Original subtitles

Szabad.

Nos, fiam, az ügyedet két hónap múlva veszik elõ.

Tessék az idézés.

Ha arra gondolsz, hogy kiengedünk

valamiféle próbaidõre,

akkor jól jár az agyad.

A nagynénéd és én reméljük, hogy jól tudod magad viselni.

Még valami.

Ne felejts el nyolc naponta megjelenni itt.

A POKOL HARANGJA

A vad fügefát

kitépték fajtája közül.

A varangy vére és a tüzelõ szuka

szájából megkaparintott csont vár.

A holtak feltámadnak.

A bagoly háromszor huhogott,

mikor a szüleid titokban kiszámolták fogantatásod idejét.

Azt hittem, messze mentél innen.

Miért jöttél vissza?

Õk késztettek rá.

Megmondtam neked, mikor még gyerek voltál,

hogy balszerencsés leszel.

A sors már kiosztotta a kártyákat.

De én majd kijátszom õket.

Köszi.

Miért akarsz elmenni?

Eleget tanultam.

John!

Nem tudtam, hogy visszajöttél.

Maradsz egy darabig?

Igen.

Férjhez mentem.

Örülök, hogy újra jól vagy.

Megértem, hogy haza akarsz

menni anyád házába.

Én inkább azt szeretném, ha itt lennél.

20 mérföld hosszú út, és...

tudom, hogy te sosem hívtál volna fel.

Tejjel vagy citrommal kéred a teát?

Citrommal.

Nem akarod, hogy segítsek?

Nem kell, mindjárt kész van.

Kinyitnád az ajtót?

Persze.

Mrs. Rivera itt lakik?

Õ a nagynéném.

Ha az építkezõ az,

tartsd szóval, amíg végzek.

Õ is kér teát?

Nem.

Azt mondja, igen.

Megorrolna, ha nem fogadná el.

Találkozott már vele?

Nem, nem.

Akkor maga nem tudja.

Mit?

Hogy szanatóriumba kényszerült.

De ragaszkodik hozzá, hogy egyedül élhessen.

Fázik?

Kicsit.

Bezárnám az ajtót, de nem merem.

Nem? Miért nem?

Néhány évvel ezelõtt a néném három lánya

kiment azon az ajtón horgászni.

Sûrû köd volt akkor.

A csónakjuk elveszett a tengeren, vagy széttört a sziklákon.

Sosem tértek vissza.

Marta néném bele õrült, a sokktól pedig lebénult.

Azt hiszi, hogy a lányai bármikor megjöhetnek,

és hogy dalolva jönnek vissza, ahogy szoktak.

Akármikor köd van odakint, teát készít nekik.

Ezért nem zárom be az ajtót.

Megérti, ugye?

Igen, azt hiszem.

Elnézést, hogy megvárakoztattam.

Állandóan ügyetlenkedem.

Ez a jóképû fiatalember az unokafivérem.

Már megismerkedtünk.

Hozol még egy csészét?

Akkor a vegyész küldte magát.

Ó, igen, õ mondta, hogy maga tervez

valamiféle átépítést.

A tetõre ráférne egy javítás, ahogy a ház elejére is.

A barátom csak jókat mondott magáról.

Hallottad ezt?

Mit?

Valószínûleg semmi nem volt az.

A lányaim kimentek horgászni a tengerre.

Nem lehetnek már sokáig.

Ha zavarja az ajtó, bezárhatom.

Ó, az egyik nap találkoztam azzal a szakállas koldussal.

Megismert.

Azt mondta, hogy a holtak feltámadnak...

Hát persze, hogy a holtak feltámadnak.

És megítéltetnek.

Ez csak egy egyszerû átmenet, egyetért velem?

Végre itt vannak.

Istenem.

A kabátokat le, a lábakat megtörölni.

Mit mondtál annak a szegény embernek?

Itt van, vissza jött.

Látom.

Sokkal vékonyabb vagy.

Nem kéne õt ijesztgetned

az aprócska tréfáiddal.

Én úgy látom, semmit nem változtál.

Sokkal magasabb, és sokkal szomorúbb.

Olyan, mint mindig.

Vedd le a lábad a kanapéról, Esther.

Mit csináltak veled a klinikán ezalatt a három év alatt?

Meggyógyítottak?

Igen.

Most már teljesen õrült vagyok.

Ezt elhiszem.

Helló.

Hogy van Mr. Szupermarket?

Jobb szeretném, ha a nevén hívnád az unokatestvéred võlegényét.

Tudod, hogy már majdnem terhes?

Tényleg?

Ha majd összeházasodnak, lesz még kettõ Szupermarket.

Ikrek.

Nem bánod, ha azt mondom,

hogy nem vagyok túl boldog, hogy látlak?

Miért jöttél?

Az ügyemet 15-én veszik elõ.

Maria, a teád.

Azt tudnod kell, hogy én nem változtam,

és mindent meg fogok tenni,

hogy ne herdáld el a nõvérem pénzét.

Azt gondoltam, hogy elõbb elmehetnénk a házamba.

Nem lesz már sokáig a te házad.

Sosem fogja neked megbocsátani azt az éjszakát.

Fogd be!

- Amikor nem fejezted be a megerõszakolását... - Hallgass!

Elég!

Azt mondtam, elég!

Õ az egyetlen, akinek gondjai vannak. Meg van ijedve,

mert nem akar visszamenni a klinikára.

Az õ gondjai a miénk is, az egész családé.

Én nem megyek el abba a házba.

Nem bízom meg benne.

Én igen.

Azt fogjuk tenni, amire vágyik, hogy megtegyük.

Nos, mit szólnátok a keddhez?

Legyen akkor kedd.

Három év nélküled.

Hiba volt õt kiengedni.

Kicsikém...

- Tudod, mi vagy te, kicsikém? - Mi?

Egy hülye picsa!

Egy hülye picsa, aki még azt sem tudja, mit csinál.

Istenem, tudnom kellett volna.

Mit?

Az anyád csalinak használt téged, én meg ráharaptam.

Igaz, ugye?

Ugye?

Te szemét, igazuk volt rólad!

Ó, mit mondtak?

Hogy egy durva, önzõ,

szadista, pszichotikus rohadék vagy!

Istenem, le kell lépnem innen.

Messze el a beteg anyádtól és az õrült húgaidtól.

Õrült vagy!

Talán.

És nem fogsz menni innen sehova.

Az anyám nem fog elengedni.

Tudom, hogy nem fogod elhinni, de én már sokat fizettem érted.

És anyádért is.

Tudom, hogy maga volt az egyetlen, aki megpróbált rajta segíteni.

Igen, nem is hitte el, hogy az egyház megbocsátott neki,

miközben a családja és a barátai meg nem.

Sokszor az egyház legrosszabb ellenségei...

a képmutató fanatikusok,

és a hamis katolikusok.

És a hamis õrült, és a hamis épelméjû.

És minden hamis.

Mit fogsz most tenni?

Áruld el, fiam.

Nem akarja azt maga tudni.

Hé, fiúk, látjátok ezt a madarat?

El sem repül, nem fél.

Látjátok?

Egy vadkacsa, aki egyáltalán nem fél a vadászoktól.

Kicsit késõ van már ahhoz, hogy itt kószálj, nem gondolod?

Hé, kérdeztem valamit.

Nem tanítottak meg, hogy válaszolj, ha hozzád beszélnek?

Szerintem nem is tud beszélni.

A vadkacsák biztos nem.

Ó, mellesleg milyen nemû vagy, hím vagy nõstény?

Jól van már, fiúk, engedjétek el.

Az apád mérges lenne.

Most már megijedt a mi kis kacsánk.

Nézzük csak meg, hogy hím-e vagy nõstény.

Ja, nézzük meg.

Elég volt.

Csak szórakozunk.

Rajta, lássuk csak, lássuk.

Mi vagy te, kis kurva?

Miért nem vagy boldog?

Boldog? Szerintem az vagyok.

Milyen gyakran van szükséged szexre?

Már három hete nem csináltad a férjeddel.

Mi? Ezt hogy érted?

Te a hajadat fésülted,

õ kijött a fürdõbõl gargalizálva,

és elég durván mondta el neked, amit akart.

Honnan tudod te mindezt?

Aznap, amikor a tévédet javítottam,

felakasztottam egy mikrofont az ágyadra.

Miért?

Így olyan volt, mintha a karjaimban lennél.

Ez nem volt szép dolog.

Tudom, és megérdemlem a büntetést.

Szeretnéd, ha nem ennék egy hétig?

Vagy... tépjem ki a szemeim?

Igen, kitépem a szemeimet.

Tartsd meg õket emlékbe.

Figyelj, nyugodj meg, csak vicc volt.

Nézd, viaszból vannak.

Amikor tehetetlennek láttalak, elvesztettem az önuralmamat. Bocsáss meg.

A lány még halára fagy.

Gyerünk, majd máskor elcsípjük.

Kezdek én is szétfagyni.

Te maradni akarsz, Peter?

Bajba kerülhetünk.

Rajta, fogd meg a kötelet.

Gyerünk.

Nem fogunk bántani, ígérem.

Ne félj, gyere oda a tûzhöz.

Nekem ez nem tetszik.

Ebben én nem veszek részt.

Együtt kezdtük ezt el, barátom.

Már nem léphetsz ki.

Mi történt?

Életben van, nem csináltak vele semmit.

Ki tette?

Hamarosan örökre elmegyek innen.

De ígérd meg, hogy addig nem csinálsz semmit.

Kik voltak?

Kik?

Nézd, ami a tegnapot illeti, eszünkben sem volt bántani a lányt.

Csak vicc volt, igaz?

Igen, csak szórakoztunk kicsit.

Tudod, nem akartunk mi semmit.

Megértheted.

Ha nem bánja.

Oh.

Vettünk neki egy új ruhát, úgyhogy felejtsük el.

Biztos vagyok benne, hogy számíthatunk rád.

Hát persze.

És felejtsük el a feleségét is.

És engem.

Hogy mi?

Mit mondtál?

Semmit.

Ez is csak vicc volt, kérdezze meg õt.

Mondtam neki, hogy maga megtenné, és igazam volt.

Köszi.

Mi a baj?

Kedd van, emlékszel?

Hát itt vagyunk.

Igen, meghívtál minket.

Elfelejtetted?

Dehogyis, gyertek be.

Csodás, minden ugyanaz.

Eléggé elkötelezted magad.

Miért, nem tetszik?

Olyan nagyra tartod magad, ugye?

De sosem magyarázod meg, miért.

Felesleges pénzkidobás.

Ha rajtam múlt volna, egy pennyt sem adtam volna

anyád vagyonából.

Parancsoltok valamit?

Én Bloody Maryt kérek.

És Ön, kisasszony?

Gint tonikkal.

Dr. Cunqueiro hívott.

Nem jelentkeztél nála.

Minek?

Nem megyek vissza.

Nos, csak próbaidõn vagy.

Ne feledd, John.

Az egyik nap átfutottam a számláidat.

Minden hónap elején

átutalsz 50 ezer pezetát a klinikának.

A kezelésed elég drága, John.

És még 100 ezret Dr. Cunqueiro részére.

Miért?

Szerinted?

Talán azért, hogy adjanak valami speciális kezelést.

Ha bebizonyosodik, hogy õrült vagyok, a pénz végleg a tiéd lesz.

Nem igaz?

Az anyád megbízott bennem, John,

és engem nevezett meg az õ végrehajtójának.

Nem fogom összeakasztani veled a bajszomat,

mivel elég ostoba vagy.

Miért akartad, hogy eljöjjünk ide?

Ugyan már.

Érezzétek jól magatok.

Ma mindnyájunk számára fontos nap lesz.

Nem tudom, hogy tudsz együtt élni ezekkel az állatokkal.

Szeretem az állatokat, õk igaziak.

Õk akkor esznek, ha éhesek.

Akkor alszanak, ha fáradtak.

És akkor basznak, ha tüzelnek.

Te sosem tüzeltél, ugye?

Elég!

Hallottad? Elég!

Menjünk.

Leülni!

Hidegen hagy a gorombaságod, ahogy a trükkjeid is.

Tudni akarom, hogy miért hívtál ide minket.

Látni akartalak benneteket, és beszélni veletek.

Remek, akkor rajta, beszélj.

Minden öt évvel ezelõtt kezdõdött, amikor Londonba mentem.

Igen, még kiskorú voltál,

és a beleegyezésem nélkül léptél le.

Gyakoroltad a szabad szerelmet?

Igen.

Én is el akarom kezdeni, de anyám nem engedi.

Egy biztos: gyûlöltem anyám pénzét.

El akartam égetni, és mindent elõrõl kezdeni.

De én, mint a gyámod, leállítottalak.

A pénzt ne égesd el, hanem fektesd be.

Hamburgban elkaptak. és vissza kellett jönnöm.

Vajon miért?

Amikor mosolyogtam, emlékszem, anyám mindig azt mondta,

"amikor egy gyermek mosolyog elfelejtjük, hogy jövõje is van".

Én saját jövõt akartam választani magamnak.

Ezt már mind hallottuk a bírósági meghallgatásokon.

Prostituáltakkal éltél,

drogfüggõkkel jártad Európát, és így tovább.

Miért csak az jó, amit te annak látsz?

Túlságosan keményen büntettél.

Ügyvédek, pszichiáterek elé vetettél,

azok meg porrá zúztak.

Széttörtek.

Beteg voltál, John.

A bírók és az orvosok

úgy hitték, hogy néhány hónap pihenésre és kezelésre van szükséged.

Senki sem akart büntetni téged, John.

Marta néni, kérlek, ments meg engem.

Lemondok mindenrõl.

A házról, a pénzrõl, bármit megteszek, amit csak mondasz.

Csak egy dolgot kérek.

Mi lenne az?

Add vissza az útlevelemet,

és sosem hallasz többé rólam, esküszöm.

Nem tehetem.

Kérlek.

Hagyd elmenni Johnt.

Nem lehet.

Ha bármi történik vele, engem fognak elõvenni miatta.

Úgyhogy mindent legálisan kell csinálni.

Oké, ahogy akarod.

Kezdjük hát.

Miért gyûlölted anyámat?

Nem gyûlöltem.

A gyengeségét és az erkölcstelenségét gyûlöltem.

Gyakran kimegyek a szirtre.

Gondoltam, ültetek oda néhány fenyõfát,

mert egy fa sincs ott,

és anyámnak is tetszett volna.

Mit gondolsz?

Megható egy ötlet.

John.

Maria hamarosan férjhez megy.

Kérlek, hagyd békén õt.

Ahogy Teresát és Esthert is.

Ezt neked.

Hagyd békén az unokatestvéreidet.

Mindhármójukat, kérlek.

Shh, ne feledd a szíved.

Fáradtnak tûnsz, igaz?

Miért nem csukod be a szemedet,

és alszol, mint egy jó kislány.

Szeretnéd, ha énekelnék neked egy altatót?

Az jó lenne.

Az csodálatos lenne.

Miért viselkedsz néha olyan furcsán?

Beszámíthatatlan vagyok.

Az orvosok nem mondták?

Igazi miniszter-társadalom.

Ez nem meglepõ.

Apa nélkül nevelkedtél, az anyád meg...

Nyugodjék békében.

Elnyerte a büntetését, végzett magával.

Nem nyugodhat békében.

Baleset volt, John.

Mi a baj?

Fáradt vagyok.

Az ember furcsa egy állat, van öntudata.

Olyan más vagy most.

Dr. Cunqueiro bárkit képes megváltoztatni.

Lassan elpusztít, mintha egy féreg lenne az agyadban.

És végül azt veszed észre, hogy csak por van a fejedben.

Por.

Dédelgess kicsit.

Maria jobban tudja ezt, nem?

Már úgy beszélsz, mint egy nõ.

Miért nem vetted el õt?

Meg akartam neki mutatni a Taj Mahalt,

Luxor templomait, a Kínai falat,

de nem akart velem jönni.

Én elmennék.

Én szeretnék elmenni veled.

Te nem hiszed, hogy én...

Nem!

Legalább is, eleinte nem voltam, de most már talán igen.

Szeretném tudni.

Jól vagy?

Nem, nem vagyok.

Ez egy új játék?

Minden tragédiában van egy ártatlan áldozat.

Esetünkben te vagy az.

Mit csinálsz?

Meg kell tennem... meg kell tennem.

Remélem, senki sem látta, hogy feljössz.

Anyát hol hagytad?

Holtan a kertben.

Boldog vagy?

Jól vagyok.

Biztos nem látta senki, hogy feljössz?

Mi a baj?

Miért?

Mikor kezdõdött el ez a háború?

Elõször még biztos voltam benne, hogy kibírom.

De aztán...

Valami elkezdett szétmenni az agyamban.

Aztán elkezdett valami más növekedni benne.

Gyûlölet!

Fájdalmas volt, de megtanultam kezelni.

Jobban éreztem magam.

Miért beszélsz így?

Hol van az anyám?

Már mondtam. Halott.

Meghalt.

Ha senki nem lesz itt közületek, ügy sem lesz.

És ti pedig nem lesztek itt.

Beszámíthatatlan vagyok.

Az orvosaitok ezt mondták.

Nem tudok különbséget tenni jó és rossz között.

És tudod, miért nincs különbség?

Mert azok csak szabályok.

Ha azt hiszed, hogy megrémísztesz, csak az idõdet fecsérled.

Tudom, hogy itt vagy.

Akkor még mind szabadok voltunk.

A múlt nem létezett, és a jövõ nem volt fenyegõ.

Nem estünk fogságba egy hálóba.

Fogságba? Hogyan?

Anya hol van?

Alszik.

És a húgaid is.

Csak te és én vagyunk ébren.

Szeretném, ha tudnál valamit.

Én nem bízom meg benned.

Tudom, hogy bármire képes vagy.

Marta néninek és nektek meg volt a tervetek,

ahogy nekem is.

Tényleg hiszem azt, hogy beteg vagy.

Én õrült vagyok.

Én újra be tudlak záratni.

Hazudok is ezért, ha kell.

Egyszer már hazudtál.

Azt mondtad nekik, hogy meg akartalak erõszakolni.

Ne érj hozzám, ne érj hozzám!

Engedj, eressz el!

Most már túl késõ.

Túl késõ mindnyájunk számára.

A halál után mi történik a bõrrel,

a szemekkel, a selymes hajjal?

Minden elrothad és elenyészik.

A testetek folyadékká válik,

és tavasszal a folyadéktól erõre kapnak a fenyõfák.

Néhány év múlva visszajövök a szirtre,

és arra gondolok, hogy azok a levelek talán Teresa ujjai,

és ott vannak a többiek arcai és ajkai.

Mindig a tenger felé néztek majd,

a szél pedig símogat benneteket

évszázadokon át.

Mit mondtál a férjemnek?

Miféle fogadást tettünk mi ketten?

Mikor?

Sajnálom, csak vicc volt.

Szeretsz viccelõdni, igaz?

Imádok.

És az a dolog velem, az is csak vicc volt?

Szerettem volna megtenni.

De nem úgy, hogy ájult vagy, úgy nem.

Ki akarok jutni innen!

Nem tudom kinyitni.

Ha visszajön, tegyetek úgy, mintha meg akarnátok szökni.

Én magam ölöm meg.

Azt nem hagyom.

Totál õrült.

Hát nem látod?

Az õ élete, vagy a miénk.

Ki akarok jutni, ki akarok jutni!

Ki akarok jutni!

Fogd be, te hülye!

Mondd meg neki, hogy várom holnap este 12-kor.

Bocsánatot kérek tõle, ha ettõl jobban fogod érezni magad.

Most menj el, kérlek.

Te...

Nem kéne itt lenned, kérlek, menj.

Beállítottuk az új templomi harangot.

Két tonnát nyom.

Holnap lesz elõször beüzemelve.

A mûködtetéséhez egy ellensúly rendszer kell.

És te leszel az egyik ellensúly.

Mit mondasz majd nekik?

Hogy elmenekültem?

Végül is nem tudtam ártani neked.

A harang elsõ kondulásakor... lógni fogsz.

Egy valamit tudni akarok.

Tényleg õrült voltam, vagy Dr. Cunqueiro keze van benne?

Tudnom kell. Kinek volt igaza?

Neked, ugye?

A rosszindulatú daganatot ki kell vágni.

Nem tudtam aludni, amíg te életben voltál.

Te nyertél, mindig te nyertél.

Most már mind békében alhattok.

Az utolsó két tégla.

Ki maga?

Az, aki utoljára nevet.

Nem gondolod úgy, hogy vicces?

Maga elmehet innen, de azt megígérem,

hogy én fogok utoljára nevetni.

Zavaros idõket élünk.

Háborúk, forradalmak, civil lázongások.

Számos országban gyilkolnak le

ártatlan férfiakat, nõket és gyerekeket

csupán csak politikai okokból.

Mégis, a mi sötét óráinkban mindig meghallgattatnak azok,

akik úgy döntenek, hogy meghallják a mi teremtõnk hangját.

Isten beszél hozzánk minden nap és minden éjjel.

És ezekben a sötét idõkben még jobban meg kell hallanunk õt, mint valaha.

Köszönetet mondok mindazoknak, akik támogatták,

hogy ez a templom új harangot kaphasson,

ami elviszi a mi Urunk hangját

távolabbi helyekre is,

és felhívja a figyelmét azoknak is,

akik nem akarják meghallani azt.

Isten áldjon meg benneteket.

In nomine Patris et Filii et Spiritus Sancti.

Amen.

Rajta.

Mi a baj? Segíthetek?

Esther.

Elmegyek.

Nem megyek vissza abba a házba.

Miért nem?

Megölted õt.

Valami szörnyû dolgot tettünk,

de szükséges volt.

Viszlát.

Esther.

Még kiskorú vagy, kényszeríthetlek, hogy engedelmeskedj nekem.

Ha megteszed, mindent el fogok mondani, anya.

Szétkürtölöm az egész világnak.

Fáradt vagyok, menjünk.

Megint köd van.

- Elmész hozzá? - Kihez?

Tudod te azt jól, kihez. - Elmész hozzá? - Kihez?

Tudod te azt jól, kihez.

Magyarázattal akar szolgálni neked.

Nem lesz rá szükség,

azt hiszem, a szomszédunk végleg békén hagy minket.

Miért?

Elment. Külföldre.

Nekem nem mondta ezt.

Hallani sem akarom többé a nevét.

Nem azt mondtad, hogy elment?

Jöjjön be.

Erre.

Ne oda, ide.

Várok.

Erre.

Gyerünk.

Mit akarsz?

Mit akarsz tõlem?

Hogy jutottál ki?

Hogyan?

Válaszolj, te nem lehetsz itt.

Nem!

Ez volt az utolsó nevetésed.

Az utolsó nevetésed.

Az utolsó nevetésed. Az utolsó nevetésed.

Az utolsó nevetésed.

Az utolsó...

Fordította: RAVEN - Horrorfreak -

Támogasson minket, legyen VIP tag, így megszûnnek a reklámok www.SubtitleDB.org