Original subtitles

Rybolovlev

- Piotrek! Piotrek!

- Anya! - Na, gyerünk, gyerünk!

- Te jössz. - Biztos azt léped?

- Igen.

- Sakk ...

és matt!

- Na jó, kártyázzunk.

Póker, abban elverlek.

- Jaj, ne már ... - De, de, nincs ellenvetés, gyerünk.

- Jól van, nyugi.

- Egy partit.

- Anya!

Anya,, gyere már!

- Ki volt az? - Senki, csak a melóból.

- Ne már, Anyu!

- Cuba!

Cuba!

- Mit művelsz? Beakarod törni az ablakot? - Cuba otthon van?

- Cuba a nagynénjéhez utazott. - Nem üzent semmit?

- Mit üzent volna?

- És mikor jön vissza? - Nem tudom.

- Valószínűleg a szünet után. - Csak a szünet után?

- Igen, és ne lábatlankodj itt. Menj szépen.

- Szia. - Szevasz.

- Jössz úszni? - Nem.

- Egyedül vagy? - Nem, várok valakit.

- Ez egy amulett. - Amulett?

- Apukám szerint szerencsét hoz. Megnézed? - Nem.

- Egy bogárka van a belsejében.

Ha akarod, neked adom.

- De hisz a Tiéd. - Apukám majd vesz másikat.

- Kösz, nem. - Vedd csak el. - Nem, ez a Tiéd.

- Jössz úszni? - Nem.

- Akkor miért ülsz itt? - Semmi közöd hozzá.

- Én megyek.

Biztos, nem jössz? - Biztos.

- De még itt maradsz, ugye? - Aha.

- És megnézed, ahogy úszom? - Minek?

- Nem tudom.

- Gyere sakkozni. - Nincs kedvem, mindig kikapok.

- Megígérted. - Segítesz, felhúzni?

- Veled akarok menni. - Ez amolyan csajos összejövetel,

férfiaknak tilos a belépés. - Én még nem vagyok férfi.

- De számomra már az vagy.

Megnézhetsz este egy filmet. - Tényleg?

- Amúgy is megszoktál, tudom jól, hiába némitod le a TV-t.

Na, milyen vagyok?

- Mit mondjak?

- Holnap játszunk, ígérem.

- Anya!

Anya!

- Gyerünk, Petrek, húzd ki a lábát ...

a lábát!

Gyerünk, majdnem megvolt ...

- Ez az!

- Jó!

- Ehhez mit szólsz?

Halló?

Léptél már? Mire vársz?

- Te jössz. - Én.

- Lépj.

- Anya! - Mi a baj?

Mondom, hogy a sakk nem nekem való.

- Sakk. - Sakk?

- És matt.

- Nyertem? Komolyan?

Jaj, Piotrek nem akartam! Tényleg nem.

Jól van, elég volt. - Visszavágót!

- Csukd szépen össze és menj aludni.

Nyersz majd holnap.

- Hová mész? - Dolgozni.

A biztonsági őr azt mondta, nem zártam be az ajtót. - És ezért mész el éjszaka?

Nem várhat reggelig? - Nem várhat, sietek, hamar visszaérek.

- Hamar? - Igen, amilyen gyorsan csak lehet.

- Szállj ki.

Hallod?

Majka!

- Egy percem van.

Marolke unokatestvére érkezett meg Varsóból.

Lesz majd pletykázás.

Segítenél?

Arra meg vigyázz, nagymama kényes a terítőjére.

Nem láttad a magassarkúmat, amit még Apád vett?

Megtaláltam.

Rohanok.

Puszit kérek.

Mit csináltál?

Nézd meg, mit csináltál!

Van róla fogalmad, hogy mit tettél?

Add ide.

- Anya! - Ne szólj hozzám!

Csak fogd be a szád!

Ébren vagy?

- Nem akartam ...

- Spongyát rá, úgyis csak egy régi gönc volt.

Már rég ki kellett volna dobnom. - Nem haragszol?

- Ezt nézd.

Tetszik?

Aranyos, nem?

Megyek, el fogok késni, ne várj meg.

- Átjössz?

Egyedül vagy?

- Igen, egyedül. - Kérsz?

Sárga cseresznye. Kérsz?

Finom, ugye?

Anyám tehet az egészről.

Ki nem állhatom.

Ő küldött ide, ...

hogy megneveljenek.

Azt hiszi, fogalmam sincs semmiről.

Szóval most itt vagyok,

Ők meg válnak.

- Mit bámulsz?

- Itthon van Anyád?

- Nincs. Dolgozni ment.

- Megvárom.

- Semmi baj.

- Halló? - Halló Wisia, halló.

- Halló, hallasz? - Igen, hallak.

Jól hallak. - Hogy érzed magad?

- Jól, jól, sok a munka, nincs idő unatkozni.

Veletek mi újság? - Jól vagyunk, ne aggódj.

- Miért nem írtál?

Tudom, hogy ki nem állhatod a levelezést, de néhány szót azért írhattál volna.

Itt semmi sem történik, csak a munka, tisztára az őrületbe kerget.

Írj, jól van? - Írni fogok.

- Jól van. Hogy van Piotrek?

- Apu? - Piotrek! Hogy vagy?

- Mikor jössz haza? - Még nem tudom.

Valószínűleg csak hetek múlva.

Halló, Piotrek! Ott vagy?

Halló?! - Itt vagyok.

- Szóval, mesélj, hogy telik a szüidő? Nem unalmas?

Megígérem, hogy jövőre majd ... - Jól telik a szünet.

- Jól van és otthon? - Otthon?

- Vigyázol Anyádra? - Igen, igen.

- Anyád nem unatkozni esténként?

- Esténként?

- Halló, Piotrek, ott vagy még?

Piotrek! Halló!

Halló, miért nem szólsz bele? Piotrek!

Halló?!

- Halló, ott vagy még? - Mi ütött belé?

- Fogalmam sincs, mi baj lett. - Beteg, vagy ilyesmi? - Nem.

Velünk rendben van minden. - Értem.

- Biztos túl izgatott, egy hónapja várta, hogy felhívd.

Ez lehet az oka. - Tényleg? - Igen.

Minden rendben. - Igen? - Igen.

Jó minden. - Rendben.

A jövő hónapban újra telefonálok. - A jövő hónapban ...

- Igen, ahogy ma hívtalak. - Úgy, mint ma, értem.

- Igen. - Jól van.

- Nos ... - Várni fogjuk.

- Jól van. - Tartjuk a kapcsolatot.

- Te meg mit ülsz úgy ott?

Fogd erősebben.

Miért csinálod ezt?

Mondd, miért? Miért idegesítesz?

Szerinted, nincs elég bajom így is?

Ezt nem teheted velem.

Nem teheted. Apád keményen dolgozik,

Én is halálra gürizem magam, hogy megéljünk.

Mikor telefonál, nem szabad felzaklatni, vigyáznod kell az idegeire,

erre Te felbosszantod.

Azt hittem, bízhatok benned.

Azt hittem ...

Nehogy bőgj itt nekem.

Ne sírj, hallod?

A pityergéssel nem érsz el semmit. Fejezd be!

Megbízhatok benned?

- Igen.

- Nem árulsz el?

- Nem.

- Soha?

- Soha.

- Esküszöl?

- Esküszöm.

- Jól van akkor ... hiszek neked.

- Szevasz.

Ne bántsad!

- Csak nyugi.

Nyugodtan.

- Add ide.

Hová dugtad?

- Anyu!

Majka!

Majka!

- Engedj!

- Kifelé!

Kifelé! Menj már!

- Teszek négyet.

- Akkor megadom.

- Egy pár, még egy pár, és még ezek.

- Sajna, nekem csak két párom van,

de nagyobbak.

- Felveszem.

Halló?

Téves hívás.

- Cserélek.

Te jössz.

- Én is cserélek, hármat.

És, ha Apád hív?

- Téves volt, mondom.

- Feküdj ide.

- Majka!?

Mi történt?

Megint bántott?

- Piotrek!

- Mit csináltál vele?

- Mit tippelsz?

- Nesze.

Igyál csak, jót fog tenni.

Gyerünk.

- Mássz le, megyünk haza!

- Hagyjál! - Nem hagylak, gyere!

- Eressz.

Ribanc!

Kurva!

Hazug ribanc!

Hallod, ribanc, hagyjál békén!

Kurva ribanc, hagyj engem békében!

Hagyj békén!

Hazug.

Hagyj békén!

- Anyu!

Csináltam reggelit.

- Apu!

- Nyisd ki.

Na, milyen? Tetszik?

Ez pedig ...

Nem tetszik?

Mi történt?

Ne sírj.

Ne sírj.

- Nem bírom tovább.

Ne hagyj el.

- Elmentem, meglesztek nélkülem?

Megleszünk? Megleszünk.

Történt valami?

- Mikor? - A távollétemben.

- Nem, semmi.

- Valóban?

- Valóban.

- Biztos, hogy odalépsz?

Elmondanád, ha történt volna valami?

- Persze.

- Nem hazudnál?

- Nem.

- Megmondanád az igazat?

- Igen. - Az igazat mondanád?

- Igen, Apu.

- Nézz a szemembe.

Nem hazudsz?

- Miért hazudnék?

- Mert félsz.

Időnként azért hazudunk, mert félünk.

Nem kell félned, nincs miért.

Szóval, nyugodtan elmondhatod az igazat.

- Az igazat mondom. - Ide nézz, ha hozzám beszélsz!

- Kinyitom.

- Tekerünk egyet?

- Hát, itt vagy. Hol van Apád?

Itt vagy.

Mit ültök így a sötétben?

- Aludtam.

- Készítek valami vacsorát.

- Holnap elmegyek.

- Hogyhogy?

- Felhívtak, hogy vissza kell mennem.

- Piotrek!

Piotrek!

Rybolovlev