Original subtitles

Ki az a fiú?

A Furuta ág legifjabb sarja.

Miért érdekel hirtelen, Kisho?

Jól harcol.

Tsuneyoshi őt kedveli leginkább

az összes gyerek közül.

De a Washu családban ő a legutolsó.

Nem vár rá nagy jövő.

Nimu-Nimu... lecsap!

Mi a gond?

Nesze!

Mégsem fejeztelek le.

Na, majd most!

Van még!

Mindig is arra vágytam, hogy egyszer részt vehessek egy igazi...

kardviadalban.

Hülyék hatalma!

Rajta, gyerünk!

Vágj már le!

Szabdaljuk fel egymást!

Hú, ez fáj!

Erről van szó!

Életveszély nélkül nem is jó játszani!

Unalmas, ha mindig van biztonsági háló.

Végső soron mindenki csak bábu a sakktáblán.

És most...

Játsszunk egyet,

helyettes különleges nyomozó!

Hányan vannak még?

Hát nem csodálatos?

Pusztulj!

Dögölj már meg, kutyapiszok!

Tényleg erős vagy.

Én...

nem vagyok olyan ügyes, mint te.

Sem olyan okos, sem olyan erős.

Nemhogy a világot, még egy pici országot sem tudok megvédeni.

Mindig veszítettem veled szemben.

És mégis, ezúttal végre...

sikerülni fog.

Le akarlak győzni.

Győzni akarok, megóvni mindenkit.

Az embereket és gúlokat is!

Rohadt élet!

Ne nevettess!

Hőst játszol?

Igazságosztónak képzeled magad, nyomozó?

Elég nagy szerepet játszottál a világ pusztulásában!

Láttad, hogy néz ki Tokió?

Milyen érzést keltett benned az áldozataid látványa?

Nem csak embereket áldoztál fel.

Amikor úgy láttad jónak, gúlokat is megöltél!

Ezzel mindig kiválóan elszórakoztattál!

Az Aogiri rejtekhelyén,

amikor egy elsöprő erejű ellenféllel szemben próbáltál védekezni...

Amikor azt a kávézót próbáltad megóvni a 20. kerületben...

Amikor Sasaki Haiseként próbáltad megvédeni a hamis családodat...

Amikor Egyszemű Királyként próbáltad megvédeni a gúlok közösségét...

És mindig kudarcot vallottál!

Hú, de élveztem!

Küszködhetsz, amennyit akarsz,

bizonyos dolgokon nem változtathatsz!

Bizony.

Ma is kudarcot fogsz vallani.

Minden hiábavaló volt!

Furuta!

Miért vágsz ilyen képet?

Csak nem hiszed azt, hogy legyőztél?

Komolyan megnevettetsz.

Ennyi nem elég!

Kiirtottam a Washu klánt,

és pontot tettem a GLB történetének végére.

Még egy sárkányt is elszabadítottam, mely számtalan életet kioltott.

De még közel sem volt elég!

Add oda...

mindenedet!

Még!

Még!

Mindent!

Ide nekem!

Monsieur!

Rajta, ne fogjátok vissza magatokat!

Még lábadozol, ne vidd túlzásba!

Ketrecben...

A ketrecben kismadár

Mikor lesz hát szabad már?

Nyomozó!

Szoktál arra gondolni, hogy minden hiábavaló?

Élni. Meghalni. Alkotni.

Fogyasztani.

Minden értéktelen.

Értelmetlen.

Céltalan.

Ez a világ olyan, mint egy játékos láda.

Játszunk vele, amíg lehet,

de ha itt az idő, vége van.

A láda bezárul, és többé nem nyílik ki sosem.

Sajnállak téged, nyomozó.

Egyre csak küzdesz tovább ebben a céltalan világban.

Eljöttél idáig egyedül.

Ha nem találkoztál volna Rizével,

akkor sosem kell magadra venned ezt a fárasztó szerepet, ugye?

Furuta!

Azelőtt egyszerű átlagember voltam, aki csak olvasni szeretett.

De...

aznap, amikor találkoztam Rizével, minden megváltozott.

Veszélyben volt az életem.

Rengeteget szenvedtem.

Sokat vesztettem és sokszor kudarcot vallottam.

De aztán otthonra leltem.

Tanárokra.

Szövetségesekre és barátokra.

Akiket szerethetek.

Rengeteg hibát követtem el.

Sokaknak ártottam.

De mégsem volt hiábavaló.

Te...

Washu Matsuri vagy!

Szóval, még ha tudtam volna is, hogy mi fog történni,

akkor is elmentem volna Rizéhez aznap.

Számomra mindez szükséges volt.

Ez a világ...

Ez a világ nem rossz.

Csak olyan, amilyen.

Még ha egyszer minden hiábavalónak bizonyulna is,

én ugyanúgy küzdenék tovább, mint ma.

Egyszerűen nem értelek téged. Egyedül téged.

Tényleg ebben a gödörben fogok meghalni?

A kurva életbe!

Faszom ebbe a kurva világba!

Hallod, nyomozó!

Ha azt mondanám, hogy csak normális életre vágytam,

kiröhögnél, mi?

Nem.

- Én jövök! - Várj már!

Te, Rize...

Igen?

Tudod...

Amikor majd mindketten nagyszülők leszünk,

akkor is maradjunk ilyenek!

Én nem akarok öreg nagymama lenni, Nimura.

Mi? Tényleg?

Pedig jó lenne.

Igen.

Tudom, hogy az lesz.

Figyelem, minden ügynöknek!

A csata véget ért.

Lássák el a sebesülteket!

Ismétlem.

A csatának vége.

Minden csapat gondoskodjon a sebesültekről!

Kaneki!

Ott van előtted a forrás.

Siess!

Kaneki! Vissza kell jönnöd!

Elveszünk mástól, elvesznek tőlünk.

Prédát ejtünk, prédává válunk.

Parancsokat követünk és adunk.

Igenlünk és tagadunk, újra és újra.

Folyamatosan azért küzdünk, hogy ne veszítsünk.

És mégis, mindenki és minden, amit szeretünk...

egy nap elvész majd.

Végül úgyis feledés lesz a sorsunk.

Az élet tragikus.

Jelentéktelen.

És mégis...

noha tudjuk, hogy minden elvész...

hogy minden eltűnik majd...

akkor is tovább vágyakozunk.

Reménykedünk az élet szépségében.

Így hát döntéseket hozok.

Választok,

és kiválasztanak.

Ég veled...

Rize!

Köszönöm.

Tudod...

Kaneki...

én...

mindig figyeltelek.

Kaneki!

Bátyus!

- Sasaki! - Kaneki!

Haise!

- Ken! - Kaneki!

- Kaneki. - Sass!

- Mami! - Szenszej!

Haise!

Kaneki!

Kaneki!

HAT ÉVVEL KÉSŐBB

Tokió városa megváltozott azóta.

A méreg már nem terjed tovább,

az emberek többé már nem változnak gúllá.

A sárkányivadékok sejtjeiből kifejlesztett regeneratív gyógyszerek

számos gyógyíthatatlan beteget mentettek meg.

A rengeteg rushimai holttest közül

előkerült a Quinx osztag egy tagja is.

Ezt a holttestet

Shirazuként azonosították.

SHIRAZU GINSHI

De gyönyörű nap!

A feliratot fordította: Marik Gábor