Original subtitles

Ki van ott?

Mrs. Gray, Milord!

Mit akar?

Kész a délutáni tea.

Nem kérek!

De uram, napok óta nem evett.

Nem vagyok éhes.

Milord, muszáj ragaszkodnom hozzá,

különben lehet egy látogatásra lesz szükség Steven atyától

vagy az orvostól.

Miért?

Teljesen jól vagyok.

Bocsásson meg az őszinteségemért, uram,

de nem úgy tűnik.

Ez már hetek óta tart.

Valami biztosan nyomasztja önt.

Valami valóban.

Ön!

Hagyjon magamra, Mrs. Gray!

Elég volt!

Nem tűröm tovább!

Ennek véget kell vetni!

Hallod?

Állj!

Állj meg, kérlek!

Állj!

Ezt nem csak képzelem.

Nem.

Nem engedem!

Többé nem!

Állj!

Rendben.

Nyertél.

Sajnálom Charlie.

Magyar felirat: Hunique

Ez az, édesanyám?

Igen, ez.

Lady Abbington!

Üdvözlöm a Dolorige birtokon!

Olyan tágas.

Vidéken több hely van,

mint Londonban.

Apa azt akarta, hogy itt éljünk...

örökre?

Ebben reménykedett. Igen, de...

a dolgok változnak.

Hol van a személyzet többi tagja, Mrs. Gray?

Elbocsátották őket, Milady!

Csak én és a kertész maradtunk, hogy gondoskodjunk a háztartásról.

Ó, mi okból?

Őméltósága nem avatott be engem ebbe, asszonyom.

Nos, ez megkönnyíti majd a dolgokat,

ha eladjuk a birtokot.

Eladni készül?

Természetesen!

Ó, kérem, értse meg, hogy ez semmi személyes, Mrs. Gray!

Pusztán pénzügyi döntés.

Nos, a kastély generációk óta a család tulajdona.

Elnézést, Milady, ez nem volt helyénvaló megjegyzés.

Ahogy mondtam, a dolgok változnak.

Van valahol egy hely, ahová tehetném a virágaimat?

Természetesen. A szalon tökéletes lesz erre.

Kérem, kövessen!

Bármeddig is marad a Dolorige birtokon,

kötelességem mindent elkövetni, hogy otthon érezze magát.

Készítek egy kis teát.

Bizonyára megszomjazott a hosszú utazás után.

- Erre nincs szükség. - Talán készítek néhány szendvicset is.

Mit óhajtana bele a fiatalúr?

Sajtot kérek!

Nagyon jó. Intézkedem.

Elnézést!

Miért olyan csendes itt minden?

Nos, ez egy nagy, üres ház.

Nem hiszem, hogy Mrs. Grayen kívül

bárki is járt volna itt, amióta apád...

Mondd ki, anya!

Amióta apa meghalt.

Itt történt?

Mi?

Itt halt meg apa?

Itt volt?

Nem, nem itt volt.

Akkor ide tehetem a virágaimat.

Máris jobb.

Valóban.

Halló!

Gyere elő, cicus!

Gyere csak!

Ne félj, nem bántalak.

Így ni.

Gyere ki.

Nem kell félned.

Te vagy...?

Charles úrfi!

Mennem kell.

Tessék, itt van ez.

Hogy ne legyél teljesen egyedül a sötétben.

Viszlát!

Megyek már!

Muszáj?

Igen, Charlie. A taníttatásod a legfontosabb.

De miért nem járhatok iskolába,

mint régen?

Most nem engedhetjük meg a bentlakásos iskolát.

Az egyetlen pénzünk az, amit az apád hagyott ránk.

Szóval amíg itt maradunk,

be kell érned magántanárral.

Különben is, nem akarsz több időt tölteni a drága anyáddal?

De, azt hiszem.

Más gyerekek is lesznek a tanításokon?

Igen, persze.

Mrs. Gray rokonai

és a kertész gyerekei meg ilyesmi.

Ma megtudod, gondolom.

Készen állsz?

Azt hiszem.

Persze hogy készen állsz.

Üdvözöllek!

Bizonyára te vagy Charles.

Jó napot!

És akkor ön biztos

Grace Abbington.

Nagyon örvendek, Lady Abbington!

A nevem Ms.Hawthorn.

Én fogom tanítani Charlie-t.

Igen, értesültem róla.

És hogy érzed magad az új környezetben?

Egész jól.

Halló!

Van itt valaki?

Ez nem lehet...

Nem igazán kedvelem a latint,

de Ms. Hawthorn szerint csak heti néhány óránk lesz belőle.

Mit csináltál ma, anya?

Ó, rendbe tettem apád dolgozószobáját.

Borzasztóan poros volt?

Apa sosem volt valami jó a rendrakásban, ugye?

Megnézhetem?

Mit?

Apa dolgozószobáját.

Szeretném látni.

Majd holnap.

Azt hiszem...

Anya! Boldogtalan vagy?

Tessék?

Ha szeretnéd megosztani a gondolataidat,

Ms. Hawthorn szerint jó hallgatóság vagyok.

Köszönöm, Charlie, de jól elvagyok a könyvemmel.

Biztos?

Igen.

Éhes vagyok.

Kicsit késő van már az evéshez, Charlie.

És ha csak egy almát ennék?

Rendben.

Hozz egyet a konyhából.

De vidd fel magaddal

és készülj lefekvéshez!

Úgy lesz.

Pár percen belül felmegyek jó éjt kívánni!

Charlie?

Charlie?

Charlie?

Az ég szerelmére!

Semmi baj. Mindened megvan.

Elhoztam neked.

Így ni.

Szereted?

Mit csinálsz itt lent, Charlie?

Csak üldögélek.

Kivel beszéltél?

Valami baj van, anya?

Nincs. Csak nem tudom, miért vagy itt lent.

Azt mondtam, menj fel és készülj a lefekvéshez.

- Csak lejöttem hogy... - Nincs kifogás!

Menj fel, kérlek!

Nem lehetne, hogy csak...

Nem mondom még egyszer, Charles!

Igen, anya.

Nem kellene ide lejárnod.

Hideg van.

Azt hiszem, tudom, miért kedvelte apa ezt a helyet.

Olyan nyugodt.

Nem olyan zsúfolt, mint London.

Mindig annyi látnivaló van,

amikor Ms. Hawthornnal sétálunk.

Igazán?

Köszönöm, Mrs. Gray!

És mit szólnak a társaid Ms. Hawtorne sétáihoz?

Nem tudom.

Ezt hogy érted?

Nem igazán kérdeztem.

Nem igazán élvezem a társaságukat.

Biztosan van valaki, akivel jól kijössz.

Nem, nem igazán.

De találtam egy másik barátot.

Egy jobb barátot.

Egy jobb barátot?

Igen!

Lent a pincében.

Ez finom.

Igen az. Mrs. Gray bizonyára tudta, hogy ez a kedvenced.

Így volt, Mrs. Gray?

Valóban, fiatalúr. Őméltósága mondta nekem.

Milyen kedves.

A legnehezebb dolog, hogy most már 13 lovat felismerek.

Senki más nem ismer fel 13 lovat.

Ne menj túl messzire, Charlie! Maradj látótávolságon belül.

Ó, hagyd! Jól érzi magát.

Soha nem fogom ezt megunni.

Anya, apa, gyertek gyorsan!

Nézzétek, mit találtam!

Jövünk!

Nézzétek! Befagyott a tó!

Tudjátok, egyszer beszakadt alattam itt a jég.

Tényleg?

Igen, talán egy kicsit fiatalabb voltam nálad.

Gyönyörű, nem igaz?

Igen.

Ez meg mi?

Ki van ott lent?

Figyelmeztetem, fegyverem van!

Szedd össze magad.

Charlie?

Charlie! Hol vagy?

Charlie!

Hagyd őt békén!

Charlie! Charlie, ébredj!

Ébredj!

Anya? Mi történt?

Mit csinálsz itt lent az éjszaka kellős közepén?

Rosszat álmodtam.

Ha rosszat álmodtál, miért nem hozzám jöttél?

Nem akartalak felébreszteni.

Ezért inkább ide jöttél?

Igen.

A barátom közelében akartam lenni.

A barátod most is itt van?

Igen.

Ő mindig itt van.

Kérlek, gyere fel! Nem szeretem, hogy itt vagy lent.

De anya, kérlek! Én...

Ha rosszat álmodsz, gyere hozzám!

Nem haragszom, ha felébresztesz.

Igen, anya.

Gyere, most!

Ez nem gyereknek való hely az alvásra.

Délutáni tea, Milady!

Köszönöm, Mrs. Gray!

Kérte, hogy hozzak egy extra csészét.

Valóban.

Azt szeretném, ha csatlakozna hozzám, Mrs. Gray.

Ó, valami probléma van, asszonyom?

Nem, semmi probléma.

Csak szeretnék néhány szót váltani a házról.

A birtokról.

Ha teljesen őszinte lehetek önnel, Mrs. Gray,

a pénzügyek állapotát szeretném megbeszélni.

Nem hiszem, hogy ez helyénvaló lenne, asszonyom.

Minden káoszban van.

Követelések vannak.

Adósságok, amikről nem is tudtam.

Teljesen egyértelművé vált, hogy James nem tartotta be

a kötelezettségeit,

sem a fizetési határidőket,

és őszintén szólva el vagyok veszve.

Ön gyermekkora óta ismerte Jamest.

Ugye?

Időnként meglátogatta a nagybátyját.

Amikor az édesanyja engedte.

És amikor végleg ideköltözött a kúriába,

akkor is észlelt nála melankóliát?

Csak azért kérdezem, mert szokatlan volt,

hogy James ennyire szétszórt lett.

Próbálom megérteni, mi történt.

Amikor először ideérkezett, a méltóságos úr nagyon barátságos volt a személyzettel.

És ez később megváltozott?

Attól tartok, igen, Milady.

Kezdett visszahúzódni a társasági élettől.

Nem fogadott vendégeket, nem ellenőrizte az ingatlan felújítási munkálatait.

Nagyon szűkszavúvá vált a személyzettel,

és a végére már teljesen elzárkózott, ha érti, mire gondolok.

Ha megenged egy megjegyzést, Milady,

nem hiszem, hogy a méltóságos úr melankóliájának

köze lett volna a kettőjük közötti nehézségekhez.

Valójában kifejezetten örült

annak a gondolatnak, hogy ön és Charles úrfi csatlakoznak hozzá.

Mint bizonyára tudja, az Abbingtonok hajlamosak a lehangoltságra.

Jól tudom.

De James... ő sosem volt olyan, mint a nagybátyja. Ő...

Mindenesetre ez nem segít abban, hogy rendezzem a hátralékos számlákat.

Talán a családja tudna segíteni.

Gyakran meglátogatták. Lady Esme nincs messze innen,

csak egy rövid kocsiútra.

Igen, jól tudom.

De inkább nem vonnám bele Lady Abbingtont.

Mindazonáltal köszönöm a javaslatát.

Nos, ha bármiben a segítségére lehetek még, asszonyom...

El kell kezdenem a vacsora előkészületeit.

Mrs. Gray!

James járt valaha az erdőben?

Nem egészen értem, asszonyom.

Az erdőben.

A birtok végében.

Lovagolt vagy sétált arra?

Néhányszor láttam ott, asszonyom.

De nem akartam kíváncsiskodni és megkérdezni, mit csinál.

Az erdőt jobb elkerülni, azt hiszem.

Ott könnyű elbotlani.

A fák között könnyen el lehet tévedni.

Óvatosan, gyerekek!

Mit játszol?

Egy játékot!

Azt látom. Milyen játékot?

Jacks a neve.

Hogyan kell játszani?

Csak fel kell szedni a jackseket.

Miért egyedül játszol?

Mert így akarok!

Te aztán furcsa vagy, tudod?

Nem csoda, hogy nincsenek barátaid!

Na, most már jó meleg van.

Pont erre volt szükséged egy hosszú nap után.

Most már megyek fürdeni.

Itt akarsz maradni és olvasni,

vagy inkább innál még egy kis tejet lefekvés előtt?

Innék még egy kis tejet.

Akkor menj le, keresd meg Mrs. Grayt.

Gondolom, a konyhában lesz.

Jó estét, Charles úrfi!

Miben segíthetek?

Kaphatnék még egy kis tejet, kérem?

Anya megengedte.

Természetesen. Szaladj vissza, nemsokára viszem.

Köszönöm!

Szerintem kissé elhamarkodottan döntesz erről.

Ó, én vagyok elhamarkodott?

Szép kis vádaskodás ez James!

Ha adnál egy pillanatot, hogy elmagyarázzam. Hogy megbeszéljük!

Nincs mit megbeszélni!

Gondolnod kellett volna a következményekre amikor...

Hányszor kell még bocsánatot kérnem egy hibáért?

Elismerem, hogy hibáztam.

Nem tudom meg nem történtté tenni, Grace!

Még csak lehetőséget sem adtál, hogy jóvátegyem...

Mert nincs mód rá, James!

És mi lesz Charlie-val?

Itt marad velem.

Ő az én fiam, Grace!

Az én fiam is, James!

Te dönthetsz úgy, hogy visszaköltözöl a családod birtokára, James!

Az én birtokomra, Grace.

A Dolorige egyedül rám maradt.

Ha a problémád anyám közelségével van...

A problémám veled van, James!

Sosem mondok le rólunk.

„Nem volt választása. Át kellett másznia az alagúton.”

"Christopher négykézlábra ereszkedett,

és el kezdett kúszni előre."

Hová mentél?

Megmondtam, hogy ezt ne csináld!

Ülj le szépen!

Hol is tartottunk?

Itt van.

"Christopher négykézlábra ereszkedett,

és el kezdett kúszni előre a sötét, fekete lyukba."

Azt hiszem, mára ennyi elég lesz. Anyám már vár.

Visszajövök. Nem olvasom tovább nélküled.

Ha nem megyek, bajba kerülök.

Menj csak.

Engedj el!

Nem fogom tovább olvasni nélküled.

Engedj már el!

Nézd meg, mit csináltál!

Most ezt el kell hogy rejtsem.

Bocsásson meg, asszonyom,

de egy hintó közeledik a házhoz.

Hintó?

Ma nem vártunk látogatókat.

Úgy hiszem, Lady Abbington az, asszonyom.

Az ég szerelmére!

Közel járnak már?

Pillanatokon belül itt lesznek.

Esme mindig hívatlanul érkezik.

Charlie fent van a szobájában.

Gondoskodjon róla, hogy megfelelően öltözzön.

Azonnal, asszonyom.

Micsoda meglepetés!

Bocsásd meg a tolakodást, Grace!

Mondtam anyámnak, hogy előre kellene szólnunk, de ő ragaszkodott hozzá.

Ugyan, mindig szívesen látlak itt.

Csodálatos újra látni, Thomas.

És te, drága Florence, hogy vagy?

Jól, Grace néni. Anyám üdvözletét küldi neked és Charlie unokatestvéremnek.

Sajnálja, hogy ma nem tudott velünk tartani.

Köszönöm, Florence!

Lady Esme!

Fáradtnak tűnik, Grace!

Köszönöm az aggodalmát, asszonyom,

de jól vagyok.

Fáradjanak be!

Hogy van, asszonyom?

Fázom. Borzalmas ez az utazás.

Jobban örültem volna, ha Charles-t elhozza hozzánk látogatóba.

De gondolom, ez túl nagy kérés.

Ugyan, anyám. Grace és Charlie csak nemrég érkeztek északra.

Grace biztosan tervezte, hogy meglátogat, miután berendezkedtek az új otthonukban.

Természetesen.

Hol van Charlie, Grace néni?

Meglátogathatom?

Persze. A szalonban van, arrafelé.

Mindjárt utánad megyünk.

Észrevettem, hogy ön és Charles nem voltak templomban múlt vasárnap, Grace.

Ó, ez az én figyelmetlenségem, asszonyom.

A költözés közepette teljesen elvesztettem az időérzékemet.

Természetesen ott leszünk,

minden héten.

Remek.

Elég poros itt minden, nem gondolja?

A személyzet nem végzi rendesen a munkáját, Grace?

Jelenleg csupán egyetlen háztartási alkalmazottunk van.

Hogy mondja?

Úgy tűnik, James elküldte a többi szolgálót, mielőtt...

És ezt így is tervezi hagyni?

Igen. Nincs értelme új személyzetet felvenni,

ha az ittlétünk csak ideiglenes.

Ideiglenes?

A Dolorige-birtokot a hónap végén meghirdetem eladásra.

És ha szerencsénk van, nyár előtt el is kel.

Eladod?

Ne légy ostoba, Thomas!

Hát persze, hogy eladja.

Miért is akarná Grace, hogy Charles

a családja közelében maradjon,

vagy hogy megtartson egy birtokot, ami a férje örökségének a része?

Ez gonosz volt, anyám.

Feltételezem, a ház túlságosan nagy

egy ilyen kis háztartásnak.

Köszönöm, Thomas! Pontosan.

Bemegyünk a szalonba?

És hol van az én kedvenc unokám?

Szia nagymama!

Ó, mit játszol te ott a padlón?

- Tönkreteszed a ruhád! - Ez nem igaz...

Charlie! Mondtam neked, hogy az asztalon játssz!

Ne Charles-t hibáztasd a saját mulasztásaidért, Grace!

Lépjünk tovább, jó?

Grace! Örülök, hogy te és Charlie berendezkedtetek az új otthonotokban.

Hogy boldogultok?

Jól, köszönöm!

Charlie most kezdte az új tanulócsoportját.

Többnyire az étkezőben tartják az órákat.

És milyennek találod az új osztálytársaidat, Charlie?

Jónak, azt hiszem.

Papa, most megmutathatom Charlie-nak az új játékot?

Amit hoztunk.

Ó, igen, persze.

Hű, ez jó mókának tűnik.

Sakk a neve.

Akarsz játszani? Megtanítom a szabályokat.

A sakk remek játék.

Mi lenne, ha megnézném hogy áll Mrs. Gray az ebéddel?

Igen. És egy csésze tea sem ártana, Grace!

Természetesen.

Thomas, hozhatok valamit?

Thomas?

Elnézést... Elkalandoztam.

Mi volt a kérdés?

Figyelj oda, kedves!

Azt kérdezte, kérsz-e inni valamit.

Én teázom.

Én is kérek egy teát, kérek!

- Oda nem teheted a huszárt. - Miért?

Mert csak bizonyos módon léphet.

Emlékszel? Így.

Hogy van Cynthia?

Jól van.

Az orvosok ágynyugalmat rendeltek el neki.

Most a nyolcadik hónapban jár, ha nem tévedek.

Így van.

Áldott legyen.

Van valami elképzelése arról, hogy fiú-e vagy…

Jóllaktál már, Charles?

Igen, elég volt.

Nagyon soványnak tűnik, Grace.

Tényleg?

Emlékeztess, Thomas, ha hazaérünk,

hogy írjak egy csekket Grace-nek.

Nem hoztam magammal a csekkfüzetemet.

Bocsásson meg. Miért is?

Nos, hogy vegyenek Charlesnak új ruhákat, természetesen.

Úgy értem, James örökségét nyilvánvalóan rosszul kezelik.

Nem is igazán értem, mire költhetik el a pénzt.

Anya!

Tudom.

Menjünk ki innen. Mutatni akarok neked valamit.

És mi van a sérüléseivel?

Elég legyen, anyám!

Tessék?

A karján lévő horzsolások.

Honnan vannak?

Bántotta?

Nem, dehogy Esme! Természetesen nem bántottam Charlie-t!

Úgy értem, az ilyen büntetés

talán megszokott ott, ahonnan származik,

de nálunk nem része a társasági normáknak.

Ha ön volt, kénytelen leszek lépéseket tenni!

Hogy mondhatsz ilyet?

Ha nem ön volt, akkor nyilván az egyik gyerek

abból az új, borzasztó tanulócsoportból, ahova beiratta.

Őszintén, nem tudom mit gondolt James,

amikor önre hagyta Charles-t.

Anya, fejezd be!

Hogy hozhatod fel Jamest?

Megállapodtunk, hogy nem beszélünk róla.

Szóval most már nem beszélhetek a fiamról?

Az unokám apjáról?

Ez faragatlan volt, anyám!

Különösen a helyzetre való tekintettel.

Ne oktass ki, Thomas!

Grace mindent megtesz Charlie-ért.

Tényleg nem értem, mi ez a nagy felhajtás.

Én csak őszinte vagyok Grace-szel.

Ezzel csak még nehezebbé teszed a helyzetet.

Grace minden tőle telhetőt megtesz Charlie-ért.

Nos, még többet kéne tennie. Főleg azután, ami James-szel...

Ugyan már!

Megegyeztünk, hogy nem beszélünk Jamesről.

- Különösen azok után, amit tett. - Igen.

Nos, James nyilvánvalóan bajban volt.

Úgy értem, elgondolkodtató, hogy mit keresett a felesége Londonban,

ami miatt aztán... - Anya! Fejezd be!

Ó! Honnan kerültél ide?

Florence-nak mutattam valamit.

Hol?

Charlie, hol?

A pincében.

Hallgass meg, ó, Uram!

Bocsásd meg bűneit.

Szabadítsd meg a gonosztól.

Engedd be a Te országodba.

Uram.

Szedd össze magad.

Szedd össze magad.

Úriember vagy.

Úriember vagy.

Florence!

Hol vagy?

Itt lent, papa!

Mit csinálsz te ott lent?

Megmondtam, hogy nem szabad lemenni a pincébe!

Tudom, de miért?

Mert nem biztonságos.

És ha mondok valamit, akkor azt be kell tartanod.

Tudom, de...

Esme nagymama szerint

sérülések vannak a karodon.

Igaz ez?

Charlie!

Mutasd!

Ki tette ezt veled?

Valaki a tanulócsoportodból?

Csak baleset volt.

Ki tette ezt?

Haragudni fogsz.

Charlie! Csak mondd el!

Florence! Florence!

- Mi történt? - Papa... próbált küzdeni.

Ott lent!

Meglátta!

A feje!

Maradj itt!

Maradj itt!

Thomas!

Thomas!

Thomas! Nézz rám! Nézz rám! Thomas!

Thomas, mi történt?

Mondd el nekem.

Azt hittem, Florence...

Ne, Thomas!

Itt vagyok.

Maradj velem!

Azt hittem, Florence-t láttam.

Ez...

Ez a...

Ott...

Ott ül...

Mi az?

Még mindig itt van.

Mi az?

Thomas! Thomas! Ne! Ne! Ne!

Thomas, maradj velem!

Ne!

Thomas?

Thomas? Ne!

Thomas! Grace! Mi történt odalent?

Florence teljesen ki van borulva.

Mennyei Uram! Mi ez itt?

Én... nem tudom, mi történt.

Csak lejöttem... és azt hiszem meghalt.

Hívnunk kell valakit.

- Nem! Ezt maga tette! - Mi? Dehogy!

De, maga tette ezt, nem igaz? James nem volt elég?

Az én Thomasomat is el kellett vennie tőlem?

Ó szegény fiam!

Nem, nem, nem! Azt hiszem, beverte a fejét!

Maga egy szörnyeteg!

Soha nem lett volna szabad ide jönnünk!

Hívom a hatóságokat!

Esme, ne!

Ne! Ne! Ne!

Köszönjük a türelmét, Lady Abbington!

A holttestet elszállítottuk.

Steven atya elvégezte a szükséges szertartást.

Le fognak tartóztatni?

Egyelőre nem. Ugyanakkor a körülmények gyanúsak.

És mivel ön volt az egyetlen jelenlévő Őlordsága halálakor...

Beszélt Esmevel.

Lady Esme Abbington vallomást tett, így igaz.

Azt mondta, hogy én tettem, ugye?

Amit a tanúk mondtak nekem,

az magánjellegű és bizalmas, asszonyom.

De én...

Nem tárgyalhatom meg a nyomozás részleteit

valakivel, aki gyanúsított.

Annyit azonban elmondhatok, hogy a nyomozás irányát még nem határoztuk meg.

Találtak valamit odalent?

Láttam valamit. Valamiféle lényt.

Valószínűleg a stressz okozta hallucináció.

Nem!

Kérnem kell, hogy maradjon a birtok területén

a következő néhány hétben, Milady.

Ugyan miért?

Elővigyázatosságból, amíg befejezzük a boncolást

és le nem zárjuk a nyomozást.

A hírek gyorsan terjednek errefelé

és lesznek, akik hamar önt tennék felelőssé.

De én nem tettem semmit!

Nos, ha ez igaz, együtt fog működni velünk.

Egy rendőr lesz kint a kúria előtt.

De a karmolások...

Átkutatták az egész pincét?

Alaposan. Maradjon a birtokon belül, asszonyom.

Várja az értesítést az irodámtól

és reméljük, a fia érdekében is

hogy az eredmények felmentik önt minden vád alól.

Most távozom, asszonyom. Ha bármire szüksége lenne,

ne habozzon értünk küldetni.

Anya! Ez egyszerűen nem igazságos! Te ezt nem érted.

Jobban értem, mint te, Charlie.

Az a pince nyilvánvalóan nem való egy gyereknek.

Én csak...

Ahogy óhajtotta.

Hol szerezte ezt?

Ne, anya!

Ne, anya! Kérlek, ne csináld!

Elég legyen, Charlie!

Ez megteszi.

Miért? Ez nem igazságos!

Szedd össze magad, Charlie!

Komolyan mondom. Többé nem mész le a pincébe!

Egyedül nekem van kulcsom a zárhoz,

és ez így is marad. Megértetted?

Igen, anya.

Rendben.

Nagyon helyes.

Erre. Így ni.

Jó reggelt, asszonyom!

Ki ez?

A rendőr, akit idevezényeltek, asszonyom.

Lady Abbington!

Azt hittem, kint kell állomásoznia, nem bent.

Így van, asszonyom.

Elnézést, asszonyom!

Csak szeretett volna egy csésze teát.

Én hívtam be.

Ó, Mrs. Gray csak kedves volt hozzám, asszonyom.

De nem szeretném megzavarni a reggelét.

Nos, köszönöm Mrs. Gray,

hogy gondoskodott a rendőr kényelméről.

Gondoskodjon róla, hogy megkapja, amire szüksége van

odakint.

Anya!

Igen, Charlie.

Arra gondoltam,

talán ma kihagyhatnám a tanulást.

Kihagyni az oktatást?

Miért is?

Mert a tegnapiak után

talán lehetnénk egy kicsit együtt,

és beszélhetnénk arról, ami apával történt.

Nincs szükség arra, hogy ezekről a

kellemetlen dolgokról beszéljünk, Charlie.

A hatóságok intézkednek.

- Tudom, de... - Különben is,

segíthet elterelni a gondolataidat, talán erre van szükséged.

Nem a térképek tanulmányozása van soron a héten?

- De igen, csak hogy... - Na látod.

Nem akarhatsz lemaradni egy ilyen izgalmas témáról.

- Anya, kérlek... - Nincs több vita, Charlie.

Bűntudatom van, amiért bezártuk a pincét.

Bűntudatod?

Igen.

A barátom még mindig odalent van bezárva.

Charlie!

Nincs senki a pincében!

Megnéztem.

A hatóság átkutatta az egész helyiséget.

Na gyerünk, készülj az tanulásra.

Miss Hawthorn és a többi gyerek nemsokára itt lesz.

Szia, fura alak! Mit rajzolsz?

Semmi közöd hozzá, Edward!

Miért voltak tegnap itt a rendőrök?

Hagyj békén, Edward!

Azt hallottam, valaki meghalt itt.

A házatokban.

Így volt, ugye?

Ki volt az?

Szóval átkozott vagy. Vagy a házatok van átkozva?

Nem csoda, hogy utálok az ebédlőtökben tanulni.

Senki sem átkozott. Csak egy baleset volt.

Ugyanúgy, ahogy az apáddal is csak baleset történt?

Azt beszélik, hogy az apádnak fegyvere volt.

- Fogd be, Edward! - Igaz ez?

A piacon is mindenki erről beszél.

Azt mondják, az apád nem volt épelméjű.

Figyelmeztetlek! Hagyj békén!

Véletlen volt, hogy apád lelőtte magát?

Vagy szándékosan tette?

Miért csinálod ezt?

Csak tudni akarom, igaz-e.

Nem csoda, hogy apád végzett magával.

Én is így tennék, ha mindig körülötted kéne lennem.

Ne! Charlie, ne!

Jöttem, ahogy tudtam.

Mit jelentsen ez?

Bemehetnénk, Milady?

Mrs. Gray, rájuk tudna nézni, kérem?

Természetesen.

Milady!

Remélem, lehetek teljesen őszinte önnel.

Mrs. Gray említette, hogy verekedés tört ki.

Igen, Charlie...

Mit csinált Charlie?

Nos, ő...

megtámadta Edwardot.

Le kellett szednünk róla.

Többször is megütötte Edwardot.

Hogy történhetett ez?

Még nem tudjuk biztosan.

Valószínűleg provokálták Charlie-t.

Egyelőre nem tiszták a részletek.

Nem tenne ilyet csak úgy.

És ki az az Edward?

Barátok? Charlie sosem említette.

Edward...

Mrs. Gray dédunokaöccse, asszonyom.

Úgy vélem, már egy ideje feszültség volt a fiúk között.

Mit jelent ez?

Edward elég harsány tud lenni.

Szóval ő provokálta a fiamat,

Charlie pedig kiállt magáért.

Mit mondott Charlie?

Nem hiszem, hogy ilyen egyszerű lenne.

Mit mondott Charlie?

Azt említette, hogy Edward az apjáról kérdezősködött.

Hihetetlen! Hogy merészeli?!

Milady, kérem!

Gyerekek. Kérdéseket tesznek fel, ez természetes.

Az a fiú tudhatná, hol a helye.

Van még valami, amit meg szeretnék beszélni önnel,

Charlie viselkedésével kapcsolatban.

Mi lenne az?

Várna...

egy pillanatot, Milady?

Köszönöm!

Ezekről szeretnék beszélni önnel.

Charlie elég nyugtalanító rajzokat készített a könyvébe.

A gyerekek állandóan firkálnak ezekbe,

bár kérem őket, hogy ne firkálják tele a margókat.

De ezeket különösen aggasztónak találtam.

Úgy éreztem, kötelességem megmutatni,

figyelembe véve, amin Charlie keresztülment,

és az apja halálának körülményeit.

Nem, nem... Ez már mind a múlté.

Charlie túllépett rajta. Ahogy én is.

Szerintem nézze meg őket.

Attól tartok, ezek démonokat ábrázolnak, Milady.

Említette Charlie, hogy rosszakat álmodik,

vagy hangokat hall?

Köszönöm, hogy szólt, Ms.Hawthorn.

Megtarthatom ezeket?

Ülj le!

Szeretnél mesélni erről?

Már elmagyaráztam. Az apámról beszélt.

Nem arról van szó, hogy megütötted azt a másik fiút, Charlie.

Ezekről van szó.

A rajzaimról?

Igen, Hawthorn kisasszony felhívta rájuk a figyelmemet.

Aggódott. És őszintén szólva, én is.

Mi ez?

Csak a barátom.

Szeretek rajzolni, ennyi az egész.

Mindjárt visszajövök.

Nem hiszem el...

Anya!

Zajokat hallottam.

Mi történt?

Te tetted ezt?

Nem!

Megkérted Mrs. Grayt, hogy törje fel a zárat,

hogy lemehess megint?

- Anya, nem! Nem én voltam! - Charlie, figyelmeztetlek!

James?

Anya, mi az?

Anya!

Anya, mi az?

Semmi, Charlie. Semmi.

James!

Mi folyik itt?

Maradj itt, Charlie. Hallod?

Maradj itt.

James!

James!

Miért teszed ezt?

James!

"Grace! A dolgok, amiket ebben a házban láttam."

"Nem biztonságos."

"Higgy nekem. Kérlek, higgy nekem."

"Nem biztonságos. Tartsd távol magad tőle."

"Mindig figyel engem..."

"Higgy nekem. Higgy nekem. Nem biztonságos. Tartsd távol magad."

Charlie!

Charlie?

Charlie. Te...

Charlie!

Nem hagyta abba... folyton az apáról beszélt. Aztán...

Charlie!

Charlie! Azonnal menj felfelé!

Nem, itt kell lennem!

Charlie, kérlek, hallgass rám!

Fel kell mennünk. Itt lent nem vagy biztonságban!

Sehol sem vagyunk biztonságban!

Mindenki azt hiszi, hogy el vagyunk átkozva!

Mindenki elhagy! Utálom!

Utálom, ahogy ettől érzem magam!

Charlie, kérlek... hallgass rám!

Nem! Miért tenném?

Hagyd őt békén!

Charlie! Sajnálom, hogy így érzed.

De muszáj hallgatnod rám. Van itt lent valami.

Tudom.

Mindig is volt itt valami.

Ő a barátom.

Emlékszel?

Korábban nem láthattad.

De most már igen.

Nem tudom, hogy az a valami beszélt-e hozzád.

De bármi is az, nem a barátod.

- De én... - Menj el most!

Menj, keresd meg a rendőrt!

Én... Nem értem.

Azt hiszem, ez ölte meg apádat és Thomas bácsit is.

Thomas elesett. Az csak... az csak baleset volt.

Nem! Nem volt az.

Ez a dolog nem a barátod.

Ez egy szörnyeteg, Charlie. Nem bízhatsz benne.

Menj! Most!

Nem akarlak itt hagyni...

Muszáj! Rögtön utánad megyek.

Menj, menj, menj!

Nem!

Ó, bassza meg!

Hagyj minket békén!

Segítség!

Charlie? Charlie, bent vagy?

Igen, itt vagyok. Anya. Jól vagy?

Igen. Jól vagyok. Jól vagyok, Charlie.

Ki akarok jönni.

Nem! Nem jöhetsz ki.

Biztonságban kell maradnod.

Segíteni akarok neked.

Anya!

Sajnálom, Charlie!

Vissza fogok jönni érted.

Azt hiszem, csapdába kell ejtened.

- Tessék? - A pincében.

Csapdába kell ejtened a pincében.

Azt mondta, ki akar jutni. Akkor nem értettem.

A pince lesz az.

El akarsz jutni hozzá?

Előbb rajtam kell keresztül jutnod, ha mered!

Soha többé nem bánthatod a fiamat!

Hagyj minket békén!

Azt mondtam: hagyj minket békén!

Már kijöhet a fiatalúr!

Mrs. Gray, mi történt?

Most szüksége lesz önre.

Anya!

Anya, jól vagy?

Charlie!

Jól vagyok.

Azt hiszem, eltűnt.

Azt hiszem, biztonságban vagyunk.

Azt hittem, valami történt veled.

- Már olyan régóta lent voltál... - Sajnálom, Charlie!

Hallgatnom kellett volna rád.

Hallgatnom kellett volna.

Mindig itt leszek neked, Charlie.

Mindig.

Beszélhetünk apádról.

Beszélhetünk Thomasról, bármiről, amire szükséged van.

Most már értem.

Anya, a kezed.

Nem fáj.

Milady!

Bízom benne, hogy jól van.

Elég jól. Köszönöm!

Félek, anya.

Drága fiam, most már vége.

Nincs mitől félned.

Készítsek vacsorát?

Biztosan éhesek.

Igen, kérem, Mrs. Gray.

Jött egy levél is.

Valaki érdeklődött az ingatlan iránt.

Dobja ki, Mrs. Gray!

Ez már az otthonunk.

Örömmel hallom, Milady.

Minden rendben lesz most már.