Original subtitles

WASHINGTON D.C. KÖRNYÉKE

ELUTASÍTÁS - ÜZENET - FOGADÁS

Felszívódtál. Időpontunk volt.

A hegyekbe vágytam.

Sadie, normális, ha a történtek hatással vannak rád.

A halál, bárkié, sürgető érzést kelthet bennünk.

Nem amiatt van, ami történt.

Nem is ismertem igazán, de…

Ugyanolyan volt, mint én.

Ugyanannyi idős, ugyanaz volt a munkája.

Egyszer jártam nála, és még a háza is ugyanolyan volt.

Szép, de barátságtalan.

Üres, kivéve egy bánatos szobanövényt, ami több, mint amennyi nekem van.

Egyedül halt meg.

Sadie, maradj a jelenben! Semmi drasztikus húzás vagy változtatás!

Ne menjek hozzá az evezős sráchoz, akit alig ismerek?

Talán kezdhetnéd egy szobanövénnyel.

Valószínűleg megenném.

A hideg, üres házamban egy hideg, üres hűtő van.

Majd megállok vásárolni.

- Beszéljünk holnap! - Igen.

Permetszermentes, több benne a tápanyag. Jobb az íze, tudja.

Egy 20-asból adok vissza.

Ne haragudjatok!

ŐSHONOS AMERIKAI GYÓGYNÖVÉNYEK KÉZIKÖNYVE

PÉNZKAZETTA

Öt, hat, hét. Szép napot!

Részvényeket kéne venned a helymeghatározós cégben.

A fejedet is elhagynád, ha nem lenne odanőve.

Te elhagytad a hajad, pedig oda volt nőve.

Kellett nekem felhozni.

Szia, Cole! Jól vagy?

Ja, hallom, dobtak. Szívás.

- Edna! - Ha unatkozom, pletykálkodok.

Csak hogy tudd, közös megegyezés volt.

Ezt mondja mindenki, miután dobják.

Ez igaz.

Talán próbálj kevésbé kaparni, tudod?

A csajok azt nem csípik.

Nem kaparok.

Csak eltávolodtunk egymástól.

És tényleg nem szeretnék erről beszélni.

Nem akarsz betépni?

Van sütim a furgonban.

Nem, köszi!

Oké. Hát, nézd egy kicsit a standomat! Én betépek.

Jó mulatást!

- Gyere! Itt van! - Csak ezt.

- Csak ez lesz. - Én is kérek egyet!

Lazac. Laposhal. Minden friss.

Segíthetek?

Igen, köszönöm! Ezt kérném.

Begónia. Jó választás.

- Ez az? - Igen.

Nagyon szép.

Igen.

Ne hagyja, hogy háziállat egyen a leveléből! Enyhén mérgező lehet.

Szép és enyhén mérgező.

Hogy jönnek ide a lakótársaim?

Nem is tudtam, hogy az exeimmel lakott.

Mennyit kell locsolni?

Nagyjából kétnaponta. A begóniák igénylik a szeretetet.

Igazából sokat vagyok távol a munkám miatt.

Oké.

Oké, értem. Kevesebb szeretet.

Mit szólna egy anyósnyelvhez?

Azt csak kéthetente kell locsolni.

Néha hosszabb időre megyek, egy-két hónapra.

Oké.

Bocsánat, de miért akar növényt, ha soha nincs otthon?

Azért nem soha. Csak…

Mi lenne, ha adna egy kicsit igénytelenebbet?

Értem. Miért nem vesz művirágot?

Az olyan szomorú!

Szomorúbb egy élőt megölni.

És az újakból pár már irtó élethű.

Nincs az az elhanyagolás, ami kinyírná.

Elhanyagolás?

Tudja, mit? Elviszem ezt.

- Oké. - Köszönöm.

Bocsánat, nem adhatom el magának ezt a virágot.

Nem tudom nyugodt lelkiismerettel eladni magának.

Nyugodt lelkiismerettel? Mi maga, a növények védőszentje?

Egyszerűen nem jó érzés olyannak eladni egy növényt,

aki ilyen közömbös

- egy élőlénnyel. - Közömbös?

Minden vevőjével így beszél?

Mert ha igen, megdöbbentő, hogy elad bármit.

Ez nem is az én standom.

Csak nem akarok cinkos lenni…

Nem hajlandó eladni, mikor nem is a magáé?

- Pontosan. - Szia, Cole!

- Mi a helyzet? - Üdvözlöm!

- Ezek a maga növényei? - Igen.

Pompás. Mert ez a Bohóc Gazda nem akar eladni belőle.

- Bohóc Gazda. Ez vicces. - Tíz dollár a növény, édesem.

Edna, ő…

Rendben, tudja, mit? Hé, növényt akar? Tessék! Kaktusz.

Csak minimális szeretet kell neki,

úgyhogy garantált sikerélmény.

Ki kéne rúgnia.

- Ki fogja… - Jó napot!

Nyugodj békében, kisöreg!

- Elhiszed ezt? - Nem.

Biztosra vettem, hogy telefonszámot cseréltek.

- Micsoda? - Igen.

Azt hittem, hogy az idióta veszekedés mögött flörtöltök.

- Várj, mi flörtöltünk? - Most viccelsz?

Be vagy tépve? A szexuális feszültség az égig ért.

Edna, vigyázz a standomra!

Hé, hé, hé, bocs…

- Bocs! Bocs! Bocs! - Francba!

Szia! Szia! Igen, én vagyok.

Bocs! Csak…

Azért jöttél, hogy megmentsd a virágot?

Nem. Nem. Nem azért. Ez vicces.

Nem, csak azt akartam…

Azon gondolkodtam, nem lenne-e kedved,

tudod, elmenni valahova.

- Komolyan kérdezed? - Igen.

Igen, úgy értem, én…

Tudom, mondhatjuk, hogy az előbb…

veszekedtünk,

de azt gondoltam, hogy emögött volt…

valami.

Valami?

Igen.

Tévedek, ugye?

Hát, ez ciki.

Bocs, bocs. Félreértettem a jeleket.

Rám férne egy kávé.

Egy kávé? Szeretnél inni egy… Igen. Mondjuk, most?

Igen, most.

Szállj be!

Ja, hát… Oké. Okés.

- Amúgy Cole vagyok. - Biztonsági öv!

Ja, ja, ja. Bocs!

Majd kapaszkodom.

Oké.

Szeretem a csatornát. Amszterdamra emlékeztet.

Szóval a kurátorok sokat utaznak?

Ó, igen. Mindenfelé a világon.

Imádom.

Csak felugrok a gépre abban a percben, hogy szólnak,

és aztán, tudod, már egy másik helyen lépek ki.

Azta!

Ó, jesszus, ne mondd, hogy te is egy olyan nagy

kemény fickó vagy, aki fél elhagyni az országot!

Oké, először is köszi, hogy nagynak és keménynek neveztél.

Csak így tovább! És utazom. Sokat utazom.

- Tényleg? - Igen.

És amiket a legkevésbé tervezel el,

azok az utak adják a legtöbbet.

Egyetértek.

Lincolnt az utca túloldalán lőtték le, és a szomszédban halt meg.

Úgy tűnik, hogy rajongsz Lincolnért.

Hát, a történelemért úgy általában.

Mezőgazdaságin végeztem, de felvettem a törit is.

Az az igazi szenvedélyem.

Képzeld, könyvet írok!

- Komolyan? - Igen.

A gazdálkodás történelméről?

Nem, különböző birodalmak felemelkedéséről és bukásáról,

és a mezőgazdaság döntő szerepéről…

Igen, a gazdálkodásról szól.

Na, és hogy halad?

Hát, egyelőre szünetel.

Apám pár éve megsérült, ezért visszajöttem a farmra segíteni neki.

Szóval nem sok időm marad az írásra.

Sajnálom.

Semmi baj. Be fogom fejezni.

Soha nem láttad Az ördögűzőt? Klasszikus.

Az egyik legijesztőbb film, ami valaha készült, és pont itt forgatták.

Nem tudom. Én nem ijedek meg filmektől.

Ja, mert nem láttad Az ördögűzőt.

Nem, hanem mert dönthetsz úgy, hogy nem fogsz félni.

Oké. Fogadjunk! Versenyezzünk a tetejéig!

Ha legyőzlek, elmondod, mi ijeszt meg téged.

- Csapassuk! - Rendben. Tetszik ez a magabiztosság.

Pillanat, várj, várj, várj, várj! Előbb hadd… Várj!

Jaj, ne csináld! Pakolj be mindent ide!

Te fogod hozni az összes cuccomat? Oké. Várj, várj, várj!

Sajnáltatod magad?

Pontosan erről van szó.

Jaj, barátom!

- Kész vagy? - Igen.

Akkor rajt!

Hát, gondolom, jársz edzeni.

Jól vagy?

Ó, igen.

NEMZETI GALÉRIA

Ó, Istenem! Imádom Monet-t.

Szóval el lehet határozni, hogy nem félünk?

Hatéves koromban

anyukámmal elmenekültünk az országból…

egy tutajon.

Ó, Istenem! Az biztos…

Rosszabb, mint azt valaha képzelnéd.

A nap, a hullámok, a cápák, a sikoltozó, síró emberek.

Halálra voltam rémülve. Ahogy mindenki.

Ők vissza akartak menni, de anyukám olyan erős volt!

Tartotta a lelket mindannyiunkban öt napig,

amíg aztán sikerült.

Máig emlékszem, hogy néztek rá a tengerparton.

És arra is, hogy olyan akartam lenni, mint ő,

erős és bátor.

Szóval aznap elhatároztam, hogy soha többet nem fogok félni.

És nem félek.

Elhiszem.

De nagyon cuki, hogy te félsz attól a filmtől, amiben egy kislány van.

- Ó, Istenem! Ezt megcsináltam. - Az… Mi is volt a címe?

- Az ördögűző. - Meg kell néznem.

Minden idők egyik legijesztőbb filmje. Rémálmaid lesznek.

- Azta! - Nézd csak meg!

Ez hihetetlen volt.

Nagyon jó volt.

És nem akarok előreszaladni,

de ha bármikor meginnál valamit…

Mi lenne, ha most?

Oké.

Tudok egy szuper helyet.

Hé!

Köszönöm!

Elképesztő vagy!

Hogy tudtad ilyen dögösen elénekelni?

Ez a rockaoke. Itt nincs méltóság.

És most következik Cole Turner, aki emeli a hangulatot

- a „20th Century Boy”-jal. - Ez meg hogy lehet?

- Nem, nem, nem: Nem, nem. - Lehet, hogy felírtalak?

- Gyerünk, Cole! - Sadie! Sadie!

A zuhany alatt is izgulok, ha énekelek.

- Légyszi! - Nem vagyok énekes.

- Cole! Cole! Cole! - Cole Turner!

- Hol van Cole Turner? - Légyszi!

Nem megy.

Nem fog énekelni. Hívj mást!

Add a mikrofont!

Köszönöm.

Szóval sokat eljársz, világot látsz, utazol,

érdekes emberekkel találkozol. Micsoda élet!

Mostanában vannak kétségeim.

Valaki, akit ismertem, most halt meg. Egy kolléga.

Elgondolkodtatott.

Tudod, vannak ezek a dolgok, amiket el akarsz érni az életedben…

és nehéz találni valakit, aki…

Bárcsak jobban olyanok lennének az emberek, mint a kaktuszok!

Hogy ne kelljen folyton locsolni őket?

Igen. Pontosan.

- Csak éljék a saját életüket. - Igen.

Hogy ne legyen szükségük másra, hogy táplálja őket.

Logikus.

Jó reggelt!

- Mi van? - Semmi.

Akkor jó éjszakát!

Vagyis jó reggelt!

Micsoda randi volt!

Úgy érted, randinap?

Igaz. Igen, ez… Hivatalos. Ez az első.

Igen, nekem is.

Hát, szia!

Szia!

Hát, várom a következő napunkat.

- Szia!

Legyél kaktusz!

Semmi drasztikus lépés!

Legyél kaktusz!

Azta!

Az első farmer?

Igen.

Tudod, mi volt az az erő, amit éreztél? Az a földtől van.

Szia, Coleslaw!

Szia, apa!

Kösz, hogy bezártad a standot tegnap este.

Szívesen. Edna segített. Be volt tépve.

Nicsak, ki ért haza végre!

Jesszus, lazíts, anya!

Idegennel szexelésből jön,

nem a németekkel harcolt.

Oké, halljuk! Mondj el mindent!

Hát, Sadie-nek hívják, és ez a lány…

Hihetetlen. Vagyis tudom, hogy őrültségnek tűnhet,

de lehet, hogy ő az igazi.

Tényleg? Hát ez gyorsan ment.

Hát, alig várom, hogy találkozzak vele!

Mondtad neki, hogy a gimiben birkóztál?

- Nem. - Ez meg mi?

Csináltál egy szelfit az ágyban, amíg aludt?

Öregem, ez tök para.

Ezt sorozatgyilkosok csinálják, mielőtt megölik az áldozatot,

és begyűjtik a szemhéját.

Boldog voltam. Meg akartam örökíteni a pillanatot.

- Már megint kezdi. - Mit kezdek?

Csak… Cole, hajlamos vagy egy kicsit…

Túl sok, nyomulós, béna,

- téveszmés lenni. - Mi?

Igen, ilyesmi. A hülye ajándékok, az állandó üzengetés.

Mármint ezért nem működött soha Fionával.

Fiona egy dög volt.

Reménytelenül romantikus vagy, mint az anyád.

Meséld el, hogy birkóztál a gimiben!

Nem vagyok nyomulós, se túl sok.

És hogy tudjátok, ma egy üzenetet küldtem Sadie-nek. Egyet.

Hármat. És pár kis emodzsicuccot, de az nem számít.

Az emodzsicucc számít.

El fogja szúrni. Én szóltam.

Nem fogom elsz…

Nagyon klassz lány.

Meglátjátok.

A VILÁG LEGJOBB RANDIJA!

Hé! Ne kalandozz el, Coleslaw! Gyere! Sok mézet kell még begyűjtenünk.

TALÁLTAM EGY OLYAT IS, AMI MOZOG HAHA

Szusszanjunk egyet?

Megvagyok. Várj! Beakasztom a kampót. Egy pillanat!

Felvegyem? Fel tudom. Kéznél van. Nekem könnyebb.

Halló!

Jó hír.

A jelzálogkamat soha nem volt még ilyen alacsony.

Van hír?

Lehet, hogy elromlott a mobilod.

Nyomj egy alaphelyzetbe állítást!

Semmi baja a mobilomnak.

Nem, nem, nem, én az életedre értettem.

Tudod, nőj fel egy kicsit, költözz ki a szüleid házából!

Vendégházából.

Biztos van valami logikus magyarázata.

Tényleg van.

Túlságosan rástartolt, és ezért ghostingolt a csaj.

Ghostingolt?

Igen. Az az, amikor valaki megszakít minden kapcsolatot.

Például, ha egy fiatal nő egyik este szörnyű,

borzalmas hibát követ el,

aztán a pasi megállás nélkül emodzsikat küldözget neki,

újra és újra.

Nem ghostingolt, oké?

- Dehogynem. - Megfognád?

Nem.

Hé, pajti, alig kapsz levegőt. Nem veszed elő az inhalátorodat?

Gyerünk, hé! Nyomás!

Ó, Istenem!

Már bocs! Te az inhalátort hagytad nála alibiből?

Ne már! Nem elég gyász így is az asztmád?

Nem alibiből csináltam. A táskájában felejtettem.

És volt rajta egy olyan jeladó. A nyomkövetős izé, amit használok.

Rendben. Dobpergést kérek!

Álmaim nője éppen

- Londonban van. - Angliában?

- London, a Hölgy a ködben. - Senki nem hívja így.

- A Szürke Hölgy. - Nem, az a New York Times.

- Biztos vagy benne? - Igen.

Sokat utazik a munka miatt.

Na látod! Így már érthető.

Biztos az utolsó percben hívták munkára, és oda kellett rohannia.

Tudod, nemzetközi híváscsomagok, meg ilyesmi.

Fogadok, hogy nem is látta az üzeneteidet.

Igen, igen, így érthető. Oké.

- Pontosan. - Oké, akkor minden rendben?

- Teljesen. - Igen.

Cole, oda kéne menned.

- Micsoda? - Igen, menj oda és lepd meg!

Romantikus gesztus lenne, olyasmi, amit az unokáinknak mesélhetünk.

Anya, nem mondhatod komolyan! Cole menjen Londonba? Nem.

Miért ne? Ez a tökéletes alkalom,

hogy kimenj a világba, és üstökön ragadd az életet!

Pszichopatának fog nézni.

Vagy azt gondolja, hogy olyan pasi vagyok,

aki hirtelen elhatározással repülőre ugrik.

Várj, de te nem vagy olyan pasi! Sehova se utazol.

- Még a határt se lépted át. - Ez nem igaz.

Ontarióban fogant.

Cole, menni fog!

Jó, de mi lesz a farmmal? Sok a munka.

- Nem hagyhatlak itt csak így. - Coleslaw, ne aggódj a farm miatt!

- Igen. - Ragadd üstökön! Rajta!

Igen, menj el hozzá!

Tudjátok, mim van?

Volt az a tavaszi szünet, amikor Spanyolországba készültem,

de lemondtam, és kaptam egy utalványt.

Épp erről beszélek, Cole.

Kihagytad a tavaszi szünetet, hogy kapj egy hülye utalványt,

amit sosem használtál fel.

Úgy értem, hogy ilyen pasi vagy.

Ma nem.

- Még megvan… - Libabőrös lettem.

Kösz, hogy figyelmeztetsz!

Londonba megyek.

ANGLIA

Nem követem betegesen. Ez egy nagy romantikus gesztus.

Igen, elképesztő, haver. Csodálom a magabiztosságát.

8000 kilométer, hogy meglepjen egy lányt, akivel csak egyszer találkozott.

Ez a romantika maga, haver.

Igen, pontosan. Látja, maga érti.

Pláne, hogy ő szívódott fel szó nélkül.

Én… várjon, mi? Nem, nem, nem szívódott fel.

Csak nincs nemzetközi hívás a csomagjában.

Persze.

Egy nemzetközi művészeti kurátor, és nincs tengerentúli híváscsomagja.

Ez nagyon szokatlan.

Ha a romantikus gesztusoknál tartunk,

akkor mi az ott hátul, mi?

- Egy kis kaktusz, ugye? - Igen.

Igen, ez egy kis belsős poén köztünk.

Egy kis kaktusz. Biztos meg fog szakadni a nevetéstől.

Jó, mindjárt ott vagyunk. A Tower híd.

Akkor 137 fontot kérnék.

- Az azért elég sok, nem? - Igen, igen, felháborítóan.

Soha nem kapott volna taxit a reptértől London központjáig.

Egy kisebb vagyonba kerül magának, haver. Igen. Halihó!

TOWER HÍD A LONDONI TOWER

Vigyázzanak magukra! Nagyon köszönöm!

Szép estét! Jó éjszakát!

Ide hallgass!

El se hiszem, hogy Beatles-számot idézek neked.

Tök béna. Kezdek olyan lenni, mint az apám.

Igaz, amit mondanak.

Ha hírességgel találkozunk, az IQ-nk 50 pontot esik.

- Hol vagyok? - Csakhogy te… Te élő legenda vagy.

Megállítottad a szállítmányunkat Törökországban,

a berlini merénylet,

és most ez a dolog Elenával és a jelszóval.

A főnök állandóan rólad beszél. A megszállottad lett.

„Az Adószedő megölte Elenát. Az Adószedőnél van a jelszó.

Jaj, de szeretném megtalálni és megölni az Adószedőt!”

És tessék, most itt vagy.

Nem, nem, én nem vagyok adószedő. Én farmer vagyok.

Azért jöttem Londonba, hogy meglepjek egy lányt, és akkor elkaptak ezek a pasik.

Tankönyvi terelés.

Őszintén, kicsit kiábrándító, na de az előadásmód?

Ragyogó.

Mintha tényleg elhinnéd, amit mondasz.

Mert az igazat mondom.

Rossz embert kaptak el. A nevem Cole Turner.

Az útlevelem ott van a táskában, az első zsebben.

Ragyogó. Megtiszteltetés, hogy ma megkínozhatlak.

Oké, csak várjon! Várjon!

- Általában veréssel kezdem. - Várjon!

Látod, nekem is okoz egy kis fájdalmat.

Nekem az élmény megosztása a lényeg.

A terapeutám szerint empatikus vagyok,

ami azt jelenti, hogy mélyen ráhangolódom mások érzéseire.

De sajnálatos módon a főnök nagyon pipa a jelszó miatt.

Ismered a Schmidt-féle rovarcsípési fájdalomindexet?

Várjon, a mit? Várjon egy percet!

Az egy minősítési rendszer a fájdalomra, amit a rovarok csípései okoznak.

A nyugati mézelő méh szimpla csípésétől

a trópusi bikahangyák együttes támadásáig.

Utóbbiakat ott látod kikészítve, bevetésre készen, abban a dobozban.

A támadásuk során az ember összevizeli magát,

közben pedig könyörög a megváltó halál bekövetkeztéért.

Elnézést, uram,

ideadná nekem gyorsan azt a táskát?

Esküszöm, hogy ez csak egy súlyos félreértés…

Általában a lassú kezdést és a fokozást kedveljük.

De te kivételes vagy,

ezért a gyilkos darázzsal kezdünk.

A francba! A francba!

Hacsak, persze, nem akarod megadni a jelszót.

Nem tudok semmiféle jelszót! A rossz embert kapták el.

A nevem Cole Turner.

Nézze meg! Ott az útlevelem a táskában.

Ez egyszerűen nagyszerű. Élvezet lesz.

Nekem, nem neked.

Szent szar! Szent szar! Várjon, várjon…

Istenem! A francba! A francba!

Te!

Tudsz járni?

- Micsoda? - Tudsz járni, Cole?

Sadie!

Szó nélkül csináld, amit mondok! Gyere, mielőtt bekapcsolják a riasztót!

- Tudod, hogy kell pisztolyt használni? - Igen. Ja, igen. De…

Rajtam kívül mindenkit lőj le! Maradj szorosan mögöttem! Nyomás!

Sadie! Jesszus!

Sadie, mi a fene folyik itt? Kik ezek az emberek?

Rosszfiúk.

Csapdát állítottak az egyik ügynökünknek, és te estél bele.

Ügynökök. Művészeti ügynökök?

- Ide! - Földre!

Nem művészeti ügynök. Értem.

Bocs, kicsit sok volt egyszerre. Ráadásul be is drogoztak azok a fickók.

Ki vagy te?

CIA-s. Legalábbis addig, amíg rá nem jönnek erre a bakira.

Ne álljunk meg!

Istenem, te kém vagy!

Tudod egyáltalán, hogy hova mész?

Bukj le!

Mögötted!

Megsérültél?

Nem, ez a legelképesztőbb dolog, amit vala…

Semmit se értek. Egyfolytában az Adószedőről kérdezgettek.

- Az Adószedőről kérdeztek? - Nem, azt hitték, hogy én vagyok az.

Azt hitték, hogy te vagy az Adószedő?

Hogy az Adószedő beleesne egy ilyen béna csapdába?

Hogy elkapták az Adószedőt, és te vagy?

- Te vagy az Adószedő! - Ó, Istenem!

Ó, Istenem!

Rendben! Megnézem itt lent.

Állj!

Lődd le!

- Hé, hé! - Lődd le!

Fel a kezekkel!

Azt mondtad, tudsz lőni!

Konzervdobozokra, nem emberekre!

Bocs, bocs, bocs.

Ide!

Ott! Nyomás!

- Nyomás! - Hol vannak?

Művészeti kurátor, a francokat!

Én is azt hittem, hogy te más vagy. Édes, vidám, kevés törődést igénylő.

El se hiszem, hogy hazaérve felhívtalak volna.

Fedezz!

Cole!

Tényleg fel akartál hívni, amikor visszaértél?

Igen, amíg nem írtál 11-szer két nap alatt.

- Hétszer. Az emodzsicucc nem számít. - De számít.

Az emodzsicucc számít. Mozgás!

A HAIBAR-HÁGÓ PAKISZTÁN

- Gyere! - Hol a fenében vagyunk?

Ugorj! Cole, gyere már!

- Lenyeltem egy követ. - Ne állj meg!

Fedezz!

Állj!

Szálljanak le!

Gyere már!

- Soha nem jutunk át rajtuk. - Nem arra megyünk.

Tudod, mit csinálsz? Csináltál már ilyet?

Hagyom, hogy azt hidd, igen.

Hihetetlen, hogy megkínoztak és elraboltak miattad, egyetlen randi után.

Te jöttél Londonba.

Jézusom!

- Hihetetlen vagy! - Mi?

Átkullancsoltad értem az óceánt.

Ez nem kaktuszviselkedés!

Ne használd a kullancsot igeként!

És romantikus gesztus volt!

Utánad néztem.

A határt se lépted még át.

Utánam néztél? Ki itt a kullancs?

Sadie!

Vigyázz!

- Fojtsd, amíg el nem ájul! - Le szokták kopogni.

Nem fogja lekopogni! Fojtsd, amíg el nem ájul!

Cole! Kényelmesen ülsz?

Bocs, bocs, bocs!

Ez az, amire gondolok?

Vicc akart lenni.

Sokkal viccesebb volt, mielőtt megöltem vele egy embert.

Hé!

Innen gyalogolunk.

A nagyszerű kánok

sokszor átszelték ezt a vidéket.

Brutális gyilkosok.

Azt mondták, ha meg akarsz találni egyet,

át kell lépned a halottakon.

Megvan az Adószedő arca. Nincs találat a hírszerzési adatbázisban.

Biztos nyilvántartáson kívüli.

ALANY: „AZ ADÓSZEDŐ”

Okos.

NINCS EREDMÉNY

Vér tapad a kezemhez.

Az rosszfiúk vére. Azt tettük, amit kellett.

Ezzel nyugtatod magad?

Hazug vagy.

Itt nem én vagyok a hazug.

Olyanokat mondtam el neked, amiket senkinek.

Minden igaz volt.

Nem minden!

Oké, egyet hazudtam, a munkámról.

Azt is totál bevettem, ugye?

Különösen azt a sírós sztorit a halott kollégádról.

Az a legalja.

Az igaz volt. Elenának hívták.

És tényleg meghalt?

Lehet, hogy én öltem meg.

Micsoda?

Ellenséges ügynök volt.

Ezeknek dolgozott.

Azt mondtad, hogy kolléga volt.

Az volt. Messzebbről nézve.

Látod, erről beszélek.

- Hazugságra hazugság, és így tovább. - Ez nem hazugságra hazugság.

Ez az eredeti hazugság alhazugsága.

- Hihetetlen vagy. - Hé!

Oké, hazudtam a munkámról.

De te arról hazudtál, hogy ki vagy.

Hát bocs, hogy elferdítettem pár részletet,

hogy lenyűgözzem a legcsodásabb nőt, akivel csak találkoztam.

- Ne már! - Aki láthatóan kollégákat gyilkol.

Ó, Istenem! Ártatlan embereket ölt meg, Cole!

Tudod, mit? Végeztem veled.

Szó nélkül csináld, amit mondok!

Ha hamar megszabadulok tőled, akkor hamar folytathatom a küldetést.

Jól van. Tudod, mit?

Távol akarok kerülni tőled, amilyen gyorsan csak lehet.

Jobb is.

Mert már volt dolgom ezekkel a fickókkal, és könyörtelenek.

És most azt hiszik, hogy te vagy én, ezért téged keresnek, Adószedő.

Beszélek Utamival. Nyerek magunknak egy kis időt.

És a jelszó?

Úgy tűnik, hogy Borislov túl lassú volt.

Mint mindig.

De végre tudom, hogy néz ki az Adószedő,

így már megtalálom.

Ez meg mi?

Nem tud semmit.

Nem engedhetjük meg magunknak az ilyen kudarcot.

Semmihez sem hasonlítható játszmát játszunk.

Ha sikerrel járunk,

akkor miénk a pénz és a hatalom.

És ha elbukunk, meghalunk.

De csak akkor, ha szerencsénk van.

Ne, kérem!

- Kérem, segítsen! - Nem hibázhatunk többet.

Ne!

Küldd el azt a képet a földrész összes fejvadászának!

Egymillió dollár. Élve.

Csak rajta keresztül szerezhetjük meg a kódot.

Ha valaki megöli az Adószedőt, arra átszáll a vérdíj.

PAKISZTÁN

Mindjárt jövök.

Mint a te gazdapiacod.

Gyere!

Hova viszel?

Vissza a farmodra, hacsak nem cseszed el az egészet.

Maradj a közelemben!

Csak lazán!

Hogy van?

Mi van? A barátságos nem laza?

Nicsak, nicsak, nicsak, Sadie, napraforgóm!

- Marco! - Nézzenek oda!

Ki a barátod?

- Én… - Egy civil, most mentettem ki.

Farkaséhesnek tűnsz, haver.

Hadd pakoljak belétek valamit!

Gyerünk!

Üljetek le! Tessék, üljetek le!

Na igen, a balhé kint a barlangokban. Tudhattam volna, hogy te voltál.

Ugyanazok voltak, akik ellopták az Aztékot.

- Mi az az Azték? - Egy biokémiai fegyver.

Nagyon durva. Elég halálos ahhoz, hogy kiirtsa a keleti partot.

Ez titkos infó.

El fogják adni.

Kösz, hogy beavattál!

És a barlangokat busásan megfizetett őrök védik.

Ezt csak egyetlen ember tudja megcsinálni.

Leveque. Kegyvesztett francia hírszerző.

Legtöbbször ebben a homokozóban ült a háború alatt,

aztán belevágott a saját üzletébe. Fegyverkereskedés, merényletek.

Ha ő a célpontod, légy óvatos! Veszélyes ember.

Amúgy, haver, ez a legjobb csát a városban.

Jó étvágyat!

Ez a tiéd, napraforgóm. Extra csípős. Pont, ahogy szereted.

Szóval ti ketten, tudod, egy pár vagytok?

- Igen. - Nem.

- Igen. Igen. - Nem.

- Úgy öt hónap volt. - Hosszú idő.

Sok közös volt bennünk. Tudod, a munkában. Meg azon kívül.

Hé, Mahmud!

Értem a finom utalást.

Nem arról van szó. Csak néha könnyebb

szakmabelivel járni.

Mindig.

Bár én nem nevezném járásnak, ami volt.

Jaj! Maradjunk a tárgynál!

Hát, ez bűbájos. Nagyon laza.

- Oké. - Nagyon laza.

Megkeresem az Aztékot.

És az embereidnek épségben vissza kell vinniük Cole-t Amerikába.

- Igazából ki ő? - Senki.

Egy tévedés.

Te vagy a tévedés.

Azt mondta, művészeti kurátor.

- Nem mondod? - Ó, Istenem!

Azt mondtad… Mi?

Ez a pasid?

Vicces pasi.

Szegény ördög!

Azt hitted, felszedtél egy jó pipit? Nem egy Mata Harit.

De legalább a pucér hastánc megérte.

- Ó, jesszus! - Nem érte meg.

Ne már!

Ó, ne már! Megérte, nekem igen.

Elvesztettem a kezemet.

Elvesztettem.

- Várj! Elvesz… - Igen, nincs. Ez mű.

- Fogd meg! - Sadie miatt?

- Igen. Megfoghatod. - Nem. Nem kell. Hogy történt?

Amikor Sadie-vel voltam,

elugrottunk romantikázni Mianmarba.

Nem. Küldetés volt.

Sok pozíciót kipróbáltunk.

Nem tudom, emlékszel-e, mindegy. A dolgok rosszra fordultak.

Engem elfogtak, és Sadie-nek azonnal lába kelt.

Kiderült, hogy a titkosrendőrségnek nem a lábam kellett.

- Ó, Istenem! - Igen, ne izgasd magad rajta!

Az embernek két keze van, de csak egy élete.

Tudod, mi hiányzik a legjobban? Találd ki!

- Aha. - Régen folyton azt csináltam.

De már nem lehet, igaz?

Bocs! Hátrahagytad a pasidat, hogy levágják a kezét.

- Mi a franc bajod van neked? - Semmi.

Én is megtettem volna. A küldetés fontosabb bárkinél.

Igaz, napraforgóm?

Őrültekkel vagyok körülvéve. Na várjunk!

Azért jöttél vissza, hogy megments, vagy az Aztékért?

Másodlagos cél voltál.

- Ó, Istenem! - Biztos magas prioritású másodlagos.

És most nézz magadra, testvér! Kicsattansz.

Minden szavad csak ront a helyzeten.

- Minden szó. Tudom, jót akarsz. De… - Marco!

- Micsoda fickó ez! - Hé!

Hazaviszed, vagy sem?

Kérlek, mondj igent!

Nagyon utálnám, ha az egyik végtagom Sadie és a kijutás közé kerülne.

Persze. A Sadie-túlélőknek vigyázniuk kell egymásra, nem igaz?

Köszönöm.

Őszintén, nagyon köszönöm!

Szívesen, kicsim. Puszi?

Nem.

Nem.

Viszlát, Cole!

Örülök, hogy túlélted.

Nagyon világos akarok lenni.

Soha többet ne keress!

- Oké? - Örömmel.

Már a nevedet is elfelejtettem.

Ami úgyis biztos hamis, úgyhogy…

- Hihetetlen. - Nekem ne mondd!

Egy rendes fiúra mozdult rá, de ezzel csak hazudott magának.

- Igen. - Na, de fel a fejjel!

Ne bámuld tovább! Ne sírj! Már biztonságban vagy. Gyere!

Van ott hátul egy kis italboltunk.

Addig nyakalunk, amíg szét nem csapjuk magunkat.

Alkoholt a szájba!

Ez az én városom. Én itt mindent messziről kiszúrok.

Mindent, kivéve ezt, gondolom.

Nyomás! Mindketten!

- Sajnálom Marcót. - Fogd be, mielőtt kinyíratsz minket!

Ne aggódj! Élve akarják.

Nem tudom, veled mi a helyzet, de biztos, hogy érted is fizetnek.

- Biztosan fizetnek. - Cole, fogd be a szád! Csak…

Próbállak életben tartani.

Az jobb, hogy nem fizetnének érted?

De cukik vagytok! Menjetek szobára!

Ha jelent ez bármit, nem ő az Adószedő.

Ja, én meg nem vagyok Sam Unokája.

Hm? Mint a sorozatgyilkos Sam Fia, csak a következő generáció.

A legjobb élő fejvadász vagyok.

A második legjobb.

Ez igazán lenyűgöző volt.

- Mehetünk? - Igen, igen. Igen.

Csalódást okoztál, Adószedő. Ez túl könnyű volt.

Most a barátnőd meg fog halni miattad.

Ez nagyon vicces. Általában fordítva szokott lenni.

Te jöttél utánam Európába.

A hazugságoddal csaltál oda.

Istenem, nektek szobára kéne menni.

Voltunk. Így kerültünk ebbe a zűrbe.

Oké, szálljatok be a kocsiba!

A nő vezet. Adószedő, te középre ülsz!

Csússz beljebb, beljebb!

Hát, adószedőzd le!

Ne használd az adószedőt igeként!

Elárulnád, hogy ki vagy?

Leopárdnak neveznek.

Ó, Istenem!

Leopárdnak nevezték.

De még a leopárdokat is megölik az oroszlánok,

a hiénák, a villámlás.

Dobd ki!

És indítsd a kocsit!

És te ki vagy?

Isten. A Fejvadász.

Azta! Elég jó neveitek vannak a világotokban.

Mint a profi birkózóknak, csak ijesztőbbek.

Ha ezt a gyűrűt eltekerem, akkor 50 000 voltot küld a seggetekbe.

- Inkább lennétek halottak. - Ez máris így van.

Óriási. Köszönöm szépen!

- Hm? - Csak arra gondoltam, milyen boldogság,

hogy egy elektromos hokikorong van a nyakamon,

- ami 50 000 voltot képes… - Nem bírom tovább.

- …belém vezetni… - Fogd be végre!

Azta!

Nektek szobára kéne menni.

Tudjátok, mit? Álljunk meg!

Állj itt félre!

Az én kocsim jobb.

Nem akarom megingatni az önbizalmadat, Isten,

de a legutóbbi kettő nem élte túl.

Az én önbizalmam nem inog meg.

Évekig treníroztam magam, hogy ráhangoljam az érzékeimet…

Elkaptalak titeket, köcsögök.

Amikor begyűjtenéd a vérdíjat, hova kell vinned a szállítmányt?

Figyelj, majd én elrejtelek egy biztonságos helyen!

Ha én nem jövök vissza érted, akkor megy egy mentőcsapat.

Szóval tényleg egyedül akarsz rajtaütni egy fegyveresekkel tömött repülőgépen?

Meg kell találnom az Aztékot. Nincs más választásom.

Azta!

Hát, ha ez számít valamit, sajnálom Marcót.

Istenem! Most komolyan?

Tudod, próbálok beszélgetni valakiről, aki épp most halt meg.

Valakiről, akit te jól ismertél.

Képes vagy erre, vagy csak az első randikon megy?

A többi időben csak vegyi fegyverek, jelszavak,

golyók és halál van.

Várj, milyen jelszavak? H-Hogy érted azt, hogy jelszavak?

A bogaras fickó a barlangban folyamatosan jelszavakról kérdezgetett.

Jézusom!

- Azt hiszi, hogy nálam van a jelszó? - Igen.

És ezt csak most mondod?

Bocs.

Akkor kicsit be voltam drogozva, meg el is raboltak.

Hihetetlen.

Emellett, ha elfelejtetted volna, farmer vagyok.

Nem pedig szuperkém.

Miért nem kérdezted meg te, hogy miért kínoztak?

Hihetetlen vagy!

Miért? Miért?

Mik azok a jelszavak?

A legkevesebb, hogy elmondod, hogy miért haltam meg majdnem.

Az Azték biztonsági záras táskában van, amit nem lehet kinyitni jelszó nélkül.

Elena rájött a DNS-titkosításra.

Hogyhogy DNS-titkosítás?

A jelszó egy élőlény teljes genetikai szekvenciája.

- Őrülten hosszú és egyedi. - Azta!

Megtaláltam Elenát, mielőtt feltölthette volna Leveque-nek.

Szóval szerintük nálad van a jelszó?

De nincs, mert Elena megsemmisítette.

De ha Leveque tőlem akarja megtudni,

az azt jelenti, hogy neki sincs meg.

És akkor nem tudja átadni a fegyvert a vevőinek.

- És akkor… - Még nála van az Azték.

És akkor változik a terv.

Bízol bennem?

Ez valami kibaszott vicc?

Köszönöm az őszinteségedet!

Te egy kiba… Nem hiszem el…

- Vetted? - A számot? Marha vicces.

Lenyűgöző hullaheggyel a hátad mögött hoztad el a barátunkat.

- Szép munka! - Kösz.

De engem nem bókokkal fizetnek.

Meg fogod kapni a pénzed, fejvadász.

Szóval te vagy az Adószedő.

A CIA üdvöskéje.

A fedőneved ugyanannyi mulatságot okozott, mint te magad.

De én ismerlek.

Ismerlek, mert olyan voltam, mint te.

Eldobható.

Kivéve egy napot, amikor ott voltam

Kabul peremén egy árokban, az elvérzés határán.

Mindenhol szemét hevert.

És akkor hirtelen megvilágosodtam.

Én mindent odaadtam nekik,

és feláldoztam mindent.

Eltékozoltam az életemet.

És mik vagyunk?

Eszközök.

Feláldozhatóak.

Jobbat érdemlünk.

Áruld el a jelszót, és elmehetsz!

Ha nem…

hát, mindketten tudjuk, az hova vezet.

Meg fogom kapni, amit akarok…

és te úgyis meg fogsz halni.

A semmiért.

Esküszöm, hogy nem tudom a jelszót.

Nem én vagyok az Adószedő.

Fogd be!

Visszatérhetünk az üzletre?

Az a pénzem?

A díjadat nemsokára átutaljuk.

Azt hallom, hogy lopott egy fegyvert, amit nem tud használni,

szóval túlvállalta magát.

És akkor most mit akar? Hogy dolgozzak? Hitelre?

Nem, nem.

Készpénzért.

És amíg nem kapom meg, nem tűnhet el a szemem elől.

Vagy simán megölünk.

És azzal a főnökét olyan emberré teszi, aki nagy fizetséget ígér,

aztán megöl bárkit, aki szállít?

Hadd találjam ki!

Ő az az idióta, aki eredetileg elvesztette az emberüket.

Megkapod a pénzed, amint földet érsz.

Idiótának nevezett.

Igen.

A képedbe dörgölte.

Öld meg, amint leszálltok!

Szerezd meg azt a jelszót!

Elvárom, hogy legközelebb nyitva legyen a táska.

Maga nem jön?

Ha bármi rosszul sülne el, amikor kinyitod azt a táskát…

akkor mindenki meghal a fedélzeten.

De csak lazán!

Igenis, uram!

Egy genetikai szekvenciát keresünk.

Tudod, mit jelent a „genetikai”?

Ez egy kaktusz.

Szomjas vagy?

- Okosan! - Szociopata.

Nem vagyok szociopata.

Tudod, kik mondogatják ezt? A szociopaták.

Fénykoromban randiztam pár őrülttel, de te hatványozottan az vagy.

Ez fontosabb nálad vagy nálam.

És a tervem bevált.

Jobban, mint hittem.

Tényleg?

Hitted, hogy élve megúszom?

Megtaláltuk az Aztékot.

Amint leszállunk, elkapjuk ezeket a fickókat.

Biztonságban leszünk.

Biztonságban lesz a világ. Mindenki nyer.

Mi ez az egész?

Mi…

ez az egész?

Több diszkréciót várnék

az Adószedőtől.

Ahogy én is.

Szóval ki vagy igazából?

Felbérelt segítő?

Vagy csak barátnő?

Higgye el, nem az a barátnőanyag!

Tudod, nem érdekel.

Így is, úgy is meghalsz.

Hé, hé, hé! Várj, várj! Várj!

Ki most az idióta?

Nálam van a jelszó.

Kamu.

Neki nincs meg.

Nekem igen.

Igazán?

Akkor megölhetjük.

Hé! Várj! Oké. Várj!

A jelszót! Most!

Jó. A zsebemben van.

Minden rendben.

Komolyan?

Nyissa ki!

A francba!

Nem hiszem el, hogy képes voltál lefotózni, amíg aludtam!

Nem téged, minket!

Tudtam, hogy eszelős vagy!

Nem vagyok eszelős!

És kik mondogatják ezt? Az eszelősök!

Hadd nézzem! Hadd nézzem!

Ó, Istenem!

Fogd a táskát, és menj!

- Van itt egy ejtőernyő. - Veled mi lesz?

A küldetés bárkinél fontosabb.

Nem. Nem. Előbb el kell állítani ezt a vérzést. Sok vért veszítesz.

- Menj! - Találnom kell…

- Cole, menj! Menj! - Sadie, mondom…

Tűnj el innen!

Hé!

Menj az útból, idióta!

Mit csinálsz?

Gőzöm sincs.

SZOKOTRA-SZIGET ARAB-TENGER

HAT ÓRÁVAL KÉSŐBB…

Sadie?

Jézusom!

Azt mondtam, hogy lépj le!

Le is léptem.

Csak elhoztalak téged is.

Meddig voltam eszméletlen?

Egy ideig.

Látom, jól kitaláltad az ejtőernyővel.

Az idegesség erőt adott.

Megszerezted.

Igen. Igen.

Megszerezted.

- Megszerezted az Aztékot. - Igen.

- Várj! Csak óvatosan! - Van egy…

Rengeteg vért vesztettél.

Gusztustalan volt.

Bocs. Nem tudom, mit mondjak.

Köszönöm.

Szívesen!

Elnézést! Bocsánat!

Halló!

Leveque, nem a terv szerint alakult.

A csaj kiszabadította az Adószedőt.

Hányszor tudod elveszíteni ugyanazt az embert?

Most jól figyelj!

Ha nem szállítunk le egy működőképes fegyvert 48 órán belül,

a vevőink megölnek minket.

Keresd meg az Adószedőt,

különben nem lesz esélyük, mert én magam öllek meg!

Főnök! Látták az ejtőernyőt.

Jó.

SADIE RHODES ÜGYNÖK

Tudod, azt hiszem, az erődtől függően

gondolkozni kéne rajta, hogy holnap lelépjünk.

A te erődtől függ.

Meg kell mondanod. Mi ez a trutyi?

Meténg és gavilána.

A tengerparton találtam, összetörtem, és rátettem,

hogy elállítsa a vérzést és csökkentse a gyulladást.

- Honnan tudtad, hogy kell csinálni? - Olvastam róla.

A történelemben minden kultúrának megvan a tudása a termesztett növényeiről,

mi jó ruhának, gyógyszernek.

Csak azt nem értem, miért nem hagytad el soha az országot.

- Na, kezdődik. - Mi? Komolyan.

Egyértelmű, mennyire érdekel téged a világ.

Én akartam utazni. Tényleg akartam. Azt gondoltam, hogy majd a diploma után.

Tudod, kutatni a könyvhöz. Aztán apám megsérült…

és hazamentem.

Nem gyógyult meg?

De igen. Már jól van.

De tudod, öregszik.

És tartanunk kell a termelést, hogy versenyképesek maradjunk,

és az üzlet változik.

Mindegy…

Szükségük van rám ott.

Tényleg?

És veled mi a helyzet? Anyukád biztos büszke rád.

A lánya CIA-ügynök. Igaz?

Remélem, hogy az lenne.

Anyám kicsi koromban meghalt.

- Istenem, sajnálom. Nem tudtam. - Semmi baj.

Esküszöm. Nagyon régen történt.

Tudod, és miután meghalt, rátaláltam a seregre.

Tudod, egy helyre, ami lekötötte a figyelmemet.

Aztán jött az ügynökség, akiktől életcélt kaptam.

Ami nem öl meg, az megerősít. Igaz?

Van bárki más rokonod?

Az én munkámban jobb egyedül lenni.

Biztos?

Mindenesetre szerintem bármelyik szülő nagyon büszke lenne…

rád.

Tudod, mit?

Nem hiszem el, hogy az a kis szarházi még mindig egyben van.

Talán mégis életben tudsz tartani egy kaktuszt.

Talán.

Bocsánat a szelfi miatt.

Bocsánat a szájpecek miatt.

Legyen döntetlen?

Benne vagyok.

Fuss!

Az Adószedőt élve akarom, a lányt nyírjátok ki, én hozom az Aztékot!

Nyomás! Nyomás!

Ott a lány.

Figyelem! Ez az Egyesült Államok Haditengerészete.

Biztosítsák be a fegyvereket, és dobják a földre!

A francba!

Hol a táska?

Rhodes ügynök! Ideje hazamenni.

Jó itt nekünk. Kösz!

Menjünk!

A CIA FŐHADISZÁLLÁSA

- Ugye nem túl szoros? - Nem.

Oké. Csak megnézem, hogy biztos jó-e.

Igen, jó így.

Hazugságvizsgáló, Jackson?

Tényleg így kaparsz, hogy megelőzz itt a cégnél?

Csak a munkámat végzem, Rhodes.

Nem, ha a munkádat végeznéd, akkor most az Aztékot keresnéd valahol.

Ha te teszed a dolgodat, akkor el sem veszik.

Hát, nem az ő hibája volt. Engem akart megmenteni.

Hát persze.

A fiúja, aki véletlenül végig ott volt.

Az fel sem merült benned, hogy idegen kém is lehet,

aki meghiúsítja a küldetést?

Igen. 180 centis maci, akit rád küldtek, hogy csókkal kiszedje a titkaidat.

Patti, te csak a gépet figyeld, kérlek!

Igen. Bocsánat!

Mindketten tudjuk, hogy lecsekkoltad. Civil és tiszta.

Nem akármilyen civil.

Az ő életét választottad ezreké helyett, ha az Aztékot valaha is bevetik.

Az érzelmeim elhomályosították az ítélőképességemet.

Na várjunk csak!

Azt akarod mondani, hogy szerinted hiba volt megmenteni az életemet?

Igen.

Ez pompás.

Ez pompás.

Cole, sajnálom, de igazuk van. Egy élet a több ezerhez képest.

Nem, értem. A küldetés fontosabb az embernél. Bármi belefér.

Marco keze, hogy engem csalinak használj a reptéren.

- Értem én. - Csalinak használtad?

- Igen. - Nem.

Hát…

Marcónak igaza volt. Olyasvalakivel kéne járnod, mint ő.

Az érzelmi kapcsolódástól teljesen elhatárolódva,

- feláldozva egy végtagot. - Mi?

Tudod, mit? Marcónak igaza volt, de nem ebben.

Csak egy életünk van, és te félsz megélni.

A félkezű halott szerint.

Mi folyik itt?

Elmentél a szüleidhez, hogy segíts nekik.

De szerintem nincs már szükségük rád.

Neked csak kifogás, hogy ne kelljen élned.

Ezt te mondod?

A munka, a küldetés, az áldozathozatal mind kifogás, hogy ne legyen senkid.

Félsz közel kerülni az emberekhez.

Különben elveszíthetnéd őket.

- Ahogy az anyádat. - Hé!

Ne merj beszélni róla!

És nem félek semmitől.

Nektek szobára kell menni.

- Ó, Istenem! - Patti,

ő nincs is a gépre kapcsolva.

Bocsánat! De olyan nagy itt a szexuális feszültség, hogy…

A főnök látni akar.

Ennyit arról, hogy egy szobanövénnyel kezded.

Tudom, hogy ő rángatta bele…

de…

attól még nagy szarban van.

Vádat emelnek maga ellen.

Miért? Mert meglátogattam egy lányt Londonban?

Miért védi őt?

Tudom, hogy rosszul fest a dolog. Helyre tudom hozni.

Még elkaphatjuk Leveque-et.

Mindig te voltál a kedvencem, Sadie.

De ha önállósítod magad, semmit se tehetek.

Hogy érted ezt?

Nem vesztette el az Aztékot, ugye?

Nem, nem, nem, nem, nem. Sántikál valamiben.

- Nem. Nem. - A pénzt akarja.

Sadie sosem tenne ilyet.

Hagytad, hogy az Azték ismerten veszélyes kézbe kerüljön.

A teljes kivizsgálás idejére fel vagy függesztve,

de tudod, hogy megy az ilyesmi.

Szerencséd lesz, ha egyáltalán lesz munkád, mire vége.

Nézze meg, mit csinál!

És ez csak az elmúlt fél év.

Hazug és gyilkos, Cole.

Ilyen embert akar védeni?

Hazavinni anyához?

Ó, Istenem!

Mit látok? Egy szobanövényt?

Hát, ez nem szobanövény. Amaránt. Haszonnövény.

Évezredek óta termesztik a kontinensen, főleg élelem gyanánt,

de az aztékok gyakran használták a szertartásaikon.

Ó, Istenem! Nem az övé volt a növény. Horvathtól, a tudóstól hozta el.

Megszállottja volt az azték emberáldozatoknak.

Az amaránt genetikai szekvenciája a jelszó.

Az ördögbe!

Azonnal hozzák be azt a növényt Elena lakásából!

Ezzel csapdába csalhatjuk Leveque-et. Üzenünk neki.

„Az Adószedő hajlandó eladni a jelszót.”

Nem kockáztat ekkorát.

Hacsak nem teszünk csalit a horogra.

A jelszó négy szegmensre van osztva.

Küldjük el neki az elsőt!

Mi? Adjuk meg a kód egy részét? Ez őrültség.

Pontosan. Az ügynökség sose fogja engedélyezni.

De ha az Adószedő csinálja, akkor önállósította magát, és az ajánlat valódi.

Leveque kétségbe van esve. Be fogja venni.

Akkor szükségünk lesz az Adószedőre.

Rám? Nem, nem, ki van zárva.

Csak a látszat kedvéért. A közelébe sem fog menni.

Akkor minek kellek én? Használjanak bábut! Öltözzön be Jackson!

Kiváló ötlet.

Mr. Turner, tudom, nem akarja megcsinálni, de azt is, hogy mégis megteszi.

Amíg Leveque azt hiszi, hogy maga az Adószedő, addig veszélyben van.

Akkor vegyenek védőőrizetbe! Rejtsenek el, amíg elkapják a pasit!

Mi lesz a családjával?

- Mi lenne velük? - A Leveque-félék soha nem állnak le.

Csak úgy biztosíthatja a családja biztonságát,

ha kiüti Leveque-et a ringből.

Nem, nem, nem.

Hé, Cole! Cole, ez túl veszélyes.

Manipulálnak.

Hát, ez vicces, ő épp az előbb mondta ugyanezt rólad.

Most akkor ki nem tudja megakadályozni az életem kockáztatását?

Tudom, hogy dühös vagy, de hibát követsz el.

Sosem hiba azokat védeni, akiket szeretsz.

Talán egy nap szeretsz majd valakit annyira, hogy megértsd.

Rhodes!

Kérlek, engedd, hogy én vezényeljem ezt le!

Többet tudok Leveque akciójáról, mint bárki.

Menj haza, Sadie! És maradj ott!

DNS-KÓD-KIVONÁS ELSŐ RÉSZE

JELSZÓ 1. RÉSZ A 4-BŐL 5 MILLIÓ DOLLÁR A TÖBBI

Mit gondolsz?

Mit gondolok? Azt, hogy ez csapda.

Próbáld ki!

Stimmel.

Talán mégsem csapda.

Vagy talán csak egy nagyon jó csapda. Akárhogyan is, mi más választásunk van?

Főnök!

Mr. Utami! Öröm önt újra látni.

Mókás. Mikor elfogadta az első összeget,

akkor elfelejtette megemlíteni, hogy nincs meg a jelszó.

Hamarosan meglesz. Az Azték a magáé lesz, ahogy ígértem.

Az az enyém, gondolom.

Találkozik az Adószedővel?

Együtt megyünk.

Ha nála van a jelszó, lezárjuk az üzletet. Ha nincs, megölöm magát.

Mr. Utami, egy feltétellel.

Történjék bármi, az Adószedő meghal.

Legyen így!

Turner, menjen be, és legyen hihető!

Húsz perc alatt végez is.

Ne piszkálja a gallérját! Olyan a hangja, mint egy átkozott zivatarnak.

Bocs, utálom az öltönyöket.

- Maguk hányan vannak? - Velem együtt? Hárman.

Hárman? Hogy érti ezt? Összesen három ember?

Összesen három ember? Ennyivel nem fog menni.

A CIA nem működhet az Államok területén. Kevés cuccal kellett jönni.

Kevés cuccal? Mi ez, hátizsákos utazás Európában?

Maguk a CIA. Mit jelent ez? Kevés cuccal?

Nyugodjon meg! Leveque embereinek csak az kell, hogy lássák bent.

Letartóztatjuk, amint felbukkan.

El kell játszania a szerepét!

Már nem egyszerű farmer. Emlékszik? Maga az Adószedő. Most pedig menjen be!

Üdvözlöm, fáradjon be!

Asztalfoglalás Taxman névre.

Igen, erre tessék!

Egészségünkre!

Minden rendben lesz. Kézben tartjuk a dolgokat,

a rosszfiúk a közelébe se tudnak menni.

Három ember.

Itt vannak.

Látjuk a célpontot. Fegyvere van.

Készüljünk az indulásra!

Jackson! Mi volt ez?

- Cole! - Mi az?

Tűnjön el onnan!

Mármint most? Oké. Oké. Oké.

Akkor elveszítjük Leveque-et?

Jackson, de akkor mi lesz a családommal?

Maradok.

Sadie jönni fog.

Tudom.

Nicsak, nicsak, milyen romantikus hely az első hivatalos randevúnkhoz!

Hoztam egy kis különlegességet, hogy kinyissuk.

És néhány gardedámot. Remélem, nem bánod.

Elnézést kérek! A tiédek már nincsenek velünk.

Így sokkal meghittebb, nem?

Jól vagy, Adószedő?

Borzasztó lenne, ha valami tönkretenné az esténket.

- Köszönöm. - Mit?

Hogy segített a gardedámjaimmal.

Megspórolta a fáradságot, hogy nekem kelljen megölni őket.

Örömmel tettem.

De valahogy mégsem hiszek neked.

Hát, nem érdekel, mit hisz.

Az a szándékom, hogy nagyon gazdag emberként kisétálok innen, és eltűnök.

A nagy Adószedő elárulja a hazáját.

Nem. Miért tennéd?

Elgondolkodtatott, amit az életem eltékozlásáról mondott.

Ne halogassuk az újrakezdést!

A jelszót!

Előbb a pénzt!

És… az ár már a duplája.

A tárgyalásoknak vége.

Hát, a tárgyalásoknak sosincs vége.

Tudja, erről…

az jut eszembe, amikor egyszer…

rakétákat adtam el egy fegyverkereskedőnek,

és ő meg alkudozott és alkudozott, nem hagyta abba.

Végül aztán, megvette a rakétákat, és…

Egy óra múlva visszajött, és azt mondta:

„Túl drágák voltak ezek a rakéták, jobb árat akarok.”

Mire én: „Ez nem így működik. Már nem alkudhat.”

Erre ő: „Az egész pénzt visszakérem. Nem is kellenek már a rakéták.”

Erre én: „Nézze… nem vehetem vissza ezeket a rakétákat.

- Egy órát magánál voltak.” - Elég!

A jelszót, most!

Vagy mindketten meghalnak.

Kezd nagyon ideges lenni.

Nálad van a jelszó?

Nálad van a jelszó, vagy sem?

Mert az nagyon fájdalmas lesz mindkettőnknek, ha nincs.

Barátom?

Elnézést a késésért!

Örülök, hogy megjöttél.

Mit is mondhatnék? Talán kezdesz a szívemhez nőni.

Mi ez?

Lehetőség, hogy leteszteljem az összes játékost.

Mr. Utami, mivel magánál van a pénz, ezért magához szólok.

A jelszó ára pontosan Leveque díjának a fele.

Utalja át erre a számlára, miután kinyílt az a táska!

Maga az Adószedő.

Jöttem a pénzért.

De akkor te ki vagy?

A pasim.

Az már biztos.

Ha magánál van a jelszó, elfogadom a feltételeit.

- Mr. Utami… - Nyissa ki!

Nálad van a jelszó?

Maradtak még barátaim az ügynökségnél.

Várj! Nem nyithatod ki!

Amikor veszélyben van az, akit szeretsz, akkor bármit megteszel.

Voilà!

Az Azték, ahogy ígértem.

Nagyon köszönöm!

Öröm önnel üzletelni.

Igen, köszönöm szépen!

Noha az én üzletemnek még nincs vége, de neked igen.

Miből gondoltátok, hogy elengedlek titeket élve?

A tízmillió dolláros vérdíj, amit magáért ígértem, segíthet.

Nem tudom, hány fejvadász van itt,

de egész biztos tudnak magáról.

10 MILLIÓ DOLLÁR

Tudja, mi a vicces?

Magához hasonlóan nekem se volt meg a pénzem mostanáig,

de a fejvadászoknak ezt nem kell tudni.

Csak azt, hogy maga hol van.

Oké, Leveque. Sok pénzt érsz.

- Ezt elveszem. - Fegyver!

Senki ne mozduljon!

Máris halott vagy, barátom.

Mondd meg az embereidnek, hogy ne csináljanak semmi hülyeséget!

És mi a terv, hm? Most hogyan tovább?

Te nem csinálsz semmit. Velem jössz.

Hogy tudok semmit se csinálva veled menni?

Te idióta, hogy fogsz innen kijutni?

Adok 20 milliót, hogy lelődd a lányt. Itt helyben.

Készen állsz?

Mire? Nem, egyáltalán nem. Mi…

Te szorítsd őket előre! Én majd kerülök. Szerezd meg a fiolát! Most! Nyomás!

Lépcső!

Hova mész?

Sadie?

Én veled vagyok!

- Jonas? - Borzasztóan hiányoztál.

Ide hallgass, közöttünk soha nem működött volna!

Nem, nem. Persze, nem. Túl sok testrészt veszítettem.

Tarthatatlan volt. A jó oldala viszont,

hogy a fél szemem sas.

Jonas, eléggé elfoglalt vagyok éppen.

Tudom. Nézd, szívás volt elveszíteni a fél szememet!

De én mondom, az, hogy ezt lerobbantották,

a legjobb dolog, ami történt velem.

Komolyan, megváltoztatta az életemet. Már jó, stabil, aktív hallgatóság vagyok.

Ez a másik fülem.

Nincs is szükségem fülre. Folytasd csak! Csináld, amit kell!

Várj, várj, várj!

Rendben, legyen! Ez menőn nézett ki, de csalás.

Te nem az Adószedő vagy. Akkor meg ki a fene?

Amit mondott a lány.

Én vagyok a pasija.

VIGYÁZAT: HARDVERMEGHIBÁSODÁS

Ne!

Ki kell vinnie innen!

Nem, itt marad.

Add ide a fegyvert!

A fenébe!

Gyerünk, Adószedő! Ide a fegyvert!

Szégyellheted magad!

Eltékozolni ezt a sok tehetséget!

- Olyan sokra vihettük volna együtt… - Nincs semmije, ami nekem kéne.

Mi kell neked, mi? Egy pasi? Milyen jellegtelen dolog!

Ő nem ismer téged. Nem látja az igazi énedet.

Cole?

Cole!

Húzz át oda!

Elképesztő vagy ebben a ruhában!

Neked meg többet kéne öltönyt hordanod.

- Majdnem meghalt egy hűtőben. - De nem én voltam. Azt ő csinálta.

- Egy hűtőben, meddig is? - Te voltál?

- Miért tetted a macskát a hűtőbe? - Miről beszélsz?

- Nem te tetted be. - Szerintem világos.

- Nem vetted észre, mikor becsuktad. - Csak a macskás sztorit ne!

- Ő volt. - Ja, megint a macskás sztori.

Szóval, Európa vonattal. Nagyon romantikusan hangzik.

A könyvíráshoz kutatni kell.

Sadie mit csinál majd mindenhol,

amíg te dohos tekercseket olvasol?

Miattam ne aggódj! Egész listám van az ügyfelekről, akiket le kell vadásznom.

Biztos mindet elkapod, drágám.

El bizony.

Igen, el fogja.

A kurátorság sokkal izgalmasabb, mint hittem.

- Igen. - Igen. Istenem, de lennék a helyedben!

Vagyis kivéve akkor, amikor lefekszel a bátyámmal.

Mi?

Kérlek!

- Szóval… - Az asztalnál ülünk.

Akkor gondozzátok a kisöreget, míg úton vagyunk?

Igen, imádom a kaktuszokat.

- Milyen nehéz egy ilyet életben tartani? - Néha nehezebb, mint hinnéd.

- De megéri. - Nagyon is.

Most egy kaktuszról beszélünk. Igaz?

Havonta kell locsolni.

- Vagy a… Oké. Az átvitt jelentéséről. - Oké.

- Pontosan. - Van egy…

- Rejtett jelentése van. - Igen… És…

- Szintek. - Oké, ez jó.

- Anyádnak és nekem van… - Semmi „anyádnak és nekem” sztori!

- Nem egy kaktuszról szól. - Nem arról.

De birkózásról szó van benne.

Mesélte már, hogy birkózott a gimiben?

Te csak idd a borodat! Idd a borodat!

Oké.

HÁROM HÓNAPPAL KÉSŐBB…

- Szia, drágám! Bocs, hogy késtem. - Szép kocsi!

Biztos, hogy nem hagyta a CIA, hogy megtartsd Utami pénzét?

Álmodban. Ez kölcsönbe van.

Hogy ment a találkozód Kirkland professzorral?

- Nagyon jól. - Igen?

Csodás kutatási anyagokat adott.

Ő itt Raul.

Fegyverkereskedő,

de a munkát a kocsiban hagyom.

Randieste.

A miidőnk.

A miidőnk.

A feliratot fordította: Binder Natália