Akan
Albanian
Amharic
Arabic
Armenian
Azerbaijani
Basque
Belarusian
Bemba
Bengali
Bihari
Bosnian
Breton
Bulgarian
Cambodian
Catalan
Cebuano
Cherokee
Chichewa
Chinese (Simplified)
Chinese (Traditional)
Corsican
Croatian
Danish
English
Esperanto
Estonian
Ewe
Faroese
Filipino
Finnish
Frisian
Ga
Galician
Georgian
German
Greek
Guarani
Gujarati
Haitian Creole
Hausa
Hawaiian
Hebrew
Hindi
Hmong
Hungarian
Icelandic
Igbo
Indonesian
Interlingua
Irish
Japanese
Javanese
Kannada
Kazakh
Kinyarwanda
Kirundi
Kongo
Korean
Krio (Sierra Leone)
Kurdish
Kurdish (Soranî)
Kyrgyz
Laothian
Latin
Latvian
Lingala
Lithuanian
Lozi
Luganda
Luo
Luxembourgish
Macedonian
Malagasy
Malay
Malayalam
Maltese
Maori
Marathi
Mauritian Creole
Moldavian
Mongolian
Myanmar (Burmese)
Montenegrin
Nepali
Nigerian Pidgin
Northern Sotho
Norwegian
Norwegian (Nynorsk)
Occitan
Oriya
Oromo
Pashto
Persian
Polish
Portuguese (Brazil)
Portuguese (Portugal)
Punjabi
Quechua
Romanian
Romansh
Runyakitara
Russian
Samoan
Scots Gaelic
Serbian
Serbo-Croatian
Sesotho
Setswana
Seychellois Creole
Shona
Sindhi
Sinhalese
Slovak
Slovenian
Somali
Spanish (Latin American)
Sundanese
Swahili
Swedish
Tajik
Tamil
Tatar
Telugu
Thai
Tigrinya
Tonga
Tshiluba
Tumbuka
Turkish
Turkmen
Twi
Uighur
Ukrainian
Urdu
Uzbek
Vietnamese
Welsh
Wolof
Xhosa
Yiddish
Yoruba
Zulu
Milyen teát kérsz? Borsmenta van.
Azt nem szeretem. Rendes tea nincs?
Nincs.
Akkor borsmentát.
Mindjár forr.
- Mi van? - Mindjárt forr.
Az arca...
Mindig tízkor jön.
Mindig szerdán jön.
Jön szerdán, és ott dumál a Gazdagnéval.
Minden annak a függvénye. Minden hónap első szerdáján.
Miért az én nyugdíjamra fáj a foga?
Megint zúg a fridzsider.
Káliumot bevetted?
Víz nélkül hogy vegyem be?
- A Stenczel bácsi meghalt. - Hagyjál nekem békét!
Vagy elköltözik.
Azt a lopós kurva anyját!
Szóltál?
Mi az?
- Azt hittem, szóltál valamit. - Tessék?
Szóltál valamit?
- Itt vagy? - Mindjárt!
Gyere, mindjárt kezdődik.
,, A semmi ágán ül szívem,
kis teste hangtalan vacog",
ugye, ahogy a költő is mondja.
A szívcsakra nyitva tartása egy életre szóló feladat.
Különösen nekünk, magyaroknak.
Hiszen mi vigyázunk Dobogókőre.
Minden magyar embernek kötelessége, hogy óvja a Föld szívcsakráját.
A szívem a fizikai testem központja.
De központja annak az egész lényemnek is,
aki magában foglalja a fizikai testet,
aki túlterjed a testem határain.
Most elképzelem a határaimon kívül levő teret.
Kilépek a testem határán kívülre,
érzékelem a körülöttem lévő levegőt, ami az én energiámtól rezeg.
Érzékelem, hogy egy nagy, tojás alakú, meleg energiafelhőben létezem.
Határtalan szeretet tölti el most az egész lényemet.
És ezt a szeretetet, békességet, örömöt, ami a szívemben van,
azt kiterjesztem az egész testemre.
Minden testrészem ebben a ragyogó fényben fürdik. Minden sejtem.
Minden betegség, amelyeket hagyok eltávozni a testemből,
most feloszlik, eltűnik, és helyébe árad a szeretet sugárzóan ragyogó fénye.
És most ezt a békét, szeretetet szétosztom a környezetemben.
Kiterjesztem a világra, amelyben élek.
A házra, ahol lakom.
A családomra. A munkahelyemre.
Addig maradok ebben az energiatérben, amit én teremtettem magamnak, amíg jólesik.
Most arra kének, végy egy mély lélegzetet, és fújd ki!
Ismételd meg még egyszer!
Ha felkészültél, nyisd ki a szemed!
- Békesség nektek! - Békesség!
És most lassan, óvatosan álljatok fel!
A fejetek érkezzen meg legutoljára.
Keressétek helyeteket a térben.
Keressétek meg azt a pontot a teremben, amelyik hívogat.
És most hetedik előadásunk végen, hogy testünket és szellemünket megedzettük,
ismét megpróbáljuk legyőzni fizikai kötöttségeinket.
A korlátok csak tudatunk hibás következtetései.
Nincsenek határok.
Nincsenek kötöttségek.
Nincsenek falak.
A fizikai test legyőzése nem sport.
Nem erény.
Nem különleges teljesítmény.
Nem fitogtatjuk tudásunkat.
Mégis, mire való a levitáció? Hát mire jó?
Hogy a lebegő test alatt átfuthasson egy gyík?
Vanitatum vanitas! A hiúságok hiúsága.
Ha elég erősnek érzed magad, nyisd ki a szemed!
Bizonyítsd be magadnak és a világnak, hogy képes vagy rá.
Érezd izmaidban a rugalmasságot,
érezd, hogy az erő szétárad a köldökcsakrádban.
Érezd szívedben az elszántságot
és agyadban a határtalan iránti szeretetet.
Ha felkészültél, indulj!
Üzemen kívül van, csókolom!
Kezit csókolom!
Na még ez is...
Nézd, ezt mi is énekeltük!
- Odanézz, a Lorin Maazel vezényel! - Öregem, nézd meg, a Simándi!
- Simándi! Istenem! - Csodálatos! - Ezt nem is hittem volna!
Szép gyűjteményt felhalmozott Laci bácsi.
Kár, hogy nem sokat tud magával vinni most.
Figyeljetek! Lassan már itt lesz az ideje. Készüljetek!
Engedjétek meg, hogy bemutassam a menyasszonyomat. Emese.
Szia!
- Egészségedre! - Milyen fiatal vagy! Nem vállalsz bébiszitterkedést?
- Hát, nem tudom. - Nem nagyon lenne rá ideje.
- Gyere, Gábor! - Megyek, Tóni bátyám, megyek.
Ezt akarjátok énekelni?
Bocsánat, uraim, csak hadd mutassam be a menyasszonyomat: Emese.
- Szia! - Szia! - Sziasztok!
Hova megyünk majd?
Ezt mondtam már, nem? Átadnak egy okmányirodát, és ott fogunk...
És mennyi a gázsi?
Amennyi egy ilyennél szokott lenni. Nem az lesz a lényeg, hanem a kapcsolatok.
Neked.
Egy koncert kéne most már, nem egy okmányiroda, Gábor!
Laci bácsi! Várjál, segítek, jó? Így.
És bemutatom a menyasszonyomat. Emese.
- Jó napot! - Emese.
- Gábor, gyere! - Megyek, megyek, látom, hogy itt integettek, sziasztok!
- Nagyon meghatódott az öreg. - Igen? Na, jól van. Mikor viszik?
- Holnap reggel. - Holnap reggel? Na jól van akkor most már.
Nem kell ezzel sokat tökölni. Ott jó helye lesz neki.
Ezt leteszem, hogy maradjon.
Mindjárt jövök, csak még köszönök a többieknek is.
Ti hoztátok azt a finom birspálinkát?
Péter bátyám, engedd meg, hogy bemutassam a menyasszonyomat!
- Péter. - Emese.
- Mi hoztuk és... - De egyáltalán, hol van a pálinka?
Megyek, és most mutatom neked. Gyere!
Elközelge húsvét,
és felméne Jézus Jeruzálembe,
a templomba.
És ott találá ökrök, juhok, galambok árusít
És ott terpeszkedtek a pénzváltók.
És kötélből ostort fonván kihajtá őket a templomból.
Kavarog a barom, szalad a sok juh, Szalad a sok árus, kavarog a barom.
És kötélből ostort fonván kihajtá őket a templomból.
Szalad a sok árus, kavarog a barom.
És a pénzváltók pénzét szerteszórá.
És asztalaikat feldönté.
Helló, Gréta?
Itt vagyok.
- Már hiányoztál! - Alig vártam, hogy itthon lehessek.
Éhes vagy?
10 mg-ot adok. Támadnak a bacik.
Nincs esélyük.
Lehet gyógyítani mélyhipnózissal.
- Te hiszel az ilyesmiben? - Biztos vagyok benne.
Tapasztalat.
Adtam meghatalmazást a Keresztesnek.
Tárgyalásom van, nem tudok lakógyűlésre menni.
Ne hozd a vacsoraasztalhoz azt a gennyes férget, kének.
Igazad van.
- Ne haragudj! - Maradjon ez tiszta.
Olyan jó, hogy vagy nekem!
Szeretlek.
Lecserélhetnénk a légszűrőket.
Kijöttek ezek a harmadik generációs légmosók.
Párásít, tisztít egyszerre.
- Jól hangzik. - Jó pollenre, porra, baktériumokra is.
És közben meg folyamatosan szabályozza a páraszintet is.
Ebbe a régibe mindig cserélni kell a szűrőt.
És ebben az újba meg csak kéthavonta kell cserélni. Ráadásul mosható is.
És hogyha mondjuk az elektrosztatikusat választjuk, az mondjuk egy picit drágább,
de sokkal jobban megéri, mert tudja az aromaterápiát is.
Mintha a svájci hegyekben laknánk.
A NASA-fejlesztést akarom. Azok nem dobnak gagyit a piacra.
Azt egyébként tudtad, hogy egy zárt helyiségben, a kinti
légszennyezettségi koncentrációnak akár hétszerese is előfordulhat?
Kívánlak.
Jó veled!
Mi az Úristen! Vigyázz!
Ahol egy van, ott lennie kell többnek is.
Rés van a pajzson.
Csak tudnám, honnan jönnek?
Csókolom!
- Csókolom! - Csókolom!
Fújd el a gyertyád!
Itt vagy?
Itt vagy?
Régen a tolvajoknak levágták a kezét.
Átrakták csütörtökre.
Rossebnek rakják át csütörtökre, mikor mindenki tudja,
hogy szerdán szokott menni. Micsoda hülyeség.
Akkor szerdára meg mit raktak be?
A Pennyben van sólet.
Majd persze, fogok neked a Pennybe rohangálni, cipelni a sóletet.
Megint megy a Poirot.
Fogod bizony, háromszázzal olcsóbb.
Az is igaz hogy mindig megy valahol.
Hogy így vagy úgy, az meg a rossebet se érdekli.
840 a Zalahús. Parizerárba berakták.
Amúgy sincsen semmi összefüggés.
Csak van.
Hozhatnál egyszer egy kis disznósajtot.
Régóta kívánok már egy kis disznósajtot.
Szezonja is van a disznósajtnak.
Minek az a sok vetélkedő?
Szeretnek vetélkedni.
Én is szerettem, mondjuk.
Szerettél a rossebet.
Sose szerettél.
Soha nem szerettél.
Sose.
Itt vagy?
Bocsi!
Segíts már neki!
Segíthetek?
Jaj, én úgy izgulok!
- Na? Milyen? - De jó, hogy itt vagytok, anya, már nagyon vártalak!
- És cuki? - Jaj, nagyon. Nagyon.
Hoztam egy kis finom levest. Hogy ne kelljen bíbelődni.
Kell most az energia.
De izgi!
- Kezit csókolom! - Helló!
Meg helyesebb, mint a képen! Milyen csini!
Ugye?
Finom kis húsleves.
- UTE? - Mi? Ja, UTE. Persze.
Akkor jól van.
Apa, Karcsi is szereti a focit...
Szevasz Karcsikám!
Na, milyen helyes gyerek, mi?
Micsoda murikat fogunk itt csapni!
Na, üljünk le, anya, gyere!
Karcsi?
Micsoda izmok! Micsoda izmok!
Jaj, mutasd meg! Mutasd már meg!
Ide nézz apa!
Hát itt volnánk...
Megjöttünk.
Látom.
Nem is örülsz? Meghoztam.
Mindig azt hittem, csak viccelsz.
Tibor.
Tibi. Tibke.
Karcsi.
Karcsi... Karcsi...
Ejnye-bejnye!
Nem. Akkor sem megyek el!
Egy tapodtat sem! Hülye leszek.
Senki nem akarja, hogy elmenj!
Én nagyon szeretlek, hallod?
Ez nem csak miattam van így, ez miattad is, hidd el!
Ez a lehető legjobb dolog, ami történik velünk.
Annyiszor megbeszéltük már.
Én annyit válogattam, keresgéltem, mire megtaláltam őt.
És egy annyira helyes, Kedves, aranyos Hú.
Mutasd már meg neki! Na!
Hányat ittál?
És ez a második vagy a harmadik?
Tudtam, te sunyi kis szemét!
Elég!
Kettő-kettő. Meg volt beszélve. Tartsd be a szabályokat, paraszt!
Ejnye! Ilyet nem szabad csinálni!
- Én is nagyon... - Ugyanúgy!
Nagyon, csak most olyan... olyan fura ez a helyzet.
Értem. Már nem vagyok elég jó neked.
Jaj, ne butáskodj már...
Csak segítenünk kell neki, hogy beilleszkedjen.
Hárman nem lehet motorozni.
De nagyon jól lehet cicázni a Balatonban!
Be kell, hogy illeszkedjen.
Neki is nehéz! Képzeld magad egy kicsit a helyébe.
Mindjárt megsajnálom.
Jaj, istenem! Ez nem megy egyik pillanatról a másikra.
Ez egy-két nap, egy-két hét, egy-két hónap.
Majd szépen kialakul,
hogy ki mikor ébred, mikor fürdik, mikor megy el dolgozni,
mikor jön haza. És akkor majd nagyon jó lesz!
Karcsi!
A kutyafáját!
Hol a bibi?
Gyere csak! Gyere!
Most betelt a pohár!
Menjünk!
A szerszámkészletemhez nem nyúlhatsz!
Jó étvágyat!
- Isteni finom. - Köszönöm.
A kutyafáját, fiúk, a kutyafáját!
Géza, várjál már! Mondjál már valamit erről a szombati koncertről!
- Mit szeretnél tudni? - Például, hogy fogunk öltözni?
- Csókolom. - Jó napot kívánok!
A hegedűm. Antikám, várjatok!
Nem egy Stradivari, de azért egy cseh mesterhegedű. Inkább igyekezzél!
Szervusz Tibikém! Tónikám, a pohár?
Le akartam nyúlni, de te nagyon éber vagy.
Most már én nem merem. Sziasztok!
Fogd meg, légy szíves!
Halló? Szevasz! Ja...
Szevasztok! Jó volt a buli, nagyon örültem.
Megfogod ezt is? Köszönöm szépen. Sziasztok!
Mondom, hogy aláírtam a szerződést!
Én Írtam alá, akkor nem lehet olyan, hogy...
Kettő perc, oké?
Nem. Nem mondhatják, hogy nem. Hát aláírtuk.
Ne haragudj, tényleg mennem kell, egy órája vár a férjem a kocsiban.
Vigyázzatok magatokra!
Szervusz Győző vagyok, a Klára férje.
Mi is megyünk nemsokára.
- Sziasztok! - Szia, Laci!
Dr Szőke Andor nőgyógyász
A várandósság ideje alatt felmerült komplikáció?
Csak a szokásos.
Émelygés, meg egy kis vizesedés a vége felé...
- Cukorbetegség? Veseelégtelenség? - Nem.
Normális.
Bocsánat, egy pillanat.
Halló? Igen.
Nézzétek meg a fenti fürdőszobát is.
Igen. Nem! Keringessétek meg a rendszert!
Figyelj...
De én akkor nem tudom használni.
Oldjátok meg!
Bocsánat.
Szóval. A szülés lefolyása...?
- Sima. - Sima. Rendben.
- Hányadik hétben jött a baba? - A 39. - Aha.
Oxitocin?
Igen. Azt hiszem.
Vérszegénység?
Elnézést, főorvos úr! A posztpartumot nem kérdezte.
Igen, köszönöm. Mármint hogy a gyermekágyi időszak alatt...
- Nem, nem. - Nem.
- Mennyi ideig szoptatta a kicsit? - Még szoptatok.
Remek. És volt-e a gyereknél valami fejlődési rendellenesség,
- kórházi kezelés? - Nem, hála istennek. Semmi.
Saját akaratából döntött a beavatkozás mellett ugye?
Igen.
- Nem úgy alakult... - Semmi baj.
Mi azért vagyunk, hogy segítsünk magának.
Itt van a beleegyező nyilatkozat az apa részéről?
Valika!
- Köszönöm. - Köszönöm.
Káros szenvedély?
- Hát előtte dohányoztam. - Igen.
Egyéb szükséges információ, amit esetleg tudnom kellene?
- Gyógyszerérzékenység? - Nincs.
- Valika, drága! - Igenis, főorvos úr! Itt vagyok már.
Ezt alá kellene írnia.
Olvassa el!
A beavatkozás menetével tisztában van,
az esetleges komplikációk, szövődmények lehetőségét ismeri...
Olvassa el nyugodtan, van időnk.
Igazából mindent elolvastam az interneten.
Jó, akkor írjuk alá! Ott a toll.
Ott...
...aztán ott.
És ott.
- Pecsét! - Igen.
Ez a példány az öné.
Akkor 250 ezer forintot kérnék.
Francba, oldjátok meg magatok!
- Csak bankkártyám van. - Semmi gond. Valika! - Igen.
Köszönöm.
Kártya.
Összeg.
Ha helyes az összeg, akkor PIN-kód és zöld gomb.
Igen.
- Ez az ön példánya. - Köszönöm.
Ugye nem kell egész éjszaka itt maradnom?
Ne aggódjon, ez rutin beavatkozás.
Az első néhány hétben azért lehetséges kisebb kellemetlenség,
pecsételő vérzés, alhasi görcsölés.
De maga egy egészséges, fiatal nő, úgyhogy nem lesz semmi probléma.
Nyugodjon meg!
És hogyha esetleg a későbbiekben...
A beavatkozás nem befolyásolja a későbbi gyerekvállalást.
- Gondolom, ezt akarta kérdezni. - Igen. - Valika!
Akkor én most át is adnám ezeket. Erre már nem lesz szükségünk, köszönjük.
És akkor legyen kedves segítsen nekem, hogy hogyan kell itt...
Köszönöm, most már menni fog.
Jaj, de édes!
Most megyünk. Igen, és megmérjük a kis fejecskédet.
Igen.
Az öltözőbe oda kell menni.
Most megyünk, szépen megmosakszunk. Igen.
Nagyon ügyes vagy! Igen, nagyon szépen csinálod.
Nagyon jó. Tudod, ez csak egy pillanat.
Kérem a lábad! Ez az nagyon ügyes vagy.
Nézd csak, már vissza is fordulhattál!
Ez az! Nagyon jó volt.
Nagyszerű volt.
És most gyorsan a mellkasod. Gyorsan, gyorsan!
Ez az nagyszerű.
Gyorsan megmérjük, máris végzünk. Igen, te kis aranyfalatka.
Nagyszerűen csinálod. Jól van.
Mindjárt megvagyunk.
Bizony, bizony...
- Telefon. - Igen.
A felesége.
Igen? Nem, műt. Rendben.
Halló!
Nem. Nem, nem.
Nyugodj meg! Estére elkészülnek vele.
A gyerekek nem fognak megfázni.
Nem.
Oda tessék. Feküdjön oda!
Nem. Ezt mondtam neki én is.
Jó. Akkor hívd föl!
Hívd föl te magad! Mondd neki meg!
Jó. Nem. Szervusz!
Legyen szíves ezt felhajtani! Így, idáig. Köszönöm.
Köszönöm. Ez az. De ne feszítsen, csak lazán!
Összecsukjam?
Megszoptathatom?
Hogyne.
- Valika! - Igen.
Gyere csak...
Tessék.
- Nem akar. - Semmi baj.
Gyönge ágaiktól levelek lehullnak.
Hulljatok levelek, rejtsetek el engem,
mert az én édesem...
Gyere!
Ezt emeljük fel, meg ezt is! Így. Megnézzük, hogy mi újság van.
Ez az. Jó.
Azt hiszem, hogy... igen, igen.
Nyugalom! Ez az.
Lassan. Nagyokat be. Ki. Ez az.
Ez az. Szépen tágul.
Ez az.
Ez az.
Még...
Hat hét múlva már nyugodtan sportolhat,
úszhat, még tulajdonképpen szexuális életet is simán élhet.
- Valika, mennyi? - 42, 68, 43.
Aha. Ez optimális.
Így. Na most...
És meg is fordul! Hát nagyon ügyes vagy!
Ez az. Nincsen semmi baj. Csak lazán! Lazán, lazán!
Ez az.
Úgy van.
Így van.
Nagyon jó.
De csak magával foglalkozzon! A gyerekkel nem kell foglalkoznia.
Nyomtalanul fölszívódik.
Így.
Így.
- Jó, így szépen. - Igen. - Köszönöm.
Jól van, nyugodtan! Egyenletesen lélegezni!
Kiengedi a levegőt!
- Belégzés! - Ez az.
Jól van, egyenletes légzés, anyuka!
- A kis keze, főorvos úr! - Igen, a vállacskája.
Jól van, jól csinálja! Ez az!
Már csusszan is a lábacskája!
Belégzés és kifúj! Belégzés és kifúj!
Egyenletes légzés! Es kifúj. Es ismét!
- Ez az. Megvagyunk. Jól csinálta! - Nyugalom!
Szájon át kilégzés!
Nagy levegőt, bent tartani! Csak nyugalom!
Bent tartani!
Ez az.
Igen. Tomi, gyere, vidd be a poharakat!
Igen, anya. Még mindig lázas, nem tudok vele mit csinálni.
Jó.
Tomi, gyere, vidd be a poharakat!
Anya, ezt már megbeszéltük, ugye?
Nem.
Nem.
Nem. Megbeszéltük, hogy nem kell ide jönnöd.
Jaj, anya!
Hogyhogy miért?
Tudod te, hogy miért nem kell.
Ezt már megbeszéltük, én most ezzel nem tudok foglalkozni.
Jó.
Igen. Tomi, gyere, vidd be a poharakat!
Na... Jó, én lerakom, szia!
Tomi! Vidd be a poharakat, arra kértelek!
Tomi, le foglak forrázni, ha ezt csinálod.
Már elmondtam neked ezerszer.
Tomi, olyan csúnya lesz a lábad, mint a Lilié! Emlékszel?
Még mindig nálad van? Megmondtam, hogy vidd be az asztalra!
Vidd be, aztán gyere vissza a poharakért!
Tomi!
Tomi, figyelj!
Megbeszéltük, te már nagy fiú vagy, segítened kell nekem, ugye?
Ne szomorítsál el! Megbeszéltük, hogy mit kell csinálnod.
Beviszed, amire megkenek.
Én a te idődben már palacsintát sütöttem.
Úgyhogy menjél be, és gyere vissza a poharakért!
Na gyere, gyere, segíts!
Gyere, gyere!
Köszönöm szépen. Ugye, hogy nem volt nehéz?
Vegyél fel!
Pakolj, aztán indíts a poharakért!
Jó estét!
- Legyen neked. - Neked is.
Bementem a Rónához. Azért mindennek van határa.
- És? - Á, mindent megígért. Egyetértett.
Behívja annak a pofátlan suhancnak az apját.
Aztán meg nyilván megint lemegy kiskutyába, ahogy szokta, figyeld meg.
Szellemileg, erkölcsileg egy nulla.
Ezért kerül ki annyi kis selejt a kezei közül.
Délután áthívtam anyámat, mikor elmentem az oviba.
Minek? Nincs szükség rá. A gyerek saját magát fogja meggyógyítani.
Jó, tudom. De nem tudtam mást csinálni.
Nem hagyhattam itt lázasan, egyedül a másik gyereket.
Megvagy!
Megvagy! Gyere csak!
Mondtam neki, hogy hozza be a poharakat, de még arra sem volt képes.
Igen?
Van valami mondanivalód?
Mi vagy te?
Mi akarsz lenni? Bűnöző?
Mert akkor jó úton haladsz.
Szedd már össze magad! Tessék vállalni a felelősséget!
Mert nem vagy vele következetes.
Valamit valamiért.
Mindennek ára van. Ideje végre megtanulnia.
Leülnél? Ülj már le!
Nincs semmi baj! Menj vissza a helyedre! Jó?
Menj vissza a helyedre, nincsen semmi baj! Kenek.
Gyere vissza a helyedre, kenek!
Üljél le! Nincsen semmi baj. Nem lesz semmi baj.
És?
Parancsolsz?
Ma is mész a közösségbe?
Még a gletteléssel sem végeztünk.
- Talán a jövő hétre befejezzük. - Alig alszol.
- A kicsi? - Még mindig alszik.
- Láza? - Még mindig lázas.
- Mennyi? - 39.
De megoldom. Minden rendben lesz.
A Székely el fogja hozni a keverőgépet...
Na, nyomás lefeküdni!
- De én... - Nem kérdeztelek.
Különben is, egy disznó nem tud beszélni.
Szégyelld magad!
- Jó, menj fürödni! Jó? - Nem, nem akarok.
Jó, de menjél szépen, gyere!
- De nem akarok! - Ne csináld már! - Nem akarok! - Nem érdekel!
Ne kiabálj, felkelted az öcsédet!
Felkelted őt!
Azt akarod, hogy még jobban megbetegedjen? Azonnal gyerünk fürödni!
Szerintem kékre kéne festeni a falakat.
Az szerintem megnyugtató, nem?
Valaki napsárgát akar. Érted, napsárgát.
Fogalmuk nincsen róla. Dilettánsok.
Én még a Szalaitól tanultam szemiotikát az egyetemen.
Az valami! Az tudott valamit. A sárga nemcsak a fény és a melegség színe, ugye,
hanem az irigységé és az árulásé is. Ez egyértelmű.
Anyag
Jó, nincsen semmi baj! Szerintem benne is bujkál valami.
Ez csak hisztéria.
Az én apám ilyenkor fogta,
elővette a nadrágszíját, és keményen megbüntetett.
És tudod mit? Igaza volt.
- Nem megyek! - Kussoljál már, és takarodj be a kádba!
Jó, gyere gyorsan fürdeni!
Ezt nem hiszem el!
Egy rohadt mondatot nem lehet elmondani, hogy ne szakítanák félbe az embert!
A kis piros autó odagördült a beteg traktorhoz és így szólt:
"Meggyógyítalak!"
Azzal megkente varázsolajjal, visszaillesztette a csavarokat
és a rég elhasznált akkumulátort is visszaillesztette.
Mire az öreg traktor pöfögni kezdett végre újból.
És így szólt:
"Most már egy csapat vagyunk, és rendet kell tennünk a tanyán.
De nemcsak a tanyán, az egész világban."
Mire a gonosz markológép előkerült, és odaért
nem talált mást, mint tiszta udvart és rendes házat.
Ne oltsd le a villanyt!
Jó éjszakát!
Csókolom!
- Jó estét! - Legyen neked!
Can't find what you're looking for?
Get subtitles in any language from opensubtitles.com, and translate them here.