Original subtitles

Vámpír...

A vámpír kifejezést a szlávokoknál a halott emberre használják,

aki kikel a sírjából,

és emberek vérét szívja.

Az üzleti útam Londonból Budapestre vezetett,

majd tovább, át a legnyugatibb Duna hídon.

Ahogy átmentünk a hídon, erős havazás kezdődött.

Úgy tűnt, mintha az örvénylő hópelyhek átsodortak volna minket korábbi századokba,

a török fosztogatások idejébe.

Elindultunk Erdélybe, a Kárpátokba.

A legvadabb és legkevésbé ismert része Európának.

Áthaladtunk Bistritz-en, egy régi és figyelemre méltó városon,

ami a legtávolabbi határnál fekszik.

Onnan lovaskocsival folytattuk utunkat,

Borgoba, át Bukovinán.

Ebben a hágóban állítolag egy másik kocsi vár,

melyet maga

DRAKULA GRÓF küldött.

Ez egy gyönyörű este,

még akkor is, ha egy kicsit fagyos.

Bukovinába tart, uram?

Nem, csak a Borgo hágóhoz. Milyen messze van?

Most már csak fél óra,

szerencsére a kocsis gyorsan hajt.

Mit fog ott csinálni?

Közel és távol nincs ház.

Egy kocsi vár rám ott. Drakula gróf kocsija.

Drakula gróf? Mi? Ma este?

Igen, ma este, miért olyan furcsa?

Ma van halottak napja, a holtak kikelnek sírjaikból!

Nem igazán értem.

Az éjszaka csak éjszaka, ha nem tévedek.

Maga külföldi.

Nem ismeri a helyi hagyományokat.

Bevallom, hogy, nem jártam még itt ezelőtt.

Ne szálljon le a kocsiról a Borgo hágónál.

Tudja egyátalán, hogy kivel fog találkozni?

Persze, hogy tudom ...

Legalább fogadja el ezt...

a feszületet.

Meg van szentelve, meg fogja védeni.

Kérem, az Isten szerelmére.

Ez nélkülözhetetlen ebben az országban.

Csak azt tudom mondani, köszönöm.

A legjobbakat kívánom önnek.

Maguknak is.

Uram, itt nincs kocsi.

A legjobb, ha visszajön velünk Bukovinába,

és holnap, vagy holnapután visszahozzuk.

Ma nagyon sietett, barátom.

Az angol egy türelmetlen fajta.

Emiatt akarja visszavinni őt Bukovinába?

Addja az úriember poggyászát.

Kérem, szálljon be.

Üdvözölöm a házamban!

Lépjen be önként, saját akaratából.

Drakula gróf?

Én vagyok Drakula...

... Mr. Harker.

Jöjjön be, hideg van odakint,

ennie kell,

és pihennie a fárasztó utazás után.

Szabad?

A vendégem, Mr. Harker.

Kérem.

Késő van, és az embereim nem állnak rendelkezésre.

Helyezze magát kényelembe.

Teljes erőmből próbáltam leküzdeni a kellemetlen és idegesítő érzést,

ami folyamatosan nőtt bennem.

Megátkoztak a babonás falusiak.

Idegesen ébredtem a hallucinációimból.

Hirtelen úgy tűnt, mintha ez a düledező kastély

évszázados álmából kelt volna fel,

és ez a hosszú folyosó a lépéseink nyomán egyre csak nőne.

Bízom benne, hogy kényelmesnek találja a szállását,

készítettem önnek vacsorát.

Bocsánat, hogy nem csatlakozom, de

nem vagyok hozzászokva, hogy ebben a napszakban egyek.

De most frissítse fel magát a fürdőben ezután a hosszú utazás után.

Fél óra múlva bátorkodom kopogtatni az ajtaján.

Ahogy kívánja, gróf.

Talán érdekelni fogja ez a levél.

A munkáltatómtól van Hawkins ügyvédtől.

Természetesen, köszönöm.

Parancsol?

Én egy nagyon szolid férfi vagyok, nem iszom, nem dohányzom.

De csak tessék.

Tetszett Hawkins levele.

Ha nem tévedek, a londoni birtok megvétele majdnem kész.

Nem téved, gróf.

Minden iratot magammal hoztam, csak az aláírás hiányzik.

Kitűnő.

Tudna mondani pár részletet a hellyel kapcsolatban?

Természetesen.

Megnéztem magamnak.

A birtok neve Carfax.

Érdekes név.

A ház négyoldalú és a fekvése az égtájakével megegyező

ezért az oldalai megrongálódtak.

A ház nagyon nagy, és

szerintem középkori építésű.

Örülök, hogy régi és nagy.

Én is egy régi családból származom.

Nagyon régi család.

Van egy régi kápolna, ahogy óhajtotta.

És a kertben egy régi temetkezési hely.

Nagyszerű!

Az egész mintegy 20 hektáron terül el,

rengeteg fával, és egy régi tóval.

Több éve nincs karban tartva,

és szilárd kőfal veszi körül. A fal nyolc vagy kilenc láb magas.

Engedje meg, hogy megjegyezzem,

én meglehetősen zordnak és komornak találom a helyet.

Azt hiszem, én elégedett leszek vele, barátom.

A mi dinasztiánk olyan borús, mint

ez a kastély.

Otthonosan fogom ott érezni magam.

Szeretem az árnyékokat és a sötétséget.

Ez a legjobb hely a magányosságomnak...

és a gondolataimnak, hálás vagyok.

Köszönöm, gróf.

Minél hamarabb olvassa el a szerződést, és két napon belül már alá is írhatja.

Két napon belül?

Abban reménykedtem, hogy két napnál tovább marad, Mr. Harker.

Igazán? De...

Netán van valami fontos dolga Londonban a következő napokban?

- Nem igazán ... - Kiváló!

- Kérni akarok öntől egy szívességet. - Igen?

Szeretnék tökéletes angolsággal beszélni.

- Gróf úr, ön nagyon jól beszél angolul. - De én tökéletesen szeretnék!

Azt akarom, hogy minden hibámat javítsa ki.

Ha a londoniak rájönnének, hogy külföldi vagyon, nem érezném magam

...kényelmesen.

Természetesen számíthat egy kis pluszra.

Köszönöm, gróf úr.

- Örömöre szolgál... - Akkor ezt megbeszéltük.

De most biztosan pihenni kell, hamarosan hajnal lesz.

És hadd figyelmeztessem, bárhová mehet a kastélyomban

kivéve oda, ahol az ajtók zárva vanak.

Nincs semmi az ajtók mögött, kivéve az üres, porral és szeméttel teli szobák.

De most szeretnék jó éjszakát kívánni...

..barátom.

Jó éjt, gróf.

A keze szorítása erős és hideg volt, mint a jég,

inkább egy halott keze, mint egy élőé.

Ahogy a gróf oda hajolt hozzám, és a kezei megérintettek,

Nem tudtam visszaszorítani a borzongást.

Lehet, hogy a légzése fenséges volt,

de szörnyű émelygést okozott nekem, amit nem tudtam eltitkolni.

Nem mintha féltem volna a gróftól,

csak furcsa hányingert éreztem az ő jelenlétében.

Jó reggelt ... jó estét, Mr. Harker.

Jó estét, gróf, jöjjön be kérem!

Szerettem volna kezelni a sebét, de bizonyára jobb eszközök vannak

a modern világból.

Végtére is,

ez az ócska tükör tehet róla.

És utálom, hogy ez az én kastélyomban történt!

De, Uram.. !

Úgy vélem, jól állna magának a szakáll, azt tanácsolom növessze meg.

Ebben az országban ha megvágja magát, az nagyon veszélyes lehet.

Mindig körültekintően borotválkozom.

Szeretnék rámutatni egy furcsaságra:

Nem javasolnám, hogy ezen kivül a szobán kívül bárhol máshol elaludjon.

Nem tudom garantálni a biztonságát.

Ez a földrész még mindig nagyon vad, ezt ne feledje.

Köszönöm, figyelembe veszem ...

Ennek örülök.

Most kérem bocsásson meg, de el kell intéznem valamit,

házon kívül.

Kész a vacsora.

Nincsenek szolgák a házban, ebben biztos vagyok.

Csak én vagyok itt és a Gróf.

Maga a gróf hajtotta a kocsit ami idehozott.

Maga a gróf volt aki megnyugtatta a farkasokat.

Áldott legyen a nő, akitől a keresztet kaptam.

Bár nem értem, nem értek semmit.

De nagyon rossz előérzetem van.

A kastély mintha gyötrő fájdalmat érzett volna minden egyes lépésem nyomán.

Nem találtam a kaput ...

... egy végeláthatatlan börtön.

Csak egy ajtót nyitottam ki,

ami egy furcsa szobába vezetett.

Mintha a saját kastélyszobámban lennék.

Mintha a saját kastélyszobámban lennék, egy rettentő rémálomban.

Nézze, Márkiné, egy fiatalember.

Egy jóképű fiatalember, fiatal grófnő.

És erős, hölgyeim.

Te vagy a legszebb közülünk, Márkiné.

Te vagy a vezetőnk, a tiéd az elsőbbség, hogy megcsókold vendégünket.

Erős, hölgyeim.

Mindnyájunknak jut csók.

Hogy merészeled megérinteni?

Hogy merészeltek ránézni, mikor megtiltottam?

Ez az ember hozzám tartozik!

Miért nem törődsz velünk?

Mit hoztál nekünk?

Harker úr!

Javaslom, hogy írjon három levelet:

az ügynökség tulajdonosának, ahol ön dolgozik, Dr. Hawkinsnak,

a barátjának és személyes orvosának, Dr. Sewardnak,

és természetesen a feleségének.

November 28 a határidő.

Röviden, tömören írjon, személyes megjegyzések nélkül.

Személyesen fogom elvinni a leveleket a postahivatalra.

Örülnék, ha ismerősei tudomást szereznének róla, hogy ön jól van

és a munka is jól halad.

Nem érzem szükségét, hogy megírjam ezeket a leveleket.

Írja meg őket, kérem!

Gyilkos!

Gyilkos!

Ördög!

Adja vissza a gyermekemet! Kérem!

Kérem!

Kérem!

Kérem!

Gróf!

- Ma este elmegyek! - Miért?

Mert el akarok!

De ez nem volna túl bölcs, nem látta a farkasokat?

Láttam, de akkor is megyek.

Sajnálom, de én vagyok a felelős a biztonságért, ezért nem engedhetem el.

A kocsi november 29-ére van kibérelve.

Jó éjszakát kívánok.

- És miért nem adod nekünk? - Legyetek türelemmel.

Ő az enyém!

Még nem jött el az ideje!

November 28-áig kell megírnom a leveleket.

Most már tudom, hogy meddig fogok élni.

Csak éjszaka voltam veszélyben.

Napközben nem is láttam Drakulát.

Ezzel a gondolattal aludtam el.

Emberi hangokra ébredtem fel.

Emberek? Azok ott emberek?

Megpróbáltam kapcsolatba lépni velük, de nem sikerült.

Vagy nem hallottak, vagy direkt nem vettek észre.

A kastély egy szörnyű szakadék legmagasabb szélén van.

Milliárdnyi fa és hóborította hegycsúcsok, a másik irányba pedig egy mély szakadék.

Egy abszolút börtön.

Kulcsok, meg kell szereznem Drakula kulcsait!

Rájöttem, hogyan juthatok be a szobájába.

Az ajtó mögött volt egy sötét, alagútszerű folyosó,

amelyen keresztül halálos, beteges szag áramlott ki.

A régi föld szaga megújult.

A nehéz ajtó zárva volt.

Valahol a kastély alatt voltam.

Egy... sírban.

"Nézd, Márkiné. Egy fiatalember."

"Hölgyeim..."

"Te vagy a legszebb..."

"Egy fiatal férfi ... egy fiatal grófnő."

A vámpír szeretett volna Londonba költözni.

Szerettem volna legyőzni a félelmet és undorodást.

Meg akartam találni a kulcsokat.

El kellett menekülnöm, a saját életem árán is.

Csak egy út maradt, Drakula vámpír útja.

Le a kastély puszta és viharvert falán.

Egy vámpír holtteste

nem rohad el a sírban, életben marad.

A vámpírok éjjel ki kellnek a sírjukból,

különböző alakokat öltenek,

kiszívják az alvó emberek vérét, különösen a gyermekekét,

és elveszik az életüket.

Örülök neked, drága Lucy.

És neked is, Arthur.

Szóval, mikor lesz az esküvő?

- Március 8-án. - Nagyon szeretem az esküvőket.

- De ez most még titok. - Bízhatsz bennem.

Kedves Dr. John Seward, még mindig szereted a jó öreg Scotch-ot?

Méltó módon meg kell ünnepelni a kórházból való visszatérésem.

Kedves barátaim!

Kiváncsi vagyok, hogy tudod-e, hogy irigy voltam az utazásodra a Kárpátokba?

Vágyom, hogy megismerjem a Balkánt.

Kedves Arthur, hidd el, hogy borzasztóan zavar, hogy a memóriám cserbenhagyott.

Még nem vagy jól? Azt hittem, mivel kiengedtek a kórházból,

Otthoni kezelés. Még nem tud bemenni az irodába.

- Egyetlen szót sem akarok hallani a munkáról. - Ez egy kedvelt betegség.

Az utolsó dolog, amire emlékszem az Bistritz városa,

ahol isteni csirkepaprikást ettem.

Hol és kinél jártam utána és, hogy mi történt velem, nem tudom.

És higgy nekem, Nem tudom, de ...

érzem, hogy valami kellemetlen, valami gonosz történt velem.

Ez a legjobb számodra, barátom.

Az amnéziádat valami szörnyű incidens okozhatta,

vagy talán egy sor hasonló incidens, talán betegség.

A memóriád magától vissza fog térni.

De Jonathan mindenáron meg akarta nézni a naplóját,

viszont engem hajtott a kíváncsiságom,

és alaposan elrejtettem.

De én mégis szeretném tudni mi történt veled a Kárpátokban.

Nem hiszem el, hogy nem emlékszel semmire.

Sajnálom, kedvesem, de tényleg nem tudok semmit.

Jonathan, nagyon szeretném tudni.

Arthurhoz hasonlóan én is mindig el akartam jutni a Kárpátokba.

Vágyom valakire, hogy meséljen a helyről és az emberekről.

Lucy, Jonathan amnéziás, nem tud semmit mondani.

A Kárpátokba megyünk nászútra, ugye?

Ha Jonathan nem tud mesélni, majd elolvasom a naplóját.

Kedves barátaim, mennünk kell.

Úgy látom Lucy felidegesítette mgát.

Nem vagyok ideges!

Mi olyan szokatlan abban, hogy hallani akarom barátunk kalandjait a Kárpátokban.

- Lucy, kérlek ... - Hagyd Lucyt, kedves barátom ...

Amint visszatért az emlékezetem mindent el fogok mondani a Kárpátokról, kedves Lucy.

De én most szeretnék hallani róla! Ma!

Hol voltál? Kivel? Tudni akarom!

Értesz engem?

- Harker, egy whiskeyt, de gyorsan! - Mi történt vele?

Már három hete , hogy így megváltozott.

Hívtam Van Helsing professzort.

A híres holland orvos és természettudós?

Igen, ő volt a professzorom az egyetemen.

Ma éjjel kilenc órakor fog jönni a Charing Cross állomásra.

Mi történik vele?

Nem tudom, nem találtam semmilyen betegséget, de mindazonáltal ...

Nézze meg.

Hogy magyarázod ezt?

Nem tudom megmagyarázni, és nem gyógyul be.

Remélem Van Helsing professzor megtalálja a kérdésre a választ.

Isten kegyelmével.

Halálos veszélyben van.

Mondja el mi történik vele!

Csak nyugalom, barátom, minden tőlem telhetőt megteszek.

Kérhetem a segítséget, doktor úr?

De készüljön fel, hogy lehetnek furcsa kéréseim.

Készen állok, hogy segítsek, professzor.

Azt akarom, hogy szerezzen amennyit csak tud az Allia sativa virágból,

és hozza ide a szobába.

- Fokhagyma virágok? - Talán úgy gondolja, hogy népi gyógymódot használok,

de ezeket a népi gyógymódokat az orvostudomány

több évszázada sikerrel használja.

Kételkedik a kamilla gyógyító hatásában?

Azonnal intézem a dolgot, professzor.

Másodszor pedig,

nem maradhat egyedül egyetlen pillanatra sem, ki marad vele éjszakára?

- Majd én, az anyja vagyok. - Nagyszerű, asszonyom.

Fokhagyma virágot szórunk, körbe a szobában.

Maga asszonyom készítsen egy fokhagyma fűzért, és helyezze Lucy nyakába.

Lucy ne tudja levenni, ez feltétlenül fontos.

Élet-halál kérdése.

Gondoskodni fogok róla.

Most pedig ön jön, uram.

Lucy azonnali vérátömlesztést igényel, hajlandó megtenni?

Kérnie sem kell, professzor!

Semmiség, Lucy, ez csak egy kósza denevér.

Hogy érzed magad, drágám?

Istenem!

Megint adok neki a véremből!

Nem szükséges, barátom.

Nincs más út, két temetés lesz, Lucy és az anyja számára.

Az isten szerelmére, professzor úr, még él! Valamit tennünk kell!

Arthur, kedvesem, gyere, csókolj meg!

- Hagyjon békén! - Ne érjen hozzá!

A testét már nem menthetjük meg, de a lelkét még igen.

Szegény Lucy!

Végre békére lelt.

Nem így van, nem így van. Ez csak a kezdet.

Még nem tehetünk semmit. Csak várják ki.

Mina.

Valami baj van, Mr. Harker?

Látott valakit?

Drakula grófot, professzor.

Már tudom, mi történt velem a Kárpátokban.

És ki a bűnös Lucy haláláért.

Arthur, szerelmem.

Még mindig szeretsz?

Szeretsz?

Lucy?

Ez tényleg te vagy?

Gyere hozzám, Arthur, gyere.

Gyere, hogy megcsókolhassalak.

Te nem Lucy vagy !

Én vagyok...

Nem ismersz fel?

Úy nézel ki.

De nem az én Lucym vagy!

Magammal viszlek.

Ne csináld!

- Ne csináld! - Menj innen!

Elkaplak, Arthur.

Még mindig a vőlegényem vagy!

Magammal viszlek, kedvesem.

Kedvesem...

- Rád vártunk, Arthur. - Valami baj van?

- Lucy volt nálam. - Hogy érti? Jöjjön, üljön le.

Ahogy mondtam.

Körbejártam a szobáját és hirtelen ő állt mögöttem.

Tudom, hogy csak álom volt.

Meg akarta csókolni?

- Honnan tudja? - Megijesztette a kinézetével?

- Pontosan. - És megmenekült a fokhagyma virágnak köszönhetően.

Igen, de...

Pontosan úgy történt, ahogy vártam. Három napja van eltemetve.

Az idő megtette a dolgát. Itt a mai újság, olvassa, doktor.

HAMPSTEADi HORROR

Három gyermeket elraboltak, vagy meg- sebesítettek, az elmúlt három éjszaka során.

Ki az a "véres hölgy"?

A gyerekek ugyanazt mondták,

hogy megcsókolta őket egy véres hölgy fehér ruhában.

Professzor, gondolja ...?

Igen, igen.

Mr. Holmwood, szeretném ha engedélyt kérne arra,

hogy felnyissuk Mrs. Westenra koporsóját,

és levágjuk a fejét.

Maga megőrült!

Egy őrült!

Nincs más megoldás, csak az ha levágjuk a fejét?!

Fokhagyma, ez minden tudománya.

- Mindannyiunkat megőrít! - Nyugalom, Arthur.

Remélhetőleg a professzor ad nekünk ésszerű magyarázatot.

El sem tudjátok képzelni, min mentem keresztül.

Úgy gondolom, hogy a professzor tudja, mit beszél.

És ma este be is fogom bizonyítani.

Harker, kérhetek öntől valamit?

Persze.

Adja oda a naplóját, ebben a helyzetben ez elkerülhetetlen.

Persze, Mina, kérlek.

Napló? Milyen napló?

Én...

Nem tudok semmilyen naplóról.

A naplóm a Kárpátia utamról, drágám.

Te rejtetted el előlem.

Nem rejtettem el semmit előled.

- Nem tudom, miről beszélsz. - Drágám,nincs idő a mókázásra.

Itt is van.

Kicsomagoltad?

Fáradt vagy, drágám.

Le kellene feküdnöd.

- Tessék. - Köszönöm.

Igazán szükséges ez, professzor?

Tudom, mit érez, ezért kell, hogy meggyőzzem.

Úgy érzem ez sírgyalázás.

Értem, Arthur, de ...

Bízom a professzorban, ha úgy gondolja, hogy szükséges...

Kérem, uraim!

De hogyan?

Hol van ő?

Élve eltemették, és megőrült.

Nem, nem, a holttestet valószínűleg ellopták, sajnálatosan ez történhetett.

Jöjjenek velem.

Lucy!

A gyermek!

Arthur, drágám.

Kedvesem.

Arthur, gyere velem.

Gyere.

Szeretkezni fogok veled.

Istenem!

Bemehetsz.

Elviszem a gyereket a kórházba, és azonnal visszajövök.

Itt kell várnunk, amíg az éjszaka véget nem ér.

Válaszoljon, barátom. Folytathatom a munkámat?

Csináljon, amit akar.

Professzor, csináljunk amit maga akar,

nem történhet újra ilyen szörnyűség.

Örülök, hogy egyetért velem.

Professzor, ő tényleg Lucy, vagy valami démon az alakjában?

Lucy is, meg nem is.

Egyik pillanatban még a szerelmét látja.

És mi történt vele pontosan, professzor?

Élőhalott lett,

a halhatatlanság átka súlytotta, nem halhat meg.

Ha nem tudjuk megmenteni, akkor évszázadokon át fog utazni,

új áldozatokat ejtve,

és terjeszti a gonoszt a világban.

Mindenki aki egy élőhalott által hal meg,

ő maga is élőhalott lesz.

Barátaim, minden elérhető forrást tanulmányoztam régi tudósoktól,

akik vámpírokkal foglalkoztak.

Vagy nosferatu, ahogyan ezt Kelet-Európában nevezik.

Amit tennünk kell,

az nagyon furcsa.

Beszéljen, professzor.

Ezt a karót a szívébe kell verni.

Lehet galagonyából, nyárfából hegyi juharból, vagy citromfából.

A fejét le kell vágni,

és a száját tele kell tömni fokhagymával.

A maga keze által fog megmenekülni.

És mi,

mi imádkozni fogunk a halottakért.

Az Úr nevében, Arthur Holmwood,

döfje a karót a szívbe,

hogy megmentese Lucy Westenrát, Isten szolgáját,

és hogy szegény lelke, megtalálja a kívánt békét.

Imádkozzunk, barátaim.

Könyörülj és bocsáss meg nekünk, ó, Uram.

Könyörgünk a te szolgád, Lucy lelkéért,

akit elvittél a világunkból.

Lucy.

Professzor, köszönöm.

És most megcsókolhatja.

Most már tényleg halott.

Egy évvel ezelőtt nem hittem volna, hogy ilyesmi lehetséges

ebben a tudományos, józan 19. században.

Köszönöm, Harker,

a naplója bebizonyította, hogy Lucy halálának fő oka Drakula gróf.

Meg kell találnunk őt, bármi áron.

Hatalmas ellenség.

Ön írt a Budapesti egyetemnek, kapott választ?

Igen,

itt van.

Drakula gróf minden bizonnyal az a Drakula vajda, aki

híres lett a törökökkel szemben vívott csatákban.

Az ősi időkben, valamint késõbb évszázadokon át hitték róla,

hogy ő volt az egyik legbátrabb tábornok erdélyben.

Ez az előnye, hogy a vámpírok megőrzik emberi inteligenciájukat,

és képesek továbbfejleszteni.

Bámulatos erővel rendelkeznek, a tanult könyvek szerint,

egy vámpír ereje ébrenlétekor felér 20 ember erejével.

Professzor, mikor van ébren egy vámpír?

Napnyugtától napfelkeltéig.

És mivel a napfény meg tudja sebezni

ezért tudjuk elpusztitani, ugyan úgy ahogy szegény Lucyt.

De hogyan lehet megölni a vámpírt éjszaka?

Egy éles tárgyat kell a szívébe szúrni.

A golyók nem ártanak neki.

A vámpírok nem élnek örökké, csak akkor ha embervért isznak.

Másra nincs szükségük, se étel, se ital. És nincs tükörképük.

Mint ahogy barátunk, Harker is tudja,

a vámpírok a hold első sugaraival jönnek,

át tudnak változni külnböző állatokká: denevér, patkány, farkas.

és képesek irányítani néhány kisebb állatot.

Két fontos dolog,

éjszaka élnek, napközben a saját földjükben pihennek.

Most, hogy mondja,

a koporsók, amelyeket a cigányok vittek Drakula kastélyából.

A kastély kriptájában voltak.

Igen, igen, ez így van, barátom, pontosan.

De miért költözött a gróf?

És miért Londonba?

Mert ő Drakula gróf.

Intelligens, bátor stratéga, volt katonai vezető.

Na és ez mit jelent pontosan?

Szeretné növelni haderejét, az élőhalottak birodalmát.

Londont szeretné meghódítani, a világ legnagyobb városát

majd meghódítani az egész világot

és létrehozni a a vámpírok birodalmát.

Mina!

Mina!

Kitalálhattam volna.

Harker, mi annak a helynek a neve, amit kibérelt Drakulának?

Carfax.

Egy ostya?

Különleges egyházi engedély kellett.

Drakula többé már nem használhatja ezeket a koporsókat.

Figyeljen, Harker,

emlékszik, hány koporsót láttott Drakula kastélyában?

Azt hiszem, 20 volt.

20? 18-at találtunk itt,

ez azt jelenti, hogy Drakulának még két rejtekhelye van Londonban.

Nem tudja, hogyy itt jártunk.

Biztosan vissza fog térni.

Biztos vagyok benne.

Nem kell mást tennünk, csak várnunk, Uraim.

Szörnyű szag van itt.

- Célozzon a szívre! - Az nem fog neki ártani!

Most már csak meg kell találnunk

az utolsó két koporsót.

De hol keressük?

Barátaim,

mindannyian itt vagyunk.

Mina egyedül van otthon!

Gyorsan, menjünk.

Gyere közelebb,

ha azt mondom neked: gyere,

jönni fogsz!

Hozzám tartozol!

A lehető legrosszabb történt.

Megpróbálom megtörni Drakula átkát.

Átkozott vagyok?

Gonosz hatalma megszűnik, ha meghal.

Meg kell találnunk azt a két koporsót, professzor!

Londonban? Olyan mintha tűt keresnénk a szénakazalban.

Egy érdekes dolog történt ma este a Carfaxban.

Drakula valamiért kockáztatta az életét, ennek semmi értelme nincs.

- Pénzért. - Miért?

Fél. Igen, fél.

Fél az idő múlásától és a szegénységtől. Még az ő létezését is korlátozza a pénz.

De még mindig nem tudjuk, hol a jelenlegi búvóhelye, professzor.

Feltételezhetjük, hogy visszatér oda ahol biztonságban érzi magát.

A kastélyába a Kárpátokba.

- Ez csak egy hipotézis. - De megerősíthetjük.

Igen? És hogyan?

Sajnos, Madame Mina ma este szoros

mentális kapcsolatba került Drakulával.

Bármit is mondjunk az ő jelenlétében, azt Drakula is hallja.

Akkor nem szabadna beszélnie a terveiről a jelenlétemben.

Könyörgöm, barátom.

Ha megengedi, ez a kapcsolat előnyös is lehet.

- Hogy mondhatja ezt, professzor? - Beszéljen, kérem.

- Könnyedén megismerhetjük gondolatait. - Hogyan?

Jöjjön.

Jöjjön, nem fog fájni.

Hol van most?

Ez egy kicsi és szűk hely. Dohos szag van.

- Fekszik, áll, ül? - Fekszem valami puhán.

Igen, régi szaga van.

Nyugodt hely?

Nem nem, minden lebeg.

Ide-oda...

Mit hall?

Csobogás és kisebb hullámok hangja.

A tenger morajlása!

- Mi történik velem? - Semmi, semmi.

Igaz volt a feltevésem, uraim.

Drakula egy hajón van és a kastélyához tart.

A vámpírok ellen ...

fokhagyma, vad rózsa vagy vörösberkenyefa.

Napnyugtától napfelkeltéig el lehet pusztítani egy vámpírt,

ha a szívét egy éles fegyverrel átdöfik.

Nem gondoltam volna, hogy ez valaha is újra megtörténik velem.

Nem tudom, hogyan szöktem meg Drakulától.

Talán felmásztam az útra ahol a kocsik közlekednek,

talán a cigányok találtak rám, nem tudom.

Bistritzben ébredtem fel a kórházban.

Bárcsak tudnám, hogyan fog véget érni a történet.

Drakula útja a hajóval három hétig fog tartani.

Mi vonattal mentünk és jelentős időt nyertünk.

Folytatódott hát a rémálom...

Ebben a pillanatban Drakula a tengeren hajózik,

talán a Dunán.

De a kastély ettől még nem tűnt kevésbé veszélyesnek.

Akkor csak egyedül voltam.

De most a barátaim is osztoztak a veszélyben.

És Mina is.

Mina!

Mina?

Mina! Várj meg minket, Mina!

Mina!

El fogsz tévedni, Mina!

Mina!

Mina, várj!

Mina!

Szeretnél valamit enni, Mina?

Nem, köszönöm, nem vagyok éhes.

Próbálj meg aludni, jó?

Jó, de csak miattad.

Jó éjt, drágám.

Jó éjt, drágám.

Most már sokkal jobban érzi magát, hála Istennek.

- Azt akarta mondani, hogy sajnos. - Professzor!

És most még ne csókolja meg.

Professzor, ezek a cinikus megjegyzések.

Nővérem

Nyisd ki az ajtót, nővérem!

Olyan vagy, mint mi, gyere közénk.

Távolítsd el azokat a szörnyű fokhagymákat.

Nővérem, légy egy közülünk.

Szép dolgokat fogunk tanítani neked, nővérem.

Meg tanítunk vért inni.

Meg fogod kostólni azoknak az embereknek a vérét akikkel vagy.

Meglátod, jobb, mint a szerelem.

Nem menekülhetsz, nővérem.

- Igyon, Madame Mina. - Nem akarok!

Víz.

Nem akarok semmit!

Mindennek fokhagyma illata van.

Hagyjatok békén!

Majd én megteszem, professzor.

Maguk ketten, őrködjenek.

Nem szabadna egyedül hagyni Minát.

Fokhagyma fűzérek vannak mindenhol,

és még nappal van.

De már nem sokáig.

Látja, John, még csak nem is kellet levágni a fejét.

Ezek a lányok itt éltek mint élőhalottak már évek óta.

Becslésem szerint Drakulának ezen a napon kell megérkeznie a kastélyba.

Végül ... a saját gyanús rakományuktól még napnyugta előtt meg akarnak szabadulni.

Az utolsó napsugarak áttörtek a havas felhőkön.

Lejöttek a lépcsőn a kriptába,

és lassan, de biztosan meghaltak.

És mi tudtuk,

hogy ha nem pusztítjuk el Drakulát napnyugta előtt

biztos maghalunk.

A nap lenyugodott, megyek.

Állj, ne mozdulj!

Hiábavaló, teljesen hiábavaló.

Velem fog jönni, ő az enyém!

Adja nekem a kést, vagy a hölgy ki fog ugrani az ablakon.

Harker, az Isten szerelmére!

Mina!

Mina!

Az isten szerelmére, Mina, maradj!

Mina!

Mina.

Drágám, kérlek, ne mozdulj.

Mina!

A kastély ismét Drakula hatalmában volt.

És Mina is.

Végig futottam az áruló hold sugarain,

és nem tudtam, hogy üldöző vagyok, vagy üldözött.

Mina!

Mina, várj!

Mina!

Mina, hova futsz?!

Hadd menjek!

Hadd menjek!

Mina!

Húsz év telt el a nyomorúságunk óta.

Idén nyáron Erdélybe utaztunk

és keresztül mentünk azon a vidéken.

Szinte lehetetlen elhinni,

hogy a dolgok, amelyeket a saját szemünkel láttuk

és saját füleinkkel hallottuk igazak voltak.

Semmi nyoma nem maradt a történteknek.

A kastély úgy állt, mint korábban,

magasra tört a pusztaságban.

Nem kérem, hogy higgyenek nekem.

Nincs szükségem bizonyítékra.

Magyarra ferdítette: cabcab