Original subtitles

És sokan mások jelentős közreműködésével bemutatja:

Alfred Döblin regénye alapján készült filmet 13 részben és egy epilógusban.

Rendezte: RAINER WERNER FASSBINDER

* Kedves kis csalogány *

* Mikor kint a nyár zöldell...*

* Halljuk a hangodat *

* Mielőtt Délre repülsz. *

Az arca szét van verve,

a fogai szét vannak verve, a szeme szét van verve,

a szája, az ajka, a nyelve, a nyaka,

a teste, a lába, az öle.

A tiéd vagyok. Vigasztalj meg!

Rosszul vagyok.

Gyere csak! Mindjárt otthon vagyunk.

A tiéd vagyok.

A fák hajladoznak, fújni kezd a szél.

Az éjszaka halad előre.

Szétverve a teste, a szeme, a nyelve, a szája.

Gyere csak! Mindjárt otthon vagyunk.

A tiéd vagyok.

Megreccsen egy fa, az erdő szélén áll.

Ez a vihar.

Dobbal, síppal jön.

Most az erdő fölött fekszik.

Most leereszkedik. Ha felbőg, akkor lent van.

A vinnyogás a bokorból jön.

XIII. A külső és a belső, és a titoktól való félelem titka

Olyan, mint amikor valamit karcolnak.

Vonyít mint egy bezárt kutya, és szűköl és nyüszít.

XIII. A külső és a belső, és a titoktól való félelem titka

Hallgasd, hogy nyüszít,

biztos ráléptek, de sarokkal.

Most megint abbahagyja.

Éva?

Miért ülsz itt? Miért ülsz itt egyedül, Franz?

Elhagyott a Mici.

Fel is hívhattál volna, vagy eljöhettél volna.

Bastné hívott fel, különben egyáltalán nem tudnék semmit.

Úgy szégyellem magam, Éva!

Hagyd ezt, Franz, visszajön a Mici! Szeret téged.

Nem hagy el téged.

Ismerem az embereket.

Hisz tudom én.

Tudok ám mindent.

Azt hiszed búsulok?

Pontosan tudom, hogy visszajön.

Látod!

Valami lehet a lánnyal.

Találkozott valami régi ismerőssel. Talán egy kis kirándulásra ment.

Te, én régóta ismerem, amikor te még nem is ismerted.

Csinál ilyeneket. Vannak ilyen ötletei.

Na ja.

Akkor is furcsa.

Nem tudom.

Dehát szeret téged, Franz.

Franz!

Nézd csak!

Nézd csak a hasam!

Nem akarod érezni?

Miért?

Mi van?

Hát tőled, Franz. Tudod, a kicsi.

Hisz ő akarta. A Mici.

Pontosan.

A Mici...

akarta.

Te, Éva!

Éva!

Te, Éva, lehetséges ez?

Figyeld csak meg Franz, majd visszajön!

Mekkorát fog nézni! El se tudod képzelni.

Látod, most te izgattad fel magad.

Miért vagy izgatott?

Teljesen ki vagyok készülve.

Én nem értem azt a lányt.

Most nekem kell téged vigasztalni?

Nem, csak az idegeim.

Talán a babától van.

Te, most hagyd abba a sírást, Éva!

Ha visszajön a Mici, jelenetet fog csinálni emiatt.

Franz, mit csináljunk?

Ez egyáltalán nem az ő stílusa.

Először azt mondod, hogy csak ilyen.

Csak egy kirándulás valakivel. Aztán...

Aztán meg "nem az ő stílusa".

De hát én se tudom.

Szabad még egyszer?

Mit?

Hát, meghallgatni a babát.

Gyere már!

Bár, hallani még semmit nem lehet.

De, de. Én hallom.

Megint jön a vihar.

Éjszaka van, az erdő nyugodtan áll, fa, fa mellett,

békességben nőttek fel.

Együtt állnak, mint egy nyáj.

Ha ilyen szorosan együtt állnak, a vihar nem férkőzik olyan könnyen hozzájuk.

Csak a szélsők mennek rá, meg a gyengék.

Nem hagyom, hogy elvegyék tőlem a gyermeket. Megtartom.

Még ha a fejére is áll a Herbert.

Miért? Mondott valamit a Herbert?

Nem. Azt hiszi, hogy tőle van.

De én megtartom.

És én leszek a keresztapa.

Hogy neked ilyen jó kedved van, Franz!

Pedig nagyon egyszerű...

mert senki nem fér hozzám egyhamar.

Légy már te is jókedvű, Éva!

Én már csak ismerem a Micimet.

Visszajön hamarosan. Kiderül minden.

Legyen igazad. Viszlát!

Jó, és mi van...

Ma nincs csók?

Hogy ilyen jó kedved van, Franz!

Van lábunk, van fogunk, van szemünk, van karunk.

Jöjjön csak valaki, aki meg akar harapni minket, megharapni Franzot!

Jöjjön csak valaki!

Két karja van, két lába van, vannak izmai,

mindent ripityára tör.

Ismerjék Franzot, nem egy pipogya alak.

Ami mögöttünk van, ami előttünk van.

Ezzel tartson valaki lépést!

Erre iszunk egyet. Kettőt, kilencet.

Nincs lábunk, nincs fogunk,

nincs szemünk, nincs karunk.

Jöhet akárki, megharaphatja Franzot.

Ő egy pipogya alak, nem tud védekezni.

Csak inni tud.

A szél nem tesz mást, felfújja egy kicsit a mellkasát.

Figyeljetek! Most beszívja a levegőt,

aztán kifúj: Hú-huá-hú-hú...

Aztán beszívja, aztán kifújja:

Hú-huá-hú-hú..

Minden lélegzetvétel súlyos, mint egy hegy.

Kifúj: Hú-huá...

A hegy odagördül, visszagördül.

Kifúj:

Hú-huá-hú...

oda és vissza.

A Mici már három hete eltűnt,

de semmit nem tudok tenni.

Egyszerűen senkinek nem tudom elmondani.

Az Éva tudja, a Meck tudja és a Bastné is.

Egyszerűen nincs kinek elmondanom.

Mit mást csináljak?

Feljelentést tegyek?

Kinevetnének.

Éjszaka van, a nap eltűnt.

Újra kezdődik, itt van.

Most lent van és fent van, és körös-körül:

Sárgás-vöröses fény az égen, majd ismét éjszaka.

Sárgás-vöröses fény, éjszaka.

A vinnyogás és sípolás erősödik.

A szélsők tudják, mi vár rájuk.

Ők vinnyognak.

És a füvek...

de azok el tudnak hajolni, tudnak rezegni,

de mit tudjanak a vastag fák?

És hirtelen nem fúj a szél.

Feladta,

nem csinálja tovább.

Még szűkölnek tőle.

Most mit akar csinálni?

Búj el nyugodtan, Mici!

Megtalállak én.

Úgy se tudsz jól elbújni.

Egyszer majd megint olyan jól fogok tudni evezni, mint amikor két karom volt.

Ezt csak teérted teszem, Mici,

mert számodra egész ember vagyok, nem fél,

hogy majd büszke lehess rám,

és mert szeretlek.

Mici!

Most már ne kínozz tovább!

Nyugodtan előjöhetsz.

Vagy szeretnéd, hogy inkább én menjek?

Ne?

Ember,

hát akkor gyere te!

A lehelet egy súly, egy golyó,

mely indul és repül az erdő felé.

És ha az erdő úgy áll a dombokon, mint egy nyáj,

a szél körbefutja a nyájat, és átsuhan rajta.

Helló!

A lehelet egy súly,

egy golyó,

mely indul és repül az erdő felé.

És ha az erdő úgy áll a dombokon, mint egy nyáj,

a szél körbefutja a nyájat, és átsuhan rajta.

Régen találkoztunk, mi?

Úgy van.

Gyere be!

Nem voltam itt.

Megismertem egy pénzest.

Meghívott.

Na ja, azért írhattál volna egy lapot.

Nem vagyok valami nagy levelező.

Mindenekelőtt elfelejtem.

Többnyire senki nem jut eszembe, akinek írnom kéne, és...

Jól van, ember! Csak vicceltem.

Amúgy elég nagy harc van bent Pums-szal a...

mindenféle ügyek miatt.

Te ránk szavazol, jó?

Ha gondolod.

Biztos többet gondolkodtál rajta, mint én.

Igen, bizonyára jobb, ha ránk szavazol,

bizonyára jobb.

Ha fel akarunk dönteni egy házat, azt nem lehet puszta kézzel.

Hanem faltörőkossal, vagy dinamitot ásni alá.

Napot!

Napot!

Még arról sincs fogalmatok.

Ugyanis elsősorban az a lényeg,

hogy tanulmányozd a piacot.

Átvevőt találni, és felfogni,

hogy ha a konfekció már nem megy,

akkor át kell nyergelni másra, felőlem akár szőrmére.

Mit kell ezen tanulmányozni? Azt tényleg szeretném tudni.

De tényleg. Nem lehet annyira nehéz dolog kitalálni,

hogy a konfekcióról, ha már nem megy, át kell nyergelni valami másra.

Tényleg.

Az nem lehet annyira nehéz.

Na jó,

hogy ti hogy képzelitek, azt tudom.

M indig azt hiszitek, minden gyorsan megy, egy-kettő.

De a probléma az, hogy felfogjuk...

hogy most rossz a konjunktúra,

hogy eldöntsük, mikor kell átállni.

De, hogy a döntés a legfontosabb dolog...

azt egyáltalán nem fogjátok fel, azt egyiketek sem fogja fel.

- Egyiketek sem. - Úgy van.

És, kérem szépen, ki törődik a konkurenciával?

Alapjában véve egyáltalán nem kell törődni a konkurenciával.

Alapjában véve tényleg nem.

Természetesen van konkurencia...

A mi iparunkban is, mint mindenütt máshol. Természetesen van.

De mit érdekel minket a konkurencia?

A konkurencia számunkra nem probléma. Egyáltalán nem.

Na jó. Ne legyen a konkurencia probléma. Rendben.

De az már fontos, hogy mindig lépést tartsunk a fejlődéssel,

hogy a legújabb eszközeink legyenek,

hogy egyáltalán tudjuk, hogy milyen lehetőségek vannak.

Ezen múlik minden, és ezzel valakinek törődnie kell, az Isten szerelmére!

Pontosan így van. Ezekkel a dolgokkal valakinek törődnie kell, aki ért is hozzá.

És egyet mondhatok nektek: Pums nélkül végetek, senkik vagytok.

Ő ugyanis mindezt megcsinálja értetek: Ő elolvassa az összes újságot értetek,

törődik az egész szarral, amiről nektek semmi fogalmatok nincs.

Ha az ember nem a legújabb módszerekkel dolgozik,

és az előnyöket, amiket egy csoport nyújt, félredobja,

értitek,

akkor világos, nem kell hatan, vagy nyolcan együtt dolgozni.

Akkor sokkal értelmesebb, ha mindenki a saját szakállára megy lopni...

Próbáljátok meg úgy!

Pontosan!

Ezt nagyon helyesen mondtad, Pums.

Ilyen körülmények között tényleg sokkal értelmesebb...

ha mindenki magának dolgozik,

és nem mindenki egynek.

Érted?

Amit Reinhold mond, az helyes.

Mért dolgozzon mindenki egynek?

Másrészt az a véleményem,

egy igazi együttműködés...

bizonyára a legszebb és legjobb, ami egyáltalán létezik.

Mind azt akarjuk, hogy együtt dolgozzunk,

ez világos, különben mért lennénk itt egyáltalán?

De mért dolgozzunk csoportban, és egyiknek mégis több joga van, mint a többinek?

És a többinek még valami olyasmijük sincs, mint ellenőrzési lehetőség?

Nos, ez a legkevesebb, amire szükség van:

Egy kis bizalomra egy ilyen csoportban.

Ez abszolút alapfeltétel.

Persze, ha nincs bizalmatok irántam, kérem...

Egy pillanat!

Ha különböző emberek együttműködése azon alapul,

hogy többeknek egyben kell megbízniuk,

akkor többek vannak ráutalva arra az egyre...

és ezáltal tőle függnek.

Ez csak üres fecsegés!

Mindannyian jól tudjuk, hogy a puszta lopástól nem lehet jóllakni.

Nagyon jól tudjuk. El kell lopni, akkor ott az árú.

Azt meg pénzzé kell tenni!

És ahhoz kapcsolatok kellenek, és Pumsnak vannak,

velünk ellentétben.

Ez pontosan így van!

Manapság semmit sem értek az összes betöréssel.

Manapság a világban nem csak feszítővasról és fújtatóról van szó.

Ma üzletembernek kell lenni.

Úgy van!

Manapság üzletembernek kell lenni.

Ezért is vagy te csendestárs olyan sok kis apró üzletben:

Szőrmeboltoknál, például. Nem igaz?

És sok egyébnél.

És ez az oka annak is,

hogy mért kell mindig árut lopnunk,

és nem merünk pénzhez nyúlni, nem igaz?

Mert a Pums az áruval a saját üzleteiben tud kereskedni.

Nem igaz?

Ez marhaság!

Az áru egyszerűen nem olyan veszélyes mint a pénz.

Gondoljátok, hogy ma mind szabadon mászkálnátok,

ha pénzre mentetek volna áru helyett?

Tényleg azt hiszitek?

Már maga a gondolat téves.

Az árut legtöbbször át kell alakítani, mielőtt eladja az ember.

Átmegy öt-hat kézen.

És ez sokkal veszélyesebb, mint a pénz.

Pontosan!

És mit gondoltok, mért Pums az egyetlen köztünk...

aki már bebiztosította magát a jövőre?

Nem is tudom, mit akartok,

de ha azt hiszitek, hogy becsaplak titeket...

Hát kérem, felőlem, egyikőtök mindig ott lehet,

és ellenőrizhet.

Mi nem akarunk olyan szervezetben lenni,

ahol egyiknek ellenőrizni kell a másikat.

Mi egyenlő jogokat akarunk.

Csak tessék! Egyenlő kötelességekkel.

És megosztott felelősséggel.

Na ja, ez az: Felelősség.

Egyenlő jogokat akartok, egyenlő kötelességeket talán éppen hogy,

de soha egyenlő felelősséget.

Attól ugyanis féltek.

Ha gondolod.

A magam részéről nekem... van egy tervem.

Van egy terved!

És miféle terved van?

Miféle terve lehet?

Gyerünk, Rudi, gyerünk, ki vele!

Ki azzal a tervvel, amid van!

Na, gyerünk!

Na, mondd már meg nekik végre!

Nos, van egy kötszergyár, a Stralauer Strasseban,

egy udvari épületben, és van ott egy páncélszekrény,

és nagyon nagy összegek vannak benne.

És mivel udvari épület, teljesen veszélytelen.

Különösen, hogy a páncélszekrény igazán antik darab darab.

És pénz van benne, készpénz.

nem paradicsom, vagy nadrág,

vagy valami nevetséges szőrmebunda.

Pontosan, és ez a legfontosabb:

Végre pénz, és nem áru.

Mert pénzzel lehetetlen csalni.

Azt el lehet osztani hatfelé, ötfelé, kilencfelé.

A pénzt egészen precízen és pontosan el lehet osztani.

Én a magam részéről ellene vagyok, annyit mondhatok.

Igen, én teljesen idiótának találom.

Honnan tudjátok, hogy a Rudi mindent rendesen kiszámolt?

Úgy értem, hogy mindent rendesen bekalkulált.

Honnan tudjátok?

Onnan, hogy mi is segítettünk neki.

De szerintem a dolog egészen egyszerű.

Ha ellene vagytok,

egyszerűen szavazzuk meg, nem?

Szavazni?

Ilyen hülyeséget már rég nem hallottam. Szavazni!

De kérem. Felőlem. Akkor szavazzunk!

De miért? Tulajdonképpen miért?

Hagyd meg nekik az esélyt, hagyd csak meg!

Nos tehát uraim, aki amellett van, hogy a betörést

amit Rudi kiagyalt, megcsináljuk, az kérem, emelje fel a kezét.

Azt hiszem...

Franz szavazatával, megvan a többségünk, nem igaz?

Most meg ez megy: "Brumm, brumm,"

dob nélkül és síp nélkül.

A fák jobbra és balra hajladoznak.

"Brumm, brumm"

De nem tudják tartani a ritmust.

Ha a fák éppen balra vannak,

a hozzátartozó "brumm," átmegy balra.

A fák megtörnek, recsegnek, ropognak,

pattognak, hasadnak, kopognak, döngenek.

Hadd próbáljam meg én!

Semmi értelme, ha nincs gyakorlatod.

Akkor is meg akarom próbálni.

Mondom, hogy nincs értelme.

Tényleg semmi értelme.

Gyakorlatod kell legyen benne.

Abba kell hagynotok!

Mindjárt visszaérnek az örök.

Tűnjünk el! Gyertek, menjünk!

Idióta vagy!

Ekkora idiótát még nem láttam.

Ez volt az egyetlen esélyünk,

mindent tönkretettél.

Minden tromfot visszaadtál neki: Minden tromfot.

Mindent tönkretettél, te hülye.

Te idióta!

"Brumm! szól a vihar.

Most balra, huá-hú-hú"!

Vissza. Vége. Elment.

Csak el kell kapni a megfelelő pillanatot.

"Brumm!" Ott jön újra.

Vigyázat!

"Brumm, brumm, brumm!"

Ezek repülőbombák.

Le akarja kaszabolni az erdőt.

Az egész erdőt el akarja nyomni.

Te idióta!

Maguk megörültek? Vadállatok!

Az van, és az is marad, amit mindig is mondtam:

Jobb az áru.

Minden máshoz specialistának kell lenni, Meck. Érted?

Idióta!

Te is tudod, hogy ez bárkivel megtörténhet. Bárkivel.

Lehet, de nem éppen ma.

Ma, vagy holnap, jobb az áru.

A fák üvöltenek és hajladoznak.

Pattognak, törnek, ropognak.

"Brumm!" Az életükről van szó.

"Brumm, brumm." A nap eltűnt.

Zuhanó súlyok.

Éjszaka. "Brumm, brumm."

A tiéd vagyok. Gyere csak, mindjárt ott vagyunk! A tiéd vagyok.

Menj be oda!

Bastné asszony!

Tessék?

Alszik már?

Igen.

Sajnálom.

De bocsásson meg, van valami kötszere?

Kenőcse? Hintőpor még jobb lenne.

Megégett valaki. Egy barátom.

Egy pillanat. Megnézem.

Hány óra van?

Fogalmam sincs. Három, vagy négy.

Magának aztán van humorérzéke!

Talán lesz valami abban a dobozban.

Iszom egy kicsit...

és már üvölt is az asszony.

Szilveszter van,

hazaérek,

és ő sehol.

Ő...

csak hét órakor jön haza.

Egy másik férfival aludt.

Megcsalt engem.

Feladtam a boltomat,

és nincs többé feleségem.

És a Franz...

a Micivel...

Egy kutya ez a Reinhold.

Jól van, jó, Bastné asszony. Menjen vissza aludni!

Gyere, Meck!

Gyere, ülj le ide!

Ide a kezed!

Na ja, fáj egy kicsit, de ezt tudtad előre.

- Na, jobb már? - Igen. Jobb.

Elég hülye dolog.

Hogy épp ma kellett történnie.

Az ember nem keresheti ki a verességét...

Ezt mondják,

és még igazat is mondanak, de alapjában véve semmit se mondanak.

Ne ne ne, hagyd! Egyedül kell csinálnom.

Egy ilyen kötésben, tudod,

benne kell lennie az egyik érzésének,

és a másikénak, aki azt érzi.

Néha észreveszem miközben beszélek,

hogy amit mondok, igazán értelmetlen, de...

valahogy mégis szívesen mondom.

- Franz! - Na?

Már rég mondanom kellet volna valamit.

Igen? Mit?

A Reinholdról.

Franz,

az egy gonosz ember, a Reinhold.

Na szóval Meck, az egyetlen, amit nem szenvedhetek,

ha valaki Reinholdot szidja.

Alapjában véve ő egy jó ember,

csak ti nem látjátok.

Te vak vagy, Franz,

mindkét szemedre.

Jól van, Meck, ne beszéljünk többet erről.

Tulajdonképpen senkivel se tudok beszélni róla.

Még magammal se tudok.

És mialatt Évával táncol, érzi, hogy szívből szeret. Két embert.

Én most megyek.

Az egyik az ő Micije, akit szeretné, ha most ott lenne, a másik Reinhold.

Nem mondtam el neked mindent...

amit akartam és kellett volna.

Remélem, egyszer majd meg tudsz bocsájtani érte.

Tudod te, hány óra van?

Igen, igen! Adsz még egyet?

Jó, de gyorsan. Nekem is aludnom kéne valamikor.

Mit csináltál a kezeddel?

Á, semmit! Megégettem.

Avagy úgy, megégetted...

Max,

te kiismered magad a nem egészen törvényes dolgokban.

Ugyanis kérdezni akartam valamit tőled.

Hát az attól függ. Természetesen nem vagyok ügyvéd,

de talán segíthetek.

Tulajdonképpen azt akartam megtudni,

mi van, ha az ember...

segít eltemetni egy halottat?

Egy halottat eltemetni? Az mit jelent?

Na ja, ha talál az ember valakit, aki meghalt, és eltemeti.

Olyanról van szó, akit el akartok rejteni? Akit lelőtt a rendőrség, ugye?

Akárhogy is.

A legfontosabb, hogy az illető nem maga ölte meg,

és az ember nem akarja, hogy megtalálják.

Lehet belőle bármilyen baja?

Na ja, az attól függ, hogy ismerted-e a halottat,

hogy valamilyen előnyöd volt belőle, hogy eltemetted?

Előny...

Előnyöm egyáltalán nem volt.

Barátságból.

Én csak segítettem.

Ott fekszik és halott, és...

Azt gondoltam, hogy jobb, ha nem találják meg.

A rendőrség?

Azt mondanám, hogy tulajdonképpen csak talált tárgy elsikkasztásáról van szó.

De végül is azon is múlik a dolog, hogy miként halt meg valójában.

Hisz nem tudom, én nem voltam ott.

Másvalaki dolgairól beszélek.

Én nem segítettem. É nem tudtam az egészről semmit.

Ott fekszik, és...

halott.

És egyszer csak azt mondja: "Fogd meg, ássuk el!"

Ezt ki mondja?

Hogy ki mondja?

Ezt ki mondja?

Valaki.

Most csak azt akarom tudni, hogy mi van velem?

Bűnt követtem el azzal, hogy segítettem elásni, vagy nem?

Tudod, ahogy előadtad,

tulajdonképpen nem,

vagy legalábbis nem nagyot,

ha egyáltalán nem vettél részt benne...

vagy semmilyen érdeked nem fűződött hozzá.

Miért, azt kérdezem magamtól,

akkor miért segítettél?

Én is csak megfogtam

barátságból.

Nem segítettem.

Mindegy.

Mindenesetre nem vettem részt benne.

És érdekem se fűződött hozzá.

Körbe-körbe a világban, egyre csak körbe a világban,

egyre csak körbe a világban, tökéletes nyugalomban és békeszeretetben.

Némelyekkel azt csinálhatsz, amit akarsz, mindig a talpukra esnek.

Vannak ilyen emberek.

Milyen ruha volt rajta?

Sötét szoknya és rózsaszín blúz.

Selyem?

Talán selyem volt.

De világos rózsaszín volt.

Egyéb?

A hajában mindig volt valami olyasmi...

Olyasmi, mint egy szalag.

Á! Egy szalag!

Biztos úr!

Egy pillanat!

- A szalagot megtaláltuk. - Hol?

Ott, ahol a talajt megbolygatták.

A fekvő fatörzsnél.

Esetleg ilyen szalag volt?

Igen.

Elmehet, őrmester úr.

Köszönöm.

Kérem.

Szóval,

amikor maga idejött, a lány már halott volt?

Igen.

És hogy akarja ezt bebizonyítani?

Miért?

Na ja,

ha a maga Reinholdja azt mondja...

hogy maga ölte meg,

vagy, hogy segített neki...

Én vinni segítettem.

Mért öltem volna meg?

Ugyanazon okból, amelyikből ő ölte meg,

vagy állítólag megölte.

De hát én nem is voltam vele.

De délután igen.

De utána már nem.

Akkor még élt.

Hát, ez nehéz alibi lesz.

Hol volt akkor este

meg éjszaka,

azután a dolog után Reinholddal?

Elutaztam.

Értem.

Ideadta az útlevelét, és én elutaztam,

hogyha kiderülne a dolog, meglegyen az alibim.

Furcsa.

És most miért jelenti fel?

Akkoriban jó barátok voltak?

Nem, én nem...

de a Franz.

Nos, úgy látszik, sikerrel jártak.

Egy Bernau-i villamoskalauz lánya volt.

Az anyja elhagyta férjét és elment a háztól.

A lány esténként néha átment Berlinbe.

És valaki egy párszor magával vitte egy szállodába.

Aztán meg már késő volt, nem mert hazamenni.

Aztán ottmaradt Berlinben, egyszer rátalált Éva, és mentek a dolgok tovább.

Az utóbbi időben együtt maradt valakivel,

egy félkarú erős férfival, akibe első látásra beleszeretett,

és akivel élete végéig maradt.

Rossz vége, szomorú vége lett Micinek.

Miért?

Miért, mit követett el?

Bernauból jött Berlin forgatagába, nem volt ártatlan, biztosan nem,

de bensőségesen, olthatatlanul szerette azt, aki a társa volt,

akinek gondját viselte, mint egy gyermeknek.

Megölték, mert véletlenül amellett a férfi mellett állt.

És ez az élet.

Nehéz elgondolni.

Elment Freienwaldeba, hogy megvédje a barátját,

és ott megfojtották. Megfojtva, vége, elintézve.

És ez az élet.

És megfordultam, és láttam mindazt az igazságtalanságot,

ami a nap alatt történt.

Mennyit szenvedett Jób, míg mindent megtudott!

A ruháját megszaggatta, a kezét összeharapdálta.

A fejét szétzilálta, földdel hintette be magát.

De ez még nem volt elég:

Kelések lepték el Jób testét,

talpától a combjáig tele volt kelésekkel.

Ott ült a homokban, folyt belőle a genny.

Fogott egy cserepet és vakargatta magát.

Tessék!

Éva kisasszony van itt, Biberkopf úr.

Éva!

Napot, Éva!

Na, kicsim? Mi van?

Valami baj van?

Amikor ilyen vagy, mint most, akkor valami baj van.

Mi történt?

- Nem lehet olyan rossz. nem? - Hagyj!

Na, kérlek, Éva, légy jó, mondd meg, mi a baj?

Gyere be!

Herberttel van valami?

Talán megvert?

Nem megyek be. Nem megyek be.

Nem megyek be. Nem megyek be.

Mi van vele?

Én nem csináltam semmit.

Ostoba nőszemélyek!

Ne csináljatok itt nekem cirkuszt!

Már így is szegény majomnak tartotok, hallottam már.

Úgy sajnálom, Éva kisasszony,

nagyon sajnálom. Magát is, természetesen,

meg a Micit.

De a legrosszabb Franznak, nem igaz?

Ez én vagyok!

Ez én vagyok...

meg a Reinhold!

"Megöltek egy prostituáltat Freienwaldeban."

"Emilie Karsunke Berlinből..."

"Emilie Karsunke Berlinből."

Hát ez meg mi?

Mit jelentsen ez?

Gyilkosság!

Mici?

A képem az újságban...

Az én képem.

Én meg Reinhold...

És gyilkosság.

"Emilie Karsunke Berlinből."

Én...

meg Reinhold...

és gyilkosság.

"Emilie Karsunke Bernauból Freienwaldeban..."

Mit keresett ott Freienwaldeban?

Én...

és Reinhold.

És most Franz? Most mit mondasz?

"Gyilkosság Freienwaldeban."

"Emilie Karsunke Bernauból,"

"1904 június tizenharmadikán."

Halott!

Ezért nem találtuk meg!

Mért van a te képed az újságban?

Azt én se tudom, az ég szerelmére!

Mi a fene ez?

Én se tudom, hogyan kerülök az újságba. Hisz ez...

Ez azért furcsa!

Mi... történt?

Halott.

Valami történt vele.

Most kiderült.

Nem hagyott el.

Megölte valaki.

Éva!

A mi Micinket megölte valaki.

Az én Micimet.

Éva, te olvastad ezt?

Valaki megölte a Micit.

A Micit megölte valaki, a mi Micinket.

Nem lépett le. Nem hagyott el engem.

Valami történt vele.

De nem hagyott el engem.

A szörnyű prágai szerencsétlenség, 21 holttestet már megtaláltak.

150 személy a romok alatt.

Ez a romhalmaz néhány perccel ezelőtt,

még egy új hétemeletes új ház volt.

Most pedig sok halott és súlyosan sebesült fekszik alatta.

Az egész nyolcszázezer kilogram vasbetonépítmény

leomlott, bele a földalatti két emeletbe.

Az utcában szolgálatot teljesítő rendőr, amikor az épület

ropogását meghallotta, figyelmeztette a járókelőket.

Nagy lélekjelenléttel felugrott az arra közlekedő villamos egyik kocsijára,

és maga húzta meg a féket.

Az Atlanti óceán fölött hatalmas viharok tombolnak.

A bíróság tárgyalja Bergmann ügyét,

aki a gazdasági élet élősködője volt, közveszélyes és gátlástalan.

A Graf Zeppelin borús időben érkezik Berlin fölé.

Csillagos az ég, amikor 2:17-kor elhagyja Friedrichshafent.

Hogy elkerülje a rossz időjárást, amelyet Közép-Németországból jelentettek,

a léghajó a Stuttgart, Darmstadt,

Frankfurt am Main, Giessen, Kassel,

és Rathenow útvonalon folytatja útját. 8:35-kor Nauen fölött van,

8:45-kor Staaken fölött.

Röviddel kilenc előtt jelenik meg a Zeppelin a város fölött.

Az esős idő ellenére a háztetőket kíváncsiak lepték el,

akik ujjongva köszöntötték a léghajót,

mely a város keleti és északi része felett húzott át.

9:45-kor dobták le Staakenban az első rögzítőköteleket.

Most mért nevetsz?

Azt kérdezem, hogy mért nevetsz.

Azt akarom tudni, miért nevetsz? Mi van ezen nevetni való?

Mondd már meg!

Hogy mért nevetek?

Tényleg tudni akarod, mért nevetek?

Magad is tudhatod, hogy mért nevetek.

Mért nevetek?

Mert halott a Mici,

és mert nem hagyott el engem,

és mert valaki megölte őt,

mert nem hagyott el engem, a Mici.

Érted?

Nem, Franz, nem értem.

Nem,

nem, nem, nem!

Van egy kaszás,

a neve Halál...

és jön lépdelve...

baltákra és karókra...

és fúj egy kis nótát.

Aztán kinyitja állkapcsát,

és előveszi a harsonát.

Megfúja a harsonát?

A dobot fogja verni?

Eljönni a szörnyű fekete faltörőkos?

Brumm!

Mindig csak nyugodtan!

Brumm!

Ne!

Az autó alatt feküdtem.

Olyan volt, mint most.

Ott volt egy malom, egy kőtörő...

és állandóan szórta rám.

Összeszedem magam,

Viselkedhetek, ahogy akarok, nem használ.

Tönkre akar tenni.

Ha vasgerenda lennék,

akkor is összetörne.

Valami jönni fog.

Mi fog jönni?

Vigyázz, Franz, mert a nyomodban vannak!

Na, mi újság?

Herbert!

Herbert, olvastad ezt?

Hogy én öltem meg a Micit!

Én!

Én. Egyszer megvertem, igaz, de...

azt gondolják, mert...

mert az Idát megöltem...

Nézz meg jól, Éva!

Látsz rajtam valamit?

Kérlek, nézz rám!

Látsz rajtam valamit?

Nem!

Jól meg kell nézned, van-e valami rajtam?

- Nincs, Franz! - Valami biztosan van rajtam.

Most mit csináljak?

Meck is kint volt Freienwaldeban.

Ők ketten hurcolták oda.

És aztán a Reinhold...

erőszakkal tette.

És mért tette ezt a Reinhold, mi?

Ő lökött az autó alá.

Most megtudhattátok...

ő volt az, a Reinhold.

De ez nem árt. Nem haragszom rá emiatt.

De ha ilyesmit tanulok...

az embernek muszáj tanulnia valamit...

és ha nem tanul, nem tud semmit.

Csak mászkál, mint egy ökör...

és nem tud semmit a világról.

Én nem haragszom rá.

Le akart gyűrni engem.

Azt hitte, hogy már zsebre vágott,

de nem voltam a zsebében.

Nem vágott zsebre, azt észrevette.

És ezért vette el a Micit tőlem...

és csinálta ezt vele.

De...

mit tehet...

mit tehet erről a Mici?

Ó, miért?

Hej...

mért?

Csak azért...

"Hej csak azért a csinndaradatta bumszdaradatta bumm."

"Hej csak azért a csinndaradassza bumszdaradassza bumm."

Na de, mit számít ez énnekem?

Ez most már semmit nem számít.

Mért nem mondtál a Micinek semmit erről?

Nem az én hibám.

Ez ellen nem tehetsz semmit.

Lelőhetett volna, amikor elmentem hozzá.

De mondom nektek,

nincs mit tenni ellene.

Ember, ha csak egy szót szóltál volna,

én mondom, a Mici még ma is élne.

Még ma is élne, ha csak egyetlen szót szóltál volna,

és az a másik...

a hóna alatt hordaná a fejét.

Nem az én hibám.

Sosem tudod, mire képes valaki.

És azt sem tudod, hogy most mit csinál.

Soha nem fogod megtudni.

Naná, hogy megtudom. Várd csak ki!

Ne kezdj ki azzal, Herbert! Én is félek.

Óvatos leszek. Előbb megtudom, hol bujkál,

és egy fél óra múlva elkapják a zsaruk.

Tartsd magad távol tőle, Herbert,

nem a tiéd.

Ő az enyém...

Enyém?

VÉGE A 13. RÉSZNEK

REINER WERNER FASSBINDER filmje

És most véget ér Franz Biberkopf földi útja.

Már épp ideje, hogy összetörjön. Ez az ember megtört.

magyar szöveg: laci