Original subtitles

És sokan mások jelentős közreműködésével bemutatja:

Alfred Döblin regénye alapján készült filmet 13 részben és egy epilógusban.

Rendezte: RAINER WERNER FASSBINDER

Két márka ötven,

hatvan,

hetven,

nyolcvan.

Kilencven,

vége.

A vége a vége.

És...

ha én...

és kérlek ne szakíts félbe rögtön újra...

- ha én... talán mégis... - Nem!

Ha egyszer nemet mondtam, akkor nemet is gondoltam!

Nem akarom, hogy pénzt keress nekem.

Nem akarok olyan pénzből élni, amit valaki keres nekem, akit szeretek.

Az szerencsétlenséget hoz, érted? Szerencsétlenséget!

És aztán megesküdtem.

Az első éjszakán megesküdtem, Lina!

Igen, Franz.

Ígérd meg, hogy soha nem kezded ezt újra!

- Adj egy gabonát, Maxe. - Rendben.

Hány munkanélküli van tulajdonképpen Berlinben?

Nem tudom, talán egy pár százezer?

Tényleg?

Nahát...

Egy márka, két márka,

két márka ötven,

hatvan, hetven, nyolcvan,

kilencven.

Hé!

Napot, Meck!

Gyere, ülj hozzánk!

- Egészségedre! - Köszönöm.

- Egy sört kérek. - Jó.

Az utolsó, mi?

Na ja...

Hát akkor...

Na?

Lássuk csak.

Nem mész pecsételni, Franz, és a gyárba se mész.

2. rész Hogy éljen az ember, ha nem akar meghalni?

Földmunkához túl hideg van. A kereskedés, az a legjobb.

Berlinben vagy falun, választhatsz,

de táplálja az emberét.

Miért nem hord a proletár masnit?

Mert nem tudja megkötni!

Akkor nyakkendőtartót kell vennie.

Aztán amikor megvette, akkor nem jó.

Nem tudja vele megkötni a nyakkendőt.

Ez csalás! Ezt tiltja a nép!

Ez még nagyobb szerencsétlenségbe tolja Németországot, mint amiben van!

Miért nem akarják hordani a nagy nyakkendőtartót az emberek?

Mert az ember nem akar szemétcsipeszt hordani a nyaka körül.

Nem érti nő, sem férfi,

még a csecsemő sem értené, ha válaszolni tudna.

Vásároljanak olyan nyakkendőtartókat Tietz-nél vagy Wertheimnál,

vagy ha zsidónál nem akarnak vásárolni, akkor valahol máshol.

Én egy ária férfi vagyok,

a nagy kereskedőházaknak semmi okuk,

általam reklámoztatni, nélkülem is megvannak.

Vegyenek maguknak ilyen nyakkendőtartót, amilyen itt van nekem,

aztán gondolkozzanak el, reggel hogyan kössék fel.

Uraim,

kinek van manapság ideje reggel nyakkendőt kötni?

Azt szeretné, ha egy órával többet alhatna.

Mindnyájunknak sok alvásra van szükségünk, mert mind sokat kell dolgoznunk,

és keveset keresünk.

Egy ilyen nyakkendőtartó

megkönnyíti az alvását.

Konkurenciát csinál a gyógyszerésznek!

Aki ilyen nyakkendőkötőt vesz, amilyen itt nekem van,

nincs szüksége altatóteára, altatóitalra,

annak semmire sincs szüksége,

az ringatás nélkül alszik, mint csecsemő az anyja mellén,

mert tudja, hogy reggel nincs rohanás.

Amire szüksége van, teljesen készen ott van a komódon,

csak be kell tolni a gallér alá.

Annyi sok szemétre kiadják a pénzüket...

A "Német Napilap". Esti kiadás!

A "Német Napilap". Legújabb kiadás!

Forró kolbász!

De kérem, a...

A "Német Napilap". Legújabb kiadás!

Uraságok, itt becsületes árut vesznek,

ez nem celluloid, ez gumi!

Darabja 20 pfennig, 3 darab egy ötvenes.

Menjen le az úttestről fiatalember, különben elüti egy autó!

Ki fogja akkor a szemetét kidobni?

Megmagyarázom önöknek, hogy kell ezt a nyakkendőt megkötni.

Ezt egyáltalán nem kell fakalapáccsal a fejükbe verni,

megértik rögtön.

Forró kolbászt!

Megfogja tehát itt mindkét végét, nagyjából 30-tól 35 centiméterig,

és aztán összehajtja a nyakkendőt.

De nem így,

ez úgy néz ki, mint egy ellaposított poloska,

mint egy falrapisált tapétafecni.

Ilyesmit nem hord a finom ember!

Aztán veszi a készülékemet, itt,

ez időt takarít meg, és az idő pénz.

A "Német Napilap". A legújabb kiadás!

...megbízható dolog.

Nézzék! Karácsonyi ajándék...

Ez az önök ízlése szerint való!

Ez az önök javára van!

Ha a Dawes-terv meghagyott önöknek valamit,

akkor az a fej a fedő alatt,

ami azt mondja önöknek: "Ezt megveszed...

ezt hazaviszed,

A "Német Napilap"

Forró kolbászt!

Legújabb kiadás!

Forró kolbászt!

Ki volt az a nő?

Az... az... Eva volt.

Régen ismertem.

De annak vége. Régen volt. Vége van.

Tudod Lina, nem tudok úgy beszélni.

Nem vagyok egy szónok.

Amikor kikiáltok megértenek, de...

ez nem az igazi.

Tudod mi az a szellem?

Nem.

Szellem, az a fej,

és nem csak egy olyan szó.

És egy szónok...

az egy szónok.

De te az vagy, Franz.

Ne mondd ezt nekem, én és egy szónok...

Nem.

Tudod, ki volt szónok?

Na látod, én sem.

De ez itt, ez nem nekem való.

Egész nap gondolkoztam rajta,

újságokkal fogok kereskedni.

- Újságokkal? - Igen, pontosan! Újságokkal!

Bekerült a fejembe, benne maradt,

és ott van ez rendben.

Újságok.

Meglátom, mit lehet csinálni.

És te itt maradsz és csinálod ezt tovább.

Te úgy is jobban tudod ezt csinálni nálam.

Szia!

Napot!

Na, kitaláltál valamit?

A nyakkendőtartó nem nekem való.

Ez olyan...

ez olyan mintha olyasmit adnék el, amire nekem sincs szükségem.

Tudod, én a helyedben a szexuális felvilágosítással próbálkoznék.

Most nagyban űzik, tudod, nagyon jól megy!

Mi az?

Itt van.

Nézd csak meg! Akkor nem kérdezed.

- De ezek meztelen lányok, festve! - Igen, hát másként nincsenek.

Mond csak, kolléga,

tetszik ez neked?

Mi?

Ezek a lányok itt, és az ilyen képek!

"Nevető élet"

Itt lefestenek egy meztelen lányt egy kiscicával.

Mit jelenthet a kiscicával a lépcsőn?

Gyanús nudli!

Szabad lesz kolléga, ugye?

Meg kell nézzem magamnak.

"Figaro"-nak hívják ezt.

És ezt: "A házasság"-nak...

és ezt "Az ideális házasság"-nak.

Ahá! Ez valami egészen más, mint a házasság.

"A női szerelem"

Mind külön kapható.

Itt aztán jól informálódhat az ember, ha elég pénze van!

Na, kegyetlenül drága!

Mondd csak!

Van valami hátulütője?

Szeretném tudni, milyen hátulütője lenne?

Ez mind megengedett! Nem tiltott.

Amit én eladok, arra van engedélyem. Nincs semmi hátulütő.

Nem, nem, te! Távol tartom magam az olyasmitől.

Megmondhatom neked, csak azt akarom mondani: Képeket nézegetni,

az semmi. Arról sokat mesélhetnék!

Ez megrontja a férfit, ez elront. Igenis!

Képek nézegetésével kezdődik,

és ha utána akarsz, csak állsz,

aztán egyszer csak nem megy a természetes módon.

Nem értem, mit jelent ez?

Ne köpködj a füzeteimre, sok pénzbe kerülnek!

Még a címlapon se matass!

Itt van ez!

Olvasd csak!

"A nőtlenek"

Igen... minden van. Külön újság mindenre.

"A nőtlenek"?

Naná, azok ne lennének?

Én se vagyok összeházasodva Linával.

Gyerünk, itt, olvasd!

Na, hogy ha ez nem úgy van, ahogy itt áll, ez csak egy példa:

"A házastársak szexuális életét

egy szerződés által szabályozni akarni,

erre vonatkozóan házastársi kötelességeket meghatározni,

amint azt a törvény előírja,

a legszörnyűbb és legméltatlanabb rabszolgaságot jelenti,

amit az ember csak el tud elképzelni. Tessék!

Miért?

Úgy van, vagy nem úgy van?

Ez nálam nem fordul elő.

Egy nő, aki a férfitől követeli? Nem, ilyent...

Hogy ilyen tényleg van?

Te, olvasd csak!

Ez aztán nem semmi! Ezzel jöjjön nekem valaki!

"A házastársak szexuális életét

egy szerződés által szabályozni akarni,

erre vonatkozóan házastársi kötelességeket meghatározni,

amint azt a törvény előírja,

a legszörnyűbb és legméltatlanabb rabszolgaságot jelenti,

amit az ember csak el tud képzelni."

Úgy. És akkor itt van még a "Női szerelem".

és a "Barátság".

És nem csak szövegelnek. Harcolnak.

Igenis, az emberi jogokért.

Mi hiányzik ezeknek?

175-ös paragrafus, ha még nem tudnád.

Egy igazságtalanság! Egy égbekiáltó igazságtalanság,

ami itt Németországban egymillió emberrel történik naponta!

Az embernek égnek állna a haja!

Na ja, csak sajnálni tudom őket, a fiúkat.

De tulajdonképpen mi közöm ehhez nekem?

Napot. Találtál valamit?

Na igen... talán.

Megmondtam az öregnek, hogy abbahagyjuk a nyakkendőtartót.

Én se tudom csinálni.

Tőlem se vesz senki semmit.

Ez itt egy teljesen furcsa történet, ebben a füzetben.

Sétálni megy benne este egy kopasz,

az állatkertbe,

és ott... találkozik egy csinos fiúval.

És rögtön bele is karol.

Igen... és ahogy úgy egy órát andalognak, akkor...

a kopasznak kedve támad valahogy...

nagyon szeretni a fiút.

És házasember.

Néha már érezte korábban is, de most muszáj, mert, ez...

olyan csodálatos, vagy mi...

"Te vagy a napsugaram" mondja,

és "Te vagy az aranyam!"

és olyan gyengéd, és... és...

és hogy ilyen van!

És akkor azt mondja a fiú neki:

"Tudod mit?

Menjünk egy kis hotelbe és adj 5 márkát,"

vagy ajándékozol 10 márkát, mert teljesen le vagyok égve."

Erre azt mondja az öreg:

"Érted mindent, Napom".

És odaajándékozza az egész pénztárcáját.

De a hotelszobában,

az ajtókon kukucskálók vannak.

Na ja, a házigazda lát valamit és hívja az asszonyt,

és az asszony is lát valamit.

És utána szólnak, hogy ilyesmit nem tűrnek a hoteljükben.

Amit most láttak,

szégyellheti magát, fiúkat elcsábítani,

és fel akarják jelenteni.

Igen, aztán jön a háziszolga, jön a szobalány,

mind ott álldogálnak és vigyorognak.

És másnap vesz a kopasz két üveg Asbachot,

és üzleti útra megy Helgolandra,

mert ott le akarja inni magát, aztán vízbe fúlni, vagy mi.

Igen, aztán megy a hajóval,

le is issza magát, de...

aztán még sem lesz öngyilkos.

És egy nap, amikor kúrára ment,

a feleségének kell aláírnia egy idézést.

Na ja, meg is teszi, de bele is néz...

és ott benne van minden.

A kukucskálókkal, a pénztárcával,

és a kedves fiúval.

És amikor a kopasz visszajön a pihenésből,

ott bőgnek mind körülötte,

a felesége és a két nagylánya,

és akkor ő is elolvassa az idézést.

"Bíró úr, mit követtem el?

A szobámba mentem és bezártam az ajtót.

Mit tehetek arról, hogy kukucskálónyílásaik vannak?

Semmi büntetendő nem történt."

És a fiú igazolja ezt.

"Szóval mit követtem el?"

A kopasz ott áll prémben és sír.

"Loptam?

Elkövettem egy betörést?

Csak egy kedves ember szívébe törtem be!

Azt mondtam:

Te vagy a napsugaram,

és az is volt."

Szóval!

Talán veled is valami ilyesmi van,

mint ami itt a füzetben van, mi?

Mi?!

Lina!

Lina!

Lina, várjál már!

Lina!

Mi van már?

Mi ez a butaság?

Nem, nem, Franz. Nem járok veled.

Le vagy jelentve nálam.

Elszivároghatsz!

Mit jelentsen ez a butaság?

Gyere már, Lina!

Hisz visszaadom a szemetét.

Istenem, Franz!

Úgy féltem!

Mi van már?

- Na igen, tudod... - Most gyere!

Úgy!

Háborús területen Lina, a bájos, slampos,

kicsi, mosdatlan, kisírt, egy önálló előnyomulást végzett,

Homburg herceg módjára:

"Nemes Friedrich von der Mark bácsikám!"

"Natalie!" "Hagyd! Hagyd!"

"Ó világ istene, ennyi volt neki!" "Ugyanannyi, ugyanannyi..."

Rohanvást egyenest az öreg standjához futott.

Franz Biberkopf, a nemes balga magára erőltette,

hogy a háttérben maradjon.

Állt ott, hátterezve,

a Schröder Import-Export cigarettaboltja előtt,

és onnan figyelte meg,

köd, villamosság és járókelők által kissé akadályozottan,

a kialakuló harci cselekmények folyamát.

A hősök megragadták egymást, képletesen:

Letapogatták egymás gyengeségeit és sérülékenységeit.

Odaborsózta és sózta Lina Przyzbilla Czernowitz-ból,

Stanislaus Przyzbilla földművelő egyetlen törvényes lánya

két, csak félig fejlett koraszülés után,

akiket szintén Linának hívtak volna,

Przyzbilla kisasszony az újságcsomagot...

A továbbiak belevesztek az utcai forgalom zajába.

"A mankó! A mankó!"

Így nyögött csodálva az örömmel akadályoztatott megengedő, Franz.

Mint tartalékhadsereg közelített a harci cselekmények központjához.

Már ott nevetett rá Ernst Kümmerlich kiskocsmája előtt

a hősnő, a győztes,

Lina Przyzbilla kisasszony, slamposan, de gyönyörteljesen,

rikoltotta: "Franz! Ez megkapta!"

Aztán állva lecsúszott ahhoz a testtájékához,

amelyet ő a szívének tartott, de amely,

a gyapjúinge alatt pontosabban a szegycsontja

és a bal tüdeje felső lebenye volt.

Diadalmaskodott:

"Nos, ó, hallhatatlanság, csak egyedül az enyém vagy!

Kedvesem, milyen fény terjeng?

Üdv! Üdv von Homburg hercegnek, a fehrbellini csata győztesének!

Üdv!" Zárójel nyitva:

Udvarhölgyek, tisztek és fáklyák jelennek meg a vár felhajtóján.

Zárójel bezárva.

Milyen volt ez?

Ügyes, mondom én. Ez ügyes volt!

Igen. Amit tudok, azt tudom.

Most ugyan nincsen többé munkám, de... cserébe itt vagy te nekem, Lina.

Igen Franz, vagyok neked.

És egy munkát is találunk.

- Add ide a táskámat. - Mit?

A táskámat!

Várj egy pillanatot, pisálnom kell!

Hatezer...

hatszázhetvenháromezer

ötszáznyolcvankettő...

Mit beszélsz?

Nos, azt kérdezted, hány munkanélküli van Berlinben.

- Igen! - Nos, megérdeklődtem:

673.582.

Nem, nem. 673.583.

Ezt honnan veszed?

Azt mondtam: 673.582!

Teljesen egyszerű: Engem kifelejtettél.

A legújabb állás 673.583.

Érted?

Na igen, ami igaz, annak igaznak kell maradnia, nem?

De igen, de...

Semmi "de".

Ha tíz perccel ezelőtt Berlinben 673.582 munkanélküli volt,

akkor most Berlinben 673.583 munkanélküli van.

Na ja, amiben igazad van, abban igazad van.

Úgy van.

Mondd csak, Lina:

Tudod, mi az a raktári alkalmazott?

- Raktári alkalmazott? - Igen.

A raktári alkalmazott, az... annak...

... nem tudom!

Egy raktári alkalmazottnak elraktározott dolgokat kell raktároznia,

és az elraktározott dolgokat ellenőriznie... és... és...

Ez a raktári alkalmazott!

Nem Lina, nem arra gondolok.

Ha meglöklek és a heverőn fekszel és én melletted,

akkor te egy raktárosnő vagy és én egy raktáros.

Igen, úgy nézel ki!

Tudod mit? Ma megengedünk magunknak valamit!

Miért pont ma?

Mert a tegnapnak vége, és a holnap még nincs itt. Értetted?

Értettem!

Akkor jó.

Akkor most elmegyünk az "Új Világ"-ba.

"Új Világ"?

Igen! Az "Új Világ" a Hasenheide-ban.

- Nem ismered? - Nem.

Annál jobb.

Amit az ember nem ismer, azt meg kell ismernie. Gyere!

673 ezer... 583.

* Ő legyen az urad,

* mily büszkén hangzik ez! *

* Sajnos csak nagyon feltételesen érvényes, *

* ha az ember jobban szemügyre vesz *

* egy ilyen házasságot Szicíliában. *

* Itt áll a férjuram az ajtó előtt, *

* de a házibarát már ott ül a nő mögött, *

* teljesen zavartalanul és ez megtörténik *

* a legjobb családokban is! *

* Sokáig ágyban maradt, *

* később öltözött, *

* végre ragyogva ül, játszik a rózsafüzérrel, *

* kint a tűzhelynél áll a...*

Hölgyeim és uraim! Itt megtudják az igazságot.

* Igyál testvérkém, igyál, hagyd otthon a gondokat *

Azt aztán én is akarom csinálni,

otthon fogom hagyni a gondjaimat!

Proszit!

*...beszélnek a lelki üdvösségről, és annak az ellenkezőjéről, *

* a gazdasághoz semmi köze! *

* A férfi tényleg egy szegény balga, *

* nálunk Berlinben ilyen nem fordul elő. *

* Nálunk egy férfi sem beszél ilyeneket, *

* cserébe nem is kell a konyhába mennie. *

* És mégis ágyba viszi a nőnek a kávét, *

* már csak meg kell darálnia, *

* hát nem kedves dolog ez? *

* A berlini vicces, a berlini vidám, *

* és amúgy is a ház ura. *

* Ezért már ki tudja hány éve *

* Berlinben a zene változáson ment át: *

* Énekeljük: *

* Anya, a kokszos ember van itt! *

* Tartsd a pofád, tudom jól! *

* Nekem nincs pénzem, neked nincs pénzed, *

* ki rendelte a kokszos embert? *

* Anya, a kokszos ember van itt! *

* Tartsd a pofád, tudom jól! *

* Délen ingyen van a napszúrás, *

* de Berlinben kell a szén! *

* Igen, a szén! *

Vissza!

Vissza, vissza!

* Énekeljük: *

* Anya, a kokszos ember van itt! *

* Tartsd a pofád, tudom jól! *

* Nekem nincs pénzem, neked nincs pénzed, *

* ki rendelte a kokszos embert? *

Gyere, Franz, gyere!

Ide senki nem szomorkodni jön.

Aki idejön, az vigadni akar.

És táncolni.

És nevetni. Érted?

Persze, de...

a világ...

Mit jelent itt a "Világ, világ"?

Ez itt az "Új világ".

Gyere, igyunk valamit!

Ki akarja próbálni az úr?

20 pfennig, kis ár azért, hogy megtudja, milyen erős.

20 pfennigért megtudja, hogy férfi-e, az úr.

- Akarod? - Nem tudom.

Badarság. Úgy is te vagy a legerősebb mind közül.

Ez a egyetlen, amit egy nő nem tud eldönteni.

Hogy a férfi, akit szeret, erős-e.

Két sört!

- Proszit! - Proszit! - És én? Velem mi van?

- Proszit! - Proszit!

* Egy proszit, egy proszit a kedélyességre. *

* a prostitúcióra! *

* Egy proszit, egy proszit *

- * a kedélyességre. * - * a prostitúcióra. *

Na, milyen volt?

Egész jó, egy igazán hangos hang, mi?

Úgy van. Hangos hangom van!

Egy nagyon, nagyon hangos hangom van.

Vár ránk az öt lovas, egy titok.

Ne nézz olyan mélyen a szemembe!

Nézz rám!

Igen,

nézem magát.

* Amit egy nő tavasszal álmodik, *

* az abszolút és rendezetlen...*

Gyere csak ide!

Gyere már!

Közelebb. Gyere közelebb! Így jó!

Német férfi vagy?

- Hm! - Velejéig német vagy?

Igen.

Hogy hívnak?

Franz. Franz Biberkopf.

Német férfi vagy? Kezet a szívre!

Nem vagy a vörösökkel.

Különben egy áruló vagy!

Aki egy áruló, az nem a barátom!

A lengyelek,

a franciák,

a haza, amiért véreztünk,

ez a nemzet köszönete!

Mond csak, te tényleg egy német férfi vagy, igen?

- Hm. - Velejéig német?

- Igen? - Igen, ezt rögtön láttam.

Igen. Ezt rögtön láttam, hogy egy német férfi vagy,

Velejéig... német. Hol szolgáltál?

Az teljesen mindegy, hol szolgáltam. Ma munkanélküli vagyok.

Mit használ nekem ma az, hogy hol szolgáltam tegnap?

Látod, ez a világ igazságtalansága.

A német férfi munkanélküli. Bumm, így van.

Proszit!

Ne féljenek a jövőtől hölgyeim és uraim!

Tudod mit?

Mert egy német férfi vagy, egy velejéig német férfi vagy,

és... mert munkanélküli vagy,

és mert ez a világ igazságossága,

és mert nem lehet, hogy ez a világ igazságossága,

akarok mondani neked valamit. Tudod, mit akarok én mondani neked?

- Nem. - Nem, nem is tudhatod.

Gyere csak ide!

Ugyanis én vagyok a berlini területi képviselője

a "Völkischer Beobachter"-nek!

Tudod mi az, a "Völkischer Beobachter"?

Na ja, én... - Pontosan! Pontosan ezt mondom én is!

Ez az egyetlen újság, amit egy értelmes ember ma még elolvashat.

És mert ez az én véleményem és mert ez a te véleményed,

adok neked egy esélyt. Egy esélyt adok neked!

Pontosan! Ez az, amit mindig mondok:

Németország legyen újra a németeké! Nem igaz?

Proszit!

Proszit!

Heringkonzerv finom-fűszeres lében!

Zsenge hús, szálkák nélkül!

Göngyölt hering finom-fűszeres lében!

Zsenge, uborka betéttel!

Így! Ez rögtön kinéz valaminek. Igaz?

Pontosan. Ez rögtön kinéz valaminek.

Zsenge hús, szálkák nélkül!

Göngyölt hering finom-fűszeres lében!

Zsenge, uborka betéttel!

Hering zselében!

Van még valami?

Miért?

Hát, úgy néz rám...

Nem.

Csak arra gondolok, hogy nem-e felejtettem el valamit.

Na ja, csak rendben lesz minden.

Sok szerencsét akkor.

Köszönöm!

Látja? Jól tudtam. Elfelejtettem valamit.

Ezt felejtettem el!

Szükséges ez?

Úgy értem, ez tényleg szükséges hogy én ezt...

Mi van már?

Hisz nem szégyen, egy ilyen karszalag.

Ellenkezőleg, egy kitüntetés!

Hát akkor... ha gondolja, akkor...

Na, jöjjön csak ide, majd én!

Tessék!

Rögtön másként néz ki!

Most már igazán van mögötte valami.

Igen?

- Na ja, talán. - Mit az, hogy talán?

Ez jól néz ki! Egészen jól néz ez ki!

És: Ennek meg van a hatása!

Szóval még egyszer: Sok szerencsét meg minden.

Marhaság.

A Völkischer Beobachter!

A Völkischer Beobachter, itt 20 pfennig!

A Völkischer Beobachter!

RENDNEK KELL LENNIE A PARADICSOMBAN

Príma forró kolbász!

- Napocskát. - Napot!

Na, új itt?

Igen.

Á! Völkischer Beobachter.

Állítólag rendben vannak, valahogy, ezek az alakok,

csak...

...mindig kihallok valamit. A zsidók ellen lennének, vagy?

Részemről nekem nincs semmi bajom a zsidókkal.

De a rend mellett vagyok!

Ezt mindenki belátja, hogy rendnek kell lenni.

Potsdamer Platz!

Potsdamer Platz!

Ez a vonat a Krumme Lanke-ra megy.

A Krumme Lanke-hoz kérem felszállni!

"A német néphez a hálaadás ünnepére!

Zúzzátok szét végre a káprázatotokat,

és büntessétek, kik titeket mutatványos játékokkal ringatnak.

Majd eljő a nap és leszáll a harcmezőről

igazságos szablyájával és fényes pajzsával

az igazság az ellenségre..."

Van valami baj, kolléga?

Nem nem, semmi.

Biztos így kell ennek lennie.

Mindenki boldog lesz a maga módján, és azonkívül,

az idők olyanok, amilyenek.

Sok szerencsét kívánok még, kolléga. Sok szerencsét!

Heringkonzerv finom-fűszeres lében!

Zsenge hús, szálkák nélkül! Göngyölt hering, finom-fűszeres lében!

Én zsidó vagyok, tudod?

De különben semmi baj.

Akkor is sok szerencsét!

Köszönöm.

Forró kolbászt!

Forró kolbászt, az uraknak, forró kolbászt!

Na, ilyen az élet!

Forró kolbászt!

Príma forró kolbászt! Forró kolbászt!

Hé, Dreske!

Forró kolbászt!

Nem mehettek csak úgy egyszerűen tovább!

Nem tudtok legalább "Jó napot" mondani, hé?

De hisz ez... Biberkopf!

Pontosan, Franz Biberkopf.

Horogkereszttel a karján!

Mit csinál ez horogkereszttel a karján?

Zsenge, uborka betéttel! Heringszeletek. Darabok.

Zsenge halak! Sült hering!

Miért néztek olyan szédülten?

Miért,

csak nézünk téged.

Á! A horogkeresztre gondolsz, mi?

A horogkereszt miatt?

Na ja, Franz,

bizonyára horogkereszt a horogkereszt, nem?

Na ja...

Egy horogkereszt az egy horogkereszt.

"A föderalizmus

antiszemitizmus.

A zsidóság elleni harc,

az harc Bajorország...

államiságáért is!

A zsidóság elleni harc,

az harc B-Bajorország államiságáért is!

Szóval te kinevetsz engem, Richard!

Talán. Miért?

Mert te házas vagy?

Te 27 vagy, a feleséged 18.

Mit láttál az életből?

Semmit! Mínusz hármat!

És a karszalagot, Dreske,

nézd meg jól magadnak!

Semmi nincs rajta, amit az ember nem tudna felvállalni.

Én is olajra léptem, akárcsak te. Én is azt csináltam.

De mi volt utána?

Hogy valakinek vörös haskötője van, vagy arany, vagy fekete-fehér-vörös,

attól nem lesz jobb ízű a szivar.

A dohányon múlik, öregfiú!

Felső levél, alsó levél, megfelelően tekerve és szárítva, és honnan.

Ezt mondom én! És mit csináltunk aztán, Dreske,

mondd már!

Csak nézlek, Franz,

és csak azt mondom, és régóta ismerlek,

és téged jól becsaptak!

- Á! A karkötő miatt, mi? - És minden miatt.

Hagyd, ember!

Nincs erre szükséged, így járkálni az emberek között.

Pontosan, nincs erre szükséged, Franz.

Nem nem, Richard, ne! Jó fej vagy,

de ez itt, ez férfidolog.

Csak mert választójogod van, rég nem tudsz Dreske és köztem belebeszélni.

Téged tényleg becsaptak.

Volt az inflációnk.

Papírpénz, milliók, billiók.

Se hús, se vaj, semmi nem volt. Honnan is?

És mi?

Mi mindig csak járkáltunk körbe és elloptuk a parasztoktól a krumplit.

Forradalom!

Csavard szét a zászlórudat, tedd be a zászlót viaszosvászonba,

és állítsd be a ruhásszekrénybe!

Kérd anyádtól a papucsot!

Vedd le azt a tűzvörös szalagot!

Ti mindig szájjal csináljátok a forradalmat.

A ti köztársaságotok csak egy üzemi baleset!

Egy méh, egy darázs, egy döglégy kering fent a plafonon.

egy tökéletes természeti csoda a télben.

A törzstagjai, faj-, elv- és fajtatársai halottak,

már halottak, vagy még nem születtek meg.

Ez a jégkorszak, amit az egyedüli döglégy túlél,

nem tudja hogyan történt és miért pont ő.

De a napsugár,

ősrégi és tulajdonképpen minden mulandóval jelentéktelen

ha látja az ember.

X mérföldről jön ide, az Y csillag mellett elrepült,

a Nap évmilliók óta süt, sokkal Nabukodonozor előtt,

Ádám és Éva előtt, az Ichthyosaurus előtt,

és most besüt egy földalatti állomás legmélyebb mélységébe.

De Franz lendületes, könnyed, túl könnyed, fénykönnyű,

és a magas égből, onnan jövök.

Egyszerűen nem csináltuk meg. Mi nem.

Nyugodtan kimondhatjuk.

Vagy ti, vagy akik ott voltak.

Mert nem volt fegyelem, mert nem parancsolt senki!

Mert egy a többiek ellen volt!

Mert el lettünk árulva, Franz.

18-ban és 19-ben, a nagymenők által.

És Rózát megölték, és Karl Liebknechtet,

még tartsanak össze az emberek és csináljanak valamit.

De nézd meg Oroszországot, Lenint!

Ott kitartanak, az gitt.

De várd ki, te!

Vérnek kell folyni. Vérnek kell folyni. Vérnek kell folyni, mint a vörös patak.

Nekem az egész édes mindegy.

A kivárás miatt pusztul el a világ. És te vele.

Nekem ez a bizonyíték:

Hogy ezek itt nem értek el semmit. És ez nekem elég.

Még a legcsekélyebbet se érték el.

Nem tudom, hogy mi sül ki ezekből itt a szalaggal,

nem is mondtam, hogy tudom, de ez egy másik dolog.

Hát erről van szó, ez itt a kérdés.

Forró kolbászt!

Völkischer Beobachter!

Forró kolbászt!

Völkischer Beobachter!

Völkischer Beobachter! Csak 20 pfennig...

- Ez egy stiglic? - Igen!

- Hm. Egy nőstény. - Igen!

Na, mit szólsz ehhez a kis állathoz? Mi?

Még jól is érzi magát ebben a zsivajban!

Na mit szólsz hozzá, hát nem nagyszerű?

Hogy a sok füst jót tesz-e neki?

A pici tüdejének...

Ehhez szokott hozzá nálam.

Itt mindig füst van a kocsmában. És ma egész gyér!

Na, akkor ma nem dohányzom, nehogy sűrű legyen.

Persze ablakot is nyithatunk utána.

Attól még nem lesz húzat.

Vérnek kell folyni. Vérnek kell folyni. Vérnek kell folyni, mint a vörös patak.

Jó estét, Dreske!

Ö..ö..öt sört, Max, de hirtelen!

Miféle hely ez?

Egy kissé csöndes!

Nincs zongoristátok?

Ugyan kinek? El se bírná az üzlet.

Felőlem.

Akkor zongora nélkül énekelünk. Legtöbbször úgy is szoktunk.

* Föl, föl, ti rabjai a földnek! *

* Föl, föl, te éhes proletár! *

* A győzelem napjai jönnek, *

* rabságodnak vége már. *

Na, hogy tetszett a dal, kolléga?

Nekem?

Nagyon!

Van hangotok!

Velünk énekelhetsz.

Nem, nem, inkább eszem.

Ha befejeztem az evést, akkor veletek tarthatok.

Vagy előadok valamit!

Rendben!

Proszit!

Volt egyszer valaki, aki zsíros kenyeret evett.

És amikor a gyomrában volt,

meggondolta magát, visszajött a torkába és így szólt:

"Nem volt hozzá mustár!"

Csak azután csúszott le rendesen.

Így csinál egy igazi zsíros kenyér,

aki jó családból származik.

Gyerünk, mire vártok?

Hagyd! Majd én.

Na, mi lesz? Fogsz nekünk énekelni?

Hát persze!

Amit megígértem, meg is tartom.

Csöpög, ha melegre jövök. A szívás nem segít.

Ja...

mit énekeljek ezeknek?

Ezek semmit se tudnak az életről.

De amit megígértem, azt megígértem.

Na, tudok egy verset...

valakitől a börtönből,

egy szép verset.

"Akarsz te, ember, ezen a Földön

férfi alannyá válni?

Akkor gondold meg jól,

még mielőtt a bölcs nő a világra hoz.

A Föld egy siralomvölgy.

Ott van a jó állam bácsi,

reggeltől estig azt mondja, ácsi!

Megcsíp, megráz, kiértékel, tilalmakkal, törvényekkel.

Első parancsa: Ember, fizess!

A második: Te csak hallgass!

Így élsz hát a sötétben, nagy tehetetlenségben.

Közben elszállnak az évek,

fogytán leszel már az észnek,

elnehezedik a kobak,

elernyednek karok s lábak,

koponyádban káposztalé,

fogy a cérnád is elfelé.

Röviden: Észreveszed, itt az ősz, leadod a kulcsot, és fűbe harapsz.

Ja...

Ezt valaki a börtönben írta.

Már jó ideje, de én megjegyeztem.

Szép, ugye? Jó útravaló az életre.

De keserű.

Na, csak jegyezd meg jól! Azt a dolgot az állammal.

A te jóságos bácsid.

Ahogy gúzsba köt, az állam.

Kívülről megtanulni, kolléga,

azzal még nincs megoldva.

Azzal nem.

Ja, osztriga és kaviár nincs se nekik, se nekünk.

Az embernek meg kell keresni a pénzt.

Nehéz lehet egy szegény ördögnek...

örülhet, hogy megvan a lába, és kint van.

Az ember különböző módon keresheti meg a pénzét.

Mi lesz már? Énekelsz nekünk?

Megígérted, aztán nem tartod meg?

Hát jó!

Megkapjátok.

Amit megígértem, azt megtartom!

* Kiáltás harsan, mint mennydörgés, *

* Mint kardcsörtetés és hullámverés. *

* A dob csatába hívott, *

* És ő mellettem ment, *

* Egyszerre lépkedtünk,*

* Egyszerre lépkedtünk.*

* Egy golyó repült felénk, *

* Nekem szól, vagy neked? *

* Őt döntötte földre, *

* Lábam előtt hever, *

* Mintha belőlem lenne egy darab. *

* Mintha belőlem lenne egy darab. *

* Kezét nyújtaná nekem, *

* Miközben épp töltöttem, *

* Nem tudok kezet nyújtani, *

* Maradj te az örök életben, *

* Én jó bajtársam! *

* Én jó bajtársam! *

* Én jó bajtársam! *

Le az asztalról, emberek!

* Kiáltás harsan, mint mennydörgés, *

* Mint kardcsörtetés és hullámverés. *

* A Rajnához, a német, német Rajnához, *

* Mi mindannyian őrök akarunk lenni. *

* Drága haza, nyugodt lehetsz, *

* Drága haza, nyugodt lehetsz, *

* Szilárdan áll és hűséges az őrség, *

* Az őrség a Rajnánál! *

* Szilárdan áll és hűséges az őrség, *

* Az őrség a Rajnánál! *

Ember, van itt elég szék ebben a kocsmában.

Mit ettél?

Azt mondtam, van itt elég szék a kocsmában,

ha van szemed.

Egyáltalán nem arról beszélünk.

Azt akarom tudni, hogy mit ettél!

Sajtoskenyeret, te ökör!

Itt van neked a héja, te szarvasmarha!

Hogy sajtoskenyér volt, azt érzem magamtól.

De miből?

Nálam nincs verekedés!

Az én kocsmámban nincs bunyó!

Aki nem marad békén, azt repül!

Menjen innen!

Ez nem verekedés, ez egy leszámolás!

És ha valaki tönkretesz valamit, az fizesse is ki!

Megadtam magam,

...csak hozzám ne nyúljanak...

csak hozzám ne nyúljanak. Én mindenkihez jó vagyok.

De lehet egy malőr, ha ez olyan bolond, hogy hozzám nyúl.

Ki ez a vizesnyolcas kölyök, Dreske?

Franz. Kérlek!

Hagyja beszélni!

A fasiszták beszélhetnek.

Hogy ezek miket mondanak...

Szólásszabadságot élveznek nálunk.

Nézd, mit okoztál a dolgaiddal, a dalaiddal!

Nem.

Nem szólok bele.

Itt ilyesmi még nem fordult elő.

* Kiáltás harsan, mint mennydörgés, *

Fasiszta! Véreb!

Vedd elő a szalagot!

Még ma!

Azt mondtam, vedd elő a szalagot!

Követelem a szalagot!

Elveszem a fickótól a szalagot!

Menj el, Biberkopf!

Én csak a Linára vártam itt.

Minden este itt ülök.

De ezt a kettőt most látom itt először.

Mert fasiszta vagy!

Hagyd a szalagot a zsebedben!

Egy horogkeresztes vagy!

Elmagyaráztam Dreske-nek.

Pontosan elmagyaráztam, miért.

Ti nem értitek, ezért üvöltöztök!

Te üvöltötted "Az őrség a Rajnánál"-t!

Ha randalíroztok úgy, mint most, és egyikőtök az asztalomra ül,

ilyen módon nem lesz nyugalom a világon,

ilyen módon nem!

Pedig nyugalom kell a világba, hogy dolgozhassunk, hogy élhessünk!

Gyári munkás és kereskedő!

És mindenki, hogy rend legyen! Mert különben nem lehet dolgozni.

Miből akartok megélni, nagyszájúak?

Megrészegültök az idiómáktól!

Nem tudtok mást, mint randalírozni, és másokat alattomossá tenni!

Míg tényleg azok is lesznek és behúznak nektek egyet!

Eltűrné valamelyikőtök is, hogy a tyúkszemére tapossanak, ti gonosztevők?

Ti fickók, azt se tudjátok, mit tesztek!

Ki kell verni a bogarat a fejetekből!

Tönkreteszitek az egész világot!

Vigyázzatok!

Vigyázzatok, nehogy megjárjátok,

ti vérontók, gazemberek!

Tegelben ültem. Az élet rettenetes.

Milyen élet volt az?

Az ott előbb, a versben, az tudja, hogy ment sorom.

Pontosan tudja, hogy ment sorom!

Ida. Jézusom, csak nem gondolni rá!

Csak nem gondolni Idára!

Ti nekem ne beszéljetek!

Ti nekem egyáltalán ne beszéljetek!

Ti nekem egyáltalán ne beszéljetek!

Jöhet nekem akárki, aki beszélni akar nekem!

Egy se! Azt mindegyikünk jobban tudja!

Nem azért feküdtünk kint a lövészárokban,

hogy most gyertek és hecceljetek, ti gyűlölködők!

Nyugalomnak kell lenni, nyugalomnak!

Nyugalom!

Nyugalomnak kell lenni!

Nyugalom és semmi más!

Tennem kell valamit.

Elkapni egy torkot, nem, nem, nem. Hamarosan átbillenek,

odavágok.

És még azt hittem, a világ nyugodt. Rend van benne.

De valami nincs rendben a világban.

Ezek csak állnak ott, ijesztően állnak,

és én átélem ezt és látom magam.

A Paradicsomban két ember élt,

Ádám és Éva.

És a Paradicsom a csodálatos Édenkert volt,

és madarak meg állatok játszadoztak benne.

Elvonultak a felhők, elvonultak.

Hála Istennek, elvonultak.

A faipar ragaszkodik a bankóihoz,

Krupp hagyja éhen halni a nyugdíjasait,

másfél millió munkanélküli.

226 ezerrel több tizenöt nap alatt.

Elmegyek.

Részemről a szerencse.

És ami a fejetekben van, ahhoz semmi közöm.

És amit fizetni kell, megfizetem holnap, Maxe.

Sajnálom, Dreske, hogy ilyesmin így összekülönböztünk.

Üdvözlet neked a győztes koszorújában, krumpli heringfarokkal!

Hadd az alávaló renegát gazembereket,

a burzsoázia és a szociál-soviniszták helyeslése mellett

becsmérelni a mi tanácsrendszerünket!

Ez sietteti és elmélyíti az elszakadást

Európa forradalmi munkássága,

meg a Scheidemanok és hasonlók között.

A tömegek, az elnyomott osztályok mellettünk állnak.

Mi a baj?

Történt valami?

Alapjában véve nem olyanok, alapjában.

Nem tudnak mit kezdeni a sok vérükkel, olyan forróvérűek!

Ha járták volna Tegelben, vagy átéltek volna valamit,

akkor talán felnyílna a szemük.

Lina...

Édes Lina, már azt hittem, nem is jössz.

Lina, kicsikém!

Te...

annyira szeretlek!

Mi történt, Franz?

Valaminek történnie kellett.

Mi történt volna?

Minek kellett volna történni,

amikor azt mondom, hogy annyira szeretlek?

Minek kellett volna történni?

Jól van, Franz...

Ezt nyugodtan csinálhatod, Franz...

Egy ilyen harapás tőled!

VÉGE A MÁSODIK RÉSZNEK

RAINER WERNER FASSBINDER filmje

magyar szöveg: laci