Original subtitles

A mai rendkívüli ülés összehívásának apropója az a

világkereskedelemben kialakuló feszültség volt, amely vámok formájában jelent

meg az elmúlt napokban.

Így a lengyel elnökség részben az Európai Unió

és az Egyesült Államok, részben pedig az Európai

Unió és Kína közötti kereskedelmi együttműködés kérdéseit tűzte

ma napirendre.

Ezért ha megengedik először az Európai Unió és

az Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatok napirendi pontját

szeretném összefoglalni önöknek.

Az elmúlt években jó néhány nehéz helyzetet kellett

átélnie az Európai Uniónak, és ez a mostani

nehéz helyzet, amely a kereskedelem terén jelent meg,

ismételten azt bizonyítja, hogy az Európai Uniós intézmények

nem alkalmasak a nehéz helyzetek kezelésére.

Ez korábban a migráció, a világjárvány és az

Ukrajnában kitört háború kapcsán is világossá vált, most

itt a kereskedelmi nehézségek során mutatott intézményi brüsszeli

viselkedés ismételten bizonyítja, hogy Brüsszel, az Európai Uniós

intézmények egyszerűen nem képesek a nehéz helyzetek kezelésére.

Itt az Egyesült Államok és az Európai Unió

között létrejött vámügyi konfliktus előtt is az Európai

Bizottság von der Leyen elnök vezetésével óriási hibát

vétett.

Novemberben az Egyesült Államok egy olyan elnököt választott,

amely elnök patrióta politikai stratégiát hajt, végre ezen

belül patrióta gazdaságpolitikát visz, és ennek a patrióta

gazdaságpolitikának az egyik eszköze vámok kivetése.

Már hónapok óta tudtuk, hogy az amerikai elnök

vámok kivetését is a patrióta gazdaságpolitika eszközei között

sorolja fel.

Hónapok óta lehetett volna érdemben tárgyalásokat folytatni az

amerikai adminisztrációval, és már hónapokkal ezelőtt lehetett volna

komoly javaslatokat letenni az amerikai adminisztráció asztalára, amely

javaslatok alapján megállapodásra lehetett volna jutni.

Én tudom persze, a hétvégén az Európai Bizottságtól

talán egy szólővő arról beszélt, hogy az én

állításommal ellentétben ők tárgyaltak és leírták, hogy milyen

sokszor tárgyaltak, de az a helyzet, hogy itt

euró ezreket, tízezreket kereső brüsszeli tisztviselőktől mi nem

azt várjuk el, hogy beszélgessenek, nem azt várjuk

el, hogy utána mindezt regisztrálják, hanem azt várjuk

el, hogy sikeres, eredményes tárgyalásokat folytassanak olyan ügyekben,

amelyek kritikus fontosságúak Európa, az Európai Unió, az

európai gazdaság számára.

Már pedig sikeres, komoly tárgyalásokat úgy lehet folytatni,

hogyha az ember komolyan vehető javaslatot tesz le

az asztalra, és ez nem történt meg az

Európai Bizottság részéről.

Pontosan tudtuk, hogy Donald Trumpnak mennyire fontos az

amerikai autóipar jövője.

Tudtuk azt is, hogy az Egyesült Államok csak

2,5 százalékos importvámot alkalmazott eddig az európai

autóipari termékekkel szemben, míg mi itt Európában 10

százalékos vámot alkalmaztunk az amerikai autóimportra.

Adódott az egyszerű megoldás, az Európai Uniónak is

le kellett volna csökkenteni-e 2,5 százalékra

az autóipari vámokat, akkor egy szinten lett volna

az amerikai és az európai autóipari vám, és

ez egy olyan tárgyalási alapot adhatott volna, amely

lehetővé tette volna az Európai Unióra kivetett 20

illetve 25 százalékos vámok elkerülését.

Nagyon sajnáljuk, hogy az Európai Bizottság ezt a

lépést nem húzta meg, és ezáltal elszalasztotta annak

a lehetőségét, hogy elkerülje az Európai Autóipart súlytó

vámok kivetését.

Elkerülhető lehetett volna tehát mindaz, ami történt, viszont

most, hogy előállt az a helyzet, amiben vagyunk,

nagyon fontos, hogy nem szabad kapkodni, és pláne

nem szabad bosszú szomjas intézkedéseket hozni.

Óva intettük a bizottságot attól, hogy kereskedelmi háborúba

vagy vámháborúba bocsátkozzunk az Egyesült Államokkal.

Mi ugyanis nem magas vámokat akarunk, hanem alacsony

vámokat akarunk.

Ezért elvárjuk, hogy az Európai Bizottság tárgyaljon, de

ne új vámok kivetéséről tárgyaljon, nem még magasabb

vámokról tárgyaljon, hanem arról tárgyaljon, hogy hogyan lehet

csökkenteni a vámokat az Egyesült Államok és az

Európai Unió közötti kereskedelmi forgalomban.