Original subtitles

Bondi, ez a barom minket küldt az ágyú ellen. De hát, nem ez volt a terv.

Józska, hol van Józska?

Nem találjuk.

Biztos megint a verseivel van elfoglalva.

Összetegyem a fiúkat.

Majd én beszélek Szerve Lónigon.

Azonnal kerítsétek elő, József!

Hallottátok a barancsot? Nyertek!

Gyerünk!

Crowfull! Ha húszár él, majd küldi az ágyuk ellen! Hadd így! Ez öngyilkosság!

Csak csinálja, amit mondtam! És képződjön a rohamra!

Crowfull!

Jóska, szeretnénk? Persze, hahajtod csak akarod.

Ezek halál fejések.

Látlak még.

Perc.

Rófúr kérem fontolja meg, a húsz szádjaimmal rámegyek.

Nincs időm foglalkozni magával.

Ezredes úr! Róf úr! Hozd rás meg!

Egy forró szállítványba ütködtem.

Meglepett egy tagadt flintással és egy fél tucat halálfejessel.

Halálfejes? Biztos? Biztos, András betyem. Adik, ez a maga katonája.

Szábornok úr, ha halálfejesek védik, akkor ezek nem akármit lennek. Magamot

kihogtad? Szigorú, hogy titkos. Ez volt a rádákra írva. Mi lenne benne Frigyes

gatyája?

Jó napot kívánunk!

Indulás! Indulás!

Maga meg mit csinál?

Stáljon le a lúrók vadányi. Maga a gyalogosokkal jön.

Szállj le, Jóska!

Jóska!

Mozogjon, kapitán!

Ezek még elágyúzgatnak itt órákat.

Na menjünk! Nézzük meg azt a szeke!

Köszönöm szépen!

Vigyétek ki őket!

Vegyétek le a nyomást, úgy kell!

Az iratokat.

Legyen, ha tudja.

Ki maga?

Hadik András, a királynő katonája.

Egy magyar?

Egy huszár.

Magyar huszár.

Adik ezredes, egyszerenciás uram, a huszároktól. A poroszok haditerve.

Az ezredes huszárai egy halálfejes osztagba botultak. Tőlük zsákmányolták.

Frigyes mögé akar kerülni.

Az egész ágyúzás egyszerenes volt.

Isten segítsen nekem.

Csokdába csalnak minket. Még nem késő.

De túlélte.

Ahogy mi is.

Remélem, jól ellátták a csata.

Elvesztettük. De a sereg megmaradt. Károly herceg éppen a porosztáborban

a békéről.

A királynő békét kért.

Most nincs időnk az ő engedélyére várni.

Szilézia sajnos elveszett.

De legalább megtarthatja a trónját.

Tudom, hogy a helyemre pályázik.

Azért próbált megszígyeníteni.

Ahol leértettem. Na, berre!

Elmagyaráztam Károly hercegnek, hogy pontosan mi történt.

Én szereztem meg a hadi tervet egy szakaszos trák hősége arán, amit aztán

kedvedes gyáván ellopott és károlyan lepcekezni.

Maga nem méltó arra, hogy a királynő katonája legyen.

Kérvényeztem a korai nyugdíjazását. Köszönje meg!

Így legalább elkerülje a lefokozást és a felelősségre vonást. Maga nem méltó

arra, hogy a királynő tisztja legyen.

Egy napot kap, hogy eltűnjön innen.

Gardot!

Gyere, gyere, gyere! Gyere!

Kedveseim!

Istos, hagyjál neki belőle! Köszönöm szépen!

Francie!

Végre itt vagy!

Gyere, sopa!

Francie!

Francie!

Amikor lovag alak.

Bibor, mintha tudnám, merre akarok menni.

Felhő is tudja, hogy te mit akarsz? Tudja bizony.

De azt tudod -e, hogy Isten a huszárt a lovával együtt teremtette?

Egy lélek és két test.

És lányok is lehetnek huszárok?

A testtartása fontos. A tusát így a vágatörbe, a súlyod a

jobb lábadon legyen.

Hogy csináltad ezt?

Ad a másikat.

Jól vagy, édesapám?

Én nem tudtam beléd verni a lövészetet. Talán ezért is maradok a kardnál.

Titeket miért hozott ide? A királynő hivat.

Menni kell megint.

Aki katonának neveli a fiát.

Megindult a poroc.

Hiába volt a béke. Farkas, ha egyszer nem vagyok elég jó,

akkor szeretnék férj lenni, és apa,

ölelni a feleségemet, tanítani a gyermeknémet.

A házat is be kellene fejedni végre.

Fölesküdtünk a királynőre.

Ha a huszárt hívják, mennék el.

A fiam nem sokára járni fog. Rád van szükségük.

Te ott lovagodsz majd mellettem, ahogy te is vittél magad alatt Önök ellen

bácskába.

Köszönöm, Banzi.

Másnak már nem kéne egy ilyen vénycsont a csatában.

Lóhátán a legjobb a világ.

Ott elfelejti a huszárt, bújját és baját. Na, hunyj egy kicsit.

Napkertével indulunk.

A gyerekeknek miatta nincs apja.

Nekem meg férjem.

Szavunkat adtuk.

A huszáreskü kötelez.

Ha hív, menni kell. Ha hív?

Franci, te féltékeny vagy?

Ugyan már.

Apám is ment, meg még a nagyapám is.

Menni kell, nem miatta.

Értetek?

Kijakat meghúzni, hosszú az út bék!

Hadig ezredes.

Hát ilyen egy igazi hős.

Ön megmentett minket abban a szilédiai csatában, miközben majdnem odaveszett.

Csak tettem, amit kellett felség.

És amire az eskünk kötelez.

Sajnálom, hogy túl későn tudtam meg, hogy történt ott valami félreértés.

Azóta már a seb is begyógyult.

Bocsánat kérünk, Hadig tábornok.

A szövetségünk jelen.

A szegítségét szeretném kérni.

A berlini kesztyűknek nincsen párja. Tudta ezt?

Ilyen dolgokban nem vagyok járatos felség. Csak a fegyverforgatásban.

Hozzon nekem azokból a híres kesztyűkből egy párat.

Nem hiszem, hogy ott szívesen látnának bennünket.

Akkor nincs más hátra, mint hogy elfoglalja nekem Berlin.

Berlin felség?

Frigyes nem nyugszik addig, amíg egész Európa nem úgy táncol, ahogy ő fütyül.

El akarom venni a kedvét a fütyüléstől.

Berlin, ha jól tudom, rendkívül erős helyőrségvédi.

Csak nem most.

Frigyeszint az összes katonáját magával vitte Türingiába. Most kell lecsapni.

De az én tábornokaim nem látják meg, hogy mekkora lehetőséged.

Öné lehet a dicsőség, tábornok.

Megértettem a parancsot.

Vigye, akit jónak lát, de három nap múlva induljon.

És holnap adja elő terveit a haditanácsban.

Között nem teszünk csapatokat áthelyezni, hogy kiviteleztenek ezeket.

megoldások... Berlin!

Felség ez lehetetlen.

Berlint elfoglalni lehetett. Túl sokat használja ezt a szót. Nem csoda, hogy

hozzászokott. Főleg a csatamező. Figyelj, úgy hajtott a csizmája a vágyit

Európát. Nem volna szerencsés újat húznunk vele.

Kéreltem hadiktábornokot.

Már csak ez hiányzott. Akkor küldjük oda Szerbellóni grófot.

Felség, egy ekkora ostromhoz legalább hat ezredre van szükség, és minimum

harminc, vagy akár ötven ágyúra. A húsz tárjaim kevesebből is megoldják.

Igaz, Hadik?

Felség?

Méltóságos urak?

Az egész expedícióhoz 12 napra van szükségem.

Több kisebb csapattal indulunk el.

Megengedi?

Néhány csak a poroszokat zavarja meg. A többi Berlin alatt találkozik, elnézést.

Én a főegységgel a hegyeken átmegyek.

Ezt a poroszok kevésbé figyelik.

Ágyukkal a hegyeken át?

Excellenciás úram, nem viszünk ágyukat.

Hanem terzünk.

Innen. De hiszen ez Eisenhof.

A porosz sereg legnagyobb ágyú öntőműhelye. Ahogy mondja. És itt

Thun mestert. Thun?

Nála jobb tűzért nem ismered. De hiszen Thun egy... Ez öngyilkosság.

Meg lehet.

De egy huszárvágással lesz tűzérünk és ágyunk.

Ügyes.

Folytassa, Hadik.

És ahogy...

Bevettük Bernint.

Azonnal indulunk is vissza a sarccal. Ez nevetséges.

Elszem jutnak odáig feltűnés nélkül. Éjjel megyünk nappal rejtőzni. Ez

Igazi katona nem bujkál.

Igazi katonákkal megyek.

Babocsai és Gvadányi huszártisztekkel. Babocsai egy tüdőbeteg. Gvadányira meg a

lovát se bízná rá az ember.

Hát még a feleségét.

És a győzelem hírével...

Felséged lába előtt hever majd az összes tartomány.

Nekem tetszik.

Rendben, Hadi, ahogy gondolja.

De egy valamihez ragaszkodom.

A szász légiót magával viszi.

Vigye a szászokat. Felség, ha már itt tartunk, ennek az egésznek mi az

Ez a fricska majd olyan csorbát helyt a poroszok hírnevén, hogy a

szövetségeseiben meginakad a hűség. Így Frigyes egyedül marad, és kénytelen lesz

békét kötni. Vagy egyenesen Bécs ellen vonul, és akkor oda a trónod, kedves

kuzin. Azért vezetem én a haditanácsot, mert a háborúhoz te nem értesz.

Az én életem minden nap egy háború, kedves kuzin.

Vagy Hadik megy Berlinbe, vagy te a tanácsból.

De most bevegye nekem Berlint, tábornok.

Babocsai tábornok.

Magára is szükségünk lesz, atyám.

Meg az imáira.

Jóska! András bátyám, nem tudom, hogy csináltad, de kiengedtek a fogdáról.

Legközelebb, mielőtt kivered egy száz zsalogos fogát, számoljál tízig.

Vagy száttalpasrólag.

A kilenc után nekem azt minden egyről.

Hát... Tábornok úr!

Réd ezredes. A tárp, légión, parastok a jelentkedelme. Káposznak helyük.

Jóskáj. Tíz.

Mondjál meg egy -két hölgyet.

A száz plébiú gyalogsága bevetésnek ért. Helyes.

Harcolott már huszár rokkal? Persze, ellenük.

Akkor most felültünk.

Ezredes, a zsódosait Károly Herceg parancsára visszük magunkkal. Ezzel

van, ugye? Nem csak a pénzről van szó.

A műföldünket is porosztítva tapossák.

Akkor Babocsai tábornok majd segít el igaz. A gyakorlatozás után ellenőrizve

élelmi zergészleteket.

Lelépj!

A tábornokok!

A fét felét előre mondták.

Ne aggódjon!

Megkapja a felét, ha elértük a célt.

A másikat meg, ha elvégezte a feladatunkat.

És most, ha megengedünk.

Nincs jó hírük.

Olyanok, mint a vadak.

Gvadányiba már belemarcak.

Ő meg visszaharapott.

Tarts rajtuk a szemed.

Gyorsítsátok fel a felkészülést, ugyanis Berlinbe megyünk.

Berlinbe?

De a napi parancsban csak az aznapi cél szerepelhet.

Te tudod, Bandi, a mi ezredünk az a pokolba is elmegy veled, de mit szólnak

többiek?

Azt majd meglátjuk.

Mihály?

Ezek a parancsokok megjöttek, ahogy kértett, fiatal úr.

Hozd el a mosónőktől a tiszta ruhám, holnap reggel indítom.

Akkor ebből csizgat és citás lesz.

Ó, gyönyörű fényegyik!

Urak, itt vagyok.

Elnézést kérek, hogy megvárakoztattalak benneteket.

Bellin, mi?

Ezek a piszkos munkát mindig velünk végeztetik.

Én magam jelentkeztem.

És abba belegondoltál, hogy mi forog itt kockán?

Majd gondolkodom rajta, amikor visszajöttünk.

Ha visszajöttetek.

Berlél nem egy sárkészek.

Annak kapujét nem lehet csak úgy betörni.

Késkesenéről beszéltek. Hát elfelejtettétek, hogy magyar huszár

ászlót Buda halára, amikor viccse foglaltuk, hogy minden császár, király

huszártoboroz a seregébe.

Párizsban mindenki huszárnak öltözik.

Hadd ez a divat!

Öngyilkosság.

Lóra!

Babocsai úr, mikor mondják meg végre, hová megyünk?

Megtudod, ha megtudod.

Mitől olyan biztos benne a tábornok, hogy sikerrel járok?

Ha egy adik mondja, abban lehet bírni.

Náluk a férfi ember pap lett, vagy katona.

Így vagy úgy, az Isten kezébe tették az életeket.

Egyet! Egyet! Egyet!

Bondi!

Szeklálom már!

A lovaink megtalálják az ösvényt. Itt sekeretkel nem jutunk föl.

Hagyjatok -e, ha nem hagyjuk itt őket?

Ahogy mondod, jóská.

Átadom a parancsodat Alpastnak.

Akkor mostantól nappal sincsen megállás.

Látd meg nekem azt a szippát, ahogy a lányokat meghatodott hol a mademnát! Hé,

halált csúszkás kakola, hát meg meg is hittál!

Gyerünk, gyerünk, gyerünk, mozgás!

Ha épp bejutottak, így beértek, ha beredenek!

Gyerünk, huszárok! Gyerünk!

Már csak két hegy csúszt, és oda át lett!

Mutatjuk meg ezeknek a hegyeknek, hogy milyen pából faradtak minket!

József! József! József! József! József!

József!

Le a fegyverekkel!

Hadiktábornok vagyok!

Nem lesz bántódásuk, csak le a fegyverekkel!

Nem hiszem, hogy beszélnek magyarul András bátyja.

Talán, ha a tábornok feltorlott.

Hát megvogadj, brák bátyja!

Mit képzel maga? Mi meghalhattunk volna.

Inkább ők, mint mi.

Kereket oldott?

Rosszabb egy ember.

Én is ilyen idős voltam, amikor befogadtál.

Temessétek el mindet!

Tisztessék el!

Hát te, én meg elfeledkeztem rólad.

Gyerünk. Gyerünk, hozok neked valami finomságot.

Jó. Te betűfaló, te.

Ez rendes, mégis hová megyünk?

Nem mindegy, az neked.

Pénz felét megkapjuk előre, ha odaértünk.

Ha megkapjuk, legfeljebb szépen otthagyjuk őket. Nem fogják engedni.

Mikor kértünk, mi engedélyt ezektől?

Figyelme, figyelme!

Elmenekülnétek, miközben a poros szapritjuk?

És milyen bajtárs az, aki kihallgatja az embert? Nem hallgattal, aki

káposztafejű nemcsokása. Az igaz mondása. Mit mondtál te, borjú cipelő?

Babasér!

József!

Mindenki előtt megígérem, hogy megkapják a mi játékot!

És most a takarodó!

Holnap 1000 hóba érünk.

Tűzérünk, arabok közül.

Tún mester.

Tún mester, András bátya, de nem... Ő a kulcs a küldetés sikeréhez.

Ha nem tudjuk kihozni onnan, a jó Isten irgalmazza nekünk.

Ez Eisenhoff.

Nagasábor.

Innen akarsz -e ágyunkat szerezni?

Ezek a poroszok hetente egyszer az éjleple alatt küldik az új ágyukat

seregének.

Csak nem ilyen éjjel lesz most is, András bettyem.

Nem sokára leszállna.

Álljatok lesben a szászokkal, és két odalról csapjátok szét őket.

Azok a mi ágyúik. Nem hibázhatok.

Fiúk, gyerünk az ágyúkra!

Mi ez?

Csak fajtkok.

Most pártanak.

Te menekültsön! Itt vagyok!

Ott már Berlinben?

Ha velem tart, még fel is robbanhatja Jösszük!

Jösszük! Jösszük!

Jösszük! Jösszük!

Jösszük! Jösszük!

Jösszük!

A fiú kérdik, hogy mire lesznek az ágyunk.

Most már nem titok, mondd el neki.

Berlinbe! Csorakozó!

Nemetoszlop a fejlődj!

Csorakozó! Csorakozó!

Berlinbe megyünk!

András bátya! Jóska, a rajtaütésnek hamar ide megy. Nincs vesztegetni való

időnk.

Tídezredes! Hogy gyorsabban haladjunk, minden huszárgyerge mögötte

gyalogosuljon. Tábornok úr, ezek kutyagolni születnek, nem dobagolni.

Hallottad a parancsot.

Jóskar, ezt már megbeszéltük.

Emlékszel?

Ahogy akarod, András bátyám.

Lóra, huszárok!

Indulás, emberek!

Gyerünk, mindenki egy lóra!

Hát maga, mióta visel okulárét?

Látom, aggódik. Ne aggódjon, ha már eddig eljött.

Hé! Hé!

Hé! Hé!

Mi csináltak?

Na, mi lett már?

Mi van, vicces, ha? Nagyon. A törpe öreg anyját, az a vicces. Gyere, ügynök, én

talpas. Majd száz év múlva. Száz év múlva.

Na, jelassam a rettegét a szemetekben!

Szóval, belőlem, melyik kaput lőjön be?

A sziléziait. Azt őrzik a legkevésbé.

Igen, a sziléziait. A föld, a fenyő, a fenyő, ott lenne már az

fenyő.

Egy melanstis és strudelt.

Már is csinálom, gróf úr.

Gróf úr, megcsináltam, amit kérte.

Második oldal.

Címlapról volt szó.

A pletykorovata második oldalon van, de majd nagyobb betűvel szedem.

Tadik Andrást, az eddig sikertelen tábornokot. Rossz nyelvek szerint,

különleg... Rossz nyelvek szerint.

Ne haragudjanak, szelenciás uram, kijavítom. Nem akartam megsértelni. Gróf

Husszárjaira oly büszke magyarnak, és katonáinak azonban mostanra egyszerűen

nyoma veszett.

Csak nem felnéz rájuk.

Én a husszárokra?

Ki nem állhatom a lovakat? Elől harab, hátul rók. Akkor ezt most szépen

kialudjuk. Igen, igen, pillanat.

Biztos forrásból tudjuk, hogy a fegyelmezetlenségért egyszerűen

és katonái a hadsereg becsületét... ismét lejáratva. A királynő nevében

végigdulták Bohémiát.

Ö, grófur, nem lesz ebből baj.

Ornyák, ne aggodalmaskodjon már. Jó.

Ha nem lenne itt még valami.

Az idő senkit sem kínál.

Nem minden megy már úgy, mint régen.

Azt akartam, hogy te vedd ezt holnap a rohamot, de... De nem hiszed, hogy bírom

majd.

Nem akarom, hogy bajod essék.

A huszárnak nem esik baja.

Isten vigyázz rá!

És ha ott van rá szükség, magához szólítja.

Jóskát füldöm.

Jól van, ha így látod jónak.

De te mondd meg a fiúknak. Ne jóskától tudják meg.

András bátyám!

Bocsásson meg a verekedésért.

Megváltoznék én, de minden nap elhalasztom egy nappal.

Berlinben, ha betörtük a kaput, Reed viszi a támadást. Mi megvárjuk a

kívül.

Vaj, Vajóska!

Mondjad! Vizessük ki őket, és hadd menjenek! Aztán, ha adni egy rohammal,

bevesszük a várost! Husznárok vagyunk, vagy nem?

Azok vagyunk, de erre való a gyalogság. Meghújítják előttünk a védelmet. És ha

bejjebb tolták őket?

Te egy rohammal letöröd a poroszok mindkét szárnyát.

Parkassal úgy határoztunk, hogy holnap te vezeted a rohamot.

Köszönöm, farkas bátyám. Az Isten áldja meg.

Csak okosan, fiam. Csak okosan. Ne elmozog magára szégyent!

Fombok!

Na, mit szól?

Nem értek az elméhez felség.

A hadseregre gondoltam.

Az a sok ezer katona holnap már az osztrákok nyakára tapas.

Nem írt hozzá, de azért ezt hallgassa meg.

Minden német büszke lehet, hogy ilyen zenét adunk a világnak.

Egy ország expedíciós különítmény kelt át az érthetségen.

Megtámadtak egy szakasz járőrt. Az egyik túléltek, tőle a hír.

Heisenhoffból elvittek három ágyút, amit felséget születésnapjára öntöttek.

Magyarul beszéltek.

Magyarul? Fuszárok.

Haddik.

Haddik? A királyi tábornoka. Az ágyú kellettek neki.

Meg az egyik tüzér.

Az a félnóutás túlmester.

Tudja, aki a Collini csatában szétlőtte a seregét? Elég!

Nenek egy húszárnak tüzér?

Ezek Berlin -t akarják.

Az a Bécsi ringtyó!

Csak néhány húsztár. Sem ér sejt. Adik Ravasz, ezek a magyarok nem nyugszanak,

amíg velem jutnak.

Mire innen Berlinbe küldök néhány ezredet, már túl késő.

Egész Európa rajtam fog röhögni.

Sasi, adjon mellém egy halálfejes különítményt.

Esküszöm.

Elhozom Adik fejét.

Azonnal induljon.

Akkor hozz a tomokot.

Én nem vagy halva, de elincízem ezt a halvíkot.

Kambor!

Jobb lesz halva.

Itt kivonnak.

Hogy kerültek ezek ide?

Különböző utakon jöhettek.

Úgy

gondolom...

Várjunk még azzal.

Előbb próbáljuk szép szerével.

Jóska, szükségem lenne a híres diplomáciai érzékedre.

A mimre?

Békére jöttem.

Nem bántok senkit.

Biztos forrásból tudjuk, hogy a fegyelmezetlenségért már egyszer

hadik és katonái a királynő nevében végigdulták egész Bohémban.

Aki ilyeneket irattat az Ausztria ellensége? Már olvastam. De én is. Én

Sajnos a hír igaz. Nem hiszem. Egy faluban hadik és az emberei asszonyokat

bestelenítettek meg. Igen? Honnan tudja?

A tábornok úr azonnal mutat valamit.

Kvadányi kardbolytja.

Ezt az egyik szerencsétlen szakította le róla.

Nyugodjon meg, fennséged.

Katonáink az utolsó vérükig védelmezni fogják a várost.

A férjem tud erről? Sajnos még nem sikerült értesíteni. Az ellenség

volt. Győződjenek meg róla.

Az osztrák követ.

Ez magyar. De ezek megesszik a csecsemőket.

Nekem, uraim, ha csak nincs jól átcsütve, egy csecsemő sem megy

Hé!

Gvaldányi József, huszárkapitány.

Ez Friedrich von Rohoff tábornok.

Haddik András tábornok üzenetét hoztam.

Amíg a levelet elolvassuk, addig várjon a másik teremben.

Visszaszáll a koronára, uram. Majd támogatom az igényét.

András bátyám!

Azt mondták Pizetnek, ha időt kérnek.

Akik beletelik pár napba.

Hiszel nekik?

Csak az időt húznánk.

Rahamozzuk meg a várost. Ez a beszéd, parkas betyem. Turmester!

Elő az ágyukkal!

Az Úr legyen előtted, hogy az igaz útra vezessen téged.

Az Úr legyen melletted, hogy karjaiba zárjon, és oltalmazzon téged.

Kész, hülyetek!

Elölöm a gerendet, és belölöm a kapontját.

Dupla lövés, egyiket a másik után. Az Úr legyen alattad, hogy felfogjon, ha

elesel, és kihúzzon téged a csapdába.

Úr legyen fölötted, hogy áldás szálljon rád.

Így áldjon meg téged a jóságos Isten.

Meglett a csapóhídés. Vagy nem?

A belső kapu mindig gyöngébb, de messzebb van.

A célzárhoz nem kell az okulár? Nem az enyém. Úgy találtam.

Befejezte? Jó Isten befejezi.

Mit csinál a szemecsétlen?

Kupogtatok hát, ha beengednek. Hagyják abba!

Felfogja, hogy magán múlik most minden?

Bocsánat, felség.

Egy kocsi érkezett az imént.

Az őrség parancsnoka személyesen kísért ide egy fontos

reményt.

Tudom.

Nincs hírünk András felől. Minden nap írtam, ahogy megígértük egymásnak.

De ő nem árulta el, hova vezényelték.

Hát én elárulom.

Hadiktábornokot Berlinbe küldtem.

Egy igazi katona, ha kell, meghal a birodalomért.

Berlinbe? Azt hittem, hogy a férje kiváló katona.

És ember.

Sajnos tévedtem.

Ahogy ő felsége hívta, azonnal ott hagyott csapot, papot, családot.

Ha hírt kapunk felőle, értesítem.

Köszönöm, felség.

Egy nádasdi huszárkart bojtja?

Nem.

A férje ezredéből való.

Ez sokkal régebbi. Már nem használják ezt a zsinórozást.

Kordul, aztán visszavasszá!

Pabosai táborok!

Találkozni kellene.

Találkozni kellene.

Isten, valahol túlítja a huszár.

Loháton a legszebb a világ.

Loháton a legszebb a világ.

Elfelejti a huszár.

Emlékezzetek erre a napra, amíg éltek.

Amikor a húszárok élett, ez a bemehetetlen város!

És most?

Feldúlja a várost?

Nem dúlnánk, ha lehet.

A sarcot viszont begyűjtenénk. 600 ezer tallért kérünk.

Drága 20 fervér urai.

Lehetetlen. Ez túl sok.

650 ezer lett volna.

De betört a kapu.

50 ezeret elengedek a javításra. Felség. Nincs annyi a kincstárban.

Nemed kell mondanom, tábornok.

Tegyenek velünk, amit akarnak. Ha három órán belül összeszednek, 400 ezer

tallért becsület szavamra itt hagyom a várost.

100 ezer.

350 ezer. Azt mondtam, 100.

Nincs abban a helyzetben.

300.

Maga meg kifut az időből.

200.

Áll az alkohol.

Hallották, uraim.

Kettő százezer.

És sürgős.

Meginvitálhatjuk egy teára?

Sajnos el kell utasítanom, Vási.

Levelet írnék.

Megírhatja itt is.

A kis Mária küldte.

Éppen ön.

Vajon miért?

Mindenki más azt hitte lehetetlen.

Maga mégis itt ül Berlinben az ellenségnél és levelet ír haza.

A levél stimmel.

Az ellenség... le.

Frigyes nyűlöli Bécset.

Bűtlik a púdártől, meg a képmutatástól.

Szokta mondani, osztrák betegség.

Egy magyar biztosan megérti.

A férjének egyszer el kellene jönnie hozzánk. A serege nélkül. Meglepődne.

Kinek ír?

A feleségemnek felség.

Kérhetek valamit?

Egy ilyen kesztyűt elvinnék ajándékba.

Megkapja.

Le a karddal! Haddik tábornok a vendégem.

Ebből jobb, ha kimarad felség.

Haton egy ellen.

Sajnálom, hogy megsebesítettem.

Hagyja fel!

Köszönöm, hogy megnéztétek!

A várfalunk kívül temessétek el őket.

Az élőkért is mondjon el egy imád, atyám.

Grófur? Azt hiszem, kocsintatunk.

A huszároknak vége.

Szerenciás uram, ezt önnek kell átadjam.

Ez pedig önnek.

Szerve, Lóni.

Üflesvigyeparancsa. Éjszakra vezénylik a frontra, Sziléziába.

Sziléziába? Már megint?

A parancs szerint holnap reggel indul.

És ön?

Én?

Támogatom a parancsot.

Mi az, József? Várta a küldöttségre?

Lányokra, virágokra, mi?

Ne búsulj, hiszen senki se tudja, merre voltunk, hogy mit csináltunk.

Mihály!

Mi az, Mihály?

Jött egy atrony.

Milyen asszony?

Hát olyan... Koronás féle.

Viva!

Viva!

Viva!

Viva!

Uraim, azért jöttem ide, hogy köszönetet mondjak.

Önök megmentették a birodalmat. Amit tőlünk kaptak, azt nem fogják

Hadig tábornok.

Egyenesen Berlinből.

És elhoztam, amit kért.

Ezek a híres berlini kesztyűk.

És miért balkezes mindegyik?

Hát minden porosz két bal kezes.

A Mária Teresia Renn nagy keresztje.

Ön az első, akinek ezt feltétlen.

Ennél nincsen nagyobb.

Végül mégiscsak békán.

Mondja csak felség!

Hogyhogy csak a bal kezén viselkesztjük?

Majd elküldöm Hadikot Berlinbe megint.

Ha fájna, jó.

Köszönöm szépen!

Enyém volt az az álom, szerelmes rónaságom,

messze hív az a dallam, szívem menj

tovább.

Miénk már az az álom, loham szemében látom.

Ötét viharban szállok, jeges szelet kiállok,

tülemben az a dallam, szívem visz

tovább. Karodban lenni vágyom,

beteljesül az álom, sebes lovam nyertem.