emberbarát. Vagyis segít a problémás embereknek.

És te az vagy. Nem is kicsit.

- És lényegében ezt mondtuk neki. - Emilio, örülj neki! Már a családja is ismer.

Te beismered az apróbb vádakat. Mint a bíróságon. Aztán lesz, ami lesz.

De hát azt kérdezte tőlem az apja, hogy mióta dugom a hullákat.

Nyugi, Emilio! Az apja pszichiáter! Ezek már mindent láttak.

- Nekik a világ legtermészetesebb dolga. - Így van. Különben is...

Te a rendellenességeddel fogod meghódítani. A sérüléseddel.

Úgyhogy menj vissza, és játszd jól a szerepedet!

- A szerepemet? - Naná!

A kurva anyád szerepét!

Tilinkó, a kurva anyádét!

Elnézést, az asztaluk készen áll az emeleten.

Köszönöm, uram.

Foglaltam asztalt.

- Beszélgetünk vacsora közben? - Persze, persze.

- Elszaladok a mosdóba. - Oké.

- Nagyon jól rendeltél. Tényleg isteni. - Jól megy az ilyesmi.

Úr Isten!

Mondtam már, hogy gyönyörű vagy? Komolyan...

Pofi? Pofi, jól vagy? Mi bajod?

- Lenyeltem egy szálkát. - Igyál rá bort!

Jaj, nem, kenyeret!

Pofi, hova mész?

Van valami összefüggés a parafíliáid között?

Megütöd a hullákat, amikor meggyalázod őket?

A rendellenességeddel fogod meghódítani. A sérüléseddel.

Megütöd őket, fiam?

- Előfordul. - Előfordul?

Amolyan...

- paskolás. - Paskolás?

Olyan kis pacsi-pacsi a fenekére.

Rómeó és Júlia, a musical. Milyen jó ötlet!

- Meg kell csinálnunk. - Hát persze! Persze!

- Koccintsunk! - Health.

Elnézést, nem férek át. Megtenné, hogy feláll egy pillanatra?

A rohadt élet.

- Azt hiszem, át akar jutni. - Oké.

Köszönöm.

Sajnálom, de nincs elég hely. Rettentően kínos.

- Talán, ha kicsit jobbra húzná a... - Nem, és kész!

Nem mozdulok innen. Az ilyenek, mint te, here - nem.

For... nyomorékok - no. Understand me?

Inkább ott, ahol kötelező, rampinggal. És tűnés, mert a fejedbe húzom a széked.

Hogyan izgatnak jobban a hullák? Friss, vagy előrehaladt rothadó állapotban?

Frissen.

Frissen?

Nagyon frissen.

Egy érzéketlen szemét vagy.

Idehallgass, idehallgass! Nem olyan nagy ügy!

Én is béna vagyok.

Menj a pokolba, te rohadt seggfej!

Nézd, itt a pisi-zacskóm, meg minden!

Igazat mondok!

Igazat mondok! Nem tudom mozgatni a lábam!

De hát bejövünk egymásnak, kedves! Bejövünk egymásnak!

- Heló. - Pofi, hol voltál? Mi történt veled?

- Semmi különös. Nem hallottad? - Nem.

Semmi, a mosdóban két ruhásszekrény belekötött egy kis csókába,

és rendet kellett csinálnom.

- Mit szólsz? - Annyira aranyos vagy!

És én még nem hittem a vak randikban...

- És ez most tényleg az. - De miért?

A maradékot haza viszed? Hogy nézel már ki? Tiszta igénytelen vagy!

- Tök igénytelen. Miért? - Vajon miért?

Mert vak vagyok? Hihetetlen vagy, Pofi, komolyan...

Na ne! Hogy lennél már vak?

Már el akartam mondani...

- Megváltozott a hangod. - Dehogy is.

Megkönnyítem a dolgod, oké?

Felállhatsz és elmehetsz. Jogodban áll.

Ugyan már!

Csak lehet, hogy nem készültem fel rá, hogy egy világtalan lánnyal legyek,

és jobb, ha nem erőltetjük.

- Hé, srácok, mi a pálya? - Emilio!

Hogy ment?

Szerintem jól. Előbb-utóbb sikerülnie kellett.

- Örülök neki. - És nektek hogy ment?

Hát, elég jól. Mint neked.

Elég jól. Szerintem még két vacsora, és megdugom.

Én is megdugom. Az enyémet.

- Hát ez király, nem? - De.

- Akkor ezt meg kell ünnepelni! - Gyerünk!

És Gibraltár spanyol.

Na, nagypapa, várható javulás a barátomnál?

Nézd, kicsim! Erre a fiúra egyetlen rendellenes magatartási minta sem érvényes.

- A Steiner szindróma sem. - Mi?

Nincs semmilyen betegsége. Nem tudom, miért, de az egész hazugság.

Viszont ha azt nézzük, hogy hogyan nézett rád,

azt bizton állíthatom, hogy szerelmes beléd.

Ez a diagnózis. Rendben?

- Hova rohansz, Emilio? Ne szaladj má! - Mi ez a sietség? Két nyomorék van itt.

Spanyolországba. Elegem van Oxfordból és az egész szarból.

- Jaj, Emilio, ne fújd már úgy fel! - Most meg mi baja van?

Hogy mi bajom van?

Elképzeltem, hogy egy napon majd megismerem Natalia szüleit.

Hogy az apósomék lesznek.

És megkérdezik majd, hogy melyik a kedvenc csapatom. Tudod, mit kérdeztek, Pofi?

Mit?

Hogy van-e magömlésem, amikor hullákat gyalázok.

- Mi történt? - Fellökte.

- Megőrültetek? - Eldurran az agya, és a bénán tölti ki.

Akkor mondd meg neki az igazat, Emilio!

- Az igazat? - Igen.

Az igazság az, hogy vak vagy, Pofi.

És attól még, hogy normálisnak tetteted magad, akkor is vak vagy.

- Ennek fingja sincs. - És ha megtetszik egy lány, kivágod.

- Tudod, hogy miért? - Nem.

Mert vak. Te idióta! Egy idióta vagy!

Azért volt, mert látót játszottam, és nem akartam, hogy azt higgye,

hogy kinevetem.

A kurva anyád...

Legközelebb a kurva anyád fog segíteni neked.

Segíteni, Kerekes?

Egy barom vagy, és el vagy veszve, amint egyedül maradsz.

Akár a többiek. Az alja vagyunk, akik egymásra találtak.

Nem választhattunk barátokat.

- Ez jutott nekünk. - Na jó, elég. Fejezd be!

Nyugalom! Kicsit sokat ittunk. Semmi gáz. Majd csak kitalálunk valamit.

Valamit...

Miért nem találsz ki valamit magadnak, Tilinkó?

Ahelyett, hogy engem baszogatsz, észrevehetnéd, hogy a pasik tetszenek.

Nem, sokkal egyszerűbb engem baszogatni, és kannákat töltögetni, mint egy barom.

Mert pillanatnyilag csak erre jó a farkad.

Álljon meg! Megérkeztünk.

Ennek a dögnek mindenhova jönnie kell?

- Szakállas, mennyivel tartozunk? - Hagyjál már!

Nézd, milyen szép, Canelo!

- Vedd ki a bőröndöket! - A bőröndöket. A köcsög taxis nem segít.

A szakállas szerint több, mint 200 euró. Na ne bassz!

- Tedd el a blokkot, elszámolom. - Hagyd már a számológépet, és fizess!

Ez az ember muzulmán.

- A visszajárót megszámolni, mert lopnak. - Komolyan?

Gyere, segítek. Nem tudom, mire jó a kutyád...

Itt van, fogja. Isten vele. Vagy Buddha, vagy Allah, vagy akit akar.

- Megjegyeztem a rendszámodat, öcsi! - Nyomás, gyerünk!

Apám, annyira örülök, hogy itt lehetünk.

Tudod, mit mondtam a sérves dokimnak? Hogy második szakvéleményt akarok.

- A fiamét. - Teli találat volt.

Ha 30 évvel korábban jövök Oxfordba, itt nő a talpán nem maradt volna.

Hé, macák!

Kedves hallgatók! Mint tudjátok, ma van a védőszentünk ünnepe,

és a 9. evezős emlékversenyünk.

A hallgatók családtagjai részt vehetnek a nap folyamán rendezett programokon,

amiket hamarosan ismertetünk.

Boldog Szent Lukács napot! És most, egy kis zene.

Heló! Van itt valaki?

Milyen hosszú ez a szám?

Három és fél perces.

Fél perccel több, mint amennyire szükségem van.

A Pofi haverja vagyok.

Tudtad, hogy felveszi a hangodat a hangosbemondóból, és esténként hallgatja?

Nem tudtam.

Nem tudom, te hogy látod, de szerintem, aki ilyet csinál, általában szerelmes.

De Pofival és a barátaimmal nagyon bénák vagyunk.

És mindent túlbonyolítunk, és mindig a hosszabb utat választjuk.

És tudod, miért?

Mert félünk.

A legabszurdabb dolgokra is képes vagyok:

felvételit hamisítani, tüdőt lopni, travesztit felbérelni,

bármire képes vagyok.

De remeg a lábam, ha kávézni akarom hívni a lányt, aki tetszik.

Mert ha megteszem, és nemet mond,

már nem lehetek belé szerelmes.

Már 13 éve... 13 éve keresem a kifogásokat, hogy ne kelljen megmondanom Nataliának,

hogy szeretem.

Folytassa!

Az egyetlen lánynak, aki mosolygott rám, amikor a vasakat viseltem.

Ne haragudj, mennyi van még a számból?

Kb. 40 másodperc.

És rájöttem, hogy csak egy három és fél perces szám kellett, hogy elmondjam.

Három és fél perc.

Még a refrén sem kell.

Már a barátaimat is elvesztettem.

Nem tudom, mihez kezdjek nélkülük.

De te nem veszítheted el a Pofit.

És ha a hosszú utat választja,

menj elé!

Mert a legjobb srác a világon. A legjobb.

És Emilio?

Kiment az állomásra. Visszamegy Spanyolországba.

- Spanyolországba? - Igen.

12:40-kor indul a vonata.

Natalia, nem tudom, hogy ez igen, vagy nem,

de szerintem megkaphatná a választ. Már 13 éve várja.

Hát, ha válasz kell neki,

itt az ideje, hogy megkapja.

13 év, hosszú idő.

Velünk jön a barátnője.

Valamit el akartam mondani.

Tegnap berezeltem. De nem érdekel, hogy gyengénlátó vagy.

Mert, ha te nem látsz, majd én leszek a szemed.

Majd megleszünk valahogy, a fenébe is!

- Kérek még egy kicsit. - Szó sem lehet róla!

Az angol kaja csupa koleszterin.

Canelo, tűnés innen!

- /%!+! Ülj le oda! - A kutya éhezik. Felfalja az összes virslit.

Édes fiam, ennyi idő alatt csak megismertél egy lányt. Egy barátnőt...

Jaj, apa, fejezd már be! Nem ismertem meg se barátnőt, se csajt, se senkit.

Hagyd már szegény gyereket!

- Felmegyek a szobádba letusolni. - Ez egy jó ötlet.

Azt nézd, öcsikém!

Kolbászation! Virsling! Sok-sok virsling.

Azt nézd, micsoda lábak!

Azok a combok... Látszik, hogy szorít a combjával.

Ott jönnek az orvosok.

- Gyerekek! Gyerekek! - Bocsi, anya, segítenünk kell Emilionak.

- Az anyád? - Igen, baj?

Jól van, remek!

Nem találtál valami kevésbé feltűnőt? Hókotrót, vagy kombájnt?

- Jól vagy? Csak ebben volt kulcs. - Jó ez! Emeletes busz!

Ezzel mehetünk a busz-sávban. Tök jó! Gyerünk!

És ki fogja vezetni? Te tudsz vezetni, Pofi?

Mi a szart csinálsz, Pofi? Ne legyél már normálatlan, baszd meg!

- Azt mondtam, hogy én vezetek. Hagyjál! - Mekkora segg vagy!

Ne szard el ezt nekem, Kerekes! Ha lesz egy szabad percem, elmondom neki.

De most hagyjál!

Kecske, segíts!

A rohadt életbe, Pofi! Figyelj! Kuplung, rakd be egyesbe!

400 métert előre egyenesen.

Sikerülni fog, Kecske! Vezetek, haver!

Balra. Még. Még balrább!

- Mi tart ilyen sokáig? - Biztos kiment a biztosíték.

Amíg meg nem javítják, nem kezdődik.

Hány lépés van a színpadig?

Kihűl a közönség, és a Rolling Stones se hozza helyre.

- Olyan 10 méter lehet. Sacc per kábé. - Felmegyek.

- Szerintem 12. - Dehogy is, 10. Hova a fenébe megy?

- Hát a színpadra, nem látod? - Most jobbra, Canelo.

Mi ez, fiam? Sperma?

- Pofi, vigyázz már! Meg fogunk dögleni! - Dehogy is, ura vagyok a helyzetnek.

Nyugi, drágám, minden rendben.

A Londonból érkező hendayai vonat 5 perc múlva érkezik az egyes vágányra.

A kis buzi - little gay.

Azt mondja az apjának: Father, father, vigyél el a cirkuszba!

Naná, hogy spanyol.

Fiam, aki látni akar, jöjjön home. Motherfucker, kurva anyád...

Úr Isten!

Nem látod, hogy ki fogsz halni? A tengeren túlon üríted magad.

Ugye nem üzletelsz ezzel? Az alap folyadékkal?

Ne rakd már oda a gyerekek uzsonnájához!

De háklis vagy!

Valami nincs veled rendben, fiam. Nem tudom, mi, de biztos semmi komoly.

Na jó, apa. Minden hétvégén ugyanazt kérdezed: Becsajoztál? Van barátnőd?

És a válasz mindig ugyanaz. Nem véletlenül.

De amíg a legjobb barátot nem mondja a képedbe, hogy buzi vagy, nem ismered be.

Ez van velem, apa.

Látod, hogy semmi komoly? Manapság egy csomó buzi van.

Az anyját! Van esze a gyereknek. A buzik dugnak a legtöbbet.

Dákó, pina, vagy segg, a kettyintés a lényeg.

Fogd már be!

A barátod, a kerekesszékes... mozgáskorlátozott?

- A Kerekes? Születése óta. - Nem tudod, hol van?

De, azt hiszem, tudom.

A pofám leszakad. Most, hogy bevallotta, hogy buzi, már viszi is a csajt.

Hagyd már lógva!

Most meg úgy megyünk, mint a tetű. Lépj már oda neki, mert elkésünk, baszd meg!

Előre nézz, Pofi! Úgy kevésbé félek. Ez az.

- Vigyázz! Vigyázz! - A motoros!

- A Tilinkó az, meg a Kerekes sántája. - Milyen sánta?

Beszélnem kell veled.

- Nyugi. Hátra ülünk, és megbeszéljük. - Sajnálom. Sajnálom.

Fiúk, egyet mondok nektek.

Ebből a buszból folyik az olaj.

Pofi, mit csinálsz? Valaki más vezessen!

Vezessen valaki más. Én elhoztam idáig.

Tiszta kátyú az út.

- Hát jó, majd én vezetek. - Gyerünk, indulás!

Enyém a szekér, királynő!

Emilio! Emilio!

Hallottam, amit mondtál.

Én is, meg az egész egyetem.

Be volt kapcsolva a mikrofon.

Mindig a legaranyosabb fiúnak tartottalak az osztályban.

Hogy mennyire aranyos, nem tudom. De tuti sokkal jobb parti, mint gondolnád.

- Elmész, igaz? - Igen.

Ajánlottak egy állást. Polc-, vitrin- és mélyhűtési üzemmérnök.

Vagyis árufeltöltő a Carrefourban.

És te?

Én nem. Idén nyáron a Harvardra akarok menni.

Onnan kerülnek ki a legjobb onkológusok.

Te a Harvardra, én meg a Carrefourba.

Ha hazalátogatsz, szólj, és elteszek neked egy-két lejárt joghurtot.

Állíólag semmi bajuk sincs.

Szia Natalia.

Annyira sajnálom. Komolyan nem tudtam, hogy mozgáskorlátozott vagy.

Semmi baj. Semmi baj. Ne tartsd vissza!

Nem tudtam elképzelni, hogy ilyen szerencsétlen legyél.

A felülemelkedés mintaképe vagy, és én szörnyen bántam veled.

Nyugodj meg, semmi baj.

- Emilio felszállt a vonatra. - Felszállt a vonatra.

Na hagyd, hogy elmenjen! Gyerünk, futás! Futás!

Elfelejtettem valamit.

Hogy amit a hangosbemondóba mondtál, valami vallomás-féleség volt, nem?

Akkor válaszolnom kellene. Úgy illendő.

Ha esetleg nem lenne világos, tetszel.

Így, problémásan is.

Én igazából... Írtózom a hulláktól.

Kecske, mit csinálnak? Mondd már el, vak vagyok.

- Ledugta a torkán a nyelvét. - Mindjárt beszippantja.

- Mekkora csávó az én haverom! - Ez az, Emilio!

Mibe fogadunk, hogy - bár Oxfordban vagyunk -,

de egy ütéssel Cambridge-be küldöm.

De ez még nem minden...

Megmutatom, hogyan kell játsszani ezt a játékot.

Megvan!

Húzzunk, mielőtt a Scottland Yard üldözőbe venne!

Meg a Camila Parker...

Nincs egy kis aprója, uram? Szépen kérem...

A kurva élet, ellopták a motoromat.

Eladom 3 fontért. Megéri.

És a hegedű?

Ne csináld már! 5-ért odaadom mind.

Magyar szöveg: b r u i x a

Szólhattál volna, Canelo!