Original subtitles

Mi az?

Baj.

biztos vagy ebben?

Nem hallok semmit.

Fészkes fenébe! Szálljon le az ösvényről!

Argh!

Vigyázz! Ez egy japán járőr!

Adhatnánk őket, Sarge.

Csak ketten voltak.

És a másik háromszáz

vissza a laktanyába, Harris,

akik jöttek őket keresni

amikor nem fordultak fel járőr.

Gondolkodnod kell előtted törvény.

Minden tisztelettel, Sarge, mit csinálunk?

Úgy értem, tudom, hogy ez csendben van, szigorúan titkos és minden,

de nem gondolod, hogy megérdemelnénk tudni, hogy mit csinálunk?

Lebukott valamilyen szigetre páros nélkül

örömmel vállalni bármilyen japán.

Ezt tudni kell alapon Harris.

Ha bármelyikünket elfogják, a legjobb lesz

hogy nem tudunk semmit.

A japánok tudnak amiért az embereket beszélni késztette.

Háromszázat mondtál Japán a szigeten, uram?

Adj vagy vegyél, igen.

Mi van vele?

Mit keres itt?

Ha arra hivatkozol Lance Daffadar Singh, Harris,

ideiglenes átigazoláson van a 77. indiai dandártól.

Nem voltak ilyenek Angol legények állnak rendelkezésre?

Úgy döntöttek, Harris, tekintettel az éghajlatra

mindannyian kitartunk a pillanat,

egy férfi az indiánból A brigád talán túléli

négy napos túra nélkül engedve

valamilyen trópusi betegségre az emésztési funkció.

Ööö, most, hogy megemlíted, uram ...

Mit említ?

Az emésztési funkció, uram.

Nos, lehet öt perc, menj tovább.

Távolodjon el az úttól.

És tedd el azt a kamerát, te veszítsd el

ez az egész út semmiért.

Uram? Kérhetek én is ötöt percek?

Bírság.

Igen és szükségem van egy pisire és egyre minden.

Bírság.

Köszönöm, Sarge.

Ez véresen feszes lesz.

Mi ez, Sarge?

Japán harcos.

Többet járt itt, mint a a külseje alapján.

- Szerinted ez egy közülük kamikaze pilóta?

- Ha volt, hiányzott neki vérző cél, nem igaz?

Hacsak nem a vérző lyuk a földben!

- Mentsd el a filmedet, Pike.

Nem azért vagyunk itt, hogy nyaralni menjünk csattan.

- Igen Uram.

- Uram, lehetnék ilyen merész mint javaslatot tenni?

- Te talán.

- Nézd, a fény tompul.

Amikor a nap lemarad a fasor,

Azt jósolom, hogy ez lesz nagyon sötét, nagyon gyorsan.

Azt javaslom, állítsunk fel tábort amint lehetséges.

- Ezt másodlagosnak tartom, Sarge.

A lábam vérzik, és megöl.

- Rendben.

Azt hiszem, elég messze vagyunk le a járt útról

itt pihenni.

Te hordod az adagokat, Singh?

- Igen Uram.

- Tűzgyújtási engedély, Sarge?

- Az időjárás nem elég meleg te, Harris?

- Ez nem az, Sarge.

Csak nem szívesen fázom újra teához sült bab.

- Rendben.

Tartsa ellenőrzés alatt.

- Oi!

Mit csinálsz a csomagommal?

- Azt hiszem, te hordod a mérkőzések.

Gyújtani a tüzet?

- Meggyújtom a tüzet.

És ne nyúlj újra a csomagomhoz.

- Mi a probléma, Harris?

- Nos, nem bízhatsz Sarge, tudsz?

Nem mintha ő lenne köztünk azt?

- Tudod, Harris, a férfiak a 77. indiai dandár

mind önkéntes harcosok.

Ön állapotát nézve

Csak feltételezhetem, hogy az voltál fogalmazott.

- önként jelentkeztem.

- Mikor, 1944?

Nem lehettem itt sokáig,

már megszokta a meleget mostanra.

- Megtettem a dolgom.

Önként jelentkeztem erre a küldetésre, nem igaz?

Bármit is csinálunk itt.

- Vigyázz a szádra, közlegény!

És tartsa lenyomva.

Még mindig az ellenség területén vagyunk hátha elfelejtette.

- Igen, Sarge.

Bocs Sarge.

- Nos, van valaki főzni fogja ezeket a babokat?

Véresen éhezek.

- Igen Uram!

- 'Ere, te milyen mézga vagy kapott?

- Amerikai, "Gyümölcsös menta" vagy valami.

Cserébe cseréltem szarok ezzel a jenkivel

amikor először kijöttem.

Különlegességre spórolom alkalom.

- Kaphatnék egy kicsit?

- Bassza meg! Csak egyet kaptam bot balra.

És megtartom, mikor

ezen a hajón vagyunk szar-lyuk.

- Látni őt? Ez a menyasszonyom, Olajbogyó.

Szép, nem?

- Most nem, Pike. Az én a gyomor nekem gyipet ad.

- Magam vettem ezeket.

A nagybátyámnak van egy kicsit fényképezés stúdió a belvárosban.

Megmutatja, hogyan kell futtatni a üzleti.

- Csodálatos.

- És amikor mindez elmúlt,

Profi leszek fotós.

Esküvők, babák, ilyesmi.

És én és Olive, igen, összeházasodunk.

- Vérezz, Pike.

Rájössz, hogy van csak csökkentette az esélyeit

hogy elmenjek innen élve körülbelül nyolcvan százalékkal

azzal, hogy ezt elmondta nekem?

Nem láttad a kép az utolsó tételről?

- Mi van, a Nagy Háború?

- Igen. A háború véget ér minden háború - mondták.

- Harcoltál benne?

- Nem vagyok olyan öreg, ugye?

Csak sok képet láttam erről.

És Pike, hadd mondjam el valami.

A legény, aki integet a körül fénykép

szeretett menyasszonya hátát itthon,

soha nem éri el a végét.

- Ugye, legények nem kapnak valamit alvás?

Hosszú túra holnap érjen oda, ahova megyünk.

- Igen, gondoltam, lehet lenni.

Ez nem tűnt túl nagynak sziget,

de ez visz minket véres korok átlépni.

- A legnagyobbakkal tisztelettel, Mr. Harris.

Nem hiszem, hogy mi vagyunk átkelni a szigeten.

- Mit?

- Hacsak nem tévedek, én hinni

megkerüljük a szélét.

- Mi készteti ezt mondani?

- Korábban azon a napon, mikor a szél

jobb oldalon fújt irány,

Észleltem a óceán,

még a gyaloglás után is ennyi órát.

- Miért vérzik a pokol? megkerüljük a szélét?

- Ramree központja A sziget járhatatlan, uram.

Mindenképpen kudarcot vallunk küldetés

ha megpróbáljuk közvetlenül átlépni.

- Honnan tudod, hogy?

Tudja, hol vagyunk?

Hogy lehet, hogy megismeri hol vagyunk és én nem?

Idősebb vagyok nála.

- Technikailag, uram, Lance Daffadar

magasabb rangú, mint a közlegény.

- Zárd be! Egy angol ki rangsorol bármelyikőtöket.

Mondd meg neki, Sarge.

- Tartsa a hangját.

Mindnyájan!

- Elnézést a félreértés, uram.

Turner őrnagy nem mondta nekem bármi.

Pusztán kiszámoltam a helyünket

a rendelkezésre álló bizonyítékokkal,

akárcsak a maga Sherlockod Holmes.

- Miről szól?

- Magyarázd el, Singh.

- Nos, uram, először is,

Tudtam, hogy nem vagyunk túl messze Burma.

Ez szűkítette le.

- Szűkítette?

Nyolcszázan vannak szigetek ezen a területen, Singh.

- Igen Uram. De nem annyira Japán bázisok

háromszáz emberrel, és légcsíkkal még kevésbé.

Korábban megvizsgáltam a roncsokat uram.

Nem csatában sérült.

Azt hiszem, hogy a gép lezuhant akár felszálláskor, akár leszálláskor.

- Nagyon jó, Singh.

Mi a helyzet a küldetésünkkel?

Te is kitaláltad?

- Nem, nem uram.

Kivéve azt, hogy ...

- Igen?

- Nos, a fiatalember és az övé kamera...

- Mi van velem?

- A legnagyobbakkal tisztelet, csuka közlegény,

Nem hiszem, hogy itt vagy hogy megmutassa harci képességeit.

Azt hiszem, azért vagy itt, hogy megmutasd fényképészi képességeid.

- Ez az, uram?

Csak fogjuk fényképek az alapról?

- Nem egészen.

Légifotóink vannak hogy pontosan keresse meg

az alap helyzete.

Amink nincs, az az lőszerük helyzetét bolt.

Nos, a japánok nem hülyék,

nem fogják megtalálni a bolt

ahol a legényeik alszanak,

és nem fogják elraktározni

ahol láthatjuk a levegő.

De tudjuk, hogy ott van, mert láttuk

hajók jönnek és mennek hónapokig behozta a cuccot.

Ha pontosan meg tudjuk határozni a helyet a lőszerüzlet,

jó képet kapjon róla adj a legényeknek a RAF-ban,

jó esélyük van rá közvetlen találatot szerezzek rajta,

aztán bumm!

- Bloody Japs.

Nem fogják tudni, mi üti őket.

- Jobb. Ami azt jelenti, hogy szárazföldi támadás

nagyon jó esély van visszavenni a szigetet,

a hozzáadott haszonnal nagyon szép leszállópálya.

Tehát ezért feltételezték hogy szigorúan őrzött titok legyen.

A japánok ezt kapják támadást tervezünk,

készen állnak nekünk.

Nem lesz esélyünk.

Most, hacsak nincs több kérdések,

amit javasolnék, nem, amit parancsolnék,

lehajtja a fejét, kap egyesek alszanak.

Amint a nap felkel, már indulunk is a mozgás.

- Igen Uram. - Igen Uram.

- Harris?

- Csak egy kérdés, uram.

- Mi az?

- Nos, ha mégis találkoznánk néhány ilyen japán,

és megpróbáltak megölni minket,

és olyan helyzet volt, mint őket vagy minket, meg tudjuk ölni őket?

- A megrendeléseket nem szabad bevonni.

- Rohadtul ell.

- Mi volt az?

- Semmi, Sarge.

- Remélem, semmi sem volt.

Alszik egy keveset.

- Oi!

- Oi, Pike! Vedd elő a fényképezőgéped!

Képet akarok készíteni nekem mama.

- Mi a fene

szerinted játszol, Harris?

- Meg kellett csinálnom, Sarge.

Rajtunk voltak.

- Igazán? Hát bizony most lesz.

Jobbra, vissza a táborba.

Csomagolj be.

Most elköltözünk.

- Na gyere! Csak egy kép!

Mármint milyen típusú háború ez,

ha nem tudunk kivenni néhány japánt?

- Hol tanultad meg hogy?

- Nagyon hasonlóak vagyunk üzem Indiában, uram.

- Ow!

- Legyen óvatos, Harris úr, uram, nagyon éles.

- Most mondd meg!

Feltűnik nekem, lehet legyél elég veszélyes ember.

- Csak a a Brit Birodalom, uram.

- Ha te mondod.

- Utolérjük a mások?

- Nézlek.

- Ó, jó, hogy megtisztel minket jelenléteddel, Harris.

Készen állsz a továbblépésre?

- Nézd Sarge-t, ha szeretnék megtalált minket aludni,

mindannyian már meghaltunk.

- Ne add nekem, te kiment bajokat keresni.

Biztosan megtaláltad,

Ön feladta ezt a küldetést súlyos veszélybe kerülhet.

- Hogy gondolod ezt?

- A terv szerint kétnapos sétánk van

amíg eljutunk a japánokhoz bázis,

háromnapos séta vissza a felvevő pont.

- Lehet, hogy nem vetted észre hanem azok a japán katonák

vállaltad, nem vittél kellékek,

kevesebb, mint egy nap séta

valamiféle japánból táborhely.

Legyünk nagylelkűek, mondjuk nyolcan órák,

tizenhat órával azelőtt visszaértek a bázisra

nem jönnek vissza járőr,

küldjön csapatokat keresni őket,

megtalálja a testeket.

Feltéve, hogy van mezőjük rádió,

minden katona ezen sziget minket keres

24 óra múlva.

- Elnézést a megszakítás, uram,

de a japánoknak lett volna kitalálta

a lőszereket vesszük célba bolt.

Megduplázzák az őrséget legkevésbé.

- Fogd be a szád!

- Igaza van.

Kikerülhetjük a keresést, de tele vagyunk

ha nem kerülünk ennek közelébe lőszerüzlet.

- Lehet, hogy az is hagyja fel a küldetést, uram?

- Mindet figyelembe vettem opciók,

Csuka, beleértve azt is.

De a kishajó nem az visszatérünk keddig

és kacsákat ülünk, ha van

közben várakozom.

Az egyetlen cselekvés az útvonal megváltoztatása.

Nézd meg a sziget alakját,

hosszú, vékony, mint egy uborka.

Ezért veszi így hosszú, hogy körbejárja a szélét.

De ha egyenesen átmentünk,

ahogy légvonalban repülhetünk

csak legyél 24 órán belül.

- De uram, a terep?

- A mocsárvidék, igen, ezt tudom Mr. Singh.

De azt hittem, hogy ez az egyik a tiéd erősségek,

ebben neveltél egyfajta éghajlat, nem?

- Azt mondják, a mocsaras területek

a Ramree-sziget szinte járhatatlan.

- Nem félsz beáztatja a lábát?

- Olive-om egyszer tüdőgyulladást kapott,

azt mondták, hogy ez származik beáztatja a lábát.

- Nos, ez Angliában volt.

Nem fog tüdőgyulladást kapni Itt kint,

túl véresen meleg van.

- Csendes! Ez nem áll fenn vita

most mozogj.

- A francba!

- Mi ez?

- Ez csak néhány gránát, Sarge.

- És ki engedélyezte Hozd őket?

- Nos, egyedül volt kezdeményezés, uram.

- Kezdeményezés?

Több kezdeményezést láttam egy aranyhalban, Harris.

Mit kezdesz velük

felderítő küldetésen?

Az egyik elmegy,

minden japán katona hallótávolságon belül utánunk.

Négyen versus háromszázan.

Mit gondolsz, ez így lesz edzeni?

- Csak fújni akarok néhány gazember fel.

Nem azért vagyunk itt?

- Azért vagy itt, hogy megvédd a érdekeit

a Brit Birodalom bármilyen módon

felsőbb tisztjeid jónak látják.

Érdemes bemenni dicsőség lángja, Harris,

a többiek nagyon szeretnék

hogy egyben szálljon le erről a szigetről darab.

- Mit kezdjünk velük, uram?

- Fél eszem van otthagyni őket itt.

De ez olyan lenne, mintha elhagyná a nyom

zsemlemorzsa a japánoknak.

Nem, tedd a csomagodba, Singh.

- Ó, Sarge!

Bárki más, csak ő!

Nem bízhat bennük.

Most hamarabb bíznék benne mint te.

- De még csak nem is angol!

- Most mozogj.

Ők legények, egyenesen keresztül.

- Mondtam, hogy kiszállunk láb nedves.

- Hát milyen mélynek gondolod kap?

Mert nem vagyok sok a úszó.

- Én nem gondolom, hogy átjön

a fejed, Pike.

Gyerünk, nincs időnk veszíteni.

Nem nagyon kedvelem a gázolást ezen a tételen keresztül a sötétben

de nem hiszem, hogy sokat kaptunk volna választás.

- Bocsásson meg, uram, de mi van hogy?

- Jézus Krisztus!

- Ez egy japán katona.

- Kíváncsi vagyok, mit csinált kint itt?

- És mi történt vele?

- Olvastam valamit a Japán.

Ha valamelyik emberük megszégyeníti egysége,

kiküldik a vidék karddal.

És akkor?

Nos, aztán megöli magát.

Fogja a kardját és beteszi közvetlenül a belén keresztül.

Nem tudom, hogyan tehetnék azt.

Nem tudtam megtenni.

Harrynek hívják.

- Harakiri.

- Hallott róla, uram?

- Láttam, hogy csinálják, Pike.

De ha ez lenne a helyzet, mi történt a kardjával?

- Mindegy, hogy mit történt a vérző lábaival?

Szerinted levágta őket

és önállóan elmenekültek?

- Uram? Ez lehet a aggasztó fejlődés.

Mi van, ha van valami a víz?

- Haladunk tovább.

- Meg tudnád mondani, hol ott vagyunk, Sarge?

- Amíg tovább megyünk

egyenes vonalban továbbmegyünk tanfolyam.

- Egyenes vonal!

Körbe mehetnénk körökben mindazt, amit tudunk.

- Keletre megyünk, Harris.

Csak egy iránytűre van szükségem igazold hogy.

- Sgt. Turner helyes.

Nyomon követtem a fejlődésünket a csillagokkal összhangban.

- A csillagok?

Milyen nevetséges, hogyan láthatja

a csillagok azon a ködön át?

- Nos, lehetne korábban.

- Jól vagy, Pike?

- Csak fáradt, uram.

- Aah, elmúlt az ágyad?

- Elég, Harris.

- Sajnálom, Sarge.

- Tulajdonképpen, Sarge, csak most gondolkodtam

arról, amit Harris mondott mindazok a régi háborús képek,

és a legények, akiknek nem sikerült itthon.

Csak arra késztettem, hogy gondolkodjak Olive, minden,

és tudod, ki fog menni vigyázzon rá, ha nem ...

- Csuka, nem vennék egyet észrevenni, amit mondok.

Csak egy nyomorult öreg git vagyok, aki költ

túl sok idő a képeken, nem igaz?

- Igen, nos, fogadok, hogy láttál több a háborúból, mint nekem.

- Hogy őszinte legyek, Sarge-nak igaza volt.

Csak tavaly jelentkeztem.

Nos, hogy nem voltál behívták?

Ez egy hosszú történet.

- Mégsem kellett aláírnod fel

erre a küldetésre, ugye?

- Nos, azt hittem, az leszek

felrobbant valamit, nem?

- Csendes, Harris!

Nem tudod, milyen közel vagyunk talán

japán táborba.

- Még a japánok is több esze lett, mint táborozni

egy véres mocsár közepén.

Nem igaz, Pike?

- Jézus Krisztus, Harris, nézd, mit késztettél rám!

- Mi volt az?

- Az iránytű, benne van víz, valahol ott.

Kezdje el keresni.

- Van még egy?

- Nem, nem én.

- Mi történik, ha nem találunk azt?

- Sgt. Turner, uram, megtehetem használja a fáklyát, uram?

Azt hiszem, láttam itt valamit.

- Igen, minden rendben.

- Mi történt?

- Úgy tűnik, hogy a Sarge eltűnt szamár a cinege felett a vízben.

Sarge?

Sarge?

- Sarge? - Add ide!

Sarge! Sarge! Sarge!

- Kérem uram! Csendes!

Az ellenség a közelben lehet.

- Ne is törődj vele.

Pontosan előtte lehet nekem.

Csuka?

- Öööm, csak néztem a víz.

- Tehát talán kihasználta az esélyét

miközben senki sem nézett, mi?

- Tényleg, uram?

Tiltakoznom kell ...

- Ugyan, Harris, ő a mi oldalunkon, biztosan?

- Ő?

Nagyon sok van nekik nem szeretünk minket, minket angolokat

Még hallottam közületek néhányat a japánok mellett állnak.

- Kérem, Mr. Harris uram, tudom Biztosíthatom

Nem voltam része annak a frakciónak.

A családom hatalmas haszonnal járt kereskedéssel

a Brit Birodalommal.

Hogyan csinálhatnám az Sgt. Esztergályos eltűnik?

- Nem tudom.

Csinosan néztél ki praktikus ma reggel.

Talán a Sarge lebeg A folyó

trópusi vérzéssel levél a nyakába akadt?

- Tényleg, uram? A lehető legnagyobb mértékben tisztelet,

megállíthatod az időpazarlást,

hogy folytathassam az őrmester felkutatása?

- Figyelsz rám.

Parancsolás hiányában tiszt,

Itt vagyok a legidősebb

és ezt a szar-show-t vezetem Most.

- Ebben az esetben, uram, nem szabad Ön

használja ezt az értékes időt próbál

hogy kitalálja ebből a kiutat ingovány?

- Ugyan, Harris, igaza van.

Meg kellene keresnünk a iránytű.

Nem igazán gondolod megölte Sarge-ot?

- Mostantól nem menj el a szemem elől.

Megkaptad?

- Igen Uram.

- Nézlek.

Most keresse meg iránytű.

- Igen Uram.

- Igen Uram.

- Megemlíthetem a apró pontatlanság, amit tett

egy korábbi nyilatkozatában Mr. Harris?

Mint tudják, a rangom Lance Dafadar.

Te és Mr. Pike közlegények vagytok.

Tehát ami a követelésedet illeti,

mint az idősebb férfi,

Nagyon sajnálom azt mondani,

ez kifejezetten helytelen, uram.

- Ne erőltesse a vérzés szerencséjét, Singh.

Már majdnem elegem van ...

Jézus Krisztus!

- Mi az?

- Valami csak elment mellettem láb!

- Csuka! Mi az?

- Megtaláltam az iránytűt.

- Vérzett a szívem támadás.

- Nézz oda!

- Mit?

- Van valami a víz!

- Hol?

- Ne lőj!

A japánok!

- Nem érdekelhetett kevésbé a japánok ezen a ponton!

Jobban aggódom ami épp a lábam mellett ment el.

- Azt javaslom, mozogjunk nagyon gyorsan!

- Csuka, merre van kelet?

- Uh,

Ez így van!

- Várjon! Mi az?

- Ez a Sarge!

- Valaki kelje fel.

- Bassza meg!

- Ne lőj, uram!

A japánok!

- Bassza meg a japánokat!

- Nem fog menni.

A pisztoly!

- Miről szólsz?

- Nagyon vastag bőrük van!

- Mit csináljak?

- Krokodilok.

- Tűnjünk el innen!

- Nos, sikerült.

Soha nem gondoltam volna, hogy fogunk lásd a végét

annak a vérző mocsárnak.

Engedély a pihenésre, uram?

- Miért kérdezel?

- Azt hiszem, önként jelentkeztél

hogy utoljára átvegye a küldetést éjszaka, uram.

- Hah! Igen, ez egy nevetés, innit?

- Azt javasolja, adjuk fel?

- Javaslom

Mondd meg Te

mindent, amiről tudsz krokodilok.

- Nem nagyon, uram.

De vannak ilyenek Indiában.

Ugyanaz a típus.

A sós vizű krokodil.

- Ez nem sós víz.

- Nem uram.

Ez,

Ez csak a fajta neve.

- Nos, honnan tudod?

Még egyet sem láttunk.

- Ez az a fajta fajta ezeken a mocsaras területeken él.

Ugyanaz odahaza.

- Mi vagy te?

Most krokodilszakértő?

- Nem, egyáltalán nem, uram.

De láttam, hogy egy ember megtámadta az embert egyszer.

- Mi történt?

- Nagyon-nagyon fiatal voltam.

Én és néhány barátom úgy döntöttünk expedícióra menni

ki a városból.

Felolvastuk az önről maga Dr. Livingstone.

Tehát azt képzeltük, hogy leszünk feltárása

Afrika legtávolabbi szakaszai.

Csak három fiatal fiú és egy pani-wallah.

- Mi az?

- Egy ember hordozta víz nekünk.

- Mi van, mint egy szolga?

- Igen.

Az én házam küldte otthonról apa.

- Krisztus, soha nem tudtam sok szolgád volt.

Azt hittem, hogy ti vagytok a szolgák.

- Nagyon mélyről jött kaszt, és szégyellem magam

mert nagyon bántunk vele rosszul.

Könyörgött, hogy ne menjünk a mocsárvízbe

mert tudta, hogy tönkreteszünk a cipőnket

és megkapja a hibát.

De nem hallgattunk rá mert nem tiszteltük.

Egyikünk talált néhány botot

ezért úgy döntöttünk, hogy elmegyünk horgászni a víz szélén.

És akkor megjelent most itt!

Hatalmas, szörnyű pikkelyes fej jön ki a vízből.

Ez a szegény ember feltette magát köztünk és a krokodil között.

Olyan gyors volt, mint ez az őrmesternél volt.

- Tudta mindezt és elengedtél minket vándorolni

krokodillal fertőzött mocsárba anélkül, hogy bármit is mondott volna nekünk?

- Nem, megpróbáltam figyelmeztetni Őrmester,

de a legkitartóbb volt.

- Nos, nem tettél egy nagyon jó munka, igaz?

- Azon gondolkodtam küldetés.

- Rendben.

Még mindig küldetésünk van megvalósítani, végrahajt

amire érdemes.

Még mindig megvan az iránytű,

még mindig megvan a kamera

és még mindig megvan a gránátok.

Tehát csak talán, talán megtehetjük csináljon valami érdemlegeset

ebből a szar-show-ból még.

Szerezzünk be pár órás kipipálást

és akkor elindulunk kelet felé.

Nézze meg, mit találhatunk.

- Ki az a képen?

- Ne mondd meg neki, Pike!

- A menyasszonyom, Olive.

Ennyi, haver.

Most nincs esélyed.

- Tudtam!

- Oi!

- Harris úr!

- Nem engem "Mr. Harris"!

- Nagyon sajnálom, uram.

Azt hittem, ellenség vagy.

- Fogadok, hogy megtetted!

- Tényleg, uram, van nem kell a pisztoly.

- Én leszek ennek a bírája, Singh.

Mire készülsz?

- Legfeljebb?

- Láttalak, hogy ezt becézed iránytű Pike táskájából

és tudod anélkül hogy mindannyian elcseszünk.

Szóval mi a terved?

- Kérem, Mr. Harris, uram.

Ragaszkodom, hogy engedje le a fegyvert.

- Ragaszkodsz hozzá, vagy mi?

- Lehet, hogy kénytelen vagyok elvinni szerencsétlen intézkedések.

- Ó igen?

Szeretném látni.

Csuka!

- Elment.

- Krokodilok.

Mondtam neki.

Véreztem, mondtam neki!

Csak gyerek volt.

Nem kellett volna kint lennie itt elsősorban.

Hülye gyerek.

- Ki mondja meg neki, hé?

Ki fog megfordulni egy sapka a kezükben.

És egy "Sajnálom Mrs. Harris, túl fiatalon halt meg,

"de az övét szolgálta ország."

- "Mrs. Harris"?

- Mit?

- Nem Mrs. Pike-ra gondol?

Volt egy kistestvérem,

Akarat.

Körülbelül egyidős volt vele Csuka.

Első sorban a városnál hogy csatlakozzon, ő volt.

Különleges adagolásom volt,

mert valakinek itt kellett maradnia haza, és vigyázzon a mamámra.

Will alig várta.

Azt hitte, hogy megy Németország harcolni Hitlerrel.

De soha nem volt ilyen jól vérzik a földrajzban.

Szingapúrban kötött ki.

Hülye gyep.

Nem ismerte Szingapúrot a Streatham High Street felől.

Csak azt hitte ez lesz a nagy kaland.

Még levelet is küldött nekünk haza.

Mondván, hogy nincs mit tenni.

Ő és a fiúk igazságosak voltak ágyban fekve

megpróbálja elkerülni a napot.

És akkor hallottuk

a japánok megtámadták.

Soha nem volt több levelünk utána.

Teltek a hónapok,

aztán bekopogtak az ajtó.

Valamelyik őrmester vagy más.

Tudtuk, hogy rossz, mert a kezében volt a sapkája.

És vele volt ez apró darabka.

Minden bőr és csont.

Nos, ez a bloke bemutatkozott.

Kiderült, hogy harcolt akaratunk mellett.

Amikor elfogták őket a Japs,

valami fogolyban kötöttek ki haditábor Thaiföldön.

Hallanod kellett volna a dolgokat

tették az én kicsiemmel fiú testvér.

Bárcsak anyámnak nem lett volna ugyanabban a szobában volt

és hallotta mindazt.

Ez a bloke, kiértette életben, alig.

Will pedig nem.

A következő nap

Elpakoltam anyukámat nővérével élnek

aztán feliratkoztam.

És most itt vagyunk.

Még mindig küldetésünk van Befejez.

És tudod mit?

Befejezzük ezt a küldetést.

Csukának.

A Sargeért.

És nem érdekel, hogy mi van nak nek.

Megtaláljuk azt a lőszer-lerakót

és kifújjuk a kurvát fel.

Ha ebből kijutottunk volna krokodillal fertőzött mocsár,

Csinálhatunk bármit.

- Ööö,

tulajdonképpen

miért vettem az iránytűt és korábban kiment,

volt, hogy megpróbálhassam állapítsa meg álláspontunkat

és megtervezzük az útvonalunkat kelet felé.

- És?

- Keletre csak még több van ingovány.

- És északra?

- Több mocsár.

- Délre?

- Ingovány.

- Mondod nekem

- Sajnálom, hogy azt mondtuk, hogy mi vagyunk nem a mocsárból.

Egy szigeten vagyunk a mocsár közepe.

Nem tudtam rólad fiú testvér.

De most már meg tudom érteni miért utálod őket annyira.

A japánok.

De kíváncsi voltam, mi ha az a test, amit korábban láttunk,

annak a japán férfinak ő volt testvére Japánban?

Vagy egy várakozó anya a fia, hogy jöjjön haza?

- Igen, hát ők kezdték, nem igaz?

Mármint nézd, Szingapúr és Hong Kong.

Ez a brit terület.

Jogunk volt az lenni ott és nem.

- Nem mindig volt brit terület, uram.

- Nos, mi támadtunk rá először.

Néz!

Mi az?

- Ez Pike hátizsákja!

- Nem ez nem.

Van egy térkép, amely kitűzi tetejére.

Sargeé.

- Ha csak megkapnánk azt a térképet-

- Véreznénk esély arra, hogy kijusson innen.

Mit gondolsz?

- Mit gondolok mit?

- Megkapja a hátizsákot?

- Ne legyünk túl kapkodók.

- Ugyan, nincs olyan messze ki.

- Talán veled vezető tisztként lenni,

kiváltság lesz hogy elvégezhesse

ilyen hőstett?

- Ne add nekem.

Azt hittem, te vagy az idősebb tiszt?

- Nagyon bonyolult, yaar.

Túl sok a rang.

- Nézd, van egy ötletem.

Menjünk horgászni.

Jó, hogy megvan extra bakancsok a csomagjában.

- Gondolod, hogy tartani fog?

- Miért ne?

Nem kell felemelned a csomagot fel.

Csak akassza be, húzza be.

- Ki fogja megtartani?

- Jól,

mocsárban horgásztál előtt.

- Milyen kiváló vagy tőled emlékezik!

- Nem elég hosszú!

- Ah, csak menj be egy kicsit!

- Még mindig nem lesz elég hosszú!

- Az lesz, ha messzire mész elég.

Ne aggódj miatta.

Figyelni fogom a krokodilok.

- Biztos vagy ebben?

- Csak folytassa.

Ketten leszel ki-be percek.

- Azt hiszem, meg tudom szerezni!

Harris!

Rám néz!

Mit kellene tennem?

- Nos, gondoltalak tudott ezekről a dolgokról!

- Igyekszem emlékezni

a finomabb részletek ebben pillanat!

- Mennyire láthatnak?

Talán nyugton kellene maradnia.

- Inkább hajlok menekül!

- Krisztus! - Mit?

- Van még egy!

Csomagokban vadásznak?

- Nem tudom!

- Jönnek!

Kifelé!

Megtarthatta volna a pólus!

- Nagyon sajnálom, uram.

Nem gondoltam volna, hogy az prioritás abban az időben.

- Úgy értem, elmentek.

Újra megpróbálja?

Oh, gyere, nézd, csak odalent, be és ki.

Ezúttal szemmel tartom, én ígéret.

- Nem, nem, ez nem az.

Valahányszor bemegyünk a vízbe felhívjuk a figyelmüket.

És akkor futni kezdünk vissza a földre a biztonság kedvéért.

Mi van, ha elég merészek lesznek és úgy dönt, hogy követ minket?

- Meg tudják csinálni?

- Nem olyanok, mint a halak, te tudja uram.

Lábuk van!

- Hát ennek a térképnek a nélkül, mi nem tudom melyik irányba kell menni

hogy leszálljon erről a vérző szigetről.

- Értem, uram.

Valóban talány.

- Eltelt néhány óra.

Még egyetlenegyet sem láttam krokodil.

Mintha az egészet elképzeltük volna dolog.

Esküszöm, rengeteg ember volt.

És most nincs egy.

Talán elúsztak valahova más?

Mint a madarak, amikor mind repülnek egyszerre ki.

- Krokodilokat javasol vándorol?

- Nem azt akarom mondani délre ment a tél.

Lehet, hogy éppen a úszás.

- Néz!

- Kibaszott barom krokodilok!

Nézd!

Ott vártak egész idő.

- Meg tudják fogni lélegezzen több órán át.

- Megint te vagy a szakértő?

- Nem, csak egy volt megfigyelés.

És én is megfigyelek mindent amikor a víz kifröccsen

vonzza őket figyelem, ahogy féltem.

- Igen, igen, nem?

- Mit gondolsz?

- Gondolkodom

ha valami fröccsen a víz odaát,

ami vonzhatja az őket elég hosszú figyelem

hogy valaki más menjen és szerezd be a hátizsákot.

- Kockázatos tervnek tűnik mindkét vég.

- Van valami jobb ötleted?

- Azt hiszem, rajtad a sor

a vízbe menni, Mr. Harris, uram?

- Felőlem.

Megmondja, hogy mi.

Hagyjuk mindezt "- Mr. Harris "és" Uram "bollók.

A nevem Jack.

- Nagyon jó, Jack.

Örülök, hogy a ismerős.

A nevem Harinariyan-Shera-Punjab-Singh-

Lal-Killa-Chandni-Chowk-Delhi-Va la.

- Ó, felejtsd el.

- "Harry", röviden.

- Igen, rendben.

Ez elég időpazarlás.

A legjobb, ha néhány sziklát megráz ott,

hátha működni fog.

- Igen Jack!

Nézz oda!

Működik.

- Chuck még egyet!

- Azt javaslom, ne kiabálj.

Lehet, hogy hallanak.

- Hárman vannak itt.

Ez lehet a legjobb esélyed.

- Igen, egy perc múlva.

- Jobb.

- Hé! Krokodilok, ide!

- Megőrült.

- Megvan!

- Ó, hála Istennek ezért!

Nem látom, hol a véres a krokodilok egyébként.

- Harry!

- Te, megmentetted az életemet, Jack.

- Ó, csukd be!

Ez csak egy karcolás.

- Ez elhúzódott volna engem, mint Pike.

- Ugyan, meg kell tartanunk mozgó.

Az a nap lemegy, és én is Inkább

töltse az éjszakát ettől távol víz.

- Nem hiszem, hogy fel tudnék kelni, Jack.

- Igen tudsz!

Nincs olyan messze.

És amikor odaérünk, világítok Tűz

és ez távol tartja őket.

- Vagy közelebb hozza őket.

- Hogy van a láb?

- Nem jobb, nem rosszabb.

- Az jó.

Reggel legyen rendben amikor volt egy kis kipipálásod.

- Mondj valamit, Jack.

Van valami, amit nem megért.

- Mit?

- Nagyon meglepett.

A reakciód a történtekre nak nek,

a fiatal Pike-nak.

Meg tudom érteni magyarázat,

de soha nem képzeltem el úgy látta, mint egy testvér

mert soha nem volt kedves szót mondani neki.

- Kedves szó?

- Úgy értem, hogy megtennéd mindig viccelődj vele,

vagy nevetni a költségén.

- Oh, hogy.

Figyelj, Harry, nem tennéd megért.

Ez egy brit dolog.

Ezt csináljuk.

- Brit dolog?

Ezt hívják: "A pisi felvétele".

Nevetni.

Egy kis tréfálkozás.

Ez minden.

- Banter?

- Honnan tudod, ki vagy társak.

Amikor lehet egy kis évődés.

Olyan ez, mint az I. vonzalom tegyük fel.

- Ó, értem.

Most már értem miért szoktál rám kiabálni

és azzal vádol, hogy bizonyos dolgokat tettem dolgokat.

Mert úgy érezted, hogy az vagyok mint egy testvér neked!

- Nem!

Én, hm ...

Igen, ennyi volt.

Tudnom kellett volna, hogy nem megért.

- Rendben van, most értem.

Te véresen ostoba angol idióta!

- Oi! Nézd!

Van rá mód.

- Bassza meg!

- Mi az?

- Ezt nézd!

Ez volt az útvonal, amire gondoltunk elvenni!

Az ott megjelölt Sarge ahol kelet felé fordultunk

a mocsárba.

Erre az útvonalra gondoltunk elvenni.

És ha követsz egy egyeneset vonal kelet felé

van egy apró kis sziget

és ott vagyunk.

És ha tovább megy kelet felé

ott vérzik a japán bázis.

Kevesebb mint fél mérföldnyire van innen.

Már majdnem ott vagyunk.

Ha van valamilyen lámpájuk, akkor megkapjuk képes legyen innen látni.

- Melyik irány kelet?

- Nem tudom.

- Nem tudja megmondani a csillagok, vagy valami?

- A szemem kissé elmosódott.

- Ó, felejtsd el.

Hol van az iránytű?

- Ööö, itt volt a reggel.

- És mi történt vele?

- A kezemben volt!

- Mikor?

- Amikor harcoltunk.

- Vérezel velem?

Miután mentünk hogy megszerezzem azt a térképet?

Olyan közel voltunk egymáshoz!

- Nagyon sajnálom azt mondani,

Nem leszek képes hogy amúgy is ilyen messzire jusson.

Nem a vízen keresztül

ezzel a lábbal.

- Figyelj, Harry, mondom mit.

Itt és holnap vársz Először visszatérek oda, ahol mi

kijött abból a vízből.

Egyenes vonalat teszek kelet felé

és megtalálom azt az alapot.

És akkor megtalálom a lőszereket lerak

és felrobbantom a köcsögöt

pár gránáttal.

- És akkor mi van?

Aztán amíg elmentem

találsz néhány botot, építesz egy tutaj.

- Ez a szép, nagy tutaj.

És akkor kiúszhatunk belőle a mocsár a menekülő hajóhoz.

És akkor visszatérünk Szingapúrban vacsorára.

Hogy van ez a hang?

- Nagyon értékelem optimizmus, Jack.

De reálisnak kell lenned.

Ezek leírása események nagyon valószínűtlenek.

- Meg kell próbálnunk valamit csinálni!

Egyébként ennek minden megvan időpazarlás volt.

A Sarge, Pike, minek?

És elmondok neked egyet,

Nem mondok le.

Nem most.

Kibaszott messzire jutottunk.

- Egyszer voltam ilyen helyzetben előtt.

- Öt rúpia?

Mi ez? Indiai pénz?

- Nem, nézd meg.

"Japán kormány".

Amikor a japánok betörtek Burmába,

saját pénzüket vezették be.

Én odakint harcoltam.

Megtaláltam ezt, és úgy döntöttem hogy emlékként megtartsa.

- Ez a vérzés Japán neked, innit?

Így mutatják meg neked ki a főnök.

"Futtatjuk a vérzést" ország most, haver ".

- Valószínűleg igazad van.

- Bloody Japs.

- De ugyanez volt 1835-ben

amikor a britek kiszabták az indiai pénzverési törvény.

Azt mondták, hogy az egész indián valuta

el kell viselnie az arcát az angol király.

- Hát ez más volt.

Akkor nem voltunk háborúban.

Egyébként India véres rendetlenség volt

mielőtt bejöttünk és rendeztük ki.

- Talán ez az, amit Mr. Hitler Lengyelországra gondolt?

- Mi van?

- Kérem, ne értsen félre, Jack.

Mint tudják, a családom az üzlet hatalmas haszonnal járt

a britekkel való kereskedéssel Birodalom.

Apám biztatott nekem

hogy csatlakozzon az önkéntes hadsereghez.

Azt mondta, tartozunk a briteknek a hatalmas adósság.

- Mit csináltál Burmában?

- "Operációnak" hívták Hosszú ruha. "

- Operáción voltál Hosszú ruhát?

- Hallottál már róla?

- Természetesen.

Az egész benne volt az újságokban.

Wingate vezérőrnagy folytatja milyen siker volt.

- Huh! Szörnyű volt.

Az elsők között voltunk.

"Nagy távolságra való behatolás" hívtam.

Parancsot kaptunk, hogy átlépjünk az Irrawaddy folyó,

mélyen Burmába.

Oszlopunk volt az első keresztbe

aztán elhatároztuk, hogy ülünk és várja a többieket.

De aztán megváltoztak a megrendelések.

A Wingate visszavonulást kapott.

Szorulva maradtunk a folyó rossz oldala

korlátozott készlettel és a japánok vadásznak ránk.

Az ellenség mélyén voltunk terület,

akárcsak te és én most.

- Azután mi történt?

- Fel kellett hagynunk mindenünket felszerelés.

És ha egyszer elfogyott a készlet,

azt az utasítást kaptuk, hogy együnk meg lovak.

Visszautasítottam.

Végül ezt használtam ló átkelni a folyón.

Sikerült, de sokan közülük nem.

Azt hiszem, ezer embert vesztettünk el minden felett.

- Krisztus, nem tették nyomtassa ki az újságokba.

- Megtartod.

- Ez a szuveníred.

- Azt hiszem, van egy valamivel nagyobb esély, mint én

hogy kikerüljön erről a szigetről.

- Van itt valami Ön.

Próbáld ki.

- Mi az?

- Amerikai gumi.

Próbálta már valaha?

- Nem hiszem, hogy megtettem valaha is volt öröme.

- Nesze.

- Biztos vagy benne, Jack?

- Természetesen.

- Nagyon szépen köszönjük.

- Mm, nagyon szokatlan ízű.

- Csak lenyelte?

- Igen, nagyon, nagyon finom.

- Nem szabad lenyelni azt!

Ezt akartam vissza!

Megtehettem volna, hogy a hét!

- Mi az?

Van valami odakint!

- Japán járőr!

- Kétlem.

Egy dolgot mondok a Japán,

nem hülyék.

És nem fognak menni menetelés

egy véres mocsárba krokodilok.

Nem úgy, mint mi.

- Mi lenne, ha megtennék?

- Mi van?

- Soha nem fejeztem be a Longcloth műveletről.

- Hát inkább siess.

Azt hiszem, van társaságunk.

- Borzalmas kudarc volt, de volt egy pozitív.

A japánok hármat küldtek ki egész hadosztály levadászni minket.

Ettől nagyon hiányoztak férfiak,

tehát amikor megpróbáltak betörni India

szerencsétlenül kudarcot vallottak.

- A francba! Van köztük egy!

Azt hiszem, bajban vagyunk, haver.

- Hallgatsz rám, Jack?

- Igen, kikaptuk őket India.

- Mire akarsz kilyukadni?

- Nos, néha elbukhat és még mindig változást hoz.

Ó, Krisztus, van még egy!

- Figyelj rám, Jack!

Megegyeztünk, ha a japánok meghallják a pisztoly

járőrt küldenek ide kivizsgálni.

De mi van, ha meghallják ezek közül néhány elmegy?

Azt hiszik, hogy alatt vannak támadás

és lehet, hogy csak küldenek egy egész hadosztályt!

- Egy mocsárba tele krokodilok?

Ez vérző mészárlás lenne.

- Jobb!

- Ha le kell mennem, Harcolok.

És ha ki tudok venni egy egészet a Japs megosztása velem,

az még jobb.

Add ide a táskát.

- Vigyázz!

- Van még egy!

Tudtam!

Tudtam, hogy eljönnek.

- Van egy kis ízlésük nekünk most, nem?

Kíváncsi vagyok, szeretik-e a japánokat hús

mint szeretik az angolokat?

- Úgy tűnik, szeretik a kicsit indiai rendben.

Vigyázz, visszatér!

- Hát nem fog visszajönni

amikor belekóstol ebbe.

Hallod, hogy te véres Japs?

Van még hova jött tól től.

Gyere és vedd el, ha van a belek.

Vigyázz!

- Jack!

- Szállj le rólam, te véresen csúnya fattyú!

- Jack! Dobd el nekem a táskát!

A heveder!

Megvagy!

- Engedd el idióta!

Vagy különben téged is elvisz!

- Pofa be!

Megvagy!

Jack, megkaptalak!

Jack!

Ó, rohadt pokol!

Jack Harris, te véres hülye angol idióta.

Ez neked szól, testvérem.