Original subtitles

Találkozója volt Félix Rouleau-val?

Elkéstem. Az én hibám.

Nem.

Hány óra volt?

Éjfél.

Önök…

randevúztak?

- Laumier hazaviszi. - Nem, itt maradok.

Nincs alkalmas állapotban.

Tudom, ki ölte meg.

Mikor odaértem,

láttam Delaunay-t.

- Raoul Delaunay-t? - Igen.

Biztos benne?

A sofőrjével volt. Véres volt a keze.

Miért támadna meg egy pultost?

Félix megalázta, mikor megvédte Giuliát.

Ezt hogy érti?

A gála estéjén

Delaunay megtámadta Giuliát, és Félix közbeavatkozott.

Ellökte egy fekete, ezt Delaunay…

nem tűrte el. Félix megfizetett érte.

- Azonnal ki kell kérdeznünk. - Nem.

Majd én kikérdezem Delaunay urat.

Ha haza nem megy, vidd az őrsre!

Igen, felügyelő.

Jó, mehetünk?

Meg kell tennem valamit.

1936 NYARÁN

Delaunay úr azt állítja, közbelépett, amikor a pultos, Félix Rouleau,

túlságosan rámenős volt önnel.

Megerősíti?

Igen, ez történt.

Félix az ön húgának viszont nem ezt mondta.

Igen, a húga. Tudom.

Félix korábban is viselkedett így?

Nem.

Nem?

Delaunay úr szerint a falnak nyomta.

Szerintem Delaunay úr félreértette Félix szándékát.

De azért összeverekedtek.

Nem volt komoly.

Félix utána azonnal bocsánatot kért.

Delaunay úrnak nem volt oka Félix Rouleau-ra haragudni?

Nem.

Hát jó.

Köszönöm!

Tökéletes volt.

Delaunay úr elégedett lesz.

Nagyon szeretné, ha a lánya nyaralása biztonságosan folytatódna.

Engedjen el!

- Miért hazudtál nekem? - Miről beszélsz?

A hamis papírokkal kereskedés Goirannál. Benne voltál.

- Ki mondta ezt a marhaságot? - Ne hazudj már!

Hencegtél is vele, hogy ebből van plusz pénzed.

Mi történt? Több pénzt kértél, hogy este elihasd a kocsmában?

- Nem. - Goiran nem adott, ezért megölted?

- Léonie, gyártottam hamis papírokat, de… - Akkora hülye vagyok!

„Apám ártatlan. Nem alkoholista.”

Azért jöttem be hozzád ma, mert megígértem valakinek.

De ennyi volt.

Giuliának igaza volt.

Nem érdemled meg, hogy bárki küzdjön érted.

Eugénie? Ha a fiadat keresed, elment a nagyapjával.

- Hozzád jöttem. - Mi az?

Megvádoltad a férjemet Jacquart meggyilkolásával?

- Nem vádoltam, csak… - Anya!

Jeant letartóztatták este.

Nem tudtam.

Mire számítottál?

Azt mondtad a rendőrségnek, hogy láttad a Rivieránál.

Az igazat mondtam.

Ez a kifogásod?

És te?

Hagytad neki?

Anyától nem lep meg, de te megállíthattad volna.

- Ugye nem tetted ezt? - Azt tettem, amit kellett.

Ne akarj már mindig mindent egyedül megoldani!

- Csak rontasz a helyzeten. - Rontok?

Ellenkezőleg, mindig én védek meg másokat.

Te is mindig hozzám jössz, ha segítség kell.

Ideje, hogy ennek vége legyen.

Miről beszélsz?

Nem megyek vissza veletek Párizsba.

Itt maradok Nizzában. Itt a helyem.

Eldöntöttem.

Giulia hazudott.

Nem Félix támadta meg őt.

Hanem Delaunay.

- Miért hazudna? - Nem tudom, de hazudik.

Nem Delaunay úr ölte meg Félix Rouleau-t.

Monacóban volt a sofőrjével.

Nizzában volt a sofőrrel együtt, láttam őket.

Felhívtam a monte-carlói kaszinót. Hajnalig a bárban volt.

Dehát láttam feljönni a partról!

Nem őrültem meg. Ott volt.

Készen állok tanúskodni.

Halálra verte Félixet.

Vaksötét volt, van alibije. Egy bíró nem fog ennek hitelt adni.

Mert egy fekete pultos élete mit sem ér egy gyártulajdonoséval szemben, ugye?

Szedje össze magát, Morel!

Tovább kell dolgoznia Jacquart ügyén.

Hozassa ide Jean Berthier-t!

Köszönöm, Madeleine!

Azonkívül, hogy levegőzött, mit csinált a hotelnél

Adrien Jacquart halálának estéjén?

Beszélni akartam vele.

De öt perc után elmentem.

Egyenesen a panzióba ment vissza?

- Nem, a moziba. - Melyikbe?

A Mondialba.

Az utolsó vetítésre.

Milyen filmet adtak?

- A Bűn és bűnhődést. - Találó.

A vetítésről bármikor távozhat feltűnés nélkül.

Hát persze. Röhögje ki az alibimet!

Küldjön egyenesen a börtönbe! Tárgyalás sem kell.

Elmondom, szerintem mi történt.

Megtudta, hogy Louis Adrien Jacquart fia.

Meglátja a nejével a Régent-ban, és rájön, hogy tartják a kapcsolatot.

Ezért kitalálja a mozis alibit, visszamegy a Rivierába, és megöli.

Dehogyis!

- Mikor jött el a moziból? - Nem tudom, sokat ittam.

- Sokszor előfordul? - Nem.

De most…

Nem emlékszem. Egy padon ébredtem.

Hát, nem sokat segít, öregem.

Ellenőrzünk mindent.

Itt a keresztfia, Frédéric. Azt mondja, sürgős.

Vigyék vissza a fogdába!

Jöjjön!

A moziban találkozunk.

- Sietek. - Jó.

- Várja önt. - Köszönöm!

Drága keresztapám!

Frédéric!

Kellemes meglepetés!

Ki az a lány, aki most ment el?

Neked dolgozik?

Igen.

Miért?

Erről akartam beszélni.

A nyomda és az alkalmazottaim körül ólálkodik.

Az irodámban is szaglászott.

Nyomozónak gondolja magát.

Megszállottja apád gyilkosságának. Meggyőződése, hogy tévedtem.

- Nem tudtam, hogy rendőr. - Nem.

Rendőrségi asszisztens. Nem ugyanaz.

De miért aggaszt ez?

Egyáltalán nem aggaszt.

Én csak

azt hittem…

Azt hittem, a konkurenciának dolgozik.

Sokan próbálják ellopni a munkámat.

Nem erről van szó, nyugi.

Nem…

akarom többet a nyomdánál látni.

Mert…

nem szeretném újra átélni apa halálát.

Érted?

Elintézem.

Ne aggódj!

Köszönöm!

- És, hogy vagy? - Jól.

- A 22-i vacsora áll még? - Persze, keresztapa.

Én most megyek. Szia!

Tudtad, hogy letartóztatták Eugénie férjét?

Igen. Ma reggel tudtam meg.

Nevetséges.

Ha annyira szeretnéd, váljunk el!

De nem követlek Amerikába.

Jól vagy, drágám?

Én? Igen.

- Lemegyek olvasni a partra. - Jó, hogy visszajöttél hozzánk.

Gabriellel találkozik.

Felteszem, még nem beszéltél vele.

Nem.

De úgyis velem jön, és te is.

De ha vége a házasságunknak, mi értelme együtt távozni?

Már elmondtam.

Ami Németországban történik, gyorsan ide fog érni.

A nevemet viselitek.

Csak óvni akarlak titeket. Ott azt csináltok, amit akartok.

Delaunay úr!

Hogy mer a férjemről ilyen karikatúrát közölni a szennylapjában?

Szórakoztató, Blanche.

Most már a férjét védi?

Akit az úgynevezett szennylapom egyik szerzőjével csalt.

- Nem gondoltam, hogy Adrien is ilyen. - Milyen? Mire gondol?

Gazdag? Jómódú?

Nem.

Antiszemita.

Fasiszta.

A nácik csicskája.

Az biztos, hogy Hitler és a balos Blum között könnyű a választás.

Ahogy a franciák felének is az a mi köreinkben.

Azt ajánlom, szedje össze magát, és vigyázzon magára, Ackerman asszony!

Igen, ő az.

A Bűn és bűnhődés utolsó vetítésén nyolcadikán, szombaton.

- Nagyon pontosan emlékszik. - Igen.

Részeg volt. Zavart mindenkit, és ordibálva kommentált.

- Szerencsére lenyugodott. - Nem ment el a vetítés alatt?

Szerintem nem.

- Marcel? - Igen?

Láttál valakit kimenni szombat este?

Őt biztos nem.

A moziban aludt.

- Ő? - Igen.

Reggel találtam rá, amikor jöttem előkészíteni a tekercseket.

- Hány órakor? - Reggel fél hétkor.

A fiúk tudtukon kívül bezárták.

A földön aludt a székek között.

Mit csinált?

Bűzlött a szesztől, alig tudott magáról.

Úgyhogy kitettem, hadd aludja ki magát egy padon.

- Köszönjük! - Köszönjük szépen!

NŐK! MENTSÉTEK…

Összefoglalom.

Odette, a szobalány 11:30-kor hallotta utoljára Adrien Jacquart-t a szobájában.

A holttestét reggel hatkor fedezték fel.

Eközben Jean Berthier a moziban aludt részegen.

Igen, tudom, hogy nem lehet Jean Berthier a gyilkos.

Újabb téves gyanúsított.

Ebben az ügyben minden vakvágány.

Az elejétől úgy gondolom, hogy a gyilkos a Rivierában van.

A vendégek könnyebben járnak diszkréten szobáról szobára.

Lehetséges.

Megint Blanche Ackermannál lyukadunk ki.

Nem csak ő van a szállóban.

Szólok a bírónak, hogy engedje ki Berthier-t.

Mondja,

még mindig nyomoz a nyomda ügyében?

Nem. Igaza volt.

Pierre Farget bűnös.

Nem kell többet szaglásznia.

Végeztem azzal az üggyel.

Menjen haza, sápadt.

Pihenjen délután!

Menjen!

RIVIERA STRAND

- Minden rendben? - Ahogy tíz perce is, anya.

Ha miatta aggódsz, ne izgulj! Ha a közelembe jön, ordítok.

Csak azt mondd el, miért liheg a nyakamban!

Mindent el fogok mondani.

Lerázhatom. Nem tűnik okosnak.

Ne csinálj semmit!

- Miért hazudtál Ravennek? - Miről beszélsz?

Félix megvédett. Ezért halt meg.

- Giulia, miért véded Delaunay-t? - Most meg mit csinált?

Suzanne, ő Léonie, a nagynénéd, aki láthatólag nem ismer fel.

Szia, nénikém!

Jól megnőttél!

Bizony, rég nem láttad.

Mit olvasol?

Az Elfújta a szélt Margaret Mitchelltől, angolul.

Menjetek, elterelem a másik kretén figyelmét.

Kiről beszél?

Gyere, menjünk!

Miért nem mondtad, hogy a lányoddal zsarol?

Mert rettegek, hogy bántani fogja.

Mindent megtettem, de tovább fenyegeti.

- El akar hallgattatni. - Egy szörnyeteg.

Tudom.

Láttam, mit tett Félixszel.

A pókeradósságom miatt történt minden.

Anélkül Félix is élne.

Milyen pókeradósságod?

Így finanszírozom Suzanne tandíját.

A nagy partikon sokat lehet nyerni.

Kivéve, ha veszítesz.

- Delaunay ezzel zsarol? - Igen.

Nagyon sajnálom.

Hagyd abba!

Ez kizárólag ennek a szemétládának a felelőssége, senki másé.

A jegyzetfüzetben, amit elloptál neki.

Mi volt benne?

Nem tudom pontosan.

Henri Pontavice-Caronnal akar társulni.

Biztosan őt is zsarolja.

Miért érdekel?

Mert kell valami, ami segíthet Delaunay-vel szemben.

Giulia,

az unokahúgomnak a haja szála sem görbülhet, és Félixért is megfizet.

Nem látom, hogyan.

Én sem.

Egyelőre.

Én nagyon kedveltem Félixet.

Ha szükséged van rám, itt vagyok.

Köszönöm!

Egyébként úgy látom, rendkívül okos az unokahúgom.

Ebben rám ütött.

Jó napot, uram!

Hallottam a bátyádról. Sajnálom.

- Kiengedték. - Igen?

Igen.

Imádod a bátyádat.

Még féltékeny leszek.

Tudod, ő nevelt fel.

És a szüleitek?

Nem ismertem őket.

Intézetben kezdtem az életet.

Jean elvitt onnan, amint tudott, és sosem hagyott magamra.

Jó lenne, ha lenne egy bátyám. Főleg most.

A szüleid nincsenek jobban?

Nem.

Apa próbálja erősnek mutatni magát, de…

Látom, hogy boldogtalan.

Anyám is.

Szeretnék jó messzire szökni veled.

Sosem éreztem még így senki iránt.

Szeretném mindig látni a szemed,

beszélni veled, hallani téged.

Én is.

Mintha mindig is ismertelek volna.

És ez elszomorít?

Félek, hogy a szüleim eltiltanak.

- És elveszítelek. - Senki sem áll közénk.

- Megígéred? - Megígérem.

- Jöjjenek a lindy hop versenyre! - Nagy lindy hop verseny!

Nagy lindy hop verseny, hölgyeim és uraim!

Jöjjenek! Díjakat lehet nyerni!

Jöjjenek a versenyre!

- Jöjjenek! - A szerelmesek is!

„Lindy hop verseny holnap a tengerparti sétányon.”

Benevezünk?

Benevezünk?

Tudtam, hogy itt leszel.

Itt jól érzem magam.

Közel vagyok hozzá.

Beszélek hozzá.

Megértem.

De haza kell jönnöd Párizsba.

Nem dönthetsz erről ilyen hirtelen.

Ellenkezőleg, jól átgondoltam.

Anne-Marie, ne a megbánás vezéreljen!

Te nyilván nem tudod, mi az a megbánás.

Marthe Pontavice-Caron vagy, nem bánsz meg és nem sajnálsz semmit.

Mindig kötelességtudó és illedelmes vagy.

Sosem hibázol.

Sosem vagy gyenge.

Sosem hullatsz könnyeket.

Nincs választásom, Anne-Marie.

Gondoskodnom kellett a lányokról, a házról, a férjemről.

Ha kellett, a saját pénzemből mentettem meg a vállalatát.

Nem volt időm filozofálni.

A szüleink halála óta támogatlak.

A húgom vagy. Vigyáztam rád, ahogy kellett.

Lehet, hogy tekintélyelvűen. De megtettem.

Tudom.

És ezért végtelenül hálás vagyok.

De az elmúlt három év egy rémálom volt.

Minden nap megpróbáltatás.

Ennek véget akarok vetni.

Ennyi. Érted?

Sajnálom.

Nem megy.

Örülök, hogy kiengedtek.

Nagyon aggódtam.

A rendőrségen sokat agyaltam.

Megállás nélkül.

Louis megszületése csodálatos volt.

Nem volt apám, és valaki apja lettem.

Családom lett.

- Saját családom. - De van is…

Tudom, mit fogsz mondani. Louis az én fiam. Tudom.

Viszont ha akarod, ha nem, Adrien Jacquart fia is.

Azt hittem, el tudom viselni, de talán nem vagyok elég erős.

Nem tudom, menni fog-e.

Micsoda?

A színlelés.

Mintha mi sem változott volna.

- Léonie Morel Pierre Farget lánya? - Igen.

Hogyan tudta meg?

Szokatlanul hirtelen ejtette a Goiran-ügyet a sok felhajtást követően.

Ezért felhívtam a börtönigazgatót.

Megkérdeztem, meglátogatta-e Pierre Farget-t. Meglepetés!

Farget lánya, szegényke!

Az apját halálra ítélték, szörnyű!

Ettől függetlenül gondosan elhallgatta előlünk.

De miért nem mondta el?

Talán mert Jacquart ügyész akadályozta az ügy újratárgyalását.

- Jó ok a haragra. - Annyira nem, hogy megölje.

Ne felejtsük,

hogy ellopta az aktákat, hazudott, és elhallgatott értékes információkat.

Titokban figyelmeztette a nővérét.

És még alibivel is ellátta az igazgató halálának idejére.

Ami teljes kitaláció volt.

Léonie hazudott nekünk, rendben. De attól még nem gyilkos.

Engem jól megvezetett a szende színjátékával.

Azért ugye nem tartóztatja le?

Ellenőrzöm, mit csinált Jacquart halálának estéjén.

Ha kételkedem, nem fogok tétovázni.

Krimiket olvas?

Nem találja túl erőszakosnak?

Léonie adta kölcsön.

- Viszlát, felügyelő! - Viszlát!

GYILKOSSÁG AZ ORIENT EXPRESSZEN

Valami baj van?

Apám bűnös, ennek már nincs értelme.

Felhívott Raven felügyelő.

Megkérdezte, ki volt itt Jacquart halálának estéjén.

Felőlem is érdeklődött?

Igen. Mondtam, hogy itt voltál.

Tessék, ezt neked hozta ma valaki.

Mi ez?

A Jacquart-nál talált fenyegető levelek kinagyítva.

Azért kértem, mert feltűnt valami.

Nézd!

Az A betűk előtt szélesebb a szóköz.

HOGY EGYES DOLGOK

El vannak csúszva a betűk.

Ha sikerül azonosítanom az írógépet, amivel írták,

megtalálhatom a levelek szerzőjét.

Igazi Sherlock Holmes vagy.

Félix is pont ezt mondta.

A SZOBA

ÚT ENYÉM

Tessék!

- Hogy vagy? - Jól.

Kicsit elfáradtam.

Azt elhiszem.

Farget lánya.

Köszönöm, Madeleine!

- Morel nem jött meg? - Még nem.

- Remélem, nem utazott el Nizzából. - És az alibije?

A panzió tulaja szerint este tíz körül ért vissza a gyilkosság estéjén.

- És nem ment el újra. - Akkor minden rendben?

Úgy tűnik.

Valami felett átsiklok.

Nem értem.

Nem értem.

Sauveur úr szeretne beszélni önnel.

Ki?

Sauveur.

Jacquart ügyész volt asszisztense.

Ja, igen. Küldje be!

Jöjjön!

- Foglaljon helyet! - Felügyelő!

Mit tehetek önért?

Visszakapta az ügyész úr aktáit.

Ellenőriztem, és úgy tűnik, hiányzik egy irat.

Egy személyesebb irat.

Micsoda?

A fenyegető leveleken kívül nem volt más.

Egy adóslevél.

Ki tartozott neki?

Szerencsejáték-adósság.

Az illető neve…

Meg is van. Giulia Vincent.

A Riviera gondnoknője?

- Mekkora a tartozás? - Tízezer frank.

Biztos benne?

Igen. Többször is ugyanoda vittem.

- Beszállhatok? - Igen.

Köszönöm!

- Jó napot, uram! - Jó napot!

Egy néhány évvel ezelőtti balesetről szeretném kérdezni.

Mikor is volt? Úgy három éve.

A Grasse-ba vezető úton ütötték el.

Szomorú eset.

- Jó napot, asszonyom! - Jó napot!

Igen, mindent láttam.

Szegényke.

Egy jól öltözött férfi kiszállt, épphogy ránézett, majd továbbhajtott.

Nagyon sietősen.

- Jó. - A rendőrség nem keresett.

De tavaly itt járt egy magánnyomozó, nagyon udvarias volt.

- Viszlát! - Köszönöm!

Köszönöm szépen!

- Jól emlékszik rá? - Igen.

Igen, jól emlékszem.

Tudja, egy ilyen kocsi…

Hispano-Suiza K6.

Nagy javítás volt. A hűtőrács totálkáros lett.

- Meg tudja adni a tulajdonos nevét? - Meg.

Biztosan megvan még.

- Jöjjön! - Jó. Köszönöm!

Értem, köszönöm!

Hárman vásároltak patkánymérget a Girault halála előtti 48 órában.

Tudja, hogy kik?

Igen.

Egy szatócsbolt alkalmazottja.

A La Réserve tulajdonosa. Ahol kiváló halat szolgálnak fel.

- Igen. - És egy vidéki őstermelő.

Mind férfiak.

Igen, miért?

Mert két gyanúsítottam van, és mindkettő nő.

Az Jacquart halála, nem Girault-é.

De szerintem a kettő összefügg.

Ha rájövünk, ki ölte meg az igazgatót, az is kiderül, ki ölte meg Jacquart-t.

Egy drogéria még hátravan, de nem működik a telefonjuk.

Akkor menjen már!

Madeleine, sietünk!

Hölgyeim, a nap ellen! Napolaj, próbálják ki, vadiúj!

Itt vagyunk, apa!

- Mi újság? - Hol voltatok?

- Régóta tart? - Igen, nézd, ők a legjobbak.

Bravó!

Bravó, Angèle!

- Köszönjük! - Hihetetlen.

Köszönjük!

- Nagyon jó volt. Bravó, Angèle! - Köszönjük!

Mennem kell. Találkozom apával.

BRIDZSVERSENY

Egy pohár pezsgőt?

Köszönöm!

Köszönöm!

Káró.

Passz.

Treffem van.

Nagyon sajnálom.

Öt szanzadu.

Elnézést, káró tíz.

Örömmel.

Bocsánat! Mennem kell.

Megyek. Kiszállok.

- Köszönöm! - Köszönjük, viszlát!

Ezt pedig visszakérem.

A szivart?

Valami baj van?

Figyeljen, nem túlzok.

- Szia, apa! - Eugénie?

Négyszemközt kell beszélnem az apjával. Ha megbocsát.

Beszélhet a lányom előtt. Nincs rejtegetnivalóm.

Rendben.

Megegyeztem a németekkel.

Henri,

ha társulunk, rengeteg pénzt kereshetünk.

Nyilván üzletel a nácikkal.

Henri, mi történt a lánya neveltetésével?

Ha mondani akar valamit, mondja a szemembe!

Egyenrangúnak hiszi magát, de sületlenségeket beszél.

Hagyja a felnőtteket diskurálni!

Köszönöm, asszonyom!

Én veszem át a vállalat vezetését.

És inkább szegenként lebontom a gyárat,

de nem társulok magával és a fasiszta barátaival.

Ezt hol találta?

Ez meg mi?

Nem tud róla?

Ez a füzet bizonyítja,

hogy az apja milliós kenőpénzt fizetett magas rangú tisztviselőknek

a legújabb nagy szerződéséért.

Természetesen ha ez kiderülne,

az véget vetne a Pontavice-Caron Vállalatnak.

Az apja pedig bíróság elé kerülne.

Ezt persze senki sem akarja.

Hát jó. Henri!

Szép napot!

Ülj le!

Ugye nem tetted ezt?

Szerinted?

Ha én nem fizetek, fizet a konkurencia.

A földközi-tengeri szerződés nélkül csődbe megyünk.

Biztosan volt más megoldás.

Ha átveszed a helyem, meglátod,

hogy a naivitás megengedhetetlen luxus.

Azt azért mondtam, hogy Delaunay befogja.

Csak azért.

Kimondtad, Eugénie.

Tehát gondolkodsz rajta.

Hiába győzködöd magad, hogy nem.

Az áruszállítmánnyal csempésznek át.

Az útleveleket el kell rejteni.

Diszkréten. Ne beszéljenek senkivel!

Edouard!

Kint áll két férfi. Követtek a Rivierától.

A német rendőrség.

Mit tegyünk? Nincs másik kijárat.

- A francba! - A szennyesem!

A barmai! Szedd már fel, nem én fogom!

Na, menjünk már!

Gyorsan!

Kösz!

Meghülyültek?

Mi az, uraim?

Sikerült.

Goldsteinék már nem lesznek ott.

Köszönöm!

Jó ötlet volt. Nélküled elkapták volna őket.

Miért nem mondtad korábban?

Hogy ekkorát kockáztatsz másokért?

Apádnak talán most igaza van.

Talán szívesen átvennéd a helyét.

Azért mondtam, hogy Delaunay ne hozza nyilvánosságra a füzeteket.

Az tönkretenné.

Igen.

A szakszervezetnél kiröhögnének, ha a nejem vezetné a céget.

Nem is tudom.

Hiába példátlan, megléphetnénk.

És utána?

- Feladom a küzdelmet, vagy elveszítlek? - Nem.

Akkor hallgatlak.

Már máshogy gondolkodunk.

Szétesik a családunk, a küzdelmünk.

Jean…

Az út végére értünk. Még ha te nem is akarod belátni.

Lucien a koktélok királya. Újakat is kitalál.

Mondd el, Lulu!

A nővérem szeret túlozni, de igen, van tapasztalatom.

- Sosem dolgozott luxusszállóban. - De gyorsan tanulok.

A kikötői nagykocsmában kezdtem. Gyors volt a tempó.

Megtanultam kezelni a részegeket. Azután a Rock Beachen voltam pultos.

Ott mit tanult?

Bánni az ugyancsak részeg, de tehetős vendégekkel.

Jól van, Lucien. Felveszem próbaidőre.

És ha jól teljesít, maga lehet a bárpultos.

Köszönöm!

- Üdvözlöm a Rivierában! - Köszönöm!

Menjen! Nézzen körül!

Most megyek.

Nem bánja meg, hogy felvette Lucient.

- Nagyon szereti? - Igen, csodálatos.

Most lett kisbabájuk, kell neki egy jó állás.

Figyeljen jól, Odette!

Elég volt a hülyeségeiből!

Még egy zsarolási kísérlet,

és az öccse keresztet vethet az új munkájára. Értette?

Giulia? Elnézést!

Beszélhetnénk? Adrien Jacquart haláláról.

Ha megbocsát, Odette.

- Ez biztos? - Igen.

Szólok Eugénie-nek, te beszélj Blanche-sal! Menni fog?

Igen, de nem tudom, meddig hajlandóak elmenni.

Blanche szerintem szó nélkül belemegy.

Eugénie-ről pedig tudom, hogy rá fog bólintani.

Girault asszony!

Kiről beszél?

Az utolsó drogériában egy bizonyos Girault asszony vett patkánymérget.

Ön szerint lehet az igazgató felesége?

Girault özvegy volt. Nem volt nőrokona.

Van róla személyleírás?

Nincs.

Telefonon rendelte meg.

De a Les Voûtes kávézóba kérte.

Annak a nevére, akit később megöltek.

Egyszerűen ördögi.

Ez meg mi?

Az elejétől fogva meg vagyok vezetve, de végre rájöttem.

A két testvérnek jó indítéka volt Jacquart megölésére.

És Léonie Morelnek sikerült a nyomozás közelébe férkőznie.

- Ön szerint bűntársak? - Igen.

- De egyedül nem sikerült volna nekik. - Volt segítségük?

Nekik is jó okuk volt Jacquart-ra haragudni.

És a négy tettestárs…

mindent megmagyarázna.

Mi történik?

Nem tudom.

Miért hívtak ide?

Beszélnünk kell.

Véget kell vetni ennek.

És tudom is, hogyan.

A feliratot fordította: Lipták-Pikó Judit