Original subtitles

Az űrutazás a legizgalmasabb és legnagyobb kihívást jelentő kaland, amelyet az emberiség valaha is vállalt.

De iróniában a történelem,

megakadályozhatjuk, hogy elmegyünk az űrbe, annál többet csinálunk.

Mindennel rakéta indult

és mindennel kiküldött műhold,

csapdát hozunk létre magunknak, ami megkapja minden évben halálosabb és veszélyesebb.

Ha valaha aktiválódik,

ezzel véget érhet az űrkorszak

és csapdába ejt bennünket bolygónkon évtizedekig,

vagy akár évszázadokig.

Eljutni valamit az űrbe hihetetlenül nehéz.

Ehhez szüksége van nagyon-nagyon gyorsan haladni.

Eleinte egyenesen felfelé elhagyni a légkört,

majd oldalra kezdeni egyfajta körözés a Föld körül,

még mindig nagyon, nagyon gyorsan.

Ha ezt sikerrel teszi alacsony Föld-pályára léphet.

És egyszer a pályán,

nagyon nehéz hogy kijusson a pályáról.

Hacsak nincs tartalék energia,

valahogy itt vagy bezárva, örökre a Föld körül esik.

Ez nagyszerű a dolgokhoz fent akarunk maradni,

mint az űrállomások és műholdak.

És így mozgattuk meg az emberiség többségét űrinfrastruktúra erre a helyre,

csak néhány száz kilométer a felszín felett.

Elég magasan

hogy a légkör olyan vékony,

hogy keringő dolgok évszázadokig fennmaradhat

mielőtt a légellenállás lelassíthatja őket elég ahhoz, hogy visszahozza őket a Földre.

De ez is a forrás halálos csapdánkból.

A rakéták valóban fémhengerek amelyek az üzemanyag nagy részeit a helyükön tartják.

Amikor csak egy adag az üzemanyag elfogyott,

az üres tartályokat ledobják hogy a rakéta könnyebb legyen.

Néhány rész lezuhan a földre

vagy leégni a légkörben.

De a legtöbb haszontalan rakéta alkatrészek fent maradnak

és kezdje hogy a bolygó körül keringjen.

Évtizedek után az űrutazás

alacsony Föld-pálya

az elhasznált erősítők roncsa,

törött műholdak és milliók darab szilánk

rakétakísérletekből és robbanások.

Jelenleg a közelben tudunk 2600 megszűnt műhold,

10 000 tárgy nagyobb mint egy monitor,

20 000 ekkora mint alma,

500 000 darab akkora márvány

és legalább 100 millió alkatrész olyan kicsi, hogy nem lehet őket követni.

Ez a törmelék mozog legfeljebb 30 000 km / h sebességgel,

körbejárja a Földet naponta többször kering át.

Az orbitális sebesség olyan gyors hogy törmelék üti

a borsó mérete olyan plazmafegyver lő.

Az ütközéskor a törmelék

elpárolog, elegendő energiát szabadít fel lyukakat lyukasztani egyenesen a szilárd fémen keresztül.

Tehát, a bolygónk körüli teret milliónyi pusztító darabdal borítottuk be,

és egy billió dollárt is tettünk globális infrastrukturális hálózat

közvetlenül a veszélyzónában.

Kritikus feladatokat lát el nélkülözhetetlen a modern világ számára:

globális kommunikáció,

GPS és navigáció,

időjárási adatok gyűjtése,

kinéz aszteroidákra

és mindenféle módon tudományos felfedezések:

olyan dolgok, amelyekből nagyon hiányoznának ha hirtelen elmennek.

Ha csak egy borsó méretű golyó eltalálja egyikünket

1100 működő műhold, azonnal megsemmisül.

Három vagy négy műhold már van minden évben így pusztulnak el.

Mivel a műholdak száma és a szemét mennyisége a pályán várhatóan tízszeresére nő a következő évtizedben,

közeledünk billenőpont.

De a legrosszabb dolog az űrben nem apró szemétdarab.

A legrosszabb az lenne megállíthatatlan láncreakció

ez sok nem ócska dolgot megfordít szemétté. Például:

ha két műhold eltalálja egymást csak a megfelelő módon.

Ha műholdak ütköznek

nem állnak meg és kiesik az égből.

Inkább csobbanás mint egy összeomlás.

Orbitális sebességek olyan gyorsak

szilárd darabok permeteznek egymáson keresztül,

átalakítva a két műholdat ezernyi apróság felhőibe

még mindig elég gyorsan további műholdak megsemmisítésére.

Ez kiválthatja a leglassabban és a legpusztítóbb dominó effektus:

ütközési kaszkád.

Mint egy puskás spray,

minden ütközés több golyót hoz létre.

Mi volt egyszer egyetlen apró célpont

nagyon valószínűtlen, hogy bármit eltaláljon a pusztulás fala

éhes hogy többet készítsen.

Ahogy egyre több műholdat megsemmisülnek

a pusztítás exponenciálisan gyorsul,

végül elpusztítva minden a pályán parkol.

De űr nagyon üres,

tehát az első néhány ütközés sokáig tarthat.

Mire rájövünk ami történik, már késő.

Egy év egy műhold megsemmisül

és az Nem nagy ügy.

A következő évben öt.

Az azt követő évben 50.

Amíg nem marad semmi.

A pálya körüli helyzet gyorsan romlik

és már lehet legyen túl a visszatérésen.

Tíz éven belül a Föld körüli űr már nem biztos, hogy többé lesz hosszú távú műholdak vagy rakéták számára életképes legyen.

A legrosszabb eset borzalmas.

Több százból készült törmelékmező millió darab,

sok túl kicsi ahhoz, hogy nyomon kövesse, 30 000 km / h sebességgel halad.

Eredményesen létrehozna halálos akadály a Föld körül, valószínűleg túl veszélyes átkelni.

Álmok holdbázisok,

Mars gyarmatok vagy egyáltalán űrutazás

lehet évszázadokat hátráltatott.

És a veszteség űrinfrastruktúránk

elküldené a technológia egy részét a mindennapokra támaszkodunk az 1970-es évekig.

De lehet, hogy nem késő hogy megtisztítsuk rendetlenségünket.

Míg az űripar vált jobban elkerüli az űrszeméttel,

még mindig gyorsan és alkalmanként növekszik a fegyvertesztek nem segítenek.

Tehát volt pár vad hanem komoly javaslatokat is.

A gyors eltávolításról a lehető legtöbb halálos űrszemét

anélkül, hogy többet hozna létre a folyamat.

Sok ötlet dobálják,

és néhány a legkomolyabban megfontoltak közül

elfogással jár és visszatérő küldetések,

amelyek most tesztelik.

Az egyik módszer magában foglalja egy darab szemét találkozását pályán egy kis műholddal és hálóval terhelve.

Miután elkapta,

egy kis rakétát lehetett használni hogy lehozza a Föld felé.

Lehet, hogy a hálóhoz túl nagy célokat fogják el szigonnyal a hevederen.

Lövés helyett egy rakéta

a takarító nagy vitorlát vetne be hogy légköri ellenállást eredményezzen

és felgyorsul orbitális bomlás.

És rengeteg más vad sci-fi létezik hangzatos javaslatok is.

Néhányan használhatják óriási elektromágnesek.

Ezek a mágneses rántások

dolgozzon tovább a műholdak mágneses komponensei

hogy használják hogy stabilizálódjon

és tájékozódnak a Föld mágneses mezőjében.

Ezek biztonságosabbak és megbízhatóbbak lehetnek mint hálók és szigonyok

mert soha nem kell kapcsolatba lépniük azzal a szeméttel, amit kezelnek,

így nincs véletlenül szétesés veszélye célpontjuk több szemétté.

Ami a legkisebb szemétdarabot illeti,

a lézerek lehetnek a kulcsok hogy teljesen elpárologtassa őket.

A lézeres műholdak nem meg kell látogatniuk a célpontjaikat.

Lőhetik őket messziről.

Nagy tárgyak nem lehet pontosan lelőni,

hanem lézerek fel lehet használni azok eltávolítására,

vagy apró mennyiségeket éget el anyagból

hogy lökje a szemetet biztonságosabb pályára.

Bármilyen technológiát is használunk a végén, jobb, ha hamarosan elkezdünk valamit csinálni,

mielőtt 100 millió golyó válik egy billió és a csapda be van állítva.

Ha nem cselekszünk,

kalandunk űrben

azelőtt véget érhet még meg is kezdődött.

Ha napjainkban az űrkutatásról álmodozunk amúgy is lehet számozni

jobban tesszük őket jó hasznára.

Az egyik dolog, amire legszívesebben töltjük az időnket többet tanul az univerzumunkról.

És erre

csak figyelheted tovább.

Kurzgesagt és Brilliant hatrészes videósorozaton működnek együtt

kedvenc tudományunkról és űr témák.

Kurzgesagt dolgozott Brilliant-nel egy kicsit.

Szeretjük, ahogyan tanítanak a tudományra és a matematika gyakorlati módon.

A problémák végigvezetésével lépésről lépésre.

Tehát valóban megértheti a mögöttük álló fogalmak.

És talán egyszer

használja a tudását olyan problémákról, mint az űrszemét.

Vagy legalábbis a tudományos projektjeidet kezdeni.

Ha még több edainainmentet szeretne.

Lépjen a brilliant.org/nutshell oldalra

és ingyen iratkozzon fel.

Az első 688 ember hogy használja a linket

megkapják éves prémium tagságukat 20% kedvezménnyel!

És támogatást is együttműködésünk a Brilliant!