All language subtitles for F9.WEBRip

A NETFLIX SAJ�T GY�RT�S� DOKUMENTUMFILMJE

K�pzelje el, hogy a hegyekben vezet,

a felfel� vezet� szerpentinen!

A motor t�l er�s, �n t�l gyorsan hajt,

f�nysz�r� n�lk�l,

a szirtekr�l val� lezuhan�st kock�ztatva.

Szeretn� felkapcsolni a f�nysz�r�t,
�s a tudom�ny is ezt pr�b�lja tenni.

F�nysz�r�t kapcsolni, hogy l�ssuk
a r�nk leselked� vesz�lyeket.

Tud�sok a bolyg�nk m�k�d�s�nek

megfigyel�se k�zben tett
friss felfedez�sei

�ri�si jelent�s�ggel b�rnak
mindannyiunk sz�m�ra.

Megl�t�saik f�l�tt�bb aggaszt�ak.

Ugyanakkor rem�nyt is adnak,

mert megmutatj�k,
hogyan hozhatjuk helyre a dolgokat.

Egyik�k, aki �let�t
ezeknek a glob�lis jelent�s�g�

probl�m�k tanulm�nyoz�s�nak szentelte,

Sv�dorsz�gb�l sz�rmazik.

Johan Rockstrom.

Amit � �s koll�g�i
szerte a vil�gban felfedeztek,

az korunk tal�n legfontosabb
tudom�nyos felismer�se.

Johan rem�nyt adott nek�nk.

Rem�nyt, hogy van ki�t
a v�ls�gos helyzetb�l,

�s ha �n�k is meghallj�k,

tal�n sosem n�znek t�bb�
ugyanolyan szemmel a vil�gra.

Ez nem a bolyg�r�l sz�l.

Ez r�lunk sz�l. A mi j�v�nkr�l.

M�g mindig van es�ly�nk.

A lehet�s�g m�g adott arra,
hogy az emberis�gnek legyen j�v�je.

Szerintem ebben rejlik a sz�ps�ge annak,
ahol ma tartunk.

Bolyg�nk m�k�d�s�nek meg�rt�s�ben
folyamatosan fejl�d�nk.

Most m�g tiszt�bban l�tjuk, mint valaha,

hogy az �let sz�vev�nyes �sszetetts�ge

elengedhetetlen a t�l�l�s�nkh�z.

De a biol�giai sokf�les�g �sszeoml�ban,
a kl�ma pedig v�ltoz�son megy �t.

Johan Rockstrom azt vizsg�lja, mi adja
bolyg�nk folyamatainak stabilit�s�t.

A tudom�ny r�v�n
mi vagyunk az els� gener�ci�,

amelyik tudom�st szerez arr�l,
hogy al��ssa

a F�ld bolyg� stabilit�s�t
�s azt a k�pess�g�t,

hogy az ismert emberi fejl�d�st t�mogassa.

Ez itt a legfontosabb grafikon,
amely j�gmintaelemz�s alapj�n k�sz�lt.

Ez a grafikon felnyitja a szem�nket.

Megmutatja a glob�lis
h�m�rs�klet-ingadoz�st

az elm�lt 100 000 �v folyam�n,

azaz a modern ember megjelen�se �ta.

Plusz-m�nusz t�z Celsius k�z�tt ugr�ltunk
egy �vtized alatt.

Egyszer�en fogalmazva,
neh�z id�szakunk volt.

A legaggaszt�bb, hogy a h�m�rs�klet
csak 10 000 �vvel ezel�tt stabiliz�l�dott.

ID� (EZER �VEKBEN, KORUNKIG)

A grafikonon l�that�,
hogy ez egy figyelemre m�lt�,

mondhatni csod�val hat�ros m�don stabil
peri�dus k�t j�gkorszak k�z�tt.

A geol�gusok ennek a stabil id�szaknak
saj�t, k�l�nleges nevet adtak.

Holoc�nnek nevezt�k el.

A holoc�n leny�g�z�.

Egy meleg peri�dus, melyben a bolyg�
glob�lis �tlagh�m�rs�klete

csak plusz-m�nusz egy Celsius
k�z�tt ingadozik

a teljes id�szak alatt.

Plusz-m�nusz egy.

...plusz-m�nusz egy Celsius fok.

Ez alapozta meg
az �ltalunk ismert modern vil�got.

A holoc�n stabil h�m�rs�klete
stabil bolyg�t biztos�tott sz�munkra.

�lland� tengerszintet.

El�sz�r fordult el�,

hogy kisz�m�that�ak az �vszakok,
�s megb�zhat� az id�j�r�s.

Ez a stabilit�s
alapvet� jelent�s�ggel b�rt.

A civiliz�ci� kialakul�sa
els� �zben v�lt lehet�v�,

az emberis�g pedig id�t nem vesztegetve
kihaszn�lta a helyzetet.

H�zias�tottuk a rizst, a b�z�t,

a teffet, a kukoric�t, a cirokot

k�l�nb�z� kontinenseken
nagyj�b�l egy id�ben.

�s el is indultunk a civiliz�ci� �tj�n.

Ez az interglaci�lis szakasz
lehet�v� tette sz�munkra,

hogy modern civiliz�ci�kat hozzunk l�tre.

A holoc�n a F�ld egyetlen olyan �llapota,
amelyr�l biztosan tudjuk,

hogy k�pes fenntartani az �ltalunk ismert
modern vil�got.

A civiliz�ci� hajnal�t�l kezdve

bolyg�nk ezen stabil �llapot�t�l f�gg�nk.

A bolyg��t�l, melyen k�t �lland� j�gsapka,

foly�vizek,

hatalmas erd�s�gek
�s megb�zhat� id�j�r�s tal�lhat�,

�s amely �lettel teli.

A holoc�n id�szak sor�n

ez a stabil bolyg�
ell�tott minket �lelemmel,

iv�v�zzel,
tiszta, bel�legezhet� leveg�vel.

Mi azonban �ppen most hagytuk
magunk m�g�tt a holoc�nt.

Az emberi behat�s exponenci�lis n�veked�se

el�rte azt a st�diumot, melyben
saj�t geol�giai korszakot teremtett�nk.

A tud�sok nemr�g kijelentett�k,
hogy a holoc�n v�get �rt,

�s jelenleg az antropoc�nben vagyunk,

az emberek kor�ban,

mert most m�r mi vagyunk
a v�ltoz�sok els�dleges el�id�z�i

a F�ld bolyg�n.

A vil�g lakhat� ter�leteinek fel�t
n�v�nytermeszt�sre

�s �llattart�sra alak�tottuk �t.

T�bb �led�ket �s k�vet mozgatunk meg,
mint a F�ld term�szetes folyamatai.

Az �ce�nok t�bb mint fel�n
akt�v a hal�szat.

T�zb�l kilencen
eg�szs�gtelen leveg�t sz�vunk.

�s egyetlen ember�lt� alatt

t�bb mint egy fokkal
meleg�tett�k fel a F�ldet.

Azt mondan�m, hogy az emberis�g sz�m�ra
tal�n a legs�lyosabb �zenet

a k�vetkez�:

Alig 50 �v alatt

siker�lt magunkat egy olyan �llapoton
k�v�lre navig�lni,

amelyben az elm�lt 10 000 �vben voltunk.

Az eg�sz bolyg� destabiliz�ci�j�nak
vesz�lye fenyeget benn�nket?

Elk�peszt� helyzetben vagyunk.

Most el�sz�r kell komolyan m�rlegeln�nk

az eg�sz bolyg�
destabiliz�ci�j�nak kock�zat�t.

POTSDAMI KL�MAKUTAT� INT�ZET

Johan t�rekv�se az volt,
hogy l�thassa az �sszk�pet,

hogy egy glob�lis tud�sanyagb�l mer�tve

r�j�jj�n, mi adja
bolyg�nk folyamatainak stabilit�s�t.

Milyen rendszerek
hat�rozz�k meg a bolyg� �llapot�t?

�s ak�r �t, ak�r harminc van bel�l�k,
kezdetben semmit sem tudtunk r�luk.

Mi csak feltett�nk egy nyitott k�rd�st:

�K�pesek vagyunk azonos�tani a bolyg�nk
�llapot�t szab�lyoz� rendszereket?�

Ezek a rendszerek biztos�tott�k

a bolyg� stabil �llapot�t a holoc�nben.

A F�ldre gyakorolt
emberi behat�s n�veked�s�vel

megn� a vesz�lye,
hogy ezen rendszerek �sszeomlanak,

hogy �tt�rj�k a F�ld korl�tait,

�s sz�tzil�ljuk azt a stabilit�st,
amin a l�t�nk m�lik.

Bizonyos voltam abban,
hogy v�llalni akarjuk

a kih�v�st:
defini�lnunk kell bolyg�nk korl�tait.

Vajon meghat�rozhat�-e
egy olyan mennyis�gi pont,

amelyen t�l nemline�ris v�ltoz�sok
el�id�z�s�t kock�ztatjuk,

�s azt a korl�t
hat�r�rt�k�nek tekinthetj�k?

Ha a tud�sok meg tudn�k hat�rozni
bolyg�nk korl�tait,

k�pesek lenn�nek �temterv k�sz�t�s�re is,

amely kivezetne a jelenlegi kr�zisb�l?

Tudn�nak ir�nyt mutatni,
hogy elker�lj�k az �sszeoml�st,

�s biztos�tsuk a F�ld bolyg�n
a saj�t vir�gz� j�v�nket?

Az els�, �s legnyilv�nval�bb korl�tot
mindannyian j�l ismerj�k.

A glob�lis h�m�rs�klet magasabb,
mint a civiliz�ci� hajnal�n,

�gy fenn�ll a vesz�lye, hogy m�r �tl�pt�k

a F�ld �ghajlati korl�tj�t.

Erre tal�n a legaggaszt�bb bizony�t�k

bolyg�nk jeg�nek
v�ltoz�s�ban figyelhet� meg.

Sv�dk�nt ezt Johan
a legt�bb embern�l fokozottabban �rzi.

Mint minden gyerek Sv�dorsz�gban,
mi is megtanultuk,

hogy a Kebnekaise d�li cs�csa
az orsz�g legmagasabb pontja.

�s ez olyasvalami,

ami m�lyen beleiv�dott
a sv�d identit�studatba.

�s persze... nyilv�n...

szomor�an,

de be kell l�tnunk,
hogy ez m�r nem felel meg a val�s�gnak.

A Kebnekaise d�li cs�csa
nemr�giben elvesztette

a �Sv�dorsz�g legmagasabb pontja�
titulust.

A legmagasabb pontot alkot� gleccser

az elm�lt 50 �vben �vente
nagyj�b�l f�l m�ternyit zsugorodott.

Amit itt a Kebnekais�n tapasztalunk,

az �nmag�ban
nem fogja destabiliz�lni a bolyg�t.

De a k�t �lland� j�gsapka megl�te

az Arktiszon �s az Antarktiszon

az el�felt�tele annak, hogy a bolyg�
abban az �llapotban maradjon,

ami lehet�v� tette a modern
civiliz�ci�k l�trehoz�s�t.

A gleccserek olvad�s�nak l�tv�nya

ez�rt ad h�t hatalmas aggodalomra okot,

f�ggetlen�l att�l,
hogy a Kebnekaise apr� gleccser�r�l,

vagy Gr�nlandr�l besz�l�nk-e,

mert mindezek egy�ttesen j�rulnak hozz�

a bolyg� h�t�s�t v�gz�
fantasztikus k�pess�ghez.

Ez a h�t� hat�s
l�tfontoss�g� volt a holoc�nben

a F�ld h�m�rs�klet�nek
stabilan tart�s�hoz.

A bolyg� j�gfel�leteir�l �ppen
a megfelel� mennyis�g� napenergia

ver�d�tt vissza az �rbe.

Egy �lland� feh�r fel�letr�l,
mint amit itt is l�tunk,

a napb�l �rkez� h�
90-95 sz�zal�ka ver�dik vissza.

Amikor ezek a j�gtakar�k megolvadnak,

nemcsak �sszezsugorodnak,

�s a peremter�leteken els�t�tedve
h�t nyelnek el,

de a j�g fel�lete is foly�konny� v�lik,

ami jelent�s m�rt�kben megv�ltoztatja
a j�g sz�n�t, �s eljuthatunk oda,

hogy a j�gtakar�k
�tv�ltoznak: �nh�t� �llapotb�l

�nmeleg�t� �llapotba ker�lnek,

�s ez a legdr�maibb fordul�pont
a F�ld rendszer�ben.

A fordul�pont egy olyan pont,

amelyen t�l egy v�ltoz�s
visszaford�thatatlann� v�lik.

Olyan ez, mint egy lejt�n parkol� vonat,

ami gurulni kezd.

A f�kek felmondj�k a szolg�latot,

�gy a vonat csak gyorsul,
egyre csak gyorsul,

m�gnem egy ponton
elvesz�tj�k az ir�ny�t�st.

A f�kek, melyek megakad�lyozhatn�k

a gr�nlandi j�gsapka elolvad�s�t,
m�r elkezdtek t�nkremenni.

Amikor h�sz�vesen idej�ttem,

�lomnak t�nt az eg�sz,

D�NIA �S GR�NLAND GEOL�GIAI FELM�R�SE

mert olyan t�jakat l�ttam,
amiket addig csak tank�nyvekben.

Jason azon sok tud�s egyike a vil�gban,

akik bizony�t�kai �s megl�t�sai

kulcsfontoss�g�ak voltak
Johan kutat�saihoz.

A Gr�nlandra hull� h�
�vezredek alatt felgy�lemlett,

egyfajta j�gd�mot alkotva.

T�bb mint h�rom kilom�ter vastag,
�s ott fent az atmoszf�r�ban

rendk�v�l hideg van.

Olvad�s k�zben a j�gsapka felsz�ne

melegebb l�gr�tegbe s�llyed,

ami felgyors�tja az olvad�st.

Min�l jobban olvad, ann�l h�v�sebb

kl�m�ra lenne sz�ks�g
a folyamat megford�t�s�hoz.

De a mai �ghajlat
m�r �gy is t�l meleg Gr�nland sz�m�ra.

Sz�val a jelenlegi helyzetben
Gr�nland m�r t�l van a hat�r�rt�ken,

ahol 10 000 k�bm�ter
jeget vesz�t m�sodpercenk�nt.

Ez az �tlagos vesztes�gi r�ta.

Ez a vesztes�g
az �ghajlat felmeleged�s�vel folytat�dik.

Teh�t Gr�nland elveszett?

K�ts�gk�v�l igen.

Hacsak nem tudjuk a F�ld kl�m�j�t
sz�mottev�en h�teni,

a gr�nlandi j�gsapka olvad�sa
elker�lhetetlen�l folytat�dik.

A trag�dia a dologban az,
hogy a fordul�pontok egyik jellemz�je,

hogy ha egyszer elind�tottad,
a folyamat le�ll�thatatlan.

V�ge a dalnak. T�l k�s�.
Nem lehet azt mondani:

�Hopp�! M�gsem akarom
megolvasztani a gr�nlandi jeget.

Csin�ljuk vissza!�

Akkor m�r t�l k�s�.

A fordul�pontok �tl�p�s�vel
eljuthatunk oda, ahonnan nincs vissza�t,

amivel l�nyeg�ben k�nyszer�tj�k a bolyg�t,

hogy visszaford�thatatlanul elt�volodjon

egy olyan �llapott�l, ami a mi eset�nkben

minket, embereket k�pes eltartani.

A gr�nlandi j�gsapka elolvad�sa

vil�gszerte
h�t m�terrel emeln� meg a tengerszintet.

K�pzelj�nk el egy olyan vil�got,
melyben a tengerszint nem �lland�!

Folyton v�ltozik.

Tengerparti v�rosok sz�zait fenyegeti

az emelked� tengerszint.

A tengerszint stabilit�sa
kulcsfontoss�g� volt

a civiliz�ci� l�trej�tt�ben.

A Mad Max j�v�k�p�vel �llunk szemben.

De Gr�nland a F�ldnek
csup�n az egyik sarki j�gsapk�ja,

ami elt�rp�l a d�li ikertestv�re mellett.

Nem is olyan r�gen

m�g azt hitt�k, hogy az Antarktisz

az ellen�ll� rendszer.

Ez volt az a j�gtakar�,
amelyet nem �rintett az �ghajlatv�ltoz�s.

De ez m�ra teljesen megv�ltozott.

Mostanra felgyorsult a t�megvesztes�g

�s az Antarktisz jeg�nek
az �ce�nba olvad�sa.

Nyugat-Antarktisz t�bb mint �tm�teres
tengerszint-emelked�st eredm�nyezne,

ha teljesen elolvadna,

Kelet-Antarktisz
pedig ennek a t�zszeres�t,

azaz 50 m�teres
tengerszint-emelked�st eredm�nyezne.

Ricarda Johan egyik munkat�rsa,

aki a fordul�pontok
k�lcs�nhat�s�t vizsg�lja.

A l�nyeg, hogy a F�ld rendszer�n bel�l

minden mindennel �sszef�gg.

Ha az �ghajlati rendszer egyik eleme

egyszer �tbillen a fordul�pontj�n,

ut�na m�g val�sz�n�bb,

hogy a rendszer m�s elemei is
�tl�pik a saj�t kritikus hat�r�rt�k�ket,

vagyis olyan ez, mint a domin�effektus.

Ha egy domin�t megl�k�nk,

az l�ncreakci�t ind�that el.

L�that�,
hogy a jelenlegi glob�lis felmeleged�ssel

n�velj�k a kock�zat�t annak,

hogy �tl�pj�k
a F�ld rendszer�nek fordul�pontjait.

A fordul�pontok �tl�p�se
visszaford�thatatlan v�ltoz�sokat hoz,

aminek k�vetkezt�ben
a bolyg�, ami most a legjobb bar�tunk,

k�nytelen lesz cs�kkenteni mag�n a terhet,

sz�n-dioxidot mag�ba sz�vni,

elnyelni a h�t �s egy�b behat�sokat,

�s �tl�pni egy hat�rt,
amin t�l saj�t mag�t kezdi hev�teni,

�s az ellens�g�nkk� v�lik.

Az �ghajlatot term�szetesen
az �vegh�zhat�st okoz� g�zok meleg�tik,

ez�rt a kibocs�t�s
egy adott szintj�t tekintj�k

az egyik glob�lis fordul�pontnak.

A F�ld �tlagh�m�rs�klete m�r j�val

az ember megjelen�se el�tt is
szorosan k�vette a l�gk�r

sz�n-dioxid-koncentr�ci�j�nak v�ltoz�s�t.

A holoc�n alatt

ez a koncentr�ci� viszonylag �lland� volt,

ID� (�VEKBEN)

de az ipari forradalommal
mindez megv�ltozott.

1988-ban t�ll�pt�k
a milli�nk�nti h�romsz�z�tven

sz�n-dioxid-r�szecsk�s koncentr�ci�t
a F�ld l�gk�r�ben.

Akkor l�pt�k �t a hat�rt.

Az�ta �ll fenn a vesz�lye,
hogy olyan v�ltoz�sokat id�z�nk el�,

melyek f�ktelen meleged�shez vezetnek.

Amikor a 350 PPM �rt�ket �tl�pi

a F�ld l�gk�r�nek
sz�n-dioxid-koncentr�ci�ja,

azzal bel�p�nk a vesz�lyz�n�ba.

Teh�t milli�nk�nt 350 r�szecske
jelenti Johann�l az els� hat�r�rt�ket,

�s ezt bizony m�r j�csk�n meghaladtuk.

Jelenleg a l�gk�r sz�n-dioxid-
koncentr�ci�ja megk�zel�t�leg

milli�nk�nt n�gysz�ztizen�t r�szecske.

Kezdj�k �rz�kelni a hat�sait annak,

hogy �tl�pt�k
az �ghajlati vesz�lyz�na hat�r�t,

hiszen egyre gyakoribb a sz�razs�g,

a k�nikula, az �rv�z.

Felgyorsult a j�g olvad�sa,

a permafroszt felenged�s�nek folyamata,
�s n�tt az erd�t�zek gyakoris�ga.

�s m�r a m�sodik hat�r�rt�k sincs messze.

Rohamosan k�zel�t�nk a milli�nk�nti 450
sz�n-dioxid-r�szecsk�s koncentr�ci�hoz.

Egy bolyg� vesz�lyz�n�j�t

a tudom�ny a bizonytalans�gi tartom�ny
alapj�n hat�rozza meg.

Ma �gy v�lj�k,
hogy ez a tartom�ny a tudom�ny szerint

h�romsz�z�tven PPM,

ami a hat�r�rt�k

a biztons�gos z�na
�s a vesz�lyz�na k�z�tt,

�s a fels� 450 PPM-es hat�r k�z� tehet�,

amelyn�l a vesz�lyz�n�b�l
�tl�p�nk a fokozottan vesz�lyes z�n�ba.

A fokozottan vesz�lyes z�n�ba �rve

igen val�sz�n�, ha nem elker�lhetetlen,
hogy fordul�ponthoz �rkezz�nk.

�s ez m�g egy �vatos becsl�s,

hiszen a fordul�pontok a k�rnyezet�nkben
m�r jelenleg is �rz�kelhet�k.

Egyszer�en fogalmazva,
a bolyg� �ghajlati korl�tja

1,5 fokos felmeleged�ssel egyen�rt�k�,

ami bizony�t�kul szolg�l,

hogy �ri�si kock�zatot v�llalunk,
ha megengedj�k magunknak,

hogy ef�l� menj�nk.

Most 1,1-n�l j�runk,
de rohamosan haladunk az 1,5 fel�,

�s az egyetlen es�ly�nk,
hogy a bolyg� korl�tain bel�l maradjunk

az �ghajlat vonatkoz�s�ban az,
hogy megval�s�tsunk

egy fosszilis �zemanyagt�l mentes
vil�ggazdas�got a k�vetkez� 30 �vben.

A c�lul kit�z�tt glob�lis h�m�rs�klet
h�r�t felkapta ugyan a sajt�,

Johan azonban tudta,
hogy ez csup�n egyetlen elem a sokb�l,

hiszen bolyg�nk stabilit�sa
nem csak az �ghajlat f�ggv�nye.

M�g t�bb kutat�st
�s bizony�t�kot kellett felmutatni,

hogy kimondhassuk azt,
hogy n�gy bioszf�rakorl�t is l�tezik.

Ezek a F�ld �l�vil�g�nak
korl�tait jelentik.

Az els� a terepszerkezeti korl�t.

�LETK�Z�SS�GEK

Mib�l �ll a f�ldi �letk�z�ss�gek sz�ntere?

A h�rom es�erd�b�l,
a m�rs�kelt �vi erd�b�l,

a tajg�kb�l,

a f�ves ter�letekb�l,

�s a vizes �l�helyekb�l.

A m�sodik a biodiverzit�s,

A BIOL�GIAI SOKF�LES�G

vagyis a v�zi
�s sz�razf�ldi fajok �sszess�ge.

Azt�n a harmadik,
a F�ld v�r�rama, a v�zk�rforg�s.

�DESV�Z

�s v�g�l a t�panyagell�t�s...

T�PANYAGOK

amely l�tfontoss�g�
az �l� bioszf�ra m�k�d�s�hez,

a nitrog�n �s a foszfor k�rforg�s�hoz.

Az els� bioszf�rakorl�t
a f�ldi �l�helyek �sszet�tel�t �rinti,

�s azzal kapcsolatos, hogy mi mik�nt
alak�tjuk �t a term�szetes �l�helyeket.

Gyorsan k�zeled�nk
egy jelent�s fordul�ponthoz,

m�ghozz� a bolyg� egyik legnagyobb,
m�ig fennmarad� vadonj�ban,

Amaz�ni�ban.

Carlos Nobre �vtizedek �ta tanulm�nyozza

az es�erd� jelent�s�g�t
bolyg�nk stabilit�sa szempontj�b�l.

� kongatta meg el�sz�r a v�szharangot.

SAO PAULO
MODERN TANULM�NYOK INT�ZETE

1971 �s 72-ben
m�g l�ttam a h�bor�tatlan Amaz�ni�t.

L�ttam az erd�t

meg a foly�kat.

Egy�tt �sztam
a piranh�kkal a Rio Negr�ban,

�s soha semmi bajom nem esett.

Az�ta az Amazonas-medence
nagy ter�leteit letarolt�k

�llatteny�szt�s
�s sz�jatermeszt�s c�lj�b�l.

Carlos r�d�bbent,
hogy ez k�zelebb tasz�t minket ahhoz,

hogy visszaford�thatatlan v�ltoz�st
id�zz�nk el��a fennmarad� ter�leteken.

1998-ban kezdt�nk bele minden id�k
legnagyobb tudom�nyos k�s�rlet�be,

amit tr�pusi es�erd�ben v�geztek.

Tornyokat �p�tettek az es�erd�ben,

tanulm�nyozni,
hogyan teremti meg a saj�t kl�m�j�t.

Az adatok szerint az es�erd�
nagy r�sze kisz�rad�snak indult.

Amaz�ni�ban a sz�raz �vszak
legfeljebb h�rom h�napig tart.

De a glob�lis felmeleged�s

�s erd�pusztul�s k�vetkezt�ben,
melyeket az emberi tev�kenys�g,

f�k�nt az �llattart�s

�s a sz�jatermeszt�s okozott,
a sz�raz �vszak �vtizedenk�nt

hat nappal meghosszabbodott 1980 �ta.

Ahogy az erd� zsugorodik �s sz�tapr�z�dik,

�gy cs�kken�a v�z-�jrahasznos�t�

valamint az es�z�st gener�l�
k�pess�ge a sz�raz �vszakban.

Ha a sz�raz �vszak
n�gy h�napn�l is hosszabb lesz,

a dzsungel f�i elpusztulnak,
�s f�ves puszta veszi �t a hely�ket.

Ezt a folyamatot nevezz�k
elszavann�sod�snak.

M�r l�that�, hogy Amaz�nia
egyes ter�letei v�ltoz�snak indultak.

Ha az irt�s
az erd�ter�let�20-25%-�t is meghaladja,

a glob�lis felmeleged�s pedig tov�bb n�,

val�sz�n�leg visszaford�thatatlan
elszavann�sod�st fogunk tapasztalni,

amely Amaz�nia
teljes ter�let�nek 50-60%-�t �rintheti.

Amaz�nia es�erd�inek
k�zel 20%-�t m�r elvesz�tett�k.

Lehet, hogy a��bolyg�bar�t� Amaz�ni�t

hamarosan
a bolyg�nk ellens�g�v� v�ltoztatjuk.

Mik�zben a dzsungel szavann�v� alakul,
f�k halnak meg,

�s sz�n-dioxid ker�l ki a l�gk�rbe.

Carlos sz�m�t�sai szerint Amaz�ni�b�l
k�tsz�zmilli�rd tonna ker�lhetne ki

a k�vetkez� 30 �vben.

Ez megegyezik
az elm�lt �t �v sor�n az eg�sz vil�gon

kibocs�tott sz�n-dioxid mennyis�g�vel.

Nagyon-nagyon
k�zel vagyunk a fordul�ponthoz.

Agg�dunk az �ghajlati kr�zis
lek�zd�se miatt?

Agg�dunk, hogy az erd�ben tudjuk-e tartani
a sz�n-dioxidot,

vagy nem foglalkozunk vele?

Most m�r b�ven van okunk az aggodalomra.

A mez�gazdas�ggal m�g mindig a term�szet
�kosziszt�m�in bel�lre terjeszked�nk.

M�g mindig ritk�tjuk az es�erd�ket.

Ez az iram
az eg�sz rendszert vesz�lybe sodorja,

�s nem csak az es�erd�ket.

Minden fa felbecs�lhetetlen �rt�kkel b�r
bolyg�nk stabilit�s�nak fenntart�s�ban.

Olyannyira, hogy ha a vil�g
erd�inek csak 25%-�t elvesz�tj�k,

az is katasztrof�lis
fordul�pontokhoz vezethet.

�s m�r k�zel a 40%-�t kiirtottuk.

J�csk�n t�ll�pt�k ezt a korl�tot,
�s m�r a vesz�lyz�n�ba �rt�nk.

Az erd�irt�s m�sik jelent�s k�vetkezm�nye
a term�szet biol�giai sokf�les�g�nek

elveszt�se.

A biol�giai sokf�les�g
a m�sodik bioszferikus korl�t,

mivel ez az alapja annak,
hogy �rv�nyes�lni tudjunk a F�ld�n.

M�gsem b�nunk j�l vele.

A term�szet
olyan m�rt�kben �s l�pt�kben pusztul,

BIODIVERZIT�S- �S �KOSZISZT�MA-TAN�CS

ami a t�rt�nelm�nkben p�ld�tlan.

Anne Larigauderie egy �kol�gus,

akit aggasztanak
az egyre szaporod� bizony�t�kok.

A vil�g minden t�j�n

hanyatlik a term�szet.

A megk�zel�t�leg �sszesen nyolcmilli�
�llat- �s n�v�nyfajb�l

egymilli�t a kihal�s vesz�lye fenyeget.

Ha tov�bbra is
ezt a negat�v ir�nyvonalat k�vetj�k,

lehet, hogy egy hatodik t�meges
kipusztul�ssal kell szemben�zn�nk.

Mind�ssze 50 �v alatt

az emberis�g kiirtotta
a vil�g vadon �l� �llatainak 68%-�t.

Nyilv�nval�, hogy egy biodiverzit�si
kr�zis kell�s k�zep�n vagyunk.

Ha elvesz�tj�k az �let ezen strukt�r�j�t,

a biol�giai sokf�les�get,
az a saj�t f�ldi �let�nket vesz�lyezteti.

A biol�giai sokf�les�g
jelenlegi negat�v alakul�s�val

nem lesz�nk k�pesek t�pl�lni a bolyg�t.

Ehhez egy j�l funkcion�l�
term�szetre van sz�ks�g.

Johanra egy, az otthon�hoz k�zeli t�rt�net

volt igaz�n nagy hat�ssal.

Kinyitottam az �js�got, �s olvastam,
hogy brit tud�sok Sv�dorsz�gba �rkeztek,

hogy r�vidsz�r�
poszm�hkir�lyn�ket lopjanak.

�ll�t�lag �jszaka belop�ztak,

elraboltak, �s magukkal vittek
sz�z dong�kir�lyn�t

az Egyes�lt Kir�lys�gba,

hogy megments�k,
amit az id�k sor�n elpuszt�tottak.

A r�vidsz�r� poszm�hek�Eur�pa-szerte

az �lelmiszern�v�nyek legf�bb beporz�i,

de az 1990-es �vekre
az Egyes�lt Kir�lys�gban m�r kipusztultak.

Sz�val l�nyeg�ben

az egyik orsz�g arra k�nyszer�l,
hogy egy m�sik orsz�gt�l

visszalopjon
n�h�ny beporz�st v�gz� dong�t,

hogy �gy tegye m�k�d�v� az �kosziszt�m�t.

Engem szem�ly szerint

ez d�bbentett r� arra, hogy a helyzet

t�nyleg komoly.

A vil�g n�v�nyfajainak k�r�lbel�l 70%-a

f�gg bizonyos m�rt�kben
a rovarok beporz�s�t�l.

De a belterjes monokult�ra elterjed�se

a rovarok sz�m�nak
drasztikus cs�kken�s�hez vezet.

A dolog ir�ni�ja,
hogy a vil�g �lelmiszer-termel�se

l�nyeg�ben

�ppen azt puszt�tja el,
amit�l a legink�bb f�gg.

Ez nem csup�n
azt az alapt�zis�t bizony�totta

a biodiverzit�s-kutat�snak,
hogy a biol�giai sokf�les�get

az emberi fajnak nem puszt�n
annak sz�ps�ge miatt,

vagy egyfajta erk�lcsi k�teless�gb�l
kell meg�vnia a n�v�ny- �s �llatvil�g

m�s fajai �rdek�ben.

Sz� sincs r�la.
Ez a t�rsadalmunk m�k�d�s�nek eszk�zt�ra.

Ez egy fontos darabk�ja

az �lelmiszergy�rt�s,
a tiszta leveg�, a tiszta v�z,

a sz�n-dioxid-szekvesztr�ci�
�s a t�panyag-�jrahasznos�t�s kirak�s�nak.

Tud�sok megpr�b�lt�k felm�rni az el�nyeit

a rovarok �ltal v�gzett munk�nak,

mellyel napr�l napra, t�megesen,

fajt�nk�nt kiss� elt�r�
szolg�ltat�sokat ny�jtanak,

melyek �rt�ke megfoghatatlan,
eg�szen addig, am�g egyszer csak...

el nem t�nnek.

Egy rovarok n�lk�li bolyg�
m�k�d�sk�ptelen.

�s term�szetesen ez a hanyatl�s
nem csup�n a rovarokra korl�toz�dik.

A vadon �l� �llatok a mez�gazdas�g
terjeszked�s�vel kiszorultak

a F�ld �lhet� ter�leteinek
jelent�s r�sz�r�l.

A F�ld �sszes madara k�z�l ma mind�ssze

harminc sz�zal�k �l vadon.

A bolyg� �sszes eml�s�b�l pedig

a vadon��l� fajok m�ra csup�n
n�gy sz�zal�kot tesznek ki a m�rlegen.

Ezek ut�n
hol van a biol�giai sokf�les�g korl�tja?

Mennyit vesz�thet�nk m�g a term�szetb�l,

miel�tt a t�rsadalmaink �sszeomlanak?

Sz�mos k�l�nb�z� fordul�pont van

a term�szet vil�g�ban,

�s neh�z pontosan �rtelmezni

hol is van
a biol�giai sokf�les�g korl�tja,

hiszen az �let rendk�v�l bonyolult.

A k�rnyezeti vesztes�g eset�ben neh�z
konkr�t korl�tot megjel�lni

a term�szet �sszetetts�ge miatt,

de egy dolog k�ts�gtelen:

m�r j�csk�n �tl�pt�nk rajta.

M�lyen a vesz�lyz�n�ban j�runk.

Egy olyan vesz�lyes helyzetben,

amikor fajok elveszt�s�r�l
�s �kosziszt�m�k elpuszt�t�s�r�l van sz�,

�s musz�j megf�kezn�nk
a biodiverzit�s cs�kken�s�t,

amilyen gyorsan csak lehet.

Most van itt az ideje,
hogy ezt c�lk�nt t�zz�k ki

a 2021-es �s 2022-es �vre.

Azaz az �vtized elej�re.

T�rekedn�nk kell a term�szeti vesztes�gek
null�ra reduk�l�s�ra.

A maxim�lisan megengedett
1,5 Celsius fokos felmeleged�s megfelel�je

m�t�l kezdve nulla
term�szeti vesztes�get jelentene.

A harmadik bioszf�rakorl�t
a bolyg� v�rkering�s�hez kapcsol�dik,

mivel az �desv�z egy m�sik olyan alapelem,

amelyt�l f�gg a t�rsadalom.

Tudt�k, hogy �n�knek �s nekem is nagyj�b�l

napi 3000 liter �desv�zre van sz�ks�g�nk

fejenk�nt az �letben marad�shoz?

Most a fej�kh�z kaptak: �Istenem!
H�rom tonna v�z? Az meg hogy lehet?�

Igen, iv�shoz �s higi�niai c�lb�l
csak napi 50 literre van sz�ks�g�nk.

A vil�g gazdagabbik r�sz�n
tov�bbi 100 litert haszn�lunk fel

mos�sra �s h�ztart�si sz�ks�gletekre,

�s az ipar m�g tov�bbi 150-et.
Ez k�r�lbel�l 300 liter.

A t�bbi, azaz 2500 liter
�lelmiszer-el��ll�t�sra kell.

Ennyi �desvizet haszn�lunk fel
a t�ny�runkon l�v� �tel el��ll�t�s�hoz,

amit megesz�nk.

Az �desv�z Johan sz�m�ra
k�l�nleges jelent�s�ggel b�r.

Ez volt a doktori �rtekez�se t�m�ja,

�s sok �vnyi kutat�s�
Afrika f�lsivatagos r�gi�iban.

Napkelt�t�l eg�szen napnyugt�ig

pokolian izzadva�s�t�ltam k�rbe,

hogy adatot gy�jtsek,

talajszerkezeti �s talajmint�kat vegyek,

�s talajnedvess�get m�rjek.

Sz�lsebess�g-
�s csapad�kadatokat jegyeztem fel.

Lev�lfel�leti indexeket sz�moltam.
El sem tudj�k k�pzelni,

milyen �vatosan kell egy tud�snak
n�gyzetmillim�terben m�ricsk�lnie

egy-egy n�v�ny teljes lev�lfel�let�t.

Tudnia kellett a r�szleteket egy
sokkal nagyobb k�rd�s megv�laszol�s�hoz.

Mennyi v�z kell a vil�g �lelmez�s�hez?

A mesterk�pz�sem sor�n adott
bizonytalan v�laszom ez volt:

�Igen. �gy t�nik, van el�g v�z.�

De az �remnek k�t oldala van.

Van-e az �desv�z-felhaszn�l�snak
egy olyan k�sz�b�rt�ke,

amely felett a rendszer �sszeomlik?

�tvizsg�ltuk a vil�g �sszes v�zgy�jt�j�t

�s azt�n, �gymond,

meghat�roztuk,
hogy egy adott v�zgy�jt� ter�leten

mekkora
minim�lisan �tfoly� v�zmennyis�g kell

a rendszer
nedvess�gtartalm�nak fenntart�s�hoz,

illetve vir�gz� �kosziszt�m�k,

j� v�zell�t�s,
m�k�d� v�zgy�jt�k megl�t�hez.

Az egyes foly�kb�l
jelenleg kivont v�zmennyis�gekb�l kider�l,

hogy mi�rt fenyeget k�z�l�k
t�bbet is a kisz�rad�s vesz�lye.

Felm�r�seink szerint az �desv�z ter�n
glob�lisan jelenleg m�g

a biztons�gos z�n�ban vagyunk,
de gyorsan haladunk a vesz�lyes z�na fel�.

A bioszf�ra utols� korl�tja

a t�panyagok, a nitrog�n �s a foszfor
�raml�s�t �rinti.

Ezek minden �l�l�ny alapvet� alkot�elemei,

a m�tr�gy�k kulcsfontoss�g� �sszetev�i.

Johan els� k�zb�l tapasztalta meg
a haszn�latuk elterjed�s�nek hat�sait.

Gyermekkor�nak nyarait egy balti-tengeri
szigeten t�lt�tte.

Im�dtunk halat fogni.

Leggyakrabban
a legjobb bar�tommal, Andersszel,

�s az �cs�mmel, Nicklausszal horg�sztam.

�gy h�t mi h�rman gyakran

k�rdezhett�k volna a sz�leinkt�l:

�K�rtek halat vacsor�ra?�

Azt�n a kifogott halakat haza is vitt�k.

Az egyik alkalommal kievezt�nk

�gy egy-k�t tengeri m�rf�ldnyire
a ny�lt Balti-tengerre,

ahol azt�n k�zzel fogtuk a t�kehalakat.

Akkoriban �n voltam a
legjobb a halak le�bl�t�s�ben,

�gyhogy egy �ra m�lva
abba kellett hagynom a halfog�st,

mert annyi t�kehalat fogtunk,
hogy csak �gy tudtuk hazavinni,

ha r�gt�n a helysz�nen feldaraboltuk.

A sir�lyok meg elleptek minket,

mert olyan sok volt

a bels�s�g, meg a haldarab,
amiket az�rt vagdostam le,

hogy elf�rj�nk a cs�nakban.

�s ez gyerekk�nt
�ri�si izgalmat jelentett.

N�h�ny �vtized m�lt�n,
manaps�g, teljesen m�s a helyzet.

Senki sincs,
aki t�kehalra pec�zva kihaj�zna,

mert a tenger sz� szerint ki�r�lt.

Pontosan ugyan�gy n�z ki,
mint a 70-es �s 80-as �vekben,

amikor fel�lr�l n�zed a vizet,

de ha a felsz�n alatt vizsg�lod,
m�r teljesen m�s a helyzet.

Johan gyerekkor�ban a Balti-tenger
eg�szs�ges k�rnyezetnek sz�m�tott,

melyet a t�kehalhoz hasonl�
ragadoz� halak uraltak.

�s b�r a t�lhal�sz�s
meggy�r�tette a hal�llom�nyt,

m�gis a k�rnyez� ter�letekr�l
a v�zbe ker�l� m�tr�gya volt az,

ami katasztr�f�ba sodorta a Balti-tengert.

Ez most a vil�g legszennyezettebb tengere.

Nagy aggodalomra akkor van ok,
ha sok a Balti-tengerhez hasonl�

szennyezett tenger a bolyg�n,

mert ez annak a jele,

hogy az eg�sz bolyg�

fokozatosan elvesz�ti az ellen�ll�
k�pess�g�t, �s egyre csak gyeng�l.

Elena Bennett
a m�tr�gy�k hat�sainak szak�rt�je.

Kivonjuk a nitrog�nt a leveg�b�l,
�s k�miailag alak�tjuk �t

a n�v�nyek �ltal hasznos�that� form�ba,

vagy mint a foszfor eset�ben,
ki�ssuk a f�ldb�l.

Kib�ny�sszuk.

Kifejlesztett�k a foszfor b�ny�szat�nak
k�miai �tjait, m�djait,

melyek sokkal hat�konyabbak voltak,

�s ez alapvet�en megdupl�zta,
megtripl�zta,

vagy ak�r meg is n�gyszerezte
az �lelmiszer-termel�st vil�gszerte.

Ez felbecs�lhetetlen volt
a n�vekv� n�pess�g �lelmez�s�ben,

de hozz�szoktunk,
hogy t�bb m�tr�gy�t haszn�lunk,

mint amennyit a n�v�nyek k�pesek felvenni.

A fel nem haszn�lt t�panyagokb�l �gy azt�n

a foly�kba is t�ls�gosan sok ker�l.

Ezt a folyamatot nevezz�k eutrofiz�ci�nak.

Amit l�tunk, az az alg�k vir�gz�sa.

Olyan, mintha k�kesz�ld
habos trutyi lenne a t� felsz�n�n.

Gyakran a szaguk is borzaszt�,

mert �rezhet�,
hogy az alga rothad�snak indult.

A leboml�shoz oxig�nt haszn�l.

A lecs�kkent oxig�ntartalom
megv�ltoztatja a k�miai �sszet�tel�t

a t� fenek�n l�v� �led�knek,
aminek hat�s�ra az foszfort szabad�t fel.

Amint jelentkezik az eutrofiz�ci�s
probl�ma, a t� azt mondja:

��! Ok�. Rontsunk tov�bb a helyzeten!�,

�s egyszer�en l�trehoz
egy pozit�v visszacsatol�si ciklust,

ami egyre t�bb �s t�bb foszfort termel,

ami a t�ba jutva
l�nyeg�ben fenntartja ezt az �llapotot.

Ugyanezt a probl�m�t tapasztaljuk

az �ce�nok eutrofiz�ci�ja kapcs�n,

ahol �gynevezett halott z�n�k alakulnak ki

ugyanazokt�l a t�panyagokt�l,

�s most ilyen halott z�n�kkal tal�lkozunk

t�bb sz�z helysz�nen szerte a vil�gban.

Az �ce�n eutrofiz�ci�ja
fontos szerepet j�tszhatott

a vil�g �t kor�bbi t�meges kipusztul�st
eredm�nyez� esem�nyeinek egyik�ben.

M�r napjainkban is

bizonyos halott z�n�k kiterjed�se

el�ri a�t�bb t�zezer n�gyzetkilom�tert is.

A foszfor �s a nitrog�n t�lzott haszn�lata

az egyik legkev�sb� ismert,
m�gis legk�rosabb hat�s,

ami a bioszf�r�t t�madja.

M�r m�lyen a vesz�lyz�n�ban vagyunk.

M�r j�csk�n �tl�pt�k a t�panyagkorl�tot.

Ezen nem gondolkodunk el t�l gyakran,

de szerintem ezt a korl�tot a jelenlegin�l
sokkal komolyabban kellene venn�nk.

T�panyagok, v�z, erd�s�gek,

biol�giai sokf�les�g �s az �ghajlat.

Bolyg�nk �t nagy alkot�eleme,

amely a stabilit�st szab�lyozza,

�s el�seg�ti az �letben marad�sunkat.

De Johan �s koll�g�i tudt�k,
hogy ezzel m�g mindig nem teljes a k�p.

Egy kev�sb� ismert,
az �ce�nokban zajl� dr�m�t

eddig m�g nem vettek sz�m�t�sba.

Bolyg�nk stabilit�s�ra gyakorolt
hat�sa fel�lm�lhatja az �sszes t�bbit.

Amikor sz�n-dioxidot
bocs�tunk ki a l�gk�rbe,

a kibocs�tott szennyez� anyagok
egyharmada az �ce�nban v�gzi.

Terry Hughes �vek �ta
szorosan egy�ttm�k�dik Johannal.

Ez megv�ltoztatta
az �ce�n k�miai �sszet�tel�t.

Megv�ltoztatta a k�mhat�s�t,

�gy kev�sb� l�gos vagy savasabb lett.

Ez�rt is h�vj�k ezt
az �ce�nok elsavasod�s�nak.

Amikor a sz�n-dioxid felold�dik a v�zben,

sz�nsav k�pz�dik.

Ez a hidegebb vizeket vesz�lyezteti.

Az ut�bbi �vtizedekben

a vil�g �ce�njai
26%-kal savasabbak lettek,

�s am�g a sz�n-dioxid koncentr�ci�ja

a l�gk�rben tov�bbra is magas marad,

az �ce�nok vize
egyre savasabb� v�lik majd.

A sav reakci�ba l�p a v�zben l�v�
vegy�letekkel, a karbon�tionokkal,

�gy cs�kkentve azok koncentr�ci�j�t.

Ez sz�mos �l� organizmust �rint,

f�k�nt azokat, amelyeknek

karbon�tra van sz�ks�g�k a v�z�p�t�shez.

Ilyenek
a puhatest�ek, az osztrig�k, a kagyl�k.

Az �ce�n elsavasod�s�nak
balj�s t�rt�nete van.

A glob�lis szint��elsavasod�s,

az �ce�nok PH-�rt�ke val�ban
t�meges kipusztul�st eredm�nyezhet.

Ezzel m�r t�bbsz�r is tal�lkoztunk
a F�ld t�rt�nete sor�n.

Sz�val a bolyg� �ghajlat�nak

manipul�l�sa k�zben
sz� szerint a t�zzel j�tszunk,

az el�re nem l�that� k�vetkezm�nyek miatt,

ami egy�tt j�r
a bolyg� korl�tainak �tl�p�s�vel

egy ismeretlen ter�letre.

Az �ce�n elsavasod�s�t tekintve
m�g a biztons�gos z�n�ban vagyunk,

de m�r a�vesz�lyz�na,

�s egy potenci�lis t�meges kipusztul�st
okoz� katasztr�fa fel� tartunk.

A F�ld minden komplexit�sa ellen�re

Johan �s munkat�rsai r�j�ttek,
hogy mind�ssze kilenc rendszer l�tezik,

amely bolyg�nk stabilit�s�t adja.

De m�g nem azonos�tott�k be,

hogy ezek k�z�l kett�nek�mik a korl�tai.

Az els� a mesters�gesen el��ll�tott
szennyez� anyagok egyvelege.

Ezeket ��j egys�geknek� nevezz�k,
�s ide sorolunk mindent,

a nukle�ris hullad�kokt�l kezdve
a tart�s szerves szennyez� anyagokon �t

a neh�zf�mterhel�sig,

illetve a mikrom�anyagokig.

Az emberek
sz�zezerf�le �j anyagot hoztak l�tre,

amelyek k�z�l b�rmelyik katasztrof�lis
hat�st gyakorolhat a k�rnyezetre.

Ennek hat�r�rt�k�t
m�g nem sz�mszer�s�tett�k.

Egyszer�en nem ismerj�k a hossz� t�v�,

vagy halmozott hat�sait
ezeknek a szennyez� anyagoknak,

de a legt�bbj�k
bolyg�szint� zavart okozhat

ha valahogy nem kontroll�lj�k.

Egy szennyez�anyag-f�l�nek
m�ris glob�lis hat�sa van,

olyannyira,
hogy saj�t hat�r�rt�kkel rendelkezik.

Az aeroszolok l�nyeg�ben
a l�gk�rben tal�lhat� r�szecsk�k.

L�gszennyez� r�szecsk�knek nevezz�k �ket.

AEROSZOLOK

Az aeroszol-szennyez�s 75%-a fosszilis
t�zel�anyagok �g�s�b�l sz�rmazik.

Elhom�lyos�tj�k az eget,

mert az aeroszolok felfogj�k a napf�nyt,
�s sz�tsz�rj�k, ak�r a t�k�r.

Ezek okozz�k
az �gynevezett �glob�lis sz�rk�letet�.

Veerabhadran eg�sz �let�ben

a k�r�l�tt�nk
�s felett�nk l�v� leveg�t tanulm�nyozta.

Az aeroszolok m�s hat�st is
gyakorolnak az �ghajlatra,

mivel cs�kkentik a nap f�ny�t,
ami a f� energiaforr�s,

ami a bolyg� h�m�rs�klet�t szab�lyozza,
�gy az aeroszolok n�mi leh�l�st okoztak.

Amikor kl�matud�sok, mint �n azt mondj�k,
hogy az aeroszolok leh�tik a bolyg�t,

�s felfogj�k a meleget,
azt hihetj�k, ez egy j� dolog,

de sajnos nem �gy van.

Emiatt a felfog� hat�s miatt

m�g mindig nem l�tjuk teljes eg�sz�ben
az �vegh�zhat�snak nevezett sz�rnyet.

Az aeroszolok ezen h�t� hat�sa elfedi

a glob�lis felmeleged�s nagyj�b�l 40%-�t,

�s ez�rt nagy �rat fizet�nk.

A leveg�szennyez�s �vente
t�bb mint h�tmilli� ember hal�l�t okozza,

�s �tlagosan h�rom �vvel cs�kkenti
a v�rhat� �letkort

mindannyiunk eset�ben.

A leveg�szennyez�s k�sz�b�t ezid�ig
tudom�nyosan m�g nem hat�rozt�k meg.

Puszt�n a h�t �s f�lmilli�
hal�lesetre alapozva

amelyet ezek a r�szecsk�k okoznak,
�n azt mondan�m, hogy m�r �tl�pt�k

az aeroszolokra vonatkoz� korl�tot.

Az utols�, kilencedik k�sz�b az �zonr�teg.

A t�bbi hat�r�rt�kt�l elt�r�en, ez az egy

AZ �ZONR�TEG

j� ir�nyba tart.

Az �zon felfogja a k�ros

ultraibolya sug�rz�st,
ami k�zvetlen hat�st gyakorol

a DNS-re, �s olyan hal�los betegs�geket
okoz, mint a b�rr�k.

Az Antarktisz feletti �zonlyuk felfedez�se

a nyolcvanas �vekben ez�rt okozott

glob�lis szint� p�nikot.

Amikor felfedezt�k az �zonlyukat,

amelyet a l�gk�rbe ker�l�
k�miai szennyez�anyagok okoztak,

meggy�zt�k a nemzeteket ezek
forgalomb�l val� kivon�s�r�l.

Fantasztikus volt,
hogy a tudom�nyos figyelemfelh�v�s

politikai l�p�seket eredm�nyezett.

Ez az els� �s egyetlen p�lda arra,

hogy siker�lt k�zbe venn�nk
az eg�sz bolyg� sors�t.

Visszat�rhet�nk egy biztons�gos m�k�d�shez

egy olyan bolyg�korl�t kapcs�n,
melynek vonatkoz�s�ban

a vesz�lyz�n�ba l�pt�nk,

majd visszaker�lt�nk
egy biztons�gos m�k�d�si z�n�ba.

Ezt t�nyleg fantasztikus volt l�tni.

A tud�sok megkongatt�k a v�szharangot,
�s a vil�g cselekedett.

Johannak �s koll�g�inak k�sz�nhet�en

m�r tudjuk, hogy a bolyg�nak
kilenc korl�tja van,

�s ismerj�k az �tt�r�s�k vesz�lyeit.

Az �zonr�teg mellett, legal�bbis egyel�re,

a biztons�gos z�n�ban vagyunk az �ce�n
elsavasod�s�val �s az �desv�zzel is.

M�g nem tudjuk,
milyen k�zel vagyunk a l�gszennyez�s,

a t�bbi szennyez�anyag
vagy az ��j egys�gek� vesz�lyz�n�j�hoz.

De igencsak aggaszt�,
hogy legal�bb n�gy korl�tot

m�r �tl�pt�nk a kilencb�l.

Az �ghajlat�t, az erd�vesztes�g�t,
a t�panyagok�t �s�a biodiverzit�s�t.

Visszavonhatatlanul
fordul�pontokat l�p�nk �t,

�s vesz�lyesen k�zel �llunk hozz�,
hogy a F�ldet olyan �llapotba hozzuk,

amelyben nem k�pes
a civiliz�ci�ink t�mogat�s�ra.

Amit ma a vil�gban l�tunk,
az igazolja a bolyg�korl�tok elm�let�t.

Egy�rtelm�, hiszen az �ghajlatot illet�en
a vesz�lyz�n�ban vagyunk,

a biodiverzit�s cs�kken�se kapcs�n
pedig a fokozottan vesz�lyesben.

L�tjuk a sz�razs�g er�s�d�s�t,
az es�erd�kre gyakorolt hat�sokat,

az ausztr�liai
�s az amaz�niai erd�t�zeket,

a felgyorsult j�golvad�st
�s a korallz�tonyok �sszeoml�s�t.

Azon tud�sok sz�m�ra,
akik szemtan�i bolyg�nk v�ltoz�sainak,

ezek a vesztes�gek nem csup�n sz�madatok.

Terry Hughes eg�sz �let�ben
a korallz�tonyokat tanulm�nyozta.

A kifeh�redett korall nagyon beteg.

A korallok kifeh�rednek,
amikor a v�z k�r�l�tt�k t�ls�gosan meleg,

ez pedig egyre nagyobb
gyakoris�ggal �s intenzit�ssal fordul el�

a glob�lis felmeleged�s k�vetkezm�nyek�nt.

Olyan sz�ls�s�ges
h�m�rs�kleti viszonyok mellett,

amit a t�meges kifeh�red�s
alatt l�thattunk az ut�bbi �vtizedekben,

igen gyorsan elpusztulhatnak.

Megf�nek.

Egy korall-kifeh�red�s �kol�giai l�bnyoma
t�zszer nagyobb, mint a legextr�mebb

�t�s kateg�ri�j� tr�pusi ciklon�.

A m�r�si sk�l�n k�v�l esnek
a hat�suk m�rt�k�t

�s az el�fordul�suk
gyakoris�g�t illet�en is.

Terry a Nagy-korallz�tonyt�tanulm�nyozza,

a vil�g legnagyobb z�tonyrendszer�t.

A kifeh�red�s
elszigetelt �s ritka jelens�g volt,

de az elm�lt k�t �vtizedben

tengeri h�hull�mok
kiterjedt kifeh�red�st id�ztek el�.

Az �t legnagyobb feh�red�sb�l h�rom

az elm�lt �t �vben t�rt�nt.

Agg�dunk a k�t kifeh�red�s
k�z�tt eltelt id� ler�vid�l�se miatt.

K�zvetlen�l egym�st k�vet� kifeh�red�st

a Nagy-korallz�tonyon el�sz�r

2016 �s 2017 nyar�n l�ttunk.

A k�zt�k eltelt id�nek igen nagy
a jelent�s�ge a regener�l�d�s miatt.

A z�tony koralljainak fele m�r elpusztult.

Terry munk�j�hoz tartozik
a l�gi felt�rk�pez�s is,

hogy dokument�lja
az egyes kifeh�red�sek kiterjed�s�t.

A l�gi felt�rk�pez�s sor�n

a lehet� leglassabban
�s legalacsonyabban rep�l�nk,

hogy megn�zhess�k
az egyes korallokat, �s hogy mennyi

feh�redett ki k�z�l�k, �s mennyi nem.

Az �sszes korall kifeh�redett.

Igen. Az baj.

Kilom�terekr�l is l�that�ak
a kifeh�redett z�tonyok,

mert szinte vil�g�tanak,
olyan sok rajtuk a feh�r korall.

Ez egy nagyon sz�les taraj,
�s szinte az eg�sz feh�r.

Ezeket a felder�t�seket
m�r �tsz�r elv�gezt�k,

�s abb�l h�rmat �n vezettem.

Az utols� h�rmat 2016-ban,
2017-ben �s 2020-ban.

Rem�ltem,
hogy soha nem kell ilyen munk�t v�geznem,

mert nagyon
kellemetlen�l tudja �rinteni az embert.

Bocs�nat!

Egy olyan j�v� fel� tartunk,

amelyben a Nagy-korallz�tony

csak egy koralltemet�.

A kl�mamodellez�k azt mondj�k nek�nk,

biol�gusoknak,

hogy a szok�sos
ipari sz�n-dioxid-kibocs�t�s

sorozatos
korall-kifeh�red�seket eredm�nyez

minden egyes ny�ron az �vsz�zad v�g�ig.

T�ll�pt�nk
a korall-kifeh�red�s fordul�pontj�n.

A hozz�m hasonl� tud�sok �s �kol�gusok

m�r �vtizedek �ta besz�lnek
a glob�lis felmeleged�sr�l,

�s elkeser�t�, hogy nem hallgattak r�nk.

Feld�h�t.

Nem lehangol, feld�h�t.

J� okunk van csal�dottnak lenni,

mert a tudom�ny szava egy�rtelm�,

�s az elm�lt 30 �vben ezt kommunik�ltuk,
m�gsem a helyes ir�nyba megy�nk.

Azt akarom, hogy bep�nikolj.

Azt akarom, hogy �rezd a f�lelmet,
amit �n �rzek mindennap,

�s azt akarom, hogy cselekedj,
ahogy v�ls�ghelyzetben tenn�d.

Azt akarom,
hogy �gy cselekedj, mintha �gne a h�zad,

mert �ppen ez t�rt�nik.

H�napok �ta
tombolnak Ausztr�li�ban a boz�tt�zek,

a keleti part nagy r�sz�t elpusz...

2020-ban Ausztr�lia pokoli nyarat �lt �lt.

Az egyetlen ki�t jelenleg

a kid�lt f�k
�s l�ngok k�zt t�rt�n� vessz�fut�s.

A rekordh�m�rs�klet �s a
h�napokig tart� sz�razs�g k�vetkezt�ben

50 milli� hekt�rnyi ter�let
v�lt a l�ngok martal�k�v�.

Az emberek f�lnek,
hogy ez lesz az �j normalit�s.

A tudom�ny szerint
viszont nem lesz normalit�s.

Daniella Teixeira
a barnafej� holl�kakadut tanulm�nyozza,

Ausztr�lia egyik
legvesz�lyeztetettebb madar�t.

A barnafej� holl�kakaduk
nagyon k�zel engedik az embert.

Megismerik, hogy ki vagy,
�s merre j�rsz rendszeresen.

Szerintem pr�b�lnak minket kiismerni,

�gy odamehetsz hozz�juk,
be�lhetsz a fa al�,

ahol t�pl�lkoznak,
�s egyenk�nt megismerheted �ket.

Amikor biztons�goss� v�lt,

Daniella visszat�rt
egyik f� kutat�hely�re,

az Ausztr�lia
d�li r�sz�n tal�lhat� Kenguru-szigetre.

Febru�r van,
a kakaduk f�szkel�si id�szaka.

A vadon �l� �llatoknak h�lt helye.

Semmi sem maradt.

Olyan, mint

egy brut�lis m�sz�rl�s.

Mintha egy ismeretlen helyet b�muln�k.

Mintha nem
az �ltalam ismert helyen lenn�k,

hiszen annyira m�s.

Az elm�lt n�gy �vben
ezen a helyen dolgoztam.

Pont itt, sz�val...

enn�l durv�bb nem is lehetne.
Ez a hely t�nyleg...

Itt est�nk�nt nagy ny�zsg�s volt.

Mostanra a fi�k�k is kikeltek volna.

Ez sz�vszor�t�.

J�zusom!

Ismerem ezt a f�szket.

El�g j�l.

Sz�rny� ilyen �llapotban l�tni.

�s nem maradt m�s,

csak az �gett f�mp�ntok a f�ld�n.

Ezeket a vaslemezeket

a f�szkeknek otthont ad� f�kra tessz�k,

hogy az oposszumok ne tudj�k

elrabolni a fi�k�kat.

�s most l�tni ezeket a lemezeket
szanasz�t heverni

itt lent a f�ld�n...

A t�zt�l nem tudt�k megv�deni �ket.

Ez egy �kol�giai katasztr�fa.
K�ts�g sem f�r hozz�.

A 2020-as boz�tt�zek
Ausztr�lia t�rt�net�nek

legpuszt�t�bb t�zei voltak.

A kl�matud�sok r�g�ta besz�lnek
az ilyen esem�nyekr�l...

QUEENSLANDI EGYETEM

...�s sz�m�tottunk r�,
hogy ez megt�rt�nhet,

de szerintem senki sem gondolta,
hogy ilyen hamar sor ker�l r�,

�s ennyire s�lyos lesz.

A tud�sok becsl�se szerint

a t�z h�rommilli�rd �llatot �lt meg,
vagy szor�tott ki az �l�hely�r�l.

1,43 milli� eml�st,

2.46 milli�rd h�ll�t,

180 milli� madarat,

�s 51 milli� b�k�t.

Ezek �ri�si sz�mok.

A k�vetkezm�nyek bel�thatatlanok.

Sz�momra felfoghatatlan.

Term�szetv�d�k�nt
nem ezzel kellene foglalkoznunk.

Szerintem ez komoly figyelmeztet�s.

A puszt�t� ny�ri t�zek megmutatt�k,

hogy ezek a hat�sok
m�r most �rintenek minket,

�s hogy ennek
hosszan tart� k�vetkezm�nyei lesznek.

� most hov� mehet?

A t�zeket �s a korall-kifeh�red�st
az �ghajlati korl�tok �tl�p�se okozza.

De a term�szet puszt�t�sa
rejlik am�g�tt is, ami ezid�ig

a legmesszemen�bb hat�st gyakorolta
sz�tes�f�lben l�v� bolyg�nkra:

A COVID-19-vil�gj�rv�ny,

ami az �n�k �let�re
ugyanolyan hat�ssal volt, mint az eny�mre.

A COVID-19
a bolyg�t �rint� olyan hat�s volt,

amelyre alig voltunk felk�sz�lve.

T�lterhelte az eg�szs�g�gyet,

�s t�rdre k�nyszer�tette
a vil�ggazdas�got.

ISTEN HOZTA A CARNABY STREETEN!

B�r sokakat meglepett,

az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet
el�re figyelmeztetett r�.

Szerintem csak id� k�rd�se volt.

EG�SZS�G�GYI VIL�GSZERVEZET

T�nkretett�k a term�szetet.
T�nkretett�k az �kosziszt�m�inkat.

Nagyon agressz�v
mez�gazdas�got folytatunk.

Hihetetlen�l agressz�v
erd�irt�sba kezdt�nk.

Ha ehhez hozz�vessz�k,
hogy annyira szennyezett v�rosokban �l�nk,

ahol nagyon magas a n�ps�r�s�g,

v�lem�nyem szerint ezek mind hozz�j�rultak

a v�rusok terjed�s�nek kedvez�
k�r�lm�nyek megteremt�s�hez.

A zoonotikus betegs�gek akkor jelennek meg
�s terjednek az emberek k�z�tt,

amikor a term�szet
ellen�ll� k�pess�ge legyeng�l.

A j�rv�nyokat
nem az eg�szs�ges term�szet okozza.

A betegs�gek �tad�sa szempontj�b�l

csak bizonyos fajokn�l,
bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt,

�s akkor alakulnak ki, mikor agressz�ven
r�rontunk az �k saj�t k�rnyezet�re.

Ez�rt az emberi eg�szs�g,
az �llati eg�szs�g �s a k�rnyezetv�delem

szorosan �sszef�ggenek.

A term�szet al� tartozni j� dolog,

felt�ve, hogy nem puszt�tjuk el azt

�s az �kosziszt�m�kat sem,

amelyekben m�s fajok k�pesek �lni.

A COVID-19

�gy �rzem, meg�rtette vel�nk,

�let�nkben el�sz�r,

hogy valami, ami valahol eg�szen m�shol
elromlik a bolyg�n,

hirtelen
az eg�sz vil�ggazdas�gra les�jthat,

�s szinte azonnal k�pes
megv�ltoztatni az �letemet.

A COVID-19 megjelen�se

egy�rtelm� figyelmeztet�s,
hogy nincs minden rendben a bolyg�nkon,

de egyben es�lyt is adott nek�nk,

hogy �j ir�nyba �p�tkezz�nk.

Most, hogy Johan �s
a munkat�rsai erre r�vil�g�tottak,

tiszt�n l�tjuk a korl�tokat.

L�thatjuk a visszautat
egy biztons�gos t�rbe,

egy nagyobb ellen�ll�ssal b�r� j�v�be.

Ez el�rhet�.

Ez m�r nem a gazdas�gi n�veked�sr�l sz�l
az egyik oldalon,

�s a k�rnyezeti hat�sok
cs�kkent�s�r�l a m�sikon.

Kor�ntsem.
Ez m�r az eg�sz n�veked�si modell

fenntarthat�s�g k�r� �p�t�s�r�l sz�l,
�s arr�l, hogy a bolyg� ir�ny�tson minket.

Az azonnali priorit�s, hogy null�ra
cs�kkents�k a sz�n-dioxid-kibocs�t�st,

�s a lehet� legalacsonyabb szinten
stabiliz�ljuk a glob�lis h�m�rs�kletet.

M�g nyitva �ll el�tt�nk a lehet�s�g,

hogy elker�lj�k
a k�t fokn�l nagyobb felmeleged�st.

M�g a 1,5 fok is el�rhet�,

de ez a lehet�s�g

m�r csak r�vid ideig �ll nyitva.

Az ipari forradalom kezdete �ta

2400 milli�rd tonna
sz�n-dioxidot bocs�tottunk ki.

Ahhoz, hogy 1,5 fok alatt maradjunk,

nem szabad 300 milli�rd tonn�n�l
t�bbet kibocs�tanunk.

Ha tov�bbra is 40 milli�rd tonn�t
bocs�tunk ki �vente,

a keret�nk h�t �v alatt elfogy.

Term�szetesen nem �ll�thatjuk le

hirtelen
a vil�g �sszes energiaszolg�ltat�j�t,

sz�val az egyetlen korrekt m�dszer,

ha most hajl�tunk a�kibocs�t�si g�rb�n,
mert a tudom�ny ezt t�masztja al�.

Ez az utols� es�ly�nk,
hogy hajl�tsunk a glob�lis g�rb�n.

Mi a kibocs�t�s cs�kkent�s�nek
leggyorsabb m�dja, ami el�rhet�?

Nos, nincs olyan tanulm�ny, amely szerint
�vi 6-7%-n�l gyorsabbak lehet�nk,

mert az �vi 6-7%
az t�z �v alatt t�rt�n� felez�st jelent.

A k�rosanyag-kibocs�t�s
t�z�venk�nti felez�se

exponenci�lis v�ltoz�st jelent.

Ezt a temp�t b�rki �tveheti.

Mag�nszem�lyk�nt is megtehetj�k.

Mondhatjuk, hogy:
�Mostant�l a csal�dom �s �n

minden �vtizedben
a fel�re cs�kkentj�k a kibocs�t�sunkat.�

Ez alapj�n nem lenne sz�ks�g
fosszilis t�zel�anyagokra

egy gener�ci�n, azaz 30 �ven bel�l.

Egy c�g is k�pes erre,
vagy egy orsz�g. A vil�g is

k�pes r�, �s meg is kell tennie.

A fosszilis t�zel�anyagok
fokozatos kivon�s�val

visszafordulunk utunkon
a biztons�gos t�r fel�

az �ghajlatkorl�ton bel�l.

Emellett
jelent�sen cs�kkenne a l�gszennyez�s,

lassulna az �ce�nok savasod�sa,

�s cs�kkenne
a biol�giai sokf�les�gre nehezed� nyom�s.

De a z�r� kibocs�t�s nem el�g.

Ki kell vonnunk a l�gk�rb�l a bolyg�t
jelenleg t�lmeleg�t� sz�n-dioxidot is.

Erre van egy nagyon hat�kony m�dszer.

T�bb f�t kell �ltetn�nk.

A f�k milli�rdjainak �ltet�s�re ir�nyul�

glob�lis er�fesz�t�s lehet
az egyik legk�lts�ghat�konyabb

�s legink�bb megval�s�that� megold�s

az �ghajlati v�ls�gra.

T�bb f�t �ltetni pedig l�tfontoss�g�

a tov�bbra is kibocs�tott
sz�n-dioxid kompenz�l�s�hoz,

mik�zben arra t�reksz�nk,
hogy a lehet� leggyorsabban

el�rj�k a z�r� kibocs�t�st.

A sz�n-dioxid megk�t�se term�szetesen
csak egy a f�k �ltal ny�jtott el�ny�kb�l.

Cheikh Mbow
�vek �ta egy�ttm�k�dik Johannal.

� a f�k sz�sz�l�ja.

A f�k megakad�lyozz�k a talajer�zi�t.

F�k n�lk�l kevesebb lesz az es�.

Ha f�kat �ltet�nk a mez�kre,

az n�veli a term�k�pess�get,

�s a term�shozamot.

Szeretn�nk visszahelyezni a f�kat

a fenntarthat� fejl�d�s k�z�ppontj�ba.

A mi dolgunk�f�t �ltetni oda,
ahol n�ni tud.

A fa�ltet�s �s a term�szetes vil�g
vissza�ll�t�sa nyilv�nval�an

�ri�si el�ny�kkel j�r
bolyg�nk biol�giai sokf�les�g�re n�zve,

de emellett seg�t
stabiliz�lni az �ghajlatot, az �desvizet,

�s �ri�si el�ny�kkel j�r

az �lelmiszer-termel�sre
�s azon ell�t�sokra n�zve,

melyeket a term�szet ingyen biztos�t.

K�pzelj�k csak el,
hogy az emberis�g hajnala �ta el�sz�r

egy nap egy olyan bolyg�n �bredhetn�nk,

ahol n�pesebb a vadvil�g,
mint mikor aludni t�rt�nk!

Van m�g egy �tv�ltoz�s,
mely szinte hihetetlen�l egyszer�,

de l�nyeges, hogy a bolyg�nk
korl�tai k�z�tt maradhassunk.

�n�k vagy �n is �tvehetj�k.

S�t, b�rki, aki szabadon
v�laszthatja meg, hogy mit eszik.

Nagyon izgalmas napjainkban
a flexitari�nusabb �trend:

kevesebb v�r�s h�s,
t�bb n�v�nyi alap� feh�rje, t�bb gy�m�lcs

�s csonth�jas,
kevesebb kem�ny�t�tartalm� �tel.

Ezt az �trendet betartva, �s felt�telezve
hogy mindenki eg�szs�gesen �tkezne,

val�ban visszat�rhetn�nk
egy biztons�gos m�k�d�si z�n�ba,

nemcsak az �ghajlat, de a biodiverzit�s,

a sz�razf�ld, a v�z,
a nitrog�n �s a foszfor vonatkoz�s�ban is.

Nagyon izgalmas,
hogy az eg�szs�ges t�pl�lkoz�s

tal�n a legfontosabb m�dja annak,
amit bolyg�nk megment�s��rt tehet�nk.

Van m�g egy l�tfontoss�g� �talakul�s,

ami visszaford�thatna minket bolyg�nk
�sszes korl�tj�nak biztons�gos z�n�j�ba.

K�pzelj�nk el egy hullad�kmentes vil�got,

ahol nincs mit kidobni!

A hullad�kunkat a tervez�s hozza l�tre.

Term�kgy�rt�s sor�n

ritk�n gondolunk
a nyersanyagok visszanyer�s�re.

Ha ezt a line�ris rendszert
k�rk�r�ss� alak�tan�nk,

�s �gy tervezn�nk a term�keket,
hogy a nyersanyagokat visszanyerhess�k,

az er�forr�s-felhaszn�l�sunk
v�gtelenn� v�lhatna.

Egyre t�bb bizony�t�k utal arra,
hogy a k�rforg�sos gazdas�gok

alapvet� fontoss�g�ak,
ha es�lyt akarunk adni arra,

hogy a vil�g minden polg�ra sz�m�ra

j� �letet biztos�tsunk.

A hullad�k felsz�mol�s�val
k�zelebb ker�ln�nk a biztons�gos z�n�hoz

az �ghajlat, a biodiverzit�s �s k�l�n�sen
a t�panyagok,

az ��j egys�gek�
�s a leveg�szennyez�s tekintet�ben.

A bolyg�korl�tok
egy�rtelm� utat jel�ltek ki sz�munkra.

Egyszer� dolgokat,
mint a meg�jul� energi�k haszn�lata,

eg�szs�ges �telek fogyaszt�sa, fa�ltet�s,

�s a hullad�kmentes �let.

Ezek egy�tt �talak�thatj�k
a j�v�nket a F�ld�n.

�s ebben az a var�zslatos,
hogy ezen �talakul�sok

m�r a jelenlegi �let�nk�n is
azonnal jav�tan�nak.

M�g ha nem is t�r�dnek a bolyg�val,

nem �rdekli �n�ket
a m�lt�nyoss�g a vil�gban,

hanem �nz�ek,
�s csak �nmagukra koncentr�lnak,

meg a csal�djukra �s a saj�t �let�kre,

ami szerintem
egy igaz�n tiszteletrem�lt� �ll�spont,

ha k�zdenek a mindennapi �letben,

de att�l m�g visszat�rn�nek
egy biztons�gos m�k�d�si t�rbe.

Mindenki azonnal profit�lna
a tiszta leveg�b�l,

ami eg�szs�gesebb
�s hosszabb �lettartamot ny�jtana.

A gyermekek eg�szs�ge javulna.

A visszat�r�s a bolyg� korl�tain bel�lre

azt is jelenti,
hogy nagyobb val�sz�n�s�ggel

�lhet�nk stabil piacokkal
�s munkahelyekkel teli t�rsadalmakban,

ami cs�kkenti a konfliktusok
�s az instabilit�s es�ly�t a lakhely�nk�n.

�sszess�g�ben teh�t

ink�bb biztons�gos t�rre v�gynak,
mintsem vesz�lyz�n�ra,

ahol minden v�ltoz�ban van.

Hogy mit tegy�nk 2020 �s 2030 k�z�tt?

A bizony�t�kok alapj�n �gy l�tom,

ez d�nt� fontoss�g� �vtized
az emberis�g f�ldi j�v�j�re n�zve.

A j�v� nincs k�be v�sve.

A j�v� a mi kez�nkben van.

Az elj�vend� �vsz�zadok t�rt�n�sei
att�l f�ggnek,

hogy mit tesz�nk ebben az �vtizedben.

Figyelemre m�lt� korszakban �l�nk,

de ez azzal a nagy felel�ss�ggel j�r,

hogy hat�rozottan kell cselekedn�nk.

Nincs vesztegetni val� id�nk.

Mit tenn�nk,
ha holnap arr�l sz�moln�nak be,

hogy egy aszteroida sz�guld a F�ld fel�?

Biztos vagyok benne,
hogy mindent f�lretenn�nk,

�s csak
a probl�ma megold�s�ra koncentr�ln�nk.

Ker�l, amibe ker�l.

A tudom�ny r�v�n egy�rtelm�,

hogy az el�tt�nk �ll� bolyg�v�ls�g

ugyanilyen egys�ges
v�laszreakci�t ig�nyel.

Szerintem a vil�gnak
m�r nem k�rnyezeti probl�m�i vannak.

A bolyg� destabiliz�l�sa...

A bolyg� destabiliz�l�s�nak kock�zata
a vil�g �sszes t�rsadalm�nak

biztons�g�t �s stabilit�s�t �rint� k�rd�s.

�gy h�t a Biztons�gi Tan�csot is �rinti.

�gy gondolom,
hogy a bolyg�korl�tok k�rd�s�t

a k�z�ppontba kellene helyezni
a l�tez� legmagasabb korm�nyzati szinten,

amely az ENSZ Biztons�gi Tan�csa.

Egy ilyenfajta glob�lis v�lasz
most el�rhet�bb, mint valaha.

Most valami �ri�si dolog t�rt�nik,

melyben egy faj, mi emberek,

olyan domin�ns er�v� v�ltunk a bolyg�n,

amilyet az elm�lt n�gymilli�rd �vben

m�g nem l�ttunk az eonok sor�n.

F�ldany�nk folyamatos diagnosztiz�l�s

�s folyamatos megfigyel�s alatt �ll.

A digitaliz�ci� �s a hiper-�sszek�ttet�s

a tudom�ny �s a megfigyel�s vil�g�ban

ma m�r azt jelenti, hogy az eg�sz bolyg�t
ell�ttuk tud�ssal.

Mi van akkor, ha most egy �j,
egyed�l�ll� geol�giai korszakba l�p�nk,

amelyet nemcsak a geofizika hat�roz meg,

hanem az is, hogy egy �jfajta
tudatoss�g jelent meg a bolyg�n?

Az olyan tud�sok munk�j�nak k�sz�nhet�en,
mint Johan Rockstrom

ma m�r k�pesek vagyunk a F�ld
lelkiismeretek�nt �s agyak�nt m�k�dni,

egys�ges c�l �rdek�ben
gondolkodni �s cselekedni.

Biztos�tani, hogy bolyg�nk
�r�kre eg�szs�ges �s ellen�ll� maradjon.

T�k�letes otthonk�nt.

A feliratot ford�totta: Botos J�nos