Afrikaans
Akan
Albanian
Amharic
Arabic
Armenian
Azerbaijani
Basque
Belarusian
Bemba
Bengali
Bihari
Bosnian
Breton
Bulgarian
Cambodian
Catalan
Cebuano
Cherokee
Chichewa
Chinese (Simplified)
Chinese (Traditional)
Corsican
Croatian
Czech
Danish
Dutch
Esperanto
Estonian
Ewe
Faroese
Filipino
Finnish
French
Frisian
Ga
Galician
Georgian
German
Greek
Guarani
Gujarati
Haitian Creole
Hausa
Hawaiian
Hebrew
Hindi
Hmong
Hungarian
Icelandic
Igbo
Indonesian
Interlingua
Irish
Italian
Japanese
Javanese
Kannada
Kazakh
Kinyarwanda
Kirundi
Kongo
Korean
Krio (Sierra Leone)
Kurdish
Kurdish (Soranî)
Kyrgyz
Laothian
Latin
Latvian
Lingala
Lithuanian
Lozi
Luganda
Luo
Luxembourgish
Macedonian
Malagasy
Malay
Malayalam
Maltese
Maori
Marathi
Mauritian Creole
Moldavian
Mongolian
Myanmar (Burmese)
Montenegrin
Nepali
Nigerian Pidgin
Northern Sotho
Norwegian
Norwegian (Nynorsk)
Occitan
Oriya
Oromo
Pashto
Persian
Polish
Portuguese (Brazil)
Portuguese (Portugal)
Punjabi
Quechua
Romanian
Romansh
Runyakitara
Russian
Samoan
Scots Gaelic
Serbian
Serbo-Croatian
Sesotho
Setswana
Seychellois Creole
Shona
Sindhi
Sinhalese
Slovak
Slovenian
Somali
Spanish
Spanish (Latin American)
Sundanese
Swahili
Swedish
Tajik
Tamil
Tatar
Telugu
Thai
Tigrinya
Tonga
Tshiluba
Tumbuka
Turkish
Turkmen
Twi
Uighur
Ukrainian
Urdu
Uzbek
Vietnamese
Welsh
Wolof
Xhosa
Yiddish
Yoruba
Zulu
De nem indokolatlan, hogy kapcsolódjak hozzá, ez pedig
a nemzetközi környezet alakulása.
Leginkább azért, mert éppen a Boszorkány konyhából érkeztem
haza, Brüsszelben, Csütörtökön ez volt a téma, és
ezért tudok talán az információkkal az Önök segítségére
szolgálni.
Nemcsak a világ megértéséhez hozzájárulva, ez, hanem a
saját kalkulációknak az adaptálását is elősegítendő.
Először is azt ismételném meg, hogy jó okom
volt arra, hogy az másik 26 Európai Uniós
ország által Ukrajna ügyében aláírt dokumentumot megvétozzam, és
Magyarországot abból kivegyem.
Az a dokumentum, amit persze senki nem olvasott,
de mindenki beszél róla, az valójában arról szól,
hogy a következő időszakban még több fegyver kell
küldeni Ukrajnába, és még több pénz kell Európából
fegyvereken keresztül, és azon túl is adni Ukrajnának,
és küldeni Ukrajnába.
Magyarország három évig harcolt azért, hogy ki tudjon
maradni a háborúból.
Három évig nem küldtünk fegyvert, és három évig
nem küldtünk pénzt Ukrajnába.
Most, amikor az Amerikák végre a mi pozíciónkban
vannak, ezt a nemzeti pozíciót föladni több, mint
hiba, bűn lett volna.
Három évig küzdöttünk a nemzetközi támadásokkal szembe, hogy
ne sodrodjunk bele a háborúban.
Nem küldtünk fegyvert, és nem adtunk pénzt csak
humanitárius célokra.
Az utolsó pillanatban akármilyen nyomás is van rajtunk,
ezt hiba lenne föladni.
Ezért arra kérem önöket, hogy támogassák a magyar
kormányt abban, hogy ki tarthassunk a békepárti álláspontunk
mellett.
A háború három éve alatt a magyar gazdaság
elvesztett 20 milliárd eurót.
Ez a magyar nemzetgazdaság vesztesége.
Ha van ország, amelyik abban érdekelt, hogy a
háborúnak minél hamarabb vége legyen, ha lehet már
holnap reggel, ha van ilyen ország, ami ebben
igazán kúszbavágó módon érdekelt, akkor az Magyarország.
Mert 20 milliárd eurót elveszteni három év alatt
egy ekkora nemzetgazdaság esetében, mint Magyarország, az nagyon
komoly vérveszteség.
És örüljünk, hogy végre rajtunk kívül valaki, ráadásul
a mi méreteinket jelentősen meghaladó súlya a rendelkező
nagyhatalom, az Egyesült Államok mondja ugyanazt, amit mi.
És ne engedjünk annak az európai szirénhangnak, hogy
még most küldjünk több fegyvert, még most küldjünk
több pénzt, hanem védjük meg magunkat, maradjunk ki
ebből.
Aki itthon azért kritizálja a kormányt, mert nem
írtuk alá ezt a 26 országos megállapodást, az
valójában azt mondja, hogy küldjünk több fegyvert, és
küldjünk több pénzt Ukrajnalba.
Ez egy hiba, ezt a pozíciót ne foglaljuk
el, ne sodrodjunk bele ebbe a háborúba.
Mi lesz a háború után?
Ez a nemzetközi környezet talán a legfontosabb kérdése.
Mi lesz még?
Hát előbb-utóbb lesz egy európai uniós politika
is.
Mert az, hogy az előttem szólók minden világpolitikai
szereplő szándékát be tudták azonosítani kivéve az Európai
Uniójét, az nem véletlenül van így.
Ez nem az előadók kapacitásainak korlátozottságára hívja fel
a figyelmet, hanem a helyzetre mutat rá.
Első kézből is tudok önöknek beszámolni erről, mert
erről beszéltünk csütörtökön.
Lehet talán indokolt is egy vezetővel szemben felhozni
azokat a kritikákat, amiket felhozunk az unió vezetésével
szemben.
Tudják, hogy én nem szoktam ezzel fukarkodni.
Tehát ez lehet indokolt, de azt is a
korrektség kedvéért észben kell tartanunk, hogy az a
váltás, amire itt szükség van, az olyan léptékű,
amelyre az elmúlt 20-30 évben nem volt
példa.
Tehát olyasmit kell csinálni az Európai Uniónak, ami
ellentétes azzal a logikával, ami szerint eddig működött.
És nem is biztos egyáltalán, hogy képes lesz
erre a váltásra.
Itt a gazdasági miniszter úr, amikor ezt a
jelenséget meg akarta ragadni előttem, akkor a fejlesztő
állam kifejezést használta.
Hogy hogyan kell az Európai Unió tagállamainak, ennek
eredményekeppen pedig az egész Európai Uniónak, egy fiskális
konzervatizmus helyett egy fejlesztő állam a logikájára átálnia.
Ugye aztán ezt a kifejezést használta.
Alkalmas ez a kifejezés, hogy leírja a probléma
lényegét.
A probléma lényege még egyszerűbben fogalmazva az, hogy
az Európai Uniónak az volt az eddigi legfontosabb
szabálya, hogy a tagállamok költségvetési hiányának 3 százalék
alatt kell lenni.
Pont.
Aki ettől eltér, egy előre ismert szankciórendszer szerint
büntetést fog elszenvedni.
Láthatjuk, hogy a versenytársanyok nem ezt csinálják.
Sőt, hallhattak számokat, hogy évtizedek óta nem ezt
csinálják.
Eljött az a pillanat, amikor az Európai Uniónak
szembesülnie kell ennek a következményeivel.
Mivel az Unió legerősebb állam a Németország, ezért
az Európai Unió gazdaság filozófiáját valójában a németek
határozzák meg, ha nem is teljesen, de döntő
mértékben.
Amilyen gazdaság filozófia juralkodik Németországban, az a gazdaság
filozófia juralkodik az Európai Unióban is.
Ennél a dolog még kicsit durvább az én
szakmám szempontjából, mert amilyen koalíciós minták működnek Németországban,
olyan koalíciós minták szoktak működni Brüsszel-Bendi zárójel
bezárva, de ez talán kevésbé az önök problémája.
A németek súlyos döntés előtt állnak.
Itt már múlt időben beszélünk róla, nem tudom
indokolte ez, de mindenképpen a döntés határán vannak,
föladják a klasszikus német pénzügyi fegyelmet, beszéljünk egyenesen.
Az a terv, amit megismerhettem csütörtökön, hogy nem
500 milliárdot, mint amit itt láttunk, hanem egy
800 milliárdos német nemzetgazdasági csomagot hoznak létre, amely
800 milliárd eurót infrastruktúrafejlesztésre – jelentsen az bármit
– és a katonai képességek növelésére fognak fordítani.
Ennek a politikai vonzatát tegyük félre.
Csak azért említtem meg, hogy – izgalmas ez
is, akinek van ilyesmihez kedve, érdemes ezen gondolkodni
– arról beszélünk, hogy Európa közepén megkezdődik Németország
újra felfegyverzése.
Lesz német hadsereg.
Az lesz a legnagyobb egész Európában.
Nagyobb lesz mindenki másénál.
És a mögötte álló ipari bázis, amit ebből
a pénzből akarnak építeni, az is messze nagyobb
lesz mindenki másénál.
Ilyet a második világháború óta nem láttunk.
Hogy az amerikaiak meg az oroszok ezt hagyják
-e?
Erre most még nincsen válasz.
Nem tudjuk, hogyan viszonyulnak ehhez.
Itt zűrzavar van egyelőre.
Ez egy új terv Németország részéről.
Az erre adott harmadik szereplőknek a reakciói még
csak felületesen ismertek.
Azt biztosan tudjuk mondani, hogy az oroszoknak nincsenek
eszközeik, hogy ezt megakadályozzák.
Az amerikaiaknak vannak eszközeik, hogyha ebbe bele akarnak
avatkozni.
Elsősorban a dollár-euró árfolyamának alakításán keresztül, zárójelbezárva.
Akárhogy is ezt most tegyük félre.
Amit tudunk, az az, hogy a németek hoztak
egy döntést.
800 milliárd eurós csomag friss pénz a gazdaságban.
Ez nem brüsszeli pénz, mert a brüsszeli számok
sohasem igazak.
Azok hazugságok, vagy hogy is mondjam, ilyen túlzások.
Mert Brüsszelben nem azt mondják, hogy ennyi pénzt
teszünk le az asztalra, és akkor ez itt
van.
Hanem, hogy ők valamennyi pénzt letesznek, ezt nem
tudjuk pontosan mennyi, ami meg fog mozdítani különböző
pénzügyi transzakciókkal egy adott összeget.
És ezt mondják be, de az nem friss
pénz.
Az már a friss pénz által megmozgatott hitel,
fedezet, garancia, egyéb eszközökkel elérhetővé tett forrás.
De a németek nem erről beszélnek.
A németek valódi pénzről beszélnek.
800 milliárd euró, ami ott van az asztalon.
Amiből majd aztán hitelt, fedezetet és egyébeket lehet
képezni.
Tehát annak az összege, ami ténylegesen bemegy a
német gazdaságba, az nem is 800 milliárd euró,
hanem a pénzügyi eszközök sokszorosító hatásán keresztül annál
jóval nagyobb lesz.
Hogy ez jó dolog-e középtában, hogy újra
felfedjelezik Németországot, és lesz újra egy nagy német
hadsereg, és hogy Németországba feladják az adósságfégyszabályát, és
iszonyatos mennyiségű pénzt fognak hitelből, mert ez a
pénz nincs meg, tehát a 800 milliárd euró
az nincs meg, azt most hitelként egyszerűen fel
kell venni és le kell tenni az asztalra,
amivel utána újabb hiteleknek lesz majd a fedezetet.
Tehát, hogy ez jó lesz Németországnak, és jó
lesz-e nekünk középtában, ezt én nem tudom
önöknek megmondani.
Mert lehetőségek és veszélyek is itt vannak az
asztalon.
Can't find what you're looking for?
Get subtitles in any language from opensubtitles.com, and translate them here.